Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

A M EG YE I P ÁRTBI Z O TTS AG É S A ME G Y El f AN ÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK I Ara; 80T7lié# XXVII. évf. 59. sz. 1976. március 10., szerda Mmi tiz percnél több T I* pere általában nem nagy idő. Ennyit zokszó nélkül várakozunk bárkire akkor is, ha utcán találkazunk. A színházakban meglepődnének, ha á hét óraikor kezdődő előadáson nem hét tízkor gördülne fel a függöny. Tíz perccel a hazaérkezés szokott ideje után még a legag- gódóbb fiérj, feleség sem lesi idegesen az ajtót, még nem kezd Találgatásba, mi is történhetett Tíz percet hogyan kérhetnénk számon az emberektől, akik ugyebár mégsem gépek? Többnyire nem Is kérjük számon. A munkahelyeken sem. Ott is a megértő családiasság uralkodik. A főnökök tapintato­sabbak, mint a blokkolóórák. Nemcsak a bejáró munkásoknál veszik tudomásul — akik valóban nem tehetnek róla —, ha késnék a közlekedés miatt. Másoknál nem firtatják az okokat. Ahol a blokkolóóra helyett jelenléti ív van, még egyszerűbb ® helyzet. Mit számít, hogy tíz perccel korábban vagy később szedik össze? Pedig számít. De még mennyire számít! Vala- meljTk ezeröbszáz embert foglalkoztató üzemben a takarékos­ság tartalékait kutatva megvizsgálták, mennyi a veszteség, ha naponta mindenki csupán tíz percet fecsérel el a munka­idejéből Elképesztő számot kaptak. Az éves béralap, a ter­melési érték és a létszám összefüggésében, a napi tíz percek évi hatmillió forintra kerekednek. Még elképesztőbb a szám, ha meggondoljuk, hogy ez a hatmillió csupán az ellenőrizhető, a kimutatható tiz percet tartalmazza. A viszonylag könnyen tetten érhető eseteket: a késést, a pletykálkodást, a magán telefonokat a műszaki hiba, vágj- anyaghiány okozta gépállást. Nincsenek benne azok a többszörös tíz percek, amelyek ellenőrizhetetlenül tűnnek el •napjainkból. Amikor valójában dolgozunk ugyan, csak éppen naszontalanuL Nincs benne az üzemmérnökök felesleges ad­minisztrációival töltött ideje, a különböző főhatóságoknak szóló, egymást keresztező kimutatásokra, jelentésekre, fordí­tott napok tömege. _ Ezeket az időket számítógépes óknyamozással sem köny- nyű ütólémi Napközben ezért vagy azért, elmaradtunk a dol­gunkkal, aztán túlórázunk, szedjük a nyugtátokat. Fáradt­ságra, kimerültségre panaszkodunk az orvosnak. Az ideges panaszok rejtélyes elváltozást okoznak a szervezetünkben, betegállományban próbáljuk gyógyítani munkanapjaink rend­szertelenségét. Holott ezen a bajunkon nem tudjuk segítem az amúgy is túlterhelt orvosok. Hatásos orvosságra elsősorban a munkahelyen találhatnánk. A célszerű, korszerű üzemszer­vezéssel ugyanis nemcsak azt lehet elérni, hogy a népgazda­sági hatékonyság miatt kevésbé fájjon az ország feje. Ki­egyensúlyozottan és Jól végzett munkánk biztca tudatában nekünk is kevesebb nyugta tóra lenne szükségünk. Nem ritkán valami furcsa bizonytalansággal távozunk munkahelyünkről. Ne legyen félreértés, nem a kenyerünket féltjük. Kellemetlen közérzetünket inkább az okozza, hogy szembetűnő ellentmondások közepette dolgozunk. Tudjuk, hogy az országnak, a vállalatnak egyaránt fegyelmezettebb, termelékenyebb munkára lenne szüksége. Azt is tudjuk, mit csinálhattunk volna jobban az nap, mit nem voltunk képesek elvégezni mások mulasztása miatt Ismerjük saját hiányossá- gainíkat tudjuk, mit lehetne egyszerűsíteni, hol lenne szükség jobb szervezésre. De nem szólunk miatta, mert sokszor még a saját rossz beidegződésünktől sem tudunk megszabadulni. Miért az én fejem fájjon, ha a részlegvezető, a főosztályvezető, az igazgató nem intézkedik? — csitítjuk magunkat. De a fe­jünk azért fáj. A főnökünk lehet tapintatos, a lelkiismere­tünket nehezebb elcsi titánt. ! ás kérdés, hogy a főnökök sincsenek könnyű“ hely­zetben. Kevés a munkáskéz; a termelés érdekében kell a békesség, kis ügyeket nem érdemes fölfújni, mert az emberek megsértődnek, továbbállnak. Naponta ta­pasztalják azonban. hogy kényszerű engedékenységünk a visszájára fordul. Ettől a szemlélettől nem egyszer teljesít­ményben is mérhetően romlik a szorgalmas, odaadó mun­kások. alkalmazottak közérzete. Ha más öle megengedhetik maguknak, ők is hajlamosabbak lesznek a hanyagságra. Vagv elveszítik a teljesített feladat örömét, vagy ha tartják is saját tisztesség-normáikat, kételkedni kezdenek értékében. Ez még a napi tíz perceknél is nagyobb veszteség. Pedig a tíz perce­ket nem engedhetjük meg magunknak. — Ve — MA: Fillérekből a forint A minőség és a módszerek 3. oldal A szerkesztőség postájából A jogszabály szerint 4. oldal Sikerül az „ugrás” vagy nem? A kisújszállási művelődési házról szóló riport befejező része A tv képernyője előtt Jegyzet a televízió elmúlt heti műsorairól 5. oldal Eredményes munkát végezlek a Szolnok megyei tagcsoportok MSZBI-aktivisták tanácskozása Egy éwet eaeSőtt számoltak be a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság Szolnok megyei tagcsoportjainak munkájáról. Az azóta' eltelt idő alatt tizenkét új tagcsoport alakult me­gyénkben, és így a csoportok száma összesen ötvenháromra nőtt A régóta működő és az újonnan alakult fiatal tagcso­portok ügyvezető elnökeinek, aktivistáinak, valamint az üze­mi, vállalati pártaüapszesrvezetek és pártbizottságok mun­katársainak részvételével tegnap délelőtt munkaértekezletre került sor, amelyen a tavalyihoz hasonlóan áttekintették a megyében folyó MSZBT barátsági munkát. A munkaértekezlet elnöke Gorái Lajos, az MSZBT Or­szágos Elnökségének tagja, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője üdvözölte a résztvevőket és a elnökséget, amelynek soraiban ott volt Hernádi László, az MSZBT Országos Elnöksége titkár­ságának ceztályvezetője is, több tagcsoport ügyvezető elnöke mellett. Ezt követő­en dr. Boros Ottóné, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának osztályvezetője emelkedett szólásra. A megye MSZBT-tagcso­portjainak munkáját értéke­lő előadásának bevezetőjé­ben hangsúlyozta, hogy az értekezletnek különös jelen­tőséget ad az SZKP közel­múltban véget éit XXV. kongresszusa, amely új táv­latokat nyitott az emberiség jövőjéhez. Ezt követően utalt arra, hogy a barátsági munka tar­talmát az MSZMP XI. kong­resszusa határozatának el­vei szabják meg, majd em­lékeztetett arra, hogy a két nép együttműködésének me­gyénkben is immár több mint három évtizedes ha­gyományai vannak, jelenleg pedig pártunk törnegpoliti- kai munkájának alaptételé­vé vált a magyar—szovjet barátság rendszeres ápolása. A megyében 1971 óta erő­södött szembetűnően az MSZBT-munka. Évről évre nőtt a tagcsoportok száma, és egyre tCbts Intézményi ég termelőüzemi kollektíva je­lentette be igényét tagcso­port alakításra, amit pedig a megyei pártbizottság a jö­vőben is támogat Ezzel kap­csolatban dr. Boros Ottóné kijelentette: „Célunk nem a szám&zerűség növelése, ha­nem elsősorban a tartalmi tevékenység mélyítése, ha­tékonyabbá tétele.” Jelenleg a megye minden városában, járásban van tagcsoport, s közülük húsz mezőgazdasási, tizennégy Ipari üzemben!, tizennégy tanintézetben, négy intéz­ményben és egy a kereske­delemiben működik. A tagcsoportok személyi feltételeinek helyzetéről el­mondta, hogy a pártszervek körűitek intő előkészítő te­vékenységének köszönhetően jól felkészült elnökségi ta­gok irányítják a tagcsopor­tok tevékenységét. Az anyagi feltételekről szólva megem­lítette, hegy kisebb nehéz­ségek mutatkoztak a tanán­(Folytatás * 3. oldalon.) A BMG törökszentmiklósi gyárában megkezdték a csehszlo­vák—magyar együttműködéssel készülő szálastakarmány be­takarító gépek sorozatgyártását. Az SB—220 felszedő adap­terből és a ZT 300 típusú silóadapterből — amelyekhez az erő­gépet a cseh partner készíti — 600—600 darabot igényelnek a csehszlovák gazdaságok. Hazai piacokra 160—160 darabot készítenek. A képen: szállításra készítik elő a csehszlovák partner részére a szálastakarmány felszedd adaptereket Budapestre érkezett a Chilei KP küldöttsége A Magyar Szocialista Munlcdspárt Központi Bi­zottságának meghívására tegnap hazánkba érkezett a Chilei Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Volodia Teitelboim, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára vezet. A küldöttséget a Fe­rihegyi repülőtéren dr. Kor- nidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője jogadta. Miniszteri tájékoztatók Az ember egészségének védelme, a jelenlegi és a jövő nemzedékek élet- feltételeinek javitása, az emberi környezet védelmé­vel kapcsolatos alapvető szabályok kodifikálása a célja annak a törvényja­vaslatnak, amelyről Szilágyi Lajos építésügyi, és város- fejlesztési miniszterhelyette.s tájékoztatta tegnap az or­szággyűlés bizottságának tag­jait A környezetvédelmi tevé­kenység további javítása és súlyozta. Ennek keretében a hazai környezetvédelem tör­vény-szintű, egységes, átfogó szobályozására van szükség. A gépipar felkészüléséről az ötödik ötéves tervidőszak és az 1976-os év feladatairól számolt be az ipari bizott­ság tagjainak Nemeslaki Ti­vadar miniszter. Csehszlovák újságírók Szolnokon Tegnap kétnapos látoga­tásra Szolnokra érkezett Lu- dek Krasa a Vivőt Strany, a Csehszlov&k Kommunista Párt Központi Bizottsága pártfolyóiratának vezetője és két munkatársa. A ven­dégeket elkísérte Gyencs László, a Pártélet rovatveze­tője. Délelőtt Szolnok város életéről tájékozódták a cseh­szlovák küldöttek, ebéd- után jogadta őket dr. Majo­rt». Károly, a meg.yá pártölr zottsáy titkára. Vendégek és vendéglátók eszmecserét folytattak Szolnok megye gazdasági helyzetéről, a me­gye pártéletéről. Ezután a szolnoki járási pártbizottsá­gon időztek a Vivőt Strany újságírói. Ma a csehszlovák vendé­gek Tiszaföldvárra utaznak, megismerkednek a község életével, látogatást tesznek a Lenin Termelőszövetkezet­ben, ahol elsősorban az alap­szervezetek munkájáról kap­nak tájékoztatást Vietnami orvosol' megyénkben A Szolnok megyei Tanács Hetényi Géza Kórháza évék­kel ezelőtt testvéri kapcsola­tot létesített a vietnami Jia- bak tartomány kórházával. A kapcsolat keretében a na­pokban megyénkbe érkezett ár. Katii Pang Luq, a, tar­tományi kórház sebész szak­orvos igazgatója és dr. Vu Van Ngu tartományi főor­vos. A vendégek megyénk nagyobb kórházaival, cse­csemő- és szülőotthonaival, a Rendelőintézet, a KÖJÁL és a Hetényi Kórház munká­jával, Szolnok egészségügyi ellátásával ismerkednék. A két orvos két hónapig tar­tózkodik megyénkben. Egy mondatban — Igor Mojszejev, o világ­hírű szovjet művészegyüttes vezetője, aki a Mayar Álla­mi Népi Együttes negyedszá­zados jubileumára érkezett hazánkba, kedden a magyar táncművészek szövetségének vezetőivel találkozott — A Magyar Nők Országos Tanácsának Népköztársaság úti székházában Erdei Lászlóné, a MNOT elnöke fo­gadta a nemzetközi nőnap alkalmából hazánkban tar­tózkodó guíneai és vietnami wMelegádóL Szerződés újabb őt évre Gépjavító állomásból exportra termelő gyár Örményesem A kerítés mögött hatalmas lemeztáblák, arrébb különös szögletes testek. A műhely­csarnokokból köszö rűkorong sivító hapgja hallik, egy nyíló ajtó mögül hegesztőív fénye villan. Az Április 4. Művek, ör­ményes! gyáregységében készülnek a thermogene- rátorok — méghozzá ex­portra. Mondják is, a közeli vasút­állomáson többször áll meg tehervonat, mint személy- szállító szerelvény. Nem cso­da. . hisz az említett termé­kek közvetlenül a gyárudvar­ról, illetve erről az állomás­ról indulnak a Szovjetunióba. Érdemes végigkísérni a gyáregység fejlődését, hisz választ kapunk arra, hogyan lett egy kis mezőgazdasági gépeket javító állomásból je­lentős exportra termelő gyár. A keltezéshez 1968-at írtak akkoriban, amikor az Ápri­lis 4. Gépgyár átvette a javí­tó üzemet, s kezdte telepíte­ni ide, örményesre gépeinek egy részét. Az elsődleges cél az volt, hogy munkát adja­nak a környék dolgos kezű embereinek, vagy megfordít­va: munkást szerezzenek a budapesti gépekhez — mert már akkor sem dicsekedhet­tek a fővárosi gyárak lét­számtöbblettel. Az első esz­tendő az útkeresés, az úgy­nevezett profilválasztás éve volt. (Ebben az időben 13.8 millió forintos termelési érté­ket produkáltak.) A rá kö­vetkező év viszont már hosz- szú időre befolyásolta a gyár sorsát Az 1969-es esztendő­ben ugyanis ötéves szerző­dést kőt a Mosonmagyaróvá­ri Mezőgazdasági Gépgyár szovjet partnereivel. Csirke- nevelő-állomásokhoz készft komolett gépi berendezése­ket Köztudott, hogy a ba­romfitenyésztéshez állandó hőmérsékletű, kellő pára tar­talmú levegő szükséges. Az örmény esi gyár partnerként elvállalta azoknak a thermo- .generátaroknak a készítését, amelyek — a mosonmagya­róvári berendezések mellett — ezeket a feltételeket biz­tosítják. Az üzem fejlődését bizo­nyítja hogy a kezdeti pár százzal szemben ma mér évente több mint ezer ther- mogenerátor készül. Az öt év­el telt, a szerződést azonban újabib öt évre meghosszabbí­tották. Az igazgatói titkárságon három oklevél függ a falon. Mind a három az itt dolgozó üzemi kollektíva szorgos tár­sadalmi munkáját dicséri. Egy azonban meglepő: a há­rom oklevélen háromfélekép­pen szerepe] a gyáregység neve. Kovács György igazga­tó elmagyarázza: a sűrű név- változtatás a .gazda”, a törzs­gyár névváltoztatásával kap­csolatos. Előbb „gépjavító” voltak, majd az Április 4, Gépgyárból tavaly Április t. Művek lett — egyesült & Vegyipari Gépgyárral —, aa örményesi gyáregység pedig a művek energetikai gépgyá­rának közvetlen fennhatósá­ga alá került. Ez a változás befolyásol­ta a gyáregység termék- szerkezetét, ugyy.nis azóta több erőművi berende­zést készítenek örménye­sen. Tavalyi termelési értékük 193 millió forint volt, az idei terv: 221 millió forint. (Em­lékezzünk csak a kezdeti 13,8 miUiás termelési értékre, amit akikor hetven munkás valósított meg) Ma a lét­szám 473, — s mi sem bizo­nyítja jobban a nagyüzem­mé válást, mint a munkaerő- hiány, itt örményesen. A ter­melést most már csak a ter­melékenység fokozásával tud­ják növelni. H. 3. Varsó józan szava (KÜLPOLITIKÁI TUDÓSÍTÁSAINK A 8. OLDALON!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents