Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-21 / 44. szám

I u SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. február 21. Vessünk gátat az alkoknlizmusnak! Rendkívüli növekedett bz utóbbi években hazánk­ban a szeszes itatok fogyasz­tása: a felszabadulás előtti időszakhoz viszonyítva egy- harmadával több bort, húsz­szor több sört és hétszer annyi tömény szeszt fogyaszt az ország lakossága. A fo­gyasztás növekedósénék gyorsuló ütemére jellemző, hogy 1960-ban 5,8, 1965-ben 6,45 liter jutott egy ■ főre (az allcoholtanteilmú italokat százszázalékos abszolút al­koholra átszámítva), jelenleg ez így mért évi alkoholfo­gyasztás elérte, sőt valószí­nűleg meg is haladta a kri­tikus 10 litert S egyáltalán nem lehetünk büszkék airra, hogy a világranglistán az 50 legtöbbet fogyasztó ország közt az élmezőnyben (a szo­cialista országok közt az első helyen) a tömény szeszes­ital fogyasztása tekinteté­ben világviszonylatban a második helyen állunk és sörben is „fétóttuk magun­kat” az ötödik helyire... Mondhatná erre valaki — ss ez is igaz —, hogy az al­koholtartalmú italok fo­gyasztásának terjedése, nö­vekedése világjelenség. Mint ahogyan az okok közt említ­hetjük az életszínvonal emel­kedését is. Nem a mértékkel fogyasztott italt akarjuk fel­róni, szóvá tenni, nem a kissé zsíros ebédre, vacsorá­ra felhajtott pohár bort, sört, hiszen ez valóban egészsé­günkre válhat. Az önkont­rollt vesztett, mértéktelen italozás jelenti a problémáit, előbb-utóbb az egyénnek, a családnak, a munkahelynek, az egész társadalomnak is. Sajnos, nagy — és sok —- a kisértés. Statisztikai fel­mérések bizonyítják, hogy a lakosság egyötöde rendsze­resen látogatja a kocsmákat, vendéglőket, itaiméréseket. A munkások közt a kocsma- látogatás aránya — mint a szabadidő eltöltésének mód­ja — 30 százalékos ; a szel­lemi dolgozóknál 12 száza­lék, de az ő alkoholfogyasz­tásuk sem tér el jelentősen •— mennyiségben — a többi rétegtől. Jellemző, hogy szá­zalékos és abszolút mérték­kel mérve egyaránt emelke­dik a szeszesitalt fogyasztó nők száma. Minderről azért kell őszin­tén beszélnünk, mert az al­koholizmus társadalmi kiha­tásai — közismerten — igen súlyosak. A jogerősen el­ítéltek eigyharmada alkoho­los befolyásoltság alatt kö­vette el bűntettét: az erő­szakos, garázda szabálysér­tők 70 százaléka az alkohol befolyására randalírozott: a jogerősen elítélt fiatalkorúak között rendkívül magas az italozók aránya: az állami gondozásba vett gyerekek többsége alkoholistáik csa­ládjából származik. A mértéktelen holfo­gyasztás közismert következ­ményei a válások, az öngyil­kosságok is; a kiváltó okok között második helyen sze­repel az alkohol. Ehhez ve­gyük még hozzá — a szigorú tiltó rendelkezések eJilenére •— a munkahelyekre, az üze­mekbe is bekerül az ital. Az üzemi balesetek 18 százaléka alkoholos befolyásoltság ha­tására következik be. És so­rolhatnánk tovább. Magyarországán az alko­holizmus már 1968-ban- el­érte a népbetegség szintjét. 140 ezer alkohol-beteget tar­tanak számon az országban, s az a 75 eivonóimtézet, amely jelenleg működik, kevés. Mit tehetünk, mit kell tennünk mégis, ha gátat aka­runk emelni ennek az egyre pusztítóbb méreteket öltő népbetegségnek? Ha tömö­ren kívánunk válaszolni, azt mondhatjuk:, itt az .i.deje, hogy egyesítsük a legfonto­sabb adminisztratív -isrtázke- dósaket, a megelőző- tevé­kenység kiszélesítésével, egész társadalmunk mozgó­sításéval. Az említett admi­nisztratív intézkedések közt szerepel az egésizségre káros direkttermő szőlők kivágá­sának elrendelése; ez már megtörtént, csak éppen pili­si kis falvakban, s az ország más vidékein — sok felé nem hajtották végre. Évek óta mind több az üdítőital de ezek választékát is, mennyiségét is tovább kell bővíteni, s ahol csak lehet, fogyasztásukat propagálni. Az ivási szokások elfaju­lása, eldurvulása ellen azon­ban a leghatékonyabbnak a társadalom visszatartó ereje bizonyulhat. Ha nem tekint­jük bocsánatos bűnnek, oly­kor virtusnak a sűrűn bot- rányokozásdg fajuló lerésze- gedést, ha alkalomadtán nem restellj ük akár baráti körben, akár a munkahelyen szóba hozná a mértéktelen alkoholfogyasztás szomorú következményeit, konkrét példáit — már egy kis lépés­sel előbbre tarthatunk. Köz­véleményünk állásfoglalásá­ban egyébként kétségtelenül tapasztalható némi javulás; így -gyakrabban érzékelhet­jük, hogy a részegeskedést nem tekintik egyszerű ma­gánügynek. Ezt a még min­dig passzív állásfoglalást kell továbbformálnunk, vagyis elérnünk, hogy a le- nészegedett, emberi mivol­tukból . kivetkőzött egyének ne csupán az esetleg segít­ségül hívott és hivatali szi­gorral fellépő rendőrt lássák zavaros szemekkel maguk előtt. Legalább annyira ki­józanító hatású, ha érzik, ta­pasztalják a környezetük­ben levő „civilek.” rosszallá­sát is. A nagy feladat az alkoholtól megbetegedet­teket ki kell gyógyítanunk, lehetőség szerint visszaad­nunk őket családjuknak, munkájuknak, a normális életnek, míg a lakosság egyéb rétegeiben az eddiginél na­gyobb társadalmi feleiősség- gfii kell óvnunk — elsősor­ban a fiatalokat — attól, hogy mértéktelen italozásra adják a fejüket. Ennyivel nemcsak magunknak, csalá­dunknak, hanem egész tár­sadalmunknak, — jövőmknek is tartózunk. Űjlaki László Tavaszi variációk Mottó: Weöres Sándor: Tavaszi variációk című ver­séből idézünk a vízszintes 1., 9., függőleges 25., 22. szá­mú sorokban. Vízszintes i 1. Az idézet első része. (Zárt betűk: Z, T.) 9. A második sor, (Zárt betűk: D, F, Ü, K.) 12. Nagy élettartamú-e? 13. Istváji a szláv nyelvekben. 14. Far . . . légiposta. 15. Valamit «. többszörösére növel. 18.. . . ier, francia grafikus és festő, a po­litikai grafika legnagyobb mes­tere. 19. Hidegtől remegve. 20. József Spanyolországban. 21. Oxigén és szamárium vegyjele. 22. Kiknek a . . . ba kerültél? 24. Mongóliában a tavak neve mellett áll. 25. Molibdén vegy­jele. 26. Mássalhangzó, fon. 27. . . . -vetette, rendetlenül ide-oda dobálta. 29. Legmagasabb orszá­gos verseny betűi. 39. Joga van hozzá, jár neki. 33. Hangulata. 35. Egyenes sor. rend. 36. A cigaretta németből átvett neve. 37. Szikes talajon kikristályoso­dó szóda. 40. Tájoló egynemű betűi. 41. Éva idegen alakja. 43. Kettőzve cukorka neve. 44. Ide­gen kettős mássalhangzó. 45. Mák betűi. 47. Űrmérték. 48. Létezett. 52. Sír. 53. Lítium, urán, kén vegyjele. 55. A másik oldalra ment. 56. Budapesti Sport Kör. 57. Rövidre nyírt keskeny oldal­szakáll. 59. Magánhangzók. 60. Régi orosz súlymérték. 61. Gön­dörödő. 63. Csalóka ábrándkép. Függőleges: 1. Űtépítés és fenn­tartás céljára kivetett közteher. 2. Szóban vagy írásban ajánl. 3. . . . virátus, három személyből álló testület. 4. Valaminek pará­nyi része. 5. Volna, tájszólással. 6. Régi római pénz. 7. Iraki ka­tonai vezető, utónevének kez­dőbetűjével. 8. Férfinév. 9. FEA. 10. Vonj betűi. 11. Észak-francia­országi város (NOYON). 16. Az egyik göngyöleg névelővel. 17. Surrant. 19. Növény. 22. Az idé­zet negyedik része (zárt betű: R). 23. Keresztül görbít. 25. Az idézet harmadik sora (zárt be­tűk: G, O, R* Z, L). 26. Pest megyei község. 28. Valamin alul levőt. 31. Algír közepe. 32. Mes­terséges nemzetközi nyelv. 34. Kutyát. 38. A „Néma levente” női szereplője. 39. Neves olasz hegedűkészítő mester. 42. Idő­mértékes versben a legkisebb ritmikai egység. 45. Ilyen kala­pács is van. 46. A C-dúr hang­sor 6., 5. és 3. hangja. 49. Szó- összetételekben a turbinával va­ló kapcsolatot jelenti. 50. Ket­tőzve gyermekfenyítés. 51. . . . -Kadisa, fordítva annyi mint ,,szentegylet”. 54. Iskola belseje. 56. Vas megyei község. 58. Emel­kedett hangú lírai költemény. 60. Jutalom. 62. Ból,-ből az an­gol nyelvben. 63. Azonos más­salhangzók, 64. Szolmizációs hang. Beküldendő: a vízszintes 1., 9., függőleges 25., 22. számú sorok megfejtése; március 2-ig. Február 7-én megjelent, Az amerikai munkások írója c. rejt­vényünk helyes megfejtése: Hol­nap új csatára indulunk / Erő­sebben, okosabban, / Szorosabb fegyelemben. — Könyvet nyert: Cseppentő Imre, Törökszentmik- lós. (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJTVÉNYSZELVÉNYE 1976. február 21. Párizsban és nálunk Az alkalmi ruhák Párizs­ban tulajdonképpen alig térnek el a nappalra szánt elképzelésektől, hiszen hosz- szúak, vagy térd alá érőek, teljesen mindegy, mert nap­palra is, estére is ezeket vise­lik. A forma-megoldások nem komplikáltak, inkább az anyagok összhangja, bátor felhasználása adja meg a ruhák esti jellegét. Az igazi párizsi nő, ma is a variációs lehetőségeket keresi, de a régi „kis fekete ruháját” mindig fel tudja újítani va­lami „nagyon divatos ötlet­tel”. Ezt kellene megtanul­nunk, mert ez a titka a pá­rizsi nő „örök” eleganciájá­nak. A célszerű és aránylag olcsóbb öltözködést szolgál­ja estére is a szoknya—blúz viselet, de talán ugyanilyen mértékben a nadrág-szok­nya, illetve hosszú nadrág is, sokszor erősen dekoltált felsőrésszel. Rajzainkon fél-lábszárig érő modelleket mutatunk be, ezek a modellek az egysze­rűbb társasági összejövete­lekre való ötletek. 1. sz. modellünk: félolda­lasán átgombolt, rakásokkal díszített, puha, levendula­kék szövetből készült szok­nyát mutat be, (természete­sen borvörös, méreg-zöld, szürke, vagy beige színből is jó), hozzá a felsőrész a raj­zunkon látható, nyakba köt­hető, testre szabott, vékony jersey blúz. A blúznak rend­szerint ugyanilyen háta van, vagy teljesen dekoltált és ak­kor kis kardigánt vagy bár­sony férfimellényt vesznek fel hozzá. A 2. sz. rajzunkon: „kis fekete” ruhát mutatunk be, amely készülhet szövött és hurkolt anyagból egyaránt; legdivatosabb most a fekete ruhát ecrü színű csipkéből, vagy georgette, aplikációs gallérral és kézelővel fel­frissíteni. 3. az. rajzunk könnyű Jer­seyből vagy georgette anyag­ból készült drappírozott át- menős blúzt mutet be, bár­sonyból készült nadrág- szoknyával. A párizsi áru­házak kirakatai az ilyen zsánerű blúzokat hosszú nadrághoz, rövid és hosszú szoknyához egyaránt ajánl­ják. Nádor Vers Hogyan ápoljuk a beteg csecsemőt? Ha beteg a kicsi, bánjunk vele még kedvesebben, - gyengédebben, mint egyéb­ként. Gondoskodjunk foko­zottabban a tisztaságról, rendről, friss levegőről, nyu­galomról és áz anyatejről is. Ha az orvos megengedi, vi­gyük a szabad levegőre, napra. Gondoskodjunk arról, hogy játsszék, mozogjon, amennyire csak állapota, be­tegsége megengedi. Tartsuk tisztán a csecse­mőt! Nyugodtan füröszthet- jük akkor is, ha lázas — de gyorsabban és óvatosabban, mint ha egészséges. A pi­szok az egészségesnek is árt, hát még a betegnek’ Szellőztessük gyakran a szobát, hogy legalább olyan friss levegő legyen benne, mintha egészséges lenne a csecsemő. Pontosan kövessük az or­vos utasításait! Ne csak ak­kor, amikor rosszul van a csecsemő és féltjük életét, hanem akkor is, amikor már újra virgonc és nem látszik rajta a baj. Sok anya csak addig ad­ja az orvosságot vagy dié­tát, amíg a baj súlyosnak látszik, nem addig, amíg az orvos rendelte. Így gyakran visszaesik a csecsemő és a betegség, amely eleinte könnyű volt, súlyosra for­dul. Ne keverjük az ételbe! Ha íztelen az orvosság, beveszi egy kis édesített vízben, teá­ban. Ha pedig mellékíze van, akkor orvossággal együtt az ételt is megutáltatjuk vele. Ha édesített vízzel nem fo­gadja el, próbáljuk meg egy kanál tejben vagy egy ka­nál főzelékben beadni, de mindig úgy, hogy lássa a csecsemő: külön, más hely­ről hoztuk ezt az ételt, ez más. mint a rendes étel. Le­hetőleg valóban legyen más, mint amit éppen eszik. Ne erőltessük az orvosságot, ha sehogy sem veszi be, ne tölt­sük akarata ellenére a szá­jába hanem beszéljünk előbb az orvossal, hátha fel tudja írni más ízzel, más összetételben. Inkább adjuk szájon át, mint kúpban az orvosságot, szájon át jobban hat. Csak akkor adjunk kúpot, ha a csecsemő sehogy sem veszi be a gyógyszert. A kúpok romlandók; ha nem hasz­náljuk fel azonnal, el kell dobni. Adjunk inni. Minden be­tegségnél — akár lázas a csecsemő, akár hasmenése van, akár hány — adjunk inni. Legjobb az egész vilá­gos, keserű vagy enyhén édesített tea. A hányósnak ötpercenként kávéskana­lanként adjuk, a többi ihat, amennyit csak akar. Minél többet, annál jobb. A has- menéses, lázas csecsemő könnyen kiszárad, az ellen védjük azzal, hogy teát adunk neki. Ha szopik a csecsemő, ad­junk neki szopás előtt any- nyi teát, amennyit megiszik, azután szoptassuk meg. Más étellel ne kínáljuk addig, amíg az orvos nem látta. Az idősebb csecsemőnek, ha éhes, adhatunk áttört almát vagy vízben főtt répát, eset­leg burgonyát, de annak csak akkor, ha nem hány, ha nincs baj a székletével és ha ő maga is kívánja. A lázas csecsemőt boro­gassuk. Ha nincs bőrbaja, a borogatás nem árt. Leghe­lyesebb, ha törzsborogatást adunk. A csuklóra, a boká­ra csavart borogatás sem­mit sem ér. Ne kuruzsoljunk! Orvosi rendelet nélkül sohase ad­junk orvosságot. Először vizsgálja meg a beteget az orvos, azután jöhet csak az orvosság! Sohase használ­juk fel az orvos utasítása nélkül az előző betegségből megmaradt orvosságot. Ne adjunk se Istopyrint, se Kalmopyrint, se Ultrasep- tylt, se mást, ami éppen van! Sok bajt okozhatunk vele. Radioaktív víz a szívgyógyászatban Í«S1? Sseszül «az eaangauElsi A gyógyszeripar az am­pullák tízmillióit használja fel a befecskendezésre szánt készítményei forgalomba ho­zatalához. Ez a meghatározott alakú, kémiai hatásoknak el­lenálló, nagy hőingadozáso­kat jól tűrő és jól forraszt­ható anyagból gyártott kis üvegedény a gyógyanyagok csíramentes eltartását biz­tosítja. Az ampullákat üveg­csőből automata gépeken gyártják. Felhasználás előtt nagv teljesítményű gépeken mosó- és öblítőfolyadékkal tisztára mossák őket. Ezután szárítóalagútban megfelelő hőmérsékleten kiszárítják, illetve csírátlanítják és auto^ mata berendezéseken meg­töltik az ampullákat. Az üvegedénykék lezárását (for­rasztását) is a töltőgép végzi. Az alsó-sziléziai Swiera- dow-Zdrój gyógyüdülőhely balneológusai a wroclawi, bialystoki és varsói orvos- tudományi egyetemek tudó­saival együttműködésben ki­dolgozták az ún. radonvizes terápia új módszereit (ez a víz igen kis mennyiségben radioaktív elemeket tartal­maz). A kúra kedvező ered­ményekkel jár a különböző érrendszeri betegségek, mint pl. az érelmeszesedés és a szívizomgyulladás esetében. Az ilyen jellegű kúrák eredményeit már tíz esz­tendeje folyamatosan vizs­gálják. A kutatások kimu­tatták, hogy a radonvizes kúra eredményesen alkal­mazható a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri neurózisok gyógyításában Egyebek között kiderült, hogy a radonvizes fürdők elősegítik a hajszálerek ki­tágulását, s ezzel a szöve­tek jobb vérellátását. A ma­gas vérnyomásban szenvedő betegeknél ezek a fürdők csökkentik a vérnyomást A balneológiái kúra nyomán emelkedik a vér hemoglo­bin-szintje is.

Next

/
Thumbnails
Contents