Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

2 SZOLNOK MFGYE! NÉPLAP 1ST*. MÉl'etui M. Véget ért az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az L oldalról.) Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter terjesz­tette elő beszámolóját a‘tár­ca felkészüléséről az V. öt­éves terv és az 1976. évi terv végrehajtására, különös tekintettel a gépipar helyze­tére, valamint a közúti jár­műfejlesztési program vég­rehajtásának helyzetére. Nemesiaki Tivadar beszéde A mámíszter bevezetőben rámutatott: a gépipar előtt álló feladatok megoldási módszereinek kidolgozásá­nál Egyediembe vettélk, hogy amíg az ötödik ötéves terv­ben a népgazdaság bruttó nemzeti termelése éven/te át­lagosain 5,6 százalékkal nő, addig a gépiparé 6,7 száza­lékkal ; továbbá art, hogy míg az összes export évi növe­kedése 8,8 századéit, addig ez a gépiparban 10,9 száza­lék. A terv szerint a rubed- etezámolású összes export évente átlagosam 7,4 száza­lékkal, a gépiparé 9,1 száza- léfeíkad; a daldár-elszámodású export 10,4 százalékkal, a gépiparé pedig 16,1 száza- < Iákkal nő. E néhány össze­hasonlító adat Is érzékelteti: a gépiparnak az V. ötéves terv szerint is jelentős sze­repe van a népgazdaság fej­lődésében. Mind a termelés, mind az export növelésében agyaráé a népgazdasági át­lagnál lényegesen nagyobb IfejJődéat kell elérnie. A váMateitokmál és a nö- ttdszrtémimban ma már min­denki tudja — és úgy isszá- i&noi, tervez —, hogy a ren- - déBaetaésne áUó beruházási és fejlesztési pénzügyi forrásod elég szűlkösék, hogy nem sok­kal több anyaggal és keve­sebb mumScaerővel kell meg­oldaná féladataiinlkjat. és hogy í továbbra is rendkívül nehéz ! piaci viszonyok között keHL ’termékeiniket értékesíteni. A Kohó- és Gépipari Ml- rvterténum ebbői kiindulva égy ítéli meg a helyzetet, hogy az előttünk álló nagy fediadatcfcat a korábbinál fe­gyelmezettebb és hatéko­nyabb munkával, a tartalé­kok: megfelelő hasznosításá­val eredményesen végre to- ? fcet' herjtani. A hatékony gaadalkodäs Érdékében a gépiparban alapvető feladatnak tefdnt- güfe a szelefctív fejlesztés meggyorsítását, a termők- eaarkezjet korszerűsítését. A szelektív fejlesztési ken- «sepcsónak megfelelően aa ' V. ötéves tervben előirány­zott, mintegy 40 százalékos gépipari termelésnövekedés meHett a dinamikusan fej­lesztendő termékek, termék- csoportok gyártása átlagosan 90 százalékkal növekszik. A dinamikusan fejlesztendő te­rületek. illetve termékek kező főbb szempontokat tar­tottuk szem előtt: a termék vagy termékcsoport sok, ma­gasan kvalifíikátt muníkát tamitaimaz/zon, amit az árban is realizálná lehet. A gyártásban lehetőleg tra­díciókkal, megfelelő szakmai kultúrával rendelkezzünk és azt fejlesszük tovább. A termék gyártható le­gyen a külföldön is szoká­sos sorozata agyság bau. A gyártás döntően hazai és szocialista importból szár­mazó anyag,búzásra épüljön, s lehetőleg kevés anyagot, energiát igényeljen. A gyártmány- és gyártás- fejlesztós tartós nemzetközi megállapodásokra, termelési, kooperációkra és hosszú le­járatú kereskedelmi szerző­désekre legyen alapozható. A szűkös fejlesztési forrá­sok miatt zömmel rekonst­rukciókkal legyen megold­ható a tesrmeiésfejleszíés. A termékszerkezet átalakí­tásénak meggyorsítása elsőd­legesem vállalati feladat. A módosított közgazdasági sza­bályozók is erre orientálják a vállalaitckait. Ezt a felada­tot azcnban nem lehet csak a szabályozókra, vagy csak a vállalatokra bízni, ért az elmúlt évek tapasztalatai is igazolták. A pozitív és negatív sze­lekció egyidejű megvalósítá­sa érdekében elkészítettük a szeftetotív fejlesztés és a ter- méksaerkezet-áitalakítás meg­gyorsítását szolgáló konkrét latok vezetőinek nagy több­sége örömmel fogadott. Vol­tak olyan vélemények is, hogy a tárca vezetőd túlzot­tan beavatkoznak a vállala­tok munkájába, sértik önál­lóságúkat. Ezt mi nem tart­juk beavatkozásnak, nem alkarjuk megsérteni a válla­latok kellő önállóságát, nem akarjuk csökkenteni felelős­ségüket sem. De azt szüksé­gesnek tartjuk, hogy a nép­gazdaság érdekeit szolgálja a vállalatok minden terme­lési és gazdálkodási tevé­kenysége. Éppen ezárt — folytatta — a szelektív fejlesztés pénz­ügyi feltételeinek biztosítá­sára az év elejétől az ágazat egészére meghafározatt tá­mogatások és elvonások ke­retében — a pénzügyi szer­vek egyetértésével — diffe­renciált szabályozást vezet­tünk be. A szielékitív fejlesztést, a gépipari termékek verseny- képességének fokozását csak a vállalatok és a minisztéri­um összehangolt együttmű­ködésével lehet megoldaná. Ezért a tárca kutató-fej­lesztő kapacitását és pénz­ügyi eszközeit elsősorban a kiemelt területekre összpon­tosítja. Központi műszaki fejlesztési alapunk 50 száza­lékát az országosan és tárca­szinten kiemelt feladatokra fordítjuk. 25 százalékát pe­dig mind több külföldi szel­lemi termék átvételére és üzemi bevezetésük meggyor­sítására irányoztuk élő. programot, amelyet a valla­I termékszerkezet átalakítása A hatékonyabb gazdálko­dásnak, a termékszerkezet átaMcításámak fontos feltéte­le a gazdaságtalanul előállí­tott termékek gyártásának korlátozása, illetve megszün­tetése, — amennyiben a gaz­daságosság feltételei nem biztosíthatok. Ezeknek az in­tézkedéseknek az előkészíté­se és végrehajtása rendkívül nagy figyelmet, körültekin­tést kíván minden szervtől. Gondoskodni kell arról, hogy még átmenetileg se legyenek ellátási zavarok. A gazdasági, politikai és társadalmi szerveiknek ugyan­is a lakosság zavartalan el­látásával is törődniük kelL Ismeretes, hogy a IV. ötéves terv időszakában az elért fejlődés ellenére néhány ter­mékből, mint például fürdő­kádból, automata mosógép­ből, villamos szerelési cik­kekből és forróviz-tárolókiból a hazai gyártás nem tudta az igényeket kielégíteni. Most a meghozott intézkedések­kel, a termelőkapací tások bő­vítésével, licencek és gyártá­si eljárások megvásárlásával mód lesz arra, hogy íorróvíz- tárolóból, villamos szerelési cikkekből már az V. öt­éves tervidőszak első évei­ben kielégíthessük az igé­nyeket. Jobb lesz az automa­ta mosógép ellátás is. Az ön­töttvas-fürdőkád gyártásának rekonstrukciója viszont csak a tervidőszak végén valósul meg, így az ellátás javulása csrtk azután várható. To­vábbra sem lesz elegendő az úgynevezett kötőelemekből és kábelekből. I A kiemelt feladatok közé tartozik a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás dinamikus fejlesztése. A mezőgazdaság, az élelmiszer­ipar és az erdészet tervezett fejlesztéséhez több mint 34 milliard forint értékű gépet és berendezést a hazai gép­gyártásnak kell biztosítania emellett még teljesítenie kell a szocialista exportkötelezett- sógeket és fokozniax kell a tőkés exportot is. E felada­tok hatékony és eredményes megvalósítására a kormány a MEZŐGÉP Tröszt feletti felügyeleti hatáskört a Kohó- és Gépipari Minisztériumra ruházta. A felügyelet átvételével le­hetővé válik, a termelési párhuzamosságok felszámo­lása, a kapacitások jobb ki­használása, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítá­sa, valamit nt a nemzetközi szakosodással és kooperáció­val a konvertálható áruala­pok bővítése. A szelektív fejlesztésnek, a termelési és export-feladat itaink teljesítésének, a haté­konyság növelésének fontos feltétele a munkaerő-gazdál­kodás javítása. E téren el­határozott legfontosabb in­tézkedéseink az átlagosnál nagyobb ütemben fejlesz­tendő területeken biztosíta­nunk kell a szükséges lét­számot. Számottevőek a tartaléka­ink a korszerű technika ha­tékonyabb kihasználásában is: a gépiparban a műszak- szám alig éri el az 1,2-et, ugyanakkor a nullára leírt gépek és berendezések érté­ke mintegy 22 százalék. Pontos feladat tehát a kor­szerűtlen gépek nagyobb mértékű selejtezése és az így felszabaduló munkaerő átcsoportosítása — a mű­szakszám növelésével — a korszerű, nagy hatékonyságú gépekre. Terveink szerint vállalatainknak a műszak­számot 1,2-ről 1,8-re kell emelniük. Tapasztalataink szerint igen 6ok helyen csökkentek a teljesítménykövetelmények és lazultak a normák. Eze­ket nemcsak a teljesítmény- k zúzalékok növekedése, ha­nem a magias állásidők is bizonyítják. Éppen ezért fontos feladat a normák és a teljesítmény-követelmé­nyek felülvizsgálata és folya­matos ,.karban tartása”. Az elmúlt években nem alakult megfelelően a vál­lalatok belső foglalkoztatási struktúrája sem. Számos vál­lalatnál . a munkáslétszám stagnálása, illetve csökkenő­ORSZÁGGYŰLÉSI NOTESZLAPOK latnbdúc nyílásokkal tele- lyuggatott magasba törő ol­dalfalra téved. A kőkalitkák­ban tavalyi madárfészkek nyomai, a lakók a piszkos- szürke — kéktollú — galam­bok valahol a tereken to­tyognak bolhára vadászva. Az egyik odúban mozdul va­lami. Egy madár. Vöröses kendermagos tolla ka.m.pós csőre elárulja: vörös vércse. Még egyszer szemügyre ve­szem. Nem tévedek. A me­zei pockok ádáz ellensége kuporog az Országház vak- udvara fölötti kópárlcány mélyedésében. De nem is ku­porog. Falatozik valamit. Szürke, hosszú, vékony far­ka van. Már nincs. Lenyelte. Jaj, de mit is beszélek, hisz nem azért jöttem ide, hogy madarakat bámuljak. Dolgoznom kell, követni az eseményeket. Le is írom: viost fogadták el a környe­zetvédelmi törvényjavaslatot. A 27., 32. §-a az élővilág, az értékes növény- és állatfa­jok védelméről szól. A tör­vényhozás házához menekült vércséről is. Még egyszer a kettős je­lölésről, a Szolnok megyeiek a büfében beszélgetnek, mi­kor odalép hozzájuk Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Nem sok idő kell hozzá, hogy a képviselőválasztás szóba jöjjön. Szurgyi István­ná, mint régi ismerős bemu­tatja az új képviselőket, Fa­ragó Margitot, Borics Lász­lót és Szendrei Gábort Kál­lai Gyulának. Szendrei Gá­bornál magától értetődő té­ma a kétmenetes választás. Kállai Gyula arról beszél a képviselők derültsége köze­pette, hogy a kettős jelölés azt bizonyítja, a bőség zava­rában vagyunk, majd saját példáját idézve elmondja, nem törvényszerű az se, hogy mindenki teljes szavazat- aránnyal legyen képviselő. — A választás után felhív­tak a debreceniek és gratu­láltak' a megválasztásomhoz, de mondták, hogy „sajnos nem 100 százalékos ered­ménnyel". Miért sajnos? Ez lehet inkább természetes! — mondta. Felelősség. A törvényja­vaslat vitájában megyénk képviselője, Nánási László nyitotta a szót. Szavaiból a megyén átfolyó Tisza iránti aggódás és felelősségérzet csendült ki. Érdeklődést ki­váltó beszédében helyt ka­pott a figyelmeztetés: szeny- nyeződik a szőke Tisza. Képviselőnk után még ti­zen emelkedtek szólásra és szinte folytatták a megkez­dett gondolatsort, s mind­egyikük beszédének közös vonása volt: felelősség, fi­gyelmeztetés. Figyeljünk oda: szennyeződik a Balaton, nyugtalanító jelenségekről számolt be egy képviselő a Mátra vidékéről. Egy másik a légszennyeződésről beszélt, valaki az emberi egészség károsodását és a környezeti ártalmakat hozta vele össze­függésbe. Nem sokkal ké­sőbb a szünetben a szemor­vos, a képviselő, dr. Faragó Margit beszélt erről. — Hozzánk bizony a me­gyei kórházba is szép szám­mal jönnek be kötőhártya- gyulladásos betegek, akikről egyértelműen be lehet bizo­nyítani, hogy a levegőbe ju­tott szennyezőanyag okozta az allergiás szembetegségü­ket. Ilyen például a dohány­gyár is, hogy csak egyet em­lítsek. Hasonló okok miatt jönnek ugyancsak sűrűn a baromfifeldolgozó üzemből is betegek. Monológ. — Nézze, annyi­ban igaza van, hogy foglal­kozásom szerint valóban semmi közöm a környezet- védelemhez. Színész vagyok. De mint képviselőnek és mind magyar állampolgár­nak igenis közöm van hoz- zái és így már véletlenül sem érezhetem magam kívülálló­nak. A képviselői munkával, felelősségteljes cs megtiszte­lő feladatot bíztak rám, és ha így nézem, kötelességem is ennek eleget tenni. Most épp ebben a kérdésben. Ne higgye, hogy a környe­zetünk tisztaságáért nem kell aggódnunk. Itt van például Budapest. Gyárak ontják a füstöt, autók szennyezik a levegőt. Ma például az enyém is ... és hányán vannak, akik gondolkodás nélkül sze­metelnek az utcán, és utá\na megbírálják a Köztisztasági Vállalatot, hogy nem taka­rít. Vagy például a kutyaba­rátok... a játszótereken is. Ne értsen félre, szeretem a kutyákat, kutyabarát vagyok. Pontosan ezért nem tartok kutyát. Nem sanyargatom a lakásban. És még egy környezetről, a sajátomról! Szeretem a természetet. Van egy telkem egy kis faházzal Biatorbágy és Sóskút között. Nem hob- by-telkem! Nem termelek rajta krumplit, se paradi­csomot, paprikát. Fű, fa. vi­rág. ez az én környezetvédel­mem. A törvényről pedig annyit: nem azért hozzuk, pontosabban ne azért hoz­zuk, hogy most majd lehes­sen büntetni, hanem a meg­előzésért. Hogy ne kelljen büntetni. Elmondta Avar István kép­viselő. Igriczi Zsigmond te mellett jelentős mérték­ben növekedett az alkalma­zotti, különösen az admi­nisztratív létszám. A felvételi zárlat ■ mellett célul tűztük ki a munlcás- alfcaimazotti létszámarány 2 százalékos javulását. A válla­latoknál túlszervező ttség is tapasztatható, ennek követ­keztében indokolatlanul és jelentősen nőtt a vezetők száma. Intézkedéseink között fon­tos helyet foglal el az ener­giatakarékosság, az energia­racionalizálási program vég­rehajtása. Az elmúlt évben a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok 391 millió forint megtakarítást értek el. A megtakarítás 41 százaléka szervezési intézke­dések, 38 százaléka pedig a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom eredménye­ként valósult meg. Az idén Esvittes Éppen a feladatok nagy­ságrendjéből és természeté­ből következik, hogy csak ott lesz megalapozott e vál­lalkozás sikere, ahol a vál­lalati pártszervezet, szakszer­vezet és a KISZ, valamint a vállalatok gazdasági vezetése közösen elhatározott, konkrét cselekvési program alapján együtt dolgozik. A vállalatok vezetőinek nagy többsége tisztában van azzal, hogy b7- üzemi demok­rácia kiszélesítése, színvona­lának javítása nem öncél, hanem mindennapi munká­jának leghatékonyabb segítő eszköze. Ebben különösen nagy segítséget nyújthat az egyre erősödő szocialista bri- gáídmozgalam, amellyel a dolgozók steles köre vonha­tó be a vezetés feladatainak megoldásába, s ugyanakkor elősegíti a szocialista ember formálásait is. A határozottabb irányítás és az öntevékenyebb vállala­ti vezetés — ezek a ma és a közeljövő legfontosabb ren­dezőelvei, s hasonlóan elen­gedhetetlen a tömegek tá­mogatása, aktív részvétele a vállalati és a népgazdasági feladatok teljesítésében. Ezekben a kérdésekben ma a minsztériumban és a vál­lalatoknál egyetértés van, és van jól átgondolt cselekvési programunk. Meggyőződé­sem, hogy a kohó- és gép­iparban dolgozó kollektívák teljesítik az ágazatra háruló feladatokat — mondotta be­fejezésül a miniszter. A kohó- és gépipari mi­niszter beszámolója után is­mét a képviselők hozzászó­lásai következtek. KANGYALKA ANTAL (Gsongrád m. 15. vk.), a Bu­dapesti Mezőgazdasági Gép­gyár makói gyárának igaz­gatója a munkaerő gazdál­kodás megannyi ésszerű út- ja-módja közül megemlítet­te, hogy csökkenteni lehet és kell a különféle jogcímeken való távolmaradást a mun­kából. Azokat a formákat is kifogásolta, amikor a legális távolmaradás látszatát kel­tük, máskor meg éppenség­gel „társadalmi” munkát vé­geznek a műszak idején. Egy-egy embernél abszolút mértékben ez nem nagy ki­esés,de vállalati szinten már azt jelentheti, hogy esetleg több ezer munkanap megy veszendőbe. WEISZBÖCK REZSÖNÉ (Győr-Sopron m. 15. vk.), a Sopron Szőnyeggyár igazgató­ja a beszámoló a járműprog­ramról szóló részéhez kapcso­lódva elmondotta: a prog­ramban résztvevő öt válla­lat termelési értékéből a győri Magyar Vagon- és Gépgyár mintegy 36 száza­lékkal részesedik. Ez az arány az V. ötéves terv vi- gére minimálisan 40—45 szá­szatokra emelkedik, a va­gongyár termelésének értéke 1980-ig 46,6 százalékkal no, exportja pedig még nagyobb mértékben nő. DR. MOLNÁR ENDRE (Budapest, 58. vk.), az MSZMP budapesti bizottsá­gának titkára elmondta, hogy a KGM hetvennyolc termelő vállalata közül öt­és a következő frrvtrtw a nagy energiaigényű techno­lógiáikra energiafelhasználási normáikat dolgoztatunk )d és vezettetünk be. A növekvő követelmények­nek megfelelő igénnyel vizs­gáltuk és elemeztük káderál- lományunk helyzetet, össze­tételét, ezen beiül külön a nagyvállalatok felső vezeté­sét. Ügy látjuk, hogy a tár­ca területén ma az utánpót­lás biztosítása a személyzeti munka legfontosabb felada­ta. A vezetőknek értesniük keil — és megigyőzódésiem, értik is —, hogy a tervben meg­határozott feladatok teljesí­tése nemcsak gazdasági, ha­nem politikai feladat is. Ez­zel a munkával alapozzuk meg az életszínvonal sze­rény, de biztos emelésének lehetőségét, a népgazdasági egyensúly helyreállításai. munkával venegy Budapesten van, itt dolgozik a kohó- és gép­iparban foglalkoztatottak 42 százaléka, fővárosi vállala­tok adják a kohó- és gép­ipari export csaknem két­harmadát. A főváros 68 gép­ipari szövetkezetében 16 ezer ember dolgozik, hat tanácsi gépipari vállalatnál 4300 ember tevékenykedik, s e számok alapján is joggal te­kintik közös ügynek és fele­lősségnek az ágazat V. öt­éves feladatainak elvégzé­sét — hangsúlyozta. DR. NOVÁK BÉLA (Pest m., 16. vk.), a Csepeli Autó­gyár vezérigazgatója hozzá­szólásában a közúti jármű- gyártással foglalkozott. Ele­mezte a közúti járműgyártás fejlődését, amely különösen 1963 óta — magyar—szovjet gazdasági együttműködésre, valamint a KGST gyártás­szakosításra alapozva len­dült fel. BARTHA ISTVÁN (Haj­dú-Bihar m. 1. vk.), a deb­receni városi pártbizottság titkára hangsúlyozta: a me­gyében dolgozó munkások és vezetők ismerik és vállalják azokat a növekvő feladato­kat, amelyek a kohó- és gépiparban megvalósításra várnak. Érzik azt a nagy fe­lelősséget, amely a pénz­ügyi egyensúly javításában az ágazat dolgozóira hárul. VARGA ISTVÁN (Buda­pest 11. vk.), az Újpesti Gép- elemgyár lakatosa — úgy is mint képviselő, és úgy is mint a közúti járműprog­ramban részt vevő egyik üzem dolgozója — hangsú­lyozta: rendkívül helyesekés hasznosak a szelektív fej­lesztést, a gazdaságos ter­mékszerkezet kialakítását szolgáló népgazdasági, mi­nisztériumi és vállalati tö­rekvések. A beszámolóhoz több hoz­zászóló nem jelentkezett. így az elnök a vitát bezárta, s ismét Nemeslaki Tivadar, kohó- és gépipari miniszter- pek adott szót. Nemeslaki Tivadar meg­köszönte a vitában elhang­zottak kiegészítő észrevéte­leket, a felszólalók általános egyetértését beszámolójá­val. A plenáris ülésen el­hangzott javaslatok, ugyan­úgy, mint az országgyűlés ipari bizottságának tanács­kozásain elmondott képvise­lői tapasztalatok — mondot­ta — igen hasznos tanácso­kat jelentenek a tárca mun­kájához. A közös munka alapvető biztosítéka a fel­adatok sikeres végrehajtásá­nak — e gondolat jegyében kérte a kohó- és gépipari miniszter, hogy beszámolóját és a parlamenti felszólalá­sokra adott válaszát az or­szággyűlés fogadja el. Ezután az országgyűlés határozatban egyhangúlag tudomásul vette és jóvá­hagyta Nemeslaki Tivadar beszámolóját és a felszóla­lásokra adott válaszát. Ezzel az országgyűlés ta­vaszi ülésszaka — amelynek pénteki tanácskozásán Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta felváltva elnökölt — befejezte munkáját

Next

/
Thumbnails
Contents