Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-25 / 98. szám

Nemzeti összefogással előre az V. ötéves terv sikeres megvalósításáért I Kcmmamsta műszakok, társadalmi meskaakcisk a megyékéi Két munkás, — Cseh László és kollégája — az ezer dolgozó Közűi, akik a Járműjavító Üzemben a KISZ IX. kongresszu­sa tiszteletére szabad szombatjukon kommunista műszakot vállaltak (Folytatás az 1. oldalról.) délelőtti műszak várható ter­melési értéke 4.5 millió fo­rint lesz- A pénzt a város óvodáinak, bölcsődéinek bő­vítésére. a városi KISZ- és úttörőtábor létesítésére for­dítják. Az Aprítógépgyárban. öt- száznyolcvanan — idősek és fiatalok — tettek eleget a KISZ KB felhívásának, és vállalták a szombat délelőtti kommunista műszakot. A többség ott folytatta, ahol pénteken abbahagyta a mun­káját. A műszaki és admi­nisztratív dolgozók pedig a raktárban csináltak rendet, a faraktájr áttelepítésénél se­gédkeztek. A nők a gyár ud­varát és az épület előtti par­kot csinosították. A tiszafüredi járási KISZ- bizottság titkára, Teróczky László háromoldalas listát mutatott, pontos kimutatást arról, hogy a járásban hol, mit vállaltak a szombat-va­sárnapra meghirdetett kom­munista műszakokon a fia­talok : Tiszaőrsön kollektív strandépítést, a füredi MHD KISZ-esei teljes műszakot. Sok alapszervezet (néhol út­törőkkel együtt) vállalt par­kosítást: nem véletlenül, hi­szen Tiszafüreden és kör­nyékén — a jövendő üdülő­körzet szépsége érdekében — sok ezer fát kell ültetni. Aggódva kémlelték az eget, az időjárás nehogy meghiú­sítsa vállalkozásukat. A kunmadarast Modell Női Szabó Ksz „miniatűr” tizenkét tagú KlSZ-alap- szervezetének kommunista műszakját nem befolyásol­ták a fenyegető sötét felhők, ök a munkateremben töltöt­ték a szabad szombatot. Ber­regtek a varrógépek. — Az általános iskola vá­sárolt anyagot, ebből var­runk iskolaköpenyeket a ci­gánytanulóknak — mondta Nagy Júlia varrónő, a szö­vetkezet KISZ-titkára. — Persze nemcsak a tizenkét KiSZ-tag jött be. Szabad szombat ide vagy oda. majd­nem teljes volt a műszak. Karcagon sem csak a fia­talok keltek hajnalban a szabad szombatjukon. A Szerszámipari Művek karca­gi üzemének négyszázötven dolgozója például szomba­ton egész nap, részben a munkapadok, az esztergagé­pek mellett, másrészt a most készülő labdarúgó- és kézi- labdapálya építésén munkál­kodott. Az Általános Szerelőipart Szövetkezetben az idén már a második kommunista mű­szakot tartották szombaton délelőtt. A szövetkezet száz­negyven dolgozója közül a munkások és az alkalmazot­tak a műhelyekben dolgoz­tak. A többiek a labdarúgó kispályát építették. Mini a EiaskaBapakon Kommunista műszakokban dolgozó, társadalmi munkát végző fiatalokat kerestünk és találtunk Rákócziújfalu- ban. Martfűn, Tiszafölövá- ron. Kunszentmártonon, Me­zőtúron is. Rákócziújfaluban az iskola udvarán kopácsoiás, fúrás, faragás. Még egy kis erőfe­szítés, és áll a faház: az út­törők birodalma. Az általános Iskolában évek óta gond az úttörőfog­lalkozások. szakkörök meg­tartása. Ezért született az ötlet: vesznek egy faházat és társadalmi munkában fel-, állítják. Tegnap a helvi KISZ-k,tub és a tsz KISZ- esei segítettek az építésben. Az avatás május 30-án lesz. Ásóval, kapával, gereblyé- vei „felszerelkezett” lányok, fiúk csapata hömpölygött ki a martfűi Tisza Cipőgyár kapuján. Több mint három­száz fiatal jelentkezett tár­sadalmi munkára. Néhányan a mechanikai főosztály te­rületén gyűjtötték a hulla­dékvasat. A Münnich Ferenc alapszervezet az egész gyár területét „megszabadította” a felesleges szeméttől. Segí­tettek az általános iskola soprtudvarának tereprende­zési munkáiban, előkészítet­ték a sportpálya öltözőjének építését, játszóteret parkosí­tottak, fásítottak és rendbe hozták a gyár környékét is. A tiszaföldvári úttörők és KISZ-esek keze nyomán varázsolódott újjá a régi piactér, a strand, a tanács­háza előtti park. Nemcsak a fiatalok dolgoztak. A tég­lagyárban, az építő szövet­kezetben, a Lenin Tsz-ben is „ügyeletet” tartottak a szocialista brigádok. A ta­nácselnöknő szerint több mint 300 ezer forint értékű mimikát végeztek tegnap. Kunszemtmártonban a Pannónia Szőnmekikészítö és Feldolgozó Vállalat előtt rengeteg kerékpár, motor árulkodott a kommunista műszaikróL Háromszázan dolgoztak, és a kapott pénz­ből új autóbuszt vásárolnak az üzemnek. Mások, példá­ul a Tisza Cipőgyár telepé­nek és a Gabonafelvásárló Vállalatnak a dolgozói a hétvégi társadalmi munká­juk bérét a község óvodái­nak. bölcsődéinek fejlesz­tésére ajánlották fel. Mezőtúron ezerötszáz KlSZ-űatal és úttörő ..ál­dozta fel” szabadnapját tegnap. A város huszonhat vállalatának. üzemének munkásai és a tsz-tagjai is dolgoztak. A miiszakért já­ró bér hatvan százalékát felajánlották óvoda építésé­re, negyven százalékát pedig a vietnami szakmunkáskép­ző intézetnek. A fémfeldol­gozó szövetkezetben kerék­pártároló készült, hulladé­kot gyűjtöttek és parkosí­tottak. A Vasipari Vállalat telepén motorkerékpártáro- lót „eszkábáltak”. a fiata­lok. A Magyar—Mongol Ba­rátság Termelőszövetkezet három alapszerveaete tíz va­gon vasat gyűjtött, sportpá­lyái épített, parkosított Hainan rcár talmin Egy teljes napot kellett volna Törökszentmiklóson tölteni ahhoz, hogy minden­hová eljuthassunk, ahol szerszámmal, söprűvel vagy lapáttal a kéziben dolgoztak a lányok, fiúk, a nők, fér­fiak, az idősebbek, a fiata­lok. Reggel hat órakor már forgott a betonkeverőgép az épülő 42 lakásos OTP-ház előtt. Az Alföldi Éoítö Szak- és Szerelőipari Szö­vetkezet száztíz dolgozója várta a művezető „paran­csát”. Betonoztak a parket­ta, a mozaiklap alá. Vasár­nap szakoktatók irányításá­val a szakmunkástanulók folytatják majd a munkát. A Finommechanikai Válla­latnál is teljes volt a mű­szak. Hétvégi munkájuk bé­rét a város káptalanfüredi úttörőtáborának adják majd. De nemcsak az üzemben, a város legkülönbözőbb pontjain találkoztunk a íi- nommechanikásokkal. Az egyik brigádjukat a város központjában egy háztetőn láttuk. Bontottak. Néhány utcával odébb a szakmun­kástanuló intézet diákjai az új modem nyolctantermes iskolájuk berendezését ci­pelték. Társaik a szertárak szekrényeit üvegezték. Akik­nek neun volt elméleti ok­tatásuk és nem a leendő iskolájukban serénykedtek, azok a BMG törökszentmik­lósi gyárának egyik műhe­lyében, az írásvetítő szek­rények rögzítő vasfűiéit ké­szítették. A kisűjszállásiak vasár­napra tartogatták erejűket. A tiszta virágos városért mozgalomból mindenki ki akarja venni a részét. Va­sárnap jöjjenek — mondo­gatták — majd meglátják, hogy reggel hatkor már a város apraja, nagyja az ut­cán lesz. Akik azonban úgy döntöttek. — mint például a Férfi Fehémeműigyár Tye- reskova brigádja — hogy már szombaton hozzálátnak, örömmel fogadták. Sőt a Tisza II. Tsz két szocialista brigádja már hétközben munkaidő után géppel vag­dosta a nagy vasdarabokat, hogv a hulldékgyűjtőknek könnyebb dolguk legyen. El­kezdték az úttörő napközis tábor betonozását is. Több mint kétezer frissen ültetett facsemete dicséri két kezük munkáját. Maradt bőven tennivalójuk szombat, va­sárnapra is. Kilenc szocia­lista brigád és ötven KISZ- es úgy döntött, két nap alatt rendet tesznek a saját por­tájukon is. de úgy tervez­ték a munkát, hogy a sport­telep lelátójának építésénél segíteni tudjanak. A kun-h egyesiek vállal­kozó kedve sem maradt el a legiobbakétól. Teljes mű­szakban dolgoztak a Vízgé­pészeti Vállalat munkásai és a BHG kumhegyasi gyár­egységében is nagyon ke­vesen hiányozták a munka­padok mellől. Pedig a te­lefonszerelő dolgozók ki­lencven százaléka nő, fele­ség és anya, akikre a kom­munista műszak után ott­hon a harmadik műszak vár. Szívesen vállalták, különö­sen mikor megtudták, hogy keresetüket a község óvo­dáinak bővítésére fordítják. Ma újabb .munkacsapatok” állnak csatasorba. n realitások értéke A nosmaHinTÍ helyzet néhány főbb RSiliZciallíi jellemzőjét s az idő­szerű gazdasági kérdéseket tekintette ái a párt Központi Bizottsága április 22-i ülé­sén. A tanácskozásról kiadott közlemény — melyet a lapok szombati számukban is­mertettek — a nemzetközi élet realitásait tükrözve mondja ki, hogy folytatódik a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének politikája és az enyhülés térhódítása. Az európai föld­rész békéjének és biztonságának további megszilárdításában éppúgy, mint más nem­zetközi kérdésekben, hazánk álláspontja világos és egyértelmű, összhangban van szocializmust építő népünk érdekeivel és céljaival. Nemzetközi téren tett törekvése­ink egybeesnek az SZKP XXV. kongresz- szusán elfogadott határozatokkal, s fontos részét alkotják a szocialista országok együttműködésének­Gazdasági, kérdéseikkel foglalkozva, a Központi Bizottság jogos elégedettséggel állapíthatta meg, hogy a népgazdaság ne­gyedik ötéves tervét sikeresen teljesítettük, s a célok elérésének tervszerűsége minden korábbinál jobbnak bizonyult. Egyrészt ezeknek az eredményeknek, másrészt a gondok nyílt feltárásának tudható be, hogy a közvélemény egyre inkább reálisan ítéli meg az ország gazdasági helyzetét. Ne fe­ledjük: tavaly, az esztendő utolsó hónap­jaiban tapasztalható volt némi bizonytalan­ság, itt-ott elkedvetlenedés is, s hogy ez nem lett tartóssá, az elsősorban a hibák néven nevezésének, a célratörő párt- és kormányhatározatoknak, s a termelőhelye­ken felülkerekedő józanságnak, cselekvő- készségnek köszönhető. Annak politikai, erkölcsi, gazdasági érté­ke, hogy hazánk lakossága őszinte képet kapott — a párt Központi Bizottsága 1975. november 26—27-i ülése nyomán — hely­zetünkről és teendőinkről, szinte felbecsül­hetetlen. Nem kényszerültek sehol találga­tásokra, nem nyílt mód csűrésre-csavarás- ra, széles tömegek előtt vált világossá, hogy jobban és sok tekintetben másként kell dolgozni, mint eddig Igaz, a megváltozott külkereskedelmi helyzet, a szabályozó rendszer némely elemének késedelmes vég­legesítése, a terv egészének szigorúbb fel­tételrendszere nagy terheket rótt a válla­latok, szövetkezetek vezetőire, a középirá- nyftó szervekre. A megfelelő központi in­tézkedések hatására azután kialakultak azok a keretek, amelyek között a vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok megformál­hatták éves és középtávú terveiket, s neki­láthattak a végrehajtás megszervezésének. E munka eredményességét — kezdeti jel­ként — igazolja, hogy az 1976. évi népgaz­dasági terv megvalósítása, amint azt a Köz­ponti Bizottság ülése megállapította, rend­ben megkezdődött, a helyi programok össz­hangban vannak az össztársadalmi felada­tokkal. Kedvező tapasztalatokkal szolgált az esz­tendő első negyedéve- A termelőhelyek túl­nyomó részén kitapinthatóvá váltak a tö­rekvések a népgazdaság egyensúlyának ja­vítására, sok új kezdeményezésnek lehet­tünk tanúi, a termelésnövekedés egészét az iparban, a termelékenység fokozódása fe­dezte. Szembetűnőbbé váltak — a gépipar több iparágában, a vegyiparban például — a termékszerkezet korszerűsítésének gyor­sítását segítő vállaláti intézkedések, R ap­róbb eredmények mutatkoznak a munka­erő-gazdálkodás ésszerűsítésében is. Felté­telezhetően része van a haladásban annak, hogy a központi irányítás nem csilláit tit­kot a vállalatokkal szemben támasztott na­gyobb követelményekből — jgy egyebek mellett a fejlesztési eszközök juttatás jelle­gének megszüntetéséből, az élőmunka adó­terheinek növeléséből stb. —, azaz'a reali­tások tudtul adásával siettette mindazt, ami javítja a társadalmi termelés hatékonysá­gát. Túlzás lenne persze az eddigiek ismere­tében úgy vélekedni, hogy minden rendben megy, semmi nem igényel megkülönbözte­tett figyelmet, fokozott erőfeszítést Indo­koltan mutatott rá a közelmúltban Németh Károly, a párt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára: „gazdasá­gi céljaink megvalósításának fontos felté­tele. hogv a vezetés valamennyi szintjén növekedjék a személyes felelősség. Ehhez az szükséges, hogy minden gazdálkodó egy­ségben, intézménynél konkrétan határozzák meg a felelősséget, a hatáskört. Mindent el kell követnünk, hogy az eredményesen dol­gozó vezetők nagyobb társadalmi megbe­csülést élvezzenek, a hanyagokat pedig el­marasztalják.” S ami a vezetőkre igaz, azt érvényesnek tekinthetjük a beosztottakra is. Mert mai népgazdasági feladataink kö­zepette .nincs lényegtelen munkakör, jelen­téktelen teendő: mindenki szerepe, cselek­vése fontos. Nem húzható ugyanis választóvonal a termelőmunka teljesítménye és a tervezett életszínvonal-politikai intézkedések megva­lósítása közé- Sőt, elválaszthatatlanul kap­csolódnak, egymásból következnek, r e tény fölismerését most már egyre szélesebb kör­ben tapasztalhatjuk. Azok a közösségek, amelyek a párt XI. kongresszusa és a fel- szabadulás harmincadik évfordulója tiszte­letére kibontakozott szocialista munka­versenyben tiszteletet érdemlő eredménye­ket értek el — s amelyeknek a Központi Bizottság elismerését és köszönetét fejezte ki — napról napra bizonyították tudatos­ságukat, rész és egész összefüggéseinek megértését. Különösen így van ez azoknak a kollektíváknak az esetében, amelyek ki­emelkedő munkájukkal kiérdemelték a Mi­nisztertanács és a SZOT Elnöksége Vörös Zászlóját, a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet. A Mnynant; Bizottság hangsúlyozta, ItUJIflIíl hogy a kedvező gazda­sági folyamatok megszilárdítása, az éves terv megvalósítása — s ezzel a középtávú program végrehajtásának jó megalapozása — mindenütt igényes munkát, teljes be- csületű helytállást követel. A kezdés nem sikerült rosszul. A teendők java, a dolgok neheze azonban még hátra van. Ezt tudnia kell minden kisebb és nagyobb közösség­nek, hogy ehhez igazodjanak cselekede­teik. Árasztják a rizsvetéseket A megyében a végéhez ér­kezett a tavaszi mezőgazda- sági munka. Bár a késői ki­tavaszodás miatt háromhe­tes hátrányban voltak, a tsz-ek és az állami gazda­ságok jól szervezett munká­val. egymás kölcsönös segí­tésével két hét alatt „le­dolgozták” az elmaradást, és a hét végiéig — a tavalyi hasonló időszakkal szemben — előnyre tettek szert. A cukorrépa csaknem 16 ezer hektáron, a tavalyinál na­gyobb területen tíz nap óta a földben van. A hét végéig a 72 ezer hektár kukorica 60 százalékát is elvetették, ugyanilyen arányban végez­tek a napraforgó ültetésével. Szolnok megye az ország legnagyobb rizstermelő kör­zete, a 16 ezer hektár vízi- gabona vetése is a félidőhöz érkezett sőt Karcag, Tisza- eüly. Kunhegyes, Kisúj­szállás térségében megkez­dődött a rizstáblák elárasz­tása A természet szeszélye folytán a megyében a Tisza, menti gazdaságokban — a folyó tavaszi áradása miatt — tízezer hektárnál na­gyobb mezőgazdaságilag mű­velt terület került víz alá, mintegy kétezer hektár be­vetett terület növényzete pusztult el. Ugyanakkor a megye más területein aggasztó a csa­padékhiány, ezért sürgető az öntözés. Eredményes évet zártak a vadásztársaságok Küldöttközgyűlés volt Szolnokon Szcflnok megye harminc­hat vadásztársasága 1900 vadászának megjelent kép­viselőd előtt nyitotta meg tegnap délelőtt Szolnokom, a tsz területi, szövetség szék­hazában dr. Berecziki Lajos, a megyei tanács elnökhe­lyettese, az intézőbizottság elnöke a MAVOSZ Szolnok megyei Intéző Bizottsága küldöttközgyűlését. A gyű­lés elnökségében helyet foglalt Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára. A küldöttek a közgyűlés fő napirendi pontjaként a me­gyei intéző-, az eilenőrző- és a fegyelmi bizottság be­számolóját hallgatták meg. Az elhangzott jelentésiek­ből egyértelműen kitűnt, hogy Szolnok megye vadász- társaságai az elmúlt vad­gazdálkodási évben eredmé­nyesen gazdálkodtak, bevételeik több mbit egymillió forinttal ha­ladták meg a kiadásokat. A tudományos alapokra he­lyezett szocialista erdő- és vadgazdálkodás követelmé­nye, hogy Szolnok megyé­ben található az ország leg­jobb minőségű apróvad és őzállománya mintegy 12 ezer őz, 112 ezer mezei nyúl, csaknem 240 ezer fácán. több mint 60 ezer fogoly.' néhány vaddisznó és kisszá­mú túzok. Szép sikere volt a tavaly nyáron Szolnokon megren­dezett. megyei vadászati és vadgazdálkodási kiállítás- nak: 20 ezren tekintették meg, s a kiállítással sike­rült tovább népszerűsíteni a vadásasportot. Nagy segítsé­get jelentett a vadászok szaktudásának, lelkészségé­nek javításában — a külön­böző továbbképzéseken fe­lül — a tavaly Szolnokon átadott skeet-pálya, amelyen már eddig is több jól sikerült ver­senyt rendeztek. A pálya építésének végső befejezéséhez a társaságok küldöttei a közgyűlésen je­lentős pénzbeli támogatást szavaztak meg. Az utóbbi időben a társa- sálgok már nagyobb gondot fordítottak a vadászatok megszervezésére, lebonyolí­tására, tovább szilárdult a fegyelem, javult a kapcsolat a társasé goik és a mezögaz- dasáki nagyüzemek, továb­bá a vadászok és a lakosság között. Az elhangzott beszámoló­kat a közgyűlés megvitatta^ ; majd egyhangúlag elfogadni ta. V*

Next

/
Thumbnails
Contents