Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-15 / 90. szám
1.976. április 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Magyar-lengyel barátsági hét Lisaaczi Pál látogatása Békés megyében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja kétnapos látogatást tett Békés megyében. .Kedden a vendéget a megye , határánál Frank Ferenc, az MSZMP Békés paegyei Bizottságának e.lső titkára és ár. Szabó Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte, majd Szarvason Vrbovszki György, a városi pártbizottság első titkára és Jansik Tamás, a városi tanács elnöke fogadta, és tájékoztatták a város politikai, gazdasági, kulturális életéről. Ezt követően az Elnöki Tanács elnöke a megye és. a város vezetőinek társaságában ellátogatott a szarvasi öntözési kutatóintézetbe, ahol dr. Kovács Gábor, az intézet igazgatója tájékoztatta a tudományos kutatómunkáról. Losonezi Pál megtekintette az intézet laboratóriumait, kutató részlegeit. Kedden délután az Elnöki Tanács elnöke felkereste a Szarvasi Állami Gazdaságot, Nagy Józsefnek, a gazdaság igazgatójának a tájékoztatója után megtekintette a rizshántoló üzemet, majd a gazdaság húsfeldolgozóját, és a rizstelep építésének munkálatait. Első napi programja a szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezet megtekintésével zárult. A szövetkezetben Székely László elnök ismertette' az 1200 dolgozót foglalkoztató üzem munkáját, majd bemutatta a mintateremben levő gyártmányokat. Tegnap az Elnöki Tanács elnöke Frank Ferenc és dr. Szabó Sándor társaságában — Békéscsabán — részt vett az MSZMP székházában megtartQtt megyei párt-végrehajtóbizottsági ülésen. Délután Losonczi Pál ■ a megye vezetőivel a 'Békés megyei Pártbizottság oktatási igazgatóságára' látogatott, ahol Juhász József igazgató köszöntötte. Ezt követően Losonczi Pál a megyi párt- aktiva ülésen tájékoztatót tartott időszerű- -'Politikai és gazdasági kérdésekről. A magyar—lengyel barátsági hét alkalmából a lengyel vendégek tegnap a ve- zseenyi Házipari Szövetkezetbe látogattak, ahol megtekintették a vezsenyi asszonyok munkáját, majd Stanislaw Zieníak, a Lengyel Kulturális Központ igazgató- helyettese tartott előadást a szövetkezet dolgozóinak a lengyel népművészetről és háziiparról, A vezsenyi program népművészeti film vetítésével zárult. A lengyel küldöttség délután Kőtelken a varrodában üzemlátogatáson vett részt. A látogatás barátsági esttel ért véget. A kőtelki tanács termében Barbara Wiecbno, a Lengyel Kulturális Központ igazgatóhelyettese számolt be a hallgatóságnak a lengye nők életéről. A barátsági hét mai programja Jászberényben és Já- noshidán folytatódik. Gyorsabb, biztonságosabb, célszerűbb Szolnokot is bekapcsolják az országos vasúti konténerhálózatba zott méretű és anyagú tar’-( tályok lényegében csak 1970 márciusától használatosak a MÁV-náh Az első rendszeresített hazai 'vasúti konténerszállítás Bp. Józsefváros— Miskolc között kezdődött. — A szállítótartályos fuvarozási mód mivel vívta ki magának ezt a népszerűségeif ' '• ' tKöpc ■. 1 ' í'"' — A szakemberek .a konténer lényegét röviden három - pontban határozták meg: rakodás, szállíthatóság, raktározás. Az első: egy-egy láda feí- vagy lerakása mindössze négy—öt percig tart. s igy fizikai munka takarítható meg. A szállíthatóság ez esetben a benne szállított áru biztonságára vonatkozik, de az sem lényegtelen, hogy nincs szükség csomagolóanyagra. A harmadik: nemcsak szállítóeszköznek, de raktárnak is felfogható. A konténerben szállított áru ugyanis olyan gyorsan, „mozog” a .két állomás között, ha például egy vidéki áruháznak gyorsan árura van szüksége, huszonnégy órán belül Budapestről megkaphatja a küldeményt... — Mi tette szükségessé, hogy Szolnokot is bekapcsolják az országos hálózatba? — A Minisztertanács által 1908 októberében jóváhagyott közlekedéspolitikai koncepció egyik , célkitűzése, hogy elsősorban a nagy hatékonyságú szállítási módot, kell fejleszteni. Szolnok megye ipari, és mezőgazdasági fejlődése ezt feltétlenül indokolja. — _________A _______konténert a MÁV h áztól házig szállítja. Hogyan oldják meg ezt Szol- nokon? — Valamennyi vidéki városban a helyi Volánnal együttműködve végezzük el ezt a munkát. Szolnokon a 7-es • Volán ' Vállalattal kötünk majd szerződést a konténerek háztól házig való szállítására. Tervek szerint négy önrakodós tehergépkocsit állítunk be erre a célra. ; T-. A konténeres,fjivxfrí>üás- nak eddig, csak az előnyeiről ésett szó: 'Van-e hátránya? ' .0' — A pontosság, az alapos üzemszervezés — úgy gondolom — nem fogható fel hátránynak. Alá persze nem számol ezkkel a tényezőkkel, hiába választja ezt a szállítási módot, nem származik sok előnye belőle. Az igaz, hogy Szolnok—Budapest között (oda—vissza értendő) 24 más vidéki városba pedig 48 óra alatt megérkezik a küldemény, de csak akkor, ha a szállíttató a meghatározott időre berakva átadja az általa bérelt konténert. Ellenkező esetben már csak a következő nap szállítják cl az illető vállalat vagy intézmény áruját... — Szolnok megyében bárhová lehet majd konténerben szállítani? ______ — A hálózatba bekapcsolt vidéki városokban 59 kilométeres körzetben rendelhető .szállítótartály. . Ez természetesén a legtöbb helyen túl ‘is megy a megye határain. Szolnok esetében például Pilis, Cegléd, Nagykőrös, Tisza- földvár. Martfű, Mezőtúr, Túrkeve. Törökszén tmiklós, Kisújszállás és Jászberény alkotják majd a konténer feladási, illetve fogadási határokat. — sóra — Ú| anyag korrózió ellen Bitumen és műanyag „ötvözete” (Tudósítónktól) Évek óta minden este megfigyelhető, hogy. a Szolnokot átszelő . vasútvonalon, a késő esti- órákban óriás ládákkal megrakott szerelvények robognak át. Ezek az Úgynevezett konténervonatok, amelyeknek az egyik fő jellemzőjük, hogy az-.induló - és a .céláUpBfiás között szinte megállás-. neíku-1 teszik meg -az utat. ■,"v ■ ' Hamarosan <..tK. pontosan május 3Lén — Szolnokon már nemcsak keresztülhalad, de meg is áll egy-egy ilyen szerelvény. A MÁV ugyanis Szolnokot tizenhatodik állomásként bekapcsolta az országos hálózatba. Bizonyára Szolnok megyében is sokan ismerik ennek a fuvarozási módnak a lényegét, ám a gyakorlatban itt még nem alkalmazták. Ezért kértünk tájékoztatást Bokor Lászlótól, a Budapesti Vasútigazgatóság kereskedelmi osztályvezető-helyettesétől. a hazai vasúti konténeres fuvarozás egyik irányítójától. — Kezdjük taláh a szállítótartály történőiével — mondta bevezetőben a kereskedelmi szakember. — A kontjéher. egyáltalán nem új találmány.' Á fejlettebb iparí országokban már a húszas évek óta használják. Először Amerikában hajókon alkalmazták. T,ét jogosultságának magyarázata nagyon egyszerű: példáéi egy tengeri hajó ki-berakásához hetek kellenek, ugyanez konténerrel 30 —40 óráig tart. Tulajdonképpen ez a fuvarozási mód Magyarországon sem új. Már a háború előtt is szállítottak Angliába innen libamájat, textíliákat. Ezek a ládák persze még favázasak voltak. A nemzetközileg meghatároHúsvéti bárányait kUlfildre Ünnepi csúcsforgalmat bonyolít le ezekben a hetekben a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat — sorra indítják útnak a juhokkal és bárá- nyoíkikal megrakott vagonokat Az idei húsvétra minden exportra szánt juhot Olaszországba küldenek, az olasz vevők ajánlották ugyanis a legmagasabb árat a magyar élőjuhokért. Két hét alatt összesen mintegy 500 vagon, azaz több mint 100 ezer juhot szállítottak az olasz piacra. Űj nemzetközi érdeklődésre számot tartó, korrózió ellen védő anyagot állítottak elő a magyar ásványolaj-és földgázkísérleti intézetnél. A fekete filmszerű bevonóanyag a bitumen és a műanyag sajátos ,.ötvözete" különböző segédanyagok felhasználásával. A fekete film hosszú évtizedekig ellenáll a földalatti korrózióinak. Az új anyag sikerét bizonyítja, hogy a máfká-technológiával, a Hungária Műanyag- feldolgozó Vállalatnál gyártott fekete filmből az idén már egy millió négyzetméternyit rendelt meg egy londoni cég. A korrózió ellen védő anyag továbbfejlesztésében is együttműködik a veszpé- mi kutatóintézet és az angol cég. Megnövekedett felelősséggel A korábbi termelőszövetkezete helyett az idén január 1-én 61 közös gazdaság kezdett új évet a megyében. Az ok: a tsz tagok, vezetők felismerték, hogy korszerűen, hatékonyan gazdálkodni ma már csak nagy területeken lehet. Tiszaföldváron a közelmúltban azt mondta nekem egy tsz tag: „Az életünkben méghatározó volt az a nap, amikor földet kaptunk. Sorsdöntő lépés, amikor aláírtuk a nyilatkozatot, hogy belépünk a szövetkezetbe. De az egyesülés kimondás sem volt kisebb jelentőségű, ezt elhiheti. Lezártuk életünk egy szakaszát. És újat kezdeni nem könnyű, pláne ha az ember’ már ötvan felé közeledik. Most is volt vívódás, vita. Elrágódtunk a kérdésen: hogy lesz ezután? Végül megértettük: az élet, a saját érdekünk parancsolja, hogy megtegyük ezt a lépést, még akkor is, ha a szívünkben fájlaljuk a régit. Ez az igazság.” Abban, hogy döntésre jutottak a szövetkezeti tagok — és a jövőt jelentő egyesülés mellett szavaztak —, nagy részük volt a pártszervezeteknek. Nagyon sok magyarázó, megnyugtató, bíztató szót mondtak . akkoriban a tesz-ekben dolgozó kommunisták. A közös gazdaságokban levő pártalap- szervezet több mint 60 százalékát, az összes tsz párttagság 62 százalékát érintette ez a döntés. És az természetes, hogy a gazdaságok egyesülése magával vonta a pártszervek, szervezetek koncentrációját is. Á, gazdaságokban újonnan kialakított alapszervezetek elhelyezkedése alkalmazkodik a gazdaságok szervezeti felépítéséhez. Egy-egy termelési ágazathoz egy-egy alapszervezet tartozik, de lér- jVenyesül a tprületi elv is: e párfulapszervc-zetekben . a nyugdíjasok -'dolgoZn&ki A pártezervek arra, törekedtek — és erre a XI. kongresszus határozata is ösztönözte őket —, hogy nagyobb létszámú alapszervezeteket hozzanak létre. így azután egy-egy ilyen kommunista közösségben ötvenen-öt- venöten is dolgoznak. Mindazokban a gazdaságokban pedig, ahol meg voltak a feltételek, üzemi pártbizottságok, vagy üzemi pártvezetőségek jöttek létre. Nagyobb gazdaság — nagyobb felelősség, nemcsak a gazdálkodásban, hanem a politikai élet irányításában is. Ezt tudva arra törekednek az irányító pártszervek, hogy az új körülményeknek megfelelően az üzemi pártbizottságokba, pártvezetőségekbe, alapszervezeti vezetőségekbe felkészült, , rátermett, a mozgalmi munkában kellő tapasztalattal rendelkező kommunisták kerüljenek. A gondos káderelőkészítés eredményeként többen kerülnek a vezetőségekbe, bizottságokba olyanok, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, van politikai képzettségük és a pártmunkában nagy a jártasságuk. a gyakorlati tapasztalatuk. De ugyanakkor több fiatal, több nő is került a vezetőségekbe. Nagyon ritka az olyan termelőszövetkezet, ahol az üzemi pártbizottság, vezetőség, vagy alap- , szervezet titkára nem lenne tudásban is egyenrangú partnere — szakmai, politikai, általános műveltségben egyaránt —. a gazdasági veze- . tésnek. Csak a kellő tudással, felkészültséggel rendel-' kező politikai vezetők tudják megfelelően érvényre juttatni — magukkal vonva az egész tagságot — a párt gazdaságirányító, ellenőrző, szervező tevékenységét. ■ Ez tükröződik egyébként a már elkészített éves munkatervekben is. Előtérbe került a gazdaságpolitikai kérdésekkel, elsősorban a munka- és üzemszervezéssel, a takarékossággal, a termelés hatékonyságának növelésével kapcsolatos ' napirendek megvitatása. A munkatervek készítésénél arra törekednek a különböző szintű párt vezetőségek, hogy az irányító pártszervek által megjelölt feladatok teljesítésére, a különböző párthatározatok végrehajtására -koncentrálják az erejüket. Ez a törekvés látszik egyébként az elkészített, elfogadott öt évre szóló cselekvési programokon is, amelyekben visszaigazolódtak a megyei, járási, városi tervek, a tsz-ek egyesülési ajánlásaiban megfogalmazott célok. Tény, hogy az egyesült gazdaságokban rendszeres a pártélet: a végrehajtó bizottságok, pártvezetőségek havonta, a pártbizottságok negyedévenként tanácskoznak, az alapszervezetek havonta vezetőségi ülést, kéthavonta taggyűlést tartanak. Rendszeresek a pártcsoportmegbeszélések. A kommunisták véleményezik, megvitatják a gazdasági terveket, a mérlegzáró közgyűlésre készített jelentést, a különböző időszaki feladatokra — mint például a betakarítás — készített munkaterveket, a termelési agitáció helyzetek Sokat foglalkoznak az egyesülést követő közös munka tapasztalataival, meghatározzák saját hatáskörükre vonatkozóan a további feladatokat, a tömegszerveze- tek és mozgalmak pártirányításának , tennivalóit, a párt belső életének időszerű kérdéseit, mint például a pártoktatás, a tagfelvétel, vagy a hatáskörök elrendezésé. E testületek számára is nagyon fontos feladat a párttagsági könyvek cseréjével kapcsolatos teendők végrehajtása. Most az egyéni beszélgetések időszakában mín- ■ den egyes kommunistával szót váltva, a vezetőség nemcsak alaposabban megismeri az egyes emberek véleményét a közösség, dolgairól, de további munkájához tanácsot is kap tőlük. Az egyesül szervek megtalálták helyüket, És mivel javultak —1 nem is keveset — a munkájuk ellátásához szükséges feltételek, lehetőségük van a kezdeti dolgokon túllépve, "még színvonalasabban, hatékonyabban dolgozni. Hisz további feladataik még nagyobb erőt, tudást, odaadást, becsületes munkát követelnek tőlük. Ezek közül csak néhány példának: erősíteniük. kelj. a szervezeti „életet, javítani' a testületi' munka színvonalát, hatékonyabbá tenni a pártirányítást,. ., fejleszteni a pártéletet, a párt- csoport-munkát, gondoskodni a niégfelelő káderutánpótlásról. a tisztségviselők képzéséről, továbbképzéséről. És naponta ha kell újra meggyőzni- az embereket arról, hogy helyesen döntöttek amikor a közös utat választották. V. V. Márkás nevek A traktoros Hékröl Az utcáról a szántóföldre látni. Kisfiú szalad felénk. — Apa vegyél fel 1 — Na. ez az egyik az ikrek közül — nevet Márkus Mihály, a Hoki Állami Gazdaság liáki kerületének traktorosa. — Testvérével ő született hatodiknak a négy gyerek mellé. így aztán három lányom, három fiam van ... * * * Traktorost írtain Márkus Mi'nály foglalkozásaként, de ez nem egészen fedi a valóságot, hiszen majdnem minden géphez ért. Saját bevallása szerint kombájnra nem szívesen ülne, de ha úgy hozná a sora, ott sem valla- na szégyent. Ez utóbbit miár nem ő mondta, hanem, a gazdaság központjában, hallottam róla. • • • Ahogy ballagunk a kora tavaszi napsütésben a sportpálya mellett visz el az utunk. — Ezt is renH behozzuk majd — billent fejével a most még üresen árválkodó, zöldülő gyep felé. Ha nem arra jövünk, talán soha neon derül ki Márkus Mihályiról, hogy a snort- körben is dolgozik. Mint- ahogy azt is legszívesebben letagadta volna, hogy szak- szervezeti bizalmi, a héki kerület tűzoltó parancsnoka és a gazdaság munkás-, tanácsának tagja. Amennyiben a felsorolás hiányos, akkor ez azért van, mert Márkus Mihály, ha önmagáról kell beszélnie, hallgatag. Nem úgy, ha másért, a közösségért lehet szót emelni. Akkor vitatkozik, intézkedik, meggyőz vagy meggyőzik« « • Ahogy belépünk a kert kapun előjön a többi gyerek is. Az itt lakóik — mutat körbe Márkus Mihály — kilencven százalékának a .múltban cseléd volt az apja. any'a.ia, most kétszobás, fürdőszobás házakban élünk. Onnan .kapaszkodtunk” odáig. hogy tavaly már 17,5 millió forint volt az állami gazdasag nyeresége, s az idén legalább 20—25 mi'lióval szeretnénk zárni. Több van az üzemben, több van bennünk is... • * • Lelkesedéssel beszél vetőmagról, vegyszerről, termelési értékekről, ráfordításokkal, hatékonysági mutatókkal „dobálódziik”. Anélkül, hogy elővenné zsebéből a „kisokost”, azt a füzetet. amelyben minden fontos adatot -feljegyzett. * # * — Magamról mit mondjak? Vil,ágéletemben repülős szerettem volna lenni, de a szüleim nem. engedtek. ..Jaj kisfiam mi lesz a földdel" — kérdezték, és nem írtak alá a felvételi papíromat. Már elvégeztem az első traktoros iskolát, amikor elvittek katonának. tiszthelyettesként szereltem le. Visszajöttem a gazdaságba. Az ellenforradalom mégis a Belügyminisztérium. kötelékében talált. Október 23-án éjjel jött a riadó vonuljunk a Mosonyi laktanyába. Aztán kaptuk a telefonokat: „Sebesült szovjet katonát kellene behozni. önkénteseket kérünk!” Abban a zavaros időben rendőrnek még az utcára lépéshez is mersz kellett. de mentünk. — Amikor hazakerültem, Jászapátiba teljesítettem szolgálatot. Volt egy fordulópont az életemben: vissza akartam jutni a kormánvőr- ségbe, ismét tanulni vágytam. Nem sikerült. Azóta „csak” traktoros vagyok egy 43 tárni szocialista brigádban. Ha elnézem a zöldülő vetést, a gyarapodó jószágokat akkor tudom, hogy ebben a.z én munkám is benne van. S ez nekem elég. — braun —
