Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-19 / 42. szám

U SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. február 19. Észak jeges útjain A lengyelországi múzeumok Á bolgár gyógyszeripar új termékei MBH Autókaraván a Laptyev-tenger partján. Á fagy nyolc teljes hónap­ra jégpáncéllal vonta be az ázsiai földrész északkeleti részén fekvő, több mint 3 millió négyzetkilométer te­rületű Jakutföld folyóit. A világ egyik legnagyobb fo­lyóján, a Lénán a jég fog­lyai lettek a hajók. A hajó- ' sok átadták a stafétabotot a gépkocsivezetőknek. Jakut­földen nincs vasút, így té­len a szállítások 90 százalé­kát tehergépkocsival végzik. A téli autószállítás októ­ber végén kezdődik, és má- ' jus közepéig tart A múlt idényben én is megtettem egy autókaravánmal több száz sarki-kilométert. A húsz kocsiból álló autÓ06z- lop a Laptyev-tenger partja felé igyekezett A Jana fo­lyó torkolatánál , fekszik Nyizsnyejanszk kikötője, ahová az Északi-tengeri úton keresztül nyugatról és a Lé­na felső folyásától érkeznek a szállítmányok az Északi- . sarkkörön túl levő és a Tá­vol Észak legmesszább ré- j. szein fekvő rénszarvaste­nyésztő gazdaságok számára. Az autóoszlop elején ha­ladtunk. A gépkocsivezető­ről, akivel egy kocsiban utaztam, azt mondták: „Ott (is elmegy, ahol a szarvas sem tud. Vologya Klimov f tiszta fejű, erős kezű em­ber”. E jótulaidonságaihoz még az is hozzájárult, hogy kifogyhatatlan humorér­zékkel rendelkezik, számta­lan tréfát és érdekes törté­netet tudott, ami kétségkí­vül megrövidítette utunkat. A megfagyott rögök, kö- .vek úgy rázták a gépkocsit, hogy óvakodnunk kellett, nehogy a vezetőfülke meny- nyezetéhez vagy a szélvédő -üveghez .koccanjuruk”. Szó szerint milliméteren­ként kúsztunk le a Jana fo­lyó meredek partján, a fo­lyó jegéig. Vologya megje­gyezte: „Én tulajdonképpen volgai vagyok. Uljanovszk- ban születtem. Amikor nyolc évvel ezelőtt ideérkeztem északra, elég nehezen tud- t - - ­i­i A Mongol Népi Forradal­mi Párt 18. kohgresszusa nagyszabású programot dol­gozott ki a mongol nép jó­létének növelésére. Az öt­éve tervperiódus eddig el­telt négy esztendeje alatt az egy főre jutó reáljövedelem 13 százalékkal nőtt. Külö­nösen nagy mértékben — 15—2o százalékkal — emel­ték az alacsony fizetésű munkások bérét. Bővült az öregkori biztosítás és más juttatások köre is. Egyes ál­lati termékek állami felvá­sárlási ára növekedett, míg néhány ipari termék kiske­reskedelmi árát csökkentet­ték. A központi fogyasztási alapból a lakosság részére megállapított kifizetések és juttatások a négy év alatt 30 százalékkal emelkedtek. A pénzbeli jövedelmek növekedésével együtt a la­kosság vásárlóereje is állan­dóan emelkedik. Az elmúlt négy évben csaknem 9 mit tam leszokni a száguldozás­ról. A folyó jegén fékezés­kor azonban úgy ugrált a kocsi, mint a ló a cirkusz porondján. Éppen csak nem állt két kerékre”. — Milyen volt az első be­nyomása Északról? — kér­deztem. — Azonnal elhatároztam, hogy elmenekülök innen —■ neveti el magát Vologya. — Ma már szinte szégyellek visszaemlékezni kezdeti két­ségeimre. Itt van a házam, a családom. A kislányom még Uljanovszk’oan szüle­tett, a fiam már itt, — az északi fény alatt. Fivérem, Anatolij leszerelése után szintén idejött dolgozni. Erős emberekre van itt szükség. Északon nagy dol­gok kezdődnek. Uszty—Kuj- gától 200 kilométernyire ke­letre, Gyeputatszkijben a geológusok a Szovjetunió egyik leggazdagabb ófomle- lőhelyét fedezték fel. Nyizs­nyejanszk felé látni, fogjuk a kulari aranylelőhelyét. Tő­le keletre, a Kolima folyón hatalmas vízierőmű épül. A vidéken sok rénszarvas- tenyésztő szovhoz és vad­gazdaság található. Ezekre az objektumokra mindent mi szállítunk: az elektromos erőművek turbináitól a gyermeken miig. a tűtől a kész házakig, a csavartól a bányaipari gépekig — vala­mennyi árut, üzemanyagot, építőanyagot. Bár Klimov azt mondta,' hogy a tavaszi vihar „nem az igazi”, mégis megreked­tünk az egyik hóbuckában. Még arra sem volt időnk, hogy kiszálljunk a vezető­fülkéből, amikor a sötétség­ben fényszórót láttunk. — A társam jön — mo- solyodott el Vologya. — A ZTL gépkocsi hangját mesz- sziről megismerem. Az odaérkező gépkocsi há­tulról megtolt bennünket, és néhány perc múlva túljutot­tunk a hóakadályon. Volo­gya kürtjével köszönte meg a segítséget. liárd tudrik értékű fogyasz­tási cikket vásárolt a lakos­ság. jóval többet, mint az előző ötéves terv idején. Észrevehetően nőtt a tartós fogyasztási cikkek — hűtő­szekrények, rádiókészülékek, televíziók, bútorok — iránti igény. A lakosság jólétének nö­velésében fontos tényező a lakásépítési program kiszé­lesítése. Az ötéves tervben több mint 24 ezer mongol család életkörülményei ja­vultak, illetve javulnak új összkomfortos lakások révén. A mongol kormány hatal­mas összegeket fordít a köz­oktatás és az egészségügy fejlesztésére is. A lakosság orvosi ellátásának jobbra- fordulását főleg a falvakban kísérik figyelemmel. Nap­jainkban a vidéki közigaz­gatási egységeknek több mint 90 százaléka rendelke­zik már saját orvossal, ren­delővel és kórházzal. — Viktor Zaicsenkóval — intett fejével Vologya ba­rátja gépkocsija felé — sok nehéz helyzetben voltunk együtt. A Magadánig húzó­dó 3000 kilométer hosszú, behavazott utat egy hét alatt tettük meg, pedig az út nagy részén a szűzfölde­ken mentünk. A gépkocsivezetők gyak­ran járnak autókaravánok­ban. Az is előfordul, hogy csak ketten. Egyedül azon­ban soha. Hiszen minden megtörténhet. A vezetőfülke üvege mögött pedig a szu­rokfekete sarki éjszaka, a mínusz 50—60 fokos hideg és az alattomos hóvihar le­selkedik a vezetőre. Húsz- harminc kilométernyire se­hol egy lakott hely. Ilyenkor valóban úgy van, ahogy a dal mondja: „A barát az ember harmadik keze”. A 200 kilométeres út más- félszeresére nőtt, mivel a Jana folyó kanyargós med­rét követtük. Nyizsnye- janszkba 24 óra múiva ér­tünk. S míg odafelé hóvi­harral és mínusz 20 fokos hideggel kellett megküzde- nünk, visszafelé a hirtelen jött enyhe idő pocsolyává változtatta az utat. A gép­kocsik teljes terheléssel ha­ladtak : építési faanyagot, üzemanyagot, ólomércet szállító hordókat cipeltek és a hatalmas tócsákban ten­geren haladó hajókra emlé­keztettek. Uszty-Kujgában valóban úgy is fogadtak bennünket, mint a messzi útról vissza­tért tengerészeket. Talán csak a Virág hiányzott, ami nem is csoda, hiszen a Ja- kutföldön a tavasz még na­gyon messze volt. A napokban ismét talál­koztam Vlagyimir Klimov - val. Ez alkalommal Ja- kutszkban. Neverbe igyeke­zett. — Sietnem kell haza — mondta búcsúzóul. — Meg­született a második fiam, Ismét egy gyökérrel több köt az északi földhöz ... Jurij Szemjonov Amiről a gleccserek mesélnek Szovjet jégkutatók expe­díciója indult útnak Moszk­vából a Norvégiához tartozó Spitzbergákra. A kutatók e nagyméretű szigetek eljege­sedésére vonatkozóan re­mélnek új adatokat ettől az úttól. A munkaprogram töb­bek között előirányozza á jég alatti domborzat tanul­mányozását, a gleccserek vastagságának meghatáro­zását, természetes és az em­ber tevékenysége miatti be- szennyeződésük mértékének vizsgálatát. Értékes adatokat remélnek a gleccserek helikopterek segítségével folytatandó rá- diólokátoros szondázásától is. Tudósok véleménye sze­rint némely gleccser alatt mély völgyek és szorosok rejtőznél» Á mongol nép jólétének programja 1935-ben Lengyelország­ban mindössze 172 múzeum működött, amelyek zömét helyi jellegű, főként tájmú­zeumok alkották. Lengyel- országban jelenleg több mint 600 múzeum és 10 000 nem­zeti emlékhelyiség áll fenn. A számok természetesen nem tükröznek mindent. A len­gyel múzeumokban a kiváló tudósok ezrei dolgoznak, akiknek nevét nemcsak ha­zájukban, hanem Európában és Európán kívül is ismerik. A lengyel múzeumok tudo­mányos és oktatási létesít­mények, terjesztik a művé­szetre és kultúrára vonatko­zó ismereteket, sőt, saját ki­adói tevékenységet is foly­tatnak. Érdekes összevetni a len­gyel múzeumok 40 évvel ezelőtti és jelenlegi gyűjte­ményeit, állományukat és értéküket. Ma, a háborús években szenvedett hatal­mas károk ellenére a mú­zeumok összvagyona sok­kalta nagyobb, többek kö­zött azért, mert állami tu­lajdonba ment át számos magángyűjtemény, amelyet sikerült megmenekíteni a pusztulástól és a megszállók által való elhurcolástól. A múzeumok feladatainak középpontjában az oktató kultúrpropaganda tevékeny­ség áll. A különböző társa­dalmi rétegeket és foglalko­zásokat képviselő látogatók nem csupán a múzeumok ki­állításait tekintik meg. Elő­adásokat és hangversenyeket hallgatnak, filmelőadásokat tekintenek meg, vitákban vesznek részt Ä lengyelországi múzeu­mok nemzetközi rangjának elismerését beszédesen tük­rözi az a tény, hogy a Nem­zetközi Múzeumi Tanács Ok­tatási Bizottsága elnökének funkcióját a lengyel Kazi- mierz Zygulski professzor tölti be. A bolgár gyógyszeripar még ebben az esztendőben új gyógyszerekkel egészíti ki termékeinek listáját köz­tük a „Hinoxon” elnevezésű új készítménnyel, amely a testi és szellemi fáradtság és más depresszió jelenségek gyógyszere. A bel- és a külföldi piacon egyaránt megjelenik majd az „Exivit” elnevezésű készít­mény, amely vesegyulladás, radikultisz, valamint neu- rasztániás és pszic’noszténiás tünetcsoport, tehát az e be­tegségekre jellemző tünetek összességének gyógykezelésé­re szolgál. ’ A bolgár gyógyszerészet egyik új készítménye a „He- pavit”, amely a r*áj vérkép­ző funkciójának ' serkentésé­re szolgál. Üj készítmény a „Temo” és a „Tempal­gin” is. Az elsőt a kü­. lönböző neurózisok által előidézett álmatlanság meg­szüntetése ellen, a másodikat pedig az ágyéktáji fájdalom (lumbago), valamint az epe- és veserohamok ellen hasz­nálják. A bolgár ipar jelenleg "több mint 500 gyógyszert és kereken 2000 gyógyszer-alak­változatot készít tablettában ampullában és kenőcs-for­mában. Az olvan bolgár gyógyszerkészítmények, mint A Német Demokratikus Köztársaság fővárosa, Ber­lin 1 100 000 főnyi lakosával az ország legnépesebb váro­sa és egyúttal legnagyobb ipari centruma is. A fővá­ros, amely az NDK közigaz­gatási struktúrájában a me­gye rangján áll, az ország egész területének csak 0,4 százalékát foglalja el, és 1974-ben közel hat százalék­kal részesedett az ország tel­jes ipari termelésében. Ber­lin legjellemzőbb iparágai az elektrotechnikái és az elek­tronikai, a fémfeldolgozó és vegyipar. Berlin neve 700 évvel ezelőtt tűnt fel okira­tokban. Sorsa változatos volt és történetéhez hozzátarto­zik területe egy részének .imperialista körök által tör- I_____________ ______________ p éldául az „INHA—17”, a „Glauvent”, a „Bellason”, a „Melivenon”, a „Szpaszmo- kalm” és a „Gastropharm”, valamint más preparátumok külföldön ugyancsak nagy népszerűséginek örvendenek. Az antibiotikum-gyártáfl tekintetében Bulgária előke­lő helyet foglal el a világon. Az említett készítmények főleg az észak-bulgáriai Razgradban működő gyógy­szergyárban készülnek. E gyár — kapacitásának har­madik bővítése után — Európa legnagyobb gyógy­szergyárai közé tartozik majd. Ebben a gyárban ke­reken 150 fajta gyógyszert állítanak majd elő, amelye­ket a világ 50 országába exportálnak. A hatodik ötéves terv (1971—1975) előirányzata szerint a bulgáriai gyógy­szergyártás mennyisége —az előző tervidőszak termelésé- séhez viszonyítva — két és félszeresére növekszik. Várható, hogy a hetedik ötéves terv idején (1976—■ 1980) az eddigi növekedés alapján az iparág fejleszté­sében még dinamikusabb előrehaladás következik be. Ezáltal pedig a nemzetközi munkamegosztásban is na­gyobb lesz a bolgár gyógy­szervegyészeti termelés rész­vétele. tént leválasztása, Nyugat- Berlin néven, a második vi­lágháború után. Az NDK fővárosa, amely a második világháború után háromnegyed részben ro­mokban hevert, az NDK megalapítása után lépésről lépésre szocialista metropo­lissá fejlődött. Erről tanús­kodik mindenekelőtt az új városközpont történelmi és új épületeivel, amelyek épí­tésénél sikerült lakóházakat, iroda- és kereskedelmi épü­leteket, szállodákat, vendég­lőket, kulturális intézménye­ket és parkokat olyan egy­séggé kovácsolni, amelyben mind a helybeliek, mind a várost évente felkereső négy és félmillió kül- és belföldi vendég jól érzi magát. Berlin, az NDK fővárosa Európai víziút-rendszer A jelenlegi, 9 napig tartó Rotterdam— Szuezi-csatorna hajóút a Duna—Majna— Rajna-csatorna megépülésével harmadára zsugorodik. Az NSZK által épített 105 km hosszú csatorna 1981-re épül meg. Ezzel egyidőben megkezdődött a Rhone—Rajna víziút kialakítása, melynek első lépcsője a Rhone-folyó hajózhatóvá tétele hama­rosan befejeződik. A Rhone folyó szabályozására 22 milliárd frankot fordítanak. A Rhone—Rajna közöt­ti 150 méter széles, 233 km hosszú hajózó csatorna a nyolcvanas évek közepére ké­szül el. A forgalmat lebonyolító 3000 BRT hajók legalább 4 millió torma árut, szállí­tanak évente. A csatorna beruházási költ­ségeit 5,6 millió frankra becsülik. Ebből az összegből jelenleg 1090 km hosszú vasút­vonalat, vagy 590 krn-es autópályát lehet építeni. Nemcsak nyugaton, hanem a szo­cialista országokban is előtérbe került az olcsó vízi szállítás megteremtése, az euró­pai víziútrendszerbe való bekapcsolódás. Az Európai Gazdasági Bizottság ismét foglalkozott a — 200 éve vajúdó — Du­na—Odera csatorna tervével. A témába közvetlenül érdekelt NDK, Csehszlovákia, illetve Lengyelország szakemberei részle­tes előtanulmányokat folytattak, elkészí­tették a csatornák és zsilipek tervét és becsléseket végeztek a századforduló vár­ható hajószükségleteiről. Az elképzelések szerint a tervet a kilencvenes évekre rea­lizálják az érdekeltek. A terv részeként megvalósul a7- Odera felső szakaszának ha­józhatósága Ostraváig. Hasonló nagyszabású terv a Visztula— Dmyeper-osatorna megvalósítása Lengyel- ország keleti és a Szovjetunió nyugati ré­szeit (Belorussziái, Ukrajna) a Visztula— Odera víziút kialakítása után, az Európai csatornarendszerbe kapcsolj a be. A vízi szállítással például a Krivoj Rog-i vasérc szállítása 60 %-k!al válna olcsóbbá. • — TERRA —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents