Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-15 / 90. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAE ÄppfQs ÍSl Ü. Tisztító szükségállapot Indiában Bábuk bánata Az élmény nehezen feledhető. Calcuttából az akkor még neuralgikus határvidékre akartam utazni. A delhi külügyminisztériumban hé- lyesélték a térvet, de felhívták a figyelmet arra, hogy a kelet-bíengáliai fővárosban még bé kell szerezni az illetékes katonai körzetparancsnokság jóváhagyását. Kikerestem hát a telefonkönyv- bőí a „keleti szárny parancsnokság” címét és nekivágtam a húszperces útnak a csaknem 40 fokos indiai tavaszban. A háromemeletes, kopott épület kapualjában stíázsáló álmos őrszem érdeklődésemre azonban azt közölte, hogy a parancsnok még nem érkezett meg. Elmúlt pedig már délelőtt tíz is. „Jöjjön vissza néhány óra múlva” — javasolta a katona. Ám délután kettőkor széttárt karokkal a délelőtti választ és tánácsot ismételte meg. Csak a negyedik nekirugaszkodásra sikerült elérnem az ezredest, aki készségesen udvariasan, percek alatt intézkedett galmat irányítják, A lakosság élelmiszer-ellátása zökkenőmentes ... A tisztviselők, a bábuk már ném pusztán beugranak egy pillanatra az irodájukba, hanem pontosan megjelennek reggelenként.” Ezt újabban egyébként szigorúan ellenőrzik. Maga a vasútügyi miniszter vezette például azt a helyszíni vizsgálatot, amelyet az északi vasutak központjában, a delhi Baróda House-ban hajtottak végre. A 3500 fős állományból egy órával a munkakezdés után csak kétezren ültek az asztaloknál. Az északi vasutak vezérigazgatója sürgősen lemondott állásáról. Gandhitól: „Miniszterelnök asszony, mit érez ön a világ (mármint a nyugati világ) reakciójával kapcsolatban, amely a szükségállapot bevezetését követte?” „Miért kellene bármit is ereznem ezzel kapcsolatban ■— kérdezett vissza Indira Gandhi. — A nyugati visszhang teljes értetlenségről tanúskodik. Amikor függetlenséget akartunk, a Nyugat Mahatma Gandhi ellen volt. Egész élete alatt ellene voltak apámnak, Nehrunak, Ezzel szemben kit támogattak? Mi történt Chilében? Vagy Bangladesben? Ha az euhber mindezt végiggondolja, közömbössé válik számára a Nyugat véleménye.. A szükségállapot — és talán éppen ez az elégedetlenkedő nyugati vélemények alapja — a jobboldali fordulattól mentette meg Indiát. „Az ország az abszolutizmus felé rohan” — panaszkodott a napokban a New York Times. Ám még a jobboldali U. S. New and World Report is kénytelen volt leszögezni, hogy „mindaz, amit Indira Gandhi csinál, pontosan követi a törvény betűjét”. A hatalmon levő Nemzeti Kongresszus demokratikus választásokon nyerte el a szavazók többségének bizalmát Nyilván nem változna a kép akkor sem, ha most rendeznék meg a választást Csökkentek az árak Az általános választás elhalasztása mégis helyes lépés ; segíthet abban, hogy lecsillapodjanak az érzelmek, s a kampány ne torkolljék összetűzésekbe. Lényeges a gazdasági helyzet megszilárdítása is. A napokban összeült az indiai parlament hogy megvitassa a március 31-én véget ért pénzügyi év eredményeit. A kormány jelentése rámutat: a beszámolási időszakban a gazdasági növekedés üteme 5,5 százalék volt (szemben az előző év 0,2 százalékos növekedésével). Gyarapodtak a valuta- tartalékok és a spekuláció megfékezésének köszönhetően az árak 10, ezen belül ez élelmiszerárak 20 százalékkal csökkentek. Lépések történtek a nyáron meghirdetett húszpontos társadalmi-gazdasági program végrehajtására is. A jelek szerint India megerősödve került ki a jobboldal által kirobbantott válságból. H. Gy. Reggeli létszámellenörzés Egyáltalán nem valami különleges helyi szokásnak lehettem tanúja: a munkaidő ugyanis nem tartozott a szent fogalmak közé Indiában. Azóta, a kilenc hónappal ezelőtt kihirdetett rendkívüli állapot óta gyökeresen megváltozott a helyzet. A hamburgi Die Zeit munkatársa nemrég így írt beszámolójában: „A szükség- 1 állapot hónapjai megváltóz- í tárták Indiát. A városok tisztábbak lettek. Hozzálátták a nyomornegyedek lebontásához. A rendőrök, akik egy évvel ezelőtt még 'elmentek teát inni, ha túl- (ságosan melegük volt, vagy túlságosán esősnek találták •S3, időt. most ismét a forKit érdekel a Nyugat véleménye ? >' A londoni Times barát- j Bágtalan hangú kommentárja is elismerte — sajátos fogalmazásával — azt, hogy a „tekintélyuralmi kormányzás példátlan rendet teremtett az országban”. A londoni lap — csakúgy, mint számos nyugati társa — egyébként élesen bírálja Indira Gandhi kormányát. E kommentárok két dolgot hány- torgatnak fel: a szükségállapot fenntartását és a választások elhalasztását A svájci Die Weltwoche riportere meg is kérdezte Indira A jobboldal provokációi Portugáliában A Portugál Kommunista , Párt Központi Bizottságának • titkársága szerdára virradóra közzétett nyilatkozatában erélyesen elítélte a választási kampány szabadságát és demokratizmusát sértő szélsőséges akciókat A párt véleménye szerint a jobboldali pártok választási gyűlései ellen irányuló akciók kizárólag a jobboldali erők malmára hajtják a vizet, hiszen ezekre hivatkozva „igazolják” a baloldal gyűléseinek megakadályozása céljából elkövetett merényleteiket. A baloldal elleni akciók összehasonlíthatatlanul gyakoribbak és súlyosabbak, mint a jobboldalt érő támadások. „A választási kampány alatt eddig elkövetett erőszakos cselekményekből és provokációkból kitűnik, hogy a reakciós erők fő célpontja a kommunista párt: rneg akarják akadályozni abban, hogy eljuttassa hangját a lakosságnak azokhoz a tömegeihez, amelyek helyi reakciós méltóságok zsarnoki uralma alatt élnek” — hangoztatja a PKP KB titkárságának nyilatkozata. A párt elismerését fejezi ki aktivistáinak azért, hogy higgadtan és határozottan felléptek a reakció provokációival szemben. Most az a legfőbb feladat, hogy a tömegek felvilágosításával, a baloldali egység erősítésével legyőzzük a jobboldalt és ofyan baloldali többség szülessék, amellyel baloldali kormányt alakíthatunk és folytathatjuk a portugál forradalmat — Szögezi le állásfoglalásában a PKP KB titkársága. Infláció és munkanélküliség A gazdasági visszaesés hatása továbbra is élesen jelentkezik á fejlett tőkés országokban. Az 1973-ban kibontakozott gazdasági visszaesést a különböző országok gazdaságélénkítő intézkedései sem tudták ellensúlyozni.. Az Egyesült Államok termelése nem érte el az 1973-as szintet. az ipari kapacitás 75%-át használták ki. A japán ipari termelés 10,9%-kal esett vissza, Nagy- Britannia és Franciaország 2,5—2,5, az NSZK 3,6, Olaszország 4,0%-os nemzeti jövedelemcsökkenést „produkált” 1974-hez viszonyítva. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértői szerint az elmúlt évben az infláció ugyan enyhült, a munkanélküliség azonban tovább terjedt. A tőkés világ 30 év óta legsúlyosabb foglalkoztatási válságát éli át, tavaly 5 millióval nőtt a munkanélküliek száma a világ 23 leggazdagabb tőkésországában. Tavaly a tőkés világ 18 ipari államában 18 millió munkanélkülit tartottak nyilván, ami a munkaképes korú lakosság 5,3%-át tette ki. A nők között 6,1%-os volt az álláskeresők száma. A munkanélküliek 41%-a 25 év alatti fiatal. Ez év februárjában az Egyesült Államokban 7,2 millió, az NSZK-ban 1,34 millió, Japánban 1,24 millió. Francia- országban 934 ezer és Belgiumban 226 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. Hetek óta Izgalomban tart' Ja a japán közvéleményt a Lockheed botránya. Az amerikai repülőgyártó konszern vezetői ugyanis egy washingtoni szenátusi kihallgatáskor bevallották: 70o millió dollár ^rtékú géljeladás fejében 12,5 millió dollár „közvetítői díját” fizették ki vezető japán politikusoknak. . • A megvesztegetési pénz Kodama Josio ultra jobboldali politikus és üzletember. kezén ment keresztül Kodama tündöklése és bukása A napokban vádat emelték Kodama ellen. Igaz, mindössze adócsalás címén, amit Japánban csak pénzbírsággal büntetnek. Házára azonban a minap repülőgép zuhant: a pilóta szörnyethalt, a rezidencia egy része leégett A redőrség kiderítette, hogy szabályszerűen megtervezett kamikazetá- madásról volt szó. Kodamát el akarták tenni láb alól — azok, akik nem bíznak hallgatásában ... Kodama nagyon sokat tud. Japánban a hozzá hasonló politikusokat kuromakunak nevezik: a kulisszák mögül ők irányítják a politikát, minisztereket neveznek ki és menesztetlek. A Lockheed emberének a háború idején jöttek el nagy napjai: a megszállt Kínában hadianyag szállító ügynökségét szervezett, később hadiüzemeket is létesített. Kodama a háború után teherautónyi aranyat, gyémántot, platinát menekített Japánba. Később ezzel a kincsesei finanszírozta a ma hatalmon levő Liberális Pártnak megalapítását. Előbb azonban három évet börtönben töltött, ahol összeismerkedett Fukuda Taroval, aki az ötvenes években reklám- ügynökséget alapított. A Lockheed 1958-ban az ő cégét kérte fel egy kis „közbenjárásra”, jeles gyártmányainak népszerűsítésére. Fukuda összehozta a konszern emberét Rodamával és a kuromaku elfogadta a tanácsadói megbízást Ettől kezdve a Lockheed egymás után kapta a megrendeléseket. Kodamának nem kellett mást tennie, mint mozgósítani egy volt másik cellatársát, aki egyebek között az ő pénzével csinált politikai karriert: Kisi Nobuszuke miniszterelnököt... A vele együttműködő tábornokok pedig rendszeresen megkapták részesedésüket a „főnöktől”. Miki Takeo kormányfő a botrány kirobbanásának kezdetén „gyors és nyilvános” vizsgálatot ígért. Ám a minap megállapodást kötött Washingtonnal a Lockheed- botránnyal kapcsolatos dokumentumokról. A megállapodás lényege: a japán kormány az iratokat „szuper- v titkos” nyomozati anyagként kezeli. H. Gy. Madrid és a határidők Két okmányt is tanulmányoznak — minden bizonynyal némi idegességgel — a madridi Zarzuela-palotában, I. János Károly rezidenciáján. Az egyik dokumentum szabályos ultimátum: a spanyol hadseregben működő illegális Demokratikus Katonai Unió (UMD) feltételeket és határidőt szabott az uralkodónak. Sőt, mi több — s ez a spanyol belső helyzet ellentmondásaira utal — az Ultimátumszerű követeléseket a hadsereg egyik századosa satóértekezleten ismertette. A kapitány elmondta: két tiszttársa két héttel előbb már János Károlynak is átnyújtotta a memorandumot. Egységben A másik dokumentum frissebb keletű: a napokban a spanyol ellenzék két fő ereje, a Demokratikus Tanács és a Demokratikus Konvergencia Platformja megállapodott szervezeteik egyesítésében. A két tömörülés egyben bejelentette: hajlandó tárgyalni a jelenlegi kormány liberális tagjaival a demokratikus választások megrendezéséről. A Demokratikus Katonai Unió követelései és a két ellenzéki tömörülés bejelentett egyesülése kellemetlen hírnek számít madridi kormánykörökben, amelyek a múlt hónap hatalmas, országos sztrájkmozgalmai után látják, hogy a kabinet egyre kevésbé képes az eseményeket ellenőrizni. Ha csak a Figyelmeztetés János Károly kormánya, amely néhány hete a szélső- jobboldal nyomására bíróság elé állította és elítéltette az UMD kilenc tagját, korántsem veheti félvállról a hadseregből jövő figyelmeztetést- De a tisztek felhívásánál is nagyobb jelentősége és politikai realitása van —- s ezért még veszélyesebb a Franco utáni rezsimre — a két ellenzéki csoportosulás egysége. A tavaly nyáron alakult tömörüléseket a hatalom birtokosai nem egyszer megkísérelték szembeállítani egymással. A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) vezette Demokratikus Konvergencia Platformját a kormánykörök azzal hitegették, hogy ha elhatárolja magát a Demokratikus Tanácstól (enMeghiúsulf Az egyesült ellenzék semmissé teheti a kormányzat áldemokratikus, ám nagy gonddal kidolgozott terveit: a két csoportosulás egyesülése előtti napokban Fraga Iribame belügyminiszter még azt hangoztatta, hogy a kommunisták nem vehetnek ugyan részt a politikai életben, de az ellenzék többi részére számítanak majd a választásokon. Ez a manőver most a két csoportosulás amely a következő fontos kitételeket tartalmazza: a szél- sőjöbboldali katonatisztek és a rendőrség semlegesítése; a hatalom átadása olyan átmeneti kormánynak, amelyben a fő demokratikus érők — köztük a Spanyol KP is — helyet kapnának, viszont kl- rekesztenék a falangistákat és francóiStákat; két hónapon belül alkotmányozó nemzetgyűlési választások megszervzeése. S végül a dátum: a tiszti mozgalom május 8-ig adott időt az uralkodónak minderre, s addig garantálja: „nem tűri el, hogy a király alakját támadják”. az ellenzék rendőrterrort nem számítjuk az ellenőrzés eszközének, mint legutóbb a hat ellenzéki politikus, köztük Marcell- no Camacho, az illegális munkásbizottság vezetőjének letartóztatását. Az UMD — a katonai mozgalom — követelései között nem egy olyan van, amelynek kévés a realitása; kezdve például á május 8-i határidővel, amelyet a ' kormányzatnak a demokratizálódásra adott. A követelések tartalmi részénél is fontosabb azonban, hogy a hadseregen belül már Franco életében megkezdődött erjedés fokozódik. Mindinkább tért nyernek a haladó tiszti csoportok. a hadseregből nek fő ereje a kommunista párt), úgy „egy idő múltán” részt kaphat a hatalomból. A spanyol szocialisták vezetői idejében felismerték, hogy ez a manőver csupán az ellenzék gyengítését célozza, másrészt pedig a kormány nincs abban a helyzetben, hogy bármiféle kötelező ígéretet tegyen. S volt még egy tényező, ami realizmusra késztette a szocialistákat: az ország életét megbénító sztrájkokat nagyrészt a Spanyol Kommunista Párt, a hozzá közelálló munkásbizottságok és a Demokratikus Tanács pártjai szervezték. Bármely reálpolitikus felismerhette, hogy e pártok nélkül, vagy éppenséggel ellenükre Spanyolországban nem lehet kibontakozás. manőver egyesítésével, végképp meghiúsult. A spanyol ellenzék egységesen lép fel, s mint nyilatkozata is hangoztatta — hajlandó tárgyalni a kabinet liberálisabb tagjaival. Ez a kivétel minden bizonynyal nem Prága Iribarne-re vonatkozik. János Károlyt és mindenképpen kormányát sürgetik a határidők, amelyek minden nap közelebb kerülnek a lejárathoz... M. L. A pásztor becsületrendje Jean Sarochar oá5; nevét jól ismerik a francia Pireneusok vidékén. Kivette részét a Baszkföldről kiindult antifasiszta ellenállási harcból. A második világháborúban, amikor Francia- ország német megszállás alá került, Sarochar ahhoz a szervezethez tartozott, amely francia hazafiak és külföldi antifasisztákat szöktetett át Spanyolországba. A pásztor — társaihoz hasonlóan — jól ismert minden sziklát, minden menedéket — és ami lényeges — minden náci őrhelyet a hegyvidéken. így megbízható vezetője volt a menekülő ellenállóknak. A francia ellenállás történetében kiemekledő szerepet játszottak a pireneusi harcosok. 1940 és 1944 között mintegy 30 ezer francia üldözöttnek sikerült segítségükkel átjutnia a francia— spanyol határon. Közülük húszezren ezen az úton jutottak él De Gaulle tábornok francia hadtestjeihez, s így csatlakozhattak a hitleri fasizmus ellen harcolókhoz. A hegyi vezetők közül néhányat a felszabadulás után a becsületrend szalagjával tüntettek ki. A kitüntetés elnyeréséhez azonban szükség van tanúkra, dokumentumokra, sőt, egv miniszter vagy egy vezető tábornok ajánlására is. A sok veszélyt és áldozatot vállaló Jean Sarochar-t is felkérték, utazzék Párizsba, és szerezze be a szükséges bizonyítékokat, amelyek birtokában elnyerheti a magas kitüntetést. A hegyi pásztornak azonban nem volt erre ideje. Kelletlenül válaszolgatott azokra a kérdésekre, amelyek az ellenállásban kifejtett tevékenységére vonatkoztak. ,.Az akkor magától értetődő volt” — ismételgette. „Ismertem a hegyet és Franciaország megszállás alatt volt. Én viszont arra kényszerültem, hogy évekig elhanyagoljam az állataimat, és most a nyájammal kell törődnöm”! Mégis, most, 32 évvel később megérett Sarochar kitüntetésének ügye is. Franciaország mezőgazdasági minisztere becsületrendre terjesztette fel a pireneusi pásztort, aki érdemeket szerzett a hitleri fasizmus elleni harcokban. A bejelentés a napilapokban is megjelent. A kitüntetést an£: ter sájátkezűleg hívánta át-‘ nyújtani Sarochar falusi- otthonában. Az eseményre meghívták a helyi sajtó, a rádió és a televízió kéovi- selőit is. A ceremóniára mégsem került sor. Jean Sarochar három héttel a kitüntetés előtt szerényen, mint ahogy élt — meghalt. Gerhard Leo
