Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-26 / 150. szám
XX\ II. cvf. X50. sz, 1976. június 26., szombat VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 Ára 80 filléí Uj törvény az élelmiszerekről Beszámoit a munkaügyi miniszter Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Tegnap délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla. Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István. Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Inokai János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, A képviselők — az elfogadott napirendnek megfelelően ■— folytatták a vitát az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat felett. Megnyílt a „23 győzelmes év” című kiáltás Tíz szocialista ország képzőművészeti tárlata Budapesten Czeglédi Lászlóné, a Gardénia Csipkefügönygyár fű- ző-fejtője kért szót a törvényjavaslat vitájában. Egyebek között ezeket mondotta: Nekünk, fogyasztóknak néha az az érzésünk, hogy esetenként a drágán megtermelt árunak nincs nagy becsülete. Mindezt sajnos sokszor abból is látjuk, hogy az asztalunkra kerülő élelmiszer, gyümölcs zöldség vagy hús nem friss. Gondolom, ha a felvásárlással és forgalmazással foglalkozók figyelmesebb munkát végeznének, és szem előtt tartanák a fogyasztói érdekeket, ha nem a „kis forgalom — nagy haszon” szemléletet követnék, ezek a hiányosságok nagyrészt kiküszöbölhetők lennének. Barát Endre, a váci járási pártbizottság első titkára kiemelte, hogy a helyi és az országos eredmények nem takarhatják el azokat, a gondokat. amely néhány fontos élelmiszer termelésének visz- szaesésében jelentkeznek. Ennek okait elemezte a továbbiakban a képviselő. — A gondokban — mondta — az egyik legérzékenyebb pont a termékforgalIMB m m Bc« ® irrau « ae«I mazás, amelynek jobbítása intézkedések sorozatát igényli. Sürgős szükség van a termelő, a felvásárló, a feldolgozó és forgalmazó gazdaságok és szervezetek eddiginél jobb együttrhűködé- sére, ebben a láncolatban a fegyelem, a biztonság megteremtésére. Felháborodva szólt arról, hogy hovatovább szállóigévé válik a „reggel konyak, este konyak, ettől leszünk mozgékonyak” mondás. A képviselő szövegmódosítást javasolt a törvénytervezetben: a törvénynek nem a szeszes italok fogyasztásának növelésére, hanem egyáltalán, az ilyen fogyasztás ösztönzésére irányuló reklámot és hirdetési tevékenységet, kell tiltania. ' Kasó József, a szigetvári Állami Gazdaság igazgatója egyetértett a törvényjavaslat előírásaival. Helyeselte, hogy hozzájárulhatnak az élelmiszertermeléshez a kisüzemek is, ha megfelelnek a műszaki-egészségügyi és más követelményeknek: jól szolgálják a helyi ellátást és sajátos készítményekkel bővítik a választékot. Bibók Istvánné, a mórahalilkodns mi Vörös Október Termelő- szövetkezet kertészed szakmunkása felszólalásában kitért arra, hogy a lakosság életkörülményeinek változásával megnőttek az élelmiszeripar és a kereskedelem iránti igények. Kielégítésükhöz az élelmiszerek választékának, a konyhakész és nyers élelmiszerek számának növelésére és a mirelitáruválaszték bővítésére van szükség. Zolnai László, a mezőbe- I rényi községi pártbizottság titkára elmondotta, hogy a tárolótér nagyságának elmaradása a termeléstől országos gond. Dinamikus intézkedést sürgetve rámutatott: a megye zöldségtermelése a tervidőszak végéig 40—50 százalékkal növekszik. ami szintén növeli a tárolási és hűtési gondokat. Kérte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot, hogy külön is vizsgálja meg Békés tároló- és hűtőtér-helyzetét. A vita ezzel befejeződött. A felszólalásokat dr. Romany Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter foglalta össze, válaszolt a módosító indítványokra. Elöljárójában közölte, hogy a vitában érintett három nagy témakörrel — a mezőgazdaság fejlesztésével, az élelmiszeripari feldolgozás és tárolás kapacitásának bővítésével, s a törvény majdani végrehajtásával — a kormány munkatervében is számolnak, foglalkoznak. A mezőgazdasági termelés fejlesztése kapcsán a miniszter nyomatékkai felhívta a figyelmet — a technikai, anyagi eszközök, pénzügyi feltételek és közgazdasági szabályozók mellett — emberi tényezőkre, arra, hogy a kétkezi munkásokon és a vezetőkön ma sokkal több múlik, mint múlott öt vagy tíz évvel ezelőtt. A szaktudásnak, a jó szervezésnek felelősségérzettel kell párosulnia. Elengedhetetlenül szükséges, hogy az eddiginél sokkal jobb összhangot teremtsünk a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem között. Bővíteni kell a mezőgazdaságnak szánt termelési, technikai, műszaki eszközök kínálatát. Az új gépek, berendezések inkább a kereskedelem raktáraiban feküdjenek egy ideig, mintsem, hogy a szükség idején akármilyen rövid ideig hiányozzanak a termelésből. A tárolással kapcsolatban hasonló a helyzet. Az V. ötéves terv esztendeiben három milliárd forint beruházással bővítik a tároló kapacitást. Az élelmiszercikkek eltarthatóságát jelző dátumozással. feliratozással kapcsolatban közölte, hogy 1977. január 1-ig adtak határidőt a gyáraknak a jogos kérés megfelelő teljesítésére. Végül a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében kérte, hogy a törvényjavaslatot — a felmerült módosító indítványok figyelembe vételével — az országgyűlés emelje törvényerőre. Az országgyűlés az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot általánosságban és >a megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint a munkaügyi miniszter beszámolója következett. Harminc győzelmes év címmel tíz szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, NDK, Románia, Szovjetunió és Vietnam — képzőművészeinek reprezentatív alkotásait vonultatja fel az a nagyszabású kiállítás, amely tegnap délben nyílt meg a budapesti Nemzetközi Vásár területén. Megnyitó beszédet dr. Pozsgay Imre kulturális miniszterhelyettes mondott. — Szólt arról, hogy a 30 év előtti események és az azt követő történelmi jelentőségű korszak tette lehetővé a szocialista országokban a társadalmi felemelkedéssel együtt, . a kultúra, a művészet nagyarányú kibontakozását, a szellemi alkotó munka legnemesebb társadalmi hivatásának, igazi céljának felismerését, a ..néppel a népért” és a „népről a népnek” eszméjének korszakalkotó művekben való megtestesülését. A kiállított művekben határozottan tükröződik a Szovjetunió történelmi szarepe a fasizmus feletti győzelemben, a népek felszabdítáisáért vívott világméretű harcban. A kiállítás jól - érzékelteti a szabadságért és békéért folytatott küzdelem időszerűségét, hangsúlyozza országaink társadalmi, eszmei politikai együvétartozását, barátságát; segíti haladó forradalmi és humanista hagyo- ’ roányainik sokoldalú megismertetését, előmozdítja a nemzeti kultúrák kölcsönös gazdagítását. Végül dr. Pozsg&y Imrearról" szólt, hogy a szocialista országoknak ez a nagyszabású képzőművészeti seregszemléje, 1975 nyarán indult .útjára Masriívából, majd Berlin és Prága közönségének tetszését nyerte el, most pedig hazánk fővárosában üdvözölhetjük a szocialista művészet nagy jelentőségű tárlatát. A 30 győzelmes év című kiállítás megnyitóján megjelent Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Aczél György, sz MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Orbán. László kulturális miniszter, politikai társadalmi és művészeti életünk számos kiválósága. Jelen voltak a külföldi diplomáciai képviseletek vezetői, munkatársai is. (A kiállításról szóló részletes tájékoztatónk az 5. oldalon.) Ma zárul Gyógypedagógusok országos konferenciája Szolnokon Az eddigi intézkedések nem elegendők Karakas László beszéde Tisztelt Országgyűlést A szocialista társadalmi rend alapja a munka. Ezt rögzíti népköztársaságunk alkotmánya, kiemelve az állampolgárok munkához való jogát, amelyet államunk a „népgazdaság termelőerőinek tervszerű fejlesztésével és a népgazdasági terven alapuló munkaerőgazdálkodással valósít meg”. Az elmúlt években jelentősen növekedett a társadalmi termelés' és a termelékenység, bővültek a társadalom termelő erői, erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege, gyarapodott a nemzeti vagyon. A termelés bővülésével összhangban rendszeresen emelkedett népünk életszínvonala. A munkanélküliség a múlt emléke. Jelenünk gondja a teljes foglalkoztatás körülményei között előállt munkaerőhiány, amelynek hajtását nap, mint nap érezzük. Munkaerőgondjaink közismertek, több népgazdasá- gilag fontos területen létszámhiánnyal küzdünk. A helyzet ilyen alakulásában, a munkaerőforrások szűkülése mellett a munkaerő-gazdálkodás ismert gyengeségének is szerepe van. Többek között annak, hogy a munkaerőtervezés — az ágazati, a területi, a vállalati munkaerő-gazdálkodás — sem kiÁ munkaügyi miniszter beszédének további bevezető részében áttekintette munkaerő-gazdálkodásunk és foglalkoztatás politikánk másfél évtizedes eredményeit, majd így folytatta: Az utóbbi években a pótlólagos munkaerő-források kimerülésével a tercier ágazatok létszámnövekedését egyrészt a mezőgazdasági létszám csökkenése. másrészt az tette lehetővé, hogy az ipari össziétszám csak mérsékelten növekedett. Az 1970—1975-ös években az ipari termelés növekedésének már 97 százaléka a termelékenység növekedéséből állt elő. A foglalkoztatottak számának növekedése a III. ötéves tervidőszakban még 345 ezer volt. Ez 1971-től 1975-ig 100 ezerre mérséklődött. Az V. ötéves tervidőszakban pedig már legfeljebb 50—60 ezer fős növekedésre számíthatunk. elégítő színvonalú, s annak, hogy az üzem- és munkaszervezési tevékenység még mindig viszonylag alacsony fokon áll. Az irányító, fejlesztő és gazdálkodó szervezetek nem mindenkor és nem eléggé voltak tekintettel arra, hogy több a munkalehetőség, mint a rendelkezésre álló munkaerő. s hogy a dolgozók egy részét nem a népgazdaság szempontjából elsődleges fon . tosságú területen, illetve szakmai összetételben foglalkoztatják. Jelentősen csökkentették a társadalmi munkaidőalapot az utóbbi években hozott — egyébként nagy társadalompolitikai jelentőségű, — munkakörülményt javító és szociálpolitikai intézkedések, amelyekre ország világ előtt büszkék lehetünk és vagyunk is. Ilyen a heti munkaidőcsökkentés, a gyermekgondozási segély bevezetése, illetve kiterjesztése, valamint A Minisztertanács múlt év decemberében több, a munkaerőellátás javítását szolgáló intézkedésre hozott határozatot. Ezek alapján az ágazati minisztereknek meg kellett határozniuk azokat a munkaterületeket, ahol már ez évtől kezdődően csökkenthető a létszám. A vállalatoknak és szövetkezeteknek ki kellett dolgozniuk a munkaügyi intézkedések végrehajtásának programját is. Ma már mindinkább elfogadott, hogy a munkaerőigények mérséklésének, a belső munkaerő-tartalékok feltárásának és hasznosításának a műszaki fejlődés előrevitele mellett esyik legeredményesebb eszköze az üzem-' és munkaszervezési tevékenység fokozása. Ezért a nyugdíjkorhatár leszállítása újabb munkakörökben. Pártunk és kormányunk az eredmények és a gondok ismeretében — a népgazdaság lehetőségein belül — maximális erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy hazánk lakossága elégedetten, nyugod t légkörben építse szocialista társadalmunkat. Ehhez tartozik. hogy emelni kell a munkaerő- gazdálkodás színvonalát és csökkenteni azokat a zavaró feszültségeket, amelyek fékezik a munka hatékonyságának növekedését. időszerű, hogy erre a feladatra ismét ráirányítsuk a figyelmet és nagyobb következetességgel kérjük számon a párt és a kormány határozatainak végrehajtását. 1976. január 1-től lépett érvénybe az igazgatási és adminisztratív-ügyviteli létszámfelvételi zárlat. A rendelet végrehajtásától akt várjuk, hogy lefékezi az indokolatlan alkalmazotti létszámnövekedést. s ha kismértékben is, de javítja a foglalkoztatott létszámarányokat. Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy hathatós intézkedéseket tegyünk az adminisztráció egyszerűsítéséi-e, a bürokrácia csök(Folytatás a 2. oldalon.) KövsSkezetesebb lesz a számonkérés A létszámstop hatása . Tegnap délelőtt plenáris üléssel kezdődött Szolnokon, a Szigligeti Színházban a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének országos szakmai konferenciája. A tanácskozás témája: „A halmozott fogyatékosságok elvi, elméleti és diagnosztikai kérdései, a halmozottan fogyatékosok gyógypedagógiai fejlesztési és rehabilitációs lehetőségei.” A délután folyamán a Ti- szaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában az egyesület szakosztályai tartották üléseiket. Ez alkalommal került sor a gyógypedagógiai intézmények úttörő csapatvezetőinek országos tanácskozására. A Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában a kisegítő iskolák életét bemutató kiállítás nyílt. Képünkön: a jövő évben már épülő szolnoki Kisegítő Iskola makettje. A szakmai konferencia mai programjában a külföldi vendégek előadásai, szakmai filmek vetítése és a szakosztályvezetők beszámolói szerepelnek. A konferenciát ma délben zárják.
