Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-29 / 101. szám

1578. április 29.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Lantos István zongoraestje Szolnokon

Bemutatjuk

a filmtudomAnyi intézetet

Nevezetes épületben kapott otthont a Magyar Fihntudo- mányi Intézet. A Népstadion úton abban az egykori villában helyezték el, ahol a felszabadulás után a legendás hírű Horváth Árpád művészkollégium működött. Most kis vetítő található a II. emeleten, mellette a Filmkultúra Szerkesztősége, majd néhány kutatószoba, az I. emeleten a könyvtár, az archívum, amely a filmmel kapcsolatos kéziratokat, dokumentumokat gyűjti, a földszinten a vezetők irodái, a gazdasági helyiségek, s még az alagsorban is néhány irodahelyiség a kutatók rendelkezésére.

Sikeresnek ígérkező irodalmi seregszemle

120 kötet

az ünnepi könyvhétre

— Sajátosan alakult a mi

■ intézetünk munkája ' — mondja Papp Sándor, az intézet igazgatója. — Hasonlóval nem nagyon lehet találkozni más országokban. A sajátossága abban van, hogy a világon szinte mindenütt egymástól- különálló szervezetek, intézetek foglalkoznak a régi filmek archiválásával, a filmtudományi kutatásokkal, a filmklub-hálózattal és bizonyos tudományos propagandatevékenységgel. Mi kicsi ország vagyunk, luxus lenne ezeket a munkákat decentralizálni és ez a központosítás sok előnnyel is jár.

— Például a tudományos munka közvetlenül és igen gyümölcsözően hat a film- ismeretterjesztésre. A film- történeti és fümelméleti. kutatások eléggé szoros kapcsolatot tartanak a gyártással. a napi filmkészítés! problémákkal és talán ez is termékenyítő hatással lehet a filmművészet egészére. Mivel a mi kezünkben összpontosul minden anyag, ezért nyilvánvaló, hogy az intézet a legalkalmasabb a tájékoztató tevékenység lebonyolítására. Mivel mi őrizzük az archív filmeket, mi talán jobban el tudjuk látni műsorokkal a filmklubokat is. mintha azoknak külön-külön kellene összeszedni az egv-egy összeállításhoz szükséges filmekét.

— Kevesen tudják, hogy Magyarországon mintegy 350—400 filmklub működik, 60—70 ezer taggal, az itt bemutatott filmeket évente

7—8 ezer néző tekinti meg. Kiadványaink talán ismertebbek, mindenekelőtt a Filmkultúra, vagy a Film- művészeti Kiskönyvtár sorozat. Szakmai körökben nagy haszonnal forgatják Nemzetközi Filmtájékoztató című kiadványunkat, amelyben a nemzetközi szaksajtó legfrissebb, legérdekesebb cikkeinek fordítását közöljük és külön rovatban azokat az írásokat, amelyek a magyar filmművészet produktumaival foglalkoznak külföldön. A Népművelési

és Propaganda Irodával, közösen Indítottunk egy olyan sorozatot, amely a kortars filmművészet legjelesebb képviselőit mutatja be. Fährt Zoltán. Törőcsik Mari, Kozipcev és Volonte jelent meg eddig ebben a sorozatban. de hamarosan napvilágtól lát Gyertyán Ervinnek Jancsó iMiklósról készülő k's kötete és előkészületben van Tony Richardsonról, Makk Károlyról, Tarkovszkijról egy-egy kötet.

— Az intézet — mint neve is mutatja — alapvetően tudományos jellegű; milyen kutatások folynak hát Önöknél?

— Meghatározott tudományos terv alapján dolgozunk mi is. Munkáink közül talán a legfontosabb a magyar filmtörténet átfogó, marxista szellemű szintézise. Erre nemcsak a közvélemény érdeklődése és a filmoktatás miatt teremtődött ilyen jelentős igény, hanem éppen a .magyar filmművészetnek az 1960-as években, nemzetközi összehasonlításban is igen jelentős, felfutása miatt is. Természetesen nem minden előzmény nélkül való ez a munka. Mindenekelőtt Nemeskürty Istvánt kell említeni, aki úttörő jellegű munkájval előbb a magyar filmesztétika fejlődését mutatta be, majd egy magyar filmtörténetet is írt. Nagyon jelentős Magyar Bálint munkája, aki a magyar némafilmgyártás korszakával foglalkozik.

— Az előzmények ellenére elég hosszú anyaggyűjtési időszak után kerülhetett csak sor arra, hogy megkezdődjék a magyar filmtörténeti szintézis írása. Ennek a nagy munkának egyrésze az, amit a Filmművészeti Kiskönyvtár sorozatban megjelentettünk Nemeskürty Istvántól, amely a magyar hangosfilm történetét dolgozza fel a kezdettől 1939-ig. Nemes Károly az 1957—1962 közötti periódust írja. A

magyar filmgyártás legelső periódusával, tehát az 1900- as évektől a huszas évekig Garai Erzsi dolgozza fel a témát, 1920—1945 között Nemeskürty István az 1945— 1058 között történtekről én írok, 1956 és 1970 között Nemes Károly, Szabó György pedig az utolsó, a hetvenes évek korszakát készül megírni.

— Munkánkban a fő figyelmet ennek az alapműnek a létrehozására szenteljük. Emellett természetesen nagyon sok egyéb kutatási tárnával foglalkozunk. Bíró Yvette például az alapkutatásnak tekinthető fiimi kifejezési eszközük modelljeivel foglalkozik, elsősorban Eizenstein és Dzíga Vertov munkássága alapján. Szilágyi Gábor szociográfiai megközelítésben azt vizsgálja, hogy a mai magyar társadalom hogyan jelentkezik a filmben. Gyertyán Ervin a filmvígjáték témakörében készít tanulmányt, melynek nyilvános vitáját a Filmművész Szövetséggel közösen, nyáron, Siófokon tervezzük. m

— A film és a zene kapcsolatának problémáiról két meghívott kutató, Zoltay Dénes és Maróthy János készül* tanulmányt írni. Megjelentettünk egy tanulmány- kötetet a magyar animációs filmről. Előkészületben van egy hasonló kötet a filmszinkronizálás problémáiról. Foglalkozunk a filmforgalmazás tudományosan megközelítendő problémáival is. Elkészült például egy feldolgozás, amely az 1948— 1975 között mozikban bemutatott filmeli vizsgálatával foglalkozik, nézőszám, előadásszám, műfaj, a rendező személye, és még sok más

. szempont alapján. Már korábban is végeztünk egy- egy új filmhez kapcsolódó közönségvizsgálatot, most egy új sorozatot kezdünk el, amelynek tesztfilmje a Kenguru. Célja, hogy közelebbi információkat nyerjünk a magyar filmek és a közönség kapcsolatáról.

— Intézetünkben tizenkét tudományos kutató foglalkozik főhivatásban ezeknek az elméleti kérdéseknek tisztázásával, ezen felül, mint a beszélgetés elején erről már szó volt, ellátjuk mindazokat a teendőkét, amelyek a filmklubok, a filmarchiválás és ismeretterjesztés feladataiból ránk hárulnak.

Bernáth László

A magyar könyvkiadók több mint 120 új kötettel köszöntik a szép hagyományokra visszatekintő tavaszi ünnepi könyvhetet, a magyar irodalom, az írók és olvasók nagy seregszemléjét.

A május 28-án kezdődő' könyvünnepen minden bizonnyal ezúttal is különösen kelendőek lesznek a féláron vásárolható antológiák: a Bata Imre szerkesztette Szép versek*. 75, a szerzők fotóival díszített, novellákat kínáló Körkép, 76, s a Rivalda, 74—75 színműfűzé- re, amely a sokat vitatott modem magyar dráma fejlődésének útját érzékeltető újonnan bemutatott művek legjavát foglalja keretbe. Antológia-igényű kiadvány az Irószemmel,. 75: írók és publicisták irodalmi igényű riportjait és szociográfiai jellegű szépirodalmi alkotásait tárja az érdeklődők elé. A szovjet irodalom könyvtára sorozatában lát napvilágot a Kakukkút. A kispróza válogatás a Szovjetunió népei hagyományt és korszerűséget ötvöző kisprózájába nyűit bepillantást, 14 köztársaság 38 elbeszélőjével festve meg a különböző nemzetiségek gazdag és színes literatúrájámak tablóját.

A versbarátoknak ezúttal is: nehéz lesz a választás, Berzsenyi Dániel születésének 200. évfordulóját köszöntő verseinek megjelentetése. , A kötet érdekessége. hogy valamennyi költemény egyregy rövid esszé kíséretében hagyja el a nyomdát. Az Akadémiai Kiadó gondozta a Berzsenyi Dániel 1808. évi kéziratos versgyűjteménye című fakszimile kiadványt.

Ortutay Gyula akadémikus írt bevezetőt a Magyar Népdalok kétkötetes kiadványához. A Katona Imrével közösen válogatott gyűjtemény képet ad a népdal- gyűjtés történetéről, és nép- költészetünk legfontosabb tartalmi, formai vonásairól. Az ókori irodalom képviseletében gazdagítják majd a választékot Kallimakhosz — az időszámítás előtt 4—3. században élt tudós alexandriai könyvtáros, a közvetítő és rendszrező hellenisztikus kultúra egyik legjelentősebb és legtevékenyebb alkotójának — himnuszai. Hajnal Anna: Elhiszed-e nekem? és Szécsi Margit Birodalom című kötete mellett minden bizonnyal keresett lesz Weöres Sándor egy begyűjtött műfordításainak három kötete is.

Hétfőin este az Országos Filharmónia rendezésében Lantos István fiatal zongoraművész mutatkozott be szép sikerrel Szolnok zeneszerető közönségének a városi tanács dísztermében. Műsorának nagyobb részét nagy technikai felkészültséget megkövetelő igényes Liszt-művekből állította ösz- sze.

Lantos személyében óriási dinamizmussal játszó tehetséges művészt ismerhettünk meg. Elsőként Liszt B-A-C-H fantázia és fúga szerzeménye hangzott el igen dinamikus előadásban. J. S. Bach nagyszabású orgonaművet komponált saját nevének betűiből, melyeket ugyanazon sorrendben a kromatikus skála abszolút hangjainak értelmezett. Liszt minden idők legnagyobb zeneszerzőjének állít méltó emléket azonos című darabjával. Lantos játékában mindjárt az első pillanatban meglepett, mily elementáris erővel szól keze alatt a zongora. A legnehezebb technikai részek sem okoztak érezhető problémát, plasztikusan építkezett a fúgában, jól érvényesültek az egyes szólamok.

Ezt követően Liszt Három elfelejtett keringöje áttetsző, finom, passzázsaival, ritmikus staccatóival — már karakterében is friss, üde színfoltja volt a hangversenynek. A Scherzo és induló egy kissé dörgedelmesen hatott annak ellenére, hogy az előadás mindvégig szug- gesztív, magabiztos volt.

Századunk kiváló magyar muzsikusának, Bartóknak Liszt iránti tisztelete, zenéjének mélyreható elemzése is egyértelműen igazolja,

Május 1-én nyit Szolnokon az ifjúsági park, egy hónappal korábban, mint tavaly.

Az ifjúsági park technikai, rendezői gárdájának biztosítása, valamint a program összeállítása a megyei művelődési központ feladata. A korábbi évekhez hasonlóan hetente négy alkalommal, délután öt órától este 10 óráig tart nyitva.

Minden szerdán az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda rendez majd műsoros estet a középiskolás üdülőtábor lakóinak. A pémhogy sokkal több gondolat van Liszt zenéjében, mint sem külsőségekbe torkolljék darabjainak előadása. Ezen azt értem, nem indokolt, hogy a belső feszültség, a belülről fakadó ösztönös lendület, erő, vagyis a dinamika a forte javára helyenként szinte sokk hatást keltve érvényesüljön. Hiszen ennek természetes következménye, hogy a tényleges mondanivaló ilyenkor másodlagos szerepet kap. Egy bizonyos hangerő fölött az emberi fül már nem képes igazán felfogni, követni a zenei történést.

A szünet után Muszorgszkij Egy kiállítás képei, a zomgoraiirodalom legnagyobb darabjai közt említhető alkotása szólalt meg: A míí- vész . nagyon koncentráltéin fogta össze a művet, bár némi fáradság jelei már mutatkoztak. Külön említést érdemel a zeneileg maximális feladatot jelentő műben az egyes tételek (képek) ki- sebb-nagyobb darabok megformálása. Nos Lantos István játékában A kiscsibék tánca, A limoges-i piacon című részek nagyszerűen megfogott karakterét emelném ki.

A műsarválasztás általános kritikájaként még anyr nyit, hogy a lírai piano részek időbeni aránya nem volt szinkronban, kevésnek bizonyult a szólóest egészének viszonylatában.

Végezetül mindent összevetve a koncert élményt nyújtott a hallgatónak, s árrá nem lényegtelen: ilyen nehéz müveket ritkán van alkalma közvellep előadásban hallani Szolnok közönségének.

Egyed Ferenc

teki nap a játéké, amikor előkerülnek a játékeszközök : a ping-pong, a tollaslabda, a sak£, az: asztalifo- ci. Ezen kívül rendeznek még humoros, játékos vetélkedőket, sőt amatőr művészek is bemutatkozhatnak a nyilvánosság előtt Szombaton a „reflektor” a tárnc- placcra és a beat együttesekre irányul. Havonta egy- szer-kétszer pedig a lemezlovasok „adják” a zenét Vasárnap helyi együttesek közreműködésével folytatódnak a táncos rendezvények és a zenei vetélkedőket is ezen a napon bonyolítják le.

Nyitás május 1-én

Az ifjúsági park programjából

Felújítják a kunhegyesi műemlék templomot

Vathy Zsuisa

Fényes kirakatok

Kunhegyes felé közeledve már több kilométer .távolságból látszik a nagyközség református templomának toronypárja A templom közelébe érve aztán kibontakozik a teljes látvány: két- torriyos, szép, klasszicizáló stílusú épület, elég rossz állapotban. Hogy hiányos a tető és vakolat már csak mutatóban van rajta, nem csoda, hiszen a templom jövőre lesz éppen 150 esztendős.

Építése 1827. július 1-én kezdődött Homályo6sy Ferenc szolnoki ácsmester irányításával. 1839-ben Hjld Józsefet bízták meg, hogy változtassa meg az eredeti tervet: ne egy tornyos, hanem kéttomyos templom épüljön Kunhegyesen. .Hild József — a magyarországi klasszicista építészet kiemelkedő alkotója — tervei alapján fejeződött be végül a templom építése, a fölszentelésre történelmi napokban, a szabadságharc idején került sor.

A kunhegyesi, a debreceni nagytemplom úján az Alföld második lenagyobb református temploma: kívül- belül egyszerű, nyugodt, harmonikus tagolású épület — értékes műemlék.

A Szolnok megyei Tanács, az Országos Műemlékvédelmi Bizottság és a református egyház a közelmúltban döntött, hogy még ebben az évben megkezdik a templom felújítását, hogy az épület további romlását megakadályozzák és anyagi erejükhöz mérten fokozatosam restaurálják.

Hild József alkotása, nemcsak mint idegenforgalmi látványosság értékes, hanem kiváló akusztikája alkalmassá tenné hangverseny rendezésére is.

Megyei tanácsi és egyéb anyagi forrásokból — összesen 720 ezer forintból — a munkák hamarosan megkezdődnek, ebből az összegből a tetőszerkezet felújítását fogják elvégezni. A teljes renoválásához az elvégzett számítások szerint további másfél millió forint szükséges.

lldogálok egy könyvesbolt előtt, nézem a járókelőket. Szépen süt a nap; kellemes az idő, áprilisi felhők szaladnak a januári égen. Így déltájban meglehetősen kicsi itt a forgalom. Állok a járdán, a fényes kirakatok előtt, ' é3 mint akinek semmi dolga, ráérősen várakozom-.

A sarkon feltűnik valaki. Fiatal lány. diáik forma. Járt már a könyvesboltban? A lány elmosolyodik. Éppen oda igyekszem. Biológia szakos vagyok, tankönyveket veszek.

A lány mögött törődött arcú. fáradt mozgású férfi. Tisztelettel szólítom meg. Hengerész vagyok, kérem. Harminchárom éve. Nem, még életemben nem vettem könyvet. Néha a lányom hoz a gyárból, egyet-egyet én is elolvasok közülük. A szerzőre nem emlékszem, egy anyáról és a lányáról szólt. Igen, tetszett. Veszi a lánya, vagy kölcsönzi? Nem tudom kérem. Mindenesetre szép, új könyvek.

A kirakat előtt ketten is állnak. A fiatalemberhez fordulok. , Mikor megszólítom, hátralép, alakja a mozdulattól megbillen. Sánta. Veszek, rengeteg könyvet ve- szek. A legjobban? A sportot! Minden sport tárgyú

könyvem megvan. Az útleírások és a régi történelem is érdekel. Három-négy könyvet ptinden hópapban megveszek. Köszönésül biccent és visszafordul a tárakat félé. Elmélyülten néz valamit. Rossz lábán mesz- szebb jár, mint bárki az utcán.

Égy közeli kapualjból idősebb férfi lép ki, két-három- éves kislányt vezet. Könyvet? Hogyne vennék. Már csak azért is, mert itt lakunk a szomszédban. Milyeneket? Meséskönyveket, kérem. A kislányra mutat. Neki. Csakis neki. Maguknak? Nem. Soha. A kirakaton benéz az üzletbe, az elárusítókra, lehalkítja a hangját. Négy éve megvan ez a könyvesbolt, de csak jót mondhatok róluk. A nyitást és a zárást pontosan betartják. A kirakatok, kérem. ragyogó tiszták. A járda és az üzlet eleje minden kívánalmat kielégít. A könyveket rendszeresen cserélik. A vevőkkel udvariasak. A kislány indulna, nagyapja karját huzigáija. Elnézést, mi a foglalkozása? Miért fontos az? Nyugdíjas vagyok. Nem fontos, csak a többiek miatt. Mondom, nyugdíjas. És korábban? Azelőtt rendőr voltam, kérem.

Fiatal fodrász lány. Vörös haja kikunkorodik a sapka alól. kacéran mosolyog. Nem a mellette elhaladóknak, hanem az utcának, szélnek, a világnak. Hangja, mint az arca. kedves, kicsit kényes- kedő. Én csak a romantikus könyveket szeretem. Bron- te-t. Beviszem magammal az üzletbe, és ha nincs vendégem, ott is olvasok. Előfordul. hogy közben kimegyek sírni. Az öltözőbe. Szóval, ha Bronte könyvről hallok, azt bárhonnét megszerzem. Kölcsön kéri? Könyvesboltban veszi? A kislány mosolyog. Ö, hogyne! És mintha a szél fújná el, tovább libben.

összekapaszkodott fiú és lány, egyikőjük sincs húszéves. A lány riadt, szomorú szemű, a fiú gömbölyű állá, kihívó tekintetű. Épp a könyvesboltba mennek, könyvutalványuk van. Honnét kapták? A fiú a lány felé int. Nyerte. Hol? Helyesírási versenyen. Szakmunkásképző iskolában. Kétszáz forint, mit vesznek ennyi pénzen? A lány lehajtja a fejét. Én a Pendragon legendát. A többin? A fiú megfogja a lány vállát, a lenge kis alakot valósággal magához cövelie- li. Majd meglátjuk. Majd körülnézünk. És szúrós tekintetét a lány arcára szegezi.

Borvirágos orrú, megállapíthatatlan korú férfi. Lehet hatvan, de nyolcvan is. Vállát a szélnek feszíti, akkora lendülettel jön, hogy alig tudom megállítani. Olvasni? Beszélni! Hat nyelven. Paria italiánó? Tengerész voltam tizenhét évig. Adria tenger, Fekete-tenger, Balti-tenger. Ott igen. Ott lehetett volna olvasni. A hajón. Azt hiszem, olvastam is. Kikötöttünk a városokban, vásároltunk könyveket. Más nyelven. Persze. Dehogy volt baj. Éppen azt akartuk, megtanulni a nyelvet. Szóval olvastam. Most már egészen biztos vagyok benne, hogy olvastam. Mit? Hát nyolcvanhat éves vagyok. Hogyan emlékeznék rá? Előredől, nekifeszül a szélnek.