Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-21 / 69. szám
1976. március 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 s Epü! az üvegváros A megyében, de különösen a városokban — s köztük Szolnokon is — sok gond van a lakosság zöldségellátásával. A rákóczifalvi Egyesült Rákóczi Tsz szajoli kerületében pedig a nők számára kellett hosszútávra munkaalkalmat keresni. Kézenfekvő volt az elhatározás: hathektáros üvegházat építenek. Átadás 1977 végén A termelés szerkezetét is át kellett alakítani, mégpedig úgy, hogy a növénytermesztési főágazattól teljesen leválasztották a gyümölcs- és a díszfaiskola-ágazatot, hozzájuk csatlakoztatták a primőr zöldségkertészetet, s e három tevékenységet 1976. január 1-től a kertészeti főágazat fogja össze. Mindez persze csak akkor következhetett be, amikor a 'bolgár partnerrel — egyéves előkészítés után — sikerült megkötni a szerződést. Azóta Bulgáriából a legnagyobb pontossággal érkeznek a magyar szabványnak is megfelelő, 60 ezer négyzetméter felületű üvegház felszerelései. Erre a jó együttműködésre annál is inkább szükség van, mert amikor a szövetkezet birtokában volt a 200 millió forintos beruházás 70 százalékos állami támogatásáról szóló okmány, s ezzel együtt a pénzügyi fedezet, már akkor kitűzték az átadási határidőt, és ez a dátum 1977 utolsó negyedéve. Az átadás időpontjának megállapítása után az üzem vezetőinek legsürgősebb dolga az volt, hogy fontossági sorrendet állítson fel a teendők között. Elsőként az.üzem saját tervező csoportja a bolgár terveket — nagyon gyorsan, néhány hónap alatt — átültette magyar adottságokra. Bulgáriából ugyanis csak a vázszerkezetre és az üvegfelületre érkeztek tervek, az összes kiegészítő és járulékos beruházás dokumentációját itt kellett elkészíteni. A kivitelezés pontosságára a gazdaság tíz év óta jól dolgozó építőbrgiádja a garancia. Ezek az emberek építették fel az üzem 850 férőhelyes tehenészeti , szaktelepét, az évi tízezer hízót, és az évi 1 ngillio baromfit ki- bocsájtó szaktelepeket is. fi meleg víz olcsói Az sem mindegy, hogy egy ekkora, igen energiaigényes létesítményt mivel fűtenek. A gázfűtésre az engedély már megvan, de a gazdaság szakemberei úgy gondolták, ha a területen megfelelő mélységben találnak termálvizet, akkor azt hasznosítják. Egyrészt a meleg víz olcsóbb. másrészt így nagyobb az üzembiztonság. A kútfúró vállalat szakemberei, mintegy 1300 méter mélyen megfelelő hőfokú termálvizet találtak. Kiderült, a kutatók jól számítottak: a Szolnok megyei Tanács székháza mögött levő termálvízforrás, illetve annak ,,medencéje” Szajolig húzódik. Ha a víz összetétele megfelelő — s az eddigi vizsgálatok erre engednek következtetni — akkor ez a termálkút másfél hektár altalaj fűtésére alkalmas. Pontos számok még nincsenek, de a meleg viz 30—35 százalék energia, azaz 1,5—2 millió forint évi megtakarítását teszi lehetővé. A kútfúrás 4 millió 250 ezer forintba került, nem kell számolási bravúr eldöntéséhez, hogy megéri, vagy sem. Primőr jövő tavasszal? A termeléshez viszont szakemberek is kellenek. A szövetkezet erről is gondoskodott: a növényház valamennyi agronómiái és gépészeti vezetője már a helyszínen irányítja ».az építkezést. Most szervezik, és iaz év második felében kezdik meg. a majd ott dolgozó nők zöldségtermesztő szakmunkássá képzését. A lányoknak, asz- szonyoknak a főzéssel serr. kell bajlódniuk majd, mert az egyéb szociális létesí.lmé nyékén — fürdő, zuhanyozó stb. — túl modern konyhát és éttermet építenek az üvegházak mellé. Rövidesen itt étkezhet minden, a szajoli kerületben dolgozó tsz- tag. S .végül, amit Nyíri László elnökhelyettes utolsó, kellemes meglepetésként árült el: ha a termálvíz alkalmas lesz e£ fűtésre, akkor 1—1,5 hektáron ez év végén megkezdik a próbaüzemet, és jövő tavasszal innen Szolnokra és a környező piacokra' már friss zöldséget szállítanak. B A. Újítás gombnyomásra Ttem is olyan régen egy gyerekfilmet láttam, ahol gombnyomásra az emberek mindenfélét kitaláltak: gombnyomásra építették a fantasztikus házakat, gondolták ki a szupergépeket ... Négy fiatalemberről jutott eszembe ez a film. ök „gombnyomásra” kitaláltak s megvalósítottak yalarm t... Mennyi ideig tartott ez a gombnyomás? — Egy esztendeig izgultunk, örültünk, elkeseredtünk, dolgoztunk, kísérleteztünk, míg végül megszületett ez a cseppet sem fantasztikus anyag — mondja Sólyom Károly a martfűi Tisza Cipőgyár technológusa. Arról a megmagyiarázhatait- lan belső kényszerről beszélgetünk amiben egy újítás születik. . — Az ember egyszercsak azon kapja magát, figyeli hol, mit lehetne másképpen, jobban csinálni. Valószínűleg senki nem hinné el nekünk, hogy az egyik reggel úgy mentünk be a gyárba. „Most kitalálunk egy 4 millió forintos újítást”... Az ötlet, a kezdeti elképzelés hónapokig formálódik, úgy hogy közben nem is gondolunk rá. Ahogy mondtam ennék az ötletnek a megvalósítása majdnem egy évig tartott. — Miről is van szó? •— Amikor a cipőtalpak anyagát készítik, több mint tizenöt alkotóelemet összekevernek, összedolgoznak. Ebből készül a lemez, abból pedig a talp. Az alkotóelemek közül az egyik legfontosabb a természetes kau- csuk volt. „Volt” — mert újításunkkal lehetővé tettük, hogy ez a drága importanyag most már műkaucsukkal helyettesíthető. Major Ferenc mfiszakve- zető az üzemi próba során segítette tanácsaival az ügy, jobban mondva az anyag kialakulását: — A henger hőmérsékletével volt a legtöbb baj... Ez alől a szerencsés vagy szerencsétlen henger alól gördül ki a talp szépen megmunkálva, vagy eldeformálódva. Próbáltuk így, úgy, de mindig tapadt az anyag. Aztán egyszer véletlenül lehűlt a henger... és sikerült! Hát persze, alacsonyabb hőmérsékleten kell csinálni'! — kaptunk a fejünkhöz. Ez így elmondva pár mondat, ott meg izzadás, türelmetlenség. Volt olyan perc, óra sőt nap is amikor lemondtunk arról, hogy sikerül. — Hogyan fogadták az újat azok a munkások, akiknek a gépén először próbálták ki? — Az új dolgoktól először általában idegenkednek az emberek. Vajon milyen lesz? Lehet-e vele tartani a normát? Meglesz-e a pénz? De, ahogy egyre többet megtudtak az előnyeiről, annál szívesebben dolgoztak velünk. A rangidős Makula Károly a „C” gyár volt vezetője (most a gyári DH irányítója) így beszél: — Az új anyaghoz a mű- kaucsuk folyékony állapotban adagolható, ezért megszűnik a talpanyag őrlése, amit itt a gumi „törésének” neveznek. Puhább, plasztikusabb a régihez képest — rövidebb tehát a keverés. Egy érvben ez kétezer óra megtakarítást eredményezett, úgy hogy az anyagminősége a régivel egyenértékű vagy jobb. Nos, ennyit az előnyökről. — Mesélne a vitákról!.., Ha volt egyáltalán ilyen,? — Igen vitatkoztunk is ... Spekuláltunk, hogy mit, hogyan kéne tenni. A hangulat különösen a végén parázslóit fel, amikor láttuk milyen jelentős megtakarítást érhetnénk el, ha sikerülne ... A pasztillálódás, az olajoldékoinyság beállításánál törtük legtöbbet a fejünket. Otthon, a gyárban, mindenütt. Aztán a kísérletezgetés végül meghozta az optimális arányokat. A munka utolsó szakasza cseppet sem volt új, hisz Benyus Kálmán előkalkulá- tor sok számítást készített már... Mégis ez volt a legizgalmasabb szakasz: vajon megérte-e a befektetést. Most a piaci árak és a számológép dönti el, szükség van-e tényleg az anyagra' úgy ahogyan gondolták? — Hogy a számítás milyen eredményt hozott az megtekinthető a keverőkádaikban. Október közepe óta' ott készül ugyanis az új anyag — nyugati importanyag helyett rubelért beszerezhető, olcsóbb műkaucsukkal évenként majdnem 4 millió forint haszonnal. Hajnal József Műszer az oíajszentyezidés mérésére A petrolkémiai ipar rohamos fejlődésével egyre nagyobb mennyiségű szennyvízzel kell számolniuk á szakembereknek. A kutatók feladata, hogy az olajtartalom kimutatására a leggyorsabb és a legpontosabb módszert kidolgozzák. Erre vállalkozott a veszprémi Vegyipari Egyetemen, a Magyar Tudományos Akadémiai petrolkémiai kutató csoportja. Olyan műszert konstruáltak, amellyel néhány perc alatt kimutatható a kóros anyag mennyisége. Az ötletes berendezés működésének alapelve, hogy „elégeti” a mintát és a keletkezett széndioxid mennyiségéből meghatározható az olajtartalom is. Az új műszer prototípusa a Tiszai Vegyi Kombinátnál már sikeresen vizsgázott. Műtrágya kis csoinagiian A peremartoni Vegyipari Vállalatnál — ahol az országban elsőnek kezdték meg a hármas hatóanyagú komplex műtrágya gyártását — megkezdték a kis adagok csomagolását is. A nitrogént foszfort és káliumot egyaránt tartalmazó talajtáplálékból 5 kilós adagokat készítenek — a kiskert-tulajdonosoknak. fiz Y. ötéves tervben Több lakás épül Tiszafüreden A IV, ötéves terv idején Tiszafüreden — a családi- házakkal együtt — összesen 650 új lakás készült el. Ez nem volt elég, hiszen az iparosodó, egyre nagyobb szerepet betöltő, növekvő lélekszámú nagyközségben mind több lakásra van szükség. Az V. ötéves terv közelmúltban jóváhagyott lakás- építési programja ennek az intenzív fejlődésnek igyekszik megfelelni. Szövetkezeti, tanácsi, célcsoportos és OTP-lakás csaknem kétszer annyi épül 1976. és 80 között, mint az előző ötéves tervben. Várhatóan növekedni fog a családiház-épí- tők száma is. (A IV. ötéves tervben 500-nál több csalá- díház épült.) A Néphadsereg úton — a beruházási program szerint — 96 szövetkezeti, 138. OTP- és 60 tanácsi célcsoportos lakás épül. A tiszafüredi Nagyközségi Tanács és az OTP Szolnok megyei Igazgatósága között létrejött megállapodás értelmében 51 OTP-lfikás kivitelezése még az idén elkezdődik. A nagyközségi tanács — az építési ütemhez igazodva — az érintett területet közművesíti: többek között nagyarányú útépítésre is sor kerül. A tiszafüredi gazdasági szervek az előző esztendőkben jelentős munkáltatói kölcsönnel segítették dolgozóikat a lakásvásárlásban. Az elmúlt 5 évben összesen 41 családnak nyújtottak ilyen célra támogatást. A következő években hasonlóképpen segítik dolgozóikat, hogy mielőbb lakáshoz jussanak. Tizenkilenc üzenete flgSflQ—19-ben bonyolult és ellentmondásos körül- I IW mények közepette forradalom zajlott le Magyarországon. A hazai események szerves részét alkották a Közép- és Kelet-Európa országaiban forrpontig jutott nemzeti és társadalmi erjedésnek. A 19. századi polgári forradalom adott megoldásának, a nemzetinemzetiségi kérdést soknemzetiségű dinasztikus birodalmakba szorító megoldatlanságának, és a kifejlődött imperializmusnak ellentmondásai jelentették azokat a fogódzókat, amelyek körül a változások ígéretét hor- j dozó erők és az ellentétek kialakultak. S Oroszország mellett Magyarország vállalta a megoldások útját a legkövetkezetesebben, ha végső soron akkor nem is sikeresen. A hazai forradalmi folyamatok csúcspontja, fel- szabadulás előtti nemzeti és munkásmozgalmi törté- ' netünk vitathatatlanul legfényesebb időszaka Volt az 1919. március 21-ével kezdődő 133 nap. Magyarország ezeréves történetében először fordult elő, hogy a dolgozó nép kezébe vette a haza irányításának gyeplőjét, megkísérelte a kizsákmányolás és osztálynélküli társadalom építését a Duna—Tisza vidékén. A Tanács- köztársaság kikiáltásával Magyarország a társadalmi haladás, a világforradalmi folyamat élvonalába került, és biztosította magának a nemzetközi proletáriátus, a fiatal szovjet köztársaságok rokonszenvét és szövetségét. S viszonzásul — már puszta létével — támogatta azok élet-halál harcát, meglazította a Szóvjetország köré .szerveződő hírhedt „egészségügyi övezetet”. A Tanácsköztársaság története — intézkedései, harcai, eredményei és hibái — iskolai tananyaggá historizálódtak napjainkra. Tanulsága, példája azonban eleven, a nemzetközi ^munkásmozgalom és a magyar szocialista államvezetés, pártpolitika fegyvertárának fontos kellékei közé tartozik. ■ A magyar kommün története ugyanis napjainkban is aktuális problémák sorára hívja fel a figyelmet. Mindenekelőtt a nemzeti és nemzetközi folyamatok elválaszthatatlan összefüggéseire. A belső hazai fejlődés és a korabeli világtörténelmi tendenciák találkozása és egymásra utaltsága tette lehetővé a Tanácsköztársaság győzelmét, harcainak és törekvéseinek kezdeti lelkesítő sikerét. Ugyanakkor a Tanácsköztársaság példája figyelmeztet a hatalom jellegének döntő fontosságára. a proletárdiktatúrának — mint proletárdemok- ; ráciának, a legfejlettebb demokráciának — következetes és megalkuvásmentes vállalására. És nem utolsósorban példájával olyan szövetségi politika vállalására és végigvitelére üzen, amely az össztársadalmi érdek, mondjuik ki: nemzeti érdek, amely a munkásosztály vezető szerepének elsődlegessége és érvényesítése meí- 1 lett, a lehetséges szövetségesek és útitársak igényeit és í érdekeit is figyelembe veszi, a hatalom és a szocialista építés szolgálatába állítja. H z első magyar proletárdiktatúrát az ellenforra- * dalmi túlerő leverte. Ezzel ideiglenesen meg- i szakadt az 1918. októberében elindult és 1919. tavaszára a proletárdiktatúrába torkolló forradalmi fejlődés. A folyamat méltó örököseiként és továbbfejlesztőiként napjainkban váltjuk valóra — egyre gazdagodó eszmei és politikai fegyvertárral — az elődök ; fényes elképzelését, Fő a mellékes!? Olvasóink véleménye a második munkakörről Lapunkban néhány héttel ezelőtt kétrészes cikk jelent meg a második munkakörről, a másodállásokról, mellékfoglalkozásokról. Akkor megyénk tizenöt üzemében, szövetkezetében jártunk, megvizsgálva mekkora a rend ezen a téren, s néhány visszaélésre is fényt derítettünk. Olvasóink közül többen, nem sajnálva a fáradságot, levélben is elmondták véleményüket erről a témáról. Eibarapdzott álláshalmozás M. T. például Kétpóról azt írja, hogy tapasztalata szerint is elharapózott az álláshalmozás. Ügy gondoljuk, M. T. joggal írja: „Nem tudom elképzelni, hogy akinek az állása teljes embert kíván, hogyan tud emellett mást is elintézni úgy, hogy minden rendben legyen”. Mi is nehezen tudjuk elképzelni, ezért is igyekeztünk hasonló esetekre felhívni a figyelmet. Kétpói olvasónk azt javasolja, — s erre érdemes odafigyelni — hogy nyugdíjasokat kellene a nem egész embert kívánó munkakörökben alkalmazni, akik szíves-örömest vállalnák ezt. Figyelemre méltó dolgokról ír M. V. szolnoki olvasónk is. Ö az egyik szolgáltató vállalatnál beszélgetett munkatársaival, s ax’ra a meggyőződésre jutottak, hogy ,,a mellékállás mellékfoglalkozás az a terület, ahol leginkább érvényesül a mondás: a pénznek nincs szaga”. Cikkeinkről megállapították: „az úgy, ahogy van helyes és nagyon időszerű.” Náluk is — írja M. V. — több szakmunkás mellékfoglalkozásban segít a lakossági szolgáltatás ellátásában. Tízforintos órabért (amelyhez még tíz forint rezsiköltség járul) kapnak, munkájuk „maximálisan” szabályozott, rendszeresen kötelesek elszámolni, munkájukat folyamatosan ellenőrzik, és azért amit megjavítottak hathónapos garanciát "kell vállalniuk. M. V. és munkástársai saját mellékfoglalkozásukkal vetik össze cikkeinkben olvasott eseteket és megállapítják: „a mellékfoglalkozások jelentős hányada nincs arányban a társadalmi hasznosságot tekintve a kifizetett bérekkel”. Különbséget éreznek a fizikai munkás és a szellemi dolgozó mellékfoglalkozása között — írják — és egyetértenek azzal, hogy a most megjelent rendelkezés szigorú és következetes végrehajtásával ezen a területen is rendet kell teremteni. Mindenki dolgozzon meg a pénzéért. „ügyes emberek” E. V. Kisújszállásról arról ír, hogy szívesen látta lapunkban a kát cikket. Tapasztalata szerint ugyanis akad még néhány „nagyon is ügyes ember, aki a pénzt igen szereti". A visszaélések leleplezése társadalmi érdek — állapítja meg. R. J. szolnoki olvasónk, cikkünkkel egyetértve, maga is példákat hoz fel. Tapasztalata szerint a szakértők egyes helyeken szinte szellemi alkotásnak megfelelő jogdíjakat veéznek fel. Ügy gondolja, a most megjelent rendelet arra is alkalmat ad, hogy az illetékesek ennek is utana nézzenek. — A levélíró azt is sokalja, hogy például a munka- védelmi felügyelők az oktatásért 90 forintos óradíjat kapnak. Ebben már csak részben érthetünk egyet. Ha az előadás hevenyészett, nem alapos, látszik, hogy az előadó nem készült fel rá, akkor R. J.-nek igaza van. Az óradíjba ugyanis a lelkiismeretes felkészülés is „bele van kalkulálva”, tehát nem az óradíjat kellene csökkenteni, hanem az előadások színvonalát növelni. Például úgy, hogy csak az kaphasson ismét megbízást előadásra, aki már bizonyította: szabad idejét nem sajnálva, felkészülten áll hallgatói elé. Bátran, leiepieztien Olvasónk másutt ezt írja: „Két részből álló jó cikket olvastam a Néplapban. Amit írnak helyes, igaz, de — kevés. .. Ne érjék be ennyivel, folytassák bátran, leieplező- en.” • • ♦ A két cikkel az volt a célunk. hogy a közvélemény figyelmét ráirányítsuk a második munkakörrel kapcsolatos gondokra, visszaélésekre. Hiszen, túl a rendteremtő rendelkezés végrehajtásán, egy-egy munkahelyi kollektíva is sokat tehet azért, hogy munka nélkül senki se juthasson jövedelemhez, hogy mindannyiunk forintjait egyesek ne ügyeskedhessek saját zsebükbe. T. P. i
