Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-03 / 28. szám
1978. fiefcroár 1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Baromfifeldolgozók hétköznapjai Az Egyetértés brigád fogadásának története Egy-egy gondozónő 16—17 ezer csirkéért féld. Varga Zsigmondné és Szőllősi Ferencné a naposcsibék között A baromfitenyésztés 1 millió 126 ezer forint hasznot hoz évente a Mezőtúri Állami Gazdaságnak. A naposcsibéket 7 hetes korukig nevelik a telepen. Ekkorra válnak „grill-csirkévé”, vagyis' súlyuk már általában eléri a másfél kilót ötvenkét, ötvennégy napig a gondozókon múlik, hogy a pelyhes csibékből lesz-e másfél kilós sütni való csirke? Sok-sok tennivalót ad egy- egy hízlalási ciklus, kitölti a hét minden napját éjszakáját. Harmincnyolc dolgozó — köztük huszonhat nő — egy évi gondos munkájának eredményeként 139 vagon vágni való csirkét indítanak útnak a mezőtúri gazdaságból. Márton András a telep vezetője dicséri a baromfi gondozókat, asszonyokat férfiakat egyaránt Különösen az Egyetértés szocialista brigád áldozatvállalását emlegeti ha az előkészítés, a gondozás • sokszor előre nem látható akadályainak elhárításáról van szó. A brigád tagjai az elsők, akik hiányzót pótolnak, éjszakai ügyeletet vállalnak, és segítenek a szállításnál. A harminckét tagú kollektíva öt éve alakult. Akkor még pulykák népesítették be a hét területre tagozódó telep tizennégy ólját. Tavaly váltotta fel a pulykát a csirke, 1975 tehát sok újdonságot hozott munkájukba. Ugrai Albertné brigádvezető tizenegynéhányad magával még mindig úgy emlegeti az állását, mint az utóbbi évek legizgalmasabb munkahelyi eseményét. Nem felejti el. hogy az első „csipogó szállítmány” megérkezésekor csak kevesen hitték, hogy valaha is egy kiló 30 dekás súlyú, csirke lesz a kis csibékből. Még fogadtak is ... Aztán pukkant 32 nap múlva a pezsgés üveg, mert nemhogy a vállalt súlyt elérték, hanem 33 dekával több is lett az átlaga. Patkós Mihályné !s szívesen emlékszik a tavalyi évre. Karácsony előtt mindannyian jó munkájukért, a magas minőségi osztályért (96,7 százaléka I. osztályú volt a csirkének, holott az átlagos követelmények 93 százaléka), ezer forintnál több jutalmat kaptak. Jól jött a pénz, mert meglett az új ház fürdőszobájának a berendezése — mondta. Azt már Gulyás Istvántól tudom, aki a munkabrígád irányítója, hogy Patkósné kiemelkedő munkát végzett az éjszakai szállításoknál. Nem egyszer, nappali műszakja után éjfélkor is — a berakodás kezdetén — visszament segíteni, s dolgozott reggelig, majd pihenés nélkül újból munkába állt De nemcsak ő, hanem Varga Jó- zsefné, Dunai Albertné, Mikes Krisztina, Farkas Imréné és a többiek, a brigád előkészítő és gondozó tagjai is hasonlóan tettek.. Legtöbbjük családos, egykét gyerekkel, mégis lemondanak a nevelési ciklus alatt a szabad szombatokról, vasárnapról, mert „féltik” a gondjaikra bízott 16—17 ezer csirkét. A múlt évet a brigád 30 ezer forint túlteljesítéssel zárta A többlet is azt bizonyítja, hogy igyekezetüket siker koronázta. A szocialista brigád egyéb vállalásai is teljesedtek. Heten tanulnak, hárman szakközép-, hárman általános iskolában, egyikőjük pedig szakmunkás továbbképzésen vesz részt. A termelési értekezletekről nem hiányoznak. Selymes Sándor brigádtag nemcsak szókimondásáról ismert, nem hallgat ugyanis, ha ésszerűtlenséget vagy munkát gátló szervezetlenséget tapasztal, hanem hasznosítható javaslatai, ötletei is vannak. Az ő érdeme, — „házi újítása”, — hogy a tápszeres zsákot nem kell már a nőknek a vállukon cipelni. Támogatja a brigád az általános iskola kollégiumát is. Ajándékra a hulladék összegyűjtése révén teremtik elő a pénzt, — összeszedik a tápszeres zsákokat a vas- és papír hulladékot — eladják a MÉH-nek. Könyvet, apró ajándékokat és három komplett kisdobos felszerelést vittek legutóbb is a kis tanyai gyerekeknek. A mezőtúri Egyetértés brigád tetteivel érdemelte ki a szocialista címet, melyet meg is szeretne tartani. T. Sx E. Génbank, szemétégetőmű, levegőtisztaság-védelmi berendezések Környezetvédelmi intézkedések Hatályba léptek az Országos Környezetvédelmi Tanács legutóbbi1 ülésén hozott határozatok, amelyek a növények, az állatok és a mikroorganizmusok genetikai anyagainak tartós megőrzését szolgáló génbank továbbfejlesztésével. a fővárosi szemétégetőmű létesítésével és a környezetvédelmi berendezések, műszerek hazai gyártásának növelésével összefüggő legfontosabb feladatokat jelölték meg. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megkezdte a génbank kialakítását Ugyanis világszerte fenyegető veszély, hogy gyors ütemben csökken a növény- és állatfajok száma, tehát összeszűkül az új fajták előállításához szükséges genetikai alap, ez pedig akadályozza a mezőgazdaság gyors fejlesztését Az Országos Környezetvédelmi Tanács állásfoglalása szerint a KGST és az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete által elfogadott egységes vizsgálati és megőrzési módszerek alapján kell gondoskodni az élővilág génkészletének védelméről, s meg kell szervezni a vadon élő növények és állatok génvédelmét is. A kutatáshoz szükséges feltételeket az V. ötéves terv időszakában és hosszabb távon is lehetőség szerint az országos környezetvédelmi célprogramhoz kapcsolva teremtik meg. Ehhez * fontos feladat, hogy a természetvédelmi rezervátumoknak minősíthető, főként erdészeti jellegű területeket védetté nyilvánítsák. Folyamatos feladatot jelent, hogy nyilvántartásba vegyék az állati génbankhoz tartozó fajokat, s bevonják e rendszerező munkába az állatkertekben élő őshonos és más háziállatok génanyagát is. Az Országos Környezetvédelmi Tanács megállapította, hogy Budapesten sok fontos körülmény indokolja a szemétégetőmű fölépítését Hagyományos módon, a lerakással már csak rövid ideig lehet .megoldani a háztartási hulladék, szemét elhelyezését, tehát mind sürgetőbb feladat az új eljárás, a hulladékégetés meghonosítása. Budapest XV. kerületében, az Ifjúgárda út melletti ipari tartalékterületen épül fel az V. ötéves tervben az égetőmű, amely egymillió lakos háztartásában keletkező napi 1200 tonna hulladékot éget el. A salakból mágnessel évente 15 ezer tonna vashulladékot vonnak ki, mellék- termékként pedig gőz keletkezik, amelyet villamosener- gia-termelésre és távfűtésre hasznosítanak. Az Országos Környezetvédelmi Tanács intézkedésére az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Országos Természetvédelmi Hivatal, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a területileg érdekelt tanácsok közös vizsgálatot végeznek, hogy a budapesti agglomerációs övezetben felhagyott kőbányákban is lehetőséget találjanak a háztartási hulladék elhelyezésére. A Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai az utóbbi időben bővítették a levegőtisztaság védelmét szolgáló berendezések gyártását Különböző leválasztó és tisztító berendezésékből csaknem egymilliárd forint értékűt szállítottak a hazai vállalatoknak, ezen belül 200 millió forint értékű berendezést értékesítettek tőkés piacon, s 70 millió forint értékű árut hoztak forgalomba, A KGST-ben Magyarország koordinálja a környezetvédelmi műszerek fejlesztését célzó közös munkálatokat. Most mérik fal a különböző környezetvédelmi műszerekből várható igényeket és megkezdték a termékek egységesítésének munkálatait, amit majd a nemzetközi gyártásszakosítás követ. A tanács felkérte a Kohó- és Gépipari Minisztériumot, hogy a gazdaságosság növelése érdekében a KGST-országok igénye és a gyártási kooperáció szélesítésének lehetőségei szerint növelje az V. ötéves tervben a. környezetvédelmi ipari műszerek gyártását. Gazdasági hatékonyság Együtt, közös célokért Az SZMT, valamint a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságának vezetői értékelték a csaknem négy évvel ezelőtt kötött együttműködési megállapodás 1975. évi eredményeit és meghatározták az idei közös tennivalókat Egyöntetű volt a megállapítás, hogy az együttműködés mindkét fél számára jelentős sikereket hozott Megnőtt a munkások közéleti aktivitása, a közösség javára végzett tevékenysége. Az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére együttes erővel mozgósítottak a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyre, amelynek eredménye százmilliókban mérhető. Az üzemi szakszervezeti bizottságok kiemelt, figyelmet fordítottak a népfront területi célkitűzéseinek üzemi megismertetésére. A megyében a munkások tízezrei vettek részt közhasznú társadalmi munkában, óvodaépítésben, a lakótelepek csinosításában és más feladatokban. A szakszervezeti szervek nagy aktivitással segítették az országgyűlési képviselő- választások politikai előkészítését és sikeres lebonyolítását. Többszáz üzemi politikai nagygyűlést, réteggyűlést szerveztek és hatékonyan közreműködtek a jelö- lógyűléseken, valamint a szavazatszedő bizottságok munkájában. Az együttműködés ez évi feladatai között első helyen szerepel a Hazafias Népfront szeptemberi országos kongresszusának méltó előkészítése. A népfront megyei bizottságában tevékenykedő 35 munkás tisztségviselő részére például tanfolyamot szervez a Szak- szervezetek megyei Tanácsa. Közösen munkálkodnak a gazdaságpolitikai célkitűzések megoldásán, közreműködnek a város és községpolitikai munka fejlesztésében, a tanácsi és a vállalati erőforrások koordinálásában. Ismét termel a szászvári bányaüzem A szokott rendben megindult a termelés a mecseki szénbányák Szászvári Bányaüzemében, ahol péntek éjszaka négy ember életét követelő gázkitörés történt. A váratlan természeti csapás négy előkészítő munkahelyet sújtott Jól szervezett munkával azoknál is gyors ütemben távolítják el a metán által kidobott mintegy 6—700 csille szenet és kőzetet, hogy mielőbb szabaddá váljon az út a gázkitörés helyéig A balesetet vizsgáló bizottság ugyanis a helyszíni szemle alapján tisztázza véglegesen a váratlan gázkitörés okait, körülményeit Manwnn egyszerű ez: nayf BffSl minél kedvezőbb arányt, különbséget mutat valamilyen gazdasági cél eléréseikor a ráfordítások és a hozamok összevetése, természetesen a hozamok javára, annál hatékonyabb valamilyen tevékenység. Nagyon bonyolult ez: a termelés nem durván kovácsolt láncszemeik egy beillesztése, hanem finom selyemszálak sűrű fonata. Sokszor úgy tűnik, e szálak nem hasonlí- haták egymáshoz, más esetben viszont csak nagyító alatt fedezhetők fel eltéréseik. Hagyjuk a képletességet: a hatékonyság fogalma és mérése ma egyike a legtöbbet vitatott közgazdasági (kérdéseknek világszerte. Ennek ellenére — a szükségszerűségnek engedve — minden ország elemzi gazdasági hatékonyságát, s ezt teszik a különböző ipari, mezőgazdasági, >| szállítási, kereskedelmi stíb. vállalatok is. A háziasszonyoknak nem kell magyarázni, hogy pocsékol, ha túl vastagon hámozza a burgonyát, ha oly’ sokat főz, hogy az étel felét végül kiöntik. A gyár, a szövetkezet „háziasszonyainak” tekintete már könnyebben élsükiik az ilyesmi fölött Megnyugtatja őket, hogy a tervezettnek megfelelő a nyereség, az átlagnál nem jobb, de nem is rosszabb a jövedelmezőség. Ezért azután elsikkad, mit lehetett volna elérni a rendelkezésre álló emberekkel, anyagokkal, eszközökkel, ha szervezettebb a munka, ha takarékosabb a felhasználás. Engedjük meg a leegyszerűsítést: ha száz forint ráfordítás fejében száztíz forintot kapók a termékért — avagy az árujellegű szolgáltatásért —, akkor hatékonyabban dolgoztam, mint azok, akik csak százöt forintot énnek el. Azoknál igen. Am másoktól elmaradtam, mert ők azonos feltételek mellett — száz forint fejében száztizenötöt tehettek a pénztárba. S azért, mert vették a fáradtságot ahhoz, hogy az addig forgácsolással előállított alkatrészeket sajtológépem, háromszoros termelékenységgel készítsék. Mert nem voltak restek, s fölkutatták azt a festési technológiát, amely azonos mennyiségű bevonat mellett a korábbi festék- mennyiségnek csupán felét Igényli; mert hozzányúltak tartalékaikhoz, javították munkájuk hatékonyságát. A tartalékok kínálják tehát a megoldást? Sok más mellett. Hiszen hatékonyabbá válik a munka akkor is, ha a meglevő termelóberen- dezéseket jobban kihasználják, ha az addig gyártott termékeket korszerűbbel, előnyösebb áron értékesíthető- vei váltják fel, ha csökkentik az egységnyi árura jutó munkaidő-ráfordítást. S ez még mindig csak egyebek közötti tényezők sorolása. Akkor viszont úgy tűnhet, hogy lényegében minden kapcsolódik a hatékonysághoz, vagy mégsem? A gazdálkodás- eredményességének lemérése más utakon, módszerekkel történik a népgazdaság egészében, s megint más formában a különböző termelői ességeknél. Ez utóbbiak számára a hatékonyság alapvető > félté-, teleit a gazdaságpolitika határozza mag, egyrészt kötelező előírásokkal — például az árképzés módjának meghatározásával —, másrészt ösztönzésekkel, így hitelek nyújtásával, fejlesztési hozzájárulásokkal stb. A döntő az, hogy egy-egy termelői közösség az adott kereteken belül miként hasznosítja forrásait: alacsony, közepes, vagy jó hatékonysággal. Húzzuk alá mégegyszer az adott kereteket, hiszen a gazdasági életben is igaz, hogy az árnyékát senki át nem lép- hetiJónéhány feltétel befolyásolja tehát a vállalati munka hatékonyságát — ahogy a népgazdasági hatékonyságot szántén, elsőként a rendelkezésre álló termelőerők színvonala -c, ám legalább ugyanennyi tényezőnél szabad a pálya, s az dönt, ki igyekezett a legésszerűbben a cél felé. Napjainkban sajnos nem mondhatjuk el általános érvénnyel, hogy e szabad pályákon hatalmas lenne a tülekedés. A termelők magatartásának gyakori jellemzője, hogy külső okokban, akadályokban vélik megtalálni a lehetségesnél kisebb hatékonyság magyarázatát, s a megoldást is kapun kívülről várják. Túl nagy figyelem terelődött a fejlesztési lehetőségekre, s ezért alig valami marad a már meglevő adottságok hasznosítására. ötödik ötéves tervéről elfogadott törvény kimondja: „A gazdaságpoLitika fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése legyen. Ennek érdekében gyors ütemben kell fokozni a munka termelékenységét, -jobban ki kell használni az álló- és forgóalapokat s a felhalmozási eszközöket, fokozottan kell takarékoskodni az energiával és a termelés anyagi ráfordításaival.” A hatékonyság lényege nem abban van, hogy mit óhajtaniánk elérni, megvalósítani, hanem abban, mi az, amit szükségle- teiníkkel összhangban megtehetünk, amihez az eszközök rendelkezésre állnak. S ha mindazt megvalósítottuk, amire módunk nyílott, ami forrásainkat a legcélszerűbben hasznosította, nos, akkor szavaink a tettek révén megkapják aranyfedezetüket. M. O. A ma még gyenge ki palántákról márciusban már szedhetik a ternyfct: a fcnívani hajtatot, a ceceit, a szentesi piacost és a bácskai paprikát. A tiszaőrsi-^nayv'v-4»;* tjt kertészetében dolgozó nők január elején kezdték a képen látható gyepíotiíVli átültetni a p-prikapalántákat. Hamarosan befejezik a ..kitelepítést" a hatalmas íöliPiian- gárolcba, ezután hozzálátnak a paradicsompalántázáshoz. A korai termésből a környező községekbe és a Debreceni Konzervgyárba szállítanak majd.
