Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-18 / 66. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLÁP 197«. március Ifc A BKP XI. kongressznsára készül A Bolgár Népköztársaság rendkívül fontos esemény előtt áll: március 29-e és április 2-a között megtartja XI. kongresszusát a Bolgár Kommunista Párt. A tudományos fejlődés programja A XI. kongresszus a hetedik a szocialista forradalom győzelmét követően megrendezett pártkongresszusok sorában. Közülük is kiemelkedik az 1948-ban megtartott ötödik kongresszus: ezen fogadták el az első ötéves tervet és a szocializmus alapjainak lerakását célzó programot A tervet, amely Georgi Dimitrov nevéhez fűződik, teljesítették. A párt vezetésével a bolgár nép teljesítette a következő ötéves terveket is. Az iparosításnak, az egész ország szocialista fejlődésének később a ma már.. történelmi jelentőségű 1966. évi április plenum adott nagy lendületet, amelynek hamarosan huszadik évfordulóját ünneplik Bulgáriában. A gazdaságfejlesztés rendkívül gyors ütemének köszönhető, hogy a Bolgár Nép- köztársaság utolért számos, fejlett iparral rendelkező országot, ma pedig a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik. A mai Bulgária gazdaságát fejlett ipar és korszerű mezőgazdaság jellemzi. Tavaly az elektromos energia termelése meghaladta a 25 milliárd kilowattórát, az acéltermelés a 2,26 millió tonnát: az ország évente 50 000 elektromos targoncát és 5900 traktort gyárt, nem beszélve a műszeripar és a vegyipar korszerű termékeiről, a szá- ' Hűtőgépekről stb. A mezőgazdaság ma csupán egyharmadát foglalkoztatja a világháború előtti létszámnak, ennek ellenére két és félszer több terméket ad az országnak, mint akkor. A nemzeti jövedelem az elmúlt évben 46 százalékkal volt magasabb az 1970. évinél. Mindez széles körű szociális intézkedések megvalósítását, a lakosság életszínvonalának jelentékeny emelését tette lehetővé. Mint a kongresszus előtt nyilvánoságra hozott dokumentumokból kitűnik, az egy lakosra jutó reáljövedelem a tavaly végétért hatodik ötéves terv során 32,4 százalékkal nőtt, meghaladva az előirányzott mutatókat. A nominális bér gyakorlatilag minden kategóriában emelkedett, új szociális juttatásokban részesültek a nődol- gozók, és elsősorban a gyermekes anyák. Javult az ellátás, javultak a lakásviszonyok: az egy főre jutó lakóterület elérte a 13,3 négyzetmétert. A párt szociálpolitikai programja reális alapokra, az anyagi termelés további növekedésére épül. A kongresszusi dokumentumok hangsúlyozzák, az ország a jövőben is gyors , ütemben folytatja a gazdaság fejlesztését. Kiemelt szerepet biztosítanak a gépiparnak. Az iparfejlesztésben fokozott hangsúlyt kap a rekonstrukció, a korszerűsítés. Központi kérdéSként szerepel a hatékonyság, a minőségi mutatók javítása. A párt által követett lenini normákból következik, hogy a pártvezetés állandó figyelmet fordít a szocialista demokrácia bővítésére, növelve a társadalmi kezdeményezések szerepét, bátorítva a dolgozókat az ország Irányításába való beleszólásra. A Bolgár Kommunista Párt saját tapasztalataiból és a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatai alapján jól tudja, hogy a szocializmus építése, társadalmi formáinak kialakítása, legkedvezőbb feltételeinek megteremtése nehézségekkel jár. Ezt a fejlődést a nemzetközi osztályharc éles, kibékíthetetlen ellentmondásai kísérik. A nemzetközi helyzetet azonban a szocializmus javára történő erőviszony-eltolódások határozzák meg. A XI. pártkongresszus újabb mérföldkő lesz a bolgár szocialista társadalom továbbfejlesztésének útján. A Szovjetunióval és a. többi szocialista országgal váló integráció bővítése az az alapvető tényező, amely a hazai erőforrások mellett a jövőben is biztosítja a szocialista Bulgária gyorsított ütemű fejlődését az1 ipar. a tudomány és a technológia területén egyaránt. A bolgár kommunisták a jövő fejlődésének útját, a további előrehaladás irányában tett lépéseket a szocialista közösség keretein belül képzelik el. „A bolgár nép bizakodva tekint a jövőbe — jelentette ki Todor Zsivkov —, hiszen belekóstolt már a szocializmus gyümölcseibe: ez a nép hisz munkájának mindent átalakító erejében”. Bulgáriában a nép és a párt egységet képez, s ez az egység ismét kifejezésre jut a XI. kongresszus előtt. A kongresszusi dokumentumok előzetes megvitatásában, a kongresszusi munkaverseny során rendkívül egészséges légkör alakult ki, s ez érezteti hatását a kongresszuson elfogadásra kerülő új terveken is. nemzeti jövedelem és életszínvonal Bulgáriában a nemzeti Jövedelem kétszer olyan gyorsan nő, mint a fejlett kapitalista országokban. 1971 és 1974 között a növekedés évente átlagosan 7,6 százalék volt. Ez a magas növekedési ütem lehetővé tette azt is, hogy a fogyasztási alap az ötéves tervben előirányzottnál gyorsabban növekedjék. 1970-ben a nemzeti jövedelem fogyasztásra felhasználható része 7614 millió leva volt, 1974-ben pedig elérte a 9816 millió levát. A növekedés 32,4 százalékos. Az 1971—1974-es időszakban az előirányzottnál gyorsabban nőtt az egy lakosra jutó reáljövedelem is — évente átlagosan 6,3 százalékkal. A munkások és a szövetkezeti parasztok reáljövedelme közötti arány 1970-ben 1:0,83 volt, 1974ben pedig 1:0,94. Egyre kisebb tehát a különbség a két. kategóriába tartozók kereseti szintje között A reáljövedelmek növekedése elsősorban a munkabérek növekedésének eredménye. Az 1971—1974-es időszakban a munkások és az alkalmazottak fizetése évente átlagosan 3,7 százalékkal, összességében 15,6 százalékkal nőtt Színházi élet Művekben gazdag, rendkívül színes az idei színházi évad Bulgáriában. Az ország 34 színháza összesen 254 új darabot tűzött műsorára. A Bolgár Népköztársaság fordulatot hajt végre az ország műszaki és tudományos fejlődése torén, eddig nem látott méretekben bővítve tudományos frontját A tudományos kutatóintézetekben dolgozó munkatársak száma 1974-ben kilencszerese volt az 1953. évinek. A felsőoktatási intézmények száma 1939-ben öt volt ma 24 : ezekben tízszer annyi hallgató tanul, mint a háború előtt. Mindezek ellenére a Bolgár Kommunista Pált Központi Bizottságának megítélése szarint az eredmények elmaradnak a lehetőségek-, iből és korunk követa'mé- nyeitől. A tudományos front gyors ütemű fejlesztése a kétségtelen eredmények mellett nem kívánatos jelenségekkel jár együtt, amelyek hátráltatják a fejlődést A rendkívül nagyszámú témák szétforgácsolják az erőket: e témák kidolgozása gyakorta semmiféle tudományos, vagy gazdasági-társadalmi eredménnyel nem jár. Nem mindenütt veszik figyelembe a •tudományos kutatás iránti igényeket, ami megnehezíti a kutatás eredményednek gyakorlati alkalmazását Nem tanulmányozzák és alkalmazzák a kívánt mértékben a műszaki és tudományos fejlődés nemzetközi eredményeit... Ezeknek és egyéb hiányosságoknak a kiküszöbölése céljából a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága január 22-én nyilvánosságra hozott, a műszaki és tudományos fejlődéssel foglalkozó téziseiben a tudományos front intenzív fejlesztéséről intézkedik: előirányozva, hogy a tudomány eredményeit az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének egyik döntő tényezőjévé kell tenni A kutatásoknak oiyan tudomány politikán • keli. alapulniuk, amely lehetővé teszi az ország számára létfontosságú kérdések önálló, vagy más országokkal — elsősorban a Szovjetunióval — való közös megoldását, a nemzetközi műszaki és tudományos eredmények hatékony alkalmazását, az újdonságok gyakorlati felhasználásának meggyorsítását Az eddiginél nagyobb megalapozottsággal kell meghatározni az alapkutatások és a gyakorlati eredményeikhez vezető kísérletezések témáit, technológiai fontosságuk miatt az utóbbiakat részesítve előnyben. Ugyanakkor azonban a Központi Bizottság felhívta a figyelmet arra is, hogy semmiképpen nem szabad lebecsülni az alapkutatások jelentőségét, hiszen ezeken alapszik az ország tudományos életének általános színvonala. A tézisekben szó esik a tudományos és műszaki front káderállományának minőségi javításáról, valamint a műszaki és tudományos fejlesztés * irányításának megjavításáról. A jövöbect a tanulmányokból, a műszaki és tudományos fejlesztésből adódó gyakorlati hasizomnak ötszörösen kell felülmúlnia a legutóbbi ötéves tervben elért. eredményeket. KGST — mezőgazdaság Testvéri együttműködés Bulgária a Szovjetunió után a világon másodikként indította el mezőgazdaságát a szocialista úton. és a mezőgazdasági termelés koncentrációja, szakosodása és integrációja tekintetében a vezető országok közé került Székhely: Bulgária Az ország mezőgazdaságában végbement és végbemenő mélyreható változások hozzájárultak ahhoz, hogy a Bolgár Népköztársaság integrálódjék a testvéri szocialista országokkal. E kapcsolatok fejlesztésében rendkívül nagy jelentősége volt annak, hogy 1956-ban létrehozták a KGST mezőgazdasági és élelmiszeripari állandó bizottságát. amelynek székhelye is Bulgáriában van. Bulgária tevékenyen vesz részt a nemzetközi termelési szakosodásban és a nemesített vetőmagvak kölcsönös cseréjében. A Bolgár Nép- köztársaság a következő növények termelésére szakosodott: friss zöldségfélék, gyümölcsök. csemegeszőlők. Ezen kívül rendkívül nagy méretű a dohánytermelésben való szakosodása is. Bulgária ugyanis a dohány és a cl ihánykészítmények termelésében a 12. helyet foglalja el a világon, s a KGST keretében 24 százalékos arányban részesedik a dohánytermelésben. Sikerült az egyik első helyet elfoglalnia a búza terméshozama tekintetében is, amit a nagyhozamú szovjet fajták, de főként a r>ezosztája—1 meghonosítása révén ért el. Ami a gépesítettség fokát illeti, egyes növényfajtáknál a gépesítés már teljesen kiszorította a kézi munkát. Az AG ROMAS bolgár- magyar közös vállalatot 1964 decemberében alapították s feladata, hogy egyeztesse bizonyos fajta mezőgazdasági gépek gyártásának műszaki fejlesztését. Később az AG- ROMAS-hoz csatlakozott a Szovjetunió és az NDK is. Ennek köszönhetően jelentősen kibővült a vállalat munkaköre. de ugyanúgy a tudományos kutató intézeteké is, amelyek egyesítve erőfeszítéseiket, sikeresen oldották meg és oldják meg ma is az újabb és újabb feladatokat A traktor- és a mező- gazdasági gépgyártásnak a Szovjetunióval való integrálása révén ma már Bulgáriában a mezőgazdasági munkafolyamatok komplex gépesítése teljes egészében befejeződött. A Szovjetunióból importált gépek a bolgár mezőgazdaság gépesítésének 90 százalékát fedezik. Már aláírták az 1930-ig szóló tervegyeztetési jegyzőkönyvet. Az elmúlt ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a két ország közötti mezőgazdasági gépcsere másfélszeresére növekszik. Szakosodás A Bolgár Népköztársaság és a Szovjetunió között a legközelebbi két-három év folyamán teljes egészében felszámolják az. egyes gép- és berendezésfajták gyártásának párhuzamosságát. Bulgária négyfajta traktorra, valamint 17 fajta növényvédőszer gyártására szakosodik. Az ország folytatja majd egyebek között a dohánymegmunkáló gépek, valamint a gyümölcs- és zöldségmegmunkáló gépek gyártását és exportálását a többi KGST- országba. Hasonló színvonalon fejlődik a többi országgal való kétoldalú együttműködés is. Magyarországról például hagymabetakarító és zöldbabszedő gépeket importál a bolgár mezőgazdaság. Á magyar irodalom Bulgáriában Bulgáriában 1945-től a közelmúltig 100 kötet magyar szépirodalmi mű jelent meg, főként kortárs írók és költők alkotásaiból. A magyar szerzők művei közül Petőfi Sándor versei jelennek meg a leggyakrabban. Költeményei és verses elbeszélései Bulgáriában kilenc kötetben. 50 000 együttes példányszámban jelentek meg eddig. Bolgár nyelven kiadták továbbá Madách Imre, Móricz Zsigmond, Veres Péter, Ady Endre, József Attila és mások írásait. A bolgár olvasók megismerkedtek Darvas József A törökverő című történelmi tárgyú regényével (amely Bulgáriában a Hunyadi János címet viseli). valamint Gárdonyi Géza Egri csillagok című művével is. A repertoárokban a központi-helyet a bolgár szerzők darabjai foglalják el: 131 színpadi mű dolgozza fel a Bolgár Kommunista Párt harcának, az antifasiszta ellenállásnak, a szocializmus építésének, a bolgár nép mai életének különböző témáit Érvényesül olyan törekvés is. amely szépirodalmi és lírai műveket alkalmaz színpadra. A bolgár színházak természetesen a többi szocialista ország szerzőinek darabjait is játsszák. Brecht és Capek művei a többiekhez hasonlóan nagyban gazdagítják a színházak műsorát, és rendkívüli az érdeklődés Gorkij darabjai iránt. Az orosz klasszikus dráma ugyancsak szerepel a repertoárban. Csehov. Dosztojevszkij, Gogol. Tolsztoj és Turgenyev művei óriási népszerűségnek örvendenek. A nyugati klasszikusok közül Shakespeare, Moiiere, Schiller és Victor Hugo darabjai a leggyakoribbak, a mai nyugati irodalom fő képviselője pedig Albee és O’ Neill. • 1976-ban Bulgária nemzeti jövedelme körülbelül 9 százalékkal növekszik a múlt évihez képest. Az egységes társadalmi-gazdasági tervet a népgazdaság hatékonyságának növelésére való törekvés jellemzi. A terv szerint a munka társadalmi hatékonysága 8.6, a termelés volumene 9,2 százalékkal nő. Az iparon belül a gépgyártás és a vegyipar szerepe tovább fokozódik. A belső erőforrások mellett a másik jelentős tényező. amely biztosítja az ország dinamikus fejlődését, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott sokoldalú együttműködés és integráció bővítése. A bolgár külkereskedelem volumene 1976-ban mintegy 20 százalékkal emelkedik; az export alapját a gépipar termékei. elsősorban a szakosíI tott gyártmányok és berendezések képezik. A népgazdaság hatékonysága mindenekelőtt a vállalatok rekonstrukciójával és korszerűsítésével növelhető. E cél érdekében 1976-ban a beruházások 68 százalékát kiemelt beruházásnak nyilvánítják (körülbelül két és félmilliárd leva). Űj technikai és technológiai eljárások bevezetésére az előző évinél mintegy 20 százalékkal nagyobb összeget fordítanak. A gazdaság fejlesztését a termelés széleskörű koncentrálása és specializálása útján kívánják megvalósítani. A komplex terv a nép életszínvonalának emelése érdekében egyebek ' között az áruellátás 8 százalékos, a szolgáltatások 11 százalékos bővítését, több mint 50 000 lakás felépítését, valamint új óvodák, iskolák, kórházak és kulturális intézmények létesítését irányozza elő. CM*w»wrwf. iv?»wyz«H.vrTwsw*»T«r*3«RH*iinHEn*Hiei SZÓFIA Szófia ősi és mégis őrökké ifjú város, az ország társadalmi-politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életének központja. Szófia látképe (Jobbra.) Lent: a Georgi Dimitrov mauzóleum l Hz 1976. ©isi Sen»
