Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-24 / 46. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. február 24. BUDAPEST? faSsstt,»tri» Dokumentumkabaré Üj műfaj született. Hogy kabaré-e valóban, arról lehetne vitatkozni — csak éppen nem érdemes. Mert. ha a fiatal humoristák újszerű dokumentumműsorának nem is mindig sikerül nevetésre fakasztania bennünket, az ötlet, mármint az, hogy egy- egy magnetofonnal — amit tavaly a Humorfesztivál díjkiosztásán kaptak jutalomként — nos, hogy ezzel a magnetofonnal „kiszálltak” a téli magyar tengerre, és riportokban szóltak olyan dolgokról. amelyek zöme valóban kész kabaré, életrevaló dolognak bizonyult. A műsornak több címe is van, először is „Élclegények céhládája” — mivel sorozatnak indul, s utal arra, hogy mint hajdanán a céhlegények mesterséget tanulni, ők is „világgá mentek”. Az első adásnak lehetne mottója is a címe: „Tessék mondani, kell ide télen a Balaton?” Alig-alig. kapjuk a választ a riportokból, hiszen télen halott a befagyott „magyar tenger”. Kihalt és mesterségesen befagyasztott, nemcsak a víz, minden. Alig van üdülő. szálloda, étterem, amely a télen is gyönyörű, pihenésre, téli sportra egyként alkalmas vidéken az arra vetődő rendelkezésére állna. Ezt sikerül kerek-perec bizonyítaniuk agilis élclegé- nyeinknek — s dokumentumműsoruk, ha nem kalandozna szerte e központi témától itt-ott, ha nem lenne egy-egy riport mértéktartás hiányában saját tartalmán jócskán tűlnövekvő, nos ak- ,kor még nagyobb lelkesedés- .sel üdvözölhetnénk. hogy •nem íróasztal mellett ötlik az élcet. hanem igyekeznek ellesni, tetten érni. A műsor egyenetlenségei éllenére is új szín a palettán — meglátszik, hogy a humoristák ifjabb generációja tudatosan valami mást is akar. mint elődeik. Érzik ez a többség hangvételéből, ahogy beszélnek, ahogy, bírálnak abból is. Céljuk — ahogy ezt ki is nyilvánították, nem a mindenáron nevettetés volt. Rosszmájú lennék, ha azt írnám, no ez sikerült is nekik. Az igazság az, hogy épp elég humor van abban, ahogy kutyaszorítóba kerülnek az illetékesek, akiktől nem lehet fakutyát kölcsönözni; abban, ahogy a „vendéglátósok” nudlisodrással, gombócgyártással vészelik át a telet; vagy abban, ahogy méltósá- gos magabiztossággal beszámoltatnak egy „olyan” hölgyet. a téli üresjárat csendjéről. arról, hogy alig várja a nyarat, s pénzes külföldi „barátait”. Szóval, röviden: jó az. ha űtrakél az „élclegény” szétnézni a világban — nem ártana ez néha az „elemesterekének sem. Szavakban Mostoha gyereke a rádiósmese, a gyermekhangjáték a kritikának. Pedig néha felnőttnek is megszívlelendő dolgokat mond némelyik. Mindez Marék Veronika Indián tesó című darabja hallgatásakor jutott eszembe, mert abban olyan elevenek, önmagukat adók a srácok — különösen a társat, testvért kereső Zoli, azaz Kaszás Gergő — mintha a téren egy pádon hallgatnánk ki óvatlanul apró titkaikat. Ha a felnőttek nem lennének any- nyira sablonosak, még iga- zabbnak érezték volna a srá- sok ezt a jól sikerült gyer- mekhan g játékot A Szivárvány, Boros János műsora vasárnapi adásában — farsang lévén — az álarcokról szólt csaknem két órán át. Mindennapi arcainkról, álarcainkról beszélgetnek a riporeterek. érdekesen, élvezetesen. Éár korábban épp e műsor szerkesztője vitatta: kell-a egy ilyen kaleidoszkópszerű. a szivárvány minden színét bemutatni szándékozó műsorban központi, összefogó gondolat és mondandó — ez a jól sikerült adás a bizonyíték: feltétlenül. —trömböczky— TUDOMÁNY—TECHNIKA Á gleccservilág titkai Szinte nem múlik el hét, hónap, hogy a világ valamelyik magashegységéről ne érkezne hír lavina- vagy gleccser-katasztrófáról. Az ellenük történő védekezés terén csak a glaciológiai kutatások előrehaladtával várhatók újabb eredmények. A gleccser vagy jégár nem más, mint hóból képződött, plasztikus jégtömeg, amely folyóhoz hasonlóan, de lényegesen kisebb sebességgel mozog a lejtőn lefelé. Hó csak ott halmozódhat fel gleccser létrehozásához szükséges mennyiségben, ahol egy bizonyos idő alatt több hull, mint amennyi elpárolog vagy elolvad. Ezért glecs- cser csak magas hegységekben, az örök hóhatár felett, s a sarki területeken keletkezik. , A gleccserektől bőven „átszőtt” kirgiziai Tiensan- hegységben tudományos kutató állomás létesült, amelynek munkatársai folyamatomm san figyelik több jégár mozgását és a bennük lejátszódó jelenségeket. A gleccserek mozgása folyamán egyidejűleg többféle erő érvényesül. A nehézségi erő hatására a jégár lassan mozog, helyenként csúszik is a lejtőn. Közben a felsőbb jégtömegek nyomóhatást fejtenek ki a mélyebben fekvő rétegekre. Ezenkívül a lejtő kezdetén a gleccser felszínén húzóerők is fellépnek, és ezek okozzák a nagy repedéseket, amelyek néha 50— 100 méter mélyek is lehetnek. Számolni kell továbbá azzal, hogy a gleccser útjába eső kisebb emelkedéseknél a jégár kénytelen felfelé haladni, mivel a torlódáskor képződő nagy nyomás erre kényszeríti. Ha a jégár alján a gleccseranyag megolvad, a roppant jégtömeg mintegy átemelődik az akadályokon. Ha ez a jelenség meredek lejtőn következik be, az egész gleccser hirtelen csúszni kezd, ami sokszor katasztrófát okoz. A gleccserek hirtelen megcsúszásánál is súlyosabb jelenségek a gleccseromlások és gleccserlavinák. Előfordulhat, hogy a nehézségi erő hatása nagyobb, mint a jégrészecskéket összetartó erő. Ilyenkor a harántrepedések kiszélesednek, kimélyülnek, majd bekövetkezik a szakadás. és a jégár egy sokmillió tonnás darabja egyre fokozódó sebességgel kezd lefelé csúszni, miközben mindent ami útjába kerül, magával ragad. Az előtte haladó léglökési hullám sebessége felülmúlhatja a leghevesebb hurrikánokban uralkodó szél sebességét is. Az elmondottakból kitűnik, hogy a veszély megelőzésére fordított kutatások nagyon is indokoltak. Képeink a gleccserkutatók veszélyes munkáját mutatják be. A gyógyítás hátországa Gravitációs Máinak mérése, aranybányában Aki a földgolyó remegését a Föld folyékony belsejének árapályát akarja megfigyelni, az minél távolabbra igyekszik a felszín óráról-órára változó, szeles-zűrzavaros világától. i Ilyen kutatásra és elmélyülésre egyaránt alkalmas helyet találnak a gravitációs hullámok kutatói Colorado elhagyott aranybányáinak a mélyén. Egy ilyen bányáiban, hatvan méterrel a felszín alatt helyezte el Levine amerikai fizikus a kísérleti berendezést, amellyel a világűrből érkező gravitációs hullámok által mozgásba hozott földkéreg rezgéseit kívánta észlelni. A műszer elvben igen egyszerű. Egyetlen nagyméretű inter- ferométerről van szó. melyben egy héliumneon lézerfénye 30 méteres út megtétele után visszaverődik egv pillérre helyezett tükörről, és ezáltal pontosan stabilizálja a kibocsátó lázer fényének rezgésszámát: a visszaverő tükörig megtett út éppen a fényhullámhossz felének egészszámú többszöröse keli legyen. A rezgésszám tehát érzékenyen követi a műszer hosszúságának változását, melyet a tartó pillérek közötti földkéreg-darab hosszának esetleges hullámzása okoz. A változó rezgésszámot összehasonlítva egy metánnal stabilizált 'hasonló lázer állandó rezgésszámával, érzékeny műszert nyerünk a hosszváltozások mérésére. Az elméiét alapján azt várjuk, hogy a világűr periodikusan változó objektumaiból, egymás körül keringő ikercsillagaiból és a pulzárokból hozzánk érkező gravitációs hullámok éppúgy megrezegtetik a földgolyót, mint a távoli kiáltás az ablaküveget. A fenti kísérletben ezeknek a rezgéseknek az észlelése volt a cél, annak ellenére, hogy a műszer által biztosított hihetetlen pontosság is csak arra elég. hogy a várt hatás mérhetőségének határáig juthassunk. A helyzet ugyanis az, hogy a világűrben a hozzánk legközelebb eső intenzív gravitációs-hullám forrásai roppant messze vannak, úgyhogy az ideérkező sugárzás erőssége kicsiny, és csak arra elég, hogy a földkéregben — a becslések szerint — relatív hosszváltozásokat hozzon létre. Nem csoda tehát, ha Levine első kísérletében a keresett hatás helyett egy másikat talált — a földkéreg egy .saját” zaja „túlharsogta” a gravitációs hullámokat. Ez a saját zaj viszont magába véve érdekes: a földkéreg periodikus összenyomódásá- ról-széthúzódásáról van szó, mely a felszíni légnyomás ingadozásai miatt jön létre. Ennek vizsgálata ntán most már ismét a gravi - vitációs hullámok észlelése a feladat. Ennek érdekében Levine több hasonló berendezésének analizátorában talán megjelenik a „külső”, gravitációs hullámforrás által keltett jel, amelynek észlelése óriási tudományos jelentőségű volna. „Gyorssegély a vízzáró A folyamatos kiaknázás miatt kimerülő víztartalmú rétegek gyors „megsegítésére” alkalmas módszert dolgoztak ki Litvániában. A kísérlet színhelye a Jura folyó forTásvidéke volt A kimerülő född alatti víztárolókba speciális fúrólyukakon nagy nyomással folyóvizet juttattak. A lehűlt, megtisztult, hasznos ásványi anyagokkal és mikroelemekkel telítődött víz most a közeli Taurag város házainak csapjaiból ömlik. Kamcsatkai gejzírek Kamcsatka dóid részén, a Pauzsetka folyó völgyében gejzírek törnek az ég felé, forróvíz szökell a magasba, vízpára homályosítja el az eget Óránként közel 350 tonna forróvizet lövellnek a források a Pauzsetka folyóba. A talaj hőmérséklete sok helyen még egyméteres mélységben is eléri a száz fokot A hegyekben a kialudt vulkánok közelében, a földalatti hő hatására óránként 100 tonna vízgőz keletkezik. A korlátlan mértékben rendelkezésre álló melegvíz és gőz adta a tudásoknak azt az ötletet hogy itt létesítsék a Szovjetunió első geotermikus erőművét, melynek teljesítménye ma már eléri az 5000 kilowattot Igazgató főorvos, osztályvezető főorvos, alorvos, orvos gyakornok, főnővér, nővér, ápolónő, kisnővérke (mit hagytam ki?)... portás... A nagy gépezetben mindenkinek megvan a maga helye, mindenki tudja, mi esik rá a „Nagy Egész” feladataiból. Kire az életmentés, kire az, hogy szenet rakjon a kazánba (ne fázzon az életmentő), kire az, hogy kinyissa a kaput... A MÁV kórház portáján kirakatnyi üvegablak mögött ÜL, állandó feszült várakozással, ki akar bemenni illetéktelenül, ki kér felvilágosítást, no és a legfontosabb: — Ha meghallom a szirénázást, koncentrálok kérem tisztelettel. Kiugrók és emelem a sorompót. Gyorsan, határozottan, hadd menjen — mert sürgős. Kezet fognék, de zavarba jövök, melyiket nyújtsam? A jobbot, vagy a balt? Mi szokás ilyenkor... — Ezerkilencszázötvenöt, szeptember nyolcadikén a törökszentmiklósi Dózsa Tsz- ben ... a gép ... Meséli. Hétköznapian, tárgyilagosan, érzelgősség, önsajnálat nélkül. Azt is, hogy „hova mennék fél kézzel? Ez megfelelő”. De azt is, hogy két évig hegesztő volt, dolgozott, Levizsgáztatni már nem merték — félték arra papírt adni, amit addig anélkül is megcsinált... Szirénázás, „Koncentrál”, kiugrik, emeli a sorompót. Rá ennyi tartozik. Úgy hívják, Kiaosek Imre. A Jubileumi tér sima betonkocka — hazai és a csupaüveg hőközpont tövében szürkén, kopottan, ragyaverten árválkodik nagy tarolásokat átvészelt egyemeletes épület — reliktum. Ha a külseie is olyan szép lenne, mint a neve, nem írtam volna ennyit az előbb: a Szolnoki Váro6i Tanács Egyesített Egészségügyi Intézménye — központja. Hetvenezer ember egészségét védő hálózatot irányítanak innét — fentről —, s az egész város orvosi rendelőinek karbantartói dolgoznák itt — lent. Ott, ahol a ház oldala a levegőben lóg, mert éppen csatornát vezetnek valakik valahonnan valahová az épület alatt, és ott, ahol a huszonötezer forintos centrifuga a földhányás mellett áll a szabad ég alatt, ugyanis a raktárba nem fér, mert az most műhely, mivél a műhelyt lebontották, szanálásból kifolyólag, csak a garázst hagyták meg, amely előtt az autó áll, mert be nem fér, mert a garázas meg inkább raktár... Kitartás, kariársak A műhely sarkában Vádé József elektromos sterilizátort javít, mellette Eszenyi János vízvezetékszerelő (nem telefon) kagylót szerek ha a szerszámot ki nem veri a kezéből a be-bemyúló száldeszka, amelyet Gál Sándor asztalos fűrészgépen hasit. S milyen ötletes! Miután nem fér el a deszka a műhelyben, kiütötte a téglafalat a mester, azon kidugja a munkadarabot és már tud is dolgozni. No és hol táborozzanak a sofőrök? Hát itt Persze, már nem sokáig. Épül már az igazi, a több évre szóló — ideiglenes barakképület a Liget utcában, amely nemsokára, tavaly télen, illetve az idén tavasszal, de talán nyáron, vagy legkésőbb szeptember elsejéig — szóval épül, én magam láttam egy hónapja, amint a dabasi szerelőle hozzáláttak az alapok beállításához. Pontosabban újrabeálli- tásához, mert az előttük járt építőbrigád nem rakta szintbe, de most már hadad szépen, mert a SZŐ VT ÉRV, a bonyolító, aki eddig is a kezében tartotta, most a kezébe vette és objektív nehézségek már nem is lesznek. Amelyek pedig voltak, ez papíron is bizonyítható. Nincs már messze az idő, kartársak, amikor végleg a tiétek lesz az ideiglenes .... Kitartás. A betegek érdekében. Végül is nem ezek most a legnagyobb építkezési problémák Szolnokon. Államtitok a kazánházijai! Elmondanám, mi volt ez, de nem tudom. Jól őrizték a MAV-kórház vezetőinek utasítására. Meg akartam kérdezni a fűtőt, hogyan csinálja a langyosvizet, de mondta, hogy van felettese, kérjek engedélyt attól. Aztán a szakácsra gondoltam, szóltam is neki, de azt mondta, van ott egy főbbszakács, aki viszont a gazdaságvezetőhöz küldött, ő pedig az igazgatóhoz, akinek engedélye nélkül sajnos ... (Albatrosz, batrosz, főbaitrosz.) Ha nem u§ a kazánháziból, de a titkot mégis kifürkésztem. Majd a végén elmondom, hogyan. Tehát: Sólyom Matyáa, Szolnok, Kántor u. 8. szám alatti lakos szakács a MÁV- kórház konyháján. Munkáját szereti, és úgy érzi, a betegek gyógyításéiból őrá is jut egy kis feladat— ami miatt pedig különbnek látja hivatását az éttermi szakácsokénál. Mert hiszen ahány beteg, annyiféle diéta (ehhez kell a tudás!). Normál menü, köny- nyűvegyes, diabetes, epés, no és persze roboráló ... Végül: a titkos információk birtokába inkognitóban, csellel jutottam. Sólyom Mátyás, Szolnok stb. lakáscserét hirdetett az újságban. Lakást ugyan nem cseréltünk, viszont még azt ás megtudtam: néha sótlanul is főznek. Direkt! Igriczi Zsigmond A gépek is „megérzik" a fronfátvonulást A frontátvonulások. a gyors légnyomásváltozások sokféle kellemetlen hatása ma már közismert. Az élő szervezet érzékenyen reagál erre, biológiai egyensúlya labilissá válik. Statisztikai adatok igazolják, hogy frontát- vonuláskor fokozódik a balesetveszély, növekszik az elhalálozások száma. A megfigyelések azt is bebizonyítják. hogy a hirtelen légnvornásváltazás nemcsak az élő szervezetre hat kedvezőtlenül ; szélsőséges esetek- befolyásolja az érzékenyebb gépek, műszerek viselkedését is. Sőt, a frontátvonulások még az úgynevezett holt anyagra, a kőzetrétegekre is hatnak. Többek .között a barlangkutatók is megfigyelték, hogy a légnyomásváltozások- niál a kiegyenlítődés holtpont jé n előnytelenné válnak a földalatti áramiásviszo- nyok, s ez adott esetben léghiányt okoz. Ilyen meteorológiai jelenség is közrejátszott az evekkel ezelőtti barlangi tragédiánál, amikor Aggteleken három fiatal vesztette életét, átmeneti léghiány és a szervezet túlhülése miatt
