Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-22 / 95. szám

n. SZOLNOK MfiOVEÍ NÉPLAP rsm gfjrrng'z* <é \ Portugália Választás előtt A munkásokkal mondatják el Április 25-én ismét az urnák elé járul Portu­gália lakossága, hogy megválassza az ország első törvényhozó nem­zetgyűlését a fasizmus két esztendővel ezelőtti összeomlása óta. Az 1974-i forradalmi for­dulatot jelentő változás után megtartott első választások az alkotmányozó nemzetgyű­lést hozták létre. Ennek fel­adata kifejezetten az új, de­mokratikus portugál alkot­mány megteremtése volt Ez az alkotmány, amely rövid­del ezelőtt hosszas viták után és az egész országot megrá­zó politikai összecsapásokat követően megszületett — a portugál haladó és demokra- ’tikus erők nagy sikere. Le­szögezi a portugál állam többpárti demokratikus jelle­gét. Megerősíti a társadalom - átalakításának történelmileg ■szocialista távlatait Megszí- lütqrxiítjai az 1974-i fordulat óta hozott haladó intézkedé­sek egész rendszerét: a nagy- ‘birtokok, a bankok és a nagy­üzemek kisajátítását- Ez az alkotmány négy esztendőre •szól és azért sikerült elfő- •©adtatni a választások küszö­bén, ment az alkotmányter­vezetet határozottan támoga- e&ó kommunista párt mellett némi habozás után — a ■legnagyobb nemzetgyűlési (csoportot alkotó szocialista jpárt is az alkotmány elfoga­dásának útját választotta. *>» GAZDASÁG! GÖNDÖR 1 A belső feszültségek egyik «ka azonban éppen az, hogy «egyáltalában nem bizonyos: a választásokból születő tör- ; vény hozó nemzetgyűlés több-' ssége is az új alkotmány hí­reiből kerül ki, Az utóbbi í (hónapokban a portugál és ■ nemzetközi jobboldal óriási, • szervezeti rohamot indított i®z ország haladó erői ellen, f E roham célpontja A Portu­A z 1952. július 23-án ki­kiáltott 990 869 km2 területű, 36,4 millió lakosú Egyiptomi Köztársa­ság imperialistaellenes lépé­seinek támasza kezdettől fogva a Szovjetunió volt. Az Egyesült Államok az asszuáni gát építéséhez ígért segélyek visszavonásával igyekezett az ország fejlődé­sét akadályozni. Az USA zsaroló lépésére a Nasszer­ares vezette szocialista párt minden erővel igyekszik el­határolni magát a kommu­nista párttól és visszautasít­ja a l^mmunistákkal köten­dő politikai szövetséget Ez azonban egyáltalán nem biz­tosíték arra, hogy a jobbol­dali roham a szocialisták po­zícióit érintetlenül hagyja! A korábbi választásokon ugya­nis a kifejezetten jobboldali választórétegek egy része is a szocialistákra adta szava­zatát, mégpedig éppen azért, mert akkor Soares pártja tűnt a legerősebb antikom- munista erőnek. Az új helyzetet mindenek­előtt az jellemzi, hogy a nem­zetközi tőke szabotázsa, a gazdaságpolitikában a heves belső harc miatt elkövetett hibák, valamint az Angolá­ból hazaáramlott sok száz­ezres telepestömeg nyomása az országot rendkívül súlyos gazdasági helyzetbe hozta. Ez viszont annak a jobboldali pártnak, a » Demokratikus Szociális Centrumnak (CDS) kedvez, amely 1974 óta nem vett részt a kormányban, te­hát a gazdasági és politikai nehézségekért a többi pártra hárítja a felelősséget! ELŐRETÖRHET A CDS A CDS a legutóbbi válasz­tásokon kevesebb, mint 8 százalék szavazatot kapott, Most — a becslések szerint — szavazatainak aránya el­érheti a 20, sőt 25 százalékot is, és rendkívüli bonyodal­makat eredményezhet Igaz: a CDS-től jobbra is vannak pártok; például a keresztény- demokrata párt. Mégis; je­lenleg a CDS a gyűjtőmeden­céje az ‘egyház és a földes­úri reakció által megtévesz­tett észak-portugáliai parasz­ti tömegeknek, a banktőké­nek, valamint a pucskísérle- tei miatt száműzetésbe kény- szeritett Spinola volt állam­elnök híveinek- Aligha vé­letlen, hogy a Spinola új ösz­kormány a Szuezi-csatoma államosításával (1956. július 26.) válaszolt. A Csatorna fe­letti imperialista pozíciókat 1956. október 29-én indított izraeli—francia-—brit fegyve­res agresszióval igyekeztek visszaszerezni, amely a Szovjetunió határozott fellé­pésére kudarcot vallott. Ettől az időtől a Szovjet­unió fontos szerepet töltött be az egyiptomi gazdaság ki­szeesküvési terveiről nyilvá­nosságra hozott, nagy nem­zetközi vihart kavart lelep­lezések mindenekelőtt Gal- vao de Meló tábornokot, a CDS elnökjelöltjét és Frei­tas do Amaralt, a CDS párt­elnökét jelölték meg, mint Spinola legfontosabb belső szövetségeseit. A CDS várható előretörése voltaképpen azt a kérdést veti fel, hogy kitől veheti el ez a párt a szavazatokat. A kommunistáktól nyilvánva­lóan nem! A Portugál KP a legutóbbi választásokon több mint 12 százalék szavazatot kapott, s a mostani előrejel­zések szerint ebből legfel jebb 1—2 százalék morzsolódhat le. Amennyiben a CDS vár­ható előretörése a jelenleg második legnagyobb párttól, a legutóbb 26,3 százalék sza­vazatot kapott Demokratikus Néppárttól (PPD) vesz el el­sősorban szavazatokat, akkor ez CDS—PPD koalícióhoz ve­zethet. Mégpedig: olyan cent­rum-jobboldali pártszövet­séghez, amelyben a jobbol­dalé a prímhegedű! Ez nyil­ván azt jelentené, hogy az országban tovább fokozódik a politikai feszültség és meg­indul a támadás az alkot­mány ellen. AZ IGAZI ALTERNATÍVA Mindebből kitűnik, hogy a jobboldali koalícióval szem­ben az egyetlen igazi alter­natíva a baloldali többség lenne, amelyet a kommunis­ta párt javasol. A szocialista és kommunista szavazatok együttes aránya ugyanis egy baloldali irányítású kor­mányképes koalíció alapját jelentheti! Soares pártja azonban ezt a kezdeménye­zést egyelőre elutasítja. A választás ezért valójában tel­jesen nyűt, de a jobboldali előretörés veszélye rendkívül nagy. —« —« építésében. A szovjet hitelek 77%-át az energetikai és a nehéziparban ruházták be. Ennek keretében épült fel az asszuáni-gát és vízierőmű (2100 MW) valamint öntöző- rendszer, melynek villany­áramát ipartelepek és sok ezer egyiptomi falu' használ­ja fel. Az öntözés következ­tében az ország megművel­hető területe 30%-kal nőtt, és megszabadult a termé­keny Nílus-völgy a folyó pusztító árvizeitől is. Szov­jet segítséggel épült fel és bővült a heluáni fémipari kombinát, valósultak meg öntödék, présüzemek, csőgyá­rak, textilüzemek, bútorgyá­rak, műtrágya- és szódagyá­rak stb. Jelentős kőolaj-, szén- és foszfáttelepeket tár­tak fel, 36 tanintézetet hoz­tak létre, amelyek az or­szág szakemberképzésének ma is fontos bázisai. A Szovjetunió 1972-ig 106 ipa­ri és egyéb létesítményhez nyújtott támogatást. 83 ob­jektum építését fejezte be, és alapvetően hozzájárult Egyiptom védelmi képessé­geinek erősítéséhez. A szovjet—egyiptomi együttműködés keretében el­készült létesítmények adták 1974-ben az Egyiptomban termelt villamosenersia fe­lét. a nyersvas 70. a kőolai- feldolgozóioar termékeinek 35, a vegyipari termékek 20 °/o-át. Térképünk néhány ipari üzem telephelyét mu­tatja. TERRA Balti-tengeri gyógyüdülők A Gdanski-öbölben hatal­mas ipari létesítmények épülnek, így elsősorban az Északi Kikötő és az olajfi­nomító. Ugyanitt kialakíta­nak egy üdülőövezetet, hasz­nosítva e környék mikroklí- matikus és balneológiái elő­nyeit. Az előzetes ég részletes vizsgálatok megállapították, hogy a Gdanski-öböl nagy része rendkívül kedvező fel­tételeket nyújt gyógyüdülők építéséhez, s nem csupán a nyári időszakban, de egész éven át is üzemelhetnek itt ilyen intézmények­A Gdanskban, Sopotban és Krynica Mocskában létesíte.t kutak már működnek; foly­tatódik a hidrológiai vizsga­lat- a „Hel” elnevezésű ás­ványvíz kútnál is. A „Sopot IG—-1” jelzésű kútból nyert vizet már jelenleg is haszno­sítja a környéki reumatoló­giai intézet. Kialakult tehát a megfelelő bázis a Gdanski­öböl déli részén elterülő öve­zetben. Bővizűek a feltárt kutak, amelyeket az erős víz­nyomás rendkívül gazdasá­gossá tesz; sok esetben szi­vattyúk és egyéb segédesz­köz nélkül is kitermelhető a gyógyvíz. Ásványi tartalmu­kat tekintve különösen klór­ban, brómban ég jódban gaz­dagok. _ Mindezek az előnyök lehe­tővé teszik egy olyan gyógy­üdülőövezet kialakítását, amely a legnagyobb lesz Len­gyelországban. A Szovjetunió Állami Tervbizottságánál megismer­tették az APN tudósítóját a legfontosabb élelmiszercik­kek fogyasztásának jellemző aranyaival. Az adatokat Nyi- kolaj Guszev, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese kommentálta. Kevesebb kenyér, több hús Áz első, ami feltűnik; a szovjet lakosság táplálkozás­rendjében tovább csökken a kenyér- és pékáruk, vala­mint a burgonya részará­nya. 1975-ben a Szovjetunió­ban az egy főre jutó ke­nyérfogyasztás 147 kilo­grammot tett ki, a burgo­nyáé pedig 123-at; (tíz évvel ezelőtt 156 és 142 volt). A kenyeret és a burgonyát — a nép táplálkozásrendjének hagyományos alapját — sok­kal nagyobb tápértékű élel­micikkek: hús, tej, friss zöldségek és gyümölcsök szorítják ki. Ez a csoport teljesen ellentétes képet: ál­landó növekedést mutat. Az egy főre jutó húsfo- gyasztás 1965-ben 41 kilo­gramm, 1970-ben 48, 1975- ben 57 kilogramm volt. A tejfogyasztás (ennek megfelelően) 251—307—315 liter... Az első pillantásra para­doxnak tűnik; egyfelől a ke­nyér fogyasztása csökken: (a táplálkozás problémáival foglalkozó szakemberek ezt a jelenséget nagyon is pozi­tívnak tartják); másfelől a gabonatermelés növelése to­vábbra is az első számú probléma marad a szovjet mezőgazdaság számára. Kenyérrel, pékárukkal, lisztből és gabonából készült élelmicikkekkel a szovjet lakosság nemcsak, hogy tel­jesen el van látva, hanem sokkal több van belőlük, mint amennyit a tudósok; orvosok ajánlanak. A gabo­natöbbletre az állattenyész­tés intenzív fejlesztése miatt van szükség. A IX. ötéves tervidőszak­ban az egy főre jutó húsfo­gyasztás növekedése sokkal nagyobb volt, mint bármikor az ország történetében. ÉRTETLENÜL, sőt egy pil­lanatra döbbentem olvastam a hírt: a nyugatnémet mun­kások azt követelik a kor­mánytól, hogy növelje a fegyverexportot, tehát ami ezzel egyértelmű: a fegyver- gyártást. A következő történt: ki­lenc nehézipari vállalat — acélművek, gépgyárak — üzemi tanácsai közös fel­irattal fordultak a bonni parlamenthez és azt kérték, hogy a kormány ösztönözze a hadianyagok kivitelét, mert ha nem teszi, úgy sok ezer munkás veszti el kenye­rét. Elvégre — és most szó szerint idézek: „a fegyver­kezési ipar munkásainak és alkalmazottainak is joguk van a biztosított munka­helyre.” ■ Jegyezzünk fel két dolgot a körülmények magyaráza­tául! A nyugatnémet kor­mány óvatos: engedélyhez köti a fegyverkivitelt, azzal a megszorítással, hogy a „fe- szültségi övezetekbe” (pél­dául a Közel-Keletre) nem szabad hadi felszerelést, kül­deni. Az érem másik oldala viszont, hogy ugyanez a kor­mány a NATO kebelében egyáltalán nem ilyen óvatos. Az NSZK nehéziparának a fegyvergyártásban érdekelt ágai a múlt esztendőkben megerősödtek és az eddigi­nél nagyobb részt követel­nek a kivitelből. Azzal fe­nyegetőznek, hogy ha nem Emelkedett a többi állati termék fogyasztása is, első­sorban a tojásé (1965-ben 124, 1970-ben 159. 1975-ben 207 darab). Egyre több és több takarmánygabonára van szükség ahhoz, hogy biztosítsák az állattenyésztés intenzív fejlesztésének ily magas ütemét. Ezért van az, hogy az országnak nem ke­nyérre, hanem gabonára van szüksége. Hz aszály ellenére A Szovjetunióban a táp­lálkozás szerkezetének javu­lása a IX. ötéves tervidő­szakban annak ellenére ment végbe, hogy az időjá­rási viszonyok sokkal rosz- szabbak voltak, mint bár­mikor a múltban. Hogy az ország nem tudta elérni a gabonatermésnek azt a szín­vonalát, amelyet a terv elő­irányzott: abban döntő részben az 1975-ös év volt a ludas. Íme, részlet a Szovjet Hidrometeorológiai Központ hivatalos jelentéséből: „Az 1975. évi aszály, ami korai támadását, intenzitását és pusztítását, területi nagysá­gát illeti, olyan nagy mérvű ■ ■■ papnak módot erre,' „kény­telenek lesznek” elbocsátani munkásokat és alkalmazot­takat. E vállalatok tehát a mun­kásokkal mondatják el, amit ők kívánnak, nevezetesen (ismét idézve az üzemi ta­nácsok folyamodványából): „A jövőben ne értelmezzék szigorúan a feszültségi öve­zet fogalmát.” Másszóval: a Közel-Kelet vagy Dél-Afrika övezetét nem kell okvetlenül a „feszültségi” jelzővel il­letni. S hogy eredetileg mennyire nem munkásvéle­ményről volt szó, azt mutat­ja a Die Weltnek. a nagy­tőke lapjának egyik cikke, amely a következő vastag­betűs címmel jelent meg: „A Made in Germany véd­jegyű fegyver — mindenütt keresett cikk.” BELEKÉPZELEM magam a Rheinmetall AG vagy az MTU-Motoren und Turbinen Union munkásainak helyé­be. akiknek azt mondják, hogy „vagy többet exportá­lunk, vagy elbocsátunk ben­neteket.” Fontolgatom ma­gamban és végül nem cso­dálkozom, hogy az exportá­lás mellett foglalnak állást. Igaz, szemükre vethetném, hogy az öntudatos munkás ne a fegyvergyártás növelé­sét, hanem a békés termelést és a leszerelést követelje. Dehát kinek lehet ezért szenyehányást tenni? Néha a munkásoknak! T. L volt, amilyen csak száz év>­ben egyszer fordul elő.” Bármilyen nehezek is vol­tak azonban a viszonyok, a Szovjetunió átlagos évi ga­bonatermése mégis túlszár­nyalta valamennyi előző öt­éves terv megfelelő muta­tóit. Oroszország népe még szá­zadunk első harmadában is nemegyszer az éhínség szé­lén állt: a Szovjetunió je­lenleg viszont azok közé az országok közé tartozik, ahol a legmagasabb szintű az élelmiszerfogyasztás, még ha néhány állati termék fo­gyasztása tekintetében egye­lőre kissé le is marad a ve­zető nyugati államoktól. Mindezek alapján tehát elmondhatjuk, bár a Szov­jetunió még nem érte el az optimális táplálkozási szín­vonalat, de egyre közelebb kerül hozzá. A X. ötéves terv egyik legfontosabb fel­adata, hogy erőfeszítéseit a termelés és természetesen a fogyasztás még magasabb színvonalának elérésére össz­pontosítsa. Ezen belül a néptáplálkozás szerkezetének javítása továbbra is a figye­lem középpontjában marad. APN—KS i ®ál Kommunista Párt A So­Amiről beszélnek: Szovjet segítség Egyiptomnak Javult az struktúrája Bőséges választék az élelmiszerüzletekben élelmíszerfogyasztás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents