Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-23 / 70. szám

1976. március 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KISZ-Riiíttöttgyűlés Kuiszentmártonbaü és Kisújszáüáson A kisújszállási KlSZ-fiatalok Szepesi Gyulának, a városi KISZ-bizottság egykori titkárának hozzászólását hallgat­ják (Folytatás az első oldalról) ra elmondta, hogy kedvezőbb lett a fiatalok megítélése. Az ifjú nemzedék jól dolgozik, ügyesen használják az új technikát, hasznosnak érzik magukat. Sajnos, előfordul néhány helyen, hogy még a 25 esztendős KISZ-vezetőket sem kezelik felnőttként. Pél­dául a cibakház! Vegyesipari Szövetkezetben mintha nem is tudnának az ifjúsági tör­vényről. Hogy ez a szórvá­nyos jelenség is megszűnjön, Fekete Géza kérte a párt, és a járási hivatal segítségét. Az idén négyszázzal több fiatal vesz részt az ifjúsági vitakörökön, mint'tavaly, hal­lottuk Jordán Józseftől, a kunszentmártoni községi ta­nács KISZ-bizottságának tag­jától. Egyre jobb tehát a köz­életi, politizáló fiatalokat ne­velő munka. Több fiatal jut el RlSZ-vezetőképző tanfo­lyamokra. Előfordul azonban, hogy nem azt küldik el ta­nulni, akinek erre igazán szüksége lenne, hanem azt, aki éppen ráér. Gyulai Lajos, a mezőhéki Táncsics Tsz küldötte: „Ná­lunk a taggyűléseken a minő­ségi munkáról beszéltek a fiatalok, s arról, hogy ebben példát akarnak mutatni.” Czuczi Mihály, a BVM KISZ- bizottságának titkára joggal lehetett büszke arra, hogy a KISZ-tagok 98 százaléka be­kapcsolódott üzemükben a szocialista mimkáverseny mozgalomba. Az úttörők és a KISZ kapcsolatáról beszélt Fülöp Zoltánná, a tiszakürti általános iskola úttörő-csa­patvezető tanára. Az úttörő számára a KISZ-tag már igazi felnőtt, aki példakép is lehet. A KISZ-életre való ne­velésben tehát nagy a fele­lősségük a KlSZ-tagolcnak. Török József, az öcsödi KlSZ-bizottság titkárának véleménye szerint politiku­sabb lett a KISZ. A különbö­ző oktatási formákban Öcsö­dön nincs lemorzsolódás. 6Őt, egyre nagyobb és aktívabb a hallgatóság. A politikai ok­tatás színvonalának emelése érdekében azonban még van tennivaló: a járási KISZ-bi- zottságon jó lenne létesíteni egy anyagtárat. Ezt követően köszöntötte a küldöttgyűlést Garáz Ist­ván, az MSZMP járási bizott­ságának titkára „A mi párt- bizottságunk — mondotta — időről időre értékelte testüle­ti ülésen a KISZ munkáját, látjuk, hogy komoly eredmé­nyeket értek el. Érthető, hogy mi is örömmel adtunk helyet a fiataloknak: az új pártta­gok háromnegyed része ifjú ember. Ez jelzi a KISZ tekin­télyének növekedését is. Két gondot mégsem hallgatha­tunk el: a KISZ taglétszáma négy év alatt változatlan ma­radt, javítani kell a szerve­zettséget A másik: alapve­tően nem sokat javuít a KISZ érdekvédelme, az ifjúsági törvény megvalósításában a KISZ szerepe sokszor formá­lis.” A küldöttgyűlés a kong­resszusi dokumentum vitájá­ról kiadott állásfoglalás ter­vezetet elfogadta, majd a kunszentmártoni járás KISZ- bizottságának titkárává is­mét Dékány Józsefet válasz­totta meg. Sok jó tapasztalat Kisújszállás vasárnap dél­előtt A tanácsháza bejáratá­nál feszes vigyázállásban egyenruhás ifjú gárdisták. Tanácsterem ajtaja feletti transzparensen üdvözlő sza­vak. Megadták a módját a KISZ-esek. Külsőségekben ünnepélyessé tették a Ta­nácsköztársaság évfordulójá­nak napjára összehívott vá­rosi küldöttgyűlésüket. A vá­ros 40 alapszervezetének 1200 ÍISZ-esát képviselő 79 kül­lőit azonban nem „íinne- r'lt”,: dolgozott, reggeltől ké­ső délutánig. Dicsértek, bí­ráltak. vitatkoztak, javasol­tak. A legutóbbi küldöttgyű­lés óta eltelt két esztendő munkája méretett meg ugya­nis. Tárgyilagos önelemzést végeztek. A városi KÍSZ-bi- zottság beszámolójának is ez volt a fő erénye. A KISZ szervezeti életét elemezve tartalmasnak ítélte az akció- programokat, jónak (nem formálisnak) a KISZ-tagok munkájának alapszervezeti értékelését, és a KISZ-tag- ságra nevelő Kilián-próbákat. A dicsérő szavak mellett azonban ott volt a „de” is. A dolgozó fiatalok körében még hadilábon áll az egyéni pat- ronáiási rendszer. Elismerő szavak illették a legjobb KISZ-szervezeteket; a Móricz Zsigmorid Gimná­zium és Szakközépiskoláét (tavaly véglegesen elnyerték a KISZ KB Vörös Vándor- zászlaját), a MEZŐGÉP gyár- egységéát (két éven át gaz­dái voltak a vándorzászló­nak), a Tisza II. Tsz-ét (az országban három KlSZ-szer- vezet nyerte el a KISZ KB védnökségi zászlaját, köztük ók.) A lista nem teljes. A mun­kaversenyben, az Alkotó If­júság pályázatokon; a „Ki mis nek mestere” és a „Szakma Ifjú mestere” versenymozgal­makban, a fásítási, a hulla­dékgyűjtési akciókban, a/, út­törők patronálásában, a tar­talmas klubélet megteremté­sében élenjáró KlSZ-szerve- zetekről sem feledkeztek meg az értékeléskor. Valamennyiüknek szólt * köszönet azért, hogy több mint 100 ezer forinttal járul­tak hozzá a vietnami szak­munkásképző építéséhez és több mint 130 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával a város szépítéséhez. De a vá­ros valamennyi ICISZ-esének címezték azt a megjegyzést is, hogy a irömyezetvedel em­ért, munkahelyünk tisztasá­gáért sokkal többet tehetné­nek. Nehéz lenne a szűkre sza­bott tudósítás kereted között visszaadni mindazt, ami a húszoldalas beszámolóban megfogalmazódott. Megannyi oldalról megközelítve — szer­vezeti életüktől a sok ingázó okozta szervezési problémá­kig — méretetett meg a kis­újszállási KISZ-esek kétéves tevékenysége. S hogy még a beszámolóban foglaltakon túl is bőségesen akadt mondani­valójuk, azt a vitában fel­szólaló húsz fiatal (a résztve­vőknek majdnem egyharma- da) bizonyította. Valamennyi hozzászólóra jellemző volt. hogy arról be­szélt, ami KISZ-szervezetük erőssége, vagy amit KISZ- megbízatásuk, választott funkciója révén legjobban is­mert. A nem előre leírt, spontán mondatok hatottak a legmeg­győzőbben és logőszintébben. Mint például Szölce László, a városi KISZ-bizottság honvé­delmi- és sport felelősének keresetlen szavai arról, hogy odáig már eljutottak, hogy nem csak foci van a világon; de az atlétika, az úszás mint­ha nem is lenne sport ebben a városban. „A lehetősége­ink csak egy töredékét hasz­náljuk ki arra, hogy megmoz­gassuk berozsdásodott vég­tagjainkat.” Ozsváth Sándor az úttörők és a KISZ-esek kapcsola­táról szeretett volna többet hallani a beszámolóban, sőt ezt hiányolta a KlSZ-kong­resszusi levélből is. Méa azt is megkockáztatta, hogy talán azért kevés a dolgozó ifi veze­tők száma, mert ezt a mun­kát nem tartják teljes értékű KISZ-megbíza tásnak. Feltűnt, hogy az üzemek, termelőszövetkezetek KISZ- szervezeteinek képviselői szinte kivétel nélkül sok jó tapasztalatot mondtak el áz üzemi négyszög működésé­ről, a párt- és a KISZ kap­csolatáról. Barna Károly, a városi pártbizottság első titkára a meghívott vendégek közül elsőnek kért szót. A pártbi­zottság és a városi tanács vé­leményét tolmácsolta, amikor elismeréssel szólt a város KISZ-fiataljainak sokoldalú munkájáról. Nem fukarko­dott a dicsérő szavakkal, de nem hallgatta el a kritikai észrevételeket sem. Felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy elsősorban nekik, KISZ- gyeknek kell -fellépniük sokkal határozottabban, mint eddig — a közömbösség, a passzivitás ellen, és azokkal a fiatalokkal szemben, akik a munkahelyen, az utcán vagy nyilvános szórakozóhe­lyen rontják a többség, a be­csületes fiatalok hitelét. Testre szabott megbízások A lányok, fiúk még a szü­netekben is a vitákban el­hangzottakon rágódtak. Mi­kor túljutottak a jelölésen, a szavazáson, míg az újjonan választott KISZ-bizottság megtartotta alakuló ülését és megválasztotta titkárát (is­mét Ari Géza lelt) volt időnk egy kis folyosói beszélgetésre. — Hidd el, elsősorban a KISZ-titkáron, a vezetőségen múlik,- hogy egy üzemben mi­lyen a KISZ-élet. Ha unal­mas egy politikai vitakör, én azt mondom nem a gyerekek­ben kell a hibát keresni, ha­nem abban, aki nem tudta felkelteni az érdeklődésüket, mert úgy állt ki elébük, hogy nem igen tudott többet, mint ők, — magyarázta Vágó La­jos, a Gyógyászati Segédesz­közök Gyárának KlSZ-titká- ra. Makai Sándor, a MÁV alapszervezetének ágit. prop. titkárát megyei küldöttnek választották. Azt mondta, ha szót kap, neki is erről lenne elsősorban mondandója. Ügy érzi, nincs megoldva a politi­kai vitakörök vezetőinek kép­zése. — Mondogatjuk, nem jó, hogy néhányuknak millió funkciója van. Én is tele va­gyok aggatva, mint a kará­csonyfa. Szívesen csinálom, ez az életem, — mondta Nánási Eszter, a Férfi Fehér­neműgyár KlSZ-bizottságá- nak gazdasági felelőse, ta­nácstag, a szakszervezeti el­nökség tagja, a pénzügyi el­lenőrző bizottság tagja (van még funkciója.) — Ez beteg­ség volt a KISZ-ben, mindig az kapott újabb és újabb fel­adatot, aki már bizonyított. Testreszabott megbízást kell keresni mindenkinek. Ezzel nem csak a munkát osztjuk el, a sikerélményt is, és ak­kor a fiatalok tényleg jól ér­zik magukat a KISZ-ben. Késnek a mezOgazdasági munkák Teiles és cselekvő egyetértéssel tánsgaljik az SZKP békeprogramjéi Az agronómusok első ta­vaszi határszemléi áriéi győzték meg a szakembere­ket, hogy az elmúlt napok nagy hidegjei után megfa­gyott a föld felszíni rétege, amely egyelőre nem alkal­mas a mag fogadására, holott már korábban indítani kel­lett volna a vetőgápaket. Máskor ilyentájt már leg­alább a mák vetőmagja a földben van. Most pedig ké­sésben van a borsó és a ta­vaszi árpa is, még szerencse, hogy legtöbb helyen a talajt gondosan előkészítették a vetéshez, úgy, hogy a fagy felengedése után nyomban a határba Jcüldhetik a gépeiket. Ezután következik majd a fontos ipari növényéül, a nap­raforgó és a cukorrépa veté­se, ehhez azonban a talaj to­vábbi felengedésére, felmele­gedésére van szükség. Kér­dés, hogy a különben már­ciusban — áorilis elején ese­dékes munkát idén mikor lehet elkezdeni.. Némi késés­re mindem esetre ezeknél a növényeknél is számítanak a szakemberek, ami azonban a későbbi terméskilátásokat estek sikkor befolyásolja ked­vezőtlenül. ha a munkát nem megfelelő minőségben végzik el. Az elhúzódó tél visszave­tette a munkát a Rvümöl'- CSÖS-, és szőlőskertekben is. A vetésekhez a gazdaságok már készenlétben tartják a szükséges vetőmagot. Az ipa­ri növényekből és a zöldség­félékből jó az ellátás. Tegnap ülést tartott .az ■Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bizottságának elnöksége. Az ülést Kállai Gyula, az MSZMP KB tagja, á Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának és az Európai Biz­tonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságá­nak elnöke nyitotta meg, majd Papp Anna, a bizott­ság titkára tartott beszámo­lót a végzett munkáról és a bizottság előtt álló felada­tokról. A beszámoló részletesen szólt a magyar nemzeti bi­zottság elmúlt évi sokoldalú hazai és nemzetközi tevé­kenységéről: az európai köz- ‘ vélemény képviselői II. köz­gyűlése alkalmából szerve­zett rendezvényeikről, a bi­zottság gazdag két- és több­oldalú nemzetközi kapcsola­tairól, valamint a társadal­mi és tömegszervezetekniek az európai biztonság és együttműködés elősegítése érdekében végzett munkájá­ról. A beszámoló fölötti vitá­ban felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa-,- nak főtitkára, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságá­nak elnökségének tagja, aki hangsúlyozta erűnek szüksé­gességét, hogy a bizottság az eddigiednél is fokozottabban törekedjék más társadalmi és tömegszervezetekkel közös akciók szervezésére az euró­pai biztonság és együttmű­ködés ügyének előmozdítása érdekében. Az elnökség hangsúlyozta. hogy a magyar közvélemény teljes és cselekvő egyetértés­sel fogadja az SZKP XXV. kongresszusán kidolgozott új békapirogriaimot, s a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottsága 1976. már­cius 14-i állásfoglalásának széliemében azt saját ügyé­nek, programjának tekinti. Meggyőződésünk — hangsú­lyozta az elnökség —, hogy Európa a népek akaratának megfelelően — minden aka­dályt leküzdve — továibb ha­lad a politikai és katonai enyhülés útján. A tavaszi béke és barátsági hónap ke­retében május 9—15 között az Országos Béketanáccsal és más szervezetekkel közösen „Európai biztonsági és lesze­relési hetet” rendez az el­nökség. Az elnökség úgy döntött, hogy ez év őszén magyar— olasz kezdeményezésre meg­rendezi az európai biztonság problémáival foglalkozó euró­pai történészkenferenciáb Az elnökség a magyar nemzeti bizottság teljes tá­mogatásáról biztosította az eurónai biztonság és együtt­működés nemzetközi bizott­ságát, arrielwrak munkájában a jövőben is részt vesz. Á fejlődés lépcsői I tiszabsrai Lénia Tsz-taa A tiszaburai Lenin Termelőszövetkezet főképp a megy- gyeséről híres. Igaz, a gyümölcsösnek még csak egy része fordult, termőre, de amikor tavasszal virágozni kezdenek a, fak‘ akkor nagyon szép látványban lehet része a' látogatónak*. Ha azonban nemcsak a díszbe öltözött gyümölcsös érdekli, akkor azt is megtudhatja: a gazdaságról, hogy az üzem évről évre növekvő hozamokkal és egyre nagyobb nyereséggel di­csekedhet Minek köszönhető ez? Leg­inkább a növénytermesztés­nek, s természetesen a tsz- ben dolgozóknak, a szervezett munkának. A korábbi időkre visszatekinlve a gazdaságot az jellemezte, hogy sokfajta növényt termesztettek, és ez­zel elaprózták a szántóterüle­tet, a munkaerőt. Az utóbbi években — 1971-től — vi­szont megkezdődött a speci­alizálódás: egyre kevesebb növényt vetettek. Azt is meg­választották, hogy a talajmú- veléstől a betakarításig mennyire gépesíthetek a munkafolyamatok, s azt sem hagyták utolsó szempontnak, hogy az adott földterületen mely kultúrák termesztése a leggazdaságosabb. Tavaly például az összes szántó 45 százalékába búza került, és jelentős területet, több mint 15 százalékot foglalt el a ku­korica is. A takarmánynövé­nyek között a lucerna „ve­zet”. Az üzem éghajlati és talaj­adottságai kedvezőek a búza számára. Az elmúlt évi csa­padékos nyár ellenére is több mint 35 mázsa kenyérgabonát arattak le egy hektárról, és a búza jövedelmezősége itt jobb, mint a többi ágazaté. Ezért az üzem vezetői hason­ló nagyságú területen akar­nak gabonát termelni, és a fő cél a jövőben is a hozamok javítása lesz. A kukoricater­mesztéssel hasonló a helyzet. Az eredmények itt is tovább javíthatók, ha a földbe több tápanyagot, juttatnak vissza, jobban ügyelnek a szakszerű gyomirtásra, az öntözésre, v valamint a betakarítás komp- * lex megszervezésére. A termelőszövetkezetben főleg tömegtakarmányt fo­gyasztó állatokat tartanak. A lucernát szénaként, szerázs­ként, valamint Észtté feldol­gozva kapja az állomány. Jelentőségéhez mérten elég alacsony, szárítóit szénában számolva hektáronként. ■ 44 mázsa volt tavaly a lucerna termése. Ezek szerint javíta­ni való itt is bőven alvad. Ugyanez vonatkozik az ál­lattenyésztésre is, mert a 100 hektárra jutó számosállat­létszám csak 16.5, és ez bi­zony kevés. A termelési mu~, tatók viszont mind a szarvas-.1 marha-, mind pedig a juh­ágazatban elérik, illetve meg­haladják a megyei átlagot. A termelőszövetkezet adott-, ságai a két állatfaj igényei­nek megfelelnek, ezért a jö­vőben is ezeket tenyésztik. Az elkövetkezendő két esz­tendőben a hozamnövelés kapja a fő hangsúlyt, a ké­sőbbiekben pedig, a termelé­si mutatók javítása mellett, az állatlétszámot is nagyobb mértékben fogják növelni. A távolabbi cél tehát az, hogy a fejlett növénytermesztés' mellett egyenrangú állatte­nyésztés is legyen a gazda­ságban. B. A. A NAGYKUNSÁGI ÁLLAMI GAZDASÁG egyik, nyereséges ágazata a kacsatenyész­tés. Az elmúlt évben több mint 300 ezer kacsát neveitek fel, ami 16 millió forint termelési értéket hozott a gazdaságnak. A jobb felnevelés érdekében rácspadozatot ké­szítenek, ahol 3 hétig tartják a napos kacsákat, majd ezután helyezik ki a szabadba, a halastóra. Képünkön: A gazdaság dolgozói a nevelöhelyiségben a rácspadozat ki­alakításán munkálkodnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents