Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-26 / 150. szám

( 1976. június 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Nyári veszedelem: a bélfertizés A történelem számos olyan járványt jegyzett fel, amely nagy pusztítást végzett ala­kosság soraiban, futótűzként terjedt, jellegük pedig bél­fertőzés volt. A kolera, a tí­fusz és a vérhas ott és ak­kor tudott igazán kibonta­kozni, ahol nagy volt a hő­ség, a zsúfoltság, rossz a vízellátás. Ma már ismerjük a bélfertőzések terjedési módját, kórokozóját, de a betegségek teljes leküzdésé­ben még nem dicsekedhe­tünk teljes sikerrel. A kole­ra leküzdése a trópusi terü­leteken még ma is hihetet­lenül nagy feladat. A csecsemő- és gyermek­osztályoknál a bélfertőzés járványok még századunk elején Európában is elsöprő erejűek voltak: gyermek- menhelyeken például nem ! számított ritkaságnak még a 80—90%-os halálozás sem. A bélfertőzések ma már bakte­riológiai vizsgálatokkal köny- nyen megállapíthatók, és a megelőzés, illetve gyógyke­zelés módjait a célnak meg­felelően választhatjuk meg. Hazánkban a béifertőzések közül leginkább a vérhas, a salmonella baktériumok ál­tal okozott fertőzések, a co­li-infekciók, a hastífusz és az ételmérgezések okozzák a .egtöbb gondot. Mint min­den betegségnél — a bélfer- tőzéseknél is — leghelyesebb a megelőzés, különösen nyá­ron fontos a közegészség- ügyi rendszabályok szigorú megtartása. A rendszabályok egy része az egészségügyi szolgálat­ra vonatkozik. A legtöbb bélhurutos betegség bejelen-' tendő és a beteget a környe­zetétől elkülönítik. Vannak olyan, egyébként egészséges egyének, akiknek a szerve­zetükben kimutathatók a kórokozók, ezek az ún. baci- lushordozók, akik igen nagy veszélyt jelentenek környe­zetükre. Ezek felkutatása fontos feladata a közegész­ségügyi intézményeknek. A tífusz elleni védőoltások ha­zánkban azt eredményezték, hogy ez a betegség már rit­kán, csak egy-egy gócban üti fel a fejét. Az ivóvíz el­lenőrzése, vízvezetékek épí­tése, a csatornahálózat bő­vítése is nagyon hasznosak a bélfertőzések elleni küzde­lemben, csakúgy mint az egészségügyi, élelmiszer- ipari és vendáglátóipari dol­gozók szűrővizsgálatának a bevezetése. Nem elég azonban, ha csak az egészségügyi szolgálat igyekszik gátat vetni a jár­ványoknak: a tisztaság írott és íratlan törvényeit min­denkinek egyaránt be kell tartania a saját és környe­zete érdekében. Az étkezés előtti kézmosásra már a kis­gyermekeket is rá kell szok­tatni, éppúgy, mint a WC használata utáni alapos kéz­mosásra. Bélhurut tünetei esetén haladéktalanul or­voshoz kell fordulni, mert nem tudhatjuk, hogy beteg­ségünk fertőző eredetű-e. Na igyekezzünk önmagunkat gyógyítani és az előzőleg megmaradt gyógyszereket ilyenkor felhasználni. Nagyon ügyelni kell nyá­ron, meleg időben a ételek készítésére és eltartására. Az ételeket fedővel vagy szellős textilanyaggal kell letakar­nunk. A maradék ételt csak hűtőszkerényben tároljuk, ott is legfeljebb egy napig. Fogyasztás előtt, nem ele­gendő felmelegíteni: fel kell forralni! Főtt tésztát még rövid időre se tegyünk el. A húst sózottan, letakarva tároljuk. A zöldséget, gyü­mölcsöt vízsugárral mossuk meg, ne edényben. A legyek szívesen tartózkodnak a gyümölcsön, húson és meg­fertőzhetik ezeket. Bevásár­lásnál ne érintkezhessen a kenyérrel a hús, ezzel a zöldség. Sajnos, milyen gya­kori látvány piacokon az olyan szatyor vagy kosár, amelyben egymás hegyén- hátán helyezkedik el a ke­nyér, a hús, felvágott és a trágyával szennyezett zöld­ség, gyümölcs . .. Élelmiszerkereskedelmünk­ben sajnos gyakori még az a kultúrálatlan magatartás, hogy a kenyérszállító gépko­csiban utcai cipővel sétál­nak a szállítók, földön húz­zák a kenyere-s kosarat, kézzel nyúlnak villa helyett az élelmiszerekhez, egy pul­ton árulják a húst és a felvágottat, ugyanaz a dol­gozó szedi be a pénzt és szeleteli a felvágottat. Sok boltban még legyek is ott­honosan sétálnak az élelmi­szerekben. tyfk napról a másik­ra nem változhatnak meg a dolgok. De amíg ilyen jelenségekkel lehet találkozni, sajnos a bélfertözésekkel is találkoz­nunk kell, pedig sok esetben az elkerülhető lenne, ha job­ban betartanánk és betartat­nánk az idevonatkozó egész­ségügyi rendszabályokat Hetente háromszor A dolgozó nő, akinek csa­ládjáról is gondoskodnia kelj, nehezen talál magának időt a mindennapi tornára. Azon­ban. ha ez nem is sikerül, legalább hetente háromszor áldozzon erre a célra kevés időt. — Kezdetben minden gyakorlatot lassan végez­zünk, figyeljük meg vala­mennyi fázisát és csak fo­kozatosan gyorsítsunk. — Tomagyako-rlataink nem fo­gyasztó jellegűek, azonban rugalmassá, fiatalossá teszik testünket. Ne felejtsük el, hogy tornázni mindig csak bő ruhában, szabad levegőn, vagy legalább nyitott ablak­nál kell! 1. Üljünk le a földre, a lábun­kat nyújtsuk ki magunk előtt (a talpunk merőlegesen legyen a padlón), emeljük föl a ka­runkat és fogjuk meg a kezün­ket. azután hajoljunk előre és a karunkat is nyújtsuk előre. A gyakorlatot nyolcszor ismételjük meg. 2. Feküdjünk le a' földre, a lá­bunkat húzzuk össze, az egyik térdűiket húzzuk föl a mellka­sunkig, mindkét kezünkkel fog­juk át. s egyszerre' közelítsünk fejünkkel a térdünkhöz és tér­dünkkel a fejünkhöz. Mindkét lábunkkal nyolcszor végezzük el ezt a gyakorlatot. 3. Álljunk alapállásba, miköz­ben a sarkunk egvmás mellett van. a lábuiiair1'. hintve a láb­felünk pedig egymástól távol. Mindkét kezünket leeresztjük. Most emelkedjünk lábujjhegyre, karunk oldalsó középtartásban (tenyérrel fölfelé), azután ma­gasba emeljük a karunkat, majd ismét oldalsó középtartásba (te­nyerünk merőlegesen felfelé), s végül hátratoljuk a karunkat. A gyakorlatot négyszer ismé­teljük. 4. Álljunk kis terpeszállásba, ujjainkat fektessük a vállunkra és törzsünkkel kis mozdulatokat végezzünk jobbra és balra. Egyenletes ütemben huszonöt­ször végezzük el a gyakorlatot. 5. Álljunk egynesen (lábunk egy talpnyi távolságra legyen egymástól), emeljük föl a jobb kezünket (bal karunkat a tes­tünk mellett leengedjük). Kissé hajlítsuk meg a térdünket, ha­joljunk balra, s közben a bal kezünkkel nyomjuk a combun­kat jobbra. Mindkét oldalon ti­zenkétszer ismételjük meg a gyakorlatot. 6. Álló helyzetből lépjünk elő­re jobb lábbal, s a hátunk mö­gött fogjuk meg a kezünket. Most emeljük föl a karunkat, hajoljunk előre a térdünk felé, amelyet félig emeljünk föl, majd egyenesedjünk ki és engedjük le a karunkat. Jobb lábunkkal előre lépve végezzük el négy­szer a gyakorlatot és bal lá­bunkkal előre lépve szintén négyszer. 7. Álljunk terpeszállásba, ha­joljunk előre, és a földön tá­maszkodjunk a kezünkre. Az­után váltakozva hol a jobb, hol a bal térdünket hajlítsuk be, s a testsúlyunkat helyezzük mindig ugyanarra. — Mindkét oldalon tizenkétszer végezzük el a gya­korlatot. lassú ütemben. NYARALÁSHOZ, Nyaraláshoz jól kihasz­nálható ruhákat vigyünk magunkkal. A kötényruha- szerű megoldások strandru­haként ugyanolyan jól hord­hatók, mint pL blúzzal, vagy pulóverrel kiegészítve, nad­rággal együtt — hűvösebb napokon. A népi ihletésű vagy romantikus zsánerű blúzok, pruszlikok a fiata­lok kedvelt ruhadarabjai ezen a nyáron. A romanti­kus hatású, hosszú szoknyák mellett a lábszárközépig érő, igen bő és fodros megoldá­sok, spencerszerű felsőré­szek szintén divatosak. A nyaralásnál igen jó szolgá­latot tesz a short vagy térd­nadrág is. A térdnadrág „előállítható” akár hosszú farmerből is — ha felhajt­juk. Az overállszerű, mun­karuha zsánerű öltözék, szí­nes pamut-vászonból nagyon célszerű a kertészkedők szá­1. sz. modell: Farmer anyagból vagy kordbársony­ból készíthető kötény, mely fodros vállrésszel, gumizott derékkal és az elején zse­bekkel készült. Rövid ujjú ingblúzzal mutatjuk be, nad­rághoz. 2. sz. modell: Nagyanyá­ink korára emlékeztető bő­vülő vonalú mintás karton­ból készült blúzt mutatunk be, csipkegallérral és kéze­lővel. Ez alatt akár napozó­felsőrész is elegendő, de ha nadrághoz viseljük —, mint a rajzon — akkor mellény- szerű blúzt vehetünk lel alá. 3. sz. modell: Városi vise­lednek is megfelel, de a nya­ralásnál elegáns táncruhá­nak is. Színes kockás, könnyű anyagból készült a fodros szoknya, élénk színű vászon­ból a rövid kis kabátka, me­lyen a kihajtó elütő színű. Hozzá a rajzunkon csipkés, romantikus blúzt muta­tunk be. Nádor Vera Tanuifoii-e nyáron a gyermek? Ebben a kérdésben nagyon megoszlik a szülők falfogá­sa. V(ain, aki agyongyötri kis­iskolását, oldatsz ámra má­soltatja vele az érdektelen, unalmas szövegeket, olvas­tatja az elmúlt tanév olva­sókönyvéből, számolnak is,, vagyis folytatni akarja az iskolai munkát, vajmi kevés hozzáértéssel. A másik vég­lett — ilyen a nagyobb rész — az utolsó tanítási napon becsukott tollat ki sgm nyit­ja szeptemberig, az első ta­nítási napig. Mi a címben feltett kér­désre azt feleljük: attól függ, hogy hány éves gyermekről van szó, és attól, hogy mit nevezünk tanulásnak. Úf kiadványok a kicsiknek Az biztos, hogy a nyári szünidő a pihenés ideje, de az is igaz, hogy ha egy első­osztályos tanuló június 8. és 'szeptember 2. között egy betűt sem ír le, akkor a még alig elsajátított készséget, az írást, teljesen elfelejti. Ha nem olvas közel 3 hónapig, akikor még a betűket is ösz- szecseréli. Oktatásunk irá­nyító szervei a szülők segít­ségére siettek a VAKÁCIÓ című kiadványokkal, ame­lyek az 1, a II. és a III. osz­tályt végzettek számára ké­szültek. Szép színes és olcsón megvásárolható füzetek ezek képekkel, okoskod tató, rejt- vényszerű, játékos felada­tokkal tele, amelyek megol­dásához írni, olvasni, szá­molni és rajzolni kiéli a gyer­meknek. Az I., II., III. ősz­A zenéről Mottó: A Világirodalom Gyöngyszemei sorozat, Koncert (Versek a zenéről) című kötetéből Kemény Simon verséből idézünk a vízszintes 1-, függőleges 24, és 61., vízszintes 10.; és a vers címe a függőleges 19. számú sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet el- ső része. (Zárt betűk: L. I.) 10. Az idézet negyedik része. (Zárt betűk: L, E.) 12. Az alak. 13. Nem a személyével. 15. Híres szovjet gerelyhajító. 17. Tábla páratlan betűi. 18. Névelő egy­nemű betűi. 19. ... entit, vas­nak és szénnek nagyon kemény vegyülete. 20. Darabos gyümölcs­íz. eredeti írással. 22. Juttat­nám. 23. Pr . . . in, ételízesítő. 25. ismert finn politikus, köz­gazdász (Esa Heikki). 27. Ger­manium vegyjele. 28. ... kék, szürkészöld kristályos vegyület. 30. Anyagi érdekből katonásko­dó. 32. Idegen női név. 34. ZMM. 35. Barack páros betűi. 39. Lu­xemburg. Portugália és Uruguay gépkocsijainak jelzése. 40. Tiltó­szó. 41. Mássalhangzó kiejtve. 42. Spanyol, német és román gépkocsik jelzése. 43. Tisztítta- tás egyik formája. 46. Hozzátar­tozói. 47. Latinul csont. 48. Visz- szaütöd! 51. Kén és hidrogén vegyjele. 52. Csík, sáv közhasz­nálatú német szóval. 55. Szemé­lyedre. 56. Vér folyik belőle. 53. Aranka beceneve, fordítva. 60. A.dományfajta. 61. Aki a lera­kodást végzi, névelővel. 63. Az egyik ujjúnkat így nevezzük. 64. Kö, FÜGGŐLEGES: 1. Orosz he­lyeslés. 2. Hirtelen támadt gon­dolata. 3. Izületi betegséggel kapcsolatos. 4. Üttörő csapateg3r- ség. 5. 2004 római számmal. 6. Sérülés, ford. 7. Számnév. 8. Szovjet repülőgéptípus. 9. Ten­geri emlős. 10. Helyhatározószó. 11. Élező, szélező szerszám (+’). 14. Vadon termő, nemesítetlen gyümölcs. 16. Egészen újkeletű. 19. A vers címe. (Zárt betű: B.) 20. János idegen változata. 21. Málta, Thaiföld, Zambia gépko­csijainak jelzése. 24. Az idézet második része. (Zárt betűk: T, D, G.) 25. Följelent, bevádol népies alakban. 26. ... szkij, szovjet költő, Petőfi, József A. fordítója. 29. Iszik tréfás formá­ban. 31. Meleg éghajlatú vidé­ken. 33. Hant. 36 Régi menet- rendszerű közlekedés főszerep­lője volt, névelővel. 37. Az erdő alkotói. 38. Arra a helyre mene­külő. 44. A nevét odajegyzé. 45. Ital régies formában. 46. Vörös, angolul. 49. Ollós állat. 50. öreg­szik. 53. Rendezetlen kert! 54. .. . lein. a német hajadonok megszólítása kiejtve. 56. ... sré- pa, cékla. 61. Az idézet harma­dik része. (Zárt betűk: N, ö.) bz. Csodálkozást kifejező szó. 63. Gyoma egynemű betűi. BEKÜLDENDŐ: Víszintes 1., függőleges 24., 61.. vízszintes 10 és a vers címet függőleges 19. július 6-ig. Június 12-én megjelent Pirregő c. rejtvényünk helyes megfejté­se; Ne is várja senki resten, / Hogy tevése földön vesszen: / Kinn a nyár, az ősz gyümölcse — /Ki-ki takarítsa, gyűjtse! — Könyvet nyert: Veres Árpádné, Mezőtúr. (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJTVÉNYSZELVÉNYE 1976. június 26. tályt végzett tanulók számá­ra ajánljuk, hogy vegyék mag a megfelelő kiadványt és apránként haladjanakv a megoldásokkal a szünidő alatt. Emellett adjunk még könyvet a gyermek kezébe, olvasson verset, mesét, de nem kötelasségszerűen, lec­keként, hanem úgy mint a falnőttek: az olvasás legyen kedvenc időtöltése. Kedves gondolat a „Nyári napló” írása. A kisebbek na­ponta egy, a nagyobbak több mondattal lejegyzik a nap legérdekesebb eseményét. Láttam ötletes kis rajzokkal illusztrált naplókat, ame­lyek kedveis emlékei írójuk­nak, hiszien egy-egy nyár változatos eseményeire em­lékeztetnek. A nagyobbaknál (IV. osz­tálytól felfelé) nem kell fél­ni, hogy elfelejtenek írni vagy olvasni, mégis jobb, ha szórakozva gyakorolják, ók is írhatnak naplót, már tar­talmasabban, hosszabban, mint a kicsik. Ezzel gyako­rolják az írást, a fogalma­zást és a helyesírást is. A nagyobbak olvasását is szor­galmazzuk. A levelezés Jó gyakorlat A nagyobbak az írást, fo­galmazásit és helyesírást jól gyakorolják azzal, hogy paj­tásaikkal leveleznek. Általá­ban közös érdeklődésű (ku­tyatulajdonosok. bélyeg­gyűjtők, horgászok stb.) fia­talok között alakul ki ta­pasztalatcsereszerű levele­zés, de beszámolnak egy­másnak élményeikről a nyárra egymástól távol ke­rült osztálytársak is. Gyermekeink közül a leg­többnek van valamilyen kedvenc időtöltése, amire a tanév alatt nem jut elegendő ideje. Sokan szeretnek bar kácsolni, mások lepke-, bo­gár-, növénygyűjtők. Adjuk meg a lehetőséget, hogy hobbyjainak éljen még ak­kor is, ha az egyszerűen csalt önfeledt játék a vil- lanyvasúttal, vagy valami­lyen másik játékkal. Marad­jon idő a tollaslabdázásra, úszásra, kerékpározásra, ki­rándulásra, hogy tanévnyi­tóra minél több olyan gyer­mekünk legyen, aki egészsé­gesen, okosan vakációzott. Dr. Gergely Károlyné

Next

/
Thumbnails
Contents