Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Ara: SO finér XXVII. évi. 68. sz. 1976. március 20., szómba! R€ii8«S0ttgyiilese8< előtt E zekben a napokban, hetekben (mint évek éta min­dig) kétmillió fiatal vesz részt a forradalmi ifjú­sági napok rendezvényein. S nemcsak a több mint •00 ezer KISZ-tag. de az egész magyar ifjúság részt vesz szocialista társadalmunk építésében, munkájukkal és gyer­mekeik nevelésével teljesítik alapvető társadalmi kötelezett­ségeiket. Megérdemelték tehát a párt figyelmét, melyről Kádár János az MSZMP XI. kongresszusán így beszélt: ».A párt mindig különös figyelmet fordított az ifjúságra. Az ifjú korosztályokban nemcsak a jövő letéteményeseit látja, hanem mai életünknek aktív résztvevőit, formálóit is.” Manapság sokat beszélünk a tudományos-technikai for­radalomról, s arról, hogy a tudomány eredményeinek a le­hető leggyorsabban meg kell jelenniük a gyakorlatban. A felgyorsult fejlődés diktálta követelmények természetesen máshol is megjelentek. Például a XI. pártkongresszus fel­adatul állította az állami és társadalmi szervezetek elé a határozatok következetesebb, gyorsabb végrehajtását. Ez alól a KISZ sem kivétel: korszerűsítenie kell az irányítás szervezetét. Az 1974-es áprilisi központi bizottsági határozat már foglalkozott a KISZ munkastílusának fejlesztésével, e határozatok számának csökkentésével és a személyes meg­győzés fontosságával, de szó volt arról is, hogy növeljék a KISZ vezetőinek és vezető testületéinek felelősségét a szö­vetség terveinek, akcióinak kialakításában, végrehajtásában. Ezeknek az elveknek felelnek meg a ma Túrkevén, Me­zőtúron, Törökszentmiklóson, Tiszafüreden és Kunszentmár- tonban kezdődő, holnap Kisújszálláson, a következő hét végén pedig a többi városban és járási székhelyen folyta­tódó városi és járási küldöttgyűlések. Nem valamiféle ün­nepről van- szó, hanem munkáról, a küldöttgyűlések ugyanis csak egyik állomását jelentik a kongresszusra készülésnek. A járási, városi bizottságok számot adnak a végzett mun­káról — a KISZ VIII. kongresszusán hozott határozatok tükrében. Kritikus és önkritikus fórumok lesznek a küldött­gyűlések. A küldöttgyűlések másik feladata, hogy összegezzék a kongresszusi dokumentumok vitáinak tapasztalatait és ma­guk is megvitassák e dokumentumokat. Ezen kívül meg kell választaniuk a KISZ-bizottságokat. illetve a pénzügyi ellen­őrző bizottságokat és a megyei küldöittértékezleiten résztvevő képviselőiket. Egyre nagyobbak az ifjúság előtt álló feladatok, tehát polítizálóbb KISZ-re van szükség. Dr. Maróthy Lászlót idézzük: „A KISZ kommunista jellegét abban látjuk, hogy a tagság sajátítsa el a párt eszméit, és álljon ki érte minden körülmények között; vegye ki részét a párt politikájának megvalósításából, s ebben gyakorlatot és tapasztalatot sze­rezve váll jón kommunistává, A KISZ-tagság alapvető kri­tériumává tettük, hogy mindenki legjobb tudása szerint dol­gozzon, tanuljon, álljon helyt a haza védelmében.” K özismert mindaz, amit ifjúságunk cserébe kap: a tanácsi lakások 40 százalékát, hiteleket, telekvá­sárlási kedvezményeket, családalapítási kölcsönt S, hogy az egész nép erőfeszítéseinek eredményeit mennyire élvezhetik a fiatalok is, arra elég megemlíteni példaként az anyasági, gyermekgondozási segélyt, a családi pótlékok felemelését, a fizikai dolgozók gyermekeinek a továbbtanu­láshoz nyújtott segítséget a sorkatonai illetmények növe­lését, a leszerelési segély bevezetését. Az országos és helyi fórumokon is kikérik a fiatalok véleményét — és nem csak az ifjúságot érintő kérdésekben. E korosztály jogvédelmét 1970 óta az ifjúsági törvény biztosítja, melynek végrehajtását a fiatalok ellenőrizhetik az ifjúsági parlamenteken. Társa­dalmunk biztos jövőt garantál azoknak a fiataloknak, akik harmonikusan illeszkednek a közösségekbe, végzik a reájuk háruló feladatokat A mindennapokban éppúgy, mint a jnostani küldöttgyűléseken. K. L. Biszku Béla fogadta a Belga Szocialista Párt küldöttségét Biszku Béla a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára pén­teken fogadta a belga Szo­cialista Párt küldöttségét, amely Jos van Eynde, a párt elnöksége tagjának vezetésé­vel tartózkodik hazánkban. A megbeszélésen véleményt cseréltek a két pártöt kölcsö­nösen érdeklő időszerű kérdé­sekről, és a pártközi kapcso­latok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A találkozón részt vett dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. Nemes Dezső Veszprém megyében Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Központi Bizott­sága politikai főiskolájának rektora pénteken Veszprém megyébe látogatott. A vendé­get Kovács Gyula és Balogh Mihály, a megyei pártbizott­ság titkára fogadta. A Politikai Bizottság tagja ezután a fűzfői ipartelepekre látogatott. Nemes Dezső a fűzfői nitrokémia ipartelepek pártaktiva értekezletén «tó­A nap híreiből adást tartott időszerű kitt- és belpolitikai kérdésekről. Nemes Dezső délután fel­kereste a veszprémi vegyipa­ri egyetemet, találkozott a rektori tanács tagjaival, to­vábbá a veszprémi vegyipari tudományos kutató intézetek vezetőivel. A felsőoktatási nevelőmunka és a tudomá­nyos kutatás időszerű kérdé­seiről folytatott velük eszme­cserét. Március 21-re emlékeztek Tiszafüreden , Ünnepséget tartottak teg­nap Tiszafüreden a Tanács- köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából. A tanácsköztársasági park em­lékművénél, a Himnusz hang­jai után Rente Ferenc a nagyközségi tanács elnöke mondott beszédet. Az ünnepség záró aktusa­ként került sor 160 új KISZ- fiatal ünnepélyes fogadalom- tétel cí'% Véget ért az országgyűlés tavaszi ülésszaka Elfogadták a környezetvédelmi töményt A parlament Jóváhagyta a kohó- és gépipari miniszter beszámolóját Tegnap — délelőtt 10 érdtől — folytatta tanácskozását az országgyűlés, tavaszi ülésszakának második naprendi té­mája, az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslat vitájával. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság tit­kárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai pá­holyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképvi­seletek számos vezetője és tagja. A napáa-erwinek megfelelő­en megkezdett vitában első­ként NÁNÁSI LÁSZLÓ (Szolnok m. 11. vk), a SZÖ- VOSZ felügyelő bizottságá­nak elnöke kapott szót: Hozzászólásban a törvény- javaslatnak a vizek és az erdők védelméről szóló ré­szeivel foglalkozott. Elmon­dotta, hogy a paragrafusok tanulmányozásánál elsősor­ban a Szolnok megyei, a ti­szafüredi járásban szerzett tapasztalatai vezették- A Ti­szába — mint mondotta — a borsodi ipari nagyüzemek­ből került a legtöbb szeny- nyező anyag, de a szennyező­dést az is növeli, hogy nö­vényvédőszenekből és mű­trágyákból is jelentős meny- nyiség jut az élővizekbe. Rá­mutatott: a Tisza vizének további romláséit csakis ra­dikális szigorral lehet meg­akadályozni, de hasonló szi­gorúság szükséges ahhoz, hogy országunk valamennyi vizét meg tudjuk óvni a szennyező anyagoktól. A vizek védelméhez ha­sonlóan fontos az élővilág, különösen az erdők védelme. Ismét helyi példára — a Ti­sza II-es vízlépcső építkezé­sére — hivatkozva említette, hogy a Velencei-tónál öt­szörié nagyobb víztároló lé­tesítése során csupán a ti­szafüredi járás területén mintegy 2700 hektár erdőit irtanak ki. Ez nyilvánvaló­an szükséges, ám — hívta fel a figyelmet — a pótlásiról már most gondoskodni kell, a legfontosabb a víztározó mellett kialakuló üdülőkör­zet fásítása és parkosítása. Lakóhelyükért, a városért A városért tavaly végzett társadalmi munka eredmé­nyeit összegezte és a társadal­mi munkáért kitüntetések — emlékplakettek, emlékérmek — adományozásáról döntött tegnapi ülésén Jászberényben a városi tanács. A lakosok, a munkahelyi kollektívák, az üzemek tavaly a tervezett 6 millió forint helyett 12,5 mil­lió forint értékű társadalmi munkával nyújtottak segítsé­get a városfejlesztési célkitű­zések megvalósításához. A tegnapi ülésen elfogadták Jászberény Város Tanácsának 1976—1980 évi középtávú pénzügyi és fejlesztési tervét, az 1976 évi költségvetcst és fejlesztést. Egy mondatban — A Szépművészeti Múze­umban március 21-én 16 órá­tól szovjet forradalmi művé­szet címmel rendeznek mű­sort a forradalmi ifjúsági napok alkalmából, — Az egyes vállalatoknál elfekvő felesleges készletek hasznosítására szervezett két­hetes interk'er börze pénteken befejeződött. A képviselő a továbbiak­ban a már hagyományossá \ váilt „fásítási hónap” minél eredményesebb végrehajtásá­ról beszélt Meg vagyok győződve ar­ról, hogy a kormány gon­doskodik majd a törvénykö­vetkezetes végrehajtásáról és biztosra veszem, hogy ebben számíthat egész népünk egyet­értő támogatásiára — mon­dotta befejezésül. DR. RADNAI ÉVA (Fejér m. 8. vk.), a dunaújvárosi rendelőintézet körzeti és üzemorvosa egyebek között elmondotta: nem volt köny- nyű egységbe foglalni az eredményeket és a tenniva­lókat, hiszen mintegy félezer, a környezetvédelemmel kap­csolatos hatályos jogszabá­lyunk van.. Ez sjX is jelzi tette hozzá —, hogy sokat várnak a körültekintő vég­rehajtási utasítástól. Szólt arról, hogy egészsé­günk és környezetünk meg­óvására milliókat, sőt milli- árdokat fordít népgazdasá- gimk. DR. GAJDÖCSI ISTVÁN (Bács m. 13. vk.) megyei ta­nácselnök kiemelte: az em­beri környezetről megalko­tandó törvény életünk vé­delmét is jelenti, tehát tár­sadalmi ügy. DR. SCHNITZLER JÓZSEF fllajdú-Bihar m. 16. vik.) egyetemi tanár, a Debreceni Orvostudományi Egyetem 2. számú sebészeti klinikájának igazgatója bevezetőjében ar­ról beszélt, hogy hazánkban a környezetvédelem közpon­ti kérdéssé vált, része em- bercentriJkus, szocializmust építő politikánknak. Utalt az SZKP XXV. kongresszusára, amely niagy hangsúllyal fog­lalkozott a Szovjetunió kör­nyezetvédelmi kérdéseivel. A továbbiakban arról a munkáról beszélt, amely a környezetvédelmi törvény előkészületének időszakában Hajdú-Bihar megyében folyt. FODOR ISTVÁNNÉ (He­ves m. 3. vk.), a recski álta­lános iskola tanál a bevezető­ben a környezetvédelemmel kapcsolatos felvilágosítás if­júsági feladatairól szólt. A továbbiakban felvetette: érdemes lenne az országos természetvédelmi területek közé sorolni a Keleti-Mátra egyes vidékeit is. DR. SCHMIDT ERNŐ (Vas m. 10. vk.), a Nyügat;-ma­gyar országi Fagazdiasagi Kombinát vezérigazgatója felszólalásában hangsúlyozta: a legnagyobb gond, hogy az emberek nemigen törődnek környezetük védelmével Végül a képviselő — a tör­vénytervezet alapján — in­dítványozta. hogy a ritka szépségű, növényekben rend­kívül gazdag őrségi tájat ré­szesítsék védelemben. DR. BÉLÁK SÁNDOR (Veszprém m. 14. vk.), a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora a környe­zetvédelmi törvény fontossá­gát és Időszerűségéi a Bala­ton és vízgyűjtő területe kör­nyezetvédelmi kérdéseinek bemutatásával érzékeltette. VÁRHELYI JÓZSEF (Zala m. 9. vk.). a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság lenti üzemének vezetője megyéje környezetvédelmi helyzetét az országos átlagnál kedve­zőbbnek ítélte meg. Hozzá­járul ehhez az is — mon­dotta —, hogy a terület 27,8 százalékát erdők borítják, a városlakóknak a környező parkerdő biztosít felüdülést, s az ipar szennyező hatása igen csekély. Mint mondotta, az élővilág és a táj védel­mét jól működő természetvé­delmi bizottság segíti, amely megfelelő munkakapcsolat­ban áll az Országos Termé­szetvédelmi Hivatallal, DIVALD BÉLÁNÉ (Pest m. 27. vk.), az MTA vácrá- tóti botanikai intézetének la­boránsa főként a bioszféra problémáival foglalkozott. Mint mondta; az élővilág, a növény- és állatfajok meg­óvása szoros egységet alkot a táj védelmével. A képviselő felszólalásában elmondta, hogy Pest megyé­ben társadalmi összefogás bontakozott ki a környezet védelmére. Tervezik, hogy az idén szeptemberben környe­zetvédelmi hetet tartanak. SZÁVÓ BÉLA (Budapest 47. vk.), a XIV. kerületi Ta­nács elnöke elöljáróban hangsúlyozta: a törvény idő­szerűségét az ország néhány Bondar József Bonder József, a vitában elhangzottakat Összefoglalva mindenekelőtt arra utalt: A felszólalók egyönetűen alá­húzták az új törvény megal­kotásának szükségességét. Ez­zel alátámasztották az egész lakosság, a társadalom véle­ményét: törvény szintjére kell emelni azokat a rendel­kezéseket, amelyek létünk, környezetünk természeti té­nyezőit védik, óvják, lehető­vé és feladattá teszik a meg­előző, az ártalmakat elhárító teendőket, intézkedéseket. Témakörönként reagálva a képviselői felszólalásokra, a miniszter először arra hívta fel a figyelmet: A környe­zetvédelem távolról sem va­lamiféle új dolgot jelent, folytatása, az eddiginél kö­rültekintőbb elvégzése mind­azoknak a feladatoknak, amelyek már eddig is meg­voltak. Nem új kutatóinté­zetekre van szükség — hi­szen jelenleg is 53 kutató­hely működik a többi között vízgazdálkodási, meteoroló­giai és egyéb hasonló pro­fillal —, sokkal inkább arra, hogy a kutatások, tudomá­nyos vizsgálódások eredmé­nyei alapján a környezeti ár­talmak mind hatékonyabb megelőzését szorgalmazzuk. Az erdők jó levegőt, csön­det, nyugalmat adó tényezői, zöld színfoltjai életünknek, éppen ezért nem adhatunk zöld utat irtásukhoz, az er­dős részek — fák, ligetek — oktalan pusztításához. Je­lenleg az ország erdőterüle­tének 93 százaléka a terme­lés szolgálatában áll, kevés az ilyen kirándulóhely. Ma­radéktalan szigorral kell al­kalmazni azokat az előírá­sokat, hogy a termelési célú erdőirtások után rögtön ier tt&gyváresártdfc' köztük Btt­dapestnek gyakorlati tapasz­talatai is igazolják. Bár a Fővárosi Tanács és a buda­pesti üzemek nagy erőfeszí­téseket tettek a környezet szennyeződésének megaka­dályozására. fővárosunk az ország egyik legszennyezet­tebb településévé vált — mondotta. S hozzáfűzte: — legközelebbi feladatunk a további károsodás megállí­tása. majd csökkentése. HORNYÁK ISTVÁNNÉ (Borsod m. 9. vk.), az Üveg­ipari Művek sajószentpéteri üveggyárának csoportvezető­je utalt arra, hogy környe­zetünk védelmével kapcso­latban már számos jogsza­bály napvilágot látott, mégis több riasztó példa sürgette a törvény megalkotását. A képviselő a környezet­védelmi törvény végrehajtási rendeletének kidolgozásához számos javaslattal szolgált.. így egyebek között felvetette a környezetvédelmi szakem­berképzés rendszeressé téte­lét, s javasolta a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan mezőgazdasági területek ki­jelölését erdőtelepítésre. Az ülés elnöke ezután be­jelentette, hogy a tárgysoro­zat második témájához — a környezetvédelmi törvény- javaslathoz i— • több hozzá­szóló nem jdenkezett, ezért a vitát bezárta és megadta a szót Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési mi- msztemek. összefoglalója lepftsenek te. Annál inkább, mert környezetvédelmi te­endőink, elképzeléseink kö­zé tartozik, hogy a táj- és környezetvédő, szépítő erdő- sávokat lés pedig nemcsak a mezőgazdasági területeken, hanem a városokban is) a jelenleginek legalább a há­romszorosára növeljük, az üdültetés céljait szolgáló er­dőterületeken pedig több mint az ötszörösére. Természetvédelmi körzet­nek számit az ország terüle­tének körülbelül 2,5—3 szá­zaléka. Itt arról a speciális esetről van szó — mondta a miniszter —, hogy a termé­szetet kell védeni az ember ellen. Itt soha nem rekonst­ruálható értékek elpusztulá­sának veszélye áll fenn, a természet ilyen kincseit nemcsak a jelennek kell óv­nunk, hanem az utánunk következő generációk szá­mára is — becses nemzeti értékként, olykor világvi­szonylatban és a tudomány szempontjából is újból elő nem állítható kincsként — kell megőriznünk. A miniszteri vitaösszefog­laló után határozathozatal következett. Az országgyű­lés előbb a Parlament épí­tési es közlekedési, valamint jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottságának a tör­vényjavaslathoz beterjesztett együttes módosító javaslatait, majd a törvénytervezetet ál­talánosságban és — a meg­szavazott módosításokkal — részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ezután ebédszünet követ­kezett. Ebédszünet után — a na­pirendnek megfelelően — íFolytatás a 2, oldalon )

Next

/
Thumbnails
Contents