Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-02 / 129. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. június n. I A szerkesztőség postáiéitól Évtizedes gödör Helyzetünk eléggé kényel­metlen, maholnap már tűr­hetetlen. Lassan egy évtize­de kísér bennünket, Kisgye- pen lakókat. Az ún. „Szabó”- gödörről van szó, amelyből valamikor vályogot vertek. A gödör legtöbbször teli van vízzel. Sokan ide hordják a környékről a szemetet, min­denféle hulladékot,' ugyanis konténerben sem bővelke­dünk. Mindössze egy van a környéken, s ez bizony kevés. Akarja, nem akarja az em­ber, kénytelen mellé önteni a szemetet. Mindenképpen több kellene. Panaszunkat többször el­mondtuk tanácstagi beszá­molón, fogadónapon. Április 21-én levélben kértük a ta­nács műszaki, illetve igazga­tási osztályát: intézkedje­nek, töltessék be a nagy göd­röt. Amellett, hogy egészség­telen, szennyezi a környék levegőjét, a házakat . is. ve­szélyezteti a víz. És féltjük a kisgyermekeket! A gödör töltését elkezdték. Örültünk neki. A munkát azonban abbahagyták. Majd akkor folytatják, ha a víz el­szivárog — hallottuk. Jól né­zünk ki, ha ezt meg kell vár­nunk. Pintér Ferenc * SzolnoK Rájuk mindig számíthatunk A Baromfifeldolgozó Válla­lat Alkotmány szocialista bri­gádjának tagjai évek óta rendszeresen segítik óvodán­kat. összetartásuk, szorgal­muk. munkaszeretetük példa­mutató lehet valamennyi szo­cialista brigád részére. Sza­vahihetői:, ígéretüket mindig megtartják. A nehéz fizikai munkától sem hátrálnak meg. Szabad szombatjukat, vasárnapukat áldozzák fel, hogy óvodánk szebb, kényel­mesebb legyen. Számíthatunk rájuk, ha a sportszereket kell rögzíteni, kertásáskor, kerítés javítás­kor. s akkor is, ha a homo­kozóban ki kell cserélni a homokot. Segítségüket, fára­dozásukat ezúton is köszöni az Arany János úti Óvoda vezetője Törökszentmiklós Megrovás, kilométerpénz elvonás Megírtuk már április 21-én (Közömbösség?), május 19-én ismét utaltunk rá (Budapest­ről várjuk a választ), hogy R. K.-né cserkeszőlői olva­sónkat április 13-án nem vet­ték fel a Budapest—Békés­csaba között közlekedő autó­buszra. (Mellesleg: kórház­ban lévő kisgyermekéért átá­zott volna.) Az említett járatot a Vo­lán 20. sz. Vállalat közleked­teti. Az autóbusz túlterhelt volt már Cserkeszőlő Fürdő megállóhoz érkezésekor is — szól a tájékoztatás. Ennek ellenére legalább annyi utast kellett volna felvenni, mint amennyi leszállt. A személy­zet elismerte, hogy 6—8 utas valóban leszállt, helyettük három kisgyermekes anyát és kát bérletes utast felenged­tek a kocsira. A panaszost — aki elsőnek lépett fel a gép­kocsi lépcsőjére — nem vol­tak hajlandók elvinni, s le­szállásáig késleltették a já­rat indulását. / A gépkocsi vezetője, vala- ■mint a jegykezelő vétett a fennálló rendelkezések és a társadalmi együttélés szabá­lyai ellen. Ezért az autóbusz vezetője megrovást kapott, a jegykezelőt a kilométerpánz 50 százalékának elvonásával büntették. A Volán 20. sz. Vállalat illetékesei így pró­bálják elérni, hogy hasonló esetek a jövőben ne fordul­janak elő. Olvasóinktól pedig — az okozott kellemetlenség­ért — elnézést kérnek. Alacsonyabb munkakörbe .. . G. A. szolnoki olvasónkat közös megegyezés alapján alacsonyabb munkakörbe he­lyezték. Fizetéséről a meg­egyezésnél nem volt szó. Most mégis kevesebbet kap, jogo- san-e? — érdeklődik. A vállalat, és a dolgozó a múnkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. A munkaszerződés közös megegyezéssel történő módo­sítására a munkaszerződés megkötésére vonatkozó sza­bályokat kell megfelelően al­kalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az áthelyezést minden esetben írásba kell foglalni. Ebbe bele kell foglalni a dol­gozó új munkakörét, munka­helyét, személyi alapbérét, s az áthelyezés időpontját. Mindezekben tehát — és nemcsak a munkakör tekin­tetében — előzetesen meg kell állapodni a dolgozóval. Egyoldalú vállalati intézke­déssel" a személyi alapbér csak a bérrendszer vagy a Ingssanhnly szerSnt A koiiektív szerződésekről A kollektív szerződés tu­lajdonképpen a Munka Tör­vénykönyvének vállalati vég­rehajtási szabálya, amely a vállalat és a dolgozók jo­gaira, kötelességeire vonat­kozó rendelkezéseket összeg­zi. Tervezetét a dolgozókkal közösen kell öszeállítani, ész­revételeiket, javaslataikat messzemenően figyelembe venni. A szerződést a válla­lat nevében az igazgató, a Kollektíva nevében pedig a szakszervezeti titkár írja alá. Ebben az esztendőben min­den vállalatnál új kollektív szerződés készül, amelyet jú­nius 30-ig meg kell kötni és ki kell hirdetni. Az új kol­lektív szerződés öt évre, te­hát 1976-tól 1980-ig szól. Bár a kollektív szerződés a Munka Törvénykönyvének vállalati szintű végrehajtá­si utasítása, mégis csak olyan kérdésekről rendelkezhet, amelynek szabályozását a törvény, vagy egyéb jogsza­bály a kollektív szerződés körébe utalta, tehát ilyenkor a szabályozás kötelező, más esetekben viszont a törvény csak megengedi, lehetővé te­szi bizonyos kérdéseknek a kollektív szerződésben törté­nő rögzítését. (Pl. a túlmun­ka és a készenlét elrendelé­sének feltételeit és módját, kollektív szerződésben kö­telező szabályozni.) A szerződés mellékleteként közölhetők a terjedelmesebb felsorolások (például a be­sorolási feltételek, a munka­ruhák jegyzéke, a vállalati béi-táblázatok.) Egy vállalatnál csak egy kollektív szerződést köthet­nek, még akkor is, ha a vállalatnak különböző hely­ségekben, önállóan gazdálko­dó nagy egységei vannak. Ha azonban egyes telephe­lyeknél eltérő a munkaidő beosztás, akkor ezt a telep­hely vezetője, a helyi szak- szervezeti szervvel egyetér­tésben szabályozhatja, és mint függeléket a kollektív szerződéshez kell csatolni. A munkavédelmi szabály­zat és a vállalati törzsgárda- szabályzat nem része a kol­lektív szerződésnek, ezért nem lehet annak sem mel­léklete, sem pedig függeléke. A Munka Törvénykönyve szerint a vállalat csak rend­kívül indokolt esetben mond­hat fel a nála hpsszú ideje munkaviszonyban álló, az át­lagosnál jobb munkát vég­ző és példamutató magatar­tása dolgozónak. E szabály alkalmazásával kapcsolatban a kollektív szerződésben meghatározható, hogy mit kell hosszú idő alatt érteni, mit átlagosnál jobb munká­nak tekinteni és mi értendő a példamutató magatartáson. Annak sincs akadálya, hogy a kollektív szerződés csupán az említett feltételeknek va­lamelyikét határozza meg. bérforma megváltoztatásával módosítható. Azt tanácsol­juk, hogy panaszával fordul­jon vállalatának munkaügyi döntőbizottságához. Elismerési kérelmet kell beadni Kiss Ignácné bagimajori olvasónk levélben érdeklő­dött több társa nevében: mennyi idő szükséges ahhoz, hogy nyugdíjba, 'mehessenek. Munkahelyét nem nevezte meg, pontos lakcímét sem kö­zölte. Pedig így választ nem minden esetben tudunk adni. Öregségi nyugdíjra a 60. életévét betöltött férfi és az 55. életévét betöltött nő jogo­sult, ha 10 évi szolgálati időt szerzett. Szolgálati idő a munkaviszonyban, az ipari szövetkezeti tagként, a me­zőgazdasági szövetkezeti tag­ként, a szakmunkás tanuló­viszonyban, a bedolgozóként töltött idő. Általában nem számít szol­gálati időnek a biztosításban töltött időnek az a 30 napot meghaladó tartama, amely­ben a biztosított munkabért nem kapott, E szabály alól azonban több kivétel van. így például szolgálati időnek számít a táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a ter­hességi-gyermekágyi segáiv. a szülési szabadság, a gyer­mekgondozási segély tarta­ma. Azt tanácsoljuk, adjon be szolgálod idő elismerési ké­relmet (ez még nem nyugdí­jazás iránti kérelem) a SZÓT Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság Szolnok megyei Igaz­gatósághoz. Címük: 5000, Szolnok, Madách utca 9. Szerkesztői üzenetek 15. M.-né, Szolnok: Az új honvédelmi törvény szerint is családi segélyben kell ré­szesíteni a sorkatona munka- képtelen és eltartásra szoru­ló hozzátartozóját. A segély folyósításának tehát két fel­tétele van: a munkaképtelen­ség, s a rászorultság. A fo­lyósítás szempontjából mun­kaképtelennek kell tekinteni a bevonult feleségét, ha leg­alább egy gyermek eltartásá­ról gondoskodnia kell, vagy legalább 6 hónapja terhes, vagy veszélyeztetett terhes. Eltartásra szoruló az a hoz­zátartozó, akinek bármely forrásból származó jövedel­me az 1100 Ft-ot nem halad­ja meg. Gyermek esetén ez az összeg 550 Ft-tal emelke­dik. Említettük már, hogy a kollektív szerződésben kell szabályozni a túlmunka fel­tételeit, korlátáit, és elrendelé­sének módját. Ügyelni kell a szabályozásnál arra, hogy az ne adjon lehetőséget indoko­latlan túlóráztatásra és ne a munkabér kiegészítése le­gyen a célja. A túlmunka korlátozásánál figyelemmel kell lenni egyes dolgozói csoportok különleges körül­ményeire. (Terhes asszonyok­ra, kismamákra, stb.) Szabályozni kell a kollek­tív szerződésben a dolgozók egyes csoportjaira vonatkozó bérrendszereket, bérformá­kat és a munka díjazásának egyéb feltételeit is. A ré­szesedési alap felosztásának és felhasználásának általá­nos szabályait is a kollektív szerződésben kell meghatá­rozni. Ennek keretében kell eldönteni az év végi részese­dés felosztásának elvéit Is. A vállalatnál csak töredék évet dolgozók év végi részesedés­re való jogsultságát és a ré­szesedés mértékét is meg kell határozni. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a kollektív szerző­désben, hogy év végi része­sedés és jutalom után, táp­pénz csak akkor folyósítható, ha a dolgozó keresőképtelen­sége megszakítás nélkül, 30 napnál hosszabb ideig tar­tott. Or, Cs. I. Jászberényben ezek­ben a napokban kétszáz- tizenkilenc harmadéves ipari to.nuló készül az élete nagy fordulópont­ját jelentő szakmunkás- vizsgákra. A tegnapi ta­nulókból „felnőtt” szak­munkások lesznek. Mit mondanak a végzősök a vizsgákat megelőző ta- nulóévekröl? Király Sándor és berendezés-szerelő a Hű­tőgépgyárban. Büszke arra, hogy a szakmát olyan válla­latnál sajátította el, amely­nek termékeit a világ min­den táján ismerik. — Már az általános isko­lában felhívták a figyelme­met, hogy válasszak a több mint 20 szakma közül. Sze­rencsém volt, jót választot­tam. Szívesen gondolok visz- sza a tanulóévekre. Szép, új iskolában, korszerűen felsze­relt tanműhelyben ismerked­tem meg a csőszereléssel. Az meg, hogy már az elsőéves tanulókra is szép és felelős­ségteljes feladatokat bíztak, hogy felnőttként bántak ve­lünk, különösen arra ösztön­zött, hogy megálljaim a he­lyem. Megszerettették velünk a munkát azzal is, hogy érez­tük, fontos amit csinálunk. Annak is örülök, hogy okta­tóim megértették velem: környezetünkért, ahol dolgo­zunk és élünk, mindig tenni kell valamit. Mint a TMK „csövesei” hatalmas üzem­csarnokot szerelünk, de ja­vítgatjuk társadalmi munká­ban az óvoda, vagy az iskola csőhálózatát. Mesterünk sok­szor lelkünkre köti: az óvo­da ugyan kisebb, mint az 1200 négyzetméter alapterü­letű csarnok, a munka azon­ban, itt és ott is egyformán fontos. Áz első A hűtőgépgyári harmad­évesek a vizsgák előtti hó­napokban már teljesítmény­bérben dolgoznak. Május eie- jén az ösztöndíj helyett fize­tést kaptak. Mit csinált az el­ső fizetésével? — Azt, amit már gyermek­koromban elterveztem. Szü­leimnek vettem ajándékot. Nekik, akik mindent megtet­tek azárt, hogy tanulhassak. A fizetési szalagot azonban eltettem. Sokáig megőrzőm majd. Oláli János is.harma,d­---------------------eves, de m ár szakmunkás. Szerszám- készítő a Hűtőgépgyár sze­reldeiében. Az első fizetés emléke sem annyira eleven már, hiszen azóta többször megkapta a borítékot. — Én is a „bőség kosará­ba” nyúltam, amikor szakmát választottam. A sok jó közül is a legjobb jutott, hiszen el sem tudok képzelni testhez állóbb szakmát magamnak, mint a szerszámkészítást. Kiderült: valóban „szerel­mese” lett a finomköszörii- nek, az ezredmillimáter pon­tosságú apró szerszámalkat­részek készítésének. Az idén a „Szakma kiváló tanulója” megyei versenyen második lett. az országos versenyen sz első hat között végzett. Győ­zelme felért a szakmunkás­vizsgával. ezért április 1. óta szakmunkásként dolgozik a Hűtőgépgyárban. — Az első fizetésem? Ott­hon élek a szüleimmel. Kö­zös ..kasszával” tervezzük a jövőt. Az első és az azóta ka­pott fizetést hazaadtam. Tábi Káraty e,szterf~----------------------!— lyos ta­nuló, , az Aprítógépgyárban készül a vizsgákra. Szak­m unkásként is a gyárban ma­rad. Reméli azon az. eszter­gagépen dolgozik majd, amit harmadéves korában bíztak rá. — Az első fizetést a szak­munkás vizsgák után veszem fel, addig beérem a 740 fo­rintos ösztöndíjjal, és azz-.l a 350 forint kiegészítéssel, amit azután szavaztak meg számomra, hogy aláírtam: legalább 9 hónapig a gyár­ban maradok. Természetesen ez csali formaság, mert nem 9 hónapig, de 9 évig is szí­vesen ott maradok, ahol vár­nak, számítanak a munkám­ra, ahol szavuk és becsületük van a tisztességesen dolgozó fiataloknak. ' PapB Károly Jászsági Építőipari Szövetke­zetben kezdődtek. A villany- szerelők „Gagarin’ szocialis­ta brigádjának tagjai vették pártfogásukba az elsőéves villanyszerelő tanulót. Azóta is ott dolgozik és szakmun­kásként is ott akarja folytat­ni a mesterségét. - ' — Brigádunkban a szak­munkások között a legfiata­labb húszéves, a legidősebb negyvenöt. Az elmúlt 3 év alatt szinte mindenkivel dől- 1 goztam, és mindegyik tudá­sának javát adta azért, hogy megtanuljam a szakmát. A vizsgákra bizakodva készü­lök, megnyugtat a tudat, hogy a szövetkezetben és Ga­garin brigádban az én he­lyem is ki van jelölve. Az el­ső fizetésem? Félreteszem, azután pótolok hozzá addig, amíg összejön a régen meg­álmodott motorkerékpár ára. I. A. Nők a volán mögött Kevesebb balesetet okoznak Hazánkban a hivatásos gépjárművezetők körülbelül egy százaléka nő, másfélez­ren vannak akik a nyolc­órai munkaidőt a volán mö­gött töltik. 1949-ben a villa­mos és a trolibusz vezetői között találjuk az első hi­vatásos női sofőröket. A me­gyében csak jóval később kezdtek nőket alkalmazni ebben a szakmában. A má­sodik nagyobb hullám a ’70-es években volt, amikor a férfi munkaerőpótlás ne­hézséget okozott és több vál­lalat elsősorban a posta és a Volán-taxi próbálkozott a nők felvételével. Többségben a bajadonok A KÖTUKI közlekedésbiz­tonsági osztálya vizsgálatot végzett. A gép járművezető- nők egyharmadát kérdezték meg, azt kutatták kik vállal­ják ezt a foglalkozást, ho­gyan váltak be a nők hiva­tásos gépjárművezetőként és milyen nehézségeket jelent számukra ez a többnyire férfiak által kisajátított munkakör. A hivatásos gépjárműve­zető nők között szinte vala­mennyi felnőtt korosztály képviselve van, de többségük 25—44 év között. Igen magas köztük a hajadonok és az el­váltak aránya. Az csak fel- tételezés, hogy ez a pálya vonzza az önálló nőket, eset­leg hozzá is járul a házas­ságuk fellazulásához, vagy hogy sokuk a házasságkötés különösen gyermek szülés után állást változtat. A kérdőíves interjú mód­szerrel arra is választ keres­tek mit szeretnek legjobban a munkájukban. A leggya­koribb felelet: a vezetés. Voltak (25 százalékuk), aki a változatosságot említette, 8 százalékuk a felelősséget, az utasokkal való foglalko­zást emelte ksi, s mindössze két százalékuk volt, alci a jó kereseti lehetőséget hangsú­lyozta, mint legkellemesebb motívumot a munkájában. • Arra, hogy mi okoz leg­több nehézséget a többségük a munkaidővel kapcsolatos problémát említette, mert munkabeosztásuk eltér a dolgozók többségétől, már­pedig a család mai életrend­je és munkamegosztása azt igényli, hogy amikor a csa­lád többi tagja otthon van az anya, a feleség is otthon legyen, a háztartási teendők zömét ő lássa el. A hivatásos gépjárművezetői munkakör­ben a nők alkalmazásának ez a legnagyobb akadálya. Megbízhatóak Megbecsülik-e munkáju­kat? A többségnek az volt a véleménye, hogy a családta­gok, a munkatársak és a fe­lettesek, igen. De 56 száza­lékuk úgy érzi, hogy az uta­soktól nem kap megbecsü­lést. Nehéz, felelősségteljes és nem kis idegrendszeri megterhelést igénylő mun­kájuk mellett még az inge­rült utasok megjegyzéseit, kellemetlenkedéseit is el kell viselniük. Elviselik, ha nehe­zen is. A széleskörű vizsgálat ugyanis egyértelműen bizo­nyította, hogy a közlekedés- biztonságot illetően legalább olyan megbízhatóak, mint a férfiak, sőt azonos körűiméi nyék között kevesebb bal­esetet okoznak, mint férfi kollégáik. Hüfölssrendezések Kubától Kínáin Nagy teljesítményű ipari hűtőberendezések szállítását kezdte meg a Kínai Népköz- társaságba a tatai „Hűtő- technika” ipari Szövetkezet. Kínai vállalattól első ízben kapott megrendelést a tatai üzem. Július végéig 25 mil­lió forint értékben exportál­nak léghűtőket Kínába. A hűtőházak, gyümölcs­tárolók, baromfifeldolgozók és konzervgyárak hőmérsék­letének szabályozására alkal­mas berendezéseket a tatai üzem új technológiával ké­szíti. Némrégiben ugyanis olyan félautomata gépet ál­lítottak munkába, amellyel az eddig gyártottaknál jobb hatásfokkal működő és ki­sebb súlyú léghűtőket készí­tenek. Ilyen MX—250 típusú hűtőberendezéseket szállí­tanak Kínába is. A Kínai Népköztársaságon kívül más országok is új ve­vőként jelentkeznek a tatai gyártmányokra. Most kap­tak először megrendelést Ju­goszláviából, Kubából, Al­bániából és Nigériából. Százezer kecsese Mesterségesen szaporítják az alaposan megritkult, ízle­tes nemeshalat, a kecsegét a Dunában. Módszerét dr. Jaczó Imre tudományos ku­tatásai, kísérletei alapján a paksi Vörös Csillag halászati tsz-ben dolgozták ki. A pak­si szövetkezet ötszáz kecsege szülőpárt fogott be az ikra- fejéshez és a mesterséges szaporításhoz. Az ivadékokat a százhalombattai temperált halgazdaságban nevelték, s közreműködésével húszezer előnevelt kecsegét helyeztek! ki tavaly a Dunába. Az, ered­mény biztató. Ezért a szak­emberek most arra töreked­nek, hogy a mesterséges sza­porítási és nevelési techno­lógia további korszerűsítésé­vel ne csali az állományt tartsák fenn, hanem évente, mintegy százezer előnevelt kecsegével növeljék &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents