Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-18 / 41. szám
IX. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP W78. február IS. A szerkesztőség postájából Figyelmes kalauznő Mi utasok, hajlamosak vagyunk arra, hogy a közlekedésről, a közlekedés dolgozóiról a rosszat megjegyezzük, megírjuk — a jót annál ritkábban. Ezért most hadd köszönjem meg annak a kalauznőnek a figyelmességét, aki február 9-én a Szabadság térről 9.35 órakor induló, 12/A jelzésű buszon teljesített szolgálatot. Beteg kislányommal siettem a megállóba, félve, hogy lemaradok, mert a kocsi már benn állt. Kétségbeestem; várhatok egy óra hosszat, akkor megy a következő busz... A kalauznő azonban meglátott, s nem csöngetett. Megvárt. Így az évszak leghidegebb napján nem kellett várakoznom a beteg gyermekkel. P. Kovács Jőzsefné Szolnok Számítanak a fiatalokra A tiszabői Petőfi Tsz tagjainak egyharmada harminc éven aluli, őket tájékoztatták a közelmúltban a tsz vezetői az idei feladatokról, a beruházásokról, az eredményekről és a gondokról. Cseh Pál tsz-elnök tolmácsolta a vezetőség véleményét. Kiemelten kell foglalkozni a harminc éven aluli fiatalokkal, hisz többségük nagy felelősséggel járó munkaterületen dolgozik. Koruknál, képzettségüknél fogva a legfogékonyabbak az újra, a korszerű technikára. A tanácskozás közvetlenebbé tette a kapcsolatot vezetők és vezetettek között. A fiatalok őszintén elmondták gondjaikat, s azt ts, aminek örülnek: a megváltozott, kedvezőbb munkakörülményeknek. A kölcsönös bizalom alap- feltétele a szövetkezetre váró feladatok minél,, eredm,é- nyesebb megvalósításának. Nem is lehet baj ott, ahol a fiatalok nemcsak munkásnak, hanem egyben gazdának is érzik magukat. Ezen az úton — jó úton — indul- . tak el most a Petőfi Tsz- i ben. Dienes Eszter Tiszabő Farsang a nőklubban A Költői Anna nőklub február 12-én vendégségbe hívta a városban működő négy nőklub, valamint a szövetkezeti nyugdíjasok klubjának vezetőségét. Délután öt órakor már mintegy százan zsibongtak a Barátság klubban. Tolvaj Antalné köszöntötte a vendégeket, s a „koltóisokat”. A programból kiemelkedett Tabák Lajosnak, a Hazafias Népfront városi elnöksége tagjának előadása. Sok derűs percet szerzett mindenkinek a: jelmezesek „felvonulása”. A legötletesebb jelmezeket természetesen díjazták. Mi hiányzott még? Terített asztal, baráti beszélgetés. Na és muzsika, amelynek hallatára elkezdődött a tánc. P. K. Szolnok Válasz — levélben A 12—685-ön várják a választ címmel közöltük január 28-án Kormos Jenő szolnoki olvasónk levelét. Szabálytalan táviratkézbesítés miatt panaszkodott nekünk. Riegler László, a Szolnok 1. sz. Megyei Postahivatal vezetője nem vitatja olvasónk igazát. A táviratkézbesítő valóban szabálytalanul, a levélszekrénybe tette a táviratot. Ez volt a kényelmesebb, nem ment fel az emeletre... Éppen hasonló okok miatt bocsátották el — még a panasz megjelenése előtt. A táviratkézbesítőket ezután fokozottan ellenőrzik. Hogy ki ígérte olvasónknak a választ telefonon? Erre nem derült fény. Viszont levélben kapott tájékoztatást a fejleményekről. Szerkesztői üzenetek Sz. L. Kisújszállás: Az évi rendes szabadság tartama alatt a dolgozónak — keresetveszteségének pótlására — átlagkeresete jár. Az átlag- kereset kiszámításánál a dolgozó részére a bérköltség, valamint a részesedési alap terhére nénzbeni részesedésként kifizetett minden díjazást alapul kell venni. Harminc naoot meg nem haladó időre történő átlagkereset számítása esetén a fentiek szerint beszámítható díjazásának az utolsó naptár! negyedévben kifizetett összegét kell alapul venni. Az átlagkereset tehát — ritka kivételtől eltekintve — az alapbérnél mindig több. Az elszámolás részletes szabályait a vállalat kollektív szerződése tartalmazza. N. K.-né, Szolnok: Családi pótlékra az jogosult, akinek a háztartásában két vagy több gyermek van. Jogosult családi pótlékra egy gyermek esetén az is, aki egyedülálló vagy pedig a gyermek tartósan beteg. Egyedülállónak kell tekinteni a családi pótlék folyósítása szempontjából azt is, akinek a férje sorkatonai szolgálatot teljesít. Ha a férje sorkatonai szolgálatra vonult be, családi pótlék iránti kérelmét, igényét munkahelyén haladéktalanul adja be, mert a késedelmes előterjesztés esetén a jogos családi pótlék is csak 6 hónapra fizethető visszamenőlegesen. Sz. S. Karcag: Mentes a honvédelmi hozzájárulás fizetése alól az, aid testi vagy szellemi fogyatékossága következtében kereső foglalkozás folytatására képtelen, illetve munkaképességének kétharmadát elvesztette; akit a sorkatonai szolgálatból katonai kötelmekkel összefüggő baleset miatt leszereltek. A hozzájárulási fizetési kötelezettség 36 hónapra terjed ki. Az a hadköteles, aki 1 évnél rövidebb, de legalább 2' hónapos tényleges katonai szolgálatot teljesített, csak 24 hónapra tartozik fizetni a honvédelmi hozzájárulást. Személyi vagy egyéb körülményre tekintettel a honvédelmi hozzájárulás fizetése alól a honvédelmi miniszter felmentést adhat. A felmentésre irányuló kérelmet az állandó lakhely szerint ille-. tékes tanácsi pénzügyi szak- igazgatási szervnél lehet benyújtani. V. K. Tiszafüred: Az 1974. évi nyereségrészesedést illetően bizonyára jól informálták munkahelyén. A nyereségrészesedés kifizetésének feltételeit a vállalat kollektív szerződése szabályozza. Ha másnál nem, az szb-tit- kárnál bizonyára ön is talál kollektív szerződést, amelyet gondosan tanulmányozhat. ü jogszaböly szerint A fegyelmi büntetések N. 1. jászberényi olvasónk, munkahelyén fegyelmi vétséget követett el. Üzemvezetője fegyelmi eljárást folytatott le ellene, következmény: „szigorú megrovás” fegyelmi büntetés, valamint hat hónapi személyi alapbérének csökkentése. Olvasónk a bércsökkentést túl szigorú büntetésnek tartja, ezért panasszal fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz. A dolgozóval szembeá kiszabható fegyelmi büntetések a következők: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, személyi alapbér csökkentése, áthelyezés, s végül az elbocsátás. Anyagi hátrányt is jelentő fegyelmi büntetések közül esetenként együttesen többet is lehet kiszabni, ha a kívánt nevelő hatás csak így érhető el. A „megrovás” és a „szigorú megrovás” fegyelmi büntetések mellett azonban egyéb fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A kollektív szerződés is csak azt írhatja elő, hogy az elbocsátással, vagy az áthelyezéssel egyes kedvezmények illetve juttatások, például a nyereségrészesedés csökkentése, illetőleg megvonása is együtt jár. Megítélésünk szerint a szigorú megrovás kiszabása mellett a személyi alapbér csökkentése, törvénysértő volt. Ha a munkaügyi döntő- bizottság határozatát is sérelmesnek tartja, forduljon keresettel a szolnoki munkaügyi bírósághoz és a fentiekre tekintettel kérje a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatását. ív végi részesedés T. L. szolnoki olvasónk anyagbeszerzőként dolgozik és másodállásban már több mint egy éve ellátja egy másik, kisebb vállalatnál is az anyagbeszerzői teendőket. Munkájával meg vannak elégedve, ennek ellenére másodállású munkahelyén sem jutalmat, sem nyereségrészesedést nem kapott. A másodállású munkaviszonyban álló dolgozókat is megilletik mindazok a jogok amelyek az általános rendelkezések szerint a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkoznak. Ezen általános szabály alól természetesen van kivétel is, így például a felmondási védettségek nem érvényesülnek a másodállás vagy a mellékfoglalkozás tekintetében. Az év végi részesedés azonban megilleti a dolgozót a másodállásban s a mellékfoglalkozásban is. A 9/1969. (XII. 20.) MŰM. számú rendelet szerint a dolgozó részére járó év végi részesedést a kollektív szerződésben meghatározott szabályok szerint, a munkabérre és a vállalatnál munkaviszonyban eltöltött időre tekintettel kell megállapítani. Mived másodállás s a mellékfoglalkozás is munkaviszony, ezért ezeket a szabályokat kell alkalmazni az év végi részesedés megállapításánál is. Természetesen a kollektív szerződés tartalmazhat részesedést növelő, csökkentő, vagy kizáró tényezőket is, amelyek alkalmazása a másodállású dolgozókra is vonatkozik. Így például az év közben felmondással kilépett dolgozó kizárható a nyereségrészesedésből. Az év végi részesedés azonban olvasónkat megillette volna, ezért azt tanácsoljuk, hogy forduljon panaszával a vállalat munkaügyi döntőbizottságához. A jutalmazás elmaradása miatt munkaügyi vita nem indítható. Ugyanis, ha a dolgozó valamely jogosultságát nem jogszabály biztosítja, hanem annak megadását az igazgató mérlegelési jogkörében döntheti el, a jogosultság megtagadása miatt munkaügyi vita nem indítható. Más a helyzet akkor, ha a jutalomra az igazgató Ígéretet tett, például célprémium esetében. Ilyen jutalom elmaradása miatt már panasz adható be a munkaügyi, döntő bizottsághoz. _ De, Cs. JL Szolgálatban a KISZ-titkár Hihetetlen biztonsággal vezeti a kék-fehér csíkos Zsigulit. Mintha összenőtt volna a volánnal. A szembejövő kocsik fényszórójában egy pillanatra kirajzolódik a kemény arcéi, a vállán megcsillan a rangjelzés. Szívja a cigarettát és beszél. Hogy mi a dolguk a baleset helyszínelő és vizsgáló alosztály embereinek, a balesetről való értesüléstől az eljárás befejeztéig. Aztán visszakanyarodik a diákéveihez, amikor kapcsolatba került az ifjúsági szövetséggel. Majd a néphadseregben töltött két évet említi, ahol először választották meg alap- szervi titkárnak. Később évekig politikai munkás volt a járási KISZ-bizottságon, majd a BM kötelékébe került. Hamarosan tiszthelyettesi iskolára küldték, ahol ismét vezető funkcióban irányította a KISZ-életet. Munkahelyére visszatérve kollégái egyöntetűen őt választották a Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság KlSZ-alap- szervezetének titkárává — Ennek már négy éve — mondja. — A mostani vezetőségválasztó taggyűlésen újabb egy évre kaptam bizalmat. Kemény év lesz. A politikai nevelő munkában nagyot kell lépnünk. A jövő évtől ugyanis kötelező lesz a politikai oktatás, a szervezetben, s a pártvezetőségünk úgy gondolta; jobb ha már az idén beavatjuk a KISZ-en kívülieket is. őket is „mozgatni” kell. Több mint tíz éve párttag. — A KISZ-esek közül tizenheten járunk a pártgyűlésekre. Jövőre már többen, hisz az idén is négy fiatal rendőrt javasolunk a párttagságra. Negyvenhetén tagjai a KISZ-alapszervezetnek. A legtöbben érettségizettek, né- hányan főiskolát, egyetemet is végeztek. Most is tanulnak. Hatan a középiskolában, ugyanennyien esti egyetemen. Egy árokba borult személygépkocsi mellett fékez a Zsiguli. Kiszáll, s intézkedik. Határozott. Tanúkat hallgat meg, jegyzetel, utasításokat ad a baleset színhelyén megjelent rendőrnek. Aztán újra felbúg a motor. — A csúszós úton gyorsan vezetett — állapítja meg röviden a baleset okát — Szerencsére a személyi sérülés jelentéktelen. Aztán visszaterelődik a szó a KISZ-szervezetre. Sorolja, mit végeztek ebben a mozgalmi évben: előadásokat tartottak az iskolában a bűnözésről. a Volán-nál segédkeztek az Ifjú Gárda szakalegység születésénél, s segítik a felkészülésüket is. Az előttük álló feladatokat is említi, köztük a Ságvári körúti Általános Iskola KKESZ- parkjának létrehozását. A tervek már készen állnak, csak jó idő kell, hogy hozzáfoghassanak a betonozáshoz. — Nálunk ritkábban fordul elő, mint egy üzemben, hogy a társadalmi munka fizikai munkát jelent — teszi hozzá. — Az itteni alapszervezetben a fő cél, hogy olyan rendőröket neveljünk, akik kulturált intézkedéseikkel, szakmai, politikai tudásukkal kivívják a törvénytisztelő emberek elismerését. Ezért kiemelten fontos nálunk a politikai képzés, valamint a sport- és kulturális tevékenység. A jó rendőri munkához ugyanis egészséges, kitűnő állóképességű férfiak kellenek, akik bírják az időjárás viszontagságait is. Beérünk az ügyeletre. Papírt fűz a gépbe, ujjai a billentyűket kalapálják. Tájékoztató jelentésben rögzíti a baleset körülményeit. A papíros aljára odaírja a nevét: Szokola József főtörzsőrmester. T. K. L. Nem öncélú jogászkodás Bírák véleménye a szerződési fegyelemről Milliók' ‘röpködnek a levegőben. A megrendelő és a szállító, az eladó és a vevő az építő és az -építtető *— az örökös perbeli ellenfelek — vitájától izzik a tárgyalóterem levegője. A gazdasági bíróság tárgyalóterme szemre semmiben sem különbözik a többitől. Csak a tárgyalások légköre más. Mert a bírói pulpitus előtt vállalatok, gyárak, szövetkezetek — egyszóval a szocialista gazdálkodó szervek — képviselői ülnek egymással szemben. A vita köztük dúl a fizetési késedelem, a túlszámlázás az ár,... miatt. Mindezt már a bíró, dr. Sajtos Jenő, a megyei bíróság elnökhelyettese sorolta. A sor nem teljes csak a leggyakrabban előforduló okokat említette. — Okokat mondtam, de pontosabb ha következményekről beszélünk. Mert legtöbb esetben a vita forrása a kifogásolható szerződési fegyelem. Sokan úgy vélik, hogy ez az oly sokat emlegetett fegyelem a termeléstől a gazdasági élettől távolálló öncélú jogászkodás. Pedig nagyon is összetartozó fogalmak. Mindenféle tennék gyártásának, termény termelésének akitor van értelme, ha azt felhasználják, ha eljut a fogyasztóhoz. S ennek megvan az ésszerű törvényes útja, éppúgy, mint a hűtőgép gyártásának a ház felépítésének. a cipő elkészítésének a gyártási technológiája. Jó- néhány gazdálkodó szervnél ezt másképp gondolják. Az elmúlt esztendő több mint 2 ezer gazdasági pere (kétszer annyi, mint tavalyelőtt) zömében arra vezethető vissza, hogy a szerződéskötéseknél, módosításoknál nem jártak el körültekintően. — Hallhatnánk néhány példát bizonyságul arra, hogy hogy ezek a perek — amelyekben a bíróság különböző szakértők bevonásával dönt — nem elméleti viták, hanem sok millió forint forog kockán. — A legtöbb per az elszámolási vitákból keletkezik. Nagyon leegyszerűsítve egy példa; a megrendelő^ megkapja a számlát és sokallja az árat. Azt mondja az egyezség (tehát a szerződés) nem így szólt. A vállalkozó áremelkedésre hivatkozik, hogy drágább anyagot kellett beépíteni, vagy menet közben előre nem kalkulált többletkiadásai voltak, és különböző pótlékokat is felszámol. Végül is nem fizethet rá a vállalkozásra. A bíróság mégsem ítélheti meg idézőjelben mondom; jogos követelését, mert a szerződésükben nem szerepjel, nem módosították menetközben, s ez a feledékenység sokszor százezres, sőt milliós veszteséget jelent. Miért e szigorú szabály? Hogy a megrendelőt ne lehessen utólag kész tények elé állítani. — Ez is hozzátartozik az üzleti élet korrektségéhez, mondhatnám úgy is, hogy a gazdálkodás, a pjartneri kapcsolat tisztességéhez, amelyet írott szabályok is védenek, — kapcsolódott a beszélgetésbe dr. Könyves Bélámé megyei gazdasági bíró. — S ezeket az írott szabályokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nem csak azért, mert a mulasztás, a jól gazdálkodó vállalatoknak is anyagi veszteséget jelenít, de megkérdőjelezheti szavahihetőségét, megbízhatóságát is. Nem egyszer mindez azon múlik, hogy a vállalat, gazdasági és jogi szakembereinek nem folyamatos és nem elég intenzív az együttműködése. Sok jogtanácsos szerepe a tárgyalóteremben kezdődik és végződik. — Mindaz amiről eddig Szó esett, nem termelési és gazdálkodási probléma. A szerződésszegésekből eredő viták túlnyomórészt pedig ebből fakadnak. — A szerződési fegyelemhez az is hozzátartozik, hogy a partnerek, vállalt kötelezettségeiknek pjontosan eleget tegyenek. Határidőre az ifiért mennyiségű és minő; ségű munkát elvégezzék. A hozzánk érkező ügyek azt bizonyítják elég gyakoriak a késői és a hibás teljesítések. — Dr. Sajtos Jenő egy kimutatást tett elém. Másfél esztendő alatt a megrendelők több mint 20 millió forint kifizetését vitatták, illetve tagadták meg a rossz minőség miatt — De ez csak egy rész, hiszen a számla viták hátterében is a silány minőség van — fűzte hozzá. — Meglehetősen sok per indul a lakóépületek hibái, a szervezetlenségből eredő többletmunkák felszámolása miatt. A bíróság, törvény adta lehetőségeivel — ha megelőzni nem is tudja — utólag, jogerős ítélettel korrigálásra, a hibák kijavítására kényszeríti, azt, aki felrúgta az „egyezséget”, zavart okozott a sokoldalú szerződéses kapcsolatok láncolatában. — Eddig csak a vállalkoJ zó. az építő a gyártó oldalán jelentkező, és p>erben lecsapódó negatívumokról beszéltünk — vette át a szót a bírónő. — Ha időben teljesíti a szerződésben vállalta- kat, joggal elvárja, hogy az ellenértéket a bankbetétjére nyomban átutalják. Szigorú pénzügyi szabályok szerint a türelmi idő a 30 napot nem haladhatja meg. Mert az tiltott hitelnyújtás, amelyhez a törvény szigorú szankciókat fűz. Az elmúlt esztendőben több mint 5 ezer alkalommal kellett felszólítani a bíróságnak a vállalatokat, szövetkezeteket, hogy tartozásukat fizessék meg. Ez a nagy szám azt jelenti, hogy olykor-olykor nem csak a fizetési ké- pjesség, de a fizetési készség is kívánni valót hagy maga után. Következmény: megakad, de legalább is lelassul a pjénz körforgása, hiszen ha nekem nem fizetnek én sem tudom tartozásom kiegyenlíteni és az, aki tőlem várja munkájának ellenértékét sem képes üzleti partnerének fizetni 1
