Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-23 / 147. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. június 23. z. A szerkesztőség postájából Hideg zuhany A cserkeszőlői gyógyfür­dőt főleg 'betegek láitagaitják. A fürdés előtti zuhanyozást kötelezően előírják. Ezen nam is csodálkozik senki. Azon már igen, hogy a zu­hanyokból csak hideg víz fo­lyik. Mit gondolnak a fürdő vezetői, ki tartja be ilyen körülmények között az elő- írósokait? Senki. Mindenki belemegy a medencébe úgy, ahogy érkezett.. . „Termé­szetesen” a fürdőzés után sem zuhanyozik senki, a hi­degvize« zuhanyozásit még egészséges emberektől sem lehet megkövetelni. Sokan viszont tisztálkodni mennek a fürdőbe, mert nincs fürdőszobájuk. Nekik sincs szerencséjük. Ezért ar­ra kérjük a fürdő vezetőit, tegyék lehetővé a melegvizes zuhanyozásit. Ügy vélem, ez kis költséggel megvalósítha­tó. Németh Gyula Csarkeszőlő Megelevenedett történelem A szolnoki Szövetség ABC áruház dolgozói mozgalmat indítottak Rákóczi születé­sének 300, évfordulója alkal­mából. A cél az volt: felke­resni II. Rákóczi Ferenc éle­tének néhány jelesebb hazai állomáséit, ahol a nagy feje­delem élt, dolgozott, illetve ahonnan a szabadságharcot irányította. A dolgozók nagy igyeke­zettel gjüjtögették a papírt, amelyből végül is pénz lett. A zagyvarékasi termelőszö­vetkezet autóbuszt biztosí­tott. Mikor minden ' együtt volt, két csoportban — jú­nius 5—6-án és 12—13-án — utaztak az áruház dolgozói Sárospatak. Szerencs, Tokaj vidékére. Megnézték a Rá­kóczi emlékét őrző várakat, helységeket, tájakat, mú­zeumokat. Érdeklődéssel szemlélték a nagy fejedelem használati tárgyait, fegyve­reit, írásait és rendeletéit, fgy tisztelegtek, emlékeztek a magyar történelem neve­zetes eseményeinek színhe­lyén arra, aki áldozatosan küzdött hazánk jobb jövő­jéért Papp László Szolnok Vándoroltassunk — de mivel? A jászárokszállási méhé­szeknek évről évre több a gondjuk, amikor tavasszal elkezdődik a méhek vándo­roltatása. A szállítást nem akarja vállalni a Volán, sem a helyi üzemek. Kifogást mindig találnak. A Volán­nál: kevés a kocsi; az üze­mek: nem lehet... Azt a négy-öt Volán-kocsit, amit a jászberényi kirendeltség biz­tosít, az kapja, aki marja — főleg a jászberényiek. Így nekünk nem marad jófor­mán semmi. Elkeserítő ez az állapot, s oda vezet, hogy lemondunk a méhészkedésről. Csányi József J ászárokszállás Szeretnék fogat húzatni Június 15-i lapunkban je­lent meg a „Szeret ön fogat húzatni? című cikk. Erre válaszolok. Igen, én például szeretnék fogat húzatni, sőt tömethi is, ha lenne rá le­hetőségem. Ugyanis ezt sem lakóhelyemen, sem munka­helyemen (Szolnok) nem tu­dom megoldani. Még talán a húzást szabad szombaton otthon, de a tömést sehol nem vállalják. Szolnokon azt mondják: menjen el lakóhe­lyén. Rákóczii alván: menjen el a munkahelyén, hisz szombaton sokan vannak és nincs idő tömésre. így kény­telen vagyok addig húzni- halasztani a dolgot, míg ösz- sze nem jön az a néhány száz — esetleg ezer — forint, amivel magánrendelőben megcsináltathatom a fogai­mat. Nem egyedül járok ilyen „cipőben”,, Nagyon «ok em­bernek van hasonló gondja. A szolnoki rendelőintézetben nem fogadnak bennünket, lakóhelyünkön munkaidő után nincs rendelés. Miért nem lehet hetente legalább egyszer-kétszer, es­te 19 óráig rendelni a fogá­szaton? Jelenleg ugyanis nincs módunk arra, hogy fo­gainkat idejében kezeltes­sük, gyógyíttassuk. Nagy Julianna RákóCzifalva Ha siet, menjen gyalog Június 12-én több szolno­ki iskolában volt tanévzáró'. Ezután felnőttek, gyerekek sokan vártak fáradtan a buszra. A 18,19-es tiszabői járatról kiszólt a kalauz, hogy ne szánjanak fel rá szajoliak, mert nem is áll meg. Azzal egyet kell, érte­nünk, hogy a távolabbra utazókat részesítik előnyben, de mi is haza akartunk men­ni. Nem messze van igaz, közigazgatásilag Szolnok­hoz tartozik Szajol, de esti sétának azért túlzás lenne. Elképzelhető, hogy milyen tülekedés volt: az erősebbek jutottak fel a kocsira. Fel­nőttek csak úgy tolakodtak, sodorták útjukból a buszra felszállni igyekvő kisgyer­mekeket. Végül is hoppon maradtunk. Emberségre találtunk azonban a szolgálatos for­galmista személyében. Kéré­semre megígérte: amint megérkezik a cibakházi já­rat, azonnal útnak indítja Száj ólba. Kevés várakozás után jött is a busz. Megtelt mindjárt szajoliakkal. s ha­mar haza is értünk. Köszö­net érte annak, akit illet. , Hegedűs Lajosné Szajol Apák napja A férfiak gyakran teszik szóvá — félig tréfásan, félig komolyan —, miért nincs apák navjd? Mert ugye meg­ünnepeljük az anyák navját, a gyermeknapot, s sorolhat­nánk tovább . . . Nos, június 13-án Apák napja címmel tartottak mű­soros rendezvényt a szolno­ki Hámán Kató nőklub ve­zetői és aktivistái a VI1. ke­rületi új pártházban. A meg­hívott édesapa,kát, nagyapá­kat Bó.rsony Lajosné. vala­mint Vígh Sándorné köszön­tötte. A Bajtárs úti óvodások kis műsorral kedveskedtek a vendégeknek apák napjó,n — írta Matusinka Ferenc szolnoki olvasónk. gi joogaenBlUJir gaeEfffnrr A birtokháborilási iipilszísrel Ahol a hűtőgép születik J ászberény: Hűtőgépgyár, Bosch-üzem. Kívülről olyan, mint a többi impo­záns, modern. Belépve az ajtón azonban szokatlan kép tárul az em­ber szeme elé. Kék, zöld, sárga, bar­na, piros színű csövek hálózzák be az egész üzemcsarnokot. De színe­sek a hatalmas automatákt a gép­sorok is. Egyik másik sarokban még hegesztenek, szerelnek, de a terme­lőmunka már néhány hete megkez­dődött. Az első hűtőszekrények már legördültek a futószalagokról. Az új üzemben mintegy 200 munkás dolgozik — az idén még csak egy műszakban. A terv szerint a máso­dik negyedév végéig 1230 hűtőszek­rényt kell elkészíteniük. Szeretnék elérni 1976. végére, hogy naponta 740 hűtőszekrény hagyja el az üze­met. A 160, a 200, a 240 cs a 280 li­teres szekrényekből az idén 93 ezret gyártanak. Kezdődik a gyártás. Az ötven méter hosszú auto­mata soron készül a hűtőszekrények jobb és bal ol­dali panellja Következő „lépésként” a szívócsövet kell megfor­rasztani, amely a szekrény külső és belső alkatré­szeit köti össze Tojástartó, vajtartó, jégtál... Már csak csomagolni Kész hűtőszekrények a szállító kelj konvejeren Sz. E. — N. Zs. A birtokvédelmi eljárás lényegének és menetének meg­ismeréséhez szükséges mindenekelőtt ismerni a birtokos fo­galmát. Polgári Törvénykönyvünk szerint birtokos mindenki, akinek a dolog valamilyen módon hatalmába került. Ennek a birtokosnak nyújt jogunk védelmet, amelynek alapja „Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy bir­toklásában zavarják (tilos önhatalom) birtokvédelem illeti meg”. [PTK 188. § (1) bekezdés.] A védelem a birtokost min­denkivel, még a tulajdonossal szemben is megilleti annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. Befejeződött az 1528-os tömegsírok feltárása a mohácsi csatatéren Jogunk a birtokvédelem három eszközét ismeri: a jo­gos önhatalmat, az állam­igazgatási úton történő bir­tokvédelmet és a birtokpert. A jogos önhatalom a bir­tokvédelem legkézenfekvőbb eszköze. A PTK 190. § (1) bekezdése szerint „a birto­kos a birtoka ellen irányuló támadást — a birtok megvé­déséhez szükséges mértékben — önhatalommal is elhárít­hatja”. E birtokvédelmi esz­köz általában a birtok ellen irányuló közvetlen támadás elhárítására szolgál. Termé­szetesen a PTK nem teszi kötelezővé a jogos önhata­lom alkalmazását, még a birtok ellen irányuló közvet­len támadás esetén sem, és a jogos önhatalom elmulasz­tása esetén is lehetőséget biztosít az államigazgatási, majd a bírói út igénybevé­telére. A jogos önhatalom al­kalmazása a kialakult gya­korlat szerint kivétel, sokkal gyakoribb az államigazgatási úton történő birtokvédelem. Az államigazgatási eljárás 20 forintos illetékbélyeggel ellátott 1 Velőmre indul. A kérelmet vagy az ügy­fél szerkeszti és nyújtja be, vagy ügyfélfogadási napokon a városi tanács vb igazgatási osztályán jegyzőkönyvbe mondhatja. A kérelem alap­ján az ügyintéző tárgyalást tart, amelyre a birtoksértőt, a panaszost és a tanúkat be­idézi. A tárgyaláson — mi­vel birtokháborítás leggyak­rabban szomszédok, lakótár­sak, tehát egymással nap mint nap találkozó emberek között fordul elő — egyez­ség létrehozását kísérlik meg. Ha az egyezségi kí­sérlet eredménytelen — leg­többször a helyszíni szemle megtartása után —. az igaz­gatási osztály az eredeti bir­tokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartá­sától eltiltja, vagy a kérel­met elutasítja. Ha a kére­lemről bármely okból (pl. más hatóság megkeresése, vagy az ügy bonyolultsága miatt) 15 napon belül nem határoz, köteles az iratokat a területileg illetékes bíró­sághoz áttenni. I|a az igaz­gatási osztály az ügyben a rendelkezésre álló idő alatt határozatot hoz a birtoklás kérdésében, e határozatot há­rom napon belül végre kell hajtani. Lehetőség van á birtoklás kérdésével egyide­jűleg hasznok, károk és költ­ségek ügyében történő hatá­rozathozatalra is. A birtokvédelem harmadik eszköze a birtokper. A bir­tokper bizonyos esetekben az államigazgatási hatóság 'eljárásának helyébe lép, ha az 15 napon belül nem dön­tött, vagy határozata ellen jogorvoslattal éltek. Míg az államigazgatási szerv a bir­toklás kérdésében a tényle­ges helyzet alapján dönt, a bíróság a birtokláshoz való jogosultságot is vizsgálja. Így előfordulhat, hogy a jog­orvoslat során a bíróság az államigazgatási szerv törvé­nyes határozatát megváltoz­tatja ítéletével. Igen gyakran fordul elő birtokvita házílBajdonos és bérlő között A tulajdonosok jobban jövedelmező albér­leti viszonyt szeretnének lé­tesíteni és minden eszközt megragadnak ahhoz, hogy az alacsony bérleti díjat fi­zető bérlőt a lakás elhagyá­sára késztessék. Az ilyen tu­lajdonosok és hasonló maga- tartású birtoksértők ellen nyújt hathatós és gyors vé­delmet az államigazgatási úton történő birtokvédelem. DR. BAZSONYI LŐRINC a szolnoki Városi Tanács V. B. ieazgatási osztályvezetője Tévés fórum az olimpiáról Akárcsak korábban, a me­xikói és a müncheni olimpia előtt, az idei montreali ver­seny előtt is fórum-adást rendez a televízió. Pénteken 21.30 órakor a magyar sport és a világ sportjának isme­rői foglalnak helyet a ka­merák előtt, hogy választ adjanak a telefonon beérke­zett kérdésekre, illetve a korábban címükre érkezett levelekre. A televízió 2-es stúdiójában jelen lesz Pú­der János, az olimpiai bízott-' ság titkára, valamint számos olimpiai sportág vezetője. Közöttük találjuk Papp Lász­lót, Széchy Tamást. Horváth Istvánt, Gyarmati Dezsőt, Fe­jes Zoltánt és másokat. A Tévé-fórum egyik új­donsága, hogy a 2-es stúdió­ban párhuzamosan kapcsol­ják a tatai edzőtábort is, ahol az olimpiai sportágak éppen ott tartózkodó veze­tői, sportolói állnak a kö­zönség rendelkezésére. Töb­bek, Faludi Mihály, Gurics György, dr. Nagy Jenöné, Orvos András nyilatkoznak arról, mi várható férfi kézi­labdában, birkózásban, női tornában, súlyemelésben. A pénteki olimpiai fórum telefonszámait az aznapi Té­véhíradó első kiadása előtt közük. A mohácsi csatatéren. Sá­torhely közelében, befejező­dött az 1526-os tömegsírok feltárása és a régészeti mun­ka befejeztével — az erede­ti tervnek megfelelően •»— visszBihantcSfák őket A sí­rokban a török elleni hon­védő ütközet magyar hősei nyugázamatk. A temetkező helyre földmunkák során bukkantak a téli-tavaszi hó­napokban. Itt épül ugyanis a tör­ténelmi emlékhely, ame­lyet a „Mohácsi vész” 450. évfordulója alkal­mából a hősök tisztele­tére emelnek. Maráz Borbála régésznek, a pécsi Janus Pannonius múzeum osztályvezető,jenek irányításával két hónapig dolgoztak az emberek a tö­megsírok feltárásán. A ki­takart oscmrthalmokait — ke­gyeleti okokból — nem boly­gatták meg. Valamennyit- dokumentálták: lerajzolták és lefényképezitek, s rögzí­tették az adataikat. Ezt kö­vetően finom sárga homok­kal töltötték fal a gödröket, ily módom jól beágyazták a esem tóikat és elejét vették a további pusztulásuknak. 8-as és a 4-eis számú. tömegsír szabályszerűen megásott — téglalap alakú — temető- hely, az 5-ös számú viszont szabálytalan alakú, feltehe­tően sáncárok vagy ágyúál­lás lehetett eredetileg. A há­rom sírban, együttesen 890— 900 hősi halált halit magyar katona pihen. A sátorhelyi tömegsírok Papp László fel­tevését támogatják, misze­rint a magyar sereg szekér- tábora állhatott ezen a he­lyen,, s a tábor védelmében elesett harcosok nyugszanak itt. A tömegsírok mindegyike sietős munka képét mutatta. Ennek egyrészt az lehetett aiz oka, hagy a környéken még török martai óoc-k par- tyáztak. másrészt az, hogy a nyárvégi nagy melegben osz­lásnak indultak a hullák és embertelen, munkát jelentett az összehordásuk, élföldelé­sük. Egyetlen tetemet sem helyeztek szabályosan a sí­rokba. ezért alakultak ki a döbbenetes látványt nyújtó kusza oS'Withalmcik. A siet­ség miatt nem is ástak mély gödröket, így a tetemek há­rom-hat rétegben fekszenek egymás felett. A török fosztogatása kö­vetkeztében igen szegé­nyes a tárgyi lelet, főleg fém ruhakapcsok, csattok és veretek kerültek nap­világra. A sátorhelyi tömegsírokat méltó módon megjelölték, s ezek állnak -majd a történel­mi emlékpark középpontjá­ban. j

Next

/
Thumbnails
Contents