Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
1976. február 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 az 1975. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) A vegyipar termelése több mint 8 százalékkal, a tervhez közeleső ütemben emelkedett A bányászat, a villamosenergia ipar ás az építőanyagipar termelése 4—5 százalékkal, a könnyűiparé és az élelmiszeriparé 3, ill. 2 százalékkal, a tervezettnél kisebb mértékben haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. A könnyűipar termelésének alakulására hatással volt a tőkés országokba irányuló exportlehetőségek mérséklődése. Az élelmiszeripar tervtől való ehnai- radása jelentős részben a mezőgazdasági termelés alakulásával függött össze. A kohászat termelése 1974-hez képest valamelyest csökkent, ezen belül a vaskohászaté kismértékben nőtt. A központi fejlesztési programok — a földgázprogram, a közúti járműprogram, az olefinprogram, a számítástechnikai program — megvalósítása tervszerűen haladt A központi fejlesztési programok, a rekonstrukciók, a vállalati beruházások hozzájárultak a gyártmányösszetétel javításához. A termelés szerkezete tovább korszerűsödött, azonban ennek üteme nem volt kielégítő. Az energia- és anyagellátás — néhány építőanyagtól, kohászati és vegyipari terméktől eltekintve — általában megfelelő volt A beruházási javak termelése a beruházási szükségletekkel és az exporttal összhangban nagy mértékben fokozódott Különösen a híradástechnikai és műszeripari termékek, komplett gyárberendezésék, autóbuszok termelése és exportja nőtt A fogyasztási cikkek közül a bútorok és a gépipari tartós fogyasztási cikkek termelése emelkedett, egyes ruházati termékekből — részben a munkaerőhiány, részben a tőkés piacokra irányuló export mérséklődése és más gazdasági problémák következtében — csökkent a termelés. Néhány fontosabb termék termelése az 1975. éri az 1975. év termelés az 1974. év mennyisége ktá 7s\ 1 20,5 108,0 Szén, millió tonna 24.9 96,6 Kőolaj, millió tonna 2,0 100,5 Földgáz, milliárd köbméter 5,2 101,6 Acélnyersvas, millió tonna 2,1 96,6 Acél, millió torma 3,7 105,9 Bauxit, millió tonna 2,9 105,0 Timföld, ezer tonna T563 109,1 Alumínium félgyártmány ezer tonna 130,2 96,1 Tégla, millió darab 1839,4 100,7 Cement, millió tonna 3,8 109,4 Kénsav, ezer tonna 630,3 95,9 Marómátron, ezer tonna 91,3 102,7 Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 629,0 107,9 Növónyvédósaer, hatóanyagban, ezer tonna 15,5 113,8 Műanyagok, ezer tonna 123,3 106,7 Autóbusz, darab 10 696 118,3 Számítástechnikai termékek folyó árakon, milliárd fontot 2,5 134,2 Rádió, ezer darab 255 124,0 Televízió, ezer darab 400 101,3 Hűtőszekrény, ezer darab 431 103,5 Mosógép, ezer darab 164 112,4 Centrifuga, ezer darab 165 1015 Porszívó, ezer darab 106 101,7 Pamutszövet, millió négyzetméter 351,4 99,0 Kötöttáru, ezer tonna 19,8 107,2 Cipő, millió pár 43 J 105,1 Fogyasztói tej, millió Bter 668,0 103,6 Csontos nyenslhűs, ezer tonna 545,1 113.7 Vágott baromfi, ezer tonna 133,2 108,2 Sör, millió hektoliter 6J5 102,7 Építőipar 1975-ben az építőipari ágazat bruttó termelése az előirányzott 6 százalék helyett 8 százalékkal emelkedett. Az állami építőipari vállalatok az átlagosnál gyorsabban, — a tervnek megfelelően — több, mént 9 százalékkal növelték termelésüket A tervezett 90 ezer lakásnál több, összesen 98—99 ezer lakás épült Ezen belül állami erőből az előirányzatnak megfelelően mintegy 37 ezer lakás készült el. A ekossági lakásépítkezések 6záma jelentősen meghaladta a tervezettet Az állami és szövetkezeti kivitelező építőipari szervezetek éves átlagban 367 000 főt foglalkoztattak, 1,5 százalékkal többet az előző évinél. A termelés növekedése 80 százalékban a termelékenység 6—7 százalékos emelkedéséből származott Javult az építési munkák gépesítettsége, növekedett az előregyártóit elemek és szerkezetek felhasználása. A rendelkezésre álló építőipari kapacitás neon tudta a gyorsan növekvő építési igényeket maradéktalanul kielégíteni. Egyes esetekben hátráltatták a munkát anyagellátási nehézségek és munkaerőhiány is. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek termelése az előirányzott 3—4 százaléknál kisebb mértékben, 1—2 százalékkal nőtt. A növénytermelés a tervezett 5—6 százalékkal szemben 2—2,5 százalékkal emelkedett. Az állattenyésztés termelése lényegében megegyezett az 1974. évivel. Az időjárás kedvezőtlen volt a kalászosokra és a gyümölcstermelésre. Búzából 4 millió tonna termett, 1 millió tonnával 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A termelés a hazai szükségletet fedezi. A hektáronkénti terméshozam az 1974. évi 37.5 mázsáról 32 mázsára csökkent. A burgonya és az összes gyümölcstermés az egy évvel ezelőttinél kisebb volt. a zöldségtermés nem változott. — A kukorica termésmennyisége és termésátlaga felülmúlt minden korábbit: a termés- mennyiség 7,1 millió tonna, a hektáronkénti termésátlag 50,3 mázsa volt, 15, illetve 19 százalékkal több, mint 1974-ben. A cukorrépatermés 4,1 millió tonna volt, több, mint 1974-ben, de a répa cukortartalma nem érte él az előző évi szintet, így a tervezettnél nagyobb cukor- importra lesz szükség. Szőlőből több termett, mint 1974-ben. A sertésállomány az év végén 6,9 millió darab volt, 16 százalékkal kevesebb az előző év véginél. A szarvasmarha-állomány 1,9 millió darabot, a tehén- és előhasi üszőállomány 798 000 darabot tett ki, 6, illetve 5 százalékkal kevesebbet az 1 évvel azelőttinél. A sertés- és szarvasmarha-állomány kisebb volt a tervezettnél is. A vágóállat és a tojástermelés 10—10 százalékkal nőtt, a tejtermelés 2 százalékkal csökkent. A munka termelékenysége a mezőgazdaságban a tervezettnél nagyobb ütemben emelkedett. Az aktív tsz-ta- gok száma 3 százalékkal, az alkalmazottaké 3—4 százalékkal csökkent, az állami gazdaságokban foglalkoztatottak száma lényegében azonos volt az 1974. évivel A nagyüzemekben javult az anyagi-mŰ6zaki ellátottság. A traktorállomány nagyobb teljesítményű gépek üzembe állításával korszerűsödött, az év végén a kapacitás 3,4— 3.5 millió lóerő volt, 1—2 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. A mezőgazdasági üzemek az év folyamán 1882 arató-cséplő gépet, 978 kukoricabetakarító gépet, ill. adaptert, 747 cukorrépabetakarító gépet, 148 burgonya-betakarító gépet vásároltak. A műtrágyafelhasználás 11 százalékkal emelkedett, egy hektár szántó-, kert-, szőlő-gyümölcsös területre — hatóanyagban 270 kg műtrágya jutott. Az év folyamán 14 000 hektár területen telepítették új erdőt. A fakitermelés 5,2 millió köbméter volt, lényegében annyi, mint az előző évben. A közüzemi vízművek mintegy 700 millió köbméter ivóvizet termeltek, 12 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. Az öntözött terület 155 000 hektár volt Szállítás és hírközlés A szállított áruk súlya 5,8 százalékkal meghaladta az előző évit. Az áruszállításban tovább nőtt a közúti és a csővezetékes szállítás aránya. Vasúton 1,5 százalékkal, tehergépkocsikon 7,6 százalékkal, csővezetéken 27,6 százalékkal több árut szállí tottak az egy évvel azelőttinél. A villamosított vasútvonalak hossza 75 kilométerrel nőtt Jelenleg az összhálózat 15,4 százaléka, 1193 kilométer villamosított. 1975-ben a vasút a tervezettnél több új villany- és Diesel-mozdonyt szerzett be. A villames- és Diesel-vontatás aránya az 1974. évi 86 százalékról 90 százalékra emelkedett. Folytatódott a pálya- és állomás- hiztosítás korszerűsítése. Átadták a forgalomnak a szolnoki személypályaudvart, Murakeresztúmál elkészült az új vasúti híd. Tovább korszerűsödött a közúti közlekedés. A távolsági és a városi személyszállítás javítására mintegy 1300 új autóbuszt, 25 új metrómotorkocsit, több új csuklós villamost és 11É V-szerelvén yt állítottak forgalomba. Űj-abb településeket kapcsoltak be az autóbuszhálózatba. Az év végén 3144, hélységbe, az összes település 99 százalékába lehetett autóbusszal utazni. A személygépkocsik száma csaknem 90 000-rel emelkedett, és az év végén, elérte az 580 000-et. Ebből 551 000 a lakosság tulajdonában volt Külkereskedelem X behozatal folyó deviza- árakon 20,6 százalékkal, a kivitel 11,2 százalékkal volt több mint 1974-ben. A külkereskedelmi forgalom árszínvonala 1975-ben tovább emelkedett, összehasonlítható árakon a behozatal kb. 4 százalékkal, a kivitel kb. 3 százalékkal nőtt Jelentősebben növekedett forgalmunk a szocialista országok-, kai. A nem szocialista országok közül a fejlett tőkés országokkal kisebb, a fejlődő országokkal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le, mint egy évvel korábban. Rubel elszámolásokban — a tervnek megfelelően — a behozatal nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitel. összehasonlítható árakon a behozatal a tervezett 9 százalékkal szemben mintegy 17 százalékkal, a kivitel az előirányzott 4 százalék helyett kb 6 százalékkal nőtt. A rubel elszámolású forgalom egyenlege, amely az előző években aktívummal zárult, 1975-ben a behozatal jelentős emelkedése és a szerződéses árak változásából származó árveszteség következtében passzív volt. Dollár elszámolásokban az export jelentős fokozására vonatkozó célkitűzés — elsősorban a tőkés országok gazdasági válsága miatt — nem valósult meg. E viszonylatban a kivitel volumene lényegében azonos volt az 1974. évivel, a behozatalé pedig mintegy 7 százalékkal csökkent. A dollár-elszámolású forgalom passzívuma az előző évinél kisebb volt, a tervben számítottat azonban meghaladta, ami elsősorban a cserearány további romlásából adódott. Beruházás A terv a szocialista szektorban 1975-re 129—130 milliárd forint beruházást irányzott elő. Ténylegesen a beruházások összege 141—142 milliárd forint volt, folyó árakon számolva 17—18 százalékkal több mint 1974-ben. A beruházások volumene a tervezett 6 százalék helyett kb 14 százalékkal emelkedett. A nagyberuházások aránya nőtt, kivitelezésük javult. Az 1975-ben befejezésre előirányzott nagyberuházások többségét üzembe helyezték. A kezdésre előirányzott nagyberuházások munkálatai megkezdődtek. A gyorsításra kijelölt, nópgazdaságilag különösen fontos beruházások kivitelezése — viszonylag kis többletráfordítás mellett, elsősorban a szervezettség javításával — meggyorsult. A célcsoportos és egyéb állami beruházások összes is jelentősen nőtt. A terv- előirányzatot legnagyobb mértékben a vállalati beruházások haladták meg. A népgazdasági ágak közül leggyorsabban a szállítás és hírközlés, valamint a mezőgazdaság, erdő- és víz- gazdálkodás beruházásai emelkedtek. A beruházások növekedésének több, mint egyharma- dát az építési beruházások, a többi részét a gépberuházások és az egyéb beruházások növekedése tette ld. Az üzembe helyezett beruházások értéke — folyó árakon — 132 .milliárd forint volt, az előző évinél 26 százalékkal nagyobb. A befejezetlen beruházások állomása 9—10 milliárd forinttal emelkedett, és.az év végén megközelítette a 118 milliárd forintot Foglalkoztatottság, jövedelmek, fogyasztás 1976. január 1-én az aktív keresők száma kismértékben meghaladta az 5,1 millió főt, ami 0,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az 1975. évi átlagos állományi létszám az iparban és a mezőgazdaságban csökkeni. az építőiparban, különösen pedig a szolgáltató jellegű ágazatokban nőtt 1975-ben körülbelül 350 000 dolgozó kötelező heti munkaidejét csökkentették, mindenekelőtt az állami mező- gazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás, a szállítás és hírközlés, továbbá az egészségügy területén. 1975. végén a foglalkoztatottak 95 százaléka dolgozott csökkentett munkaidőben. A munkások és alkalmazottak nominális havi átlag- keresete — beleértve a különböző bérkiegészítéseket — körülbelül 3100 forint volt, a tervezett 6.4 százalékkal szemben mintegy 8 százalékkal több az 1974. évinél. A fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal emelkedett. Az egy keresőre jutó reálbér, a tervezett 2.5 százaléknál nagyobb mértékben, 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A mező- gazdasági termelésből származó összes lakossági jövedelmek nominálértéken körülbelül 4 százalékkal nőttek, reálértéken lényegéiben nem változtak. A mezőgazdasági keresők száma csökkent. Az egy főre jutó mezőgazdasági eredetű reáljövedelem emelkedett. A lakosság jövedelmét a reálbérek és a mezőgazdasági jellegű jövedelem mellett a foglalkoztatottság emelkedése kismértékben, a társadalmi juttatások jelentősen növelték. A pénzben! társadalmi juttatások összege 17—18 százalékkal emelkedett. Legszámottevőbben a népesedéspolitikai határozatokból adódó kifizetések nőttek. Családi pótlékra 6,4 milliárd forintot, gyermek- gondozási segélyre 3 milliárd íorintot folyósítottak, 24, illetve 26 százalékkal többet, mint 1974-ben. Nyugdíjakra 26,8 milliárd forintot az előző évinél 17 szászatokkal többet fizettek ki. Az év végén a nyugdíjasok száma 1802000 fő volt, 54 000 fővel több, mint egy évvel korábban. 1975. július 1-től 1,1 millió alacsony nyugdijai személy nyugdíját, illetve nyugdíjjellegű ellátását felemelték. A lakosság egy főne jutó összes reáljövedelme az előirányzott 3,5 százaléknál nagyobb mértékben, 4 százalékkal nőtt. A lakosság összes fogyasztása 4,5 százalékkal, egy lakosra számítva 4 százalék- ikal emelkedett A kiskereskedelmi forgalom a tervben eVjfuányzott 4,8 százalékos növekedést meghaladta, ösz- szehasonlítható árakon 5,4 százalékkal volt több, mint 1974-ben. Az élelmiszerekés élvezett cikkek eladása — ugyancsak összehasonlítható árakon — 7,1 százalékkal, a ruházati cikkeké 1,5 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5,0 százalékkal emelkedett. A lakossági szolgáltatások értéke is nőtt. A parasztság és a kettős jövedelmű háztartások saját termeléséből származó fogyasztása nem változott számottevően. A takarékbetét-államány 15 százalékkal nőtt, a növekedés meghaladta az 1974. évit Áralakulás A külkereskedelemben az általunk importált termékek árai nagyobb mértékben emelkedtek, mint exportált termékeinké. A belföldi termelői árszínvonal nagyobb mértékben emelkedett, mint korábban. Az ipar belföldön az előző évinél csaknem 11 százalékkal magsabb árakon értékesítette termékeit Jelentősebb volt például az energiahordozók, az üzemanyagok, a kohászati termékek, egyes vegyipari anyagok, a textil és ruházati cikkek áremelkedése. Az építőipari árak körülbelül 4 százalékkal, a beruházási árak körülbelül 3 százalékkal haladták meg az eg* évvel korábbit A mezőgazdasági felvásárlási árak lényegében nem változtak. Az áruszállítási tarifák az üzemanyag-áremelkedések következtében 5 százalékkal emelkedtek. A kiskereskedelmi árak — jelentős részben központi ár- intézkedések következtében — átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A piaci árak és a szolgáltatások árai 2—2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A fogyasztói árszínvonal — a kiskereskedelmi és a piaci árak, valamint a szolgáltatások árai együtt — 3,8 százalékkal emelkedett Népmozpfom, götoésigyi és kulíiiráüs ellátás Az ország népessége 1976. január 1-én 10 572 000 fő volt. 1975-ben 194 200 gyermek született, az előz» évinél 7900-zal több. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma az 1974. évi 17,8-ról 18,4-re emelkedett. — Főleg a második szülöttek száma nőtt Az év folyamán 131 000-en haltak meg, az ezer lakosra számított halálozási arány 12.4 volt. Ezer élveszülött közül 33 halt meg egy éven alüL A természetes szaporodás — az élve- születések és a halálozások különbsége — ezer lakosra számítva az 1974. évi 5,8-ról 6,0-na nőtt. Egészségügyi ellátásra sz állami költségvetés csaknem 11 milliárd forintot, ezen belül fekvőbeteg-ellátásra mintegy 6 milliárd forintot fordított. A kórházi ágyak száma 87 500-ról 89 000-re, az orvosok száma 26 400-ról 27 100-ra emelkedett. A táppénzen levők aránya az előző évi 5,8-ról 1975-ben 6,1 százalékra nőtt Az év végén a kereső szülő nők több, mint 3/4-e, 265 000 nő volt gyermekgondozási segélyen, 36 000-rel több, mint egy évvel azelőtt. A bölcsődei férőhelyek száma körülibeiül 2900-zal bővült, az év végi állomány megközelítette a 50 000-et. Az óvodai férőhelyei-: száma az 1974. év végi 276 000- ről körülbelül 300 000-re emelkedett. 100 óvodáskorú gyermek közül 1974-ben 72. 1975-ben 76 járt óvodába. A különböző ' oktatási fokozatokon 1,8 millióan tanulnak, csaknem ugyanannyian, mint az előző oktatási évben. Az esti és levelező tagozatokon tanulók száma körülbelül 280 000 fő, 3.3 százalékkal több, mint az előző tanévben. A közművelődési intézmények működésére a költségvetés mintegy 4 -milliárd forintot folyósított A kiadott könyvek száma 7700, példányszáma 74 millió volt, a példányszám mintegy 10 százalékkal emelkedett Idegenforgalom 1975-ben 9,4 mUHÓ külföldi érkezett hazánkba, 13,4 százalékkal több, mint 1974- ben. A külföldre utazó magyar állampolgárok 6záma 3,5 millió volt, 6 százalékkal több az előző évinéL A hazánkba látogató turisták 88 százaléka szocialista országokból érkezett, a kiutazó magyar állampolgárok 93 százaléka látogatott szocialista országba.
