Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-20 / 68. szám
2 SZOLNOK MFGYE! NÉPLAP 1ST*. MÉl'etui M. Véget ért az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az L oldalról.) Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter terjesztette elő beszámolóját a‘tárca felkészüléséről az V. ötéves terv és az 1976. évi terv végrehajtására, különös tekintettel a gépipar helyzetére, valamint a közúti járműfejlesztési program végrehajtásának helyzetére. Nemesiaki Tivadar beszéde A mámíszter bevezetőben rámutatott: a gépipar előtt álló feladatok megoldási módszereinek kidolgozásánál Egyediembe vettélk, hogy amíg az ötödik ötéves tervben a népgazdaság bruttó nemzeti termelése éven/te átlagosain 5,6 százalékkal nő, addig a gépiparé 6,7 százalékkal ; továbbá art, hogy míg az összes export évi növekedése 8,8 századéit, addig ez a gépiparban 10,9 százalék. A terv szerint a rubed- etezámolású összes export évente átlagosam 7,4 százalékkal, a gépiparé 9,1 száza- léfeíkad; a daldár-elszámodású export 10,4 százalékkal, a gépiparé pedig 16,1 száza- < Iákkal nő. E néhány összehasonlító adat Is érzékelteti: a gépiparnak az V. ötéves terv szerint is jelentős szerepe van a népgazdaság fejlődésében. Mind a termelés, mind az export növelésében agyaráé a népgazdasági átlagnál lényegesen nagyobb IfejJődéat kell elérnie. A váMateitokmál és a nö- ttdszrtémimban ma már mindenki tudja — és úgy isszá- i&noi, tervez —, hogy a ren- - déBaetaésne áUó beruházási és fejlesztési pénzügyi forrásod elég szűlkösék, hogy nem sokkal több anyaggal és kevesebb mumScaerővel kell megoldaná féladataiinlkjat. és hogy í továbbra is rendkívül nehéz ! piaci viszonyok között keHL ’termékeiniket értékesíteni. A Kohó- és Gépipari Ml- rvterténum ebbői kiindulva égy ítéli meg a helyzetet, hogy az előttünk álló nagy fediadatcfcat a korábbinál fegyelmezettebb és hatékonyabb munkával, a tartalékok: megfelelő hasznosításával eredményesen végre to- ? fcet' herjtani. A hatékony gaadalkodäs Érdékében a gépiparban alapvető feladatnak tefdnt- güfe a szelefctív fejlesztés meggyorsítását, a termők- eaarkezjet korszerűsítését. A szelektív fejlesztési ken- «sepcsónak megfelelően aa ' V. ötéves tervben előirányzott, mintegy 40 százalékos gépipari termelésnövekedés meHett a dinamikusan fejlesztendő termékek, termék- csoportok gyártása átlagosan 90 százalékkal növekszik. A dinamikusan fejlesztendő területek. illetve termékek kező főbb szempontokat tartottuk szem előtt: a termék vagy termékcsoport sok, magasan kvalifíikátt muníkát tamitaimaz/zon, amit az árban is realizálná lehet. A gyártásban lehetőleg tradíciókkal, megfelelő szakmai kultúrával rendelkezzünk és azt fejlesszük tovább. A termék gyártható legyen a külföldön is szokásos sorozata agyság bau. A gyártás döntően hazai és szocialista importból származó anyag,búzásra épüljön, s lehetőleg kevés anyagot, energiát igényeljen. A gyártmány- és gyártás- fejlesztós tartós nemzetközi megállapodásokra, termelési, kooperációkra és hosszú lejáratú kereskedelmi szerződésekre legyen alapozható. A szűkös fejlesztési források miatt zömmel rekonstrukciókkal legyen megoldható a tesrmeiésfejleszíés. A termékszerkezet átalakításénak meggyorsítása elsődlegesem vállalati feladat. A módosított közgazdasági szabályozók is erre orientálják a vállalaitckait. Ezt a feladatot azcnban nem lehet csak a szabályozókra, vagy csak a vállalatokra bízni, ért az elmúlt évek tapasztalatai is igazolták. A pozitív és negatív szelekció egyidejű megvalósítása érdekében elkészítettük a szeftetotív fejlesztés és a ter- méksaerkezet-áitalakítás meggyorsítását szolgáló konkrét latok vezetőinek nagy többsége örömmel fogadott. Voltak olyan vélemények is, hogy a tárca vezetőd túlzottan beavatkoznak a vállalatok munkájába, sértik önállóságúkat. Ezt mi nem tartjuk beavatkozásnak, nem alkarjuk megsérteni a vállalatok kellő önállóságát, nem akarjuk csökkenteni felelősségüket sem. De azt szükségesnek tartjuk, hogy a népgazdaság érdekeit szolgálja a vállalatok minden termelési és gazdálkodási tevékenysége. Éppen ezárt — folytatta — a szelektív fejlesztés pénzügyi feltételeinek biztosítására az év elejétől az ágazat egészére meghafározatt támogatások és elvonások keretében — a pénzügyi szervek egyetértésével — differenciált szabályozást vezettünk be. A szielékitív fejlesztést, a gépipari termékek verseny- képességének fokozását csak a vállalatok és a minisztérium összehangolt együttműködésével lehet megoldaná. Ezért a tárca kutató-fejlesztő kapacitását és pénzügyi eszközeit elsősorban a kiemelt területekre összpontosítja. Központi műszaki fejlesztési alapunk 50 százalékát az országosan és tárcaszinten kiemelt feladatokra fordítjuk. 25 százalékát pedig mind több külföldi szellemi termék átvételére és üzemi bevezetésük meggyorsítására irányoztuk élő. programot, amelyet a vallaI termékszerkezet átalakítása A hatékonyabb gazdálkodásnak, a termékszerkezet átaMcításámak fontos feltétele a gazdaságtalanul előállított termékek gyártásának korlátozása, illetve megszüntetése, — amennyiben a gazdaságosság feltételei nem biztosíthatok. Ezeknek az intézkedéseknek az előkészítése és végrehajtása rendkívül nagy figyelmet, körültekintést kíván minden szervtől. Gondoskodni kell arról, hogy még átmenetileg se legyenek ellátási zavarok. A gazdasági, politikai és társadalmi szerveiknek ugyanis a lakosság zavartalan ellátásával is törődniük kelL Ismeretes, hogy a IV. ötéves terv időszakában az elért fejlődés ellenére néhány termékből, mint például fürdőkádból, automata mosógépből, villamos szerelési cikkekből és forróviz-tárolókiból a hazai gyártás nem tudta az igényeket kielégíteni. Most a meghozott intézkedésekkel, a termelőkapací tások bővítésével, licencek és gyártási eljárások megvásárlásával mód lesz arra, hogy íorróvíz- tárolóból, villamos szerelési cikkekből már az V. ötéves tervidőszak első éveiben kielégíthessük az igényeket. Jobb lesz az automata mosógép ellátás is. Az öntöttvas-fürdőkád gyártásának rekonstrukciója viszont csak a tervidőszak végén valósul meg, így az ellátás javulása csrtk azután várható. Továbbra sem lesz elegendő az úgynevezett kötőelemekből és kábelekből. I A kiemelt feladatok közé tartozik a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás dinamikus fejlesztése. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet tervezett fejlesztéséhez több mint 34 milliard forint értékű gépet és berendezést a hazai gépgyártásnak kell biztosítania emellett még teljesítenie kell a szocialista exportkötelezett- sógeket és fokozniax kell a tőkés exportot is. E feladatok hatékony és eredményes megvalósítására a kormány a MEZŐGÉP Tröszt feletti felügyeleti hatáskört a Kohó- és Gépipari Minisztériumra ruházta. A felügyelet átvételével lehetővé válik, a termelési párhuzamosságok felszámolása, a kapacitások jobb kihasználása, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítása, valamit nt a nemzetközi szakosodással és kooperációval a konvertálható árualapok bővítése. A szelektív fejlesztésnek, a termelési és export-feladat itaink teljesítésének, a hatékonyság növelésének fontos feltétele a munkaerő-gazdálkodás javítása. E téren elhatározott legfontosabb intézkedéseink az átlagosnál nagyobb ütemben fejlesztendő területeken biztosítanunk kell a szükséges létszámot. Számottevőek a tartalékaink a korszerű technika hatékonyabb kihasználásában is: a gépiparban a műszak- szám alig éri el az 1,2-et, ugyanakkor a nullára leírt gépek és berendezések értéke mintegy 22 százalék. Pontos feladat tehát a korszerűtlen gépek nagyobb mértékű selejtezése és az így felszabaduló munkaerő átcsoportosítása — a műszakszám növelésével — a korszerű, nagy hatékonyságú gépekre. Terveink szerint vállalatainknak a műszakszámot 1,2-ről 1,8-re kell emelniük. Tapasztalataink szerint igen 6ok helyen csökkentek a teljesítménykövetelmények és lazultak a normák. Ezeket nemcsak a teljesítmény- k zúzalékok növekedése, hanem a magias állásidők is bizonyítják. Éppen ezért fontos feladat a normák és a teljesítmény-követelmények felülvizsgálata és folyamatos ,.karban tartása”. Az elmúlt években nem alakult megfelelően a vállalatok belső foglalkoztatási struktúrája sem. Számos vállalatnál . a munkáslétszám stagnálása, illetve csökkenőORSZÁGGYŰLÉSI NOTESZLAPOK latnbdúc nyílásokkal tele- lyuggatott magasba törő oldalfalra téved. A kőkalitkákban tavalyi madárfészkek nyomai, a lakók a piszkos- szürke — kéktollú — galambok valahol a tereken totyognak bolhára vadászva. Az egyik odúban mozdul valami. Egy madár. Vöröses kendermagos tolla ka.m.pós csőre elárulja: vörös vércse. Még egyszer szemügyre veszem. Nem tévedek. A mezei pockok ádáz ellensége kuporog az Országház vak- udvara fölötti kópárlcány mélyedésében. De nem is kuporog. Falatozik valamit. Szürke, hosszú, vékony farka van. Már nincs. Lenyelte. Jaj, de mit is beszélek, hisz nem azért jöttem ide, hogy madarakat bámuljak. Dolgoznom kell, követni az eseményeket. Le is írom: viost fogadták el a környezetvédelmi törvényjavaslatot. A 27., 32. §-a az élővilág, az értékes növény- és állatfajok védelméről szól. A törvényhozás házához menekült vércséről is. Még egyszer a kettős jelölésről, a Szolnok megyeiek a büfében beszélgetnek, mikor odalép hozzájuk Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Nem sok idő kell hozzá, hogy a képviselőválasztás szóba jöjjön. Szurgyi Istvánná, mint régi ismerős bemutatja az új képviselőket, Faragó Margitot, Borics Lászlót és Szendrei Gábort Kállai Gyulának. Szendrei Gábornál magától értetődő téma a kétmenetes választás. Kállai Gyula arról beszél a képviselők derültsége közepette, hogy a kettős jelölés azt bizonyítja, a bőség zavarában vagyunk, majd saját példáját idézve elmondja, nem törvényszerű az se, hogy mindenki teljes szavazat- aránnyal legyen képviselő. — A választás után felhívtak a debreceniek és gratuláltak' a megválasztásomhoz, de mondták, hogy „sajnos nem 100 százalékos eredménnyel". Miért sajnos? Ez lehet inkább természetes! — mondta. Felelősség. A törvényjavaslat vitájában megyénk képviselője, Nánási László nyitotta a szót. Szavaiból a megyén átfolyó Tisza iránti aggódás és felelősségérzet csendült ki. Érdeklődést kiváltó beszédében helyt kapott a figyelmeztetés: szeny- nyeződik a szőke Tisza. Képviselőnk után még tizen emelkedtek szólásra és szinte folytatták a megkezdett gondolatsort, s mindegyikük beszédének közös vonása volt: felelősség, figyelmeztetés. Figyeljünk oda: szennyeződik a Balaton, nyugtalanító jelenségekről számolt be egy képviselő a Mátra vidékéről. Egy másik a légszennyeződésről beszélt, valaki az emberi egészség károsodását és a környezeti ártalmakat hozta vele összefüggésbe. Nem sokkal később a szünetben a szemorvos, a képviselő, dr. Faragó Margit beszélt erről. — Hozzánk bizony a megyei kórházba is szép számmal jönnek be kötőhártya- gyulladásos betegek, akikről egyértelműen be lehet bizonyítani, hogy a levegőbe jutott szennyezőanyag okozta az allergiás szembetegségüket. Ilyen például a dohánygyár is, hogy csak egyet említsek. Hasonló okok miatt jönnek ugyancsak sűrűn a baromfifeldolgozó üzemből is betegek. Monológ. — Nézze, annyiban igaza van, hogy foglalkozásom szerint valóban semmi közöm a környezet- védelemhez. Színész vagyok. De mint képviselőnek és mind magyar állampolgárnak igenis közöm van hoz- zái és így már véletlenül sem érezhetem magam kívülállónak. A képviselői munkával, felelősségteljes cs megtisztelő feladatot bíztak rám, és ha így nézem, kötelességem is ennek eleget tenni. Most épp ebben a kérdésben. Ne higgye, hogy a környezetünk tisztaságáért nem kell aggódnunk. Itt van például Budapest. Gyárak ontják a füstöt, autók szennyezik a levegőt. Ma például az enyém is ... és hányán vannak, akik gondolkodás nélkül szemetelnek az utcán, és utá\na megbírálják a Köztisztasági Vállalatot, hogy nem takarít. Vagy például a kutyabarátok... a játszótereken is. Ne értsen félre, szeretem a kutyákat, kutyabarát vagyok. Pontosan ezért nem tartok kutyát. Nem sanyargatom a lakásban. És még egy környezetről, a sajátomról! Szeretem a természetet. Van egy telkem egy kis faházzal Biatorbágy és Sóskút között. Nem hob- by-telkem! Nem termelek rajta krumplit, se paradicsomot, paprikát. Fű, fa. virág. ez az én környezetvédelmem. A törvényről pedig annyit: nem azért hozzuk, pontosabban ne azért hozzuk, hogy most majd lehessen büntetni, hanem a megelőzésért. Hogy ne kelljen büntetni. Elmondta Avar István képviselő. Igriczi Zsigmond te mellett jelentős mértékben növekedett az alkalmazotti, különösen az adminisztratív létszám. A felvételi zárlat ■ mellett célul tűztük ki a munlcás- alfcaimazotti létszámarány 2 százalékos javulását. A vállalatoknál túlszervező ttség is tapasztatható, ennek következtében indokolatlanul és jelentősen nőtt a vezetők száma. Intézkedéseink között fontos helyet foglal el az energiatakarékosság, az energiaracionalizálási program végrehajtása. Az elmúlt évben a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok 391 millió forint megtakarítást értek el. A megtakarítás 41 százaléka szervezési intézkedések, 38 százaléka pedig a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom eredményeként valósult meg. Az idén Esvittes Éppen a feladatok nagyságrendjéből és természetéből következik, hogy csak ott lesz megalapozott e vállalkozás sikere, ahol a vállalati pártszervezet, szakszervezet és a KISZ, valamint a vállalatok gazdasági vezetése közösen elhatározott, konkrét cselekvési program alapján együtt dolgozik. A vállalatok vezetőinek nagy többsége tisztában van azzal, hogy b7- üzemi demokrácia kiszélesítése, színvonalának javítása nem öncél, hanem mindennapi munkájának leghatékonyabb segítő eszköze. Ebben különösen nagy segítséget nyújthat az egyre erősödő szocialista bri- gáídmozgalam, amellyel a dolgozók steles köre vonható be a vezetés feladatainak megoldásába, s ugyanakkor elősegíti a szocialista ember formálásait is. A határozottabb irányítás és az öntevékenyebb vállalati vezetés — ezek a ma és a közeljövő legfontosabb rendezőelvei, s hasonlóan elengedhetetlen a tömegek támogatása, aktív részvétele a vállalati és a népgazdasági feladatok teljesítésében. Ezekben a kérdésekben ma a minsztériumban és a vállalatoknál egyetértés van, és van jól átgondolt cselekvési programunk. Meggyőződésem, hogy a kohó- és gépiparban dolgozó kollektívák teljesítik az ágazatra háruló feladatokat — mondotta befejezésül a miniszter. A kohó- és gépipari miniszter beszámolója után ismét a képviselők hozzászólásai következtek. KANGYALKA ANTAL (Gsongrád m. 15. vk.), a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár makói gyárának igazgatója a munkaerő gazdálkodás megannyi ésszerű út- ja-módja közül megemlítette, hogy csökkenteni lehet és kell a különféle jogcímeken való távolmaradást a munkából. Azokat a formákat is kifogásolta, amikor a legális távolmaradás látszatát keltük, máskor meg éppenséggel „társadalmi” munkát végeznek a műszak idején. Egy-egy embernél abszolút mértékben ez nem nagy kiesés,de vállalati szinten már azt jelentheti, hogy esetleg több ezer munkanap megy veszendőbe. WEISZBÖCK REZSÖNÉ (Győr-Sopron m. 15. vk.), a Sopron Szőnyeggyár igazgatója a beszámoló a járműprogramról szóló részéhez kapcsolódva elmondotta: a programban résztvevő öt vállalat termelési értékéből a győri Magyar Vagon- és Gépgyár mintegy 36 százalékkal részesedik. Ez az arány az V. ötéves terv vi- gére minimálisan 40—45 szászatokra emelkedik, a vagongyár termelésének értéke 1980-ig 46,6 százalékkal no, exportja pedig még nagyobb mértékben nő. DR. MOLNÁR ENDRE (Budapest, 58. vk.), az MSZMP budapesti bizottságának titkára elmondta, hogy a KGM hetvennyolc termelő vállalata közül ötés a következő frrvtrtw a nagy energiaigényű technológiáikra energiafelhasználási normáikat dolgoztatunk )d és vezettetünk be. A növekvő követelményeknek megfelelő igénnyel vizsgáltuk és elemeztük káderál- lományunk helyzetet, összetételét, ezen beiül külön a nagyvállalatok felső vezetését. Ügy látjuk, hogy a tárca területén ma az utánpótlás biztosítása a személyzeti munka legfontosabb feladata. A vezetőknek értesniük keil — és megigyőzódésiem, értik is —, hogy a tervben meghatározott feladatok teljesítése nemcsak gazdasági, hanem politikai feladat is. Ezzel a munkával alapozzuk meg az életszínvonal szerény, de biztos emelésének lehetőségét, a népgazdasági egyensúly helyreállításai. munkával venegy Budapesten van, itt dolgozik a kohó- és gépiparban foglalkoztatottak 42 százaléka, fővárosi vállalatok adják a kohó- és gépipari export csaknem kétharmadát. A főváros 68 gépipari szövetkezetében 16 ezer ember dolgozik, hat tanácsi gépipari vállalatnál 4300 ember tevékenykedik, s e számok alapján is joggal tekintik közös ügynek és felelősségnek az ágazat V. ötéves feladatainak elvégzését — hangsúlyozta. DR. NOVÁK BÉLA (Pest m., 16. vk.), a Csepeli Autógyár vezérigazgatója hozzászólásában a közúti jármű- gyártással foglalkozott. Elemezte a közúti járműgyártás fejlődését, amely különösen 1963 óta — magyar—szovjet gazdasági együttműködésre, valamint a KGST gyártásszakosításra alapozva lendült fel. BARTHA ISTVÁN (Hajdú-Bihar m. 1. vk.), a debreceni városi pártbizottság titkára hangsúlyozta: a megyében dolgozó munkások és vezetők ismerik és vállalják azokat a növekvő feladatokat, amelyek a kohó- és gépiparban megvalósításra várnak. Érzik azt a nagy felelősséget, amely a pénzügyi egyensúly javításában az ágazat dolgozóira hárul. VARGA ISTVÁN (Budapest 11. vk.), az Újpesti Gép- elemgyár lakatosa — úgy is mint képviselő, és úgy is mint a közúti járműprogramban részt vevő egyik üzem dolgozója — hangsúlyozta: rendkívül helyesekés hasznosak a szelektív fejlesztést, a gazdaságos termékszerkezet kialakítását szolgáló népgazdasági, minisztériumi és vállalati törekvések. A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett. így az elnök a vitát bezárta, s ismét Nemeslaki Tivadar, kohó- és gépipari miniszter- pek adott szót. Nemeslaki Tivadar megköszönte a vitában elhangzottak kiegészítő észrevételeket, a felszólalók általános egyetértését beszámolójával. A plenáris ülésen elhangzott javaslatok, ugyanúgy, mint az országgyűlés ipari bizottságának tanácskozásain elmondott képviselői tapasztalatok — mondotta — igen hasznos tanácsokat jelentenek a tárca munkájához. A közös munka alapvető biztosítéka a feladatok sikeres végrehajtásának — e gondolat jegyében kérte a kohó- és gépipari miniszter, hogy beszámolóját és a parlamenti felszólalásokra adott válaszát az országgyűlés fogadja el. Ezután az országgyűlés határozatban egyhangúlag tudomásul vette és jóváhagyta Nemeslaki Tivadar beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelynek pénteki tanácskozásán Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta felváltva elnökölt — befejezte munkáját
