Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-13 / 62. szám

IX SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. március 13. Kismamáknak A csinosan, szépen öltözöt­ten járó kismama hangula­ta, jóérzése rendkívül fontos a születendő gyermek szem­pontjából is. A divattervezők, akár mint gyakorló mamák, akár mint tapasztaltabbak, szívesen terveznek olyan öl­tözéket, amelyek a kismamá­kat csinossá és célszerűen öl­tözötté teszik. Rajzainkon: 1. modell: virágos pamut anyagból, vagy flanellból ké­szülhet a kötényszerű „felső” blúz. Alatta pulóvert, ing­blúzt egyaránt lehet hordani. Sok kismama szereti a nad­rágot. Fontos, hogy a felső blúz a csípőt eltakaró hosz- Bzúságú legyen, mert csak így hat esztétikusán az együt­tes. 2. modell: ingvállas kö- tényruhaszerű megoldás, ol­dalt benyúlós zsebbel és hosszú hasítékkal. Pepita anyagból vagy kockás mű­szál szövetből egyaránt csi­nos, jól illik hozzá a kockás tweed szövetből készült, fél­oldalasán gombolódó szok­nya és az egyszínű blúz is. 3. modellünk: huzatraha stílusban tervezett. Elől a dí­szítő szegők, megfelelő bő­séget adnak a mellnél, az elő­rehozott oldalvarrásban pe­dig bővítő szembehajtások vannak. A gallér, a kézelő, a zseb. és a hólpánt, színben harmonizáló, • de élénkítő paszpolozással díszített. Az ilyenfajta ruhát lehet blúzokkal vagy pulóverrel hordani. Rajzunkon látható kis ál­latfigurákat az ügyeskezű kismamáknak terveztük, já­tékul a leendő babának. Az állatkák mérete kb. 20—30 cm, bármilyen maradék anyagból készülhetnek és legpraktikusabb habgumival kitölteni. — a csikó: kockás zephir- ből készülhet a sörény és a farka, valamint a szempiilá- ja fekete fonalból, — a kenguru: egyszerű anyagból fekete öltésekkel belerajzolva a láb, illetve az erszényrész és a pici kengu­ru fej, — a cica: pepita vagy koc­kás pamut zephir anyagból, a nyakára színes masnit kös­sünk, — a teve: csíkos anyagból készülhet, a farka és a söré­nye fekete fonalból, valamint az öltésekkel berajzolt szem és orr is. Nádor Vera Kertészkedőknek Nö¥gnvvédeSesn tavasszal Ä esátádellátó kiskert leg­főbb "'jellegzetessége, hogy többféle gyümölcsfaj egye- dei aránylag kis területen és keverten helyezkednek el. Ez a körülmény megnehezíti, bonyolulttá teszi a növényvé­delmi munka gyakorlatát. A lényeget azonban nem kerül­hetjük meg: ha egészséges gyümölcsöt termő bokrokat és fákat akarunk nevelni, ak­kor a tél végén kivétel nél­kül mindegyiket adott idő­pontban meg kell permetez­nünk. Az adott időpont pe­dig a rügypattanás. Csakhogy azt minden gyakorló kertba­rát tudja: ez a vegetációs fá­zis a ribiszkénél hamarabb következik be mint például az almánál. Vagyis az első védekezést nem lehet mind­kettőnél ugyanazzal a szerrel azonos időpontban elvégezni. Vagy azért mert az egyiknél még hatástalan, vagy azért mert a másaknál már kárt okoz a perzseléssel. Ám alap­igazság az is, hogy ha a per­metezőt elhagyjuk jóvátehe­tetlen mulasztást követünk el. A telet átvészelt kárte­vők és kórokozók elindítói lesznek a tömeges, nehezen, vagy egyáltalán nem fékez­hető inváziónak. És hiába tartjuk be később nagyon precízen a növényvédelmi előírásokat, legjobb esetben csak gyéríthetjük a mérhe­tetlen károkat okozó élőlé­nyeket. Tehát a koratavaszi védekezést mindenképpen el kell végeznünk. De mit tegyen az, akinek két almafája, öt ribiszkebok­ra, négy őszibarackfája van. Rendkívül gazdaságtalan ég megterhelő lenne mindegyiknek külön per- metlevet készíteni. Nincs más megoldás: okos kompromisszumot kell talál­ni. „össztüzünket” a legfon­tosabb károsítok ellen kell irányítanunk. Olyan nö- Yényvédőszei't kell használ­icKídisá. nunk egy-egy adott időpont­ban, amellyel valamennyi fa ég bokor legveszedelmesebb kártevői és kórokozói elpusz­títhatok. Ez előtt azonban el kell végeznünk a hatásában pótolhatatlan mechanikai vé­dekezést. Ennek része: a ko­rona besűrűsödött részeinek kiritkítása, a pajzstetvekkel és lisztharmat táj. fertőzött gallyak és vesszők eltávolí­tása, a muniák, hemyófész- kek, tojáscsomók megsemmi­sítése. És nem mulasztható el a vastagabb ágrcszek és a törzs kaparása sem. Ezúttal a rügypattanást előző és követő időszak nö­vényvédőszereit soroljuk fel, amelyek kiskertben eredmé­nyesen használhatók. Rügy- pattanás előtt almatermésű fáknál köszméténél, ribiszké­nél igen hatásos a Novenda (sárgaméreg) két százalékos vagy a Krezonit 0,9 százalé­kos oldata. Kiváló rovar és gombaölő hatású a téli hígí­tásé mészkénlé is, ennek hi­ányában a Neopol 5 száza­lékos oldata. Természetesen ha Noveridát használunk az- esetben nem kell mészkénlé- vel permeteznünk és ez for­dítva is érvényes. Rügypat­tanáskor, vagy kevéssel utá­na a gombabetegsé^ek, a sodrómolyok és araszolóher­nyók ellen Rézoxiclorid 50 WP-vel (0,3%) + Ditrifon 50 WP-vel (0,2%) permetezzük fáinkat. Almafák védelmére a keverékbe Thiovitot is te­gyünk (0,75%). A rügyfaka- dás utáni időszak szerkombi­nációja pedig a következő: Orthoeid (0,3%) + Ditrifon 50 WP (0,2%), alma esetében Thiovit is az előbb jelzett tö­ménységben. Ez a permetlé védelmet nyújt a különböző gombák, az őszibarack liszt­harmata, a sodrómolyok, ara- szolóhernyók és az baráck- moly ellen. Kulin Imre Hízó- és fogyókúra egy OVár teraiékeivel Ahogy szaknyelven mond­ják: teljes vertikumot való­sít meg a Szegedi Paprika­feldolgozó Vállalat Nemcsak a vetőmagot termelteti meg, hogy jó minőségű fűszert őrölhessen, hanem ezzel a fűszerrel újabban kitűnő készételeket is gyárt A magyaros-paprika étrend reprezentánsait sorakoztat­ja fel, a tyúkpaprikástól a gulyásig, a halpaprikástól a halászléig. Valamennyinek kidolgozták tartósítási mód­szerét is. Az első lépés ter­mészetesen a legjobb rectep- tek kiválasztása volt. Egyiket a szegedi éttermek legöre­gebb szakácsától, másikat a Tisza-parti halászoktól les­ték el. Az ínyencségek tartó­sítási módjai közül egyik­másik a találmány rangjá­ig is eljutott. Például a ha­lászlé-kocka. Felfedezték ugyaiiis, hogy a fűszerpapri­ka és a makói vöröshagyma meghatározott arányú adago­lásával olyan baktériumölő hatás érhető el, amely meg­gátolja a fehérjebomlást. Az ételek minőségét dicsé­ri, hogy fogyasztóinak népes tábora évről évre gyarap­szik, sőt — hízik. Erről ér­tesülve a vállalat gasztronó­miai szakemberei új termék­kel álltak elő: a „csini-por- ral”, amely segít abban, hogy a súlytöbblettel rendelkező fogyasztók megszabaduljanak fölösleges kilóiktól. A porból kávéskanálnyit kell vízben feloldani — így kellemes, cit­romízű ital nyerhető, amely megduzzad a gyomorban, s teltség-érzetet kelt, káros mellékhatások nélkül. Gyárr tását hamarosan megkezdik. A kör tehát bezárul, kész a gasztronómiai teljes verti­kum: elvetik a paprikama­got, elkészítik a kiváló fű­szert, megfőzik vele az ínyen­cek eledeleit, s hogy ettől ne hízzanak, mellékelik saját fo­gyasztó szereiket Rántással vagy rántás nélkiii A közlekedés veszélyei Gyerekek, öregek az úttesten A magyar konyhatechnika alapja évszázadokon keresz­tül alakult ki, s a más né­pekkel való érintkezés során módosult, bővült, átvette azoknak ízekben gazdag fű­szereit, készílésmódjait, anyagait. Szembetűnő azon­ban, hogy a magyar nép táp­lálkozási szokása alig vál­tozott. Példaképpen említhető a magyaros konyhatechnika egyik ételsűrítési módja: a rántás. A berántás szokását régen a szükség hozta létre, a rántás hivatva volt az étel térfogatát erősen növelni. Az étel a berántás után az alap­anyag kétszeresére növek­szik (a folyadék, a duzzadó lisztszemcsék). A liszt, bár különféle színárnyalatra pi­rítva bizonyos ízt kap, nem javítja az étel zamatét, in­kább elnyomja. Például: a rántással sűrített zöldborsó­főzeléknek a finom, jelleg­zetes, 6emmi más zöldfőze­lékhez nem hasonlítható za- mata eltűnik. Ha már sűrí­teni akarjuk a főzelékféle ásványi anyagokban és egyes vitaminokban gazdag főző- levét, úgy erre a célra fi­nom habarást használjunk — tejszín, tojássárgája, vagy tej, tojássárga, kevéske liszt — vagy hintéssel adjunk né­mi sűrűséget a főzelékeknek. Sűrítésként azért sem ta­nácsos rántást alkalmazni, mert a zsiradékban pirított liszt nem emészthető köny- nyen, s gyomorsavtűltengésre hajlamosnak zavarokat okoz­hat. Vannak azonban ételek, amelyekhez ízesítésként rán­tás illik. Ebben az esetben vajban, zsemleszínűre pirí­tott rántást használunk. Az ízesítőanyagot — petrezse- lyemlevéi-vagdalék, kömény­mag, vagdalt tárkonylevél, édes-nemes csipmentes pap­rika, főtt-zúzott vöröshagy­ma stb. — akkor kell a rán­táshoz keverni? ha az már kellően megpirult. Olajjal nem szabad rántást pirítani, ha olajjal főzünk, akkor szá­razon pirított lisztet hasz­nálunk és az olajat később tesszük az ételbe. A legnagyobb baleseti ve­szély a közlekedésben a gyer­mekeket ég az öregeket fe­nyegeti. A gyermek nehe­zebben ismeri fel a veszélyes helyieteket, mozgékonyságá­ból eredően játék közben meggondolatlanul fut az út­testre guruló labda után. Ha késve indul az iskolába, ro­han és még akkor sem tart­ja be, ha történetesen isme­ri a közlekedési szabályokat. A kerékpározó gyermekek legnagyobb része szabályta­lanul közlekedik. „Közlekedést“ játszani A szülő kötelessége, hogy már egészen kis gyermekét tanítsa meg helyesen közle­kedni. Erre nagyon jó mód­szer, ha elméleti tanítás után, a gyakorlatban „közlekedést” játszik gyermekével. Ha pél­dául elmennek valahová, a gyermek vegye át a szülő szefepét és ő mutassa meg, hogyan kell helyesen közle­kedni. Nagyon fontos, hogy a szülő gyakran felhívja gyermeke figyelmét a közle­kedési veszélyekre. A gyer­mekbalesetek megelőzésének egyik módszere, ha a gyer­mek valamilyen feltűnő szí­nű ruhát visel, amely a jár­művezetők figyelmét már messziről felhívja. Idősebb korban bizonytala­nabb a járás, gyengébb a lá­tás és a hallás. Ezeket az idős kori hiányosságokat na­gyobb figyelemösszpontosí­tással kell pótolni. Elsőrendű szabály: mielőtt az úttestre lépnénk, győződjünk meg a biztonságos áthaladás lehető­ségéről. Ne siessünk! A si­etéssel járó izgalom szédü­lést, kisebb rosszul Iá tét vált­hat ki, amely az úttesten pil­lanatnyi megállásra késztet és máris megtörténhet a bal­eset. A szokásosnál is na­gyobb elővigyázatra van szükség, ha nagymama, vagy nagypapa megy át az úttes­ten unokájával, nemcsak ön­magára, hanem a kicsire is vigyáznia kell. A terhes mamának nem­csak saját, hanem születen­dő gyermeke érdekében is vi­gyáznia kell. A megnöveke­dett testsúly és a teher vise­lése bizonytalanná teszi a já­rást. Elsősorban megfelelő cipőre van szükség. Már a terhesség kezdeti időszaká­ban viseljen kismamacipőt, amely védi lába egészségét, biztosítja a kényelmes járást, így a közlekedés is könnyebb. Magastalpú, magassarkú di­vatcipők nem alkalmasak a terhes mama részére, mert fokozzák a baleseti veszélyt A kisgyermekes anyának is a szokásosnál nagyobb gon­dot kell fordítani a közleke­désre. Ügyelnie kell arra, hogy gyermekét biztonságo­san szállítsa, akár karonülő, akár kocsiban van. Az úttes­ten csak akkor haladjon át, ha meggyőződött arról, hogy nem közeledik jármű. Az út­testen történő áthaladásnál óvatosan tolja a járdasze­gélyről le, vagy fel a gyer­mekkocsit, mert a kicsi köny- nyen kieshet belőle. A karon­ülő gyermekkel különösen síkos időben menjünk óva­tosan át az úttesten, részben azért, mert a járművek fé­kezési távolsága is nagyobb, részben pedig a csúszós uta­kon könnyebben eleshetünk. Emberi kötelesség Emberi kötelesség, hogy a terhes és kisgyermekes anyá­kat segítsük a közlekedésben, járművekre történő fel- és leszállásnál. Segítsük a kis­gyermekeket, az öregeket és a testi fogyatékos, vagy vak embertársainkat is. A gyer­mekeket tanítsuk arra, hogy az idősebbeknek, betegeknek, terhes mamáknak, kisgyer­mekekkel utazóknak adják át a helyüket, ez természetesen vcjjoatkozik a felnőttekre is, mutassunk jó példát. ,,A mozgalom mindenese“ MOTTÓ: Száz esztendeje, 1876. március 12-én szü­letett dr. Madzsar József orvos, író, forradalmi politikus, „a mozgalom mindeneseMunkássá­gával kapcsolatos meg­fejtés a rejtvény víz­szintes 1., és függőleges 1. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. Az egyik mű­ve (Zárt betűk: Z, É. É.) 14. Hevített cukorból keletkező barna színű, sűrű, lágy anyag. 15. Közeli rokonai. 16. Kötője. 17. Fekhely. 19. Lepke. 20. Né­metül -hoz. -hez, -höz. 21. Sír betűi. 22. Ragadozó madár. 24. Forma közhasználatú szóval. 25. ... lan, gyorsan eltűnik. 27. Te kevered a kártyát. 30. Hossz­mérték rövidítése. 31. Átlábol- ható vízszakasz. 33. Kerítések, németül. 34. Vontató jármű cse­réje nélkül több országon ke­resztül közlekedő expressz be­tűi. 35. Hideg-hullámok rendsze­rint innen jönnek. 37. Kén. hid­rogén és arany vegyjele. 39. Ezüstpapír. 40. A farkas. 42. Az egyik ókori görög törzset. 43. Magas fűvel benőtt forró égövi puszta. 44. Beszédrész. 46. A hon. 48. Helsinki városrésze, ford. 49. Kötőszó. 50. Éoítmények egyensúlyi viszonya. 52. Toklász belseje. 53. Japán tartomány, hasonló nevű központtal. 55. Ókori nép Erdély területén. 56. Topán egynemű betűi. 58. Két­szeres Kossuth-díjas írónk név­betűi. 59. Mezei nvúlfajta. 61. Keleti férfinév. 62. Szóösszetéte­lekben azonosságot jelent. 63. Veszprém megyei községből való. 65. Csélcsap. 67. Határfolyó' Kína és Kórea között. FÜGGŐLEGES: 1. A Tanács­köztársaság idején ezt a pozí­ciót töltötte be (Zárt betűk: Z, v, t> 9. a betegnek kívánják. 3. Északi pénz. 4. Képző, -ve párja. 5. ö nem ilven (két szó). 6. Cukorka. 7. Kettős mással­hangzó, kiejtve. 8. Ezerötven római számmal. 9. A függőle­ges 4. nárja, ford. 10. DÉP. 11. . , .-almája, a viszály magva. 12. Előidéz (pl. reményt). 13. Becé­zett fiúnév. 18. Szerszám. 21. Gyorsan légneművé váló. 22. A fa hosszirányban haladó rostja. 23. Esélye, kilátása a sikerre. 26. Verejtékező. 28. Beszél. 29. Egyik helyre se. 32. Tényt bizonyító szabályosan kiállított írás. 34. Tisztában vannak valamivel. 36. Felbomlóban van, pusztul. 38. Nemzetközi Lenin Béke-díjas francia költő, író. 40. ... iri, tö­rök csapat, hadsereg. 41. Alkotó­részeire bont. 43. Terméketlen talaj. 45. Kossuth-díjas nyel­vész akadémikus (Miklós). 47. Az egyik edény. 50. Suttogná. 51. Város a Krím-félszigeten, ford. 54. Francia, spanyol, nor­vég és román gépkocsik nem­zetközi jelzése. 57. Dohánvzási eszköz. 60. Csak románul (IÁN). 61. Fontos ételízesítő, névelő­vel, 62. Női név. 64. Nevek vé­gén ugyanazon hangzású betűk. 65. Szén és tricium vegyjele. 66. Csak részben ojt. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1. és függőleges 1. számú sorok megfejtése, március 23-ig. Az én időm című, február 28-án megjelent rejtvényünk he­lyes megfejtése: Ragyogni év­ezredes delelőn / Figyelni, hogy az élet egyre szebb. — Könyvet nyert: Búj da Lajosné Mezőtúr, (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJTVÉNYSZELVÉNYE 1976. március 13.

Next

/
Thumbnails
Contents