Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-02 / 129. szám
197Pj. június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 «Jörna nyári Üzletről,- üzletre—Jászberényben ' „— Nézd, milyen csinos ruhát vettem nyárra a lányomnak. Nem is gondoltam, hogy vannak ilyen divatosak. -Ez biztosan tetszeni fog neS Az árát is ki lehet bírni. l, mit gondolsz mennyi? csak 150 forint.. ,— Régóta nyaggat a fiam y fürdőköpenyért. Mióta resek már, de soha nem ptam megfelelőt Délután crfoltam egyet, bejöttem ttnézni. Most kaptam . . , „— Rohanok a buszhoz, imert lemaradok. Csak egy ínyári ruha anyagért ugrot- fUam be Berénybe. Ezután : mindig ide jövök. Annyi '■«nyQgot tettek elém. hogy «lig tudtam választani. ..” 'Ezeket a sietős mondatokat ^gy-egy jászberényi üzlet előtt sikerült „elkapni”. Az elégedett vélemények eredményes vásárlásról tanúskodnak. A város üzleteinek kirakataiban tarka fürdőruhák, divatos nyári ruhák, színes ingek, tetszetős blúzok. Bementünk néhány üzletbe ■ megnézni milyen holmikat lehet kapni, — és mennyiért? i I • » * Lr V A Jászsági ÁFÉSZ áruház i hői, — férfi divatáru osztá- ' lyán néhány napja a megszokottnál nagyobb a forga- ' lom. Sokan válogatnak a nyári áruk között. — Még tavaly ősszel megrendeltük a nyári ' cikkeket •— mondja Csollák Lajosné osztályvezető-helyettes. — Szállítottak igaz, de nem any- nyit, amennyit mi kértünk. Legnagyobb gondunk a női fürdőruhával van. Üj fazonút nem kaptunk, színben sem változatosak. Azt is kifogásolták a vevők, hogy elég drágák. Sajnos kevés a ballonból és a kartonból készült fürdőruha. — Női pulóver, trikó van? — Másik gondunk a trikó. Uelenleg csak 270 forintért tudunk adni, az olcsóbb pamut most nincs. Rövid ujju pulóverünk van, de... kevés a divatos bükié és mohair. Viszont annál több a tergai, Bxni már nem olyan kelendő. — Egyéb nyári cikkek? — Frottír strandruhát, für- idököpenyt lehet kapni. Ezzel is ugyanaz a helyzet, mint a fürdőruhával. Fazonban nem elegendő a választék. Még * mindig a néhány évvel ezelőtti formákat gyártják ... Mit lehet vásárolni férfiak részére? A legalapvetőbb nyári cikk a fürdőnadrág. Nem lehet panasz — több színben lehet kapni. Van rövid camping nadrág is, viszont színben egyhangúak. Mindenki talál ízlésének és a pénztárcájának megfelelő fürdőköpenyt, válogathat a 300 forintostól a 625 forintoRuhapróba a Jászsági Áruházban sig. Három színben kapható a közkedvelt pólóing, a nyári pulóverekben csak az extra méretekben van hiány. Fehér, piros, kék, — kockás, csíkos, virágos, — fodros, ráncos, sima vonalú ruhák Sorakoznak a konfekció osztály állványain. — Négy-ötezer ruhát raktározunk jelenleg — mutatja a számlákat Vérségi László- né. — Szolnokról a Kelejt Textil Nágyke: eskedelmi Vállalattól, Egerből, Pestről mintegy másfél millió forint értékű nyári ruhát kaptunk. — Milyen anyagokból? — Piké, vászon, yersey, karton, pamut, kékfestő. . . Hirtelen nem jut eszembe több. A legújabb divat szerint készültek, de aki ragaszkodik a hagyományos fazonhoz — azt is talál. — Az árak? — Azok is változóak. Lehet kapni ruhát'130 forintért, de van 700—800 forintos is. — Hiánycikk? — Kimondott hiánycikk nincs, de nem kielégítő az ellátás férfi öltönyökből... * * * A jászberényiek — sőt a környező községek — közkedvelt üzlete a Fortuna készruha bolt. — Az idő egy kicsit mostoha, ezért kevesebb a vásárlónk — fogad Nagy Istvánná. — Még ezután jön a „csúcs”. Felkészültünk a nagyobb íc r- galomra 500 — 600 ezer forintos raktárkészlettel. Ha szétnéz a vásárló láthatja, hogy elegendő és a legújabb divat szerint készült ruha, szoknya, blúz közül választhat. Valóban sok tetszetős, praktikus nyári holmit láttunk. A fiatalok és az idősebbek egyaránt megtalálhatják a keresett árut. * * * A Fantázia divatáru bolt is kellőképpen felkészül ty a nyárra. Ebben az üzletben minden méretben, változatos színekben, fazonokban kapható női fürdőruha. A hozzávaló frottír köpeny sem hiánycikk. Pulóverek, trikók sem hiányoznak a készletből. A férfi vásárlók is megtalálják a kedvükre való nyári inget, pamut trikót, műanyag pulóvert. összegezve: mennyiségileg nincs különösebb baj az áruval, viszont a választék nem mindenből és nem mindenütt kielégítő. Természetesen ez nem mindig a kereskedőkön múlik... — szekeres — Tovább a szakmai A szakmai struktúra továbbfejlesztésére átfogó vizsgálat kezdődött, amely az országos szakmunkásképzési jegyzékben nyilvántartott 190 szakma közül 94-re, és 18 szakmásitási kérelem elbírálására terjed ki. A Munkaügyi Minisztérium 1969-ben kezdeményezett hasonló vizsgálódást, a népgazdaság termelési és technológiai struktúrája viszonylag rövid idő alatt annyit fejlődik azonban, hogy az 1969-ben kialakított szakma-struktúra csak megismételt vizsgálattal, s az azt követő korrekciókkal őrizheti meg korszerűségét. Az elmúlt évek gyakorlata bizonyítja, hogy bizonyos szakmák tevékenységi köre jelentősen leszűkült, másfelől pedig éppen ennek az ellenkezője nyilvánul meg. Alapvetően a termelés technikai feltételeinek nagymérvű fejlesztéséből következik a tevékenységi körök szűkülése. Így van ez például a híradástechnikában. * Cft nutáieripülerősítik struktúrát ban, ahol a korszerű szalagszervezési módok alkalmazása kezd általánossá válni; vagy az élelmiszer-, építőanyag-, textil-, gép- és vegyiparban, ahol fokozódik az automatizáltság.. Ezekben az ágazatokban a szakmunkás az egész szakma munkaterületét átfogó műveletek helyett mindinkább, csak egyes műveleteket végez, vagy gg- pek, gépsorok, technológiái folyamatok felügyeletét látja el. Az összes meglevő szakma komplex vizsgálatára a közoktatási távlati fejlesztésre irányuló kutatómunka szerves részeként kerül majd sor. A mostani vizsgálat feladata értékelni azt is. hogy egy-egy adott szakma milyen követelményeket támaszt a kezdő szakmunkással szemben. A vizsgálatot követően módosítások várhatók, s egyidejűleg biztosítani kívánják a szakmunkástanulók minél szélesebb alapú felkészítését, hogy növelhessék készségüket a termelés változó követelményeihez való igsieääsEa. .... Fejlesztik a kisújszállási sörüzemet Az udvaron hatalmas máglyában zöld színű ládák sorakoznak és várják, hogy bent a fejtőüzemben a 63 hektoliteres tartályokból a söröspalackba fejtsék a Kőbányáról tankkocsikkal szállított sört. Ez bár hatalmas mennyiség, mégsem elég — különösen nyári időszakban nem. Ezért még az idén megkezdik az új üzemrész építését, ahol orkánként 6500 üveg töltésére alkalmas NDK gyártmányú fejtőgép működik majd. A csaknem 15 millió forint értékű fejlesztés egyben azt is jelenti, hogy jövőre, az év második felétől, a sörüzemben a jelenlegi ötven helyett kilencven munkást tudnak foglalkoztatni. A tervezett bővítés már jó ideje indokolt, mivel igen nagy a kirendeltség körzete. Sörből 70 ezer hektolitert, üdítő Halból — a népszerű Pepsi-Colából — 2500 hektolitert szállítanak üzletekbe ijg-xsndéfdáíé helyeibe. 0 jövedelemnek ára van J u htenyésztés Vörös Csillag Tsz-ben a túrkevei A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet 2 ezer 30 hektár legelőjének mintegy fele csak a birkával hasznosítható. A lehetőséget már az egyesülés előtt is felfedezték az akkor még külön gazdálkodó üzemek. A Táncsics Tsz törzsállományt tartott, a másik két gazdaság pedig árutermelésre nevelte a juhokat, s a magyar fésűs merino fajtánál bevezették a sűrített, kétévenként háromszori éltetést. A hús és a gyapjú minőségének javítá- nára az ' NDK-ból és az NSZK-ból származó merinó- val keresztezték az állatokat. Az idén 5 ezer 700 anyajuh marad a Vörös Csillag Tsz- ben. s ebben az évben a szakemberek az állomány fiatalítását tűzték ki célul. Erre azért van szükség, mert 1980-ban már 8 ezer anyajuhot akarnak tenyészteni a gazdaságban, a törzsállomány létszámát pedig 360- ról 600-ra kívánják növelni. Rz árbevétel nsui mssvetendő Akik valamennyire is ismerik a juhtenyésztés gondjait, azok nagyon jól tudják, hogy az elmúlt időszakban kevés mezőgazdasági üzem gazdagodott meg a birkákon. Á túrkevei termelőszövetkezet sem dicsekedhet túl nagy jövedelemmel, de az ágazat nem veszteséges, sőt az 1976-os esztendő „hoz is valamit a konyhára”, összesen 350 mázsa gyapjút értékesítenek — ez birkánként 4,2— 4,3 kilogramm nyírási átlagot jelent Az idei tervben több mint 1900 mázsa pecsenyebárány eladása szerepel, s ezen kilónként legalább 20 forintot keres a gazdaság. Nem véletlen tehát. hogy az ágazat 10—11 millió forintos árbevételének döntő többsége a pecsenyebárány, illetve a 100— 110 tenyészkos-növendék értékesítéséből származik’. Azonban a gyapjú ára sem megvetendő, hiszen a gazdaság ebből is több mint 3 millió forintot „árul”. R „tücsshlegelő” ideje lejárt „Mindez azonban csak úgy lehetséges — jegyezte meg Sípos Gyula, a termelőszövetkezet főállattenyésztője -r ha a birkát nem olyan lege\ lőre hajtjuk, ahol még a tücsök is sír” Nem kívánnaki olyan gondozást, mint a tejelő szarvasmarhák, de követelmény nyáron a jó legelő, télen pedig a „minőségi” széna, illetve fűszenázs és az abrak. Csak így képzelhető el, hogy á juhok nyírási átlaga nem 3,7—3,8, hanem 4,3 kilogramm. Ha a sűrített éltetésnél gyenge takarmányt kapna a birka, akkor se bárány, se gyapjú nem tenne. Sajnos még ez sem elég, mert Túrkevén, de a többi juhtenyésztő gazdaságban ugyancsak, más gondok is felhoznék a szakemberek feje felett. Kevés a juhász, aki van az sem túlságosan fiatal, és aki mégis innen van a harmincon az is legritkább esetben szakmunkás. Miért? A Vörös Csillag Tsz- ben többek között azért, mert all ezer birka 7 .helyen, harminc kilométeres körzetben található. A telepekre kijutni, különösen téten, még gyalog is nehézkes. azt pedig már kevesen vállalják, hogy addig, amíg ki nem tavaszodik a hodály mellett lakjanak. Nincs elég juhász Ezen csak egyetlen módon tehet változtatni, mégpedig úgy, hogy központi juhtele- pet kell építeni, kövesút mellé, s gondoskodni az emberek szociális ellátásáról — öltözőkről, zuhanyzókról, üzemi konyháról — is. Ezt tervezik a termelőszövetkezet vezetői, s erre kényszeríti őket az is, hogy 1980-ra 17 ezer 600 birka tesz a gazdaságban, ennyi állatnak férőhely is kall. Ha új beruházásra nem lesz pénzük — s ez előfordulhat., mert most láttak hozzá egy szakosított szarvas marna - telep építéséhez — akkor a megtevő épületek — többek között azok, amelyekből a szarvasmarhák elköltöztek — átalakításával átmenetileg enyhíthetnek gondjaikon. De ez valóban átmeneti megoldás, mert hiába keresnek a juhászok évi 40—50 ezer forintot, s egészíti ki ezt a jövedelmet 8—10 ezer forinttal az önmaguk számára tartható birkákból származó árbevétel, hovatovább nem marad ember, alti ilyen körülmények között vállalkozik erre a munkára. Csak komplex telep építése után várhat az ágazattól töretlen fejlődést bármelyik juhtenyésztő gazdaság. Hogy érdemes vállalni a befektetést ezt az is bizonyítja, hogy a túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben 1980- ban 15—16 millió forint közös jövedelem származik majd a birkákból. Braun Ágoston Kihasználatlan teherautók Egységes információhálózat szükséges Több tonnás teherautók, pótkocsis zetorok, billenős ZIL-ek a fő- és mellékutakon. Főként nyár végén, s ősszel, a betakarítás idején találkozhatunk sok áruszállító gépkocsival, de a többi évszak sem ..tehermentes”, — hiszen jó néhány ipari üzemmel, vállalattal gyarapodott a megye az utóbbi tíz évben — foilyamatosan érkezik a nyersanyag, szállítják a kész, félkész terméket. Szolnok megye közúti áru- szállítását a Volán 7. sz. Vállalata, a célfuvarozók, a kö- zületek-, s igen nagy százalékban a mezőgazdasági nagyüzemek bonyolítják. A Volán 7. sz. vállalata 640 teher- és 220 pótkocsival a megyei áruszállítás mintegy 10 százalékát végzi. Korszerű fuvarozási módszerekkel, a szállítási eszközök jó kihasználásával a negyedik ötéves tervben a vállalat 54 százalékkal emelte szállítási teljesítményét, miközben tehergépkocsi állománya 26 százalékkal nőtt az előző terv- ciklushoz viszonyítva. A közülietek és a mezőgazdasági üzemek áruszállító járművei már nincsenek így kihasználva. A mezőgazdasági szállítási „csúcsidőszak” kivételével nagyon egyenetlen a meglévő jármüvek igénybevétele. A közlekedési szakemberek felmérései után a KPM 1975- ben alkotott 14. sz. rendeletében a közületi tehergépkocsik gazdaságosabb kihasználására elrendelte, hogy minden olyan 5 tonnás, illetve ettől nagyobb teherbírású tehergépkocsi, am.elv áru nélkül teszi meg a célállomásig, vagy onnan vissza az utat. a megyeszékhelyen a Volán d iszoécser-szo! gáláiméi kő te-. . les. jeientkbiW. , A jelentkezéskor járatszámmal lát ják el a gépkocsit, amely egyben dokumentum is: közúti ellenőrzéskor fel kell mutatni. A kötelezettség elmulasztása miatt Sajnos, még nem alakult ki az egységes fuvarpiaci információhálózat A fuvaroztatók nem jelentik be igényeiket, sok a rakodási gond, az átvevők és az árukiadők nyitvatartási ideje változó. A „kezdeti lépések” tehát botladozók. Am a rendelet közvetett hasznáról már írhatunk. Például arról, hogy ez a rendszer a vállalatokat jobb belső szervezésre ösztönzi. Kerülik az'üresjáratot, s szállítási tervüket úgy módosítják, hogy áruval rakod- tan teszi meg mindkét irányba az utat a teheiautó. Szervezés dolga ez, és persze jelentős módja a takarékosságnak. A Volán diszpécser-szolgálatának tehát jelenleg nem sok dolga akad a bejelentésekkel. Igaz, „fuvarliiányos” időszakban vagyunk. Azonban egy-két hónap, s megindul a „csúcs”. A szállításszervezés — vagy épp az átszervezés — a szál- líttatás: szándék bejelentése, még nem késő. Jelentős feladat hárul a száUításszervezőkre, tervezőkre, végrehajtókra. Ezt a feladatot azonban csak úgy tudják megoldani, ha a szállíttatok is tervszerűen, ütemesen jelentik be igényeiket, ha előszállításokat kérnek, illetve saját gépkocsiparkjukat a „holtidényben” is jobban kihasználják. I. Sí. K. Föld alatti vízkészletek i A föld alatti vízkészletekről, hasznosításukról kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött a Magyar Állami Földtani Intézet szervezésében a Magyar Tudományos Akadémia várbeli dísztermében. A tanácskozáson kétszáz hazai és külföldi szakember vitatja meg a felszín alatti vizek háztartásának kérdéseit. Hazánkban az elmúlt 89 évben mintegy 60 ezer kutat fúrtak a vízellátásra, s jelenleg is körülbelül 40 ezer működik. Amíg ezek szétszórtan helyezkedtek el nem is okozott gondot a felszín alatti Vízkincs szinten tartására, az urbanizáció nyomán azonban mindinkább koncentrálódnak a kutak, s egy helyről nagy mennyiségű víz folyamatos kivétele a föld alatti vízkészlet csökkenésének veszélyével fenyeget. Annál is inkább fontos ez a kérdés — mert, mint a tanácskozás több előadója is kifejtette — a steril, tiszta ivóvizet mindinkább növekvő arányban a felszín alatti készletekből nyerik, a szeny- nyezett folyók vizének tisztítása ugyanis egyre bonyolultabb. drágább berendezéseket, technológiákat követek A konferencián elhangzó számos előadás a föld alatti vízkincs jobb megismeréséhez, s így a körültekintőbb gazdálkodáshoz járul hozzá. Ennek jelentőségét mutatja, hogy néhány helyen, mint például Debrecenben a kiaknázott ivóvízkészlet meghaladta az utánpótlás meny- nyiségét, s így 30 kilométeres körzetben a föld alatti vízkészletek megfogyatkozását észlelték. Ezért most a Keleti-főcsatorna vizének felhasználásával állítják vissza a megbomlott egyensúlyt
