Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

1976. március 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 s Epü! az üvegváros A megyében, de különösen a városokban — s köztük Szolnokon is — sok gond van a lakosság zöldségellátásával. A rákóczifalvi Egyesült Rá­kóczi Tsz szajoli kerületében pedig a nők számára kellett hosszútávra munkaalkalmat keresni. Kézenfekvő volt az elhatározás: hathektáros üvegházat építenek. Átadás 1977 végén A termelés szerkezetét is át kellett alakítani, mégpe­dig úgy, hogy a növényter­mesztési főágazattól teljesen leválasztották a gyümölcs- és a díszfaiskola-ágazatot, hoz­zájuk csatlakoztatták a pri­mőr zöldségkertészetet, s e három tevékenységet 1976. január 1-től a kertészeti fő­ágazat fogja össze. Mindez persze csak akkor következhetett be, amikor a 'bolgár partnerrel — egyéves előkészítés után — sikerült megkötni a szerződést. Azóta Bulgáriából a legnagyobb pontossággal érkeznek a ma­gyar szabványnak is megfe­lelő, 60 ezer négyzetméter felületű üvegház felszerelé­sei. Erre a jó együttműkö­désre annál is inkább szük­ség van, mert amikor a szö­vetkezet birtokában volt a 200 millió forintos beruházás 70 százalékos állami támoga­tásáról szóló okmány, s ez­zel együtt a pénzügyi fede­zet, már akkor kitűzték az átadási határidőt, és ez a dátum 1977 utolsó negyedéve. Az átadás időpontjának megállapítása után az üzem vezetőinek legsürgősebb dol­ga az volt, hogy fontossági sorrendet állítson fel a teen­dők között. Elsőként az.üzem saját tervező csoportja a bolgár terveket — nagyon gyorsan, néhány hónap alatt — átültette magyar adott­ságokra. Bulgáriából ugyan­is csak a vázszerkezetre és az üvegfelületre érkeztek tervek, az összes kiegészítő és járulékos beruházás doku­mentációját itt kellett elké­szíteni. A kivitelezés pontosságára a gazdaság tíz év óta jól dolgozó építőbrgiádja a ga­rancia. Ezek az emberek épí­tették fel az üzem 850 férő­helyes tehenészeti , szaktele­pét, az évi tízezer hízót, és az évi 1 ngillio baromfit ki- bocsájtó szaktelepeket is. fi meleg víz olcsói Az sem mindegy, hogy egy ekkora, igen energiaigényes létesítményt mivel fűtenek. A gázfűtésre az engedély már megvan, de a gazdaság szakemberei úgy gondolták, ha a területen megfelelő mélységben találnak termál­vizet, akkor azt hasznosít­ják. Egyrészt a meleg víz ol­csóbb. másrészt így nagyobb az üzembiztonság. A kútfúró vállalat szakemberei, mint­egy 1300 méter mélyen meg­felelő hőfokú termálvizet ta­láltak. Kiderült, a kutatók jól számítottak: a Szolnok megyei Tanács székháza mö­gött levő termálvízforrás, il­letve annak ,,medencéje” Szajolig húzódik. Ha a víz összetétele meg­felelő — s az eddigi vizsgála­tok erre engednek következ­tetni — akkor ez a termál­kút másfél hektár altalaj fű­tésére alkalmas. Pontos szá­mok még nincsenek, de a meleg viz 30—35 százalék energia, azaz 1,5—2 millió forint évi megtakarítását te­szi lehetővé. A kútfúrás 4 millió 250 ezer forintba ke­rült, nem kell számolási bra­vúr eldöntéséhez, hogy meg­éri, vagy sem. Primőr jövő tavasszal? A termeléshez viszont szakemberek is kellenek. A szövetkezet erről is gondos­kodott: a növényház vala­mennyi agronómiái és gépé­szeti vezetője már a helyszí­nen irányítja ».az építkezést. Most szervezik, és iaz év má­sodik felében kezdik meg. a majd ott dolgozó nők zöld­ségtermesztő szakmunkássá képzését. A lányoknak, asz- szonyoknak a főzéssel serr. kell bajlódniuk majd, mert az egyéb szociális létesí.lmé nyékén — fürdő, zuhanyozó stb. — túl modern konyhát és éttermet építenek az üvegházak mellé. Rövidesen itt étkezhet minden, a sza­joli kerületben dolgozó tsz- tag. S .végül, amit Nyíri László elnökhelyettes utolsó, kelle­mes meglepetésként árült el: ha a termálvíz alkalmas lesz e£ fűtésre, akkor 1—1,5 hek­táron ez év végén megkez­dik a próbaüzemet, és jövő tavasszal innen Szolnokra és a környező piacokra' már friss zöldséget szállítanak. B A. Újítás gombnyomásra Ttem is olyan régen egy gyerekfilmet láttam, ahol gombnyomásra az emberek mindenfélét kitaláltak: gombnyomásra építették a fantasztikus házakat, gondolták ki a szupergé­peket ... Négy fiatalemberről ju­tott eszembe ez a film. ök „gombnyomásra” kitaláltak s megvalósítottak yalarm t... Mennyi ideig tartott ez a gombnyomás? — Egy esztendeig izgul­tunk, örültünk, elkesered­tünk, dolgoztunk, kísérletez­tünk, míg végül megszületett ez a cseppet sem fantaszti­kus anyag — mondja Só­lyom Károly a martfűi Ti­sza Cipőgyár technológusa. Arról a megmagyiarázhatait- lan belső kényszerről be­szélgetünk amiben egy újí­tás születik. . — Az ember egyszercsak azon kapja magát, figyeli hol, mit lehetne másképpen, jobban csinálni. Valószínű­leg senki nem hinné el ne­künk, hogy az egyik reggel úgy mentünk be a gyárba. „Most kitalálunk egy 4 mil­lió forintos újítást”... Az ötlet, a kezdeti elképzelés hónapokig formálódik, úgy hogy közben nem is gondo­lunk rá. Ahogy mondtam ennék az ötletnek a megva­lósítása majdnem egy évig tartott. — Miről is van szó? •— Amikor a cipőtalpak anyagát készítik, több mint tizenöt alkotóelemet össze­kevernek, összedolgoznak. Ebből készül a lemez, abból pedig a talp. Az alkotóele­mek közül az egyik legfon­tosabb a természetes kau- csuk volt. „Volt” — mert újításunkkal lehetővé tettük, hogy ez a drága importanyag most már műkaucsukkal he­lyettesíthető. Major Ferenc mfiszakve- zető az üzemi próba során segítette tanácsaival az ügy, jobban mondva az anyag kialakulását: — A henger hőmérsékle­tével volt a legtöbb baj... Ez alől a szerencsés vagy szerencsétlen henger alól gördül ki a talp szépen meg­munkálva, vagy eldeformá­lódva. Próbáltuk így, úgy, de mindig tapadt az anyag. Aztán egyszer véletlenül le­hűlt a henger... és sikerült! Hát persze, alacsonyabb hő­mérsékleten kell csinálni'! — kaptunk a fejünkhöz. Ez így elmondva pár mondat, ott meg izzadás, türelmetlenség. Volt olyan perc, óra sőt nap is amikor lemondtunk arról, hogy sikerül. — Hogyan fogadták az újat azok a munkások, akik­nek a gépén először próbál­ták ki? — Az új dolgoktól először általában idegenkednek az emberek. Vajon milyen lesz? Lehet-e vele tartani a nor­mát? Meglesz-e a pénz? De, ahogy egyre többet megtud­tak az előnyeiről, annál szí­vesebben dolgoztak velünk. A rangidős Makula Ká­roly a „C” gyár volt veze­tője (most a gyári DH irá­nyítója) így beszél: — Az új anyaghoz a mű- kaucsuk folyékony állapot­ban adagolható, ezért meg­szűnik a talpanyag őrlése, amit itt a gumi „törésének” neveznek. Puhább, plaszti­kusabb a régihez képest — rövidebb tehát a keverés. Egy érvben ez kétezer óra megtakarítást eredménye­zett, úgy hogy az anyagmi­nősége a régivel egyenérté­kű vagy jobb. Nos, ennyit az előnyökről. — Mesélne a vitákról!.., Ha volt egyáltalán ilyen,? — Igen vitatkoztunk is ... Spekuláltunk, hogy mit, ho­gyan kéne tenni. A hangu­lat különösen a végén pa­rázslóit fel, amikor láttuk milyen jelentős megtakarí­tást érhetnénk el, ha sike­rülne ... A pasztillálódás, az olajoldékoinyság beállítá­sánál törtük legtöbbet a fe­jünket. Otthon, a gyárban, mindenütt. Aztán a kísérle­tezgetés végül meghozta az optimális arányokat. A munka utolsó szakasza cseppet sem volt új, hisz Benyus Kálmán előkalkulá- tor sok számítást készített már... Mégis ez volt a leg­izgalmasabb szakasz: vajon megérte-e a befektetést. Most a piaci árak és a szá­mológép dönti el, szükség van-e tényleg az anyagra' úgy ahogyan gondolták? — Hogy a számítás milyen eredményt hozott az megte­kinthető a keverőkádaikban. Október közepe óta' ott ké­szül ugyanis az új anyag — nyugati importanyag he­lyett rubelért beszerezhető, olcsóbb műkaucsukkal éven­ként majdnem 4 millió fo­rint haszonnal. Hajnal József Műszer az oíajszentyezidés mérésére A petrolkémiai ipar roha­mos fejlődésével egyre na­gyobb mennyiségű szenny­vízzel kell számolniuk á szakembereknek. A kutatók feladata, hogy az olajtarta­lom kimutatására a leggyor­sabb és a legpontosabb mód­szert kidolgozzák. Erre vál­lalkozott a veszprémi Vegy­ipari Egyetemen, a Magyar Tudományos Akadémiai pet­rolkémiai kutató csoportja. Olyan műszert konstruáltak, amellyel néhány perc alatt kimutatható a kóros anyag mennyisége. Az ötletes be­rendezés működésének alap­elve, hogy „elégeti” a min­tát és a keletkezett szén­dioxid mennyiségéből meg­határozható az olajtartalom is. Az új műszer prototípusa a Tiszai Vegyi Kombinátnál már sikeresen vizsgázott. Műtrágya kis csoinagiian A peremartoni Vegyipari Vállalatnál — ahol az or­szágban elsőnek kezdték meg a hármas hatóanyagú komp­lex műtrágya gyártását — megkezdték a kis adagok csomagolását is. A nitrogént foszfort és káliumot egyaránt tartalmazó talajtáplálékból 5 kilós adagokat készítenek — a kiskert-tulajdonosoknak. fiz Y. ötéves tervben Több lakás épül Tiszafüreden A IV, ötéves terv idején Tiszafüreden — a családi- házakkal együtt — összesen 650 új lakás készült el. Ez nem volt elég, hiszen az ipa­rosodó, egyre nagyobb sze­repet betöltő, növekvő lé­lekszámú nagyközségben mind több lakásra van szük­ség. Az V. ötéves terv közel­múltban jóváhagyott lakás- építési programja ennek az intenzív fejlődésnek igyek­szik megfelelni. Szövetkeze­ti, tanácsi, célcsoportos és OTP-lakás csaknem kétszer annyi épül 1976. és 80 kö­zött, mint az előző ötéves tervben. Várhatóan növe­kedni fog a családiház-épí- tők száma is. (A IV. ötéves tervben 500-nál több csalá- díház épült.) A Néphadsereg úton — a beruházási prog­ram szerint — 96 szövetke­zeti, 138. OTP- és 60 tanácsi célcsoportos lakás épül. A tiszafüredi Nagyközségi Tanács és az OTP Szolnok megyei Igazgatósága között létrejött megállapodás értel­mében 51 OTP-lfikás kivi­telezése még az idén elkez­dődik. A nagyközségi ta­nács — az építési ütemhez igazodva — az érintett te­rületet közművesíti: többek között nagyarányú útépítésre is sor kerül. A tiszafüredi gazdasági szervek az előző esztendők­ben jelentős munkáltatói kölcsönnel segítették dolgo­zóikat a lakásvásárlásban. Az elmúlt 5 évben összesen 41 családnak nyújtottak ilyen célra támogatást. A következő években ha­sonlóképpen segítik dolgo­zóikat, hogy mielőbb lakás­hoz jussanak. Tizenkilenc üzenete flgSflQ—19-ben bonyolult és ellentmondásos körül- I IW mények közepette forradalom zajlott le Ma­gyarországon. A hazai események szerves részét alkot­ták a Közép- és Kelet-Európa országaiban forrpontig jutott nemzeti és társadalmi erjedésnek. A 19. századi polgári forradalom adott megoldásának, a nemzeti­nemzetiségi kérdést soknemzetiségű dinasztikus biro­dalmakba szorító megoldatlanságának, és a kifejlődött imperializmusnak ellentmondásai jelentették azokat a fogódzókat, amelyek körül a változások ígéretét hor- j dozó erők és az ellentétek kialakultak. S Oroszország mellett Magyarország vállalta a megoldások útját a legkövetkezetesebben, ha végső soron akkor nem is sikeresen. A hazai forradalmi folyamatok csúcspontja, fel- szabadulás előtti nemzeti és munkásmozgalmi törté- ' netünk vitathatatlanul legfényesebb időszaka Volt az 1919. március 21-ével kezdődő 133 nap. Magyarország ezeréves történetében először fordult elő, hogy a dol­gozó nép kezébe vette a haza irányításának gyeplőjét, megkísérelte a kizsákmányolás és osztálynélküli tár­sadalom építését a Duna—Tisza vidékén. A Tanács- köztársaság kikiáltásával Magyarország a társadalmi haladás, a világforradalmi folyamat élvonalába került, és biztosította magának a nemzetközi proletáriátus, a fiatal szovjet köztársaságok rokonszenvét és szövet­ségét. S viszonzásul — már puszta létével — támogatta azok élet-halál harcát, meglazította a Szóvjetország köré .szerveződő hírhedt „egészségügyi övezetet”. A Tanácsköztársaság története — intézkedései, harcai, eredményei és hibái — iskolai tananyaggá historizálódtak napjainkra. Tanulsága, példája azon­ban eleven, a nemzetközi ^munkásmozgalom és a ma­gyar szocialista államvezetés, pártpolitika fegyvertárá­nak fontos kellékei közé tartozik. ■ A magyar kommün története ugyanis napjainkban is aktuális problémák sorára hívja fel a figyelmet. Mindenekelőtt a nemzeti és nemzetközi folyamatok elválaszthatatlan összefüggéseire. A belső hazai fejlődés és a korabeli világtörténelmi tendenciák találkozása és egymásra utaltsága tette lehetővé a Tanácsköztársa­ság győzelmét, harcainak és törekvéseinek kezdeti lel­kesítő sikerét. Ugyanakkor a Tanácsköztársaság pél­dája figyelmeztet a hatalom jellegének döntő fontos­ságára. a proletárdiktatúrának — mint proletárdemok- ; ráciának, a legfejlettebb demokráciának — követke­zetes és megalkuvásmentes vállalására. És nem utolsó­sorban példájával olyan szövetségi politika vállalására és végigvitelére üzen, amely az össztársadalmi érdek, mondjuik ki: nemzeti érdek, amely a munkásosztály vezető szerepének elsődlegessége és érvényesítése meí- 1 lett, a lehetséges szövetségesek és útitársak igényeit és í érdekeit is figyelembe veszi, a hatalom és a szocialista építés szolgálatába állítja. H z első magyar proletárdiktatúrát az ellenforra- * dalmi túlerő leverte. Ezzel ideiglenesen meg- i szakadt az 1918. októberében elindult és 1919. tava­szára a proletárdiktatúrába torkolló forradalmi fej­lődés. A folyamat méltó örököseiként és továbbfej­lesztőiként napjainkban váltjuk valóra — egyre gaz­dagodó eszmei és politikai fegyvertárral — az elődök ; fényes elképzelését, Fő a mellékes!? Olvasóink véleménye a második munkakörről Lapunkban néhány héttel ezelőtt kétrészes cikk jelent meg a második munkakörről, a másodállásokról, mellék­foglalkozásokról. Akkor megyénk tizenöt üzemében, szö­vetkezetében jártunk, megvizsgálva mekkora a rend ezen a téren, s néhány visszaélésre is fényt derítettünk. Olvasó­ink közül többen, nem sajnálva a fáradságot, levélben is elmondták véleményüket erről a témáról. Eibarapdzott álláshalmozás M. T. például Kétpóról azt írja, hogy tapasztalata szerint is elharapózott az álláshal­mozás. Ügy gondoljuk, M. T. joggal írja: „Nem tudom el­képzelni, hogy akinek az ál­lása teljes embert kíván, ho­gyan tud emellett mást is el­intézni úgy, hogy minden rendben legyen”. Mi is nehe­zen tudjuk elképzelni, ezért is igyekeztünk hasonló ese­tekre felhívni a figyelmet. Kétpói olvasónk azt java­solja, — s erre érdemes oda­figyelni — hogy nyugdíjaso­kat kellene a nem egész em­bert kívánó munkakörökben alkalmazni, akik szíves-örö­mest vállalnák ezt. Figyelemre méltó dolgokról ír M. V. szolnoki olvasónk is. Ö az egyik szolgáltató vál­lalatnál beszélgetett munka­társaival, s ax’ra a meg­győződésre jutottak, hogy ,,a mellékállás mellék­foglalkozás az a terület, ahol leginkább érvényesül a mondás: a pénznek nincs sza­ga”. Cikkeinkről megállapí­tották: „az úgy, ahogy van helyes és nagyon időszerű.” Náluk is — írja M. V. — több szakmunkás mellékfoglalko­zásban segít a lakossági szol­gáltatás ellátásában. Tízfo­rintos órabért (amelyhez még tíz forint rezsiköltség járul) kapnak, munkájuk „maximá­lisan” szabályozott, rendsze­resen kötelesek elszámolni, munkájukat folyamatosan el­lenőrzik, és azért amit meg­javítottak hathónapos garan­ciát "kell vállalniuk. M. V. és munkástársai saját mellékfoglalkozásukkal vetik össze cikkeinkben olvasott eseteket és megállapítják: „a mellékfoglalkozások jelen­tős hányada nincs arányban a társadalmi hasznosságot te­kintve a kifizetett bérekkel”. Különbséget éreznek a fizikai munkás és a szellemi dolgozó mellékfoglalkozása között — írják — és egyetértenek az­zal, hogy a most megjelent rendelkezés szigorú és követ­kezetes végrehajtásával ezen a területen is rendet kell te­remteni. Mindenki dolgozzon meg a pénzéért. „ügyes emberek” E. V. Kisújszállásról arról ír, hogy szívesen látta la­punkban a kát cikket. Ta­pasztalata szerint ugyanis akad még néhány „nagyon is ügyes ember, aki a pénzt igen szereti". A visszaélések leleplezése társadalmi érdek — állapítja meg. R. J. szolnoki olvasónk, cikkünkkel egyetértve, maga is példákat hoz fel. Tapaszta­lata szerint a szakértők egyes helyeken szinte szellemi alko­tásnak megfelelő jogdíjakat veéznek fel. Ügy gondolja, a most megjelent rendelet arra is alkalmat ad, hogy az ille­tékesek ennek is utana nézze­nek. — A levélíró azt is so­kalja, hogy például a munka- védelmi felügyelők az okta­tásért 90 forintos óradíjat kapnak. Ebben már csak részben érthetünk egyet. Ha az előadás hevenyészett, nem alapos, látszik, hogy az előadó nem készült fel rá, akkor R. J.-nek igaza van. Az óra­díjba ugyanis a lelkiismeretes felkészülés is „bele van kal­kulálva”, tehát nem az óra­díjat kellene csökkenteni, ha­nem az előadások színvona­lát növelni. Például úgy, hogy csak az kaphasson ismét megbízást előadásra, aki már bizonyította: szabad idejét nem sajnálva, felkészülten áll hallgatói elé. Bátran, leiepieztien Olvasónk másutt ezt írja: „Két részből álló jó cikket olvastam a Néplapban. Amit írnak helyes, igaz, de — ke­vés. .. Ne érjék be ennyivel, folytassák bátran, leieplező- en.” • • ♦ A két cikkel az volt a cé­lunk. hogy a közvélemény figyelmét ráirányítsuk a má­sodik munkakörrel kapcsola­tos gondokra, visszaélésekre. Hiszen, túl a rendteremtő rendelkezés végrehajtásán, egy-egy munkahelyi kollek­tíva is sokat tehet azért, hogy munka nélkül senki se jut­hasson jövedelemhez, hogy mindannyiunk forintjait egye­sek ne ügyeskedhessek saját zsebükbe. T. P. i

Next

/
Thumbnails
Contents