Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-28 / 75. szám
1976. március M. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 (Folytatás a 2. oldalról.) bz autófbuszhálózatba. 1975. végén az összes település 99 százalékában lehetett autóbusszal utazni, öt év alatt a távolsági személyszállításban 10,5 százalékkal nőtt az utasok száma, ezen belül autóbuszon 35 százalékkal, repülőgépen 29,6 százalékkal többen, vasúton 11,9 százalékkal kevesebben utaztak. A helyi személyszállításban a villamoson utazók száma 1970-től 1975-ig majdnem 20 százalékkal csökkent. Budapesten a metrón utazók szánna, részben a hálózat bővítése következtében, mintegy háromszorosára nőtt. A helyi közlekedést lebonyolító autóbuszokon 1975-ben 32,2 százalékkal többen utaztak, mint 1970-ben. A vasúti közlekedésben folytatódott a pálya- és gördülőállomány, valamint a vontatás korszerűsítése. A villamosított vonalak hossza öt év alatt 361 kilométerrel nőtt, és 1975-ben 1198 km volt, az összhálózat 15.4 százaléka. A vasút a tervezettnél több villamos- és Diesel- mozdonyt szerzett be. A villamos- és Diesel vontatás aránya az 1970 évi 66 százalékról 90 százalékra emelkedett. Az országos úthálózat fejlesztése során átadták a forgalomnak az M 1-es gyors- forgalmi út Tatabánya és Komárom közötti szakaszát, az M 7-es autópályát Bala- tomaligáig, valamint a Bala- tonaliga—Zamárdi közötti autóutak A meglévő utak több mint 10 százalékét korszerűsítették. Szélesítették, új hidakat, alul- és felüljárókat építettek. A távbeszélő főközpontok befogadóképessége 120 ezer állomással, az alközpontoké 93 ezerrel bővült, a növekedés kisebb volt a tervezettnél. A tervidőszakban megkezdődött a távhívás bevezetése és 1975. év végén az összes főállomás 55 százaléka volt bekapcsolva a települések közötti közvetlen összeköttetés rendszerébe. A tervidőszak folyamán üzembe helyezték az új rövidhullámú Etsa rádióállomást Jászberényben, megkezdték Solton a középhullámú adóállomás építését. A TV 1. műsorát sugárzó hálózat újabb adókkal bővült, s a vételi lehetőségek javítására átjátszóadók telepítésére került sor. Megkezdődött a TV 2. műsorának és a színes adásoknak a közvetítése. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom a nemzeti jövedelmnél gyorsabban. összehasonlítható árakon csaknem 1,5- szeresére emelkedett. A növekedés a szocialista országok viszonylatában volt nagyobb. A nem szocialista országokkal lebonyolított forgalom, különösen az export, a tőkés országokban kibontakozott gazdasági válság következtében mérsékeltebben nőtt A behozatal összehasonlítható árakon öt év alatt 42 százalékkal emelkedett. Leggyorsabban, több mint 80 százalékkal. a gépimport nőtt Az energiahordozók behozatala több mint 60 százalékkal, az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek importja pedig a termelés növekedésével valamivel mérsékeltebben, kb 30—32 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. Nőtt a fogyasztási iparcikkek behozatala is. A kivitel mennyisége 57 százalékkal emelkedett Javult az export áruszerkezete. Legnagyobb mértékben, több mint kétszeresére a gépek kivitele nőtt ezen belül elsősorban a komplett gyárberendezéseké, a műszereké. a közlekedési eszközöké, a szerszámgépeké és egyéb fémmegmunkáló gépeké. Fogyasztási iparcikkekből 1975-ben 56 százalékkal, élelmiszerekből 40 százalékkal exportáltak többet, mint 5 évvel korábban. Összehasonlítható árakon a kivitel növekedése meghaladta a behozatalét, folyó devizaárakon számolva azonban az import 109 százalékkal. az export 92 százalékkal nőtt. Ez abból adódott, hogy a behozatali árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a kiviteli árak. A cserearány romlásából származó árveszteség, valamint a kedvezőtlen tőkés export- lehetőségek miatt a forgalomban jelentős passzívum keletkezett. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelemben az öt év forgalmának egyenlege aktív, a nem szocialista országok viszonylatában passzív volt. Beruházás A szocialista szektor beruházásaira öt év alatt — folyó áron — 574 milliárd forintot fordítottak, az előirányzott 480—500 milliárd forintnál 15—20 százalékkal többet. Az összegszerű túlteljesítés ellenére egyes fejleszlesztések mennyiségi előirányzatai nem teljesültek. A növekedés mértéke hasonló volt, mint a III. ötéves tervidőszakban, összehasonlítható árakon 51 százalék. A beruházások volumene kb 10 százalékkal haladta meg a tervezettet. A nem termelő beruházások összege, a terv célkitűzésének megfelelően. nagyobb mértékben nőtt. mint a' termelő beruházásoké. 1971—1975-ben a nem termelő beruházások volumene 73,8 százalékkal, a termelő beruházásoké 45,5 százalékkal haladta meg az 1966— 1970. évit. A beruházások alakulása 1971—1975-ben Ipar Építőipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás vízgazdálkodás Szállítás és hírközlés Kereskedelem Termelő beruházások Nem termelő beruházások A beruházási kifizetések összege minden döntési kategóriában meghaladta a tervezettet. Az összes beruházáson belül a nagyberuházások és az egyéb állami beruházások aránya lényegében megfelelt az előirányzatnak, a célcsoportos beruházásoké kisebb, a vállalatiaké nagyobb volt a tervezettnél. A tervidőszakban számos nagyberuházást helyeztek üzembe, közöttük a péti új műtrágyagyárat, a visontai Gagarin Hőerőművet a Tho- rez külfejtést, a Tiszai Vegyi Kombinát olefinművét, a budapesti metró kelet—nyugati szakaszát. A vállalati beruházásokon beiül a tervidőszak folyamán Milliárd Ft 1966—1970 (folyó százalékban árakon) (összehasonlítható árakon) 207.7 138.8 14.9 160.0 109.8 147.5 77.3 145.1 26.4 201.6 436.1 145.5 137.6 173.8 t az állami és csökkent a szövetkezeti szektor beruházásainak az aránya. Az állami támogatással megvalósított vállalati beruházások erőteljesen, a kizárólag saját forrásból megvalósított beruházások mérsékeltebben növekedtek. Az építési beruházások volumene az előző ötéves időszakhoz képest 50 százalékkal a gépi beruházásoké 60 százalékkal nőtt. 1971—1975- ben az összes beruházás 48,4 százaléka volt építés, 42,7 százaléka gép, és 8,9 százaléka egyéb beruházás. A gépberuházásokon belül az import gépberuházások nőttek nagyobb mértékben, de a belföldi gépberuházások növekedése ÍS Jelentős volt. A szocialista szektorba öt év alatt folyó árakon 519 milliárd forint beruházást helyeztek üzembe. A befejezetlen beruházások állománya 19 75 végén megközelítőleg 117 milliárd forint volt. Foglalkoztatottság, jövedelmek, fogyasztás Az aktív keresők száma őt év alatt mintegy 92 ezer fővel, 2 százalékkal emelkedett és 1976. január 1-én meghaladta az 5,1 millió főt. A keresők száma kisebb' mértékben nőtt, mint amivel a terv számolt. A növekedés teljes egészében a, nők munkába- állásából adódott, akiknek aránya az aktív keresőkön belül az 1971. január 1-i 41,9 százalékról 1976. január 1-én 44,3 százalékra emelkedett. A tervidőszak folyamán a keresők száma a mezőgazdaságban 150 ezer fővel csökkent, a többi ágazatban együttvéve mintegy 242 ezer fővel nőtt. A foglalkoztatottság kismértékű emelkedése mellett öt év alatt mintegy 1,5 millió dolgozó kötelező munkaidejét csökkentették. 1975 végén a bérből és fizetésből élők 95 százaléka dolgozott rövidített munkaidőben, az öt évvel azelőtti 65 százalékkal szemben. A szocialista szektorban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak névleges havi átlagkeresete — a különféle bérkiegészítésekkel együtt — 1975-bén több mint 35 százalékkal volt magasabb az 1970. évinél. Figyelembevéve a fogyásztói árszínvonal csak- hem 15 százalékos emelkedését, az egy keresőre jutó reálbér 1975-ben — a terviek megfelelően — 18 százalékkal haladta meg az 1970. évit. Ezen belül a munkások reálbére 18 százalékkal, — az állami iparban dolgozó munkásoké 22 százalékkal —, a szellemi foglalkozásúaké 17 százalékkal emelkedett. A munkás és alkalmazott családok munkavégzésből származó egy főre jutó jövedelmeit a reálbérek emelkedése mellett növelte a foglalkoztatottság bővülése is. A termelőszövetkezetek közös gazdaságaiból származó keresetek reálértéke összesen kb 10 százalékkal emelkedett. Ezáltal, valamint a tsz- tagok és alkalmazottak számának jelentős csökkenése folytán, a közös gazdaságokból származó egy tsz tagra és alkalmazottra jutó reálkereset növekedése meghaladta a 30 százalékot. A lakosság háztáji és kisegítő gazdaságokból származó tiszta jövedelmének összege — a termelés és a ráfordítások különbsége — 1975-ben 1970-hez képest lényegében nem változott. Gyors ütemben nőttek a pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatások, és arányuk az összjövedelmen belül az 1970. évi nem egészen 23 százalékról 27 fölé emelkedett. A természetbeni juttatások növekedése az oktatási, egészségügyi, kulturális, stb. ellátás fejlődésével függött össze. A pénzbeni társadalmi juttatások összege öt év alatt 22,1 milliárd forintról 45,1 milliárd forintra emelkedett. Ez mindenekelőtt az időskorúak eltartásához s a gyermeknevelés költségeihez való társadalmi hozzájárulás fokozódásából adódott. A nyugdíjasok száma 1975. végén -1,8 millió volt, 350 eZerrel több, mint öt évvel korábban. Az egy nyugdíjasra jutó havi átlagos nyugdíj 1970-ben 765 forintot, 1975- fcen 1259 forintot tett ki. A kifizetett összes nyugdíj ösz- szege öt év alatt 13 milliárd forintról 28,8 milliárd forintra emelkedett. A tervidőszak folyamán több ízben emelték a családi pótlékot és sor került a gyermekgondozási segély emelésére is. A segélyt igénybevevők száma jelentősen nőtt, mindennek eredményeként a családi pótlék és a gyermekgondozási segély összege együttvéve az 1970. évi 4 milliárd forintról 1975- ben 9,4 milliárd forintra emelkedett. A munkavégzésből származó jövedelem, valamint a társadalmi juttatások növekedése azt eredményezte, hogy az összlakosság egy főre jutó reáljövedelme 1975-ben 25 százalékkal meghaladta az 1970. évit. A növekedés megfelelt a tervben előirányzottnak. A munkás háztartások egy főre jutó összes reáljövedelme 26 százalékkal, a szellemi dolgozóké 22 százalékkal, a szövetkezeti parasztságé 28 százalékkal nőtt. A lakosság fogyasztása a tervezettet megközelítően, összesen 28 százalékkal, egy főre számítva több mint 25 százalékkal nőtt. Az összes fogyasztáson belül az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a ruházati cikkek fogyasztásának aránya csökkent, a tartós fogyasztási cikkeké és az egyéb iparcikkeké, továbbá a szolgáltatásoké emelkedett. Több fontos élelmiszer — köztük a hús és hal, a tojás, a cukor — fogyasztása a tervezettnél jobban emelkedett, a tej és tejtermékek, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás színvonala viszont az előirányzottnál kevésbé nőtt. A tartós fogyasztási cikkek közül a mosógép, a hűtőszekrény és a személygépkocsi állomány a tervezettnél gyorsabban, a televíziós készülékek száma valamivel lassabban emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom öt év alatt összehasonlítható árakon a tervezettnél valamivel mérsékeltebben, 35 százalékkal nőtt. A lakosság által igénybevett szolgáltatások közül leggyorsabban fejlődtek a korszerű igényeket kielégítő szolgáltatások, mint a jármű- javítás, a háztartási gépek és híradástechnikai cikkek javítása, a lakásjavítás, a textiltisztítás, stb. A fogyasztás növekedése mellett nőttek a lakosság megtakarításai is. A takarék- betét állomány 1975. év végén 81,2 milliárd forint volt, 93 százalékkal több az 1970. év véginél. Áralakulás A tervidőszak második felében kibontakozott világpiaci áremelkedések elsősorban a behozatalban nagy súllyal szereplő energiahordozókat és nyersanyagokat érintették. Az 1975. évi behozatali árak 47 százalékkal voltak magasabbak az 1970. évieknél. A kivitel nagyobb részét kitevő ipari késztermékek és élelm,- szerek világpiaci ára kisebb mértékben emelkedett, a kivitel árszínvonala 1973-ben 22 százalékkal haladta meg az öt évvel azelőttit. Az ipari termelői árak 1971—1974 években mérsékelten, évi átlagban 2,4 százalékkal, négy év alatt összesen 10 százalékkal emelkedtek. 1975-ben viszonylag széles körű árrendezésre került sor, amelynek következtében az ipar belföldi értékesítési árai átlagosan 10,7 százalékkal haladták meg az előző évit. Az ipar 1975. év* termelői árszínvonala 22 százalékkal volt magasabb az 1970. évinél. A kivitelező építőipar átlagos árszínvonala öt év alatt 17 százalékkal emelkedett. Az építkezések, különösen a lakásépítés költségei az áremelkedésnél nagyobb mértékben nőttek. A lakás- építési költségek emelésében — a lakások területének növekedése és a felszereltség javulása mellett — szerepe- volt a korszerű, de költségesebb technológiák elterjedésének is. A beruházások árszínvonal^ 1970-től 1975-ig 13 százalékkal emelkedett. Legnagyobb az építés-, valamint az import gépberuházások árainak emelkedése volt. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala 1975-ben 15 százalékkal volt magasabb, mint öt évvel korábban. A tervidőszak folyamán a cukorrépa, a dohány, a vágómarha és a tej felvásárlási árát emelték jelentősebben. Emelkedett a zöldség és a gyümölcs felvásárlási és piáéi ára Is. Az áruszállítástarifák 5 százalékos emelésére 1975-ben került sor az üzemanyag áremelkedése miatt. A kiskereskedelmi árak 1975-ben 15,8 százalékkal voltak magasabbak, mint 1970-ben. A tervidőszakban az alapvető , élelmiszerek közül a tej- és tejtermékek, valamint a cukor árát emelték központi intézkedésekkel, a többi élelmiszer ára lényegében nem változott. Az élvezeti cikkek átlagos bolti árszínvonala. nagyrészt a szeszesitalok és a dohányáruk központi áremelése folytán, öt év alatt 22 százalékkal emelkedett. A ruházati cikkek árainak átlagos 16 százalékos emelkedése piaci hatások és hatósági árintézkedések egyenlegeként alakult ki. A vegyes iparcikkek kiskereskedelmi árszínvonala 1970-től 1975ig 17 százalékkal emelkedett, részben a tüzelőanyagok és energiahordozók. valamint egyes építőanyagok hatósági áremelése, részben a szabadabb árformákban bekövetkezett piaci hatások következtében. A fogyasztói árindex, amely a kiskereskedelmi árak mellett tartalmazza a piaci árak, valamint a szolgáltatások árának változását is, öt év alatt 14,6 százalékkal emelkedett. A terv előírásának megfelelően egyes, a lakosság szélesebb rétegeit érintő hatósági áremeléseket megfelelő jövedelempolitikai intézkedések követtek. így pl. a lakbér- emeléssel, a tüzelő- és fűtőanyag áremeléssel járó többletkiadást az érintettek nagyobb részénél, a tej- és tejtermékek áremelésével járó többletkiadást a nyugdíjasoknál, a családi pótlékban és gyermekgondozási segélyben részesülőiméi kompenzálták. A lakosság n orrúnál - jövedelmének növekedése a fogyasztói árak emelkedése mellett is biztosította a reálbérek és reáljövedelmek terv szerinti alakulását. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1976. január 1-én 10 572 000 fő volt, 218 ezerrel több. mint 1971 elején. Az ezer lakosra jutó természetes szaporodás — az élveszületések és halálozások különbsége — az előző öt évi 3,6-ről 4,2- re emelkedett. 1971—1975 években összesen 841 000 gyermek született, 12 százalékkal több, mint az előző öt évben. Ezer lakosra öt év átlagában 16,1 élveszületés jutott, a születési arányszám a tervidőszak folyamán jelentősen emelkedett: az 1970. évi 14,7-ről 18,4-re. A születésszám emelkedésében szerepe volt a népesedéspolitikai intézkedé- - seknek, valamint annak, hogy nagyobb létszámú korosztályok léptek szülőképes korba. 1971—1975. években összesen 662 ezren haltak meg, 10,4 százalékkal többen, mint az előző öt évben. Ezer lakosra évi átlagban 11,9 halálozás jutott. A csecsemő- halandóság csökkent: 1971— 1975. évek átlagában ezer él- veszülöttre 33,8 egy éven aluli halálozás jutott, az előző öt évi 36,6-del szemben. A IV. ötéves terv időszakában 7 községet nyilvánítottak várossá. Jelenleg az országban 83 város és 3100 község van. 1976. január 1-én a lakosság 50,2 százaléka élt városokban, 313 ezerrel több mint öt évvel azelőtt. 1975 végén az egészségügyi dolgozók száma kb 128 ezer volt, 27 ezerrel több. mint öt évvel korábban. Az orvosok száma 23 500-ról 27 100- ra, a gyógyszerészeké és egyéb egészségügyi személv- zeté 77 500-ról 101 000-re emelkedett, öt év alatt az összes orvosi körzetek száma 13,0 százalékkal nőtt, 1975. év végén az általános körzeti orvosi állások 6,6 százaléka nem volt betöltve. A kórházi ágyak száma a tervidőszak folyamán 4 500- zal nőtt és 1975 végén megközelítette a 89 ezret. A kórházi hálózat fejlesztése során többek között Budapesten bővítették a Gyáli úti és a Tétényi üti kórházat, felépült a budapesti szemklinika, a váci és az ajkai kórház. A bölcsődék befogadóképessége öt év alatt 9900 férőhellyel bővült és 1975. év végén 49 900 volt. A bölcső- dáskorú gyermekek 10,4 százaléka járt bölcsődébe. Az 1975. év végén a gyermek- gondozási segélyt 265 ezer llő vette igénybe. 98 ezerrel több mint 1970. azonos időpontjában. Az óvodai férőhelyek száma a IV. ötéves terv idején 209 vezérről 296 ezerre nőtt, az előirányzottnál nagyobb mértékben. Száz óvodáskorú gyermek közül 1970-ben 53, 1976-ben 76 járt óvodába. Az 1973/76-os tanévben a különböző oktatási fokozatokon 1,8 millióan tanulnak. Az alsó- és a középfokú oktatás nappali tagozatain — a megfelelő korú népesség számának csökkenésével összefüggésben — kevesebben, a felsőoktatásban többen tanulnak, mint 1970 71-ben. öt év alatt mintegy 70 százalékkal nőtt a felnőtt oktatásban résztvevők száma. Jelenleg az esti és levelező tagozatokon kb. 280 ezrein tanulnak. A 6—13 éves tanköteles gyermekek lényegében valamennyien iskolába járnak. A 14—16 évesek 39 százaléka szakmunkástanuló, valamivel nagyobb hányada, mint öt évvel korábban volt. A 14—17 évesek 36 százalé- ika tanul középiskolában az öt évvel azelőtti 30 százalékkal szemben. Egyetemista vagy főiskolás a 13—22 évesek 6.9 százaléka. Ez az arány 1970/7l-ben 6.3 százalék volt. A színházak és múzeumok látogatottsága a IV. ötéves terv idején nőtt, a mozilátogatásoké csökkent. 1975 végén ezer lakosra 226 televízióelőfizető jutott, 32 százalékkal több, mint 1970-ben. A kiadott könyvek száma öt év alatt 34 100 volt, példányszáma 323 millió. A megjelent könyvek gzáma az előző ötéves időszakhoz képest 10 800-zaI, példányszámuk 87 millióval emelkedett. Idegenforgalom öt év alatt külföldi állampolgárok több, mint 37 millió esetben látogatták Magyar- országra, ebből 32 millió esetben a szocialista országokból. Ugyanebben az időszakban a magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma meghaladta a 11 milliót, amiből 10 millió utazás a szocialista országokba irányult. Az idegenforgalom a tervidőszakon belül jelentősen növekedett. 1975-ben külföldiek 9.4 millió alkalommal látogattak Magyar- országra. 3 millióval többször, mint 1970-ben. A szocialista országokból érkezők száma 8,2 millió volt, 2,7 millióval több az öt évvel korábbinál. A tervidőszak utolsó évében magyar állampolgárok 3,5 millió esetben utaztak külföldre. Az öt évvel azelőtti 1 millióval szemben. A IV. ötéves tervidőszakban 5700 új szállodai i férőhely létesült, a tervezettnél kevesebb. 1975-ben a szállodai férőhelyeik száma 29 400 volt. Az egyéb szálláshelyek (kempingek, turistaszállások, fizetővendéglátás, stb.) 123 ezer 300 férőhellyel rendelkeztek. Az emelkedés öt év alatt az utóbbiaknál volt jelentősebb. A kereskedelmi szálláshelyek 1975-ben összesen 5 millió vendéget fogadtak, 1 millióval többet, mint öt évvel korábban. Ebből a külföldiek száma 2,1 millió volt, 600 ezerrel több az 1970. évinél. Budapest, 1976. március 27. Központi Statisztikai Hivatal
