Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-28 / 75. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ISffS. rrA**m M. Tanácskozott a szejm Tegnap délelőtt 10 órakor Varsóban folytatta plenáris ülését a március 21-én megválasztott szejm (parlament). A lengyel parlament napi munkaterve szerint a képviselők meghallgattak a mandátumvizsgáló bizottság jelentését, majd a kormány törvény javaslataid a legfelr söbb államigazgatási szervekre vonatkozóan. Napirenden szerepelt az új minisztertanács tagjai személyének jóváhagyása is. A miniszterelnök előterjesztése alapján végül a szejm! kinevezte a Miniszter- tanács tagjait és ezzel az ülés végétért Szovjet pártkiildöttség érkezett Szófiába Tegnap délben Szófiába érkezett az SZKP-nek a BKP hétfőn kezdődő XI. kongresszusán résztvevő küldöttsége. A delegációt Fjodor Kulakov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. Tagjai között van Mihail Zimjanyin, az SZKP KB titkára is. A szovjet küldöttséget a szófiai repülőtéren Todor Zsivkov, a BKP KB .első titkára, Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök és a BKP KB Politikai Bizottságának más tagjai fogadták. A BKP KB meghívására eddig a bolgár fővárosba érkezett a Bolíviai Kommunista Párt küldöttsége Jorge Colle Cuelo-nak. a Központi Bizottság első titkárának vezetésével; a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front küldöttsége Nguyen Van Thien vezetésével; a Zambiai Egyesült Nemzeti Függetlenségi Párt küldöttsége Samuel Mbilisi vezetésével; az Izraeli Kommunista Párt küldöttsége David Khenin- nek, a Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának vezetésével; az Indiai Kommunista Párt küldöttsége Manuel Delikado vezetésével; a Jemeni Nemzeti Front küldöttsége Abdul Izmail vezetésével, a Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt küldöttsége Eduardo Mora Valverde vezetésével. az Uruguayi Kommunista' Párt küldöttsége Rodney Aris- mendinek, a KB első titkárának vezetésével és a Japán Kommunista Párt delegációja Szeicsi Isida vezetésével. A fonta programja a nép érdekeit szolgálja Az Argentin KT nyilatkozata Az Argentin Kommunista Párt nyilatkozatban elemezte a március 24-i katonai puccs után kialakult helyzetet A nyilatkozat megállapítja, hogy a katonák hatalomra jutása néni volt váratlan esemény, hiszen a feszültség elérte a tetőpontját és szinte büntetlenül garázdálkodó fasiszta bandák terrorizálták az országot A súlyos válság oka mindenek előtt az volt, hogy Peron asszony kormánya elutasította azoknak a társadalmi és gazdasági átalakításoknak a megvalósítását, amelyekre a nép az 1973-as választásokon szavazatát adta. A válság az argentin társadalomnak két korhadt pillérén — a Mozgósítalak Mint Belrutban, mind Damaszkuszban ismét fokozódtak a libanoni válság politikai rendezésre irányuló kísérletek. A libanoni fővárosban az elmúlt 24 órában számos konzultációra és kapcsolatfelvételre került sor vezető politikai személyiségek között, miközben Husszein jor- dániai uralkodó Damaszkusz- ban Hafez Asszad szíriai elnökkel tárgyalt a libanoni válságról. Tegnapra virradó éjszaka változatlan hevességgel folytatódtak a harcok a szélsőföldesurak és a nemzetközi monopóliumok uralmán — nyugvó egész társadalmi és gazdasági struktúráját érintette. A katonai junta programnyilatkozataiban meghirdetett célkitűzések közül több végső soron a nép sürgető érdekeit szolgálja. így például azok az ígéretek, amelyek szerint törekedni fognak az egyenlőség elvén alapuló parlamenti demokrácia megteremtésére és az alkotmányos hatalom hatékonyságának helyreállítására. Az Argentin Kommunista Párt azonban — hangsúlyozza a nyilatkozat — a hatalomra került katonákat nem szavaik, hanem tetteik alapján fogja megítélni. a falengisták Jobboldali erők és a libanoni nemzeti mozgalom egységei között Beirut térségében és az ország más részeiben is. A jobboldali erők által ellenőrzött területeken megkezdődött az az általános mozgósítás, amelyet a falangista párt jelentett be. A párt közlése szerint az elmúlt 24 órában kereken 20 000 személyt mozgósítottak. Nem végleges adatok szerint az elmúlt napokban egyedül Beirutban ötszáz ember vesztette életét az összecsapások során. MINDENFELŐL KAIRO Szadat egyiptomi elnök, egy katonai támaszponton tett látogatása alkalmából elmondott beszédében bejelentette, hogy kínai fegyverek és alkatrészek érkeznek az orzságba. NEW YORK A Biztonsági Tanács pénteken a késő éjszakai órákban kezdte meg az Angola ellen elkövetett dél-afrikai agresszió kérdésének megvitatását. A tanácskozáson az Angolai Népi Köztársaság kormányának képviselője, Pascal Luvualu utazó nagykövet mellett meghívottként részt vesz Kuba, Egyiptom, Guinea, Kenya a Malgas Köztársaság, Nigéria, Sierra Leone, Szomália és Jugoszlávia képviselője is. BANGKOK Több mint háromszáz amerikai katona hagyta el Thaiföldet az élmúlt hét napban. Az amerikai katonai személyzetnek július 20-dg kell elhagynia az ország területét. Csupán kétszázhetven katonai tanácsadó marad az országban az 1950-ben létrejött katonai egyezmény alapján. ' ROMA Rómában Giuseppe Sara- gatot — a párt egyik alapí- tóját-választották meg az Olasz Szociáldemokrata Párt (PSDI) főtitkárává. A 77 éves Saragat e tisztségében Mario Tanassi volt hadügyminiszter utódja, aki belekeveredett a Lockheed botrányba. Saragat 1964-től 1971-ig az Olasz Köztársaság elnöke volt Nemzeti jövedelem (Folytatás az L oldabróL) a IV. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem folyamatosan és viszonylag egyenletesen nőtt, évi átlagban a tervezett 5,5—6 százaléknál nagyobb mértékben 6,2 százalékkal. A növekedés öt év alatt összesen 35 százalék volt. az 1971—1975-ben megtermelt nemzeti jövedelem összege — 1968. évi árakon — megközelítette az 1600 milliárd forintot és mintegy 400 milliárd forinttal több volt az előző öt évinél. öt év alatt a termelő ágazatokban együttvéve a termelékenység több mint 33 százalékkal, a nemzeti jövedelem növekedését megközelítően emelkedett, a termelő állóeszközök állománya 41 százalékkal bővült, az egységnyi termeléshez a korábbinál több állóeszközt vettek igénybe. A fajlagos anyagi ráfordítás számottevően nem változott. A nemzeti jövedelem növekedésében meghatározó szerepe továbbra is az iparnak volt. Az ipar aránya a nemzeti jövedelemből 1968. évi árakon az 1970. évi 42, 6 százalékról 44,9 százalékra nőtt. Az építőipar részesedése 1970- ben 11,9 százalék, 1975-ben 11,7 százalék, a mezőgazdaságé pedig 16,8 százalék, illetve 14,5 százalék volt. 1975-ben a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának volumene 29 százalékkal, ezen belül a fogyasztásé 28 százalékkal, a felhalmozásé 32 százalékkal haladta meg az 1970. évit. A fogyasztás a tervezetet megközelítő ütemben, a felhalmozás az előirányzatnál nagyobb mértékben emelkedett. A belföldi felhasználáson belül a fogyasztás és felhalmozás aránya 1975-ben, 1963. évi árakon 75 : 25 százalék volt, hasonló az 1970. évihez. Az előző ötéves időszakhoz képest a felhalmozás kisebb hányada szolgálta a készletállomány növekedését, és nagyobb része növelte az állóeszközáliományt. A készletfelhalmozás azonban az öt éven belül egyenetlen volt, ami kedvezőtlenül hatott a gazdasági hatékonyságra és az egyensúlyi helyzetre. Ipar Az Ipari termelés a tervezett 32—34 százalékkal szemben 37 százalékkal, éves átlagban 6,5 százalékkal nőtt. A munkatermelékenység — egy foglalkoztatottra számítva — több, mint 35 százalékkal emelkedett, jóval gyorsabban az előirányzottnál. A termelésnövekedés 97 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből, .a tervezett 75—80 százalékkal szemben. A termelés egységére jutó anyagráfordítás csökkent. Mindebben jelentős szerepe volt a termelési szerkezet változásának is. Az ipar állóeszközállomá- nya öt év alatt 39 százalékkal bővült. Minden ágazatban sor került kapacitásbővítő, korszerűsítő beruházásokra, az ipari beruházások 22,8 százaléka jutott a bányászatnak és a villamosenergia iparnak, 7,7 százaléka a kohászatnak, 16,2 százaléka a gépiparnak, 18,9 százaléka a vegyiparnak, 8,6 százaléka az épótőanyag- iparnak, 13,3 százaléka a könnyűiparnak és 11,2 százaléka az élelmiszeriparnak. A gépek és berendezések kihasználása nem változott számottevően. A szocialista iparon belül az állami ipar termelése 36 százalékkal, a szövetkezeti iparé 52 százalékkal nőtt. A budapesti ipar aránya az ipari termelésen belül az 1970. évi 34 százalékról 31 százalékra csökkent, a vidéki iparé 66 százalékról 69 százalékra emelkedet Az ipari ágazatok többsége a tervezett ütemben növelte termelését. Legnagyobb mértékben a vegyipar és a gépipar teljesítette túl tervét. Számottevően elmaradt az előirányzattól az építőanyagipar. Az ipari termelés szerkezete főleg a központi fejlesztési programok végrehajtása, valamint a nemzetközi kooperáció fejlődése révén korszerűsödött; A tervidőszak folyamán fokozódtak a termákszedkezet korszerűsítésére, a változó piaci igények kielégítésére irányuló Vállalati (kezdeményezések! A szénhidrogének aránya a népgazdaság energia fel - használásán bel/ül az 1970. évi 43 százalékról 1975-ben 57 százalékra emelkedett Ez a széntermelés 10 százalékos csökkenése, az 1970. évinél 4 százalékkal több kőolajtermelés és 49 százalékkal több földgáz termel és mellett következett be. A szénhidrogének: importja jelentősen nőtt a kőola jé csaknem kétszeresre, a földgázé négyszeresre. 1975-ban a felhasznált energiahordozók 25 százaléka importból származott, az 1970. évi 18 százalékkal szemben. A növekvő import lebonyolítására az ötéves tervidőszakban edkészült a Barátság II. kőolajvezeték és a Testvériség szovjet—magyar földgázvezeték I. szakasza. — A villamosenergia termelése öt év alatt 41 százalékkal nőtt A hengerelt acéltermelés 31 százalékkal emelkedett Ennél nagyobb mértékben nőtt a magasabb feldolgo- zottságú termékek termelése, például a hegesztett csőé kétszeresre, a hidegen vont csőé kb. másfélszeresre. Az alumíniumprogram keretében. a bauxiit termelés 2 millió tonnáról 2,9 millióra, a timföldé 441 ezer tonnáról’ 756 ezerre, az alumínium- fólgyártmányoké majdnem 60 százalékkal nőtt Az egy főre jutó alumínáumfeihasz- nálás 1970-ben 9,6 kg, 1975- ben több iránt 12 kg volt A közúti járműprogram végrehajtása során. gyors ütemben nőtt az autóbuszok és részegységek termelése. Egyidejűleg csökkent a traktor és tehergépkocsi gyártás, így a termelés szerkezete gazdaságosabbá vált, jelentősen bővült az export 1975- bem 10 700 autóbuszt készítettek, 70 százalékkal többet, mint 1970-ben a Rába- MAN motorok gyártása az 1971. évűnek több mint 3,5- szenesére nőtt A számítástechnikai programnak megfelelően a számítástechnikai termékek gyártása többszörösére emelkedett Jelentősen nőtt az edetrónikus elemek, alkatrészek termelése is. Eszterga-, maró- és fúrógépekből kevesebbet termeltek, minit 1970-ben. A KGST országokkal együttműködve több új, gazdaságos mezőgazdasági gépíajta . sorozatgyártását kezdték meg. Lényegesen meghaladta az 1970. évit az orvosi műszerek gyártása és exportja. A gépipari fogyasztási cikkek közül a háztartási villamos hűtőszekrények termelése 1,8-szerese, a háztartási villamos tűzhelyeké 3,5-szierese, a magnetofonoké 43 százalékkal •nőtt A gépiparban az új ■termékeik bevezetése mellett számos korszerűtlen tennék termelését megszüntették, a tanmékcserélődés üteme azonban nem volt kielégítő. A petrolkémiád prosram alaplétesítménye, a Tiszai Vegyi Kombinát új olefin- műve 250 ezer tonna mű- anyiaigfeldod'gozó kapacitással megkezdte üzemszerű termelését. A PVC por termelés csaknem 3-szorosra, a vegyi százaléka több mint 2-szeres- re emelkedett. A gyógyszer- ipar termelése öt év alatt 92 százalékkal nőtt A vegyiparon belül a termékszerkezet korszerűsítése a gyógyszer- iparban és a gumiiparban volt a leggyorsabb. A műtrágyatermelés ■— hatóanyag tartalomban — 22 százalékkal emelkedett. Az építőanyag ipari termékek közül a cementtermelés 1975-ben 36 százalékkal, a vasbeton födémgerpndáé 21 százalékkal, a húzott síküvegé 55 százalékkal volt több mint 1970-ben, a fal- buTkolócsemoe-ferrneíés csaknem meghatszorozódott. Az énítési technológia változásával egyidejűleg a tégla és a cseréptermelés csökkent. Egyes építőanyagokból Jelentős volt az import is. A bútoriparban és a ruházati iparban végrehajtott rekonstrukció eredményeként modernizálódott a géppark, a termelési technológia, nőtt a termelékenység, javult a termékszerkezet, fokozódott a korszerű anyagok felhasználása. A bútoripar termelése 64 százalékkal nőtt, hasonló méretű termelékenység emelkedés mellett A textilipar 24 százalékos termelésnövekedésén bélül a kötszövőipar 1975. évi termelése 43 százalékkal volt több, mint 1970-ben. Az élelmiszeripar ágazatai közül legnagyobb mértékben a hús- és a söripar termelése nőtt,' 39. illetve 48 százalékkal.. 1974-ig még a leggyorsabban fejlődő ágazatok közé tartozott * tartósítóipar, termelése azonban 1975-ben, egyes növények kedvezőtlen terméseredményei miatt, visszaesett 1975- ben a tejipar termelésének volumene 24 százalékkal, a malomiparé 7 százalékkal volt több az 1970. évinéL A szocialista ipar 1975- besn 1 745 200 főt foglalkoztatott 1 százalékkal többet, mint 1970-ben. 5 százaléknál nagyobb volt a létszámnövekedés a viKiamosener- gia iparban. A víüLamosgép- iparban, a híradástechnikai iparban a műszeriparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban, csökkent a létszám a bányászatban és egyes könnyűipari ágazatokban. Építőipar Az országos építési-szerelési tevékenység a IV. ötéves tervidőszakiban az előirányzottnál jóval’ kisebb mértékben, 28 százalékkal, éves átlagban 5,1 százalékkal nőtt A növekedés 1972—1973- ban — a beruházások növekedését mérséklő intézkedésekkel összefüggésben —lassult A tervidőszak másik három évében, köztük 1975- ben is élánkebb volt Az építőipari vállalatok 45 százalékkal, az építőipari szövetkezetek 18 százalékkal növelték termelésüket. A tsz- ek építőipari közös vállalkozásai 1975-ben lényegesében ugyanannyit termeltek, mint 1970-ben. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma a •tervezettnél mérsékeltebben emelkedett, a termelés növekedésének a tervezettnél nagyobb hányadé származott a termelékenység emelkedéséből. Ebben a gépesítés fokozódásának, az előregyártás széleskörű elterjedésén élte volt danitö szerepe. Debrecenben, Szegeden és Budapesten a tervnek megfelelően, Veszprémben és Kecskeméten az eredeti terven felül házgyár létesült Az építőipari gépek teljesítőképessége másfélszeresre nőtt. Minden fontosabb munkafolyamat gépesítettsége emelkedett. Növekvő, a tervezettnél azonban kisebb mértékben került alkalmazásra a könnyűszerkezetes építési mód. Az építkezések anrageHáJhá- sa javult Ebben az építő- anyagipar és más Iparágak termelésnövekedésén kívül szerepe voílt annak, hogy egyes építőipari szervezetek is fokozták építőanyag tee- meilésiüket öt év alatt 43S .«ser lakás épült, 38 ezerrel több a tervezettnél, és ezzel az 1961— 1975 évre eMnányaott 1 milliós lakásépítési terv IS. ezerrel túlteljesült. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése folyamatosan, évről évre emelkedett és öt év alatt összesen 18 százalékkal, évejs'átlagban 3,4 százalékkal volt több mint az előző öt évben. A terv öt évre' 15—16 százalékos termelésnövekedést irányzott élű A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek termelése 1971- 1975-ben 23 százalékkal volt több, mint az 1966—1970 években. A háztáji és kisegítő gazdaságok, valamint az egyéb kistermelés termékeinek mennyisége az előző öt évhez képest 12 százalékkal nőtt. Ennek a termelés egyes ágaiban — például a sertés- és baromfitenyésztésben, a zöldség- és gyümölcstermelésben — volt fontos szerepe. A mezőgazdaság az alapvető élelmiszerekből — a cukor kivételével — kielégítette a lakosság növekvő szükségleteit. Jelentősen^ fokozódott a mezőgazdasági termékek kivitele is. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott, a mezőgazdasági keresők száma csökkent. A növénytermelés az előirányzott 14—15 százalék helyett 16 százalékkal haladta meg. az 1966—1970 évit. A szemestermények, különösen a két fő termény, a búza- és a kukoricatermés növekedésének döntő szerepe volt a nagyüzemi módszerek elterjedésének. 1971—1975-ben évente átlagosan 4,3- millió tonna búza és 5,9 millió tonna kukorica termett, (majdnem másfélszerese a III. ötéves tervidőszak mennyiségének) a búza hektáronkénti terméshozama 33,2 q, a kukoricáé 41,7 q volt, mintegy 10—10 q-val több az előző öt év átlagánál és 4—5 q- val több a tervezettnél A gabonatermesztésben elért kiemelkedő eredmények mellett a hazai fogyasztás, valamint az export növelése szempontjából egyaránt fontos zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés mérsékeltebben emíkedett Az állattenyésztés termelése gyorsabban emelkedett, mint az előző tervidőszakban. A termelés növekedése a tervezett 16—17 százalék helyett 21 százalék volt Az 1975. évi vágómarha- termelés 378: ezer tonna volt, 17 százalékkal több, mint 1970-ben és a tervezettnél is nagyobb. A szarvasmarha- és a tehénállomány 1975. végén megközelítően annyi volt, mint öt évvel korábban, a tejtermelés az előirányzott 20 százalék helyett 6 százalékkal emelkedett. A vágott baromfi termelés 1975-ben 350 ezer tonna volt, 25 százalékkal több az 1970. évinél. A tojástermelés az 1970. évi 3,3 milliárd darabról 1975-ben 4 milliárd darabra emelkedett Az erdőterület öt év alatt 75 ezer hektárral nőtt és az időszak végén 1 545 000 hektár volt. az ország fölterületének 16,6 százaléka. Az 1975. évi 6850 ezer köbméter fa- kitermelés 14 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. A közüzemi vízművek 1970-ben 520 millió köbméter, 1975-ben mintegy 700 millió köbméter vizet termeltek. A tervidőszak végén közműves vízellátásban részesült a lakosság 66 százaléka, az 1970.-évi 55 százalékkal szemben, és a lakások ?8 százaléka volt bekapcsolva a közcsatorna hálózatba. Az öntözésre berendezett terület 1975. végén 487 ezer hektár volt. Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok: 1975-ben 23 százalékkal több árut szállítottak, mint 1970- ben. Az áruszállításban tovább nőtt a közúti és a cső- vezetékes szállítás aránya. A vasút áruszállítása 12.2 százalékkal. a tehergépkocsi közlekedési vállalatoké 30,5 százalékkal volt nagyobb az 1970 évinél, a csővezetéken szállított árumennyiség megkétszereződött. Mind a távolsági, mind a helyi, személyszállításban tovább nőtt az autóbuszközlekedés, valamint a személy- gépkocsik szerepe. Üjabb településeket kapcsoltak b* (Folytatás a 3. oldalon*) ,
