Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-05 / 30. szám

1976. február 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Á budapesti MÁV Szimfonikusok hangversenye Szolnokon Ha fúj a déli szél M megye környezetuédelmérSI Hétfőn este az Országos Filharmónia rendezésében a budapesti MÁV Szimfoniku­sok adtak hangversenyt a szolnoki Szigligeti Színház­ban. A negyedik bérleti kon- ■Terten Gertler Endre Belgi­umban élő hegedűművész működött közre. A zenekart a jól ismert robbanékony, nagyszerűen irányító, kitűnő kezű karmester Németh Gyu­la vezényelte, Temperamen­tumos, az utolsó pillanatig igen intenzív irányításával, zenei formálásával méltán aratott most is nagy sikert városunkban. (Hozzá kell tennem, hogy ezúttal is saj­nálatos a műsorváltozás, vagyis a Schumann gordon­kaverseny elmaradása a programból.) Elsőként Wagner Tann­häuser nyitánya hangzott el a zenekar előadásában. A kisebb pontatlanságoktól el­tekintve elsősorban a kar­mester szuggesztív vezény­letének köszönhetően sok szép pillanatot szerzett Wagner 1845-ben alkotott, az opera legexponáltabb témái­ra épülő nyitány bemuta­tása. Bartók 1907—1908-ban komponált első hegedűver­senye a siker ellenére is bi­zonyos értelemben csalódást okoz a többi zseniálisan megírt nagyobb zenemű, többek között a Concerto, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, a Kont­rasztok, a 71. Hegedűver­seny, a Brácsaverseny, a tZongoraversenyek, a Csodá­latos Mandarin, stb. zenei világához, mondanivalójá­hoz, hangvételéhez szokott fül számára. Ebben az eset­ben az összehasonlítás óha­tatlan, természetszerű szinte tudat alatti egy korábban hallott koncert avagy egy- egy ismert nagy lélegzetű Bartók-mű élményével. Meglehet, hogy mint zene­kritikus és zenehallgató egyaránt épp a fentebb em­lített művek hatása alatt azok ismeretében vallom mindezt. Mégis azt hiszem, hogy a Geyer Stefi hegedű­művésznőnek ajánlott és ajándékozott versenymű ze­nei nyelvezete felépítésének arányai, kifejező eszközei, fordulatai, egyszóval stílus­jegyei inkább a fiatal, pá­lyája kezdetén alkotó szerző profilját mutatják, és nem az immár klasszikussá vált nagy XX. századi zeneszerző érett, csiszolt, kiforrott oly sajátosan egyéni arculatát. Egy mű kirobbanó sikeré­nek természetesen egyik alapfeltétele a mintaszerű, minden tekintetben kifogás­talan előadás. Nos, úgy ér­zem, a hírneves nagy hege­dűművész, Gertler Endre já­téka ezen az estén némi kí­vánnivalót hagyott. Dacára annak, hogy határozott tó­nussal, tisztán, általában vé­ve szép hangon, technikai­lag mindvégig biztonságosan hegedült. Olykor mégis za­varóan hatott egyénien elro- mantizáló, úgynevezett „ma­gyaros” vibrátóival nem ke­vésbé a többször használt lefelé vagy fölfelé csúszva elért dallamhangok vagyis glissandók alkalmazásával, melyek a kottában mint jel­zés nem szerepelnek. És ta­lán Bartók e művében is ilyen értelemben használva idegenül hatnak. A zenekar és nem utolsó­sorban a karmester nagy erőpróbája volt César Franck monumentális d-moll Szim­fóniájának előadása. A ha­gyománytisztelő szerző egyetlen szimfóniájában nem a klasszikus négytéte­les formát, hanem a szimfo­nikus költemények romanti­kus, elsősorban Liszt darab­jainak zenei világát tekinti mintaképnek. Különösen az első tételljen érdekes az egy azon témának, gondolatnak különféle megjelenési for­mája. Leginkább a finálé az, ahol az előző két tétel anya­gát igen színesen, mondhat­ni bravúrosan dolgozza fel. A mű sok szép hangszerszó­lóra ad alkalmat, melyek közül a jelen esetben az an­golkürt, oboa és a kürt szó­lóit emelném ki. Merész harmóniai fordulatai, melyek sohasem öncél’’0': szintén említést érdemelnek. A közel háromnegyed órás művet mindvégig üresjárat nélkül, feszült intenzitással igen kifejezően oldotta meg a vezénylő Németh Gyula. Érezhetően a zenekar is maximumát nyújtotta ké­pességének ebben a műben. Végezetül elmondhatjuk, hogy a hangverseny élményt tudott nyújtani a város ze­neszerető közönségének. Egyed Ferenc Vörös nyakkendőben Őrzik a lángot A Magyar Úttörők Szövetsége az idén ünnepli fenn- SRásának harmincadik évfordulóját. Az „Őrizzük a län­gst” mozgalom keretében a pajtások országszerte készül­nek a jubileumra. Feldolgozzák csapatuk történetét, ku­tatják a múltat, felkeresik a felnőtteket, akik a kezdet éveiben tagjai voltak a mozgalomnak. Hogy kezdődött? A múltról dr. Földi Dánielnét, a Magyar Úttörők Szövetsége Szolnok megyei elnökségének elnökét kérdeztük. fiz úttörő szereti hazáját... — Talán kevesen tudják, hogy a világon elsőként Bu­dapesten alakult úttörőcsa­pat — Marx Károly néven — mégpedig 1919-ben, a Ta­nácsköztársaság idején. Rö­vid idő alatt 39 csapat jött létre, s mintegy nyolcezer út­törő tett fogadalmat a prole­tárdiktatúra napjaiban: „Ha­zámért, a proletárdiktatúrá­ért élek, dolgozom ...”. Később, a 30-as években Budapester és néhány vidé­ki városban alakultak „úttö­rőcsoportok”. amelyek a be­börtönzött kommunisták ré­szére szerveztek gyűjtőakció­kat. Az úttörőszövetség lét­rejöttének feltételeit a fel- szabadulás biztosította. A második szabad május else­jén úttörők ezrei vettek részt a felvonulásokon. Ott dol­goztak — együtt a felnőttek­kel — az építkezéseken is. „Ügy látszik, hogy ezek a mi gyerekeink jobban sze­— Most jó lenni úttörőnek — lelkendezett Garai Erzsi. Zánka, Csillebérc kész úttö­rő-paradicsom. Minden paj­tás eljuthat oda. Aztán van­nak kisebb táborok. A mi csapatunk például Kisoro- szin építi fel a sátrait min­den nyáron. — Persze a táborozást ki kell érdemelni — folytatta Mályi Melinda. Hogyan? Jó munkával, tanulással, úttö­rőhöz méltó élettel. Teljesí­teni kell feladatainkat. Az idén a születésnapi ajándék­akcióban lelátót építünk az iskolai kézilabdapálya köré. A KISZ-esek is segítenek. Mi retnek dolgozni, mint játsza­ni” — írta egy korabeli új­ságíró. Pedig játszottak vol­na, ha lett volna hoL — Maltert kevertek, tisz­tították, adogatták a téglát — dolgoztak. A falusi gyere­kek a kalászgyűjtésben jeles­kedtek. 1952rben a vidéki úttörők 373 ezer 100 kilo­gramm kalászt szedegettek össze a learatott földekről. Pedig a mai létszámhoz vi­szonyítva kevesen voltak. Épp ezért a szövetség elsőd­leges feladatának tekintette, hogy minél több gyerek kös­sön nyakkendőt. Most megyénkben az is­koláskorú gyerekek 98—99 százaléka tagja a szövetség­nek. Ma már a maltert gép keveri, és a kalászok után sem kell hajlonganiuk, má­sok a feladatok. Mit jelent ma úttörőnek lenni? Erről beszélgettünk a tiszaörsi és Szolnokon a Költői úti Ál­talános Iskola úttörőiveL egyengetjük a földet, festjük a padokat, ők a nehezebb munkát végzik . De nemcsak az iskoláért dolgoznak a tiszaörsi gyere­kek. Egy feketeruhás nénike mesélte a buszmegállóban: — Leesett ez a fene nagy hó, s behordta a ház tövét. Lapátolgattam, hogy be ne ázzon a faL Egyszer csak jönnek a gyerekek. A vörös nyakkendősök... Hát nem kivették a kezemből a szer­számot! „Majd mi, néni, tes­sék csak hagyni.” A köny- nyem is kicsordult... Ta­valy, amikor a vizet vezet­ték a soron, az idős Farkai sék előtt is ók temették be az árkot. Arany gyerekek ... Szolnokon, a Költői úti Is­kolában Pozsonyi Kati így fogalmazta meg a mai úttö­rők feladatait: — Legyünk becsületesek, fegyelmezettek, szeressük hazánkat, éljünk úgy, hogy méltók legyünk a KISZ-tagságra. A különböző mozgalmak és akoiók is mind ezit segítik. — Például most, a jubile­um évében indult iskolánk­ban a „30 tett az iskoláért, a csapatért" akció — így Békés Zita. — Minden őrs négy vállalást tett. Komjáti Kati folytatta: ■— Hogy részt veszünk az őszi mezőgazdasági munkákban, gyűjtjük a hulladék fémet, úttörő-rendőri szolgálatot lá­tunk eL, rendben tartjuk a kémiaszertárt, az iskolaud­vart, segítjük a gyengébb ta­nulókat, patronáljuk az óvo­dásokat ... ...jól tanul — És mindenek előtt ké­pességeink szerint tanulunk — tette hozzá Garai Ildi. Az idén a jubileum évében min­den nap viseljük a vörös nyakkendőt. — Sajnos olyan gyerek is van, aki csak viseli — véle­kedett Mészáros Ági — és semmit nem tesz érte, hogy a vállalásokat teljesítsük. Hallottuk, hogy jövőre már másképp lesz. Csak az lehet úttörő, aki kiállja a próbát, bebizonyítja, hogy méltó a nyakkendőre. — Nincs mindig konkrét látszata úttörőink tetteinek — mondta a beszélgetés vé­gén Almási Imréné csapat- vezető. Nemrég riportot ké­szítettek a gyerekek a régi úttörőkkel. Valaki elmondta, hogy az iskola kerítéséhez a téglát az akkori pajtások gyűjtötték össze. Mindig lát­ták, mennyit haladtak. Az iskolában s az úttörőcsapat­ban ma másmilyen téglákat gyűjtögetnek nap mint nap a gyerekek: a tudás, az em­berség a hazaszeretet tég­láit. ...ahol tud segít, Ijesztő képek járják be időnként a világsajtót. Ame­rikából, Japánból, vagy ép­pen valamelyik európai or­szágból származnak, és megannyi felkiáltójelként fi­gyelmeztetnek bennünket ar­ra, hogy az önmagunk hasz­nára megváltoztatott termé­szeti környezetet önmagunk börtönévé, „temetőjévé” te­hetjük, ha nem vigyázunk. Az úszó olajtól ragacsos tol­lú, haldokló vízimadár, a forgalmat gázmaszkban irá­nyító rendőr, s a püffedt hassal himbálózó döglött ha­lak ezrei láttán megállapít­juk, „ott” bajok vannak, az már öngyilkos civilizáció. Azon kevésbé gondolkodunk el, vajon itthon Magyaror­szágon, netán Szolnok me­gyében mi a helyzet? Hacsak nem fúj déli szél. Akkor ugyanis a szolnoki ut­ca embere legyen a talpán, ha a fehérjefeldolgozó „ku­tyagyár” levegőjéről nem a környezetszennyezés jut eszébe. Pontosabban a levegő- szennyezés, amelynek penet­rans példája a szolnoki üzem, de nem vagyunk hí­ján a vízszennyezés és ho­vatovább a talajszennyezés eseteinek sem. Elég csak a pár éve Szolnokon a Ti­szába szökött olajra, vagy a múlt évben a Zagyvában ki­pusztult halakra gondolnunk csakúgy, mint a KÖJÁL szakemberek által a talaj­ban kimutatott Coli-bakté­rium fertőzöttség növekedé­sére. Felismert veszélyek Nem szükséges bonyolult műszeres vizsgálat ahhoz, hogy környezetszennyezésnek minősítsük, ha egy gyár melléktermékétől büdös a főutca, vagy ha a rothadó, s netán mérgezett Zagyva vi­zében fuldoklik a hál. Kör­nyezetünket itt a megyében is érik káros hatások — ál­talunk előidézett veszélyek, amelyeket pedig nemcsak mindig a szembetűnő „ka­tasztrófák” jeleznek. A szak­emberek egy sor kisebb, de határozott vál ozásban érzé­kelik az önmagunk termelte veszélyeket, az ezek okozta megingott természeti egyen­súlyt Azt például, hogy ti­szavirág lassan már csak a búsongó magyamótában lé­tezik, a széplelkekben nosz­talgikus sóhajt ébreszt a ku­tatókat viszont sietős kihalá­sával a vízszennyezésre fi­gyelmezteti. . Szemre tiszta még a Tisza, de neki már egyre kevésbé kedvez. Az „egyre kevésbé” tendenciára is utal. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság terüle­tén 1972-ben 283, 1974-ben már 330 szennyvízkibocsájtő volt a Tiszában, Zagyvába és a megye kisebb vízfolyá­saiba engedett szennyvíz pe­Ifjűsági napok Úttörő kezdeményezésre vállalkozott a győrszentivá- ni Váci Mihály Általános Iskola tantestülete: középis­kolák KISZ-napjaihoz ha­sonlóan ifjúsági napokat rendeznek. Az első Ilyen if­júsági nap, amelyet a közel­múltban rendeztek meg, jól sikerült. Az iskola diákjait és a vendégeket a csapatrá­dió ünnepi műsorral köszön­tötte. Ezután osztályonként és korcsoportonként beszél­getések zajlottak le, amelye­ken a szülők is részt vettek. A programban szerepelt még filmvetítés, vetélkedő és sokféle hasznos időtöltés, szórakozás. Az iskolában ezután ha­vonta rendeznek ifjúsági napokat dig közel 43 millió köbmé­terről évi 51 millióra emel­kedett Vízszennyezés! Szolnok megyében a vizek szennyeződésének megakadá­lyozására hozott kormány­rendeletek végrehajtását NEB vizsgálat ellenőrizte, s megállapításai nem épp a leghízelgőbbek. Települése­ink közül csak Mezőtúr kom­munális szennyvizét tisztítják megfelelően. Néhány ipari üzemünk az évente emelke­dő szennyvízbírság elleniére sem „tudta” megoldani a tisztítást. A szakosított ál­lattenyésztő telepek is nagy mennyiségű szennyvízzel árasztják el a környéket, míg a korszerű mezőgazda­ság másik velejárója a kérni zálás szintén gyakran akozhat vízszennyezést. A jogosan kiszabott bír­ságok serkentő hatására azonban megindult me­gyénkben is a vízminőség védelmére tett intézkedések sorozata. A nagyobb ipari üzemek megkezdték a szennyvíztisztító berendezé­sek építését, s 1975. végére az ipari szennyvizek na­gyobb részét legalább me­chanikai tisztításnak vetet­ték alá. Nem egy esetben a vízszennyezés elhárítása ér­dekében különböző techno­lógiai, szervezési változtatá­sokat hajtottak végre. Ez azonban nem elég. Vég­leges megoldás kell. Ezt pedig a korszerű szennyvíztisztító telep épí­tése jelentené minden eset­ben. Jó példánk már erre is van. A kunszentmártoni Pannónia Szőrmekomfekció Vállalat a nagy szennyezett- ségű bőripari „hulladékvi­zet” tisztítja meg korszerű telepén, míg a Tiszamenti Vegyiművek idén elkészülő mintegy 100 millió forintos beruházású regionális szennyvíztisztító műve a gyárat egyszer s mindenkor­ra megszabadítja a szenny­vízbírságtól. A vízszennye­zés elhárítására megkezdett beruházások gazdái közt ta­láljuk a szolnoki Cukorgyá­rat, a Papírgyárat, a BMG törökszentmiklósi gyáregy­ségét is... Igaz, hogy vizeink még szennyeződnek, mégsem le­hetünk borúlátók: a fejlő­dés megindult, s minden re­mény megvan arra, hogy a megye egyetlen vízfolyása sem jut a szennycsatomává „züllött” Rajna” sorsára. Nemcsak milSiés beruházás Amikor a környezetvéde­lem hívei fennen hangoztat­ják, hogy a vétkes üzeme­Az egészségügyi világnap 1976-os jelszava: előrelá­tással megelőzni a vaksá­got! Az egészségnevelésnek a vakság és a csökkentlátás leküzdésében betöltendő sze­repéről tanácskozik ma az Egészségügyi Felvilágosítás Társadalmi Tanácsa. Elhang­zott, hogy az egészségneve­lésben nagy hangsúlyt kell kapnia a felvilágosító tevé­kenységnek: fel leéli hívni a figyelmet a 6 évesnél fiata­labb gyermekek kancsalsá­gának következményeire. Elsősorban az óvónőknek kell elérniük, hogy a szülők sse ellenezzék ® szemüveg­ket kötelezni kell a védő­tisztítóberendezések beszer­zésére, építésére, rendsze­rint megfeledkeznek arról, hogy ez súlyos milliókba, tízmilliókba kerül. Nem vé­letlen, hogy sokáig olcsóbb volt kifizetni a bírságot, mint megépíteni a szertny- viztisztítót Lehetne sorolni a milliókat, ezúttal azonban egy olyan környezetvédelmi kezdeményezést említek, amelyhez nem kellett beru­házás, mégis igen sokat javí­tott a helyzeten. „Tiszta, virágos Szolnok megyéért”, ez a neve a Ha­zafias Népfront Szolnok me­gyei Bizottsága indította mozgalomnak, amelynek szemmel látható eredményét naponta látjuk szerte a me­gyében. A versenyben a la­kosság egyre szélesebb ré­tegei vesznek részt, s az ut­cák, terek parkosítása, a há­zak előtti területek rende­zése milliós ráfordítás nél­kül is környezetünk szebbé emberibbé válását eredmé­nyezi. Környezetrendezés, levegőtisztaság védetem Amit a városi, falusi kis utcákban el tudnak végezni társadalmi munkában, ugyanazt már lehetetlen vol­na például a 4-es műét mentén. Ennek környezet­rendezésére — mint ezt már meg is írtuk lapunkban — a megye közel húszmillió forintot kapott — s az ösz- szeget már rá is költötte az országos főútvonalra. A ta­vaszi fásítással végleg befe­jeződik a nagy környezet­rendező beruházás, és ennek nyomán új autóparkolók, fordulók, tornapályák, pihe­nőhelyek épültek ki a 4-es műút mellett. Az 1976-os évtől kezdhw • légszennyezők is „saját bő­rükön” érzik a környeze­tünknek okozott kárt: a ta­valyi légszennyezés után már bírságot fizetnek. A lég- szennyező források felméré­se megkezdődött és az idén is folytatódik, s a mért ada­tok arányában kiszabott bír­ság remélhetőleg itt is meg­hozza a kívánt eredményt Jó példa máris akad. A TVM három üzemében a portala­nítása és a gázelnyeletésd technológiák megváltoztatá­sával a legnagyobb levegő- szennyező forrásokat fékezik meg. A Papírgyár átállt a gáztüzelésre. A szolnoki fe­hérjefeldolgozónál szerelik a korszerű szűrőberendezést, mint azt tavaly lapunk is megírta. Tavalyelőtt is meg­írta. A lassan haiadó mun­kálatok miatt még most is ez az üzem emlékeztet leg­erőszakosabban bennünket a környezetvédelem fontossá­gára — különösen, ha fúj a déli szél... I. Zs, viselést és a szemüveges gyermekeket társaik ne gú­nyolják. Az Egészségügyi Felvilágosítási Központban rendezett tanácskozáson a részt vevő szakemberek rá­mutattak arra is, hogy küz­deni kell a szembetegségek­kel kapcsolatos előítéletek ellen, elsősorban a zöldhá­lyog gyógyíthatatlanságá- ról kialakult hiedelmeket kell legyőzni. Fokozni kell a szemsérülések megelőzésé­re irányuló felvilágosító munkát, ösztönözni kell a dolgozókat a védőfelszerelé­sek használatába. Hangsúly a felvilágosításon Tanácskozás a vakság megelőzéséről To SL la,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents