Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-14 / 11. szám

Jf SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. január 14. tv képernyője elő 1 Elkészült a magyei múzeumok középtávú terve Kétkötetes monográfia a megyéről — Múzeumi füzetek Tanulmányok az életmódváltozásról Kisfilmek estje, a te­levízió több újdonságot ígért erre az esztendőre, s nem­csak újfajta alkotásokat, új­szerű programokat, bizonyos változtatásokat is a kissé megkövesedett napi műsor- szerkezetben. Hisz nem jó az, ha például szerkezetében, egyik műsornap kiköpött olyan, mint a másik. De hiába, nagy úr a megszokás! Épp ezért érdemel különös figyelmet mindaz, ami ezt az urat fosztja meg korlátlan hatalmától a képernyőn. Pél­dául a Risfilmek a nagyvi­lágból című, az elképzelé­sekben új szerkezeti elveket követő összeállítás kedd este, az is, mert eltért a megszo­kottól. elsősorban azért ha­tott a frissesség erejével. Más volt, új volt, eleven és változatos. A színes ka­leidoszkópra ütött kétórás programban volt távoli or­szág életét bemutató doku­mentumfilm, ismeret térj esz- tőfiim az északisarki fókák életéről, szórakoztató rajz­film, aztán filmíourleszk, Chaplin filmje — igaz, né­mi bosszúságot okozott a ve­títés technikai fogyatékossá­ga miatt — kisfilmek tarka együttese. A Változó Ázsia című olasz dokumentumfilxn első darabja Vietnamról szó­lott. Számunkra nem volt azonban igazi felfedezés sem emberi, sem társadalmi vo­natkozásban. A mi filmje­inkből, például Róbert László remekbe szabott viet­nami tudósításaiból, riport­jaiból ennél többet és mé­lyebbet tudtunk meg. Ebben a témában a televízió kissé elkényeztetett bennünket jobbnál jobb alkotásokkal! De majd a folytatás. Vég­eredményében a kisfilmek- ből komponált est tartalmi színességével feltétlen új színt hozott a műsomapok sorába, és tálán új nézői magatartásra is serkent: képernyő és. néző között új, könnyebb, feloldottabb, la­zább, kevésbé szolgai kap­csolat irányában hat. Ktiiyabal Könnyed­ség, felszabadultság. Semmi görcsös feszültség, jóleső el­ernyedés. Bizony kellemes dolog tapasztalni a képer­nyőn, ha ízléssel párosul. Különösen az olyan műso­rokban, mint a Szombat es­te. Antal Imre igazán szel­lemes és frappánsan rövid — a kettő elválaszthatatlan — összekötő szöveggel tálalta fel a kellemesebbnél kelle­mesebb szombat esti „fogá­sokat”. Közülük egy pedig bizonyára sokáig ott marad az emlékezetünkben, a Kár­páti György rendezte Kutya­baj. Milyen mélységesen em­beri tartalmakat tudott ki­fejezni a film egy vándor­köszörűs és egy kutya kény­szerű kapcsolatának ábrázo­lásában! És ja volt látni Pá- ger Antalt, milyen önfeled­ten lubickol szerepében, s Plútó kutyát is„ akiről nem­csak az derül ki, hogy okos állat, hanem bármilyen fur­csa, jó „színés p” is. Csizma- rek Mátyás ftörténetét úgy sikerült a képernyőre átül­tetni, hogy bár emberi szó egyetlen egy sem hangzott el, mégis beszédes alkotás lett a Kirtyabaj. Alkotód jól aknázták ki a komikum le­hetőségeit; is. És A víg öz­vegy, dióhéjban átnyújtva — „zanzásítofti” operett; \-7- az is ügyes munka volt, oly­annyira, hogy egyetlen fél­órában a teljesség érzetével kaptuk mimdazt, amihez a színpadon három, felvonásos előadás szükségeltetik. R szélhámos. A va­sárnap esti tévéjáték bizo­nyítja, hogy televíziónk raj­ta tartja szemét a világiro­dalom értékein. Sőt különös felfedezőutakra is indul. Ugyanis olyan mexikói író, Rodolfó Usigli művét mutat­ta be, akiről jóformán sem­mit sem tud a széles olvasó- közönség. Rögvest hozzáte­szem, Rodolfó Usiglit érde­mes volt felfedezni. A szél­hámos című művéből ké­szült , tévéjáték olyan írót mutat, akinek van ereje ko­ra társadalmának ábrázolá­sára, s ami külön öröm, esz­köze a feszültségteremtés­hez. A képernyőn rendkívül izgalmas, fordulatos cselek - ményű erőteljes drámát kap­tunk. A szellemi szélhá­mosság világos jellemzését és megrajzolását, de egyben a harmincas évek Mexikójá­nak társadalmi levegőjét is megérezhettük. , A filmet Esztergályos Károly rendez­te, a rá jellemző feszes rit­musban, kiélezett helyzetek­kel, pontosan kidolgozott részletekben. A jó színészi teljesítmények közüli is ki kell emelni Menséros Lász­lóét, aki mesteri módon ját­szotta el, hogy a történelem szürke kis professzora mi­ként vált rettenthetetlen for­radalmár hőssé, megjátszva a halottnak vélt forradalmár szerepét. Röviden. A vonatok között —- tipikus giccs NSZK-íjlmen. Egy családos orvos és egy szintén gyer­mekes családanya váratla­nul születő kapcsolata — egy elkésett Rómeó—Júlia szerelem — kispolgári ala­pon elképzelve, sok-sok nya- fogással és főként lelkiisme- retfurdalással. Ebbe a sze­relembe csak bele lehet pusztulni! A két meglett ember szánalmas szenvelgése egy teljes órán át: visszata­szító unalom az ép érzelmű néző számára. V. M. A Kulturális Minisztérium múzeumi főosztálya és a Szolnok megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya a közelmúltban vitatta meg és hagyta jóvá a Szolnok me­gyei múzeumok következő középtávú tudományos és közművelődési tervét. A tudományos munka leg­fontosabb eredménye a Szol­nok megyei Néprajzi At­lasz elkészítése volt, amely­nek első kötete a közeljövő­ben lát napvilágot. Az V. öt- évés téré legjelentősebb fel­adata pádig minden valószí­nűség szerint a kétkötetes megyei monográfia összeállí­tása lesz. Ugyancsak a kö­vetkező periódus munkája Szolnok történetének II. kö­tete. S ha már a kiadványok­ról szólunk, jegyezzük meg a különféle helytörténeti ösz- szeállítások — Jászsági, Nagykunsági, Tiszazugi, Ti­szafüredi Füzetek — a Szol­nok megyei Múzeumi Adat­tár sorozatainak folytatását, a várostörténeti, üzeratörté- neti monográfiák rendszeres megjelentetését. 1978-as ha­táridővel készül el egy nagy­szabású felmérés, adatíelvé-. tel elemzése után az Adatok Szolnok megye üzemeinek munkásműve­lődéséhez című tanul­mány, amelyhez két esztendővel ké­sőbb kapcsolódnak az Élet­módváltozás Szolnok megyé­ben a századfordulón és az Életforma változás vizsgála­Bmtatják a nemzetiségi Huüúrát Baranyában, hazánk leg­nagyobb nemzetiségi megyé­jében, összegyűjtik és bemu­tatják a német és a délszláv lakosság folklórkincsét. A délszláv folkióranyagot el­sősorban a mohácsi múzeum gyűjti. Eddig tízezernél is több tárgy került az intéz­mény birtokába. Figyelemre méltó helyi kezdeményezések is történ­tek a nemzetiségek népi kul­túrájának feltárására. Vil­lánykövesden — a siklósi já­rási tanácsi hivatal támoga­tásával és a falu lakóinak társadalmi hozzájárulásával — német nemzetiségi falu­múzeum nyílt. Átán — Ma- tusek László helybeli peda­gógus szervezésében — dél­szláv nemzetiségi falumúze­um alakult, az egyetlen bos- nyák néprajzi gyűjtemény az országban. tai a Nagykunságban, a XX. század társadalmában című dolgozatok. Ezek részben csatlakoznak az eddigi, ko­rábbi időszakra vonatkozó, megyénk társadalmával kap­csolatos kutatásokhoz, rész­ben, pedig az eddig főleg néprajzi szempontú anyag- felvételt egészítik ki, árnyal­ják a városi lakosság, mun­kásság körére. A legújabb kori kutatások mellett természetesen folyta­tódnak korábbi történel­münkre, megyénk néprajzá­ra, régészetére1 vonatkozó ku­tatások is. A társintézményekkel épí­tendő kapcsolat terve sem előzmény nélküli a múzeumokban. Hiszen eddig is olyan ered­mények születtek ezen a téren, mimt például a Ma­gyar Rádió Szolnoki Stúdió­jával közös, kiadvány, a 3000 perc Észtországról, vagy a középiskolásak körében szer­vezett helytörténeti és nép­rajzi pályázatokra való fel­készítés és a legsikeresebb pályázatokból összeállított válogatás közzététele. Ezt az utat szélesítve került a mú­zeum ötéves programjába nemcsak a diákpálv ázatok rendszeres megjelentetése, de a muzeológusok tollából az elmúlt tervidőszakban a Szolnok megyei Néplapban megjelentetett ismeretter­jesztő cikkek kiadásának terve is. Hasonló együttmű­A Szolnok megyei Mozi­üzemi Vállalat az idén csak­nem kétmillió forintot fordít kilenc filmszínház — a kun­hegyes!, a besenyszögi, a túr- kevei, a jászdózsai, a tisza- gyendai, a tiszaderzsi, a ti- szavárkonyi, a tiszafüredi s a tiszaszentimrei — épületé­nek korszerűsítésére, felújí­tására. A tlszaszöllősi műve­lődési ház felépítéséhez, amelyben majd filmeket is vetítenek, félmillió forinttal járul hozzá a vállalat. Valószínűleg az idén elkez­dődik a szolnoki Tallinnhoz hasonló filmszínház építése Jászladányban. A 250 néző befogadására alkalmas mozi közel hatmillió forintba ke­rül. ködést készítenek elő többek között a Vízügyi Igazgató­sággal. Kettős vállalkozás lesz a túnkevei tanyaház be­rendezése és a létesítményt tudományos igénnyel ismer­tető katalógus, amelyben a túrtoevei Dani Szabó gazda­ság teljes tárgyanyagát, rész­letes leírását teszik majd közzé. Múzeumokról lévén szó, mindez a tevékenység termé­szetszerűen kapcsolódik a múzeum alapvető feladatá­hoz: az említett témákkal kapcsolatos intenzív tárgy- gyűjtéshez, s a regisztrált, feldolgozott anyagból szerve­zett különféle tematikus ki­állításokhoz. Nemcsak a múzeumok épületében, de különféle közművelődési in­tézmények, üzemek szövetke­zetek biztosította helyiségek­ben is. Részben pedig az ország egyik legszebb kiállító­csarnokában, a Szolnoki Galériában. Ez utóbbi programjából emeljünk ki egyet: a szol­noki művésztelep alapításá­nak 75 esztendős évforduló­jára tervezett, a telep mun­kásságát napjainkig bemu­tató reprezentatív kiállítást, amelyet a Pettenkofentöl Fé­nyes Adolfig címmel össze­állított nagysikerű tárlat folytatásaként láthat majd, a közönség. E. M. Az idei beruházásokhoz tartozik a nagyobb filmszín- i házak lámpaházainak korsze­rűsítése. A régebbi, hagyo­mányos égőket nagy fényere­jű xenolux lámpákkal cseré­lik ki. Az idén. megszüntetik megyénkben az úgynevezett ötödik kategóriájú mozikat,- a technikai feltételeket ja­vítva egy osztállyal előbbre sorolják valamennyit. Ez azt jelenti, hogy szélesvásznú fil­mek vetítésére is alkalmasak lesznek. A kisebb-nagyobb felújítá­sok, korszerűsítések a megye százhúsz filmszínházának csaknem a felét érintik. 1 pénz fontos, de mm minden Mozgalmas élet a jászapáti könyvtárban A jászapáti nagyközségi könyvtár nem nagyon dicse­kedhet könyvbeszerzési kere­tevek Tavaly kapott ugyan jó ötvenezer forintot ilyen célra, dehát a korábbi évek­ben csak húszezret. így bi­zony az utolsók közé került, hiszen a könyvbe&zerzási ke­ret egy lakosra eső megyei átlaga 6—3 forint, Jászapáti­ban pedig még a kettőt sem érte el. Mivel á helyi gimnázium könyvtárának ilyen célra lé­nyegében ugyanannyi összeg állt rendelkezésére, nem cso­da, hogy megcsappant a kö­zépiskolás olvasók száma. Az olvasói létszám csökkenésé­hez vezetett a fél évig tar­tó épületfelújítás is. Korsze­rűbb, lett a kön yvtár, de to­vábbra sincs elegendő hely. A Télapó-ünnepségen het­venhat gyerek szorongott pél­dául egymás hegyén-hátán a picinyke teremben. Joggal vetődik fel a kér­dés, hogy ilyen „szűkre sza­bott” intézmény, amely könyvbeszerzési nehézségek­kel küzdve korántsem tudja az olvasók igényeit teljes mértékben kielégíteni, mi­ként képes hivatását betölte­ni. Mindenekelőtt a könyvtá­rosok ügyszeretete kell eh­hez. Jászapáti példája bizo­nyítja, hogy kezdeményező készséggel egy bizonyos ha­tárig úrrá lehet lenni a ne­hézségeken, tartalmasabbá tehető az intézmény közmű­velődési tevékenysége. Hogy miként? Mindenekelőtt megfelelő kapcsolatok kiépítésével, fó­rumok teremtésével. Az ipa­ri és a mezőgazdasági szak­munkásképző intézet növen­dékei például rendszeres lá­togatói a könyvtárnak, több­ször ott; tartják óráikat. A könyvtárnak két ifjúsági klubja is van. Tagjaik az in­tézmény felújításakor nagy értékű társadalmi munkát végeztek, többek között ők rakták le a parkettát. A gyer­mekeknek rendszeres mese- és játékdélutánt szerveznek. Az öregek is kellő élményre és szórakozásra találnak a könyvtár nyugdíjasklubjá­ban, A szocialista brigádok hasznos segítséget Icaptak ta­valy a vetélkedőjükhöz. Ti­zenegy brigád tagjai el is ha­tározták, hogy rendszeres ol­vasók lesznek. A könyvtárosok ösztönzé­sére több mint kétszáz fel­nőtt és száz gyermekolvasó nevezett be a felszabadulási olvasópályázatra, s megyei viszonylatban is jó helyezést értek aL — sb — A Moziüzemi Véilaiat terveiből Új mozi Jászladányban Korszerűsítések megyeszerte csengetésre Szvetlána Andréjevna nyitott aj­tót. Meglátva az érkezőt, csodálkozón csapta össze a kezét. — Hozta isten! Vov­ka: Fogadd a vendéget! — Vovka kifutott a szo­bából, és Tatjána Alekszé- jevnával, az osztályfőnöké­vel taláilta magát szemben. — Égy amolyan hivatalos ügyet kell megbeszélnünk! — Vetkezzen le Tatjána Alekszéjevna, és kerüljön beljebb. Vovocska, készíts teát a vendégnek! Amikor megitták a teát. és Vovát kitessékelték a szobá­ból, a tanítónő a szülőkhöz fordult: — Kezdjük! És azt aján­lom. vágjunk rögtön a dol­gok közepébe... Vova az is­kola egyik legjobb tanulója. Az önök nevelési módszerét feltétlenül meg kell ismer­tetni valamennyi szülővel. Elhatároztam, hogy a legkö­zelebbi szülői értekezleten önök részletesen ismertetni fogják a nevelési módszerü­ket. A szülők összenéztek: — De hiszen nekünk nincs semmiféle különleges neve­lési módszerünk, — szabad­kozott szinte meggyőzően az apa. — Vova magától nem vál­hatott nagyszerű gyermekké, — erősítette a magáét az osztáilyfőnöknő. Mint önök is tudják, nekem is van egy Vovával egyidős fiam, aki már dohányozni is meré­szel. .. Nem tudjuk leszok­tatni! A nadrágszíj sem se­gít! — Hogy ragadtathatják el annyira magukat, hogy szíj­jal verjék a gyereket?! — szömyedt el Szvetlána And­réjevna. — A szülők saját követke­zetes és okos cselekedeteik­kel, példaadással nevelik a gyereküket! — vetette ellen Vova édesapja. — Én fogom a fiacskám kezét, és együtt megyek ve­le a piacra bevásárolni. — mondja szerényen a ház asz- szonya, ■— A piacon aztán, mint felnőtt a felnőttel, egyenlő rangú partnerként megtanácskozzuk, hogy mi­ből és mennyit vásároljunk. Tudja, ez erősíti benne a pénznek a tiszteletét, meg a takaré kosságot. — Én pedig bevittem az üzembe, ahol dolgozom, hogy lássa a munkámat. Ez szin­tén. .. ahogy szokták... ser­kentőleg hat. — Ez mind természetes és hasznos, — Tatjána Alekszé­jevna szigorú tekintettel mérte végig a szülőket. — De a fiatalemberke, akiről már esett szó, aki bagózni merészel úton útfélen, szin­tén tapasztalhatja, hogy a szülei köztiszteletben álló személyek, akik szintén be­csületesen megdolgoznak a keresetükért. Ö pedig... De hagyjuk ezt... Az önök gyer­meke milyen könyveket szo­kott olvasni? — Hogy milyen könyve­ket? — kérdezett vissza az édesapa. — Az igazság az, hogy Vova elég sokféle könyvet szokott olvasni. De ha az igazat akarom mon­dani, akkor Tatjána Alekszé­jevna, el kell árulnom, hogy a mi Vovámk nagyon szereti böngészgetni a lexikonokat, szótárakat, szinte falja az útirajzokat, kalendáriumo­kat. — Értem. — suttogta hal­kan a vendég. — Ennek el­lenére éh mégis ragaszko­dom a szülői értekezlet meg­tartásához. Kérem, készülje­nek fel rá. Hazatérve az osztályfőnök- nő magához hívta fiacskáját, és komoran közölte vele: — Mától kezdve minden gyökeresen megváltozott. Holnaptól jársz velem a pi­acra bevásárolni. Most pedig lehelj rám! Te ismét ciga­rettázni mertél?! Te életem megszomoritója. Pokolra kín­zói egyetlen ostobaságoddal! Sokkal okosabb lenne, ha leülnél, és olvasnád a lexi­kont, meg a kalendáriumot... (Sigér Imre fordítása) M. Volfszon: TAPASZTALATCSERE EZERÉVES TECHNIKÁVAL készíti kompozícióit Szikra Zol­tán tiszafüredi rajzpedagógus. Az üvegmozaik ősét újította fel, természetes formájukban meghagyott kavicsokból „rakja ki” dekoratív képeit. A sok száz formájú, színű és faktúrája kődarabkából építi, formálja plasztikus műveit. Készülő kar­cagi kiállítása bizonyára megnyeri majd a látogatók tetszését j l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents