Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-24 / 46. szám

1978. február 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Süllyed a bűnözés grafikonja Eredményes összefogás a közrend védelmében Szolnok megye Tanácsának pénteki ülésén beszámoló hangzott cl a megye közrendjéről, közbiztonságáról. M. Sza­bó István vezérőrnagy, megyei rendőrfőkapitány legutóbb négy esztendővel ezelőtt tájékoztatta a testületet. Bevezetőjében utalt az az­óta napvilágot látott új sza­bályokra,. amelyek a rend­őrség és önkéntes segítőinek munkáját érintették. Az alig kétes zten dós rendeletekben megfogalmozódott — tehát árott törvénnyé vált —, hogy a közrend, a közbiztonság védelme nemcsak a Belügy­minisztérium, hanem vala­mennyi állami, társadalmi és gazdasági szerv, egyszóval az ország miniden lakó jártaik jo­ga ás kötelessége. Az együt­tes munkának alapfeltétele, hogy a lakosság ismerje és értse törvényeinket, hogy se­gíthesse a bűnüldöző és igazságszolgáltató apparátus munkáját. Csak közös ösz- szefogással előzhetők meg és ükfözhetők eredménye­sen a bűncselekmények, vonhatók felelősségre azok, kik megsértik törvényeinket. Értnek a kibontakozóban lé­vő összefogásnak az érdeme is, hogy Szolnok megyében törvényes rend van, eszten­dőről esztendőre süllyed a bűnözési grafikon. A bűn­cselekmények többsége ki­sebb súlyú törvénysértés, szervezettan elkövetett bűn­tettek elvétve fordulnak elő. A rendőrség egyik, legfon­tosabb feladatának tartja a népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelmét, a bűncse­lekmény forrásainak, kiváltó okainak felderítését, elemzé­sét A széles körű tájékozta­tó, felvilágosító munka, a rendészeti és mezőőri okta­tások, továbbképzések is hozzájárultak ahhoz, hogy tavaly 26 százalékkal keve­sebb népgazdaság alleni bűn- cselekményt követtek el a megyében, mint az előző év­ben, s hogy a társadalmi tu­lajdon elleni törvénysérté­sek száma nem emelkedett. • A személyi javakat károsító lopás és betörés viszont több volt. Az esetek többségében a nemtörődömség, a hanyag­ság teremtett alkalmat a tol­vajnak. Elszaporodtak a sze­mélyeket ért támadások, rab­lások, az erőszakos és garáz­da bűncselekmények, s ami a legaggiasztóbb, hogy az effajta törvénysértések közül minden negyedikben az al­kohol játszotta a főszerepet. A rablások sértettjeinek 80 százaléka részeg volt, mikor megtámadták. Több mint elgondolkodtató a fiatalkorú bűnelkövetők számának emelkedése. 1974- ben a tettesek 11,2 százaléka, tavaly már 13 százaléka volt fk-ás, akiknek 80 százaléka ittar-an, vagy éppen azért, hogy alkoholt szerezzen, kö­vetett el bűncselekményt. Nem csupán az erőszakos, garázda törvénysértések és a fiatalkorú bűnözés, hanem a közlekedési baleseteik és bűn­cselekmények okainak elem­zésénél is előtérbe került az ital hatása. Igaz, a közleke­dési balesetek száma tavaly 1974-hez viszonyítva 6,5 szá­zalékúnál csökkent, de ugyan­akkor 12,3 százalékkal emel­kedett az ittas vezetők szá­ma, Az alkoholmámoras ko­csikázásnak 33 esetben volt baleset a következménye. Fő vagy mellékbüntetésként 278 gépjárművezetőt kellett meg­fosztani rövidebb-hosszabb időre jogosítványától. A megye bűnözési statisz­tikájából kiragadott néhány — csupán példaként említett — adatból is kiderül, mi indokolta az alkoholizmus visszaszorításáért tett intéz­kedéseik sorozatát. A rend­őrség kezdeményezésére nem egy kocsma működési enge­délyét vonták be, és jóné- hány italboltot alakítottak át kulturált bisztróvá az elmúlt esztendőben. ..Sajnos továbbra is ta­pasztalunk olyan negatív je­lenségeket, hiányosságokat, amelyeik megszüntetésére csupán a rendőrség szigora és fellépése kevés” — mond­ta a rendőrfőkapitány. A rendőrség erőfeszítései csak akkor járhatnak ereösroény- nyel, ha az illetékes állami szervek összehangoltafoban és következetesebben támogat­ják. A rendőrfőkapitány tájé­koztatójában részletesen be­számolt a nyomozati munka eredményességéiről, amely jobb az országos átlagnál (81,6 százalék). Elismeréssel szólt a húsa esztendeje ala­kult önkéntes rendőri szer­vezet közel kétezer tagjának munkájáról, a tanács és a rendőrség kapcsolatáról, azokról a szaíkmai bizottsá­gokról, amelyben együtt dol­goznak. ŐSZIKÉK HELYETT K. K. Hat hétig a tisiaügtli tábarisholában Délelőtt diákok, délután aktív KISZ-tagok Kopaszon meredeznek a li­geti fák. A nyáron oly han­gos KISZ-tábor sétányai Képtelenek, pavilonjai né­mák. A vidámság azért még­sem költözött ki a táborból, a jól fűtött főépületben pe­zseg az élet. Az emeleti elő­adóteremben taps dübörög — házi szavalóverssny folyik. Az amatőr versmondók Veszp­rém és Szolnok megyei fia­talok. A hathetes KISZ-is­kola hallgatói. ősszel a töbhi oktatási in­tézménnyel egyidőben a KISZ Szolnok megyei Bi­zottságának vezetőképző is­kolája is megnyitja kapuit Hathetes turnusokban folyik a KISZ-vezetők képzése. Hogy mit tanulnak? — Pártpolitika, ifjúságpo­litika, vezetési ismeretek, a mozgalmi nevelőmumka elvei módszerei és időszerű KISZ- feladatok — sorolja a téma­köröket az iskola igazgató­ja, Botka Lajos. Igyekszünk, hogy a foglalkozásokon fia­talos. közvetlen légkör ural­kodjék, könnyedén, játéko­san sajátítsák el mindazt, amit a jó KISZ-vezetőnek tudnia kell. Komoly dolgo­kat is lehet, sőt olykor kell is vidáman tanítani... Olyan viták kerekednek néha, hogy úgy kell küldeni őket: gyerekek kihűl az ebéd! — A veszprémiek és a Szolnok megyeiek egy-egy KISZ-alapszervezetet alkot­na]: — folytatja Kiss József tanár. Közös irányító önkor­mányzati szervük az iskola­tanács. Hogy önállóak-e? Nincs az az iskolai vezetés, amely így összetartaná a társaságot... Nevelik egy­mást, sőt „helyre is teszik”, ha szükséges. Vagyis gya­korlatot nyer a mozgalom egyik fő célja: a fiatalok ne­veljék egymást és önmagu­kat. Képek, tablók a földszinti előadóterem falán s szerte az asztalokon. Fiúk, lányok sürgölődnék, olló csattog, ra­gasztó nyúlik a kartonokon. Színes fotók a megyeszék­helyről, a Balatonról, Füz- főgyártelepről — szóval Veszprém megyéről. — A megyei napra készü­lünk — mondja Dominek Borbála, aki Lesenctomajról érkezett. — Le akarjuk pi­pálni a szolnokiakat — teszí hozzá. A megyei napon nem más történik, mint a két megye fiataljai bemutatják egymás­nak szőkébb hazájuk neve­zetességeit, ipán fejlődését és a KISZ-életet. Aztán hogy érdekesebb legyen a dolog, vetélkedőt rendeznek a Szol­nok megyeiek között; ki tud többet a dunántúli megyé­ről. Minden délutánra kita­lálnak valami szórakoztatót. Női foci. szavalóverseny, klubdélután, járőrverseny — mindent, ami érdekes le­het. Pedig a vidám délutá­nok nem öncélúak, nem csupán a jókedv, a szórako­zás a lényeg. — Mindez fontos része a képzésnek — fogalmazta meg Nagy László, az új- szászi Szabadság Tsz KISZ- titkára. Délelőtt diákok va­gyunk. délután pedig aktív KISZ-tagok. — Rendes akcióprogra­munk is van — veszi át a szót a kisújszállási Kiszel y Ági. — Körülbelül egy évi KISZ-munkát tartalmaz hat hétre sűrítve. munkahely gazdasá gi veze­tésével. & vitakedvben sincs hiány: érvelnek, győzköd­nek, magyaráznak. t Ered­ménnyel. Hat hét után gaz- dugón, elméleti és gyakorla­ti ismeretekkel térnék haza. Mint Makó Mihály a tisza- földvári Lenin Tsz egyik a-lapszervezetének titkára mondta: Ha otthon csak megközelítően olyan KISZ- életet tudunk teremteni, mint itt néhány hét alatt, akkor téli táborozásunk nem volt hiábavaló. T. K. L. Annyit hallottam már a derűs öregkorról. De hány­szor mást láttam! Eltehe- tetlenedést, környezetmér­gező önzést, irigységet. A nyugdíjkorhatár for­dulópont. Az egyik ember így mondja: majd, ha nyugdíjba megyek, ak­kor ... A másik: hát, ne­kem már nem sok keres­nivalóm van, nyugdíjba megyek. A szemvillanás, a mozdulat új életformára készülést, vagy lemondást árul el. Jászberényben Szabó Mi­hályt a főiskola művészeti tanszékén találtam. Ihnen ment nyugdíjba. — Otthon kerestem vol­na, tanár úr, azt hitteni, egy nagy fotelben pipáz- gat... — Az egyik ifjú kollégá­mat helyettesítem. Én meg a nagy fotel! Meg a pipa! Ha leülök. csak komponálni ülök le. Rosszul lát, keresi a szé­ket. De sok hangjegyet, be­tűt, zongorabillentyűt látha­tott ... — Hogy megértsd az én örök mozgóságomat még An­gyalföldön kezdem, a srác­korommal. Voltam én min­den : kifutófiú. tejesgyerek, alkalmi munkás, amit akarsz. Közben meg tanul­tam. A Zeneművészeti Főis­kola zeneszerzés—zongora tanszakát végeztem. Minde­nem volt a muzsika, és az is maradt — Zenepedagógus lett.. „ — Egy jászsági kisköz­ségben kezdtem, ahol a ci­gány hegedűjén kívül az én rossz zongorám volt, az egyetlen hangszer. Valahogy mégis úgy sikerült, hogy ab­ból a faluból tizennégy nö­vendékem ment zenei pá- lyára. — A kórusmüveit jól is­merjük. Vajon a nyugdíjas éveitől mit várhatunk? — Két vonósnégyest írtam, jelenleg ezeket „tisztoga­tom.” De legalább ennyire foglalkoztat a tömegdal is. Sőt! Komponálok. persze hogy dolgozom... No, meg kórust szervezek. — Kórust? A Paíotassy énekkar mellé ...? — Nem, nem ... Tíztagú férfikórusról van szó, társa­dalmi, családi eseményeken lépünk fel. De ha szólnak a tanácstól, hogy egy-egy eskü­vőre „élő” muzsikát kémek, odaülök az orgona elé. „ösz- szemuzsikálom” a fiatalokat — Közéleti aktivitásáról is ismert volt. • — Voltam ?. — Bocsánat. — Azért! Szemináriumot vezetek a Vasipari Vállalat­nál. Nehéz hely. — Miért? És természetesen sokat be­szélgetnek a közös témáról — a mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok KlSZ-munká- járól. Ugyanis kevés kivétel­től eltekintve valamennyien mezőgazdasági üzemek, tsz- ek nemrég választott KISZ- vezetői. Szintén közös gond — mondják — a titkárcent- rikus alapszervi élet. Vagyis, hogy a tagság vállal, a "tit­kár dolgozik... Vagy: mi­lyen legyen a kapcsolat a — Azt hiszem az üzem korszerűtlensége miatt. De­rék munkásembereket, ve­zetőket ismertem meg ott is. — mégis elég rosszul megy soruk. Nekem meg aztán felteszik ám a kérdéseket: ez miért van így, az miért van úgy! Tudod, néhány dolog előtt szinte értetlenül állok. Igyekszem megkeresni az okokat és segíteni, ahogy tudok. De néha csak ... hogy is mondjam. Nem tudok be­lenyugodni. hogy apró, lát­szólag semmi kis dolgok mérgezzék az emberek köz­érzetét. Állok az említett vállalat előtt, várjuk a jákó- halmi autóbuszt Nem jön. Valamiért nem jön. Később kiderült, megváltoztatták a menetrendet Ott topogtunk a sárban. Mit mondtak a munkások? A keservét, az fontos nekik, hogy időben beérjünk dolgozni, de az már nem, hogy hazaérjünk és pi­henhessünk. Én is azt mond­tam: a keservét Az ember igazságérzete pláne ne men­jen nyugdíjba! — Ha újra kezdhetné? — A kérdés felesleges. Még semmit sem fejeztem be. De menetközben azért mondhatom: újra ezt az utat járnám. A szántok eokatznendóakt negyvenezer tanítási órát tartott, háromezer pedagó­gus került ki a „keze alól”. Negyven évig tanított Jász­berényben, „a Képzőben” örökkön mosolyog, minden­ki Gyula bácsija. Szinte furcsa a névjegyét olvasni: Tóth Gyula nyugállományú tanszékvezető főiskolai ta­nár. — Pedagógiai munkássá­ga az egész országban elis­mert. Nem gondolt az elő­adásai, kutatásai, össze- gyűjtött publikációjára? — Majd ... egyelőre még nincs időm. Most rendezge­tem az irataimat, előadásai­mat. közben persze dolgozom is, a gyermekorvosi rendelő­ben. Tudod, a gyermeklélek­tan egész embert kíván. A lelkileg sérült gyermekek gyógyítását mindennél előbb­re valónak tartom. — Legalább két évtizede ismerem, de sosem láttam zordnak. mindig mosoly­gott, nevetett. — Azt hiszem, szerencsés ember vagyok, mert nekem mindig jó volt a munkahe­lyi közérzetem. Sikerélmé­nyeim voltak es vannak,' mert bármerre megyek, min­denhol van egy tanító, ta­nár, akinek az indításához en is hozzájárultam. Köztu­dott. hogy a tanító alakját mindig tovább viszik a ta­nítványok és még a legsze­rényebb falusi tanító néni, tanító bácsi embersége, be­Dr. Rákos Ferenc jászriózsai körzeti orvos évek óta gyűjti a tájegység népi használati tárgyait. Gazdag gyűjteményében mintegy 40 fa és 200 cserép használati tárgy található. Gyűj­teményét egy jászdózsaj tájjellegű kiállítás alapjának szánja FILMJEGYZET Elszakadás csülete is megsokszorozódik. Én meg leendő tanítókat ta­nítottam. — Ha szabad még a mosolyáról faggatnom? — örülni kell a .munká­nak, a napsütésnek, a fák­nak, a virágoknak. Ügy is mondhatnám: meg kell lel­ni boldogulásunkat az apró dolgokban is. Ne mindig egetverő célokat keressünk, igyekezzünk a hétköznapo­kon is harmonikusan, ki­egyensúlyozottan élni. — Jó, jó, de ez vagy sikerül vagy nem. A kér­dés már a pszichológusnak szól. Hogyan éljünk ki­egyensúlyozottan ? — Ez bizony nem újság­cikk téma. Talán csak any- nyit: törekedjünk arra, hogy a munkánkból sikerélménye­ket kapjunk. Persze, ez sem ilyen egyszerű. El kell fo­gadtatnunk magunkat, tár­saink, vezetőink előtt. A jó vezető sikerélményekhez jut­tatja beosztottjait, mert tud­ja, hogy csak a jókedvű em­berek bírnak maximális tel­jesítménnyel dolgoznL — Munkalélektannal r9 foglalkozik? — A pedagógus számára kikerülhetetlen, de egy idő óta a férfi és a női pszichék differenciált kérdései fog­lalkoztatnak. Rengeteg éne­kes kapcsolat bomlik fel, — ha úgy tetszik házasság — diszharmonikus torzulások; miatt. — Ismerek valakit, aki mindig abból indul ki, ho­gyan nem lehet elkerülni az ütközőpontokat. Erre gondolt. Gyula bácsi? — Erre is, de ez is össze-; tettebb kérdés. Kétségtelen j mindig abból kell kiindulni* hogyan érthetjük meg egy­mást, nem pedig abból, hogy miért nem tudunk közös ne­vezőre jutni. — A nyugdíjas éveknek ez lesz az egyik kutatást programja? — Sok egyéb mellett. Any- nyian kérdezték már tőlem.’’ na. Gyula bácsi, hogyan te­lik a nyugdíj? Tényleg, ho­gyan? Nem értem rá még ezen gondolkozni. Alig van szabad időm. A TIT városi elnöke vagyok, ez is bőven ad feladatot. Hívnak ide-oda, előadásokat tartani... Aztán van még egy dédelgetett tere vem... — Árulja et — Az öregkor pszicholö- giájával szeretnék foglalkoz­ni, — no, nem most. később* majd ha megöregedtem. Szabó Mihály és Tot Gyula tanszékvezető fői: kólái tanárt nyugállomány ba vonulásuk alkalmából Munka Érdemrend ezü. fokozatával tüntették ki. Tiszai Lajos Matos Formain eteő film­jét, a Meghallgatás című do- kumantumjótékiot, mely elő­adóművészek versenyéről szól, s ellesett kamerás mód­szerrel készült, nem igen is­meri a magyar néző, hisz tu­domásom szerint nálunk nem mutatták be. Sokunknak is­merős viszont a világhírű rendező első játékfilmje, a Fekete Péter. Egy kamasz út­keresését, emberi kapcsola­tokat kiépíteni aikaró próbál­kozásait ábrázolja ebben ' a filmjében rendkívüli élethű­en. sziemibeállítva egymással a fiatalok és az apák nem­zedékét. Az Elszakadás című film mintha a Maghallgatás és a Fekete Péter szintézise len­ne; igaz ez más környezet­ben, Amerikában játszódik. Jeammáe, a Tyne-család lánya ugyanúgy nem találja a helyét, mint. Péter, s kó­borlása ..véletlenül” éppen egy amatőr fesztivállal kez­dődik . .. Ne higgyük persze, hogy Forman önmagát ismétli. Az Elszakadásban nem Jéannie szerepe fontos, hanem a szü­leié. A rendező ezúttal azt bizonyítja, hogy a szülők közérzete sem jó a magul: teremtette szokások rendjé­ben, s valami újra, valami egészen másra vágynak. Az Elszakadás kitűnő film; az apró és a nagy poénok egyaránt roppant hatásosak, s ami a mondanivaló szem­pontjából még fontosabb: jellemzőek ás. Forman nagy­szerűen érzékelteti az ame­rikai átlagpolgár szellemi restséggel, tunyasággal pá­rosuló anyagi jólétét, s azt, hogy mennyire kisszerű, mennyire nevetséges a meg- értásnék az a szeretetagyleti formája, amely Amerikáiban egyre inkább honos. A film sikerében oroszlán­része van a remek szereplő- gárdának, s mint azt már megszoktuk: jól sikerült a hiaziai saímkron is. H. D.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents