Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. február 7. Az idei télre újabb kézinrankaalbummal kedveskedett a Minerva m népművészetet kedvelő, kézimunkázó nőknek. Az album olyan könnyen leszámolható, páratlan szépségű mintákat tartalmaz, amelyek ősei egykor a Székelyföldön termettek. A bukovinai székelyek, lakóhelyükön a jugoszláviai Voilovicán (Hertelendfalva) őrizték meg ezt a mintakincset az utókornak. A voilovicai varrottasok kizárólag piros-kék vagy piros-fekete fonallal készülnek. Alapanyaguk jó minőségű erős vászon, amelynek szálai jól számolhatók. A székely varrottast úgynevezett szálán- varrott, varrottas vagy fonottas öltéssel varrjuk. A közölt minták természetesen elkészíthetők közönséges keresztszemes öltéssel is, de szépségük jobban érvényesül az eredeti fonottas öltéssel kivarrva. Az öltések menetét szemlélteti az album, melynek szerzője Kocsis Antalné Kunszabó Júlia. A. harminchat minta közül íme egy ún. „tányéros”, amelynek motívumai ismétlődőek, s így tetszés szerint nagyítható. Válságban, vagy változásban Egyre többet “S sunk is válsághangulatú beszámolókat a házasság, a család intézményének bomlásáról. Ijesztő statisztikák bizonyítják a házasságok labilitását: 1900-tól napjainkig huszonháramszorosra nőtt a válások száma hazánkban. 1962-ben 17 600, 1972-ben már 24 000 házasságot bontottak feL A válság-jelek: megfogalmazói és szószólói azonban néhány dologról megfeledkeznek. Történetesen arról, hogy az elvált házas társak túlnyomó többsége újra házasodik, bizonyítva ezzel, hogy nem a házasság intézményéből, hanem csak házastársából ábrándult ki. Hallgatnak arról is, hogy a válás lehetősége egyértelműen jó dolog, s az első látásra ijesztő adatok csak azt példázzák, hogy ma már nem olyan erős a házastársak között az egymásra utaltság kényszere. Régebben, amikor kevesebben váltak, nem volt több jó házasság, de a nők — anyagi kiszolgáltatottságuknál fogva — kénytelenek voltak sok mindent eltűrni férjüktől. Az uralkodó álszent erkölcs ugyanis házasságuk mindenáron való fenntartására kényszerítette őket. Kisebb nyilvánosságot kapnak azok a pozitív tanulmányok, amelyek napjaink házasságainak új vonásairól készülnek. Á családszociológusok ezekben egyértelműen úgv foglalnak állást, hogy hazánkban nem válságban, hanem csupán változásban van a házasság intézménye. E határozott megállapításukhoz hozzáteszik azt is, hogy nem tartják elegendőnek a változások mértékét. Rögtön utalnak a családon belüli női és férfi szerep megváltozására, s ugyanakkor a családi munkamegosztás változatlanságára. A változtatást nem egyszerűen az olyan „helycserékben” keresik, amikor a férfi mosogat és a nő újságot olvas. Egyszerűen csak bebizonyítják, hogy az egyoldalú családi munkamegosztás mögött emberi viszonyok húzódnak meg, ez pedig egészen egyszerűen annyiból áll, hogy az egyik családtagé a fizikai munka, a másiké az irányítás joga. A házasságok harmonikussá és tartóssá tételét a nő, a feleség szerepében és családon belüli helyzetének nagyobb megbecsülésében kell keresnünk. A tömeges női munkavállalás létezése történelmi tény, a családok egy részében azonban úgy tűnik, hogy ezt nem veszik tudomásul. Nem méltányolják eléggé, hogy a nők nagy része kenyérkereső is lett és görcsös igyekezettel akarják tartósítani a hagyományos családi „felállást”. Középiskolás lányok és fiúk körében végeztek vizsgálódást arról, hogyan képzelik el 10 év múlva a mai 16—18 évesek az életüket. A fiúk negyedrésze így vallott: „én nem engedem a feleségemet dolgozni”. Ez persze nem jelenti azt, hogy elhatározásuknak érvényt is tudnak szerezni, de a maguk körül látottak és tapasztaltak hatása kétségtelen. Nagyon kevés nyilvánosságot kap az a megállapítás is, hogy amelyik nő munkája hivatássá válik, annak boldogabb a családi élete is, s inkább megvalósul otthoni egyenjogúsága. A nők családi megbecsülése sokat mutat a házasságok belső tartalmáról. Ahol nem tisztelik bennük az anyát, a feleséget, s a dolgozó nőt együtt, ott nem beszélhetünk igazi emberi megbecsülésről és a házastársak közötti összhangról sem. Társadalmunk dalúan segíti a házasságok, a családi élet korunkhoz igazodó fejlődését, belső tartalmának emberibbé válását. Sokat tehetnek e mellett a nők önmagukért is. Túl sok asszony nyugszik ma még bele családi hátrányos helyzetébe, ahelyett, hogy változtatásokat kérne, mielőtt még zátonyra jut a házassága. Kocsis Éva „C” vitamin télen A csipkebogyó a vadrózsa termése, mely bőven terem hazánk kopár hegyoldalain, erdők szélén, legelőkön. A legtöbb csipkebogyót Nóg- rád, Heves, Borsod, Veszprém és Pest megyében vásárolják fel az ÁFÉSZ-ek, évente mintegy 110—130 vagonnal, az időjárástól függően. Már az ókorban ismerték és alkalmazták a csipkebogyót és a belőle készült italokat. Magas C-vitamin tartalmát azonban csak a modern tudomány mutatta ki: tízszerte annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrom. Szervezetünknek — különösen a téli időszakban — elengedhetetlenül szüksége van a C-vitaminra, mert így fokozhatjuk ellenállóképes- ségünket a különböző baktériumokkal szemben. Különösen növekszik jelentősége a csipkebogyónak, a téli időszakban, amikor kevesebb a friss gyümölcs és főzelékféle. Felhasználási módja .is igen változatos: van aki teának issza, de főznek belőle lekvárt, készítenek belőle bort, pálinkát, likőrt. És a különféle készítmények nemcsak élvezeti célokat szolgálnak, hanem gyógyhatásúnk is. Az élelmiszerboltokban és Herbária gyógynövényszaküzleteiben szárított csipkehús, csipkebogyó és üdítőital formájában találkozhatunk . e termékekkel. Hazánkban mintegy 2 vagon csipkehúst és 4—5 vagon száraz csipkebogyót fogyasztunk. el évente. Ebből a termékből Svájc, Ausztria, az NSZK, az USA és a skandináv államok is szívesen vásárolnak: mintegy 5 vagon csipkehúst és 6—7 vagon csipkebogyót évente. A számok azt bizonyítják, hogy kedvelt ital lett a csip-* keszörp: 1955-ben 30 vagonnal gyártottak, az idén pedig 250 vagon készült belőle, a hazai igények kielégítésére. Ezen túlmenően keresik a csipkészörpöt Angliában. Ausztriában, Svédországban, Norvégiában és Finnországban is, ahol megkedvelték nemcsak gyógyhatású, hanem kellemes üdítő hatása miatt. Az egyre fokozódó igényeket csak úgy tudták kielégíteni, hogy — osztrák cégtől —, teljesen automata töltőgépsort vásároltak. Ez a gépsor 18—20 ezer palackot tölt meg egy 8 órás műszak alatt A csipkeitalok háromféle változata ismeretes: csipkeszörp, viróma szörp és diviróma szörp. Az italok 85 százalékát a csipkeszörp alkotja: magas C-vitamin tartalmú, frissítő, üdítő hatású sűrítmény, mely ásványvízzel, szódavízzel kellemes ital. A lakosság ellátására félliteres üvegekben, fém- záras kupakkal, a nagyüzemek részére — védőitalként — 5—10 literes tételekben kerül értékesítésre. A viróma-szörp elsősorban a vérkeringési megbetegedésben szenvedőknek nyújt enyhülést. Nagy C-vitamin és magnézium-tartalma jó hatású az érszűkületben, magas vérnyomásban, érelmeszesedésben szenvedők számára. Javítja a gyomor és bélműködést, is. Diviróma szörp, diétás készítmény, mely azonos hatású a viróma-szörppel, édeskésére sorbitot használnak, így különösen az érrendszeri bántalmakban szenvedő cukorbetegek részére ajánlatos; , kellemes ízű, kitűnő üdítő, frissítő hatású szörp. Nagy Erzsébet A dohányzás kára A világranglista élére füstöltük magunkat! Valameny- nyi magyar állampolgárra napi 11 cigaretta elszívása jut, s ezzel — egy francia kimutatás szerint — az élre kerültünk a dohányzási statisztikában. Mögöttünk „végeztek” az amerikaiak és a japánok 10 cigivel, s például a franciák a nyolcadik helyre szorultak öttel. Arról sajnos nem készítettek kimutatást, hogy mennyit füstölnek el a különböző nemzetek pi- pásai, szivarosai, vagy menynyit fogyasztanak a bagósok, tubákosok, ez utóbbi dohányzási módok ugyanis jóval népszerűtlenebbek a ci- garettázásnál. — Van-e különbség a ci- garetíázás ég a többi dohányzási mód között, egészségkárosító hatásukat tekintve? — A cigaretta a legveszélyesebb, mert tüdőre szívj,ák a füstöt, s így nagy felületet szennyez — bnond- ta dr. Miskovits Gusztáv, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának igazgatója. Ugyanis, az emberi tüdő teljes felülete körülbelül teniszpálya nagyságú, a cigaretta-füstből a tüdőbe jutó gázok ekkora felületet károsítanak. Nem is szólva arról, hogy a füstből a durva szemcsék lerakódnak a száj nyálkahártya j ában, a garatban és a légcsőben, s ott is gyulladásos betegséget akozhatnak. A professzor elmondta, hogy nemzetközi adatok szerint a napi 15—20 cigarettát elszívó férfiak között húszszor gyákrabb a tüdőrák, mint a nem dohányzók között. A dohányzó nőknél nem ilyen gyakori a tüdőrák — vennék okát tnég keresik az orvosok. Hazáinkban évente négyezren betegszenek meg , tüdőrákban. Ezenkívül többféle betegséget is visszavezetnek a cigarettázásra, így például jelentősen károsítja a koszorúereket, elősegíti az érelmeszesedést a lábakban, rossz hatással van a növekedési sejtekre, a petefészekre és a gyomorra is. S ami kizárólag a cigarettázás rovására írható: a füstgázok tönkreteszik a légzőrendszer — hörgők, légcső — működőképes hámját. Ezek a tisztítókefe szerepet betöltő sejtek először csak foltokban mennek tönkre, majd teljesen átalakulnak működésképtelen hámmá. S kialakul a dohányos ember bron- hitisze. Éjjel összegyűlik a légutakíban a válladék, s reggel sokat kell köhögnie. A működésképtelen hámon a baktériumok is könnyebben megtelepednek, s betegséget idézhetnek elő. — Ügy tudjuk: a cigaretta papírjának égéstermékei különösen veszélyesek. — Valóban vannaJk benne rákkeltő anyagok, de ez a dohányzás károsító-hatásá- nak egyik, nem a legjelentősebb komponense. A gyulladás képződéshez azonban a papír égéstermékei nem járulnak hozzá, csak a dohány füstgáza. — Filterrel, szipkával, szűrőkkel ki lehet-e küszöbölni a dohányzás káros hatását? — A cigarettában több száz vegyület van, ezek közül mindössze hatot, hetet lehet így megkötni. Az égés során keletkező káros vegyü- letek nagy része a cigaretta második felének szívása közben jut a szervezetbe, tehát ajánlatos félig szívni csak a cigarettát. — Külföldön már gyártják a nikotinmentes cigarettát. — Ennek nem dohány az alapanyaga, és valóban alig veszélyes a szervezetre, mert gázai nem tartalmaznak rákkeltő, és légzőszervet károsító anyagokat. — A közhiedelem szerint a pipázás és szivarozás viszont sokkal gyakrabban okoz rákos betegséget a száj- üregben. — Említésre sem méltó az ilyen betegedi száma. Régen, amikor egész nap a férfiak szájában csüngött a hosszú pipa, s reggeltől estig pöfékeltek, gyakori volt az ajakrák, de korántsem annyira, mint manapság a cigaretta által keltett tüdőrák. A mai pipák azonban nem okoznak ilyen betegséget. A pipázás és szivarozás közül melyik az „egészségesebb”? — A pipázás. Ugyanis egyetlen szivar is halálos nikotin adagot tartalmaz: ha kiáztatnák belőle, s meginná valaki, belehalna. A szi- varosok szerencséje, hogy nem szívják le a füstöt a tüdejükbe, s így nem kerül a nikotin a vérkeringésbe. A pipásök sem szívják le a füstöt, s a pipázás még annyiból is előnyösebb, hogy a káros anyagok a pipa szárában is larakódnak. — Visszatérve a cigarettára, hol az a határ, amikor még nem káros? — Mindenegyes cigaretta káros, s különben sem lehet határt szabni, mert a dohányos, akinek szenvedélyévé vált a cigaretta, képtelen megállni például napi öt darabnál. Az ennyit szívó ko- cabagós szervezete azonban alig károsodik a dohányzás által. A professzor elmondta, hogy a dohányzásról leszoktató csodaszerek — a tabletták, az ecsetelés, vagy Lobelin — nem bizonyultak hatásosnak. Ha a dohányosban nem tudatosul a veszélyérzet, akkor semmiféle szer sem tudja leszoktatni. Vagyis egyetlen módja van a leszokásnak: a komoly elhatározás ! A szívkoszorúér betegek közül például sokkal többen szoknak le, mert közvetlenül óraik a veszélyt, a szív fájdalmában. Külföldön egyébként eredményesen kísérleteznek a csoportos pszichoterápiával: a dohányzásról már leszokottakat összehozzák olyan dohányzókkal, akiknek a szervezetét' megtámadta a cigaretta. Magyarországon nem kísérleteznek ezzel, még nincs rá vállalkozó. Czippán György Az amerikai munkások írója Mottó: Száz esztendeje született Jack London író. aki a század elején az amerikai proletariátus harcosa, képviselője, az Amerikai Szocialista Munkáspárt tagja volt. A Vaspata című regénye főhősének a forradalom elbukása utáni szavait idézzük a vízszintes 1., függőleges 48. és 16. számú sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része. (Zárt betűk: H, C. A, U.) 14. Semennyi vagyona. 15. Az egyik, Balaton melletti községből való. 16. Japán olimpiai bajnok maratoni futásban. 17. Város az NSZK-ban. az osztrák határ közelében. 18. Passaunál ömlik a Dunába. 19. Cink vegy- jele. 20. Ide, hozzám, oroszul. 21. Közepén szegez. 23. Gábor Dénes. 24. Kedvelt őszi gyümölcs. 25. Nem hagy ott. 26. Könnyű vörös bor. 28. Bemetszésekkel. karcolatokkal lát el. 29. Hangtalanul kelő. 30. Tolna megyei község, a szabadságharc győztes csatája zajlott itt. 32. A kovács ezen üti a vasat. 33. IRU. 36. Árpád-házi királyunk egyik neve. 37. Fogyasszon. 38. Nem ezek. 39. Kélet-Ázsiában használt hosszmérték. 40. Magánzárka. 42. Főzelék. 43. Lemetsz. 45. Lényegileg nagyon hasonló. 49. Kedvelő egynemű betűi. 50. Kissé pisze. 51. Igekötő. 52. Felvigyázó. ford. 54. Ellentétes kötőszó. 55. Maszk. 5S. Tágra nyit. 57. A legrégibb korszaki. 60. Adóhivatali dolgozó. FÜGGŐLEGES: 2. Surran. 3. Ipari növény. 4. Csak a szélein nem. 5. A rét. 6. Szégyenkező. 7. A felszabadulás hozta magával. 8. NDK inari város. 9. Csak középen! 10. Valószínűleg, maid- nem bizonvósan. 11. Személyes névmás. 12. Becézett női név. 13. Mél+óság. 16. A versidézet harmadik része. (Zárt betűk: O, S.) 20. Szomszéd nét>. 21. Döntésre kerül. 22. Szélhárfa. 24. Lakás r'észe. 25. Égerfák németül. 27. Tömítőpapír- fajta. 28. Mutatónévmás. 29. olaj- barna bőrszín. 31. A harci eszköze. 32. Élelmes, mozgékony. 33. Kiváló norvég drámaíró és költő. 34. Mezőgazdasági munkát végez. 35. Az egyik patkó fajta! 36. Rangfokozat. 40. Az angol nyelvű filmek végén látható. 41. A folyamtisztító hajókat így is nevezik. 44. Kicsinyítő képző fordítva. 45. Alarm. 46. Ismert jugoszláv politikus, utóneve (PopdVics). 47. A padlás felett. 48. A versidézet második része. (Zárt betűk: E, S, O.) 50. Légelhárító ágyú. 51. Göngyölegfajta. 53. Felmenő ági rokona. 54. Ütő hangszer. 56. Területi Egyeztető Bizottság. 58. Gyakori határozószó rövidítése. 59. SzóSZOLXOK MEGYEI NÉPLAP REJTVÉNYSZELVÉNYE 1976. február 7. összetételekben a fogalom ellenkezőjét jelenti. 61. Zoltán Bálint. BEKÜLDENDŐ: Vízszintes 1., függőleges 48. és 16. számú sorok megfejtése, február 17-ig. . Január 24-én megjelent. Téli világ c. rejtvényünk helyes megfejtése: A lombos fa lombtalap, / Megdermedt a Mátra / Mégis zöldell télen is / A fenyőfa sátra. — Könyvet nyert: Hubai János, Jászapáti. (A könyvet postán küldjük el.)
