Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-13 / 62. szám
1976. március 13. SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 5 TÚL A FÉLIDŐN A SZOLNOKI SZIMFONIKUS ZENEKAR befejezte azt a húsz hangversenyből álló sorozatát, melyet a megye általános és középiskolai tanulóinak adott az Országos Filharmónia rendezésében. A hangversenyeken Perényi Eszter és Kiss Gyula hegedűművészek is felléptek, a két karmester pedig Báli József és Róna Frigyes volt. Felvételünk Szolnokon, a 633. számú Szakmunkásképző Intézetben készült Fotó: Novak FŐISKOLA A VÁROSBAN Nemcsak rangot ad Tgifoltf a KISZ tagjai- IQVQij nak 18 százaléka, az idén pedig már egynegyede mondott véleményt megyénkben az akcióprogramról. örvendetes tehát az aktivitás javulása, annál is inkább, mivel az ifjúsági mozgalom megyei vezetői tartottak az idei második taggyűlések sorozatától. Miért? Meglehetősen soknak tűnt a taggyűléseken elvégzendő munka (kongresszusi dokumentumok, agcióprog- ram megtárgyalása, tagsági igazolványok kiosztása), sőt maguk a kongresszusi dokumentumok is terjedelmeseik. Aggódtak: lesz-e vita? Foglalkoznak-e behatóan az anyaggal a fiatalok? Nos, az akcióprogramok tartalma sokkal konkrétabb, mint tavaly, most jobban ráóreztek lényegére a KISZ fiataljai. Nem elvieskedtefk, a helyi konkrétumokhoz kötődtek, s az akcióprogramhoz szorosan kapcsolódnak az egyéni és csoportos feladatvállalások is. Persze mindez nem ment simán. Például az egyik városi tanács KlSZ-alapszervezeté- nek vállalásai között csupa olyan feladat szerepelt, amely vagy általános volt, vagy egyébként is kötelességük volt megcsinálni: vállalták, úgy dolgoznak majd, hogy csökkenjen a fellebezé- sek száma. Vállalták, hogy jól viselkednek, és egyikük ellen sem kell majd fegyelmit indítani; hogy aktívabbak lesznek a politikai vitakörökön és megismerik a XI. pártkongresszus határozataiból adódó feladatokat, hogy húsz nap alatt elintézik a hozzájuk kerülő aktákat— Szerencsére a rendkívül aktív és gyakorlatias KISZ- tagság pontról pontra kiigazította a vállalásokat, és életet lehelt beléjük. Erre ösztönözte őket az első taggyűlés is, ahol értékelték az elmúlt tnozgalmi év munkáját és az egyéni feladatvállalásokat. Tapasztalatból tudjjálk, milyen nehéz számot adni általánosságokról, tehát ki kell küszöbölni őket. Ez nagyrészt sikerült is. Kevésbé örvendetes, hogy fcb. az alapszervezetek 20 százalékában nem tudtak mit kezdeni a kongresszusi dokumentumokkal. A kényelmesség mellett a rutintalanság is közrejátszott eb• • Ü zleti ügyben Hamburgba kellett utaznom. Mint ilyenkor szokásom, ráérő időmben a város központjában kószáltam. Megéheztem' és felkerestem egy elsőosztályú éttermet. Kiválasztottam egy ablak melletti asztalt, onnan nézegettem az utcai forgalmat. Az ebéd kitűnő volt. a bor kellemesen hűtött, és így optimista gondolataim támadtak utazásom sikerét illetően. Gondolataimmal voltam elfoglalva, amikor egy nő lépett az asztalomhoz, aztán szó nélkül leült. Bevallom, meglepett ez a viselkedés, főként mert elsöosztályú étteremben ültem. Ű azonban megbiccentette a fejét és így szólt: — Kérem, fogadjon engem természetes módon, mintha régi barátnője lennék. A férjem figyeltet... kérem, rendeljen nekem egy Martinit. A hangja valósággal csilingelt. Megrendeltem, amit kívánt és cigarettával kínáltam. Csak most láttam, milyen csinos. Gondolatban gratuláltam magamnak, hogy ilyen nővel hozott össze a sorsom. — Természetesen, akár egész napra is rendelkezésére ,állok... — ajánlottam fel szolgálataimat. Felnevetett és hangosan mondta, hogy mások is hallják: — ön még mindig olyan életvidám fiú, Albert, mint ben: sok az új alapszervezet, az új vezetőség, s nekik nagyon kevés idejük volt a felkészülésre. Azonban igen sok Ötletes, remek kezdeményezésnek is tanúi lehettünk. Példaként a KI- SZÖV Erdei Ferenc KISZ- alapszervezetét említjük, akik Szolnokon a Mini klubban hangulatos kiállítást rendezitek a KISZ elődeiről (KIMSZ, DISZ) és a KISZ egyes kongresszusairól. A dokumentumok, fotók, plakátok mellett az „Alkotó ifjúság” pályázat anyagából is ízelítőt kaphattak a fiatalok. E díszletek között rendeztek ifjúsági ’ fórumot, melyen megvitatták a kongresszusi levelet. A KISZöV fiataljainak ebben segítettek a szolnoki ipari szövetkezetek KISZ-alapszervezeteinék képviselői, valamint az ifjúsági mozgalom egykori vezetői (ma felelős munkát végző emberek) is. Nos, „összedugták a fejüket”, s a lendületes fiatalok, bölcs idősebbek együtt gondolkodtak a KISZ KB-val. Egyetlen javaslatukat jegyzem ide: létesítsenek az. országban if- júságmozgalmi múzeumot! Sok alapszervezetnél azonban csak helyi javaslatok születtek, de ezeknek is volt eredménye: az akcióprogramokban általában reagáltak a kongresszusi levélben megfogalmazottakra. A KISZ- alapszervezetek jelentős része viszont a helyi problémákon túlmutató javaslatokat alkotott. Íme néhány: a mozgalomnak tisztáznia kellene a szakmunkástanulók hovatartozását. A harmadéves tanulók hadd legyenek ott KISZ-tagok, ahol majd dolgosnak. Másik: a főiskolán is legyen előfelvételis rendszer, s a majdani üzemmérnököket felvételkor vigyék el katonának. Most kész üzemmérnökként vonulnak be két évre, felejtenek, nem tudják időben kamatoztatni tudásúikat. Végül: a KISZ jövőre lesz húszéves, javasolják, hogy alapítsanak emlékérmet. A második befejezésével a KISZ IX. kocngreszusára való felkészülés (időben) túljutott a félidején, az elvégzendő munkát tekintve azonban a neheze még hátravan. K. L. régen! Ennyi figyelmességet igazán nem is várhattam. De csak rövid ideig maradhatok. Egy órán belül Beer doktornál kell lennem. — A férje most lát bennünket? — kérdeztem olyan halkan, hogy csak ő hallja. Kérdésemre nem válaszolt, hanem hangosan felnevetett: — Nagyszerű! Nagyszerű, Albert! Nem, valóban nem! Kissé nyugtalan lettem. Különös gondolataim támadtak. De akkor könnyedén hozzám, hajolt. — ön külföldi? — Igen — feleltem. — Amerika? — Nem. Svéd vagyok. — Mindegy. A kiejtése után amerikainak, vagy skótnak hittem. Az én anyám tulajdonképpen angol volt... Kissé közelebb húzódtam hozzá. Gondolataim egymást kergették. Most már ki akartam használni a helyzetet, amibe belecsöppentem, ezért én folytattam a kérdezőskö- dést. — Mondja meg assszo- nyom őszintén, nem veszélyezteti a viselkedése az életemet? Ma este szerepelek a televízióban, azért jöttem ide. És bevallom, nem szeretnék fekete monoklikkal a képernyőre kerülni. Indul a Fiatalok Könyvtára sorozat A Móra Kiadó Kozmosz szerkesztősége elindította a Fiatalok Könyvtára sorozatot; két éven át összesen 24 kötetben, adja közre azokat az irodalmi remekműveket, amelyek hozzásegítik a fiatalokat a társadalmi fejlődés folyamatainak, . forradalmi változásainak jobb megismeréséhez, megértéséhez. A 24 kötet kiválogatásánál az a cél vezette a szerkesztőséget, hogy e művek segítségével az olvasni szerető, tájékozódni vágyó fiatalok — elsősorban pályakezdő ifjúmunkások és szakmunkástanulók — úgynevezett alapművekhez juthassanak, ezekkel egészíthessék ki, vagy éppen alapozhassák meg házi könyvtárukat. Az ízléses kivitelű, sorozatjelző ■emblémával ellátott könyveket a több millió forintos állami támogatás eredményeként, 11—24 forintos áron vásárolhatják meg a fiatalok. A sorozat Howard Fast: „Spartacus” című művével indult meg; ezt követi Darvas József: „A törökverő”, Romain Rolland: „Colas Breugnon”, Victor Hugo: „Kilencvenhärom”, Honoré de Balzac: „Goriot apó” című regénye. „Föltámadott a tenger”... címmel értékes válogatás jelenik meg az 1848—49-es magyar forradalom és szabadságharc irodalmából. Jászberényi napok Csepelen Az Alföld ősi tájegysége, a Jászság bemutatkozik Csepelen. A munkás—paraszt szövetség jegyében március 22—30. közöt rendezi meg a Jászsági napokat a XXI. kerületi tanács közművelődési intézményeinek igazgatósága. A, rendezvénysorozatot március 22-én pálint Imre, a megyei tanács vb. jászberényi járási' -hivatalának elnöke nyitja meg, majd a Jászsági Népi Együttes mutatja be színes műsorát. A kerületben megnyitják a „Jászság jelene és múltja” című dokumentumkiállítást. Előadás hangzik el a táj gazdag néprajzáról, s megrendezik a jászsági festők tárlatát. Felnevetett, sőt alig tudta abbahagyni. Közben kétszer is, könnyedén átölelt. Végül így nyugtatgatott: — Ne féljen. Ilyen veszély nincs. A férjem egy beteg, gyenge aggastyán... Csodálkozva néztem rá. — Na, igen. Aki engem figyeltet, az egy idióta, akit ö keres, most éppen útban van Párizs felé. Még egy negyedórát voltunk együtt, amikor arany karórájára pillantott és felállt. — Most mennem kell, Albert. Köszönöm a segítséget. El akartam kísérni, de nem engedte. Megcsókoltam a felém nyújtott kezét, majd hosszarc néztem utána. Léptei valóságos tánclépések voltak. Eltűnt az utcai forgatagban. És vele együtt a pénztárcám. Az a jó, hogy csak húsz márka volt benne. Szokásomhoz híven a többi pénzem biztosabb helyen volt. Az ö számára tehát nem volt valami fényes, ragyogó üzlet. Én valamivel eredményesebb voltam; itt van az ezüst öngyújtója, az arany karkötője. Ennyi az egész... Antalfy István fordítása Amióta főiskolák vannak, kulturális hatásuk a szakmai képzésen túl messze földre kisugárzik, s mindenekelőtt abban a városban érződik, ahová az intézmény települ. Nagy múltú főiskoláink szerepe környezetük közművelődési életében pótolhatatlan. S azzá kell válni a megyénk nemrég alapított főiskolájában folyó kulturális munkának is. Menynyiben sikerűit már elérni ezt? — erre voltunk kíváncsiak Mezőtúron. — A főiskola már puszta létével beleszól a városi könyvtár munkájába — mondotta Nagyné Hegedűs Annamária könyvtáros. — Át kellett vizsgálnunk az egész állományt, s egy csomó hiányt megszüntetni a tapasztalatok alapján. Egész gyűjtőköri, változást okozott a főiskola alapítása. Soha annyi könyvtárközi —■ sok esetben külföldi — kölcsönzés nem volt, mint a főiskolások megjelenésé óta.' A sokféle— részben idegen nyelvű — folyóiratot is elsősorban az ő kedvükért járatjuk. Mindennapos vendégeink, a hallgatók. Tavaly napi ‘átlagban 187 ember fordult meg nálunk. A látogatóknak legalább fele diák volt. A főiskolások 84 százaléka könyvtári blyasó. Gondolom, hogy a főiskola szakmai könyvtárát is igen sokan látogatják. Szakdolgozatokhoz, különböző helytörténeti kutatásokhoz. vetélkedőre való felkészüléshez tőlünk is sokan kémek segítséget. Zenei részlegünket is gyakran látogatják. Megérdemelnék, hogy a városi könyvtárban egy szakreferens foglalkozzon velük. A városi könyvtárban tehát egyértelműen kedvező a főiskola hatása. S a művelődési központban? — Nem tudunk olyat kérni a főiskolásoktól, ami.t ne teljesítenének, s amellett ők is kezdeményeznek, — summázta kapcsolataikat Molnár Sándorné, a mezőtúri, művelődési központ igazgatója. — Most például együtt készülünk a Rákóczi-ünnepségek- re. Sok filmankétot is rendeztünk közösen. A mező- gazdasági könyvhónap idején előadást vállalat dr. Patkós István, a főiskola igazgatója és dr. Ács Antal, a DATE rektora is. Ilyen példák bizonyítják, hogy ahol lehetséges, ott együttműködünk. S miként vélekedik a főiskola közművelődési hatásáról Salánki Istvánná, a városi tanács népművelési felügyelője? — A főiskola rangot ad a városnak. Hatása sok területen érződik a közművelődésben. A tanárok és a hallgatók közreműködésével sikerült. például a TIT műszaki gárdáját megteremteni. Sóikat segítenek . a műszaki klub munkájában és más vonatkozásban is. Velük együtt rendezzük meg például a kertbarátok első országos módszervásárát. Milyen a főiskola hatása Mezőtúron ? Kérdésünkre Móricz Bélától, a városi pártbizottság első titkárától kaptunk. választ: A főiskola jelentős szerepet játszik a város életében. A tantestület — mindenekelőtt a kar és a tanüzem vezetői — a városi pártbizottságban, a városi tanácsban és a KISZ-bizottságban tevékenykednek. Szívesen és aktívan tesznek eleget mozgalmi megbízatásaiknak, pedig jól tudjuk, hogy az oktató és a tudományos munka sok idejüket leköti. Ennek ellenére a választott testületek mellett a különböző munkabizottságokban is dolgoznak. Dicséretre méltóan vesznek részt a pártpro- páganda munkában, mégpedig nemcsak vezető propagandistaként, hanem más alapszervezetekben is vállalnák ilyen jellegű megbízatást. Tapasztalatom szerint több irányú kapcsolatot lehet kimutatni a főiskola és a köz- művelődési intézmények között. A város sportéletének is jelentős tényezője a főiskola, .Profiljuknak megfelelő segítséget nyújtottak néhány gazdaság fejlesztéséhez. Ilyen tények alapján, úgy vélem, hogy az eddig kialakult helyzet jó alapot biztosít a további munkához. Szerintem kölcsönösen kellene ezt a kapcsolatot erősíteni. Gondolok a főiskola tanüzemére is, mert az is sok jó szakembert alkalmaz. Foglalkoztatásukra főleg a népfrontban, a tanács bizottságaiban és a szakigazgatási szervek aktívahálózatában nyílna lehetőség. Sokat segíthetne a főiskola a város gazdaságaiban az üzemi élet, a vezetés színvonalának javításában, a fejlesztési tervek kidolgozásában. S hogyan ítélik meg a város közművelődésében betöltött szerepüket a főiskola vezetői? Dr. Patkós István, a főiskola igazgatója így nyilatkozott erről:-Olyan szakémbereket kell kibocsáitanünk, akik sokoldalúan képzettek,. igényesek, pozitív hatást tudnak gyakorolni a munkahelyükön. Ezért nemcsak a szorosan vett szakmai ismereteket oktatjuk. Nem vagyunk elégedettek azzal, ami van. Fejlődésünk természetes velejárója, hogy előbb a szakmai, fejlődési rendellenességeket kellett megszüntetnünk, s csak azután foglalkozhattunk érdemben a közművelődéssel. Tudjuk, ilyen irányú tevékenységünk nem lehet csak kerítésen belüli munka. Mindenképpen feladatunknak tekintjük az együttműködést más szervekkel. Ehhez viszont tisztázni kell, hogy milyen vonatkozásban lehet együttműködni, s hogy kinek mi a feladata. Kiemelkedő ezerpet szeretnénk játszani a város szellemi életében, s nem be- lesüllyedni a városi átlagba. Ezért kell tisztázni helyzetünket, hogy ne csak formális legyen együttműködésünk a különböző intézményekkel. Felismertük e münka fontosságát. Tudjuk, hogy az emberi helytállásnak, képzettségnek egyre nagyobb szerepe lesz, ezért igyekszünk szakmailag stabil, politikailag felvértezett embereket nevelni. Dr. Ferenczy József, a főiskola igazgatóhelyettese. — Üj módon kell értelmeznünk közművelődési tevékenységünket, — összefüggésben a KB határ » atá- val és az azon alapuló állami intézkedésekkel. Komplexebb értelmezést szeretnénk, melynek lényege az, hogy a közművelődést nem lehet bizonyos kulturális programokra, különböző műsorokra korlátozni. Szerintem a. város és a főiskola kapcsolata fejlődött, de még messze van az elérhető szinttől. Megyén belül, sőt azon kívül is tartalmasabb kapcsolataink vannak, mint itt helyben.. Szakmai tanácskozásainkra például távoli tájakról is jönnek szakemberek. s aktívan, örömmel vesznek részt a vitában, ugyanakkor a helyiek csak elvétve. Az itteni gazdaságok egyébként meglehetősen kevés szakembert foglalkoztatnak. — A főiskola közművelődési hatásának növelése, s az innen kikerülő fiatalok jobb felkészítése érdekében mit szándékoznák tenni? — A következő tanévtől kezdve fakultatív tárgyként bevezetjük a közművelődést. Létrehoztuk a főiskola köz- művelődési bizottságát. Ez is a további együttműködést biztosítja a várossal. Javítani akarunk a TIT hez fűződő kapcsolatainkon, mert. az ismeretterjesztésben való részvételünk esetleges és véletlenszerű, műszaki és társadalmi vonatkozásban egyaránt. — Célunk hallgatóink fokozottabb bekapcsolása. a város életének több területére. Dolgozhatnának ifjúsági szervezetekben, segíthetnék a szocialista brigádok kulturális vállalásait, patronálhatnánk a szakmunkásképző intézetet. Jónak tártjuk, hogy a hallgatóink rendszeresen részt vesznek NEB- vizsgálatokban, s önkéntes rendőr is van köztük. Milyen tanulsággal szolgálnak a mezőtúriakkal folytatott beszélgetések? Mindenekelőtt azzal, hogy meg kell tanulni új módon értelmezni a közművelődést, szélesebb körben, s tartalmilag mélyebben. A rendelkezésre álló szellemi kapacitás csak így aknázható ki: teljesebben egy-egv városban. S a másik tanul«”®: nem elég a tehetőségeket, élni is kell v“1"’k. Simon Béla Jiri Ruzicska: ÜZLET
