Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-05 / 30. szám
1978- február 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sikeres számvetés Meziéken Társadalmi munkáért Juliiéira zászló és oklevél a TRVVV KiSZ-eseinek Az ifjúság Szolnokért, Szolnok az ifjúságért — névvel két évvel ezelőtt mozgalom indult a megyében .A fiatalok ■—- Szolnok szépítésére, gazdagítására — több ezer órát áldoztak fel szabad idejükből és társadalmi munkában parkosítottak, fát ültettek, építkezéseken segíU keztek. A legjobb munlzát végzők meg jutalmazására az MSZMP Szolnok városi Bizottsága és Szolnok Város Tanácsa jubileumi zászlót és dicsérő oklevelet alapított Ezt a kitüntetést három kategóriában — KlSZ-bizottsá- gok, tanintézetek, KlSZ-alap- szervezetek — ítélték oda. A KJSZ-alapszervezetek közül a zászlót és az oklevelet a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat fiataljai nyerték el 1974. januárjától 75. augusztusáig végzett munkájuk alapján. Bekapcsolódtak a Tisza 11. vízlépcső felett vállalt védnökségbe, sokat tettek a 900 éves megyeszékhelyért is. Ott voltak a vásárcsarnok, a sportstadion, az ifjúsági park építésénél. Fákkal, virágokkal „varázsolták” szebbé a város parkjait, ligeteik A zászló és az oklevélátadási ünnepséget tegnap délután tartották, amelyen részt vett Bíró Boldizsár a városi tanács elnökhelyettese és Kanyó Sándor, a városi KISZ-bizottság titkára is. Az alapszervezet munkáját Tú- róczi Ferencné, a városi párt- bizottság titkára értékelte, majd átnyújtotta a jubileumi zászlót és a dicsérő oklevelet. Az ünnepség végén a Kassai úti Általános Iskola — a kisegítő iskolával együtt ez az alapszervezet patronálja őket — úttörői köszöntötték „idősebb testvéreiket”. (Tudósítónktól.) Az országoshírű, csaknem tízezer hektáron gazdálkodó mezőhéki Táncsics Tsz-ben befejeződtek a zárszámadó részközgyűlések. A számvetés szerint a nagyüzem 26. év végi mérlege is a körültekintő, korszerű, nagyüzemi gazdálkodás sikerét jelzi. Különösen jól jövedelmezett az állattenyésztés, amely a 255 millió forint évi bevétel 63 százalékát adta. Többek között 10 ezer hízott sertést, 266 ezer darab libát és kacsát és 22 millió tojást értékesített. Az iparszerü termelési rendszer is jól kamatozott. Búzából 45, kukoricából 51, cukorrépából 417 mázsát takarítottak be hektáronként A magasabb követelményekhez igazodó gazdálkodás tovább erősítette a közösséget. A tsz tiszta vagyonának értéke 328 millió forintra nőtt, 21 millió forinttal több, mint egy évvel korábban. A halmozott termelési érték 27 millió, az árbevétel pedig 21 millió forinttal emelkedett. A közös gazdaság tagjai is megtalálták számításukat, egy tízórás munkanapra 163 forintot fizettek. Nádaratók Meflegrábló szél cihái ja az ember sapkáját, kabátját, meg-megújuló rohamaival pillanatok alatt ikiűzi a végtagokból a langyos zsibbadtságot A nádas felett vadka- csanaj húz eL — Gyengül az Idő, azért kiabálnak a madarak — néz fed az égre Czibi Kálmán. — A keze nem fázik? — Kesztyűben - nem lehet drótot esorriózni a kévére, '"arról nerh"’is ■ beszélve, hogy naponta elkoptatnánk egy párat „Hortobágyi” kéz ez — nyújtja elém bőrkeménye- déses tenyerét — még a szög is nehezen menne bele. Telente azért választom a nád- vágást, mert ilyenkor az építő brigádoknak nem sok a dolga, s a havi 3 ezer forintom itt is megvan. Smigróczki Lőrimcz nemcsak novembertől márciusig, hanem az év többi napján is náddal dolgozik. — Amikor befejezzük az aratást, nekilátunk a feldolgozásnak. Méret szerint kihúzva osztályozzuk, levágjuk és küldjük külföldre, ahol gondolom ugyanazt készítenek belőle, mint amit itthon: nádszövetet, nádpallót az építőiparnak, melegháza Egy kaszára tizenkettőn vagyunk, de egyikünk sem lóg ki a sorból. A nád viszont hol sűrű, hol ritka, s ha nem segítenénk egymásnak haladni sem tudnánk, összeszoktunk, a munka fortélyait is valamennyien ismerjük. — A termés milyen? — Az idén elég jó. Csak hát komolyabb gép kellene ide az RS—09-es traktor helyett, hogy mindet levághassuk. Meg aztán ml is egyre kevesebben. . Toldi József ágazatvezető bólogat — Még a következő telet valahogy kibírják ezek a traktorok, de azt is csakúgy, ha egyet szétszedünk és abból megjavítjuk a többit, mert alkatrészeket már nem igen kapunk hozzájuk. A 600 hektár nádról viszont nem mondunk le, hiszen tavaly 170 ezer kévét csomóztak össze az emberek, s ez a tiszaőrsi—nagyiváni Petőfi Traktorra függesztett fűkasza vágja a nádat, kézzel csomózzák a drótot a kévékre. Kemény munka ez, amelynek megkönnyítésére nagyon kellenek a gépek Termelőszövetkezetnek több mint 3 millió forintot hozott Az idén, ha valamilyen rendkívüli idő közbe nem jön, 200 ezer kéve is lesz. ami legalább félmillió többletbevételt jelent — Ebből mennyi a jövedelem? — Körülbelül 40—45 százalék. De az még mindig csak legfeljebb a fele a Pelikán kombájn árának, mert az a hozzátartozó kihordó kocsival 2,5 millióba kerül De 1977-nél tovább semmiképpen sem várhatunk a megvételével — A jó termés mitől függ? — A tavaszi vízállás és az előző évi „Maratás*’ határozza meg. Ha sok az eső, akkor szépen gyarapodik a nádas. Ezen persze lehet segíteni : a nemzeti parkkal közösen építettünk egy csatornát és feltoltöttük vízzel Tavaly már öntöztünk is belőle, csak most az a baj, hogy leereszteni még nem tudjuk. Az idén ez is megoldódik: építünk egy 1000— 1200 méteres levezető csatornát s akor már semmi sem akadályozza az aratást. — A másik dolog amin a termés múlik — magyarázza egy nádszárat suhogtatva Kapás József brigádvezető — hogy mennyi benne a „kétéltű”, azaz a múlt évről megmaradt nád. Látja ez köny- nyen elpattant rugalmatlan, tehát tavalyi. Tőlünk pedig csak az „egyéltű” nádat veszik meg. A termés 70 százalékát exportáljuk, legnagyobb felvásárlónk Hollandia és az NSZK. ök azt mondják, hogy miénkhez hasonló jó minőségű, vöröstövű nádat Magyarországon másutt nem kapni. — braun — Létszám, állj! Stop! Ki mit tehet ? •B Mit is jelent a létszámzárlat? Lényegében ja- “• nuár elsejétől az igazgatási szerveknél (minisztériumoknál, országos hatáskörű szerveknél, tanácsoknál) teljes körű létszámfelvételi zárlat van, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények pedig az adminisztratív-ügyviteli dolgozók létszámát nem növelhetik. Az érintett munkakörök listája olyan h osszú, hogy itt nincs mód felsorolni, a rendelet melléklete részletesen tartalmazza. Vannak azonban kivétetlek. Nem vonatkozik a stop például az orvosimokokra, akikből eddig is hiány volt, nem vonatkozik a kisegítő állományra sem. A zárolt munkakörökben viszont akkor sem lehet új dolgozót alkalmazni, ha egy-egy állás bármilyen okból megüresedik, még akkor sem, ha az eltávozó sorkatonai szolgálatra vonul be, vagy szülési, gyermekgondozási szabadságra megy. Bár a rendelkezés meglehetősen szigorú — mint azt Buda István munkaügyi államtitkár nyilatkozatában elmondotta —, nem kell attól félni, hegy nem méltányolják a rendkívüli helyzeteket. A minisztériumok, illetve a megyei tanácsok elnökei indokolt esetben felmentést adhatnak. Ha például egy községi tanács egyetlen gépírónője szülési szabadságra megy, természetesen nem a tanácselnöknek kell a továbbiakban a leveleket gépelnie, engedéllyel új dolgozót lehet felvenni. A tanácsi létszám zárolása sem jelenti azt, hogy ha egy mérnök jelentkezik munkára, tegyük fel a tanács műszaki osztályára, azt ne lehetne alkalmazni. Saját érdekük Kétségtelen, hogy a létszámstop következtében látszólag azok a vállalatok, intézmények kerültek előnyösebb helyzetbe, amelyek a tavalyelőtti minisztertanácsi határozatot nem hajtották végre, vagyis nem igyekeztek az alkalmazotti létszámot csökkenteni —, hiszen a zárlat a pillanatnyilag fennálló állapotokat konzerválja A Tiszamenti Vegyiművekben például a%>ta. hogy párt- és komiányhatározatok jelentek meg az alkalmazotti létszám felülvizsgálatára, racionalizálására, igyekeztek ennek megfelelő intézkedéseket hozni. Ezek eredményeként a vegyiművekben ma az alkalmazottak létszáma az iparági átlag alatt van. Százmunkásra tizenkilenc al- alkalmazott jut, ebből 8—10 dolgozó végez adminisztratív munkát. Tavaly például munkanap-fényképezéssel a pénzügyi és a számviteli osztályon határoztak meg létszámnormatívákat; az adminisztratív dolgozók mintegy 35 százaléka e két osztályon található. A rendelet valójában csak látszólag kedvezőtlenebb rájuk nézve, mint azokra, akik nem tettek semmit — az utóbbiaknál legfeljebb még több a lehetőség a hatékonyabb irodai munka megszervezésére. De a TVM- ben is vannak még belső tartalékok. A saját érdekük, hogy most ne csak a létszámot vizsgálják felül, hanem a vállalaton belüli adminisztrációt is. Elsősorban a még létező párhuzamos nyilvántartásokat, jelentéseket kell csökkenteni, ahol csak lehet, megszüntetni. Kérdések, amelyeke! fel kell tenni Csupán néhány kérdés, amelyet — immár nemcsak a TVM-ben — fel kell tenniük a vállalatoknak, üzemeknek, intézményeknek. Vajon mindenütt csak azok kérnek adatot, kimutatást, akiknek arra valóban elengedhetetlenül szükségük van? Vajon nem lehetne-e egy-egy adminisztrátort többféle munkára is megtanítani, hogy egymást helyettesíthessek, s hogy a 8 órában ne csak a jelenlét legyen benne, hanem hasznos tevékenységgel teljék az egész idő? Vajon tudja-e valaki egy-egy vállalatnál, intézménynél egyáltalán, hogy a „gyártott” adathalmazt, bizonylatok tömkelegét végül is felhasználják-e, s ha igen, mire? Vajon vizsgálják rendszeresen, nem lehetne-e egyszerűbben is? Vajon kiirthatatlan-e az a szemlélet, amely ma még a levélgyártást többre tartja, mint az ügyek megbeszélését, még akkor is, ha a két egymással levelező íróasztal pár lépésre van egymástól? Vajon az ügyvitelt, és lehetőség szerint az adminisztrációt nem kellene-e gépesíteni? Folytathatnám még, de gondolom elég, ha a kérdések sorának végére odateszem a legfontosabbat, amelyet szintén mindenütt fel kell tenni: korszerű-e, bürokráciától mentes-e az ügyvitel az adott törvényes lehetőségeken belül? Ha a választ igyekeznek megkeresni, mihamarabb okos intézkedésekről, s az adminisztratív-ügyviteli létszám csökkentéséről számolhatunk be. Kritikus felülvizsgált A belső ügyviteli munka ésszerűsítését — ez egy-egy vállalat lehetősége — az irányító, ellenőrző szervezetek is segíthetik. Abban ugyanis, hogy ilyen szigorú intézkedést kellett hozni, a „felsőbb” szerveknek • is részük van. A tavalyelőtti minisztertanácsi rendelet végrehajtását például az irányító szervek jószerivel nem is ellenőrizték. Másrészt az is gondot okoz, hogy a „felülről” kéri információk, jelentések összhangját, szelekcióját jóformán senki sem biztosítja. Meg kellene szabni a szükséges adatok körét, és a különböző szervezeteknek egyeztetniük kellene, hogy mindenki ebből a körből, azonos szisztéma szerint kérjen információt. A társadalmi szervezetek pedig úgy segíthetik a rendelet végrehajtását, ha megakadályozzák, hogy az ezen a területen dolgozók csökkentett „mozgási szabadsága” — vagyis az, hogy bizonyos munkakörökben szinte lehetetlen munkahelyet változtatni — ne vezethessen a munkahelyi légkör megromlásához. Magyarán: ne élhessen vissza senki ezzel a helyzettel. Egyben azon kell lenniük, hogy vállalatuknál, üzemükben ne csupán a létszámstop mechanikus végrehajtása, hanem a munkaerőgazdálkodás kritikus felülvizsgálata és ésszerűsítése is megtörténjen. A közeljövőben arra le hét számítani, hogy az alkalmazotti létszám automatikusan is csökkenni fog, hiszen az elmenők helyébe nem lehet munkásokat felvenni. Ez azonban kevés. A cél elsősorban az, hogy a hatékonyságot — amelyről körülményeink alakulása folytán egyre többet beszélünk — a munkaerőgazdálkodás területéreis kiterjesszük. A létszámstop — amelynek a-' érintett területeken a foglalkoztatottak számát is csökkentenie kell — elsősorban ezt, a munkaidő jobb kihasználását, a hatékonyabb munkát szolgálja. Vége. Trömböczky Péter Korszerű városközpontot alakítanak ki IfEB-ííNss Karcagon ülést tartott tegnap a Karcagi városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megtárgyalta többek között a •műszaki osztály Karcag városközpontjára 15 évvel ezelőtt készített részletes rendezési tervét, amelynek alapján a központ fokozatos átépítését annak idején megkezdték. Közben azonban kiderült, hogy a régi rendezési terv nem tudja kielégíteni a ma és a jövő igényeit, ezért a végrehajtó bizottság 1974-ban megrendelte a városközpont forgalmi tervét, amelyet tavaly a városközpont részletes rendezési tervére adott megbízás követett. A két módosítást egységes tervként kezelve 1975- ben a városépítési tudományos és tervező intézet készítette el. A részletes rendezési terv álfal érintett terület a Kuthen utca, József A. utca, Varró utca, Táncsics M. utca és a Kacsóh utca által határolt városközpont. A területen az Árpád utcát kivéve mindenütt 3—4 szintes épületeket építenek. Emellett közintézmények, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó egységek létesítésére is sor kerül. A terv egyik alapgondolata az átmenő forgalomtól mentes városközpont kialakítása. A hagyományoknak megfelelően a Kossuth tér keleti részén a kereskedelmi központot fejlesztik. Az oktatási intézmények a nyugati oldalon kapnak helyet továbbra is. Az igazgatási központ a tér középső részét foglalja el. A tervezett területen az intézmények mellett 1986 lakás felépítését tervezik, és 7,5 hektár közkert, valamint öt hektár park létesítésével kellő zöld területről is gondoskodnak. Az autóbuszforgalom növekedése korszerű autóbuszpályaudvar kialakítását teszi szükségessé. A 12 álló- hellvel készülő pálvaudvar a Rákóczi úton, a gimnázium mögött fog elhelyezkedni. A négy kocsiállásos taxiállomás a központban lesz. Az üzemanyag töltő-állomás és kocsimosó helyét a Rákóczi út és a Dózsa Gy- út találkozásánál jelöli meg a terv. A városközpont rendezési tervét 5—15 éves távlatban ütemezve hajtják végre. A növekvő vízfogyasztási igények kielégítése vízmű bővítéssel oldható meg. A víz- nyomócsőhálózat a város- központ minden meglévő utcájában ki van építve. Szennyvízcsatornával a terület megfelelően el van látva, de a szennyvíztisztítótelep bővítése mielőbb szükséges. A csapadékvíz elvezetését a városközpont területén zárt rendszerű csatornahálózat építésével kell megoldani. A gáz- és hőenergiahálózat nagy része már kiépült, bővítése folyamatosan történik. A jobb távközlési ellátás érdekében a város automata rendszerű távbeszélő központjának építése 1980 körül várható.
