Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-29 / 101. szám

Hatékony, fegyelmezett munkával terveink megvalósításáért! i Öt év kiváló munkájáért Újabb vállalatoknak adták át a kitüntetést (Folytatás az 1. oldalról.) Pál főművezetőt pedig ■K.U52. Érdeméremmel tüntet­ték ki. Az .ünnepség végén Aczél gfátyörgy emelkedett szólásra- ^Tolmácsolta a Hűtőgépgyár fydolgozói kollektívájának a -í párt. Központi Bizottságának, /<a kormánynak és a SZOT t-elpékségének üdvözletét és ’-jókívánságait. Beszédében Vegyebek között ezt mondotta: — Miközben önök hűtógé­r lpeket, klímaberendezéseket építettek, építették saját ma- gakat, építettek egy orszá­got, egy "olyan országot, j amelynek népe alkotóerejét ■"nap mint, nap bizonyítja. Jó '"■érzés az, hogy a magyar dol- «»igoizók Ikezemu Ilkájával, kö- £ rzöttük a Hűtőgépgyár ter- 4 mélpfeivel a . világ sok táján * lebet találkozni, s ezek meg- ‘ foecsülésnel? örvendenél?. '( Aczél György végezetül ‘■lmég egyszer gratulált a gyár dolgozóinak, s átadta Gör- »janc Ignácnak az MT—SZOT Vörös Zászló elnyeréséit ta­núsító oklevelet. Az ünnepségen a vállalat Válvi Péter szocialista bri­gádja a Népköztársaság Ki­váló Brigádja ki tüntetést kapta meg, a brigád tagjai­nak elsőként Aczél György gratulált. Élüziem kitüntetést A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége szerdán Szabó István elnökletével ülést tartott: megvitatta miképpen érvé­nyesül a gazdaságokban a szövetkezeti demokrácia. Az ülésen megállapították: a tsz-ekben az elmúlt években tovább fejlődött a szövetke­zeti demokrácia, ami egye- bek között abban nyilvánul meg, hogy növekedett a ta­gok aktivitása az önkor­mányzati fórumokon, javult a szövetkezetek működésé­nek törvényessége és de­in okratizmusa. A tsz-ek de­mokratikus önkormányzata b negyedik ötéves terv idő- 1 üakaban a dinamikus gaz­kapott a gyár hűtőgép és tank üzeme, tizennyolc brigád nyerte el a Vállalat Kiváló brigádja címet, négyszázti­zenegyen Kiváló dolgozó ki­tüntetésben részesültek, s az ünnepség alkalmából csak­nem 2.5 millió forint jutal­mat osztottak ki. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár tegnapi ünnepi munkásgyűlésen Németh Károly, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, a Folitikai Bizottság tagja át­adta a Minisztertanács és a SZOT elnökség Vörös Zász­lóját Toldi Józsefnek, az Ikarus vezérigazgatójának, Kovács Györgynek, a párt­bizottság titkárának és Szlaukó Jánosnak, a szak- szervezeti bizottság titkárá­nak. Németh Károly a munkás- gyűlésen mondott beszédé­ben elismeréssel szólt a gyűl­és a szocialista brigád ki­váló eredményeiről. S pél­damutatóként méltatta az Ikarus munkaverseny kez­deményezését az éves nép- gazdasági terv és az ötéves tervcélok határidő előtti tel­jesítése érdekében. Tegnap az ózdi Liszt Fe­renc művelődési központ­ban rendezett munkásgyűlé­sen adták át az Özdi Kohá­szati Üzemek dolgozóinak a dasági fejlődés egyik forrá­sa volt és jól szolgálta a gazdálkodás hatékonyságá­nak növelését. A közös gazdaságokban fokozódik az igény a szö­vetkezeti demokrácia széle­sítésére és formáinak gaz­dagítására. Az elnökség hangsúlyozta: aiva van szükség, hogy a munkaszer­vezeti kollektíváknak meg­határozott ügyekben bizto­sítsanak nagyobb döntési, véleményezési, javaslattételi jogot. Javítani kell a tsz- tagok belső tájékoztatását is. A közvetett — képvisele­ti — demokrácia kiszélesíté­sére rendezni kell a szövet­kezeti fórumok hatáskörét, Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlóját. A nagy­üzem IV. ötéves tervben végzett kiemelkedő munká­ját elismerő zászlót Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke adta át Pethes Andrásnak, a válla­lat vezérigazgatójának. A bábolnai mezőgazdasá­gi kombinátban Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja adta át teg­nap a Minisztertanács és a SZOT elnökségének Vörös Zászlóját. A vállalat dolgo­zói nevében dr. Burgert Ró­bert vezérigazgató vette át a kitüntetést, amelyet az öt­éves tervben elért kiemelke­dő eredményeikért Imolák. A Minisztertanács és a SZOT elnöksége Vörös Zá tr­iói át tegnap Gyenss András, r.: MSZMP Központi Bizott­ságának titkára adta át a magyar hűtőipar dolgozói­nak. A vállalat nevében dr. Gulyás Béla vezérigazgató vette át a kitüntető zászlót, amit a hűíőipar a negyedik ötéves tervben elért ered­mények alapján érdemelt ki. A hűtőipar üzemei öt év alatt csaknem megkétszerez­ték a belföldi értékesítést, és exportelőirányzatukat mintegy 20 százalékkal tel­jesítették túL Évente 4000 tonnával több, öszsesen 10 000 tonna poli- uretán habszivacs készül majd Sajóhábonyban. az Észak-magyarországi Vegyi­művekben a poliuretán üzem ez évben kezdődő re­konstrukciója után.' A sajóbábonyd gyárban az ötödik ötéves tervben vég­rehajtandó rekonstrukcióra 120 millió forintot fordíta­nak. Az új üzemben a bútor­ipar és a járműipar számá­ra kárpitos lágyhabok, va­lamint hő- és hangszigete­lésre alkalmas építőipari pa­nelhabok és r ideghabok is készülnek. ■-J- A lakótelep helyén nap-ö raforgótábla volt. Mellette alapoztuk a felvonulási épü­leteket. Mi hoztuk az első szerszámokat, velünk jött az első mérnök. Bognár Bálint 1 savtöltő csoportvezető leteszi a sep­rűt, s elégedetten körülnéz a vágányok mellett. — Mindig ilyen rendnek kell lenni, nemcsak most. Huszonötödik jubileumát ünnepli ma a Tiszamenti Vegyiművek. Alapítása óta tízen dolgoznak itt megsza­kítás nélkül. Életútjuk a fej­lődés hiteles bizonysága. Bognár Bálint íelsóhajt: — Gyakran emlegetem a régi időket. — Milyen volt a kezdet? — A törpe és az óriás pél­dájával élek. Kénsavból na­ponta kiment 150—200 ton­na, most meg irányvonatok­kal 2 ezer 500 tonna. A magyar kénsavtermelés- nek több mint 90 százalékát a TVM adja. Kezdetben csak a pirít alapú lcénsavgyár fe­le termelt. Most az erőmű­vet is beszámítva 13 üzeme van a vállalatnak. Exportra is gyártanak kénsavat, óleu- mot, kriolitot, porfestéket és mosószereket. — Régen nem kellett iga­zolni az irodán, hogy itt dol­gozom. Mindenki ismert mindenkit. Most már több mint kétezren vagyunk, nem ismerhetnek mindenkit — Ilyen tömegben min­denféle ember megtalál­ható . . . — Éppen most mondtam az egyiknek, hogy szeretem a vágányokat —. de csak a munkálván. Szedje össze ma­gát mert... Bognár Bálint, s a törzs­gárda többi tagja mondhat­ja. Szavukat a dolgos élet hitelesíti. ® A legrégibb gyárban há­rom alapító dolgozik. Szép István beteg. Pálinkás Imre és Kálmán Imre a műszer- szobában foglalatoskodik. A gyorsan elröppent negyed- századot idézem velük is. — De most hagyjuk a te­henet — köti Iá Pálinkás Imre. A munkássá válásról ír­tam egy szar, s megemlítet­tem, hogy. az öreg a lakóte­lepre költözéskor magával vitte faluról a tehenét is. Évekig berzenkedett miatta. Váltig tagadta, egyik társa meg bizonygatta. Nos, ha tehén nem volt, akkor mi volt? — Nyolcszáz forintos fize­tés. most meg 4—5 ezer kö­zött. Feleségem sem dolgo­zott, most ő is munkát ka­pott. — Említsd meg a kocsidat is — biztatja Kálmán Imre. — Csak egy Zaporozsec van —, szerénykedik az öreg — csak Zaporozsec. — S, hogy került • TVM-be? — Az építőknél dolgoz­tam, s összevesztem a mű­vezetőmmel. De ez nem fon­tos . .. Szerintem igen, mert más­ként a törzsgárda tagjai eggyel kevesebben lennének. —• Sokat változtak: a mun­kakörülmények is, — emlé­kezik Kálmán Imre. — A kemeneeházban például csil­le helyett szalagon szállít­ják a pörköt. — Mi változott az embe­rek életében? — Tizenöt évig kerékpá­ron jártam dolgozni Tószeg­ről. ’74-ben lakást . kaptam Szolnokon, a Kun Béla kör­úton. Sokan említhetnének ha­sonló példákat, hiszen csu­pán a negyedik ötéves terv­ben a dolgozók lekáshelyze- tének javítására fordított összeg meghaladja a 20 mil­lió forintot a TVM-ben. 1— Pesten képeztek ki bennünket szakmunkássá. Az első gyár technológiád berendezéseinek próbajára­tását néhány budapesti szakemberrel együtt mi vé­geztük — emlékszik Bog­nár László, az üzemi párt- bizottság titkára. — A mű­velődési ház és a lakótelep négy épülete akkor már kész volt, de egy ideig munkás- szállásnak használták őket. — Hogyan summázná az eltelt éveket? — Küzdelmes, de szép ne­gyedszázad volt. — Á ‘ párttitkár hogyan ítéli meg a dolgozók' szem­léletének változását?,. jP, — öss z el vason 1 í t h a í álláp a kezdeti időszakira!. Akkor a falusi munka mellé ház­tartási pénznek szánták csak az itteni keresetet. Azóta vérbeli nagyipari munkássá vált az itteni gárda. o A szakmai műveltség szín­vonalának növekedése ké­zenfekvő a Tiszamenti Ve­gyiműveknél. Kása Béla életútja is ezt példázza. Az első kénsavgyárban műve­zető volt. Most a három kénalapú kénsavgyár üzem­vezetője. Hiába keresem órák óta a tárgyaló asztal­hoz kötik a VEGYSZER képviselői. Szavai helyett néhány adat a szakmai szín­vonalról: A vállalat alapításakor csak három mérnök és négy technikus volt a Tiszamenti Vegyiművekben. Most az ál­lományba tartozók közül száznak van egyetemi, vagy főiskolai végzettsége, s kö­rülbelül ötszáznak techniku­si képesítése. A munkáslét­szám 53 százaléka szakkép­zett © *•* ' A tíz gyáralapító — Kálr mán Imre, Pálinkás Imre, Szép István, Kása Béla. To­ros István, Márta Lajos, Szabó Erzsébet, Rácz István, Bognár Bálint és Bognár László — aranygyűrűt kap ma a jubileumi ünnepségen. Huszonötén veszik át a ne­hézipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, hárman a Mun­ka Érdemrend bronz foko­zatát kapják. Százoten tűzhe­tik mellükre a Kiváló Dol­gozó jelvényt. Többen kap­nak szakszervezeti és KISZ- kitüntetést. Az alapítókat méltó utó­dok követi!?. Kell is az utánpótlás, hi­szen 25. évfordulóját új gyár alapításával teszi emlékeze­tesebbé a TMV. Az idén hozzákezdenek a vállalat ti­zennegyedik üzemének, a triolitfoszfát üzemnek az építéséhez, s 1978-ban állít­ják termelésbe. &ünan Béli. Kiváló vállalatok, élüzemek, szövetkezetek a megyében Május elseje alkalmából— Szolnok megyében sok válla­lat. üzem, szövetkezét köp' ' tavaid eredményes 'munkS3 jana.1? elismeréseként dicsé3-' ró Oklevelet", ’ kitüntetést, ki­váló gyár, élüzem, kiváló szövetkezet címét Tegnap több helyen tar­tottak ünnepséget, amelye­ken címek, kitüntetések, mel­lett pénzjutalmaiét is át­adtak a dolgozóknak. A Mi­nisztertanács és a SZOT El­nöksége Vörös Zászlajávál kitüntetett Tiszántúli Áram- szolgáltató Vállalat szolno­ki Üzemigazgatósága el­nyerte az Élüzem-címet. A ttírkevei AFIT is tegnap vette át a kiváló vállalat cí­met .tartalmazó oklevelet A szolnoki Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Válla­lat a MÉM miniszterének dicsérő oklevelét kapta meg. Ma ismét jó néhány gaz­dasági egységnél lesznek ün­nepségek. így a szolnoki Vá­rosi Tanács V. B. tiszaligeti üzeme ma kapja meg a ki­váló vállalat címet, amelyet Ez ÉVM adományozott. A törökszentmiklósi MEZŐ­GÉP Vállalat kunhegyes! gyáregysége a mai naptól az élüzem cím tulajdonosa. A Beton- és Vasbetonipari Müvek 1iet. gyára .... 'ay* . ■ szocialista ’ rhäfikaveTsenj’-. ’ . beli- a'. Szolhoki .'^gyáre^-ség,^' első helyezést érFelilés egv- ben elnyerte ,F%'vá®%llá-'* lat címet is. A BVM kuii- s/.entmártöni gyáregysége . is ma veszi át a hasonló ki­tüntetést. A szolnoki Fodrász Szövetkezet a KISZÖV ki­váló szövetkezete lett. A szolnoki Állatforgalmi- és Húsipari Vállalat igazgatója vezérigazgatói dicsérő, okle­velét vesz át kollektívájuk nevében ünnepségükön. Az ünnepségsorozat pénte­ken is folytatódik megyénk­ben. A jászberényi Vegyes­ipari Szolgáltató- és a Cipő­ipari Vállalat a kiváló vál­lalat címet kapjál? meg. A holnapi ünnepségen avatják kiváló kirendeltséggé a Ti­szamenti Regionális Vízmű cs Vízgazdálkodási Vállalat Szolnok megyei kirendeltsé­gét. A karcagi Városgazdál­kodási Vállalat is elnyerte az ÉVM kiváló vállalata cí­met. A szolnoki Fényképész, és, Háziipari Szövetkezet a könnyűipari miniszter di­csérő oklevelét kapja meg. A kisújszállási KUNSZÖV, és a Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet pedig a KISZÖV kiváló szövetkezetei lettek. A felsorolt üzemekben^ gyíS-akban. ipátf^ssíővetkel'é- tekben ekékben.. .napokban brigád kapott, illetve kap kitüntetéseket és pénzjutal­mat, összesen több mint há­rommillió forintot, A mezőgazdasági és élel­mezésügyi minszter "az ille­tékes szövetkezeti szövetsé­gek és szakszem-ezóták el­nökségével egyetértésben az 1975. évi gazdálkodási ver­senyben elért eredmények alapján szövetkezeteket, szakszövetkezeteket és szö­vetkezeti társulásokat tün­tetett ki. Szolnok megyé­ben a mezőgazdasági szö­vetkezetek közül a jászapáti Veleani Endre, a jászfény- szarui Béke, a jászjákóhal- mi Béke, a jászkiséri Lenin, a jászladányi Egyetértés, a karcagi Május 1., a kisúj­szállási Nagykun, a kisúj­szállási Tisza II., a kunma- darasi Kossuth, a szolnoki Lenin, a tiszaburai Lenin, a iiszaföldvári Lenin, a tósze­gi Petőfi, és az újszászi Sza­badság termelőszövetkezet a szövetkezeti társulások közül pedig a jászapáti Jásztej és a Szolnok megyei MÉK ka­pott kitüntetésit. Téma: a szövetkezeti demokrácia Ütést tartott a TOT elnöksége TöM poiiuretáfl hahciiuipc «1 inornnb fl kooperáció-lánc baszna A munkaerőhiány ■ szelektív fej­lesztést is, vagyis, hogy kevesebb, de jól megválasztott célra összpontosítsák a mun­kaerőt, a beruházási lehetőségeket. A munkaerőhiány kétségkívül sok gondot okoz a vállalatoknak, zavarhatja a haté­konyság javítására kidolgozott fejlesztési tervek végrehajtását, a kapacilásol? jobb kihasználását. Érdemes azonban végiggon­dolni. hogy ezt a vészes munkaerőhiányt egy-egy vállalatnál végül is mi minden okozhatja, s ebből következően mivel el- lensúlyozhatnák a leghatásosabban. Ne ártól beszéljünk most, hogy ágaza­tonként és vállalatonként eltérőek lehet­nek a kereseti viszonyok, vagy hogy az egyik gyárban jobbal? a szociális létesít­mények, s ezért az egyik helyen kevesebb az ember, a más:kon pedig még keve­sebb. Ez a helyzet ugyanis: a termelő lét­számot mindenütt keveslik. Ezekét az oko­kat azonban egyre több szakember tartja másodlagosnak. Szerintük a munkaerő- hiány egyik alapvető oka sokkal inkább az, hogy a vállalatok többsége rengeteg terméket gyárt, s méginkább. hogy ezel? alkatrészeit, részegységeit, tartozékait a vállalat gyártja saját magának. A vállalatok nagv része így szervezi a munkáját: lehetőség szerint szemernyi külső kooperációt sem igénybe véve. A kohó- és gépipari vállalatok termelési ér­tékének alig egyhatoda származik terme­lési együttműködés igánvbeváteléből. Ez az arány a fejlett ioari államokban lénye­gesen magasabb. Wéíilönösen a nagyobb vállalatok széles körben, nagy teljesítő képességű kooperációs gyűrűt szerveznek maguk köré: alkatrész-, tartozék- és fiél - késztermék-gyártásra. A kisebb vállalatok e kooperációs gyűrűkben szakosodnak bi­zonyos főegységek gyártására, s ennek va­lamennyi gazdasági előnyét élvezi azután az összeszerelő nagy- és az alkatrészt ké­szítő kisüzem egyaránt. A lényege ennek az együttműködési for­mának, hogy a vállalatok nem aprózzák szét a kapacitást és a munkaerőt ezernyi feladatra, s ezért sokkal hatékonyabb a munkájuk. Itthon a közúti járműgyártás a legjobb — csaknem egyetlen — példája annak, milyen értékes előnyök rejlenek az összeszerelő nagv gyárak köré szerve­zett kisebb, önálló vállalatokból álló kooperációs láncban. A magyar gépipar­nak ez az ágazata tekinthető jelenleg talán a legkorszerűbbnek, a termelési értékéj, a népgazdasági súlyát tekintve, igen jő nemzetközi versenyképességgel. De itt va­lóban a - kisebb és közepes gyárak egész sora az. Ikarus Gyár .szerelő szalagjaira küldi .termékeit. A magyar iparban azon­ban a vállalatok többsége még mindig abban látja a rangot.és a biztonságot, ha készterméket szállíthat a piacra, ha .egy- egy termelési lánc végén állhat, ha más­képp nem, hát úgy, hogy az egész terme­lési folyamatot — néha a vasöntéstől kezd­ve — beviszi a gyárába, teljes önellátásra rendezkedve be. Ezért, hogy legyen elég munj?ús is, a végtelenül megnyújtott termelési folya­mathoz, most sok helyen más, kisebb vál­lalatok beolvasztására is szívesen gondol­nak. II7 ntflupo vállalati tervek leghasz- \ Ht UlbVGd nosabb célja lehetne, a távlati iparfejlesztés szempontjából is — a hazai vállalatok közötti munkamegosztás erőteljes kiépítése, a gyártmány .választók jelentős szűkítésével együtt. A jól szerve­zett és jól működő termelési kooperációk, a részegység- és alkatrészgyártás szakosí­tása a szelektív iparfejlesztés egyik eszköze, módszere lehet. G. F. TÍZ aranygyűrű

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents