Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-29 / 101. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP i tt 16. április 29, a liternamalista egységben II0 nil I) If közéírtététől és RCflSIIIR hangulatától is elválaszthatatlan az az ér­deklődés, amely a felgyorsu­ló világeseményeket kíséri. Ezért különösén lényeges, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának április 22-i ülé­se aláhúzta apart XI- kong­resszusának alapkövetkez­tetését: folytatódik a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének politikája, az enyhülés térhódítása. Ezen nem változtat az sem. hogy az enyhülés elleni erők két­ségkívül megkísérlik, hogy ellentámadásba lendülje­nek. Hadd emlékeztessünk ezzel kapcsolatban arra, hogv a tavaly nyári helsinki tanácskozás után Kádár Já­nos már első nyilatkozatá­ban figyelmeztetett: a fejlő­dést visszahúzó, hideghábo­rús erők, amelyek mindent megtettek volna, hogy meg­akadályozzák az európai biztonsági és együttműködé­si konferencia sikerét, nem fogják letenni a fegyvert. Ezt tapasztaljuk napjaink­ban is. amikor a társadalmi haladás és a létező szocia­lizmus ellenfelei — sajátos koalícióban a maoistákkal — megkísérlik, hogy a hala­dás útját állják. Ezek a próbálkozások azonban nem változtatnak a nemzetkö d helyzet tartósan ható ténye­zőin — az erőviszonyokon — nem változtatnak azon, hogy a világ változásai összefüggésükben a szocia­lizmus számára kedvezőek. A KB ülésének állásfog­lalását a XI. kongresszus szellemében minden kérdés­ben az .elméleti megalapo­zottság, az osztályszemlélet és az elvszerű következetes­ség hatja át. Az MSZMP to­vábbra is síkraszálí azért; hogy a Magyar Népköztár­saság külpolitikájában érvé­nyesüljenek a békés egy­más mellett élés elvei, hogy a politikai kapcsolatokat ki­egészítsék a különböző tár­sadalmi rendszerű államok közötti egyenjogú gazdasági együttműködéssel — ebbe beletartozik a KGST és a Közös Piac közötti intézmé­nyes kapcsolat megteremtése is —, hogy fejlődjék a kul­turális csere, s hogy azt, amit Európában eddig a po­litikai enyhülésben elértünk, egészítsük ki a katonai eny­hüléssel is. Pártunk eddigi politikájá­nak megfelelően most is kö­vetkezetes internacionalista álláspontot juttat kifejezés­re a feszültségi gócokkal kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a kiadott kommüniké egy ilyen góccal külön pont­ban foglalkozik: ez' a Közel- Kelet. Itt súlyosbító ténye­zőként hat Kairó lépése — a szovjet—egyiptomi szerző­dés egyoldalú felmondása —, ami mindenekelőtt az arab népek ügyének okozott kárt. Ami a válságból kivezető utat illeti, pártunk hangja egybecseng szókéval, akik. a valóban igazságos rende­zésért vívják politikai és diplomáciai küzdelmüket a még mindig feszült helyzet­ben. Nyilvánvaló, hogy a tartós békének az igazságos­ság alapjaira kell épülnie, hogy . ez a béke nem teremt­hető meg másképpen, csak a megszállt arab területek kiürítésével, a palesztin nép törvényes jogainak helyre- állításával. a térség minden állama, népe biztonságának szavatolásával. A magyar kommunisták tiszta internacionalista ha­gyományainak megfelelően szól a KB közleménye azok­ról a pártokról és politikai erőkről, amelyek a világ kü­lönböző részein a társadal­mi haladás, a szocializmus nagy eszméiért küzdenek. A hős Vietnam s Laosz, Kam­bodzsa népei is cáakúgy, mint nemzeti történelmük legnehezebb óráiban, most is maguk mögött tudhatják pártunk, népünk cselekvő szolidaritását. Örömmel és elégedettséggel: gondolunk arra a sikerre, amelyet An­gola népe' ért el a neokolo- nializmus elleni harcban, a szocialista közösség testvéri támogatásával. Természetes, hogy nagy figyelemmel kísérjük annak a bonyolult harcnak körül­ményeit, amelyet a tőkésor­szágok kommunista és mun­káspártjai vívnak szinte mindig- igen bonyolult és gyakran rendkívül nehéz kö­rülmények közt. Elegendő a tőlünk nem távol fekvő európai tőkésországokra gondolni: a válság, az inf­láció, a fegyverkezési haj­sza széles tömegeket készí­tett elő a balra tolódásra. A testvérpártól! politikai küz­delme mindenképpen a fej­lődés döntő tényezője. Ezért határozza meg az MSZMP magatartását a testvéri szp-, lidaritás Franciaország, Olaszország, Portugália, Spa­nyolország, Görögország s a többi tőkés állam kommu­nista és munkáspártja iránt. A kapitalista országok kommunista pártjai gyak­ran egymástól eltérő körül­mények között harcolnak céljaikért, és saját adottsá­gaiknál!, történelmi hagyo­mányaiknak megfelelően kí­vánnak eljutni a szocializ­mushoz. Ennek azonban egyáltalán nem mond el­lent az, hogy a tökésálla- mokban a tömegek számára a szocializmus nem elvon­tan jelentkezik. Ott a töme­gek a maguk következteté­seit annak megvalósult for­májából vonják le: egyebek közt abból is, abogy nálunk élnek és dolgoznak, ahogy a mi fejlett szocialista tár­sadalmunk felépítése nem­zeti programmá válik. Tünéneliüi esemény- I ként értékeli az MSZMP az SZKP XXV. kongresszusát. Az erőviszonyoknak a szo­cializmus. a haladás és a béke erőinek javára történt megváltozásában kulcssze­repe volt, van és lesz a 250 milliós szovjet népnek, a Szovjetunió politikai kezde­ményezéseinek, diplomá­ciai, gazdasági és katonai erőfeszítéseinek. A KB állásfoglalásában mozgásban levő, dinármíuí- san változó világunk tükrö­ződik, amelyben különösen gyorsan nő a kommunista pártok, a szocialista orszá­gok szerepe. Az érződik, hogy— mint az élet minden területén — pártunk, szocia­lista államunk cselekvőén közreműködik minden olyan nemzetközi akcióban, amely a szocializmust, a békét és haladást szolgálja. M bonni szeiforcas Nyugat-Németország politikájában a” józan ész meg­nyert egy csatát. Már hosszú hetek óta tudni lehetett, hogy a nyugatnémet pártok politikusai az 1976. október 6-án ese­dékes választások felé tekintve határozzák meg taktikáju­kat. Ezen a választáson dől él, hogy továbbra is a szociál- liberális koalíció kormányozza-e majd Nyugat-Németor- szágot Vagy: ismét jobbra lendül az inga. Amerika politikai hatása Abban, hogy a szociálde­mokraták ercvesztésének és a liberális FDP pálfordulá- sának lehetősége egyáltalá­ban felvetődött — minde­nekelőtt a némileg megvál­tozott nemzetközi politikai hangulatnak, elsősorban a választások elé néző Ameri­ka felől fújdogáló hidegebb szeleknek van szerepük. A nyugatnémet belpolitika rendkívül érzéken3ren reagált az amerikai árnyalatokra és Ford nyilatkozatából a jobb­oldal, mindenekelőtt Strauss, a bajor CSU főnöke, csak azt hallottá meg, ami szá­mára kedvező. Nem hallotta meg az amerikai elnöknek azt a kijelentését, hogy az Egyesült Államok külpoliti­kája nem változik és to­vábbra is a szovjet—ameri­kai megállapodások szerve­zett keresése e politika egyik központi kérdése. Meghal­lotta viszont azt, hogy Ford kifogásolta a „détente”, az „enyhülés” szó használatát. Strauss viharos sebességgel igyekezett „túlértelmezm” Fordot és eltemetni magá­nak a nemzetközi enyhülés­nek a politikáját. Schmidt kancellár — aki pedig eny­hén. szólva nem tartozik a szociáldemokraták balszár­nyához, de még a párt cent­rumától is némileg jobbra áll — érthető módon felis­merte a Strauss értelmezé­séből fakadó veszélyt és többször is meglehetősen éles hangon leszögezte: Bonn nem hajlandó módosítani a politikai szótárat, mert „sem­mi ok sincs az enyhülési po­litikának akár kifejezésbeli, akár tartalmi helyesbítésére”. Korrekt lengyel magatartás Túl a közvetlen, kétoldalú fontosságon — ez volt a magyarázata annak, hogy a lengyel—nyugatnémet szer­ződés ratifikálása a Nyu- gat-Németországban folyó belpolitikai küzdelem egyik lényeges ütközetévé vált. A szociáldemokraták és a libe­rális FDP szövetsége ezt az ütközetet megnyerte. Nem utolsósorban azért, mert a párharc végső óráiban a len­gyel kormány nagyvonalú magatartása ki rán tóttá a szőnyeget a megegyezést tá­madó nyugatnémet jobbol­dal lába alól. Varsó ismé­telten, és egyértelműen le­szögezte: a legkorrektebb módon teljesíti az egyezmé­nyeknek azt a részét, amely a^ németajkú lengyel állam­polgárok N$ZK-ba áttelepü- lésével foglalkozik. (Az egyezmények egyébként vi­lágosak voltak. A CDU/CSU azonban teljesen önkényesen „homályosnak” ítélte értel­mezésüket. Az új lengyel nyilatkozatok éppen az ér­telmezés vonatkozásában tet­ték lehetetlenné a CDU/CSU további kifogásait.) _ A szavazás és a választások így történt, hogy a vára­kozás ellenére az NSZK szö­vetségi tanácsa egyhangúlag hagyta jóvá a lengyel—nyu­gatnémet szerződéseket. Nem csoda, hogy Schmidt külön köszönetét mondott a len- ,gyel kormánynak. Hiszen az egyhangú jóváhagyás. meg­erősítette a szociáldemokra­tái! belpolitikai pozícióit. A liberálisok háza táján az utóbbi időben igen sűrű volt a politikai „frontétvo- nulás”. Olyan hírek terjed­tek el, hogy Scheel állam­elnök, aki a párt vezetője­ként egykor Brandt külügy­minisztere volt, a szociálde­mokraták visszaesésével szá­mol és ezért elő akarja ké­szíteni az FDP őszi fordu­latát a kereszténydemokra­ták felé. Scheel tagadta ugyan, a cáfolat azonban • nem nagyon talált hiteire. A lengyel—NSZK szerződés vi­tájában viszont Genscher je­lenlegi külügyminiszter és FDP-vezető természetesen erőteljesen „beleszállt” a küzdelembe a szociáldemok­rata kormánypartner olda­lán. A lengyel főváros egyre szebb, korszerűbb metropolissá válik. Az áruházakat, szu­permodern üzleteket és más szolgáltatási létesítményeket tömörítő „Keleti Fal” után (nevét onnan kapta, hogy a Marszalkow­ska utca keleti részén emelkedik), megin­dult a korszerű városcentrum másik ne­gyedének kialakítása a Kultúra és Tudo­mány Palotájának túloldalán, ott, ahol régebben a háború előtt épült csúf bér­kaszárnyák álltak. A régi házak bontása rövidesen befejeződik, helyükön pedig modern, eredeti kiképzésű toronyházak és üzletsorok épülnek. A lombos-ligetes, tá­gas udvarokon bőséges hely jut majd a játszó gyerekeknek Egyházi r személyek Yilágértekezlete Kuba wcssIilBigtoenii A tartós bekéért, a lesze­relésért, • a ’íiépek közötti igazságos . kapcsolatókért küzdő egyházi személyek vi­lágértekezletét 1977-ben ren­dezik meg Moszkvában — jelentette be sajtókonferen­ciáján Juvenalij metropoli- ta, az előkészítő bizottság elnöke. A bizottság tagjai 29 ázsiai, afrikai, amerikai és európai ország kereszté­nyeinek, muzulmánjainak, buddhistáinál!, sdntoistáinak, zsidóságának képviselői. A világértekezlet össze­hívását Pimen, Moszkva és egész Oroszország pátriárká­ja kezdeményezte. A pátri­árka 1975 szeptemberében a Troica-Szergijeva kolostor­ban vetette fel ezt a javas­latot a Szovjetunió egyhá­zainak és vallási közösségei vezetőinek értekezletén. Pi­men pátriárka felhívásának széles körű visszhangja volt külföldi egyházi körökben. A sajtókonferencián .felol­vasták az előkészítő bizott­ság felhívását, amelyben, a többi között ez áll: „Felszó­lítjuk a világ valamennyi vallásának híveit, hogy ítélr j-élk él a háborút és a .fegy­verkezési hajszát, valamint az új fegyvérfajták létreho­zását, hogy küzdjenek a tartós békéért, követeljék a kormányaiktól ' az általános és teljes leszerelést. Harcol­ni kell az igazságtalan tár­sadalmi szerkezetek, a ki- • zsákmányolás, a nyomor, a szenvedés és az éhínség el­len. Azoknak az oldalára ál­lunk, akik bátran harcainak a fajgyűlölet, a kodomaliz- mus, a neokolonializimis és az dimperalizmus eilen,”' „Azon igyekezetünkben, hogy az emberiség javát:, a békét, az igazságosságot és a haladást szolgáljuk — folytatódik a felhívás —, tó- ; kantelünket a helsinki euró­pai biztonsági' és , együttmű­ködési értekezlet rendkívül értékes tapasztalatára szegez­zük és hisszük; hagyj a zá- rwkmányának. nagy : és po­zitív jelentősége .van .a nem­zetközi élet szempontjából”. ’ A sajtókonferencián az - előkészítő bizo ttság. sok tag-, ja felszólalt. Az utóbbi időben Wa­shingtonban nem takarékos­kodnak a Kubának címzett fenyegetésekkel. Greener, a Pentagon szóvivője sajtó- llionferenciáján közölte: a vezérkari főnökök tanácsa részt vesz azokon a megbe­széléseken, amelyeken a Nemzetbiztonsági Tanács megvitatja a Kuba elleni esetleges lépéseket. A Washington Star News szerint az USA katonai ak­ciókat is kezdeményezhet Kuba ellen, ha Havanna új „kockázatot vállal” Afriká­ban. A spekulációk és , fe­nyegetések jellege olyan, mintha az Egyesült Államok Teodor Roosevelt bunkópo­litikájának idejét élné és „joga” lenne a kontinens bármely országában katonai alakulatokat partra tenni. Egyes hírmagyarázók • az újabb Kuba-fóbiás rohamot az elrtökválasztás közeledté­vel magyarázzák. amikor nem lehet figyelmen kívül .hagyni még . az USA-ban megtelepedett kubaiak, sza­vazatait sem, Ez egyben en­gedmény is azoknak a kö­röknél!, amelyek nem képe­sek- elszakadni a hideghábo­rús dogmáktól és a. Mac- Carthysta hangulattól. Nem szabad szem elől té­veszteni a Kuba-ellenes kampány egy másik, igen fontos , tényezőjét . sem: a gazdasági felszabadulásra, a politikai önállóság meg­szilárdítására törekvő Latin- Amerika megijesztésérői van szó. Különösén az ag­gasztja az Egyesült Államo­kat. hogy, a térség országai együttműködnek Afrika, Ázsia országaival, a szocia­lista államokkal. Nem vé­letlen. hogy á kontinensen tett utazásakor .Kissinger le­beszélte Brazíliát arról, hogy belépjen az olajexportáló országok szervezetébe. az OPEC-ba, vágy bármilyen más olyan szervezetbe, amely a „harmadik világ” érdekeit hivatott képviselni. Ugyanakkor- Washington ellenséges kampányba kez­dett ■ Guyana és Jamaica el­len abból a. célból. hogy meghiúsítsa kölcsönösen elő­nyös j ,, együttműködésüket nemcsak Kubával, hanem az afrikai országokkal is. ■ - De éppfen az'enyhülés kö­rülményei között a konti­nens országai nem akarnak belenyugodni az USA-tól való függőségbe- Jamai­ca, jelentette ki egyebek kö­zött Michael M-enli minisz­terelnök, túlságosan soká volt alárendelt szerepben; védelemre van szükségünk a „washingtoni hideg” ellen, hangsúlyozta, s ehhez fej­leszteni kell kapcsolatainkat Kubával és a „harmadik vi­lág” országaival. A Kuba-ellenes zajongás­sal Washington igyekszik bátorítást nyújtani Latin- Amerika reakciós rendsze­reinek, minit pl. a nicara- guiai diktatúrának, aláásni Panama igyekezetét a Csa­torna-övezet visszaszerzé­sére- Van ennél még fonto­sabb cél is: arra kényszeríti Mexikót és Venezuelát, hogy csökkentse erőfeszítéseit a latin-amerikai gazdasági rendszer megvalósításáért, ez' hivatott megvédeni ugyanis a kontinens érde­keit az USA gazdasági és egyéb agresszióival szemben. Sok minden múlik azon, hogy milyen eltökélt . vá­laszt adnak a latin-ameri­kaiak a Potomac-partá kihí­vásra. Igen érdekes James Res- tcfei cikke a New York Ti- mesben, amely arról szól, hogy az Egyesült Államok a Kuba-ellenes kampányt „nemcsak Mexikó és más la­tin-amerikai. országok, ha­nem Kanada független kül­politikájának .akadályozá­sára is fel akarja használni. Kifejeződik e cikkben az a remény is, — hogy Mexikó — Washington által retoélt — új elnöke, Portillio le­mond a Kubával és a „har­madik világgal” való együtt­működésről. Ami pedig Kubát illeti, Washingtonban nem szabad­na megfeledkezni arról, hogy már régen. nem az USÁ félgyarmata, kiharcol­ta és megvédte jogát gz ön-* álló .külpolitikára, tagja lett a szocialista közösségnek. A'.szocializmus szilárdan megerősödött kubai földön, mondta az SZKP XXV. kongresszusán Leonyid - II- jics Brez&nyev. Az amerikai imperializmus diplomáciai és gazdásági blokád ja ma* nem vezethet célhoz. g i Jurij Gvozgyec Az épüli varsói városcentrum

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents