Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-23 / 70. szám
A SZOLNOK MEGYEI NÉTLAP 197«. március 33. TUDOMÁNY — TECHNIKA Undrílkő lihiős: Súlycsökkentés az épIioipczz’lBcaBi Hazánkban mintegy fél évtizede kiemelt fejlesztési irányzattá lett a könnyűszerkezetes építési mód, amely egyébként része a KGST komplex programjának is. A különféle célt szolgáló szerkezetek könnyítése elsősorban a műszaki-tudományos ipari fejlődés adta lehetőségeken alapul. Alapvető a könnyűszerkezetes építésnél, hogy a szerkezettervezés és a kivitelezés egységes egésznek tekintendő, nem pedig különálló folyamatoknak. A hagyományos szellemben megtervezett épületeket nem lehét egyszerűen áttervezni valamely iparosított rendszerre. A könnyűszerkezetes épületeket a rendszer alapján kell tervezni. A könnyűszerkezetes építési módot gyakran vádolják azzal, hogy drága. Ez azonban nézőpont kérdése. Ha ugyanis a legdrágább köny- myűszerkezetes épületet vetjük össze a legolcsóbb hagyományossal — s ez gyakori eset! — torz képet kapunk. Ám számításba kell venni, hogy ennek az építési módnak nagy előnye a gyorsaság, továbbá, hogy az épületek karbantartása rendkívül egyszerű. Nem szabad elfelejteni, hogy az igények fokozódásával egyre kedvezőbben alakulnak majd a költségek is. jobban el fog oszlani a licencvásárlásra, a honosításra és a sorozat- gyártásra való felkészülésre fordított jelentős összeg. A negyedik Ötéves terv időszakában a vártnál kisebb volt a hazai beruházók igénye a könnyűszerkezetes épületek iránt. Az építkezések fokozódó üteme, az élet azonban megköveteli, hogy a következő években nagyobb mértékben terjedjen a korszerű, modern építési mód. Acélgyártás oxlgénes konverterben A világ acélgyártásában a Siemens—Martin kemencéket egyre nagyobb mértékben oxigénes konverterekkel váltják fel. Japánban SM-kemencék már nem is működnek. A Szovjetunióban és a szocialista országok egy részében a még működő SM-kemencéket oxigénes frissítő tandem-kemencékké építik át, és természetesen sok új oxigénes konverterrel üzemelő acélművet építenek. A hagyományos acélgyártási technológiánál a nyersvasból a szenet elsősorban a forró olvadékba kevert érc, illetve oxidálódott vashulladék segítségével vonják ki. Ezzel szemben az oxigénes konverterezés során a folyékony nyersvasba juttatott oxigén köti Rí az onnan eltávolítandó szenet, s ez a folyamat egyidejűleg hőt is termel. Az óriáskohók mellé 2—3 —400 tonnás konvertereket építenek, amelyekkel évi 4—6 millió tonna nyersacélt termelnek. A nagyméretű konverterekbe 6—7 nyílású fúvócsöveken át juttatják be az oxigént, percenként mintegy 1500—1600 köbmétert. Ezzel biztosítható a 10 perces frissítési idő és a 30 percnél rövidebb adagidő. A hatalmas mennyiségű oxigén folyamatos biztosítá- 4 sára külön oxigéngyárat kell építeni az acélműben. A Novolipecki Fémkombinát- ban a közelmúltban üzembe helyezett 350 tonnás oxigénes konverter évente 4 millió tonna kiváló minőségű acélt ad majd a szovjet népgazdaságnak. VIDEOTELEFON A Posta Kísérleti Intézetében most ismerkednek egy japán gyártmányú technikai érdekességgel, a videotelefonnal. A berendezés segítségével úgy lehet telefonálni, hogy a beszélők kis képernyőn egymás arcát is láthatják. A tervek szerint a jövő évben a posta Budapesten felszereli az első állomását, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek a technikai újdonsággal A műszaki haladás útján Az intenzív fejSeszfés néhány időszerű kérdése* Az elmúlt 25—30 év alatt hazánk termelőerőinek műszaki színvonala jelentősen emelkedett, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a felszabadulás után milyen alacsony szintről indultunk. A fejlődés azonban meglehetősen egyenetlen: megtalálhatók a legfejlettebb termékek és technika mellett a korszerűtlen gyártmányok és elmaradottabb . technológiák is. A rendelkezésre álló munkaerő, szakembergárda azonban képzettsége alapján az elértnél nagyobb teljesítményeikre is képes. A termelési eszközök színvonala többségében kielégítő, bár az is igen egyenetlen. A fejlesztésre fordított összegek gazdasági fejlettségüknek megfelelnek. A környezetvédelmi gondoknak még csak első jelei mutatkoznak és mód van arra, hogy megakadályozzuk a helyzet romlását. Ebből következik, hogy fejlesztési politikánknál nem az erőforrások bővítésére kell elsősorban számítani, hanem azt kell biztosítani, hogy a rendelkezésre álló ernten és anyagi erőforrásokat a legmegfelelőbb helyen és leghatékonyabban hasznosítsuk és igénybe vegyük a nemzetközi — elsősorban a szocialista országokkal kialakuló — munkamegosztás eredményeként nyerhető előnyöket is. A versenyképesség fokozása Nyilvánvaló, hogy gazdaságunk legtöbb területén átlagos, vagy ahhoz közelálló fejlődést kell előirányoznunk. Csak viszonylag kevés helyen kerülhet sor az élenjáró szintnek megfelelő célok kitűzésére és kevés helyen törekedhetünk a fejlődés korié tozására. Fejlesztési politikánkban megfelelő szelektivitásnak kell érvényesülnie. Ez azt jelenti, hogy fejlesztési erőforrásainkat elsősorban azokra a területekre kell összpontosítanunk, ahol azok felhasználásával a legnagyobb hatékonyság-javulást lehet elérni. Az ötödik ötéves terv kiemelt fejlesztési céljai megválasztásnál szerepet játszó főbb szempontok tehát a következők : — a fejlesztés olyan területen történjen. amely a technikai fejlődés élvonalába tartozik; —»az erőforrások koncentrálásával komplex fejlesztési célok megvalósítását kell biztosítani; — törekedni kell a hazai hagyományok és adottságok felhasználására; az optimális szakosítás (specializáló) hazai és nemzetközi együttműködés (kooperáció) kialakítására; a gazdaságos termelési méretek kialakítására; a biztonságos értékesítési lehetőségek biztosítására. A versenyképesség fokozása egyike a legfontosabb fejlesztési feladatoknak. Ez történhet a gyártmányszerkezet olyan módosításával, hogy előtérbe kerüljenek a gazdaságosan gyártható, megfelelő minőségű és a vevők által keresett termékek. A homogén, többnyire anyagként felhasznált termékeknél az egyenletes minőség biztosítására kell megfelelő súlyt helyezni. A gyártmányszerkezet fejlesztésében igen fontos a megfelelő piacismeret. Kellő, tájékozottsággal kell rendelkezni a tekintetben, hogy várhatóan milyen gyártmányok iránti kereslet növekszik az átlagnál gyorsabban. A gyártmányszerkezet fejlesztése során helyes abbahagyni azon termékek gyártását, amelyek fejlesztéssel sem tehetők gazdaságosakká, illetőleg más termékek az adott kapacitásokkal gazdaságosabban gyárthatók. Ha a gyártásból kieső termékekre az itthoni fogyasztóknak, felhasználóknak szükségük van, akkor importból kell azokat beszerezni. Ezt az elvet mind a késztermékekre, mind pedig az alkatrészekre, félkész termékekre alkalmazni lehet. Mindenképpen szükség van azonban azon termékek és szolgáltatások gazdaságos hazai gyártására, melyek importból semmiképpen nem szerezhetők be. A szakosodás növelése tehát elősegítheti a versenyképesség javítását A verseny- képesség fokozásának fontos eszköze a meglevő termelő- berendezések korszerűbbre cserélése, illetőleg a technológiai folyamaitok átalakítása, tehát a rekonstrukció. Célszerű arra törekedni, hogy ne csak egyes gépeket, hanem egész gépsorokat technológiákat váltsunk fel korszerűbbre, mert így rendszerint nagyobb hatásfok-javulás érhető el, mintha csak egyes munkahelyeket korszerűsítenénk. A rekonstrukciót rendszerint a leginkább elavult termelési fázisoknál célszerű elkezdeni. Gyakran a termelésbővítést is előnyösebb új munkahelyek létesítése nőikül, rekonstrukciókkal megoldaniA gépcseréknél, technológiai rekonstrukcióknál el kell dönteni, hogy milyen új termelőeszközöket alkalmazzunk, mennyire korszerű eljárásokat válasszunk. A számítások gyakran azt mutatják, hogy nem mindig a legkorszerűbb gépek és eljárások alkalmazása a leggazdaságosabb. Előfordul például, hogy bizonyos magasan automatizált gép a fejlett ipari országokban gazdaságos, míg nálunk ugyanaz még nem kifizetődő. Esetenként tehát1' ellentmondás lehet a legfejlettebb technika hazai alkalmazása és annak gazdaságosé sága között. Ezért igényel részletes elemzéseket, hogy gazdaságunkban mikor és milyen ütemben indokolt és célszerű valamely legkorszerűbb eljárás széleskörű alkalmazása. Nagy szükség van a termelő és nem termelő infrastruktúra, tehát a termelést kiszolgáló, a szolgáltató jellegű tevékenység fejlesztésére. A k&rbantartás jelentősége fokozódik. mivel a gáipek és berendezések egyre bonyolultabbak és drágábbak. A karbantartás tervszerűségének növelését, szervezebbségenex javítását és fajlagos költségeinek csökkentését kell megoldani. A termelési szolgáltatások közé tartozik a korábban már más vonatkozásban említett szállítás, belső anyagmozgatás korszerűsítése anyagmozgató eszközök beállításával, a raktározási rendszerek modernizálásával. Feladatok a megyében A fejlesztés konkrét területi, megyei problémákat is felvet. A tervidőszak alatt a megyében az iparfejlesztést az intenzív fejlesztésre történő fokozatos áttérés — az ipar dakonceritráltságának csökkenése — íogia jellemezni. Az iparfejlesztés módszerében még fordulat nem történt. hiszen még szabad munkaerővel rendelkezik a megye. Megbízható — a megye térségeinek helyzetét tükröző — munkaerő mérleg kerül kidolgozásra, illetve pontosításra. A rendelkezésre álló munkaerővel hatékonyan kell gazdálkodni. A munkaerő tartalékkal a megyében léim — perspektivikusan fejlődő — nagyüzemek igényeit kell elsősorban kielégíteni. Ezért Tiszafüreden a Tisza Cipőgyár felsőrész-készítő részlegének letelepítését kell elősegíteni. Új vállalat letelepítésével nem indokolt a térségben az ipar dekoncentráltságát növelni. Biztosítani kell az iparfejlesztés és az oktatáspolitika összhangjának érvényesülését. A szakmunkásképzés feltételeit meg kell teremteni azokon a területeken, amelyeken ez megoldatlan és az V. ötéves terv során jelentős iparfejlesztéssel számolunk. Ezekhez igényelni kell a gyárak, gyáregységek hozzájárulásét is. Az iparfejlesztés és közlekedéspolitika összhangjának biztosításával is elő kell segíteni a dekoncantráitság mérséklését. i . A megyében folyó beruházási tevékenységben érvényesíteni kell a koncentráció elvét. a kiemelt beruházásokra történő niegkülöinböztetett energia ráfordítást, de nem a többi beruházás rovására. Az építőipari vállalatoknál nem egy-egy látványos beruházást, hanem a terv. a követelmény teljesítését kell számonkémi. Iparvállalatok megszüntetése előtt elemezni kell a felszabaduló munkaerő hasznosítását, a megszüntetett üzem gyártmányai pótlásának módját, az eszközrendszerek, objektumok hasznosítását. Az elemzés alapján a tennivar lókra részletes programot kell kidolgozni. Felszínen kell tartani az élelmiszeripar fejlesztésének szükségességét. Fontos követelmény, hogy az alapvető nyersanyagellátást a megyében kell megtermelni. Erőforrásaink szűkössége miatt nemcsak a továbbfejlesztési célokat kell megjelölni, hanem azokat a területeket is, ahol az erőforrásokat korlátozni akarjuk. Ezzel adott területen a műszaki színvonalat legfeljebb változatlan szinten lehet tartani. De minthogy másutt a színvonal nő, óhatatlanul bekövetkezik e területek stagnálása. A feladat az, hogy ez ne spontán módon, véletlenül következzék be, hanem, tudatosan kijelöljük az erre „ítélt” területeket Célszerűen, mérlegelve A korábbiakból mái- következett, hogy célszerű egyes gyártmányok termelésének csökkentése, majd megszüntetése. Az esetek jelentős .részében a megszűnő helyett indokolt új gyártmánv felvétele a termékek közé, más esetekben viszont szüksóges- sé válhat a termelés teljes beszüntetése az adott területen. Említettük, hogy gépeink között találhatók igen elavult. több évtizedes berendezések is. A legtöbbnek tulajdonképpen már nincs értéke. mert a teljes, érték amortizálódott. Drágán termeinek tehát, ezért szükséges a gazdaságtalanul dolgozó gépek mielőbbi kiselejtezése, cseréje. Vizsgálni kell azonban azt is, hogy nem célszerűbb, gazdaságosabb-e adott helyen a termelést teljesen beszüntetni és az új gépeket kedvezőbb körülmények között máshol felállítani. Nemcsak gépeink, hanem épületeink között is vannak elavultak. Az esetek viszonylag jelentős részében felújításuk nem gazdaságos. Ilyenkor különösen mérlegelni kell, hogy az új épületet a régivel azonos helyen építsék-e fel, valamint, hogy ilyen esetekben nem célszerű-e a régi gyártáiS helyett valamilyen teljesen új terméket gyártani vagy új technológiát alkalmazni. Hasonló problémával állunk szemben akikor is. ha egy-egy üzemet környezeti ártalmak miatt kell kitelepíteni. A visszafejlesztés legnehezebb problémája az ott dolgozó emberek helyzetének megoldása. Miniden esetben biztosítani kell, hogy a felszabaduló munkaerők a képességüknek és képzettségüknek megfelelő új munkahelyet szervezetten megtalálják. Szükség esetén átmeneti megoldását kell alkalmazni és meg kell szervezni a dolgozók új szakmára történő átképzését ta. Vezetés és szervezés Nagyon nagy tartalékaink vannak vezetési és szervezési módszereink fejlesztése területén. A szervezettség fokozása elengedhetetlen feltétele a hatékonyság javításának. A tevékenységek összehangolása, a felesleges időkiesések csökkentése jelentős eredményeket hozhat 'A vezetők tevékenységét, döntéseik előkészítését korszerű nyilvántartási, hírközlési eszközök és egyéb irodaberandezósék mellett a számítógépek fokozott használata .segítheti elő. Az új, korszerű gépek, termékek, technológiák új ismereteket igényelnek, ezért fontos fejlesztési feladat az emberek ismeretének korszerűsítése, a továbbképzés. A fejlesztés . eredményessége megköveteli, hogy a dolgozókkal megértessük az újdonságok bevezetésének szükségességét, sőt megszerettessük velük új munkájukat A vállalati műszaki fejlesztés szervezése területéről említve példát: Harc az újért Paradoxonnak tűnik, de a probléma, amivel szembe kell nézni, nem ■ annyira a tudományos-technikai forradalom, hanem inkább azok a technikai változások, amelyek az üzemekben nem következnek be A legnagyobb harcot azért kell vívni, na valami új ötletet, elgondolást akarnak megvalósítani a gyárban. A megszokotthoz való ragaszkodás és az önelégültség erősíti az újjal szembeni ellenállást Leomyid Brezsnyev elvtárs az SZKP XXV. kongresszusán előadói beszédében mondotta: „A tudományos-műszaki forradalom sikere, kedvező hatása a gazdasági életre, a társadalom életének teljességére elképzelhetetlen lenne kizárólag a tudományos munkatársak erőfeszítései folytán. Mind nagyobb szerepet játszik az a tény, hog". ebbe a történelmi jelentőségű folyamatba bevonják a társadalmi termelés minden résztvevőjét, a gazdasági mechanizmus valamennyi láncszemét.” A műszaki fejlesztési intézkedések megvalósítása érdekében ezért a vállalatoknál három fő feladat megvalósítására célszerű koncentrálni: 1. a fejlesztés megfelelő előkészítése az érdekelt dolgozók bevonásával; 2. a fejlesztés minél gyorsabb megvalósítása; 3. az új helyzet folyamatos ellenőrzése és értékelése. Az V. ötéves terv megyénkben és országosan is intenzív, fejlesztés időszaka lesz. Célkitűzéseink elérése döntően attól függ, hogyan tudjuk a meglévő eszközeinket minél hatékonyabban hasznosítani, ezért foglalkoztam kiemelten a gyártmány-, a gyártás és a szervezésfejlesztés kérdései^ veL *A MTESZ Szolnok megye! Szervezetének 1976, március 19-i választmányi ülésén elhangzott előadás rövidített szövege alapján készült cikk.
