Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-18 / 66. szám
1976. március 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bekapcsolódnak a nagyüzemek és az ÓFÉSZ-ek nagyobb biztonság a termelésben és az értékesítésben Sajtótájékoztató a kistermelői sertéstenyésztésről és hizlalásról A hazai sertéshús-ellátás feliét biztosító kistermelők állatálománya különféle okok miatt (átvételi nehézségek, takarmánygoedok, szervezetlenség stb.) visszaesett. Különösen az okoz gondot, hogy két év alatt 130 ezerrel csökkent a kocaállomány, s ennek következtében az állatforgalmi és húsipari vállalatok idén az elmúlt évinél kevesebb sertést vásárolhatnak fel; a helyzet javítására a kistermelői sertéstenyésztés és hizlalás fejlesztésére új intézkedéseket hoztak, ezeket ismertette az újságírókkal szerdán dr. Banké Antal,, az állatforgalmi és húsipari tröszt vezérigazgatója. Az új rendelet értelmében az állatforgalmi és húsipari vállalatok a jövőben együttműködési szerződést kötnek a mezőgazdasági nagyüzemekkel vagy az ÁJFÉSZ-ek- kel a kistermelőik sertéstenyésztés!, hizlalási és értékesítési tevékenységének sokoldalú támogatására és szervezésére. A szerződés alapján m téeszek, az állami gazdaságok és az ÁFÉSZ-ek a termeltetési és a fel- vásárlási tevékenységet közvetlenül ellátják majd. Urr minden községben lesz olyan szervezet, amely nemcsak a felvásárlásra, hanem a termelés valamennyi kér- dősére választ és segítséget - tud adni a kistermelőiknek. A nagyüzemek és az ÁFÉSZ-ek a jövőben — a korábbi gyakorlattól eltérőéin — nemcsak saját tagjaik, hanem működési területükön a kistermelők teljes körében tevékenykednek és segítenek megteremteni a tenyésztés, a hizlalás és az értékesítés alapvető feltételeit, függetlenül attól, hogy a tenyésztő tagja-e, illetve dolgozója-e a szövetkezetnek , az állami gazdaságnak vagy az ÁFÉSZ-nek. Nemcsak az olyan termelőik szervezett és garantált támogatásáról van szó, akik a központi árualapok részére adniak árut, hanem azokról is, akik saját fogyasztásukra tartanak sertést. A kistermelők egész sor kedvezményben részesülnek. Egyebek közt a nagyüzemek a megkötött együttműködési szerződés alapján biztosítják a kistermelők kocaellátását a megyei állattenyésztési felügyelőség közreműködésével. A termelők kívánságuk szerint vásárolhatnak kocát, igényeiket a helyi nagyüzem továbbítja az állattenyésztési felügyelőségnek. Arra törekszenek, hogy a kocákat a gazdák az általuk ismert helyi környezetből és fajtából tudják beszerezni. Az állattartók számíthatnak arra, hogy a takarmány is rendelkezésükre áll, mégpedig állami áron, a kellő időben és az előre jelzett igények alapján, miután a szerződésbe bevonják a megyei gabonaforgalm i és malomipari vállalatolcat is. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok kötelezettséget vállalnak a kocatartó kistermelőkkel szemben, hogy abban a.7, esetben is átveszik a malacokat, ha áruártókesítési szerződéssel korábban nem kötelezték el magukat, mégpedig mindenkor legalább kilónként 36 forintos áron és az állatokat a jelzéstől számítva" legkésőbb nyolc napon belül elszállítják. Ily módom a koca tartás gazdaságosságát akkor is biztosítják ha a kistenyésztő a szabadpiacon nem tudta eladni a malacokat. Ugyanakkor süldőértékesítési szerződést továbbra is köthetnek a gazdák, mégpedig az eddigi rendszernek megfelelően, a mindenkor érvényes szerződéses felvásárlási áron. Üj eleme a szerződésnek, hogy bevezetik a több éves szerződések rendszerét, ennek feltételed szintén előnyösek a kistermelőknek. Korábbi gondokon is segítettek, amennyiben például a vállalatok a jövőben a felkínált árusertést késedelem nélkül mindenhol átveszik, függetlenül a piaci helyzettől és az ipari vágókapacitástól. Felkarolják a kistermelők egymás közötti süldő- és malacforgalmazását is oly módon, hogy az állatvásár hagyományos elemei továbbra is érvényben maradnak, az áru útja viszont lerövidül. Az új felvásárlási és termelésszervezési rendszert folyamatosan léptetik életbe, elsősorban ott kötik meg a legkorábban a szerződéseket, ahol az eddigi előzetes tárgyalások alapján a kezdeti lépéseket a nagyüzemek már megtették. Azokon a területeken, ahol az új rendszert egyelőre nem tudják megvalósítani, — esetleg helyi adottságok miatt a későbbiekben sem — ott az állatforgalmi és húsipari vállalatok a kistermelők körében, az eddigi gyakorlat szerint továbbra is ellátják feladataikat. Nem lesz tehát „fehér főtt” a kistermelők termelési , és értékesítési biztonsága azor- ,-£zág minden területén az eddiginél nagyobb lesz. MÁRKÁS NEVEK Szabászgép és egyenruha Apró, bunkerodé bőrdnnaibkákat simít le köpenyéről, „csak a fénykép kedvéért” — szól oda a mókázó munkatársaknak, akik barátságosan „bátorítják” a felvétel készítése előtt Művezetője csendben megjegyzi: „Az egyik legjobb munkásunk, rendes gyerek, tiszteli itt mindenki. Rá is szolgált Szabászok — jeáző nélkül is — csak a legügyesebbek, leggondosabbak lehetnek. A jó szabász már rangos fokozat Sándor jó szabász.” Ugyanezt mondta róla a gyár személyzeti osztályvezetője is, megtoldva annyival, hogy kitüntetett munkásőr, s mint a 12-es pártalapszfervezet bizalmija is jól megállja helyét Nádudvari Sándor, a Tisza Cipőgyár csákozó műhelyének munkása. Mikor megmondja, hogy már tizekilenc éve cipőgyári munkás, gyorsan fejszámolást végzek, jóval fiatalabbnak látszik. S mintha gondolatomban olvasna, megjgyzi: — Megy az idő, a gyerekeken mérem le ... A fiam nyolcadikos, a kislányom másodikos — mondja. — Ügyes munkásnak, jó munkásőrnek és aktív párttagnak tartják munkatársai. Hogyan szolgált rá e véleményre? — Amd a kötelességem igyekszem teljesíteni. A munkásőrségi szolgálat a legnehezebb. Az ott kapott dicséret okozza a legnagyobb örömet A szabad időm javát elveszi — a családtól, a gyerekektől is sokszor távol vagyok. A feleségem megértése és az otthon töltött idő jó kihasználása pótol sok mindent. Az ember megtanul fegyelmezetten éühi és gazdálkodni az idejével. Az önként vállalt szolgálat erős kötelék és állásfoglalás is: hiszem mint munkás, mint kommunista, hogy kiegyensúlyozottságom, elégedettségem innen ered. — Mikor fiatalon a gyárba, a csákozóba került ..büntetőtáborként” emlegették a műhelyt... — Így volt. S ma? A szocialista munka műhelye. Ha a változás okát kérdezi, akkor szinte egy mondattal magyarázhatom: vezető és szemléletváltozás történt Főművezetőnk Erdei Sándor határozott következetes vezetése, az itt dolgozó kommunisták segítsége gyökeres változást hozott. Az emberek szemlélete megváltozott: rangja lett a munkásnak, a munkának. A legjobban a szocialista brigádokon mérhető le a változás. A sok jó kollektíva között nálunk dolgozik a híres Április 4. — a kongresszusi zászlóval kitüntetett — brigád is. — Brigádtag? — Igen. a Kozmosz brigádhoz tartozom. A feleségem a brigádvezető . . . — Automata szabászgép dolgozik, ez a legmodernebb berendezések egyike. Ügy tűnik, az embernek csak egy dolga van: kiszolgálja a gépet ... • i f) — Sző sincs róla! A szabásznak mindig gondolkodni kell munka közben. Előttem a táblánvi anyag, a bőr, ebből cipőkelléket, „alkatrészeket” kell szabnom. Ez az alapvető feladatom. De nem mindegy, hogy hány pár telik belőle, milyen minőséggel. Nem tudom elviselni, ha egy akkora hulladékot látok, amiből még egy-egy pánt, sarokrész kijönne ... Mert az anyag tűri a formálást, csak lelkiismeretesen bánjon vele az ember. • • • Nádudvari Sándor többszörös Kiváló dolgozó, s a Könnyűipar kiváló dolgozója is. A Kiváló munkásör kitüntetés mellett, még sok-sok dicséret, oklevél bizonyítja, hogy munkaköpenyben éppúgy. mint mvnkásőrruháhan a legjobbak közé tartozik. T. Sz. E. Intézkedések a túlórázás csökkentésére Az ÉDOSZ felmérte az élelmiszeri pandan a túlóráit alakulását Megállapították, hogy — noha az idény- jelleg miatt a népgazdasági átlagot meghaladó túlóráztatás. végeredményben indokolt — a túlóráztatás mértéke mégsem elfogadható. Az élelmiszeriparban 1975- ben 12 millió órát dolgoztak túlmunkában, s bár ez az előző évinél 400 ezerrel kevesebb, mégis arra vall, hogy a gyárakban csak részben használják ki az üzemszervezési lehetőségeket illetve nem követelik meg a korábbi határozatok 'végrehajtását. Megállapították, hogy az indokolatlan magas túlórák elrondelőivel szemben felelősségrevoniást szinte 6ehol sem alkalmaznak. A szakszervezet elnökségének határozata szerint az V. ötéves tea-v időszakában óz. üzemekben csökkenteni kell a túlórázást Értnek érdekében arra van szükség többek között, hogy .következetesen felelősségre vonják . azokat, akik a koSlektív szerződésben megállapított mértéken felüli túlórázásra adnak utasítást, illetve engedélyt. A szakszervezet kezdeményezése nyomán is vizsgálják az üzemekben, hogy a túlórák 30 százalékát igénybe vevő anyagmozgatási műveleteket miképpen lehetne az eddignél gyorsabb ütemben gépesíteni. Községfejiesztés Kunmadarasai Elkészült Kunmadaras 1976-ra szóló községfejlesztési terve. A fejlesztési alap ebben az évben 1 millió 800 ezer forint, amelyből — a többi feladat megoldása mellett — két orvosi szolgá- ,lati lakás építését fejezik be, 160 ezer forintért településrendezési tervet készíttetnek és mintegy 600 ezer forinttal járulnak hozzá a szennyvízcsatorna-hálózat létrehozásához. A felújítási alap csaknem 600 ezer forintjából 370 ezerért korszerűsítik a Petőfi úti óvodát, és állami szolgálati lakásokat korszerűsítenek. Törvények születőben (KOMMENTÁR) az ülésszak 1 munkáját az elmúlt héten sorozatban, öt alkalommal foglalkoztak a plénum elé kerülő témákkal az országgyűlés állandó bizottságai. A honvédelmi, az ipari, a szociális és egészség- ügyi, a mezőgazdasági, az építési és közlekedési, illetőleg a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság önálló, illetve együttes ülésein a legmélyrehatóbban a környezetvédelemről megalkotandó törvényi rendelkezéseket elemezték. Érthető módon, hiszen ez lesz az első környezetvédelmi törvény Magyar- országon. A képviselők előzetes véleménynyilvánítása minden tekintetben egybeesik a társadalom egészének felfogásával: sürgetően Szükség van arra, hogy legmagasabb szintű jogszabályi keretbe foglaljuk a környezetünk védelmével és tervszerű alakításával kapcsolatos előírásokat. feladatokat Tehát nemcsak a tilalmakat, hanem a teendőket is — a környezeti ártalmak megelőzése érdekében. Elismerő véleményt, formáltak munkaértekezleteiken a képviselők arról, hogy a törvényjavaslatot kidolgozó szakemberek jól hasznosították a környezet védelmét szolgáló eddigi —. alacsonyabb szintű — jogszabályaink végrehajtásának gyakorlati tapasztalatait, továbbá a külföldi — elsősorban a szocialista — országok átfogó környezetvédelmi törvényeinek nálunk is alkal- - mazható rendelkezéseit. A környezet védelmét szolgáló eddigi jógi szabályozás eredményéire építve, azok továbbfejlesztésével ölt most törvényi fomát a kialakuló egységes jogi rendezés. Kerettörvényt jelentenek majd a környezetvédelem megszülető paragrafusai. Két vonatkozásban is lényeges az új jogszabálynak ez a formája. Egyfelől azért, mert nem épintj a bányászatról' a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről, az erdőkről és a vadgazdálkodásról, a halászatról, az építésügyről, a vízügyről, az egészségügyről, a régészeti és történeti jelentőségű földterületek védelméről, a természetvédelemről, a növényvédelemről, a sugárzó (radioaktív) anyagokról és készítményekről, a levegő tisztaságának védelméről szóló külön jogszabályainknak az emberi környezet védelmével kapcsolatos rendelkezéseit; azaz hatályukban továbbra is fennmaradnak ezek a rendelkezések, azonban mindegyiket a megszületendő törvénnyel összhangban kell majd alkalmazni. Másfelől viszont azt jelenti a megalkotandó törvény keret jellege, hogy közös ügynek tekintve a környezetvédelmet: minden tevékenységi területen és életkörben kinek-kinek az ott legcélszerűbben alkalmazható módszereket kell megkeresnie és hasznosítania. S ami nagyon lényeges: napjainkban nálunk az emberi környezet — a föld. a víz, a levegő, az élővilág — védelmében és megóvásában az elsődleges cél a megelőző, távlati és tervszerű kömye- zetalakítás. Nemcsak magunkért kell felelősséget éreznünk, hanem még inkább azért, hogy egészséges, valóban embernek való környezetben nőjenek fel és élhessenek a következő generációk. A honvédelemről szóló új törvény megalkotását elsősorban az teszi szükségessé, hogy az utóbbi időben több olyan magas szintű jogszabály lépett hatályba, amelynek a honvédelmet érintő rendelkezései rfern épülhettek be a jelenleg hatályos, 1960-ban megalkotott — és szerepét több mint másfél évtized óta jól betöltő —• honvédelmi törvénybe. Az új térvény;?1“SS megszületett olyan jogszabályok indokolják, mint például az Alkotmány új rendelkezései, a tanácstörvény, a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományáról szóló tvr.. valamint a gazdaságirányításban is jelentkező honvédelmi jellegű szabályok. A születőben levő honvédelmi törvény árra hivatott, hogy meghatározza a honvédelem “egész rendszerét: irányítási rendjét az állami és gazdasági szervek, szövetkezetek és társadalmi szervezetek honvédelmi feladatait, valamint az állampolgárok személyes kötelezettségeit T. F. Töbli tej©!, tejtermeGke! Szlmioncklasalit» ellátást A marosi landless mb Illése Szolnokon Szinte minden háztartásban megtalálni naponta a tejet és a tejterméket, hiszen ezek a legfontosabb táplálékaink közé tartoznak. Kiszámították, hogy Szolnok megyében évente egy lakos 127,8 liter tejet, tejterméket fogyaszt Az országos átlag 120 liter. Ahhoz, hogy ilyen eredményt értünk el, »nagybaj hozzájárult a Szolnok megyei Tejipari Vállalat összes üzeme, köztük a szolnoki is. A városi tanács végrehajtó bizottságának tegnap megtartott ülésén a tejipari vállalat szolnoki üzemében dolgozók munkakörülményeiről, szociális, kulturális helyzetükről és a lakosság ellátásáról tárgyaltak. 1 A Szolnok-megyei Tejipari Vállalat, feladata, hogy a megye termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban, a háztáji kisgazdaságokban megtermelt tejet felvásárolja és feldolgozza. A megye lakosságának tejellátását saját, míg a tejtermékekkel valq ellátást részben a társvállalatoktól beszerzett termékekből elégíti ki. A vállalat hat üzeme közül a szolnoki, a karcagi és a jászberényi városellátó tevékenységet "folytat, a kisújszállási, a kunszentmártoni és a tiszafüredi termékfeldolgozó munkát végez, illetve Budapestre is szállít tejet. A vállalat termelési értéke évente 300—320 millió forint, a pénzforgalma pedig 750—800 millió. A szolnoki üzem 1952-ben naponta 20 ezer liter tejet dolgozott fel. Hosszú évek után kevésnek bizonyult ez a mennyiség, ezért 1968-ban kisebb átalakításokat végeztek az üzemben. Hozzátoldot- tak a meglevő munkatermekhez, gépeket vásároltak. Ezáltal naponta már 40 ezer liter tejet tudtak feldolgozni. Napjainkban a lakosság tej- fogyasztása jelentősen növekedik. Több tejre, tejtermékre van szükség, de az üzem elavult, zsúfolt, feladatát csak nagy erőfeszítések árán tudja ellátni. A napi tejfelvásárlás 90 ezer liter, csúcsidőben eléri a’ 110 ezret is. A munkatermekből naponta 28—30 mázsa vaj kerül ki és 30—40 ezer poharas tejfölt szállítanak a boltokba. Az üzem az utóbbi években mennyiségben és minőségben egyaránt javította a lakosság ellátását, bővítette a választékot. Több mint 100 féle terméket forgalmaznak. Javult a csomagolás technikája is. A tejet és a kakaót már polipack csomagokban lehet megvásárolni. A Tisza és a Sport sajtot is tetszetős csomagolásban hozták forgalomba. Az üzem a körzetébe tartozó mintegy 600 üzletbe szállít naponta tejet, tejterméket pedig hetente két-három alkalommal Az erőfeszítések ellenére, időszakonként — főleg nyáron — jelentkeznek, elsősorban minőségi problémák. Ennek oka az, hogy hiányzik a hűtőlánc az iparból és kereskedelemből egyaránt, a hűtési kapacitás sem kielégítő. , Jelenleg a szolnoki telepen 257-en dolgoznák, nagyon rossz körülmények között. A munkahelyek rendkívül zsúfoltak, főleg g polipack tejcsomagoló terem. A pasztőrgépek nagyon hangosak. a dolgozók sokat panaszkodnak a zaj miatt. A munkatermek levegője párás, hiszen a legtöbb helven még a szellőzés sincs megoldva. Mindezek a gondok csak akkor szűnnek meg véglegesen. ha felépül Szolnokon 1980-ra a naponta 150 ezer liter tej feldolgozására alkalmas tejüzem. A beruházás költsége előreláthatólag 380 millió forint lesz. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a nehéz körülmények ellenére a szolnoki üzem kisebb-na- gyobb zökkenőkkel, de jól ellátta feladatát az elmúlt időszakban. Az ülésen hozott határozat alapján tovább kell javítani a termékek minőségét, választékát. Fokozni kell — még a kedvezőtlen helyzet ellenére is — a szolnoki és a környéken élő lakosság tej- és tejtermékellátásának színvonalát
