Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-15 / 90. szám
SZOLKOK MEGYEI NfiPLAP ái , fsw. ÍS,' Pedagógusok, orvosok utánpótlása NEB vizsgálat a társadalmi ösztöndijakról Szolnok megyében az utóbbi öt éviben a pedagógusok és az orvosok létszáma fokozatosan növekedett. Ez az önmagában dicséretesnek mondható tény azonban egyáltalán nem agt jelenti, hogy e két pálya szakember-utánpótlása megnyugtatóan rendezett. Pedagógushiány és orvoshiány van a megyében, 6 ez az új iskolák, többlet óraszámok, szervezett új aljasok, illetve az egészségügyi ellátásban biztosított új státuszok, szakorvosi óraszám növelésének hatására tovább növekedett Jelenleg az oktatásból 173 szakember, a gyógyításiból pedig 112 főállású orvos hiányzik. A pedagógushiány egyébként ennél jóval nagyobb, ha a szakképzett nevelőkkel betöltött állást tekintjük mértékadónak: 230 álltalános iskolai pedagógus és 130 óvónő helyett áll képesítés nélküli alkalmazott a katedrán. A szakember-utánpótlás biztosításának egyik . hatásos eszköze a társadalmi ösztöndíjrendszer. Ennek alkalmazásáról és az üres állások betöltését segítő. hatásáról tartott csaknem az egész megyére kiterjedő széleskörű vizsgálatot a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban. Miután az ösztöndíjak adományozása v egymagában nem szünteti meg sem az orvos-, sem a pedagógushiányt, a NEB ellenőrei ezzel összefüggésben megvizsgálták a két foglalkozási ág dolgozóinak élet- és mun&aörülmé- nyeit js, mint a helyben maradás, vagy éppen az elvándorlást legjobban befolyásoló fényezőt. Tájékoztatók a szülőknek Hézagpótló szerepet tölthet be az az öt .füzetből álló sorozat, amely a megyei Pedagógiai Kabinet gondozásában látott napvilágot Sza- bolcs-Szatmár megyében. A füzetek intézménytípusonként — óvoda, általános iskola, középiskola, stb. — nyújtanak jogi tájékoztatást könnyen áttekinthető, közérthető nyelven mindazokban a kérdésekben, amelyek az óvodáskorú, az iskolába menő gyermekek, a továbbtanulni szándékozó diákok szüleit leginkább érintik. Mindezek közt első bel yen a lakáshelyzet álj, amely a pedagógusoknál különösen rossz. A fiatal kezdő tanárok nagy része albérletben, s komfort nélküli szolgálati szobában lakik. Van olyan község, ahol a pedagógusnak biztosított szolgálati lakásban más foglalkozásúak iáknak. A letelepedési segély és a pedagóguskölcsön segít ugyan a helyhez kötésben, de a segély alacsony, összege (2—5 ezer forint) és a kölcsön visszafizetésének nagyobb anyagi terhei nem teszik lehetővé a pályakezdők letelepítését. Az orvosok esetében jobb a helyzet, ugyanis az állások nagy többségét — elsősorban községekben — lakással hirdetik, s egy kezdő orvos is általában kevesebb ideig kényszerül albérletben lakni, mint egy pedagógus. A megyében az orvosok fluktuációjának és létszámhiányának okai közt a városokban mégis jelentkező lakás- problémák mellett szerepel az orvosi rendelők hiányos felszereltsége, de az is, hogy a nehezen megközelíthető településekre nem is pályáznak orvosok. Különösen szembetűnő ez a tiszafüredi járásban és Túrkevén. Ebben a városban például a megyei 13.5 százalék mellett 50 százalékos aZ" örvoshiány. Az igazsághoz tartozik, hogy a megyei tanács közel három és fél millió forintot fordított a rendelők felszerelésére, Szolnokon garzonlakásokat adott a fiatal orvosoknak, s a községi orvoslakaMár csak a jó időt várják a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársai, hogy hozzálássanak az MTA soproni Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetének szakembereivel a világhírű sopron-várhelyi 2700 éves település végső feltárásához. A sopron-várhelyi leletet már a század elején felfedezte Bella Lajos soproni tanár. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete 1971-ben látott hozzá az ásatások folytatásához. Az azóta feltárt leletek alapján pontosan megállapítok számát a tervezetthez képest megduplázta. A társadalmi ösztöndíjrendszer tapasztalatainak elemzéséből egyebek közt megállapította a megyei NEB, hogy a szerződéskötésekkel a megyei tanács mindkét osztálya elsősorban a nehezen betölthető orvos- és pedagógusállások betöltését biztosítja. Fontos az osztály és a szerződött hallgatók kapcsolata, amely a vizsgálat szerint a pedagógusjelöltek és a művelődési osztály esetében nem kielégítő. Ez például azt is jelenti, hogy a hallgatók nem kapnak elegendő tájékoztatást a megyei lehetőségekről. Az egészségügyi osztály viszont a hallgatókkal szorosabb kapcsolatot tart, s jól alkalmazza a differenciálás lehetőségeit is. A Népi Ellenőrzési Bizottság javasolta többek közt, hogy a pedagógushiány csökkentése érdekében az ösztöndíjasok számát növelni kell. Egyes területeken szükséges a letelepedési segély összegének növelése. A lakáshelyzet javítása mellett javasolták azt is, hogy a pedagógusjelölteket foglalkoztassák a nyári szünetben, hogy megismerjék a megyét. Az orvosjelölt ösztöndíjasokkal kapcsolatban javasolták az üres állások felülvizsgálatát, a fizikai dolgozók gyerekei számarányának növelését, és azt is, hogy a beiskolázás érdekében a megye összes középiskolájával vegye fel a kapcsolatot az egészségügyi osztály. I. Zs. tották. hogy az időszámítás előtti 1700-tól már lakott hegyi település volt a mai Sopron-Várhely területén. A domb alatt 5—6 kisebb telep nyomaira is rábukkantak. Ezek lakói feltehetően gazdasági kapcsolatban álltak a hegytetőn álló földvár előkelőivel. A kis telepek lakói terményekkel szolgáltak a vár urainak, földmunkát végeztek a vár építésénél. A régészek együttműködnek a Soproni Erdészettel: az erdei pihenőutakat az ásatásokhoz építik majd meg, hogy a közönség is gyönyörködhessen a régi földvár maradványaiban. V , ' , i •••«'*. i .*-> Folytatják a feltárást Sopron-Várhetyen Tavaszi szünet — Kijevben Á szolnoki Beloiannisz úti Általános Iskola orosz tagozatos nyolcadikosait hiába intette csendre az órákra szólító becsengetés a szünet utáni első tanítási napon. Gondolatban még mindig a Szovjetunióban jártak, hiszen alig néhány napja éri keztek vissza Kijevből. a tanulmányi kirándulásról. Egymás szavait félbeszakítva sorolták élményeiket, s a tanárok minden próbálkozása csődöt mondott, hogy rendes órát tartsanak. — A legnagyobb élményem az volt, amikor sikerült megértetni magam — mondja Oláh László. — Ez volt az első alkalom, hogy oroszul beszéltem orosz anyanyelvű, emberekkel. A legnagyobb sikert azzal arattam a kijevi úttöröházban, hogy elmeséltem — természetesen oroszul — a város nevének mondabeli eredetét; a négy alapító testvér Kij, Sek, Horiv és Lübegy történetét. — Nekem a Sevcsenko Színházban látott balett, a Rómeó és Júlia tetszett a legjobban — szól közbe Bedő Péter. — A bemutató előadást láttuk, s ott voltak a nézőtéren a Szovjetunió köztársaságainak miniszter- elnökei is. Nagy élmény volt a Nagy Honvédő Háború történetét bemutató múzeum megtekintése. Történelemtagozatra jelentkeztem a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumba; így a kijevi múzeumban látottakat majd fel tudom használni tanulmá- nyaimban. Törölc Tímeának az a pillanat maradt a legemlékezetesebb, amikor a vámvizsgálatnál egy hatalmas virágcsokorral köszöntötték fel a szovjet határőrök, mivel az útlevélből megtudták, hogy aznap pontosan tizennégy éves. . Ugyancsak virágcsokrot kapott Sámoly Györgyné, az iskola igazgatóhelyettese, az egyik kísérő tanárnő is, akinek szintén születésnapja volt. — A szövet emberek udvariassága, kedvessége felejthetetlen — mondja — tanulhatnánk mi is tőlük; Segítettek, ha valamire megkértük őket, olyan készséggel igazítottak útba. ahogyan eddig még sehol sem tapasztaltam. Nem véletlen, hogy a szovjet emberek vendégszeretetét az egész világon ismerik. — Ki szervezte meg ezt a kirándulást? — Az ötlet a miénk volt, de a' programot az IBUSZ állította össze — válaszol a kérdésre Deák Lászlóné, az osztályfőnök, orosztanár. — Négy éve — amikor még ötödikesek voltak a diákjaink — határoztuk el, hogy a hatéves orosz tanulást szovjetunióbeli kirándulással zárjuk. Egy értekezleten vetettük fel a szülőknek a lehetőséget, s,, ők nagy lelkesedéssel fogadták. A négy év alatt összegyűjtötték a gyerekeik számára a kirándulás költségét, s persze segítettek a gyerekek is a nyári „kereseteikkel”. — Az egész osztály részt vett a tanumányi kiránduláson ? — Három tanulónk kivételével; ők sajnos betegség miatt nem tudtak véliiűk tartani. Akik viszont eljöttek, azoknak felejthetetlen élmény marad a csodaszép Kijevben e1^~1tött öt nap. T. G. Thyl Ulenspiegel Bemutató a Szigligeti Színházban A moszkvai rádió pályázata Ä moszkvai rádió és a Komszomol Központi Bizottsága pályázatot hirdet a Szovjetunió Kommunista Pártja március 5-én végétért XXV. kongresszusának eredményeiről. A pályázaton részt venni kívánó magyar hallgatóknak öt kérdésre kell válaszolniuk. A feleletek postára adásának végső határideje május 15- A válaszokat tartalmazó levelek az alábbi címre küldendők: Moszkva, Rádió, magyar osztály. Kérik, hogy a borítékon tüntessék fel: Pályázat. Az első három díj ingyenes utazás a Szovjetunióba, ezen kívül a legjobb feleleteket albumokkal, hanglemezekkel, emléktárgyakkal díjazzák. A pályázat kérdései a következők: 1. Miben jelölhető meg a tizedik szovjet ötéves terv fő feladata? 2. Mikor fogadták el a szovjet békeprogramot és hogyan nyilatkozott arról az SZKP XXV. kongresszusa? 3. Mit mondott a magyar— szovjet viszonyról az MSZMP küldöttségének vezetője az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott beszédében? 4. A KGST-tagországok mely közös építkezéseiben vesz részt Magyarország? Milyen szerep jut ebben az ifjúságnak? 5. Az utolsó kérdés a legnagyobb szovjet építkezésre vonatkozik, amelyet a Komszomol országos építkezéssé nyilvánított. Ä sajtó és a rádió „az évszázad építkezésének” nevezi. Melyik építkezésről van szó? Mit tud róla? Újjászülető régi cégérek Együttműködési szerződést kötött a soproni Pesti Barnabás Ipari Szakmunkás- képző Intézet a nagycenki Széchenyi és a soproni Liszt Ferenc múzeummal. A szerződésben rögzítették azokat a feladatokat, amelyeket az együttműködés további javítása érdekében vállaltak. Különösen érdekes a szerződés egyik pontja. A múzeumok értékes cégérgyűj- teményekikel rendelkeznek, amelyek révén rekonstruálható Sopron évszázados iparának és kereskedelmének története. Az eredeti cégéreket a múzeumok a szakmun- . kástanulók rendelkezésére bocsátják, akik — a szerződés értelmében — társadalmi munkában elkészítik a másolatokat. Minden népnek is olyan hősei, akikben saját életkedvét, furfangját, eszességét. csodálhatja, akiket felruház a mesehősök minden vonzó tulajdonságával, és akiknek kalandjaiban, győ- ' zekneiben saját vágyait fogalmazhatja meg. Példákért nem kell messzire mennünk. Ä magyar anekdotakincsben Ludas Matyi, Csalóka Péter, vagy a népmesék Mátyás királya a legkézenfekvőbb példa.. Vannak olyan népi hősök, akik kiléptek egy-egy nemzet irodalmából: keleten, a mohamedán világban Naszreddin Hodzsa, nyugaton Thyl Ulenspiegel vagy Till Eulenspiegel, attól függően, hogy a furfangos anekdotahős flamand vagy német „változatáról” van szó, A flamand anekdoták Ulenspiegeljéből Charles de Coster formált regényhőst, akinek kalandjait 'viszont Grigorij Gorin vitte színpadra. Az átültetés sikerült, Ulenspiegelje szellemében hű maradt az eredetihez. ' Amit „flamandságából” veszített, azt többszöriben megnyerte azzal, hogy valamennyi ország nézőjéhez közelebb került, mert hasonlatosabb lett hozá. Ahogyan Naszreddin Hodzsa Bokharájának kevés köze van a valóságos Bokharához, Ulenspiegel Flandriája is olyan mesevilág, amelyben a véres, komor spanyol uralom is megszínesedik, még a máglya is összefér a vaskos tréfákkal, mert a nép kiirthatátlan optimizmusa a tragikusabb eseményeket is képes csupán múló epizódnak elfogadni és elfogadtatni. A szolnoki előadás, amelyet, Valló, Péter rendezett, jól. egyesítette magában . a játék valóságos? és valóságfeletti elemeit. A rendező neim mondott le a XVT. századi ' Flandria színpadi újrateremtéséről, ugyanakkor ezt nagyvonalúan, minden görcsös, kicsinyes aprólékosság mellőzésével tette, így nem idegenítette el a nézőtől alakjait. A spanyolok például „spanyolabhak” mint amennyire „németalföldiek” a németalföldiek, s ez a tény is megkönnyítette az azonosulást az utóbbiakkal. Sikerült megteremteni a színpadon a tragikus és komikus elemek összhangját, törésmentesen megóvni az előadást, hogy elcsússzék az érzelmes szomorújáték, vagy a vaskos bohózat felé, holott mindkét veszély megvan magában a darabban. Egy kicsit gyorsabb ritmus azonban valószínűleg javára vált volna az előadásnak. Ámbár lehetséges, hogy a viszonylagos lassúéiig érzését áz keltette, hogy a j ellegtelenül, súlytalanul előadott dalok inkább megakasztották, mint előre lendítették, vagy értelmezték a cselekményt A néhány hevenyészett, betétszerű, semmitmondó táncjelenet pedig egyszerűen elmaradhatott volna. Papp Zoltán Thyl Ulen- spiegel szerepében pályájának újabb csúcsára ért Eddig jellegzetesen olyan színésznek mutatkozott, aki egy-egy nagyobb ívű. alakítás mellett nélkülözhetetlen színekkel gazdagította ez összkéoet, fanyar, kicsit félszeg figurái mindig maradandó benyomást keltettek a nézőkben, de aki nemigen képes^ hogy „hátára vegye** az előadást, vitathatatlan főszerepben megadja neki a szükséges lendületet Most bebizonyította, hogy ezt is meg tudja csinálni. Sokszínű. derűből, furfangböl, bátorságból, felelőtlenségből, szerelemből és c&apodárság- ból, haragból és szomorúságból szőtt Ulenspiegel-fl-; gurája igen jó alakításA töMiiek SS !5: raktér. megformálásával járultak hozzá az előadás sikeréhez. Közülük első helyen kell említeni Iványi József tiszta emberségű Claes szénhordóját, de sikeres alakítás volt Hollósi Frigyes jámbor, nagybelű Umméja is. Hármas szerepében Baranyai Ibolya becsülettel megtette, ami rajta múlott Fal- vay Klári őrült Kathelinéjo néhány - - emlékezetes pillanattal hívta fel magára a figyelmet Ivánka Csaba lágyszívű hóhéra, -Rácz Tibor olykor hitleri megszállottságé II. Fülöpje szintén jó alakítás volt Fenyő Ervin néhány kivételes pillanattal hívta fel magára a bennünket a féíelmetea, má- nikus feljelentgető Josse halárus szerepében, kár, hogy más esetekben túljátszottá, ördögivé, karikatúraszerűvé tette a figurát Kollo Miklós koreográfus a tömegjelenetek megtervezésével nagyban hozzájárult egy-egy feszült pillanat megteremtéséhez, kár, hogy a már említett táncbetétek esetében engedett az igényességéből. A jelmezeket Hruby Mária tervezte, Najmányi László sátordíszletei kifejezően szolgálták az előadást Bistey András Céltlsvelek A Budapesti Egyetemi Könyvtár, hazánk egyik legrégibb nyilvános, tudományos könyvtára, az idén ünnepli megnyílásának 100. évfordulóját. Az elmúlt évtizedek alatt egymillió-háromszázezer kötetre növekedett könyvállománya. Az intézménynek jelentős kézirat és folyóirat gyűjteménye is van. ..Ritkaságtárában’* kódexek, oklevelek, ős- nyomtatványok és első kiadások egész sora. Képünkén: a kézirattárraktár. ahol az ősnyomtatványokat és a céhleveleket fjrrV
