Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-05 / 30. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. február 5. Észt komszomolisták a pártkongresszus előtt Kaunas! szerszámgépek A kaunasi szerszámgépgyárat nemcsak a Szovjetunióban, de külföldön is jól is­merik. A köztársaság gépgyártását csak a háború utáni években kezdték szervezni, ám ennek ellenére a kis területű Litvá­nia a szovjet szövetségi köztársaságok kö­zött a negyedik helyet foglalja el a gép­gyártás területén. A legutóbbi lipcsei nemzetközi vásáron aranyéremmel tüntették ki a nagy pontos­ságú elektroeróziós másoló-lyukasztógé­pet. Képünkön a kaunasi gépgyár esryáll- ványos koordinációs hengerfúrópadja, amely aranyérmet kapott a lipcsei és plovdivi nemzetközi vásáron Moszkvai TurlstaszáSló A fejlett szo­cializmusban, amikor az egész társa­dalomban nö­vekszik a párt irányító és vezető szere­pe, ifjúsági szervezetünk is mind felelős­ségteljesebb feladatokat kap. A Komszomol tömöríti a Szovjetunióhoz 35 éve csat­lakozott Észtország fiataljait is. Köztársaságunkban mint­egy 140 ezer komszomolistát és több mint 75 ezer úttörőt tartunk számon, vagyis gya­korlatilag minden hetedik lakosunk tagja a szovjet if­júsági szervezeteknek. Kom- szomolistáink több mint fele a népgazdaságban, vagy kul­turális területen dolgozik, minden második elvégezte a közép-, a szakközép- vagy a főiskolát Ifjúsági szervezetünk tag­jai dolgoznak a párt-, a szov­jet és a szakszervezeti szer­vezetekben, a minisztériu­mokban és a központi szer­vekben. Csaknem 2 ezer kom­szomolistát választottak meg a helyi tanácsok tagjainak és 6 fiatal képviselőnk van a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsában. Ants Járvesaar, az Észt Komszomol Központi Bizottságának tagja a pär- nuj Surju szovhoz traktoro­sa, Pilvi Toomi, a rakverei kerület Pödrangú szovhozá- nak brigádvezetője, Linda NLin, a párnud halfeldolgozó kombinát munkásnője és Maié Mango, a maardini vegyipari kombinát dolgozója a jelenlegi tervidőszakban végzett kiváló munkájáért megkapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendet. A párt azt a fontos fel­adatot bízta a Komszomolra, hogy alapszervezetei vállal­janak részt a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésében. Köztársa­ságunkban mindenütt csat­lakoztak a moszkvai, ukraj­nai és leningrádi fiatalok kezdeményezéséhez, hogy vé­gezzünk kiváló munkát a jelenlegi terv teljesítéséért, s ma már 83 ezren vállalták így a munkát. A Komszomol mindig te­vékenyen bekapcsolódott a fontos létesítmények építésé­be. Köztársaságunkban is nagyszerű hagyomány az új létesítmények fölött vállalt védnökség. Észtországban a Komszomol 20 kiemelt nép- gazdasági objektumra össz­pontosítja figyelmét Olyan beruházásokról van szó, mint a vőhmai húsipari kombinát a punane kundai cement gyár negyedik egysége, a Püs- siben létesülő fafeldolgozó és azlrui hőerőmű. A jelenlegi tervidőszakban a köztársa­ságban 600 kisebb-nagyobb létesítményt adtak át, amely a Komszomol védnökségével készült eL A fiatalok szakmai ismere­teinek elmélyítését, a terme­lékenység növelését, a minő­ség javítását szolgálja a szak­ma ifjú mestere címért 40 szakmában meghirdetett ver­seny. Ebben tavaly 36 ezren vettek részt. Nemcsak mun­kahelyükön, az egész köztár­saságban jól ismerik a győz­tesek nevét, mint Unó Rein- maa lakatos a punane kun­dai cementműből, Vitalij Bondarcsuk esztergályos a Vazar egyesüléstől, Viljandi festő és mázoló a vello ilvesd kolhozközi építőrészlegétől, Jaan Klajula, a rakverei As- samalla szovhoz agronómu- sa, Olav Kart, a Jogévá ke­rület Adavere szovhozának zootechnikusa és így tovább. A fiatal újítók és felta- iiŰlOl látók is tevé­keny részesei a kongresszusi versenynek. Tavaly például a termelésben alkalmazott újításaik több mint 15 millió rubelt hoztak. Egy sor válla­latnál komplex brigádok alakultak, hogy az ötlettől a bevezetésig végigkísérjék az újításokat Az észt falvak komszomo- listái sem tétlenkednek. Min­den alapszervezet titkára el­sőrendű feladatának tartja, hogy a fiatalokat bevonják a magas hozamokért, a me­zőgazdasági kultúra és az ál­lattenyésztés fejlesztéséért az állattenyésztő telepek gé­pesítéséért végzett munkába. A köztársasági Komszomol felhívására például az öt év alatt több mint ezer fiatal ment dolgozni az állatte­nyésztésbe. A politikai kö­rökben 7500 ember, köztük 6600 komszomolista vesz részt Az oktatási évadban sok helyen készültek faliúj­ságok, olyan témákkal: „Sen­kit és semmit sem felejtünk el!”, „A háború hősei itt dol­goznak közöttünk!”. Emléke­zetes találkozók zajlottak le a honvédő háború résztve­vőivel. A politikai körök munkájának is szerepe van abban, hogy a győzelem 30. évfordulójának tiszteletére indított munkaverseny át­nőtt a XXV. pártkongresszus tiszteletére folyó versenybe. A kohtla järvei nitrogén műtrágyagyárban például az egyik üzemrész komszomo- lista-if júsági kollektívája sa­ját tartalékait feltárva "elha­tározta, hogy az év végéig terven felül 13 ezer tonna alapanyagot gyárt. Jurij Ro- venszkij ifjúsági brigádja a kivioli olajpala bányában úgy határozott, hogy minden hónapban annyival tetézi meg a tervét, amennyit 24 óra alatt bányásznak. A Szta- hanov-mozgalom 40. évfordu­lójára indult felajánlás kez­deményezője az Észtország nevű bánya vágathajtó bri­gádja, élén Heino Karúval, a kongresszusi versenyben már megemelte vállalását, hogy terven felül 190 méteres vá­gatot hajt ki. s a brigád min­den tagja 12,9 százalékkal növeli munkájának termelé­kenységét. Észtország olajpala me­dencéjének legkiválóbb fia­tal munkásai, értelmiségijei, diákjai és tanulói felhívással fordultak köztársaságunk fiataljaihoz, mindenkihez, hogy fogadják méltóképpen a párt XXV. kongresszusát. „Felhívunk benneteket ba­rátaink, hogy munkában és tanulásban, aktív közéleti tettekkel köszöntsük a párt kongresszusát, csatlakozza­tok a kongresszusi verseny­hez!” — hangsúlyozza a fel­hívás. Köztársaságunk fiataljai nagyon szeretnek sportolni, mindenütt nagy tábora van a honvédelmi sportszövetsé­geknek. Észtország határain túl is jól ismerik a komszo­molista Aavo Pikkuus tar- tui kerékpáros, Jan Talts pärnui súlyemelő és Viljar Loor tallinni röplabdázó ne­vét Mindhárman tagjai a szovjet válogatott keretnek. A Komszomol XVII. kong­resszusán sok küldött képvi­selte köztársaságunkat. Ha­zatérve nemcsak kollektívá­jukban maradtak a szocia­lista verseny vezetői, hanem segítik is társaikat a munká­ban. II Szovjetunió J55S: ta Pártjának kongresszusa óriási jelentőségű népünk életében. Az észt komszomo­listák legjobbjai más köztár­saságok fiataljaival együtt írják majd alá a Komszomol kongresszusi jelentését. Soha nem fektettek be a Szovjetunió mezőgazdaságá­ba olyan nagy összegeket, mint 1965-től 1974-ig. Álla­mi és kolhozerőből 195 mil­liárd rubelt kapott a szovjet mezőgazdaság, azaz 2,8-szer többet, mint az ezt megelő­ző tíz évben. Ebben az öt­éves tervidőszakban a me­zőgazdaságba beruházott ösz- szeg a népgazdasági összbe­fektetések 26 százaléka. A mezőgazdaság minden- irányú iparosítása mellett a szovjet agrárprogram a falu egy sor fontos problémájá­nak megoldását is előirá­nyozza. A falvakban széles­körű lakás- és kommunális építkezésekbe kezdtek. Az állam, valamint a kollektív gazdaságok és magánszemé­lyek is óriási összegeket for­dítanak erre. Csupán az utóbbi tíz évben több mint 353 millió négyzetméter alap- területű lakást, sokezer isko­lát, klubot és kultúrházat, gyermekintézményt, könyv­tárat, kórházat adtak át a szovjet falvak lakóinak. Még nagyobb méretű a szovjet falu rövid távú re­konstrukciója. 1976—1980 között teljes erővel kibonta­kozik az Oroszországi Föde­ráció nem íeketfiföldű zónái­nak fejlesztési terve. Ennék megvalósítására az elkövet­kező öt évben 35 milliárd rubelt fordítanak. A terv a mezőgazdaság ter­melésének ipari alapokra he­lyezése mellett az orosz fa­lu átalakítását is előirányoz­za; a legkedvezőbb feltéte­lek megteremtésé^, a falusi lakosság korszerű életéhez és pihenéséhez. Nagy munkát kell elvé­gezni a falvak méreteinek Moszkva egyik legmaga­sabb épülete lesz a Leni n - hegyen épülő Központi Tu­ristaszálló, amely egyszerre 1300 vendéget tud majd fo­gadni. A szálló földszintjén és legfelső emeletén az ét­termek egyúttal klubok is lesznefr. ahoj találkozhatnak az alpinizmust, a turisztikát,’, a vízitúrákat és vadászatott kedvelők. Az adminisztráció épüle­tében a Szovjetunió turista- útjainak kidolgozását és koordinációját végző szervek növelése területén. Jelenleg ebben a zónában csaknem 143 ezer lakott település van, összesen 16 milliós lélek- számmal. Többségükben száz lakosnál kisebb telepü­lések ezek. A lakosság ilyen szétszórtsága nem teszi le­hetővé a falusi dolgozók mindennapi élet- és kulturá­lis viszonyainak javítását, akadályozza a mezőgazdasá­gi termelés további koncent­rálását Elengedhetetlen te­hát a lakott települések át­alakítása és a parasztok kis falvakból nagyobb települé­sekbe költöztetése. Ez a probléma rendkívül bonyolult. Már 1976-1980- ban 170 ezer családot költöz­tetnek át. Az emberek nagy falvakba telepítését 1990-ben szándékoznak befejezni. Az átköltöző falusiaknak az Ál­lami Bank kedvezményes hi­teleket nyújt és az ezzel kap­csolatos költségek 35 száza­lékát az állam viseli. A la­kosság többsége ma is pers­pektivikusnak ítélt telepü­léseken él, amelyekből több mint 29 ezer van ezen a te­rületen. Ezeket a települése­ket is gyökeresen rekonstru­álják és bővítik. Üj köz­pontokat építenek itt, városi kényelmet nyújtó lakónegye­deket, és az elkövetkező öt­éves tervidőszakban 28 ezer kilométer korszerű autóutat is kapnak a nem feketeföldű zóna vidéki települései. Természetesen az egész Szovjetunióban folyik a fal­vak életfeltételeinek állan­dó javítása, s ez a tizedik ötéves tervidőszakban még szélesebb körűvé válik. Ez­zel kapcsolatban felmerül a létfontosságú kérdés, milyen legyen a szovjet falu? Már kapnak helyet. Az itt látha­tó könyvtárban gyűjtik ösz- sze azokat, a turizmusról szóló könyveket, amelyek a Szovjetunióban eddig meg­jelentek, más termekben pe­dig turistamúzeumot létesí­tenek. A tanácskozások, konferenciák, turista talál­kozók, hangversenyek és filmbemutatók részére 800 férőhelyes díszterem épül. Tornatermek és úszómeden­cék alkotják a Központi Tu­ristaszálló sportkomplexu­mát. rendelkeznek a kérdés meg­válaszolásához elegendő, a mai gazdasági és társadalmi haladás követelményeinek megfelelő tapasztalattal. A moszkvai, a leningrádi, a gorkiji és a kirovi területen a modem életforma minden követelményének megfelelő, a parasztok magasfokú kul­turális és kommunális ki­szolgálásával jellemezhető településeket építettek. De azért folyik a szakér­tők, az építészek vitája ar­ról, hogy milyenek legyenek e települések alaprajzai és építészeti tervei? Milyen tí­pusú lakóházakat, kereske­delmi központokat, iskolákat és más létesítményeket épít­senek. Egyesek például föld­szintes házakat akarnak, má­sok a falu „urbanizálásáért” állnak ki; — négy-, sőt nyolcemeletes épületeket sze­retnének emelni. Az illeté­kes állami bizottság elnöké­nek véleménye szerint a két­szintes házak lesznek a leg­elterjedtebbek. Így a telepü­lések eléggé zártak, blok­kokból felépíthetők, a szin­tenként elhelyezkedő külön lakások külön bejáratai előtt a háztáji is elfér. Vagyis megőrizhetők a falusi élet­forma megszokott, alapvető vonásai. Neves szovjet szakemberek egybehangzó véleménye sze­rint a falu átalakítását cél­zó intézkedések egyik leg­fontosabb támpontja a vá­rosi lakások kényelmének a falusi környezet előnyös tu­lajdonságaival való össze­hangolása, az ember számá­ra annyira szükséges és semmivel sem pótolható ter­mészeti szépségekkel és kin­csekkel. Kendők és sálak Az orosz női divatnak im­már több száz éve fontos kellékei a kendők. Viselőjé­nek családi és társadalmi helyzetét, sőt szülőföldjét is meg lehet állapítani. Észak zord természeti viszonyai tükröződtek a fehér szövet ezüst díszítésében. A füve­ket, virágokat, ágakat a déli területekről származó ken­dőkön láthatjuk. A kendő­ket sokféle módón készítet­ték; hímezték, szőtték, fon­ták. Készítésük munkaigé­nyes, ám minden darab szépsége és színezése utá­nozhatatlan. Idővel a kézi munkát kiszorította a gépi. Lassan feledésbe merült volna a kendokészítés mű­vészete, ha a Szovjetunió­ban nem virágozna a nép­művészet. A régi kendők a népi grafika sajátce formái, me­lyek gazdag anyagot bizto­sítanak a mai divattervezők munkájához is. A kendőket mindenütt gyűjtik, kiállítá­sokon mutatják be. Pav- lov&zk-Poszad Moszkva kör­nyéki városban születnek napjainkban a hagyományos orosz mintákkal díszített kendők és sálak. Hozzáértő mesterek állították helyre a kézi textilnyomó műhelyt. Évente 80 000 kendőt készí­tenek itt. A műhely dolgo­zóinak érdeme, hogy nem a mennyiségre törekszenek, lassan, nyugodtan dolgoz­nak, ahogy az művészi alko­táshoz illik. Számok és tények a szovjet oktatásról A Szovjetunióban 5 890 szakmunkásképző intézet és szakiskola, 4 286 szakmai kö­zépiskola és 848 felsőfokai iskola működik. * * * 4,5 millió szovjet fiatal szakmai középiskolában ta­nul. 500 különböző szakmá­ban kapnak képesítést. Mintegy 300 000-en szovhoz - technlkumokba járnak. Több, mint 3 millióan szak­munkásképző intézetekben tanulnak. • • • A Szovjetunióban az álla­mi oktatási formák mellett a szabadegyetemek társa­dalmi oktatási formája is megtalálható, jelenleg mint­egy 34 000 ilyen egyetem működik, ahol 8 millió em­ber tanul. * • • A Szovjetunióban 52 bw zetiség nyelvén folyik m oktatás. Üj ifjúsági kísérleti színház nyitotta meg kapuit Moszkvában Állandó színházi épülete még nincs, de a nézők szívesen elmennek a különböző klubokba és kultúrotthonokba, hogy előadásait meg­tekintsék. A társulat összetétele meglehetősen szokatlan. A drámai színé­szeken kívül zenei, cirkuszi és stúdiószínészi képzettséggel rendel­kezők egyaránt találhatók közöttük. Valamennyien különleges kép­zésben részesülnek, melynek alapelve, hogy a színésznek mester­sége minden területéhez értenie kell. Előadásaikra az éles ritmusváltások, a színpadi mozgás plasz­tikus gazdagsága, az eseményeket kísérő kórus és a dráxnaiság a jellemző. Néhány darabjuk dekorattvitása, gazdag zenei tartalma, a tömegjelenetek bonyolultsága révén a baletthez, illetve musicalhoz áll közei. Képünkön jelenet a »West Side Story”-ból. Indrek Toome, az Észt Komszomol első titkára Milyen legyen a szovjet falu?

Next

/
Thumbnails
Contents