Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-18 / 41. szám

im február 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kecskemét városközpontjában új kollégiumi épületbe költöztek az Óvónőképző In­tézet bentlakó hallgatói. A nyolcemeletes épületben klubszobák, teakonyhák zuhany­zók szolgálják a hallgatók kényelmét. A 300 személyes kollégium megnyitásával a régit oktatás], • célokra átépítik, ezáltal a jelenlegi 200 helyett 400 óvónőt képezhetnek. A még jobb kihasználás céljából a kollégium nyaranta a város kisegítő szállodája lesz F^UGVOLiSEKRÜL JELENTJÜK ftutébisz-negálló épül Bagimaforban Még sohasem volt nép­frontgyűlés a Kengyel mel­letti 400 lakosú Bagimajor­ban. Hétfőn este 70 érdeklő­dő előtt Sulák József, a köz­ségi párt vb tagja nyitotta meg az első népfrontgyűlést. Először Búzás József. a népfront községi bizottságá­nak titkára beszámolt a bi­zottság munkájáról, a moz­galom itteni eredményeiről, melyeket a HNF ötödik kongresszusa óta elértek. Mint elmondotta, megszűnt munkájuk kampány jellege, nemcsak választások alkal­mával hallani a népfrontról. Mozgalmuk a tanács fontos tömegbázisa lett Az azonos célok megvalósítása érdeké­ben közös akcióprogramot dolgoztak ki. Az 50 tagból álló népfrontbizottság olyan fontos kérdéseket tűzött na­pirendjére az elmúlt eszten­dőkben, mint például a szol­gáltatás, a nők ■ foglalkozta­tottsága. A művelődési házban nő- klubot szakköröket szervez­Szelevény: Már fél órával a falugyűlés kezdete előtt megjelentek az utcákon a szelevényi mű­velődési ház felé tartó em­berek, s mire a gyűlés el­nöksége elfoglalta helyét, zsúfolásig megtelt a szín­házterem érdelei ód őkkel. A gyűlés elnöke Békési Szilárd iskolaigazgató. tanácselnök­helyettes üdvözölte a község dolgozóit. A községi népfrontbizott­ság elnöke Bogyó András be­számolójában külön elisme­réssel szólt a község lakos­ságának nagyértékű társadal­mi munkájáról: 1975-ben 681 forint volt az egy lakosra jutó munka értéke. Ennek tek.A községi párt-végrehaj- tóbizottság részletesen ele­mezte a népfront munkáját és segítette azt. Évente 4— 500 ember vett részt a nép­front által szervezett oktatá­sokon (téli tanfolyam, szülők akadémiája, tanácstagok ok­tatása. jogpropaganda, fó­rum). Kengyelről 1300-an járnak el naponta dolgozni: a népfront feladata a közel­jövőben, hogy ezekkel az emberekkel is foglalkozzék, mondta Búzás József. A Bagimajorban rendsze­ressé teszik a népfrontgyűlé­seket Vannak lelkes KISZ- fiatalok, akikkel majd. jól együtt tud működni a most megválasztandó népfrontbi­zottság. Ezután Zsíros József ta­nácselnök beszélt az elmúlt ötéves terv községi eredmé­nyeiről. Megteremtették a la­kosság alapellátását, új or­voslakást építettek, új óvoda építésébe fogtak, a régit fel­újították csakúgy mint a böL­segítségével épült többek kö­zött a község haleszi részén az autóbuszváró, a Petőfi emlékpark, sok betonjárda és emlékezetes, sok embert megmozgató akció volt a te­mető takarítása, rendezése is. Az elnök beszámolója után Szentesi Áron tanácselnök is­mertette az V. ötéves terv Szelevényre vonatkozó fel­adatait és ezek közt első­ként a vízellátás gondjainak megoldásáról szólt A köz­ség vízműtársulatát most szervezik, s ez teremti majd meg a tervek szerint 1976— 77-ben elkezdődő vízhálózat építésének anyagi lehetősé­gét — Szelevényben a vízhá­csődét, létesítettek egy Pa­tyolat felvevőhelyet, MHSZ- lőteret, új kisvendéglőt, vas­boltot. 1975-ben például több mint 1 millió 600 ezer forin­tot ért a lakosság társadalmi munkája. Ezt az aktív segít­séget ezután is igénylik, hi­szen az ötödik ötéves terv­ben 14 millió körüli társadal­mi munkára számítanak. Az új ötéves terv készítésekor figyelembe vették a lakosság javaslatait. Az idén például befejezik az óvoda építését, elkészítik az új törpevizmű terveit, buszvárókat, járdá­kat építenek. Bagimajorban idén két útátjáró ,épül, to­vábbá egy autóbusz-megálló, felszerelnek egy segélykérő telefont A beszámolót kővető vitá­ban több lakos felszólalt, fő­leg a telefonnal és a kúttal kapcsolatban. Ezután megvá­lasztottak egy 15 tagból álló tanyai népfrontbizottságot, melynek titkára Zsemlye Ká­roly, elnöke G. Szűcs János lett lózathoz már megvan a jó minőségű vizet szolgáltató kút is. Az ismertető utáni hozzá­szólásokban több közérdekű problémáról is beszámoltak a szelevényiek, mint például a tüzelőolaj rendkívül rossz minőségéről, a község keres­kedelmi helyzetéről. A parázs vita után megvá­lasztották a 31 tagú nép­frontbizottságot, majd me­gyei küldöttnek Dávid Gézát, a Pannónia Szőrmekonfekció Vállalat dolgozóját — egy­ben ő lett a népfrontbizott­ság titkára is. K. L.—I. ZS. megoldódnak a vízgondok Bírságolás és íeleiősségrevonás Sajtótájékoztató a Legfőbb Ügyészségen korszerűsítések az ajkai tímfüidgyáíban Az ajkai timföldgyár és alumíniumkohó gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki szovjet társ vállalatokkal és kutatóintézetekkel. A ter­melés intenzifiálásában mind inkább felhasználják a szov­jet tapasztalatokat is, átve­szik a kipróbált és bevált licenceket, know-howokat. A Lenigrádi Alumíniumipari Tervező és Kutató Vállalat­tal együttműködve meg­kezdték a kalcináló kemen­cék felújítását, kiegészítését, korszerűsítését. A timföldgyár legrégibb kemencéjénél már kísérlet­képpen beépítették a szov­jet berendezést. A tapaszta­latok máris igen kedvezőek, s az idén és jövőre mind az öt kalcináló kemencét ezzel a módszerrel korszerűsítik. Dr. Szíjártó Károly leg­főbb ügyész ma délelőtt tájé­koztatta az újságírókat — a Legfelsőbb Ügyészségen — a törvényességi felügyelet és vizsgálatok tapasztalatai­ról, s arról, miként alakult a bűnözés Magyarországon 1975-ben. A tények, adatok sokasá­gából az egyik közérdekű téma: a gazdasági bírság, amelynek jogintézményét alkalmazását 1973-ban kor­mányrendelet vezette be. A bírság célja, hogy a gazdál­kodó szervek — vállalatok, szövetkezetek — ne fordít­sák saját céljaikra az olyan hasznot, amelyet jogszabály­ba, hatósági rendelkezésbe ütköző, illetőleg a szocialis­ta gazdálkodás elveivel el­lentétes módon szereztek, megsértve ezzel a lakosság és a népgazdaság jogos ér­dekeit is. Az elmúlt eszten­dőben ilyen címen 17 eset­ben indítványozta a Legfőbb Ügyészség gazdasági bírság kiszabását, 48 millió foriht bírságalap — az említett módon szerzett jogtalan ha­szon — figyelembevételével. Fontos rendelkezés, hogy egyetlen olyan személy sem kerülheti el a felelősségre- vonást, aki felelős a gazdál­kodó szerv ilyen eljárásáért. E személyi íeleiősségrevonás terén azonban még tapasz­talhatók lazaságok, ezért — amint a legfelsőbb ügyész nyomatékkai hangsúlyozta — fokozni kell a felelősség- revonás szigorát. Negyedszázada kezdődött... Hz irigylésre méltó elnök A 17 ezer hektáros túrkevei Vörös Csil- " lag Termelőszövetke­zet elnöke Szegő László. — Szegény, cselédsorban élő család hetedik, legifjabb tagjaként születtem. A törté­nelmi változások engem érintettek legkedvezőbben: tanulhattam. Szegő László élt a lehető­séggel, s a számára kedves pályák közül a mezőgazdasá­got választotta, özvegy édes­anyja, idős asszony létére, amivel tudta, segítette fiát, bár maga is inkább támoga­tásra' szorult — Ha nem kaptam volna ösztöndíjat és különböző se­gélyeket. akkor talán a deb­receni technikumba se jutok el. így viszont a mezőgazda- sági akadémiát is befejeztem, sőt két évvel később, 1958- ban különbözetivel a mér­nöki képesítést is megsze­reztem. Időközben Nyíri Béla, a Szolnok megyei Tanács vb mezőgazdasági osztályának akkori vezetője felkereste az akadémia végzőseit, és hívta őket: jöjjenek ide dolgozni. Így került Szegő László elő­ször Jászkisérre, majd Túr- kevére a város mezőgazda- sági osztályára főagronómus- nak. — Később főállattenyésztő lettem, s tulajdonképpen en­nek is köszönhetem, hogy át­kerültem a Táncsics Tsz-be, ahová pont ilyen munkakör­be kerestek valakit. Ekkora már megismertem a határt, az embereket, megszerettem a várost is. Az az igazság, hogy a hivatali munka amúgy sem nagyon tetszett, tehát szívesen fogadtam az invitálást. Ismereteit, képességeit jól kamatoztatta, hiszen a téesz állattenyésztése rövidesen fellendült. Három év után, 1963-ban. a tagság elnöknek jelölte. — Abban az időben elég gyakran váltogatták egymást a vezetők, s én nem is érez­tem magamat elég érettnek erre a posztra. Tiltakozásom­ra a tagság azt mondta: fia­tal, megfelelő végzettsége van, szeretjük, megbízunk benne. Azt is láttam, hogy I960—63 között az eredmé­nyek legtöbb helyütt inkább csökkentek, mint nőttek, ve­getált a téesz. Nehéz éyeink voltak, súlyos adósságokkal küszködtünk. Hátha nekem sikerül kilendítenem a gazda­ságot a holt pontról — gon­doltam — s belevágtam. Per­sze igazán csak akkor jöt­tünk egyenesbe, amikor 1966- ban hiteleinket eltörölte az állam. Attól kezdve aztán töretlenül fejlődött az üzem. Tavaly év végén. 13 évi kemény munka után ismét elnökké jelölték, most a há­rom gazdaságból egyesülő Vö­rös Csillag Téesz elnökévé. — Ez idő alatt olyan élet- tapasztalatra tehettem szert, amilyet sehol másutt nem lehetett volna megszerezni. A tagság sohasem hagyta bennem elaludni a gondola­tokat, állandóan nagyobb és nagyobb erőfeszítésekre kész­tetett. Eleinte az új ért még meg kellett harcolni, de később megbíztak bennünk. Elsőnek léptünk be a KITE zárt rendszerébe, s milliókért vet­tünk korszerű gépeket. A tagság azt mondta: tegyétek, de a hozamok is ilyen arány­ban nőjenek. Hát sikerült mert két év alatt szinte meg­duplázódott a kukoricater­més. Az is szélesebb látásra késztetett bennünket, hogy az akkori Vörös Csillag és Táncsics Tsz között egészsé­ges versengés alakult ki: mindketten rajta voltunk, hogy valamivel többre vi­gyük, mint a másik. Apró, de jellemző dologi amikor Bábolnán megren­dezték az első tudományos tanácskozást, a Táncsics Tsz szakembergárdája. élükön Szegő Lászlóval, meghívó nél­kül is kocsiba ült, és elment meghallgatni a legújabb eredményekről szóló előadá­sokat. A fiatal szakembere­ket is szívesen fogadták, 1970-ben például még csak négy felsőfokú végzettségű dolgozott a termelőszövetke­zetben, 1975-ben már 18. Az arányok a másik két téesz- ben is hasonlóan alakultak. — Mindhárom gazdaság korszerű nagyüzem volt, és rendelkezett azzal a képes­séggel, hogy a legmodernebb technikát, technológiát befo­gadja. Mégis a túrkevei téeszek között volt egy vélet­len, de elég súlyos igazság­talanság, amely a Búzaka­lászt sújtotta: ők gazdálkod­tak a leggyengébb földeken- Az egyesüléssel ez megszűnt, és más lehetőségekkel is job­ban lehet élni. Elég ha csak a Tisza II öntözőfürtjét, vagy a zárt rendszerek nagy gé­peinek hatékony, valóban iparszerű kihasználását em­lítem. De beszélhetnénk ar­ról is. hogy új istállók épí­tése nélkül befejezhetjük a szarvasmarhák tbc és bru­cella mentesítését, s április­ban pedig építeni kezdünk egy 624 férőhelyes intenzív hasznosítási tehenészeti szak- telepet Minderre, külön- külön csak jóval később gon­dolhattunk volna. A 44 fel­sőfokú végzettségű szakem­ber irányításával mindenki testre szabott munkát kap, így az összekovácsolódott tagság már az első évben ké­pes lesz arra, hogy többet termeljen, mint 1975-ben. És az elnök egyre inkább belemelegszik a tervek, el­képzelések ismertetésébe... Kicsit irigylem őt a 17 ezer hektáros szövetkezet minden elkövetkezendő gondjáért, bajáért, az esténként nehe­zen megszerezhető álmaiért, irigylem őt Túrkevéért — a lehetőségekért (Vége) Braun Ágoston fl könnyűiparban Közbélés, méteráru, puhabőr Gyártás és fejlesztés kooperációban Az elkövetkezendő évek­ben a tervfeladatok megol­dása, a termékek korszerű­sítésének és versenyképes­ségének fokozása érdekében a könnyűiparban is erőtel­jesebben kívánnak támasz­kodni a külföldi tapasztala­tok átvételére. Az ágazatban jelenleg — a gyümölcsöző szocialista együttműködések mellett — mintegy 60-ra te­hető a jelentősebb tőkés kooperációk száma, további 30-ról megkezdődtek á tár­gyalások és számos újabb termelési kapcsolatra vonat­kozó javaslat vár döntésre. Noha az ez idő szerint működő tőkés kooperációk a könnyűipar össztermelésé­ben viszonylag szerény arányt képviselnek, mégis jelentősek az érintett válla­latok és a piaci kapcsolatok fejlesztésében. A könnyűipar tőkés koope­rációinak mintegy fele a szövetkezeteknél valósul meg, a többiekben pedig a minisztériumi és a tanácsi vállalatok érdekeltek. A mai gazdaságilag igen eredmé­nyes termelési kapcsolatok­nak szinte mindegyike bér­munkából fejlődött maga­sabb szintű együttműködés­sé. A kooperációkban a ha­zai vállalatok ugyanis nem­csak a feldolgozandó anya­got kapják partnereiktől, hanem gyártási eljárást, modelleket, mintákat, kor­szerű termelési berendezése­ket is, s az együttműködés révén újabb piacokhoz jut­nak, általában hosszabb idő­szakra biztosíthatják az új gépek, technológiák megho­nosításával készült termé­keik értékesítését. A legtöbb tőkés kooperá­ció a textiliparban jött létre, így pédául a méteráru ipar­ban az ágazat egészét te­kintve is a legjelentősebb a Rábatex—Getzner és a Köb- tex—Kufner féle együttmű­ködés. A győri textilipari vállalat osztrák partneré­től műszaki tapasztalatokat, gyártási eljárásokat vesz át ágyneműk, inganyagok, tar-, kánszőtt pamutipari termé­kek termelésének növelésé­hez, a Getzner cég útján ér­tékesíti a többlettermék egy- részét, évi 2 millió négyzet- méter árut. A Kőbányai Tex­tilművek az NSZK-beli Kuf­ner cégtől átvett licenc alap­ján gyártja a ragasztott köz­béléseket. A licenc-díjat termékkel törleszti. A köz­béléssel előállított konfekció­áruk értékesítési lehetősége idehaza és külföldön egy­aránt megnőtt. A Lőrinci Vattagyár ugyancsak a Kuf- ner-céggel a szövésnélküli textíliák gyártásában műkö­dik együtt. , A most épülő Halasi Kö­töttárugyárnál is számolnak a kooperációban rejlő lehe­tőségekkel. Olasz céggel ala­kítanak ki olyan együttmű­ködést, amelyben felhasz­nálják a külföldön jól bevált tapasztalatokat a gyár szer­vezésénél, technológiájának kialakításánál, későbbiek­ben pedig a partner folya­matos kollekció- és modell- szolgáltatást nyújt, s a ter­mékek tekintélyes részét is átveszi. Ilyen magasabbfokú a kö­zös fejlesztést is magában foglaló kooperáció a Simon- tornyai Bőrgyár és a fran­cia Costil-cég együttműkö­dése is. A simontorr.yai re­konstrukciós fejlesztés nyo­mán a puhabőrgyártás 70 százalékkal növekedhet. A francia cég hozzájárul a legmegfelelőbb technológiák és kivitelezési eljárások ki­alakításában és 1978-tól kez­dődően átvesz évi 800 000 négyzetméter puhabőrt. — A cipőiparban előreha­ladtak annak a jelentős együttműködésnek az előké­születei is, amellyel a Mi­nőségi Cipőgyár a szigetvári gyáregység teljes rekonst­rukciója alapján évi 2 mil­lió pár női cipő amerikai exportjára készül fel. Hazai gyártástechnológi­ák és az alkalmazásukhoz szükséges gépek együttes ex­portjára is van példa. A Csepel Művek Jármű- és Konfekciógép-gyára, a Pan­nónia Külkereskedelmi Vál­lalat a Május 1. Ruhagyár közös fővállalkozásban szál­lít üzemeket külföldre. Ilyen ruhagyárak működnek már Egyiptomban és Szíriában is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents