Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-12 / 138. szám

irr«. jtfníus n. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 "B" ütno^catcss* cfe si©m ingyen! E redendően érzékeny pontja a beruházás a gazdaságnak. Nem csupán azért, mert egyik fő­szereplője a bővített újra­termelésnek, hanem azért, is, mert az elmúlt évtize­dekben számtalan gond kap­csolódott hozzá. Aligha vé­letlen: az V. ötéves terv új lapot nyitott egész beru­házási rendszerünkben, a fejlesztésnek támogatási mó­dozatait is újraszabályozta. A legfontosabb változás kétségtelenül az, hogy a beruházásokat elsősorban gaz­daságosságuk alapján tá­mogatja az állam, ezzel is tudatosan befolyásolja a vállalatokat arra, hogy meg­alapozottan tervezzenek, s a népgazdasági céloktól ne térjenek el. Az állami erő­források „odaítélési” szabá­lyai ennek egyenes folyamá- nyaként szintén újak: a költségvetésből -eddig ingyen kiutalt (vagy kialkudott.. .) pénzek helyett a jövőben pályázattal elnyerhető hi­telek, különféle kedvezmé­nyek segítik a beruházások finanszírozását. A nemrég életbe lépett pénzügyi ren­delet ennek szellemében például megszüntette az egyes beruházási támogatá­sok közötti indokolatlan kü­lönbségeket — ma az ál­lam, eltekintve néhány ki­vételtől —, a megtérülési elv szerint adja pénzét a vállalati beruházásokhoz. , Nézzünk egy példát. Ha egy vállalat fejleszteni kí­ván, s ehhez nem elég a saját pénze, állami támoga­tást kérhet. Ám kérvényét nagyon meg kell gondolnia, hiszen azt a bank pályázat­ként fogadja csak el, s ké­sőbb (az Állami Fejlesztési Banki a pályázatban vállalt feltételek teljesítését szigo­rúan figyelemmel kíséri. Az­az: időről-időre elszámoltat­ja a vállalatot — miként forgatja, hasznosítja a tár­sadalom erőforrásainak egy hányadát' Ha ígéretei nem teljesülnek — a támoga­tást részben, vagy egészben megvonhatják. A bank és a vállalat kapcsolata tehát nem szűnik meg a pénztár­tól való távozás után... Az sem érdektelen, hogy a költségvetésből eddig in­gyen juttatott hozzájárulás helyett a jövőben elsősor­ban adókedvezményt kap­hat a kérelmező, tehát a támogatás — közvetett. A beruházás nyeresége után fizetendő adó mérséklésével, vagy elengedésével nyújtja az állam a pénzügyi támo­gatást. Aligha kell tehát bizony­gatni : miárt lett egyszeri­ben nagyon fontos érdeke a vállalatnak az, hogy a tá­mogatott beruházás1 nyere­séges, hasznos legyen! HL szén a nagyobb nyereség után fizetendő nagyobb adó­ból az állam tetemesebb részt engedhet el, könnyebb lesz a törlesztés. Az adó- kedvezmény természetesen csak azután vehető igénybe, miután a beruházás megva­lósult, a gépek termelnek — az új kappcitás nyeresé­get hoz. Szellemes, közigaz­gatásilag nem akármilyen megoldás, hogy az utólagos adókedvezményt a Magyar Nemzeti Bank előre hitele­zi — támogatási hitelt nyújtván —, ezt a vállalat az üzembehelyezés után igénybevehető adókedvez­ményből fizetheti vissza — a hitelhez hasonló feltételek szerint. (Megjegyzendő: ha egy beruházás elsőrendű népgazdasági érdeket szol­gál és hatékonysága nem éri el a kívántat — az ál­lam további kedvezmény­ként —, abból a vállalati nyereségadóból is visszaad­hat bizonyos részt, amely a beruházástól független vál­lalati tevékenységből kelet­kezik.) A z új támogatási rend­szer indítékai, elvei magától értetődőéit, s logikusak. Olyan beruhá­zásokra ösztönöz, amelyek a népgazdasági terv fej­lesztési céljainak racionális, gazdaságos, és ezért haté­kony teljesítését teszi lehe­tővé. Ebben van jelentősége, nagy előnye elődjéhez ké- p>est: a gazdaság érzékeny szabályozásra képes eszköz. f M. L Nem kampányfeladat RGROKER-segitség a háztáji gazdaságoknak Az üzietv'teető megrendeli az árut. Nem kér mást, mint a megszokottat. Eszébe sem jut — vagy ideje sincs rá ■—, hogy valami új géppel, berendezéssel,. vegyszerrel ismertesse meg vevőit. Itta permetezés ideje, műtrágya is kell még, az ismert nö­vényvédőszerekből sem árt néhány kiló, hisz ezeket ke­resik a vásárlók most leg­inkább.., Az AGROKER — a Me­zőgazdasági Ellátó Vállalat •— szakembere, akihez a megrendelések érkeznek tö­ri a fejét: ezt a cikket már kivonták a forgalomból, a másik hiánycikk, a harma­dik helyett pedig sokkal jobba/t, hatékonyabbat küld­hetné ... Az AGROKER túrakocsi­jai ezskután félig megrakot- tan indulnak a boltokba. Il­letve indultak, egészen ez év májusáig. De azóta olyan, a mezőgazdaságban használ­ható vegyszereket, új mű­trágyaféleségeket, esetenként kisgépeket is felraknak az autókra, amelyeket ugyan nem rendeltek a boltosok, de tökéletes helyettesítői a hiányzó cikknek. A hely­színen elmagyarázzák a ho­zott áruk tulajdonságait és az üzletek raktáraiba, pult­jaira kerülnek az újdonsá­gok. Nem ez volt az első eset, hogy az AGROKER új ke­reskedelmi, i tájékoztatási módot vezetett be. Tavaly született meg a gondolat: egy-egy községbe névre szóló meghívót küldtek a háztáji gazdaságok tulajdonosainak, a kertbarátok köre tagjai­nak, hogy jöjjenek el az ek­kor és ekkor tartandó hely­színi bemutatóra, ahol szak­emberek adnak tanácsot a növényvédőszerek, műtrá- gytáik, kisgépek hasznáról. Az idén már bővült a ta­valyi kezdeményezés: a be­mutatón vásárolni is lehe­tett. A rendezés sikerére jó példa az egy hónappal ez­előtti kuncscwjbai kiállítás, ahol a község apraja-nagyja megnézte a bemutatót és sokan vásároltak is. A helyi boltos a bemutató végén az értékesítésre kiszállított, s megmaradt termékeket át­vette, hiszen meggyőződött arról, hogy igen kelendőek a lakosság körében. Perme­tezők, darálók kézi és gépi hajtású morzsolok, különfé­le kerti eszközök láthatók és vásárolhatók a vegyszerek és a csomagolt műtrágyák mellett. De gz állattartók­nak is érdemes körülnézni a helyi bemutatókon: fejő-, etető-, itató eszközök között válogathatnak. Az AGROKER nagy vál­lalat, a háztáji gazdaságok­tól, a kistermelőktől szár­mazó bevétel forgalmuknak csaík töredéke, tehát nem sa­ját érdekből, értékesítési tervükért szorgalmazzák a magántermelők tájékozta­tását, hanem a lakosság jobb ellátása érdekében. I. Sz. E. Befejezés előtt áll a Tiszamenti Vegyiművek nyersfoszfát raktárának építése. A csaknem 4 ezer négyzetméter alapte­rületű, mintegy 32 millió forint értékű raktárai a harmadik negyedévben helyezik üzembe Heti jegyzetünk A gazda felelőssége Jó tíz év alatt megannyi kulturális találkozót, fesz­tivált bosszankodtam végig a szervezetlen szervezés, a sok esetlegesség, a „majdcsakleszvalahogy” miatt. Talán éppen ezért ért kellemes meglepetésként a múlt hét végi megyei színjátszó találkozó Karcagon. Ott a Déryné Művelődési Központ látta vendégül a megye amajór csoportjait, csaknem kétszáz, tizen-, huszonéves fiatalt. Nemcsak arról van szó, hogy az étkezéstől a szállásig mindent jól megszerveztek — ennek természetesnek kell lennie (ha ma még sok-sok népművelési összejövetel nem is az) — szóval nem- csali a „kötelező” szervezésről gondoskodtak, sokkal többről. , Nivódíjról. jutalomról — ne csak a „puszta" ok­levél legyen. Keres Emil Kossuth-díjas kiváló művé­szünket megnyerték zsürielnöknek. A megnyitón az úttörő színjátszók virággal köszöntötték a zsűri tag­jait, és jelképesen a csoportokat. A bemutatók előtt „bemelegítésképpen” megismerkedhettünk egy karcagi specialitással, a követésre méltó idégen nyelvű gye­rekklub munkájával. Gondoskodtak arról, hogy szombaton, az előadá­sok után Mizsei András, a gitárvirtuóz pol-beat éne­kes emlékezetes másfél órát szerezzen a színjátszók­nak. S másnap minden együttes kapott előző napi fel­lépéséről egy csomag fényképet és átadták műsorának magnófelvételét is („hallgassátok otthon — vessétek össze azzal, amit a zsűri tanulságul mondott”). Apróságok ezek, persze. Apró figyelmességek. De a két nap alatt ezek is hozzájárultak a kitűnő, szinte már-már fesztiváli hangulathoz. De végső fokon nem közömbös, hogy az ilyen és J hasonló dalos-táncos- játékos találkozókról milyen véleménnyel mennek haza a fiatalok. Nem mindegy persze a városnak sem. Hi­szen ez egyben a gazda felelőssége is. T. P. Életbelép július 1-tól Szervezett munkaközvetítés A tejiparban Közös váilaihozások Az állami tejipar és a termelőszövetkezetek egy­aránt igyekeznek növelni a tejfelvásárlást, feldolgo­zást, ezért több helyen együttes, közös fejlesztési programot valósítanak meg. Az ipar és a tsz-ek együtt­működésiének előremutató formája az önálló közös vál­lalkozás, amely ebben az ágazatban ’ egyre inkább be- i-áltja a hozzá fűzött remé­nyeket. Az idén további hajrám közös vállalkozást hoznak tető alá. Valamennyi új Üzemmel rendelkezik majd és korszerű gépekkel dol­gozza fel a tejet. Balmazúj­városban a nyár közepén kezdődik meg az üzemi pró­ba, Tiszafüreden és Kiskun- félegyházán pedig a második félévben fogadják az első tejszáll í tmá nyokait. Az ipar és a fcsz-ek összefogásával Cegléden szintén létesítenek közös vállalati tejüzemet. Penna! kinyitom a pos- taládámat, s megszokott mozdulattal eme­lem ki az újság mellett a különféle vállalatok színes hívogató leveleit. Menjek az X gyárba, csak öt percre van. kiemelt fizetés, napi kétszeri érkezés. és;, k.uglipá­lyá afl a dolgozók rendelke­zésére. Jelentkezzem Y-nál, a „munkás-szervezéssel meg­bízott főelőadónál, aki min­den szükséges kérdésben fel­világosít kilépésemhez és je­lentkezésemhez”, ha netán úgy döntenék: munkahelye­mül az újonnan megnyílt ve­gyeskereskedést választom. Dolgozni hívnak a Metróhoz, az OVIT-hoz és ki tudja még hány ezer helyre a televí­zióban, az újságban — fel­tüntetve a munkást kereső vállalat valamennyi vonzó tulajdonságát. Hiába, nagy a munkaerőhiány, s ennélfog­va nagy az álláskínálat is. Emiatt a színes levelek hal­maza. s az egymásra licitáló hirdetés-áradat, s talán az a fokozott mozgás is. ami a műi íkae röi ronton tapasztal­ható. Fokozott mozgás, labilitás, amely más tényezőkkel együtt (a gyermekgondozási segélyen levők gyarapodó száma, elöregedés stb .. .) nagyolt kedvezőtlenül hat az ország munkaerő-helyzetére. Pontosabban egyes iparágalt­ra, ahol hovatovább milliár­dos ltárt okoz a kezelő nél­kül megbénuló gépek kiesé­se a termelésből, az újonnan beszerzett nagyértékű beren­dezések alig több, mint egy- műszakos kihasználása — kihasználtsága. S nem kevés­bé az, hogy a munkaerő- mozgás nem igazodik a nép- gazdaságilag indokolt és ked­vező irányokhoz, hanem ön­törvényű lett, gyakorta nem oda megy dolgozni a mun­kás. az alkalmazott, a segéd­munkás, a tanuló, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, ahol a legnagyobb hatékony­sággal dolgozhatna —, ha­nem ahol pillanatnyilag szá­mára a legnagyobb fizetést felajánlják. El kell ismerni, ma még sajnos sokhelyütt nincs szoros oksági összefüg­gés a népgazdaságilag leg­hatékonyabb munkahelyek és az itt kapható fizetés kö­zött. Az ideális összhang megteremtésén táradozunk, ám eközben indokolt az anya­giakon kívül más módon is hatni a munkaerőmozgásra. lehetséges ez? Például olyan rendelkezéssel, mint' amely 1976. július 1-én hatálybalép. A munkaügyi miniszter, egyetértésben valamennyi il­letékessel, rendeletet adott ki a munkaerő kötelező köz­vetítéséről. s szervezetten történő elhelyezéséről és to­borzásáról. Ez a rendelkezés minden munkáltatóra köte­lező lesz. Lényege: elősegí­teni a népgazdaság munka­erő-szükségletének tervsze­rűbb kielégítését, a munkára jelentkezők elhelyezését — a társadalom. a népgazdaság elsőrendű érdekei szerint. Érdemes felidézni a ren­delkezés néhány főszabályát. Például, hogy a kötelező munkaközvetítést a vállala­tok és a munkára jelentke­zők egyaránt igénybe vehe­tik; a vállalat a munkára közvetített dolgozót — ha a munkakör ellátásához vala­milyen oknál fogva nem fe­lel meg — nem köteles al­kalmazni. De a dolgozó sem kötelezhető a munkaközvetí­tés során felajánlott munka­kör elfogadására. A munka­erő-közvetítést a fővárosi, a megyei és a városi tanácsok illetékes szervei végzik — nekik kell bejelenteni a munkaerőigényeket. Az új rendelet hs tesz a vállalatok, intézmé­nyek álláshirdetéseire is: ezentúl nem lehet szórólap­pal, csábleveleickel, falraga­szokkal munkaerőt csábítani. Az álláshirdetésnek július 1-től mellőzni kell minden sallangot, kizárólag a mun­kakör megnevezését tartal­mazhatja, illetőleg a munka­rendről. s az esetleges mun­kásszállásról adhat felvilágo­sítást — ám a bérezésre, ked­vezményekre, juttatásokra nem terjedhet ki. Sőt: az új rendelet már alkalmazza a munkaerőcsábítás fogalmát — az ebben vétkezőket sza­bálysértési, vagy fegyelmi el­járás keretében kívánja bün­tetni. K L Gr. Á szolnoki Városi Tanács ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) műszeriparának helyzetét elemző jelentéssel, amely szerint az elmúlt öt eszten­dőben felgyorsult a mező­gazdasági fejlődés üteme. Kialakultak a legkedvezőbb gazdasági méreteit (három mezőgazdasági, egy halásza­ti termelőszövetkezet és egy állami gazdaság biztosítja az alapanyagtermelés döntő há­nyadát, amelyet 7 ezer’ ház­táji és kisegítő gazdaság termelése egészít ki). Ter­melésük növelését teljes egé­szében a termelékenység fo­kozásával érték el a nagy­üzemek^ S míg 17 százalék­kal csökkent a mezőgazda- sági dolgozók tábora, addig megduplázódott a szakmun­kások és az egyetemet, fő­iskolát végzett szakemberek száma. Többek között ez tette lehetővé, hogy a me­zőgazdaságban meghono­sodjék a korszerű üzem- és munkaszervezés, az. ágazati irányítási rendszer, hogy erősödött az anyagi műszaki bázis. Az állattenyésztés és a növénytermelés fejlődésével és eredményeivel nem tar­tott azonban lépést a í el­dolgozókapacitás növelése, (a cukorgyár- és a sütőipar a kivétel.) „Ebben a közép- és hosz- szútávú programban olyan fejlesztési célkitűzések sze­repelnek, amelyek megvaló­sításával a termelés és a feldolgozás közötti feszült­ség mérsékelhető, hosszabb távon pedig fel is oldható. Hiszen olyan bázissal ren­delkezik ez a város és a megye is, amelyre lehet épí­teni” — mondta hozzászó­lásában többek között Bar- ta László. • A megoldás megannyi módját sorakoztatják fel a közép- és hosszú távú terv­ben. A fejlődés alapvető meghatározójának a meglé­vő anyagi és műszaki bázis hatékonyabb, ésszerű ki­használását tartja a prog­ram, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egy­aránt. Ez a feltétele a mi­nőség javításának a gazda­ságos termékszerkezet kiala­kításának. A terv szerint a kooperáció a szakosodás fej­lesztésével az üzem- és munkaszervezés további ja­vításával, a műszaki szín­vonal emelésével, a gazdasá­gi és pénzügyi egyensúly to­vábbi erősítésével lehet és kell elérni, hogy az átlagos­nál nagyobb ütőmben a me­gye és az ország gazdaság- politikai céljaihoz igazodva fejlődjék a város mezőgaz­dasága és élelmiszeripara. A programban , különösen hangsúlyt kapott a- zöldség vetésterületének nevelése, a primőráruk folyamatos ter­melésének biztosítása. Az állattenyésztésben a húsprogram maradéktalan megvalósítását és a tejter­melés fokozását tűzték ki célul. A nagyüzemi fejlesz­tések mellett fokozottabb gondot kívánnak fordítani a háztáji és kisegítő gazdasá­gok támogatására. Ezért kell javítani a termelésük­höz szükséges anyagok és eszközök választékát és szín­vonalát, szorgalmazni a szakcsoportok bővítését, nö­velni a felvásárlási helyek számát, a nagyüzemeken be­lül pedig megszervezni a háztáji üzemágat. Mindez csak néhány kiragadott pél­da abból a programból, amelyet tegnap a városi ta­nács testületé elfogadott, és a határozat rangjára emelt

Next

/
Thumbnails
Contents