Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-13 / 62. szám
4 1976. TwSretiM TS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 19: Polipropiléngvár Leninvárosban Az lilén Induló három nagy, egyedi beruházás egyike a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén gyára. Ezzei újabb, fontos fejezet nyílik a hazai petrolkémiai programban. Emlékeztetőül: az alapot az olefinmű adja, amely szovjet—magyar együttműködésben épült. Ismerjük a Leninvárosban előállított. etilén útját. Ez a .fontos vegyipari nyersanyag csővezetéken a szovjet Ka- luzsba érkezik, ahonnan a polimerációs folyamat után mint polietilén visszaérkezik az országba, és Kazincbarcikára „vándorol”, ahol PVC-t gyártanak belőle, az ott épülő hatalmas létesítményben. A propilént, amelyet szintén a TVK olefinművében termelnek, itthon hasznosítják, dolgozzák fel az új polipropilén gyárban. Az 1976- os kezdést még 1975-ben jóváhagyta a kormány, sőt engedélyezte, hogy külkereskedelmi szerződést kössenek a gépek szállítására. Majdnem 4 milliárd forintba kerül a nagyberuházás, amelynek évi kapacitása 40 ezer tonna. A polipropilén granulátum, illetve por alakjában képződik, és ezt kell majd tovább feldolgozni. A nagyfokú automatizáltságra jellemző — miként a vegyipar számos ágában —, hogy a létszámszükséglet mindösz- sze 280 dolgozó. Részükre 60 lakás is épüL A termelőberendeaéseket a kormányhatározat szerint 1978 végén üzembe kell helyezni, míg a beruházás teljes befejezésének határideje 1979 nyara. Az összes körülmény meg vizsgál ása után a kormányzati szervek arra a megállapodásra jutottak, hogy törekedni kell a megvalósítási idő fél évvel való csökkentésére. Ennek alapját bizonyára az jelenti, hogy az olefinrtiűvet a magyar beruházási gyakorlathoz mérten boszorkányos gyorsasággal építették, szerelték. A beruházások kivitelezésével foglalkozó szakemberek számára példaszerű volt a leninvárosi építkezés, hiszen széles körben mód nyílott a külföldi szervezési tapasztalatok átvételére, a hazai gyakorlatnak a külföldivel való összevetésére. Üj- fent kiderült, ha egy beruházás megfelelően előkészített, akkor Magyarországon is képesek a vállalatok a gyors, szakszerű munkára. Igaz, kiderült, hogy elsősorban a technológiai szereléseknél — márpedig ez a vegyipari beruházásokra jellemző — nagy a lemaradás, hiányzanak a praktikus kisgépek, amelyek gyorsíthatják a tempót Az új polipropilén gyár fontos szerepet tölt be az ország műanyaggal való nagyobb mérvű ellátásában. Köztudott, hogy a műanyagok egy főre jutó felhasználásában ma még jócskán elmaradunk a fejlett ipari országoktól. Az egész petrolkémiai program ennék ez elmaradásnak a felszámolására hivatott Maga a petrolkémia pedig a vegyiparon bejül a legdinamikusabban fejlődő ágazat szerte a világon. Az iparág anyaga, alapja a kőolaj. Az olajválság ezen a területen nem hozott alapvető változást a fejlesztésekkel nem álltak le, a fejlődésben nem mutatkozott törés, visz- szaesés. Magyarországon sem változott meg a petrolkémiai program, hiszen az ipar, a mező- gazdaság, az építőipar, de maga a lakosság is igényli — márpedig egyre nagyobb mértékben — a műnyagakat. Az új polipropilén-gyár a hazai ellátási lehetőségeket jócskán, bővíti. Sőt, az új üzem termeléséből — a hazai igények kielégítésén túlmenően — kb. évente 10 ezer tonna polipropilén granulátum, illetve por exportra, tőkés kivitelre kerül A megvalósuló kapacitás lehetővé teszi a termék széles választékában való gyártást. A termékek fele színezett, negyede töltött áru lehet A polipropilén tovább- feldolgozását a műanyag- és szálfeldolgozó ipar végzi. Ennek keretében fröccsöntött termékek, csövek, lemez, fólia, fóliacsík, elemi szálak készülnek. A felsorolásból is látható: szükséges termékeik. (Folytatjuk!) B. M. IS—IER—HEH—BŐR—ZE &% megoldás ideiglenes kulcsa •- iv -'ÁX: • 1 •' • ’ ' - ' " ^ , f -t flT •ABg egy éve konferenciára gyűltek össze Szolnokon az ország anyaggazdálkodással foglalkozó szakemberei. Ezen a konferencián megállapították, hogy bizony nagyon sok vállalat, gyár és szövetkezet fölöslegesen tömni meg a legkülönbözőbb anyagokkal a raktárait; „csakhogy tartalékoljon”. Ez a biztonsági készletezés megnehezítette és megnehezíti más üzemek anyaggazdálkodását Pár hete röppent fel a hír: rJA zsúfolt raktárakat kiürítendő Interker-börzét tartanak Budapesten, az Építők Dózsa György úti Székházában.” Mi is ez az Interker- börze? Részt vesznek-e rajta megyénk vállalatai? S ha igen, milyen haszna van egy ilyen vásárnak? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ üzemek, gyárak szakembereitől. Hadéként ▼agy vásáriéként — Igen, tudunk a böraéről és utazunk is az anyagvásárra — mondja Szabó János, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermélő Vállalat anyagellátási főosztályának vezetője. — Az Országos Piackutató intézet az ötleit életrehívója. — Hogyan vesznek részt, eladóként vagy vásárlóként? — Mint annyi más vállalat mi is benyújtottuk a rendezőknek, milyen áruból, milyen felesleges készleteink vannak, tehát mit tudunk eladni. • Ugyanakkor vásárolunk is — remélhetőleg — mert mi sem állunk jól bizonyos anyagokkal. eladni, Inkább vásárolni mennek Budapestre” — tudom meg Nagy Ákostól, az anyagbeszerzési osztály vezető jétői. — Ez nem jelenti azt, hogy a raktárban nincsenek oda nem illő — vagy kellő — anyagaink. Vannak, de mind speciálisak. Régi Diesel-motor alkatrészek, gép javítási anyagok, amiket nem nagyon vásárolnak. Ezért nekünk nem érte meg befizetni a 17—20 ezer forintot, ennyi ugyanis a részvételi díj. Mi csak vásárolunk, ugyanúgy, mint szeptemberben a Nehézipari Minisztérium rendezte börzén. Akkor kötőelemeket és motoralkatrészeket vásároltunk a DIGÉP- tól, több mint másfél millió forint értékben. Karda Sándor a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyárának anyagbeszerzési szakértője, a börze hasznosságáról beszél: Kenés haszon — A legnagyobb haszon az, hogy túladunk — ha sikerül — kétmillió forint értékű hengerelt árun és 4 millió forint értékű csapágyon. — S azon kívül? [ — Ml az, amit eladnák? — Kábelek, elzáró szerelvények, acéláru, idomvas, csőív... mondjam még? Mintegy hatszázféle anyagból, alkatrészből áll a lista. Ezek között vannak tömegcikkek, van kiselejtezett Warsava-alkatrész, és van olyan csapágy is, amelynek értéke 260 ezer forint. '1 „A Szolnoki MEZŐGÉP [Vállalat anyagbeszerzői nem — Rengeteg új kapcsukat alakul ki... Az anyagbeszerzők megismerik azokat az üzemeket, amelyek az övékéhez hasonló termékéket készítenek vagv hasonló anyagikkal, alkatrészekkel dolgoznak. Az itt szerzett ismeretség tárgyalási alao a börze utáni megbeszéléseken. — A vásár március S-tól március 19-ia tart. Megfelelő-e ez az időpont? — Véleményem szerint nem... Nemcsak nekí’lik, másoknak sem. A vállalatok ugyanis negyedév végén már nem nagyon szeretik bővíteni raktári készleteiket. Egyébként is ezekben a napokban még nem biztos a következő negyedévi anyag vagy alkatrész visszaigazolás. Most például lehet, hogy látunk a börzén olyan alkatrészt, ami hiányzik a rak- tánbóL De nem vásárolhatjuk meg még sem, mert már megrendeltük a gyártótól. Akkor bosszankodunk, ha két szék közül a pad alá esünk, vagyis a börzén nem vesszük meg, s a gyártó sem küldi. Könnyen előfordulhat. .. Ezért rossz ez az időpont Következetesebb anyaggazdálkodás Az „új gazdát” kereső készletek értéke 1 milliárd forint, amiben több millióval a Szolnok megyei anyagok — s rajtuk keresztül a vállalatok —; is képviseltetik magukat. Az érdeklődés nagy, mert mindenkinek van anyagtöbblete, s ugyanígy hiánya. A börzét azzal a céllal rendezték, hogy az anyagellátási feszültséget ideiglenesen csökkentsék. A megoldás kulcsa azonban nem itt keresendő. Szigorú és következetes . anyaggazdálkodást kell megvalósítani, rátartással, fölhalmozással, tartalékolással nem lehet. Az sem engedhető meg, hogy negyedév végén még nem tudják teljes mértékben, a vállalatok, hogy milyen anyaggal gazdálkodhatnak a kővetkező három hónapban. Éppen ezért szükség lenne olyan központi, szervre, amely ismerné a különböző vállalati készletek nagyságát, és intézkedéseivel elősegítené az elfekvő anyagok fetha^rná Táftá t. Hajnal József Intézkedések a táppénzfegyeleio erősítésére Kormányhatározat a táppénzrendszer módosításáról Az utóbbi években általánosságban javult a lakosság egészségi állapota. Táppénzes rendszerünk is elősegíti a betegek gyógyulását. Sokszor azonban olyanok is -táppénzes állományba kerültek, akiknek' egészségi állapota ezt nem indokolta ’volna. Ezért a táppénzes betegek aránya indokolatlanul is emelkedett: tavaly — betegség címén — naponta-átlagosan 250 ezer, ember maradt távol munkahelyétől', vagyis naponta átlagosan 30 ezerrel többen estek ki a termelésből, mint öt évvel korábban. Az emelkedésben objektív okok is közrej á tszottaik. Az iparosodás eredményéként például a dolgozók száma ott növekedett a leggyorsabban, ahol e munka sajátosságai miatt már korábban is magasabb volt az átlagosnál a táppénzesek aránya. A korábbinál több a nyugdíjkorhatárt elért dolgozó, akik természetesen gyakrabban betegeskednék. A táppénzesek arányának emelkedésében közrejátszott az is, hogy az utóbbi időben gyakoribbá váltak a keringési, mozgásszervi, idegrendszeri megbetegedések, s azt is figyelembe kell venni, hogy a népesedéspolitikai rendelkezéseik tovább növelték a táppénzre jogosultak körét. Az objektív okokon tűi azonban a munkafegyelem és a táppénzfegyelem lazulásának és a liberalizmusnak is nagy szerepe volt a táppénzesek arányának emelkedésében, — ezt állapította meg, legutóbbi ülésén a Miniszter- tanács. Az Egészségügyi Minisztériumnak a keresőképtelenség elbírálásával kapcsolatos intézkedéseit nem mindenütt hajtották végre következetesein. Megteremtik a illékonyabb ellenőrzés feltételeit A Minisztertanács megállapította: újabb intézkedések sorozatára van szükség a táp- pónzfegyelem megszilárdítása és annak érdekében, hogy a keresőképtelenek aránya reálisan tükrözze a lakosság egészségi állapotát. Az egészségügyi szerveknek biztosítaniuk kell a keresőképesség szakszerű elbírálását. Ennek érdekében fokoznál szükséges az országos egészségügyi szakintézetek szakmai irányító tevékenységét. Meg kell. teremteni a hatékonyabb ellenőrzés feltételeit, a táppénzfegyelem megsértőit, a visszaélőket — legyen az orvos vagy beteg — felelősségre kell vonni. A, tervezett intézkedések között szerepel egyebek között az, hogy ellenőrző főorvosi csoportot hoznak létre az Országos Orvosszakértői Intézetben, amely az egész ország területén figyelemmel kíséri a keresőképtelenség alakulását és szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket tart Hasonló céllal a fővárosban és a megyékben is létesítenek ellenőrző főorvosi állásokat Az eddigieknél jóval több orvos kap táppénzbevételi jogot és — az ellenőrzés hatékonyságának biztosítására — új, a korszerű követelményeknek jobban megfelelő adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszert alakítanak ki, amely gépi adatfeldolgozásra is alkalmas. Az 1—3 napra járó táppénzt a vállalattá fizetik Ugyanakkor fokozni kel! a társadalmi ellenőrzést is. Az egészségügyi apparátus mellett más szerveknek, a tanács oknaik, a váliaLcitok’ralc is kötelességük, hogy elősegítsék a táppénzes fegyelem javítását Minden területen gondoskodni kell a megfelelő nevelő és felvilágosító munkáról, és arról, hogy a keresőképtelen betegeket a lakásukon is ellenőrizzék. A Minisztertanács liangsú- lyozta; ügyelni kell, hogy a táppénzfegyelem megszilárdítását célzó intézkedések semmiképpen ne sújtsák azokat akik betegségük miatt indokoltan maradnak távol munkahelyüktől. Azoknak a gyógyulását akik jogosan kérik keresőképtelenné nyilvánításukat a táppénzes ápolással i® elő kell segíteni. A tárgyilagos elbírálásra törekvő orvosokat szakmailag, társadalmilag támogatni kell, szükség esetén védelmet kell biztosítani számukra. A táppénzes dolgozók aránya és a táppénzkiadások évről évre történő növekedése a táppénzrendszer bizonyos- módosítását is szükségessé teszi. Részleges módosításról van szó, mert a jelenlegi táppénzrendszer megfelel alapvető rendeltetésének, a keresőképtelen dolgozóknak a betegség miatt elvesztett keresetét túlnyomórészt pótolja. A táppénz kiszámításának módját a társadalombiztosítási törvénnyel kapcsolatban, számottevően egyszerűsítették. Nem történtek azonban olyan változtatások, amelyek a munkáltatókat üymódon is anyagilag érdekeltté tette volna abban, hogy a táppénzes állomány ne lépje túl az indokolt szintet. A Minisztertanács csütörtöki határozata az említett érdekeltség megteremtését célozza, a táppénz kiszámítását egyszerűsíti s továbbfejleszti a táppénzrendszert. A kormány intézkedése értelmében 1977. január 1-től a három napnál nem hosz- szabb megbetegedés idejére járó táppénzt a vállalatok számolják el (Ez nem vonatkozik a beteg gyermek ápolása címén járó táppénzre, amit továbbra is az ed.digi módon számolnak él.) Az intézkedés arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy nagyobb figyelemmel kísérjék az 1—3 napos táppénzes állomány indokoltságát, és erőteljesebb intézkedéseket tegyenek a rendszerint néhány napos munkaképtelenséggel járó üzemi sérülések elhárítására is. Az említett táppénzt a vállalatok adózatlan nyereségük terhére számolják el, ami azt jelenti, hogy az összegnek körülbelül egy- harmada érinti a vállalati alapokat, kétharmada az állami költségvetés nyereségadó-bevételét mérsékli. További új rendelkezés, hogy a táppénz megállapításánál 1977. január 1-től az előző naptári évi keresetet kell alapul venni, nem úgy mint eddig, a betegséget megelőző három havit. A jelenlegi gyakorlat ugyanis jelentős adminisztrációs munkát jelent olyan esetekben, amikor a dolgozó egy éven belül többször kerül táppénzes állományba. (Az esetek 48 százaléka e kategóriába tartozik.) Az új megoldás a dolgozó számára jobban lehetővé teszi, hogy alaposan ellenőrizhesse a táppénzösszeg helyességét, ugyanakkor azok számára, akiknek a keresete az év folyamán ingadozik, nagyobb szociális biztonságot I« jelent Mivel a bérek időközben emelkednek, az új módszer szerint kiszámított napi táppénzösszeg néhány forinttal csökkenhet. Viszont az intézkedéssel egyidejűleg emelik a kórházi ápolás idejére járó táppénz mértékét A gyógyintézeti kezelés idejére 1977. január 1-től annak* akinek eltartott hozzátartozója van. a táppénz eddigi 80 százaléka helyett 90 százalékát, egyéb esetekben az eddigi 50 százalék helyett 70, százalékát kell fizetni. Kísérlet a résztáppénz alkalmazására 1977. január 1-től, néhány vállalatnál kísérletképpen bevezetik az úgynevezett résztáppénz intézményt is, és a szerzett tapasztalatoktól függően tesznek majd javaslatot az illetékes miniszterek illetve a SZOT araiak kiterjesztésére. Ezzel összefüggésben a Minisztertanács rámutatott arra a tapasztalatra, hogy a hosszabb ideig betegeskedők, gyengélkedők egy részénél a munkából való távolmaradás időtartamát csökkenteni lehetne, ha a munkába való visszahelyezésük fokozatosan, csökkentett munkaidővel és résztápoénz biztosításával történne. Ezt a módszert vezetik be kísérletképpen és a tapasztalatok alapján döntenek annak kiterjesztéséről. A Szolnok megyei MÉK csépai tésztaüzemében kilencféle száraz tésztát gyártanak. Éves tervük 30 vagon. Képünkön: készül az „eperlevél”
