Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-14 / 11. szám

1976. Január 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP l «5 kódunk a KGST Komplex Programjának megvalósítá­sán, a szocialista gazdasági integráció eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztésén. Szélesít­jük a termelési együttműkö­dést, a kooperációt, a keres­kedelmi kapcsolatokat, a szakosodást a szocialista or­szágokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Részt ve­szünk azoknak a célprogra­moknak a megvalósításában és kidolgozásában, amelyek arra irányúnak, hogy hosz- szú távra megalapozzuk a szocialista közösség nyers­anyag- és energiaszükségle­tének kielégítését Részt ve­szünk a Szovjetunió terüle­tén a celluloid, azbeszt, foszforit, vasérckoncentrátu- mok és forróötvözetek gyár­tását szolgáló kapacitások kiépítésében, az orenburgi gázvezeték építésében. ISvekvi árucsereforgalom Az ötödik ötéves terv so­rán, az előző ötéves terv összforgalmáhaz viszonyítva a KGST-országokkal több mint 40 százalékkal növek­szik külkereskedelmi forgal­munk, ezen belül a gépke­reskedelem 60 százalékkal. Kialakulóban vaínnak a gép­iparban azok a fő termék- csoportok, amelyekre anyagi és szellemi erőinket koncent­rálva, a technikai haladás követelményeinek megfelel­hetünk. Ide tartozik például a fényforrás-gyártás, a vá­kuumtechnikai gépgyártás, a nehéz híradástechnikai be­rendezések gyártáséi, az or­vos műszergyártás, az auto­matikai és telemechanikai be­rendezéseit, valamint az autóbusztűt és egyes jármű- egységek gyártása. Mintegy 60 százalékkal nö­veljük az energia és ener­giahordozók behozatalát, döntően a Szovjetunióiból. A vegyipari termékek importja 30—35 százalékkal emelke­dik, amelynek jelentős része szakosítási kooperációs, illet­ve termékcsere megállapodá­sokon alapul. Az egyéb anyagok behozatala 28 szá­zalékkal növekszik. Erősítjük gazdasási kap­csolatainkat a fejlődő or­szágokkal, mindenekelőtt az­zal, hogy az eddiginél na­gyobb mértékben bekapcso­lódunk gazdaságfejlesztési programjaikba. A békés egymás mellett élés elveiből kiindulva a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeire építve fejleszt­jük kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Tervek szerint 60 százalékkal növeljük tő­kés országokba irányuló ex­portunkat, s 40 százalékkal az importunkat. Ez utóbbi jelzi azt is, hogy az ötödik ötéves tervben fokozott erő­feszítéseket teszünk a tőkés import helyettesítésére. A tőkés országokkal folytatott gazdasági kapcsolataink bő­vítése lehetővé teszi, • hogy megteremtsük a termelés tervezett bővítéséhez szüksé­ges — és más forrásokból be nem szerezhető — energiát és nyersanyagot, valamint gépéket és technikai beren­dezéseket. Továbbra is kiemelt fel­adatként szerepel középtávú tervünkben a tudományos kutatás és fejlesztés magar' sabb' színvonalra emelése. A felszabadulás előtt tudomá­nyos intézetként mintegy öt­ven intézményt tartottak számon hazánkban. Ezek többsége is csupán néhány szakemberrel dolgozott. Fő­ként mezőgazdasági és élel­miszeripari kutatásokat foly­tattak. Az egyetemeken va­lamivel több, mintegy 100 ’ tanszéken végeztek tudomá­nyos munkát. A felszabadulást követően szocialista államunk mind jelentősebb anyagi és szelle­mi energiát fordított a tu­dományos kutatómunka fej­lesztésére. Ma már mintegy 1500 kutató és fejlesztési in­tézmény tevékenykedik ha­zánkban. Dolgozóik száma 1938-hoz viszonyítva 44-sze- reséne nőtt, s ma már eléri a 78—80 ezer főt, a kutatási- fejlesztési ráfordítások teljes összege pedig eléri az évi 11—14 milliárd forintot, a nemzetközi jövedelem 3 szár zalékát. Kutatási eredmények Az ötödik ötéves terv ku­tatásra és fejlesztésre a to­vábbiakban is a nemzete jö­vedelem 3 százalékát irá­nyozza elő. Tudományos ku­tatásiban és műszaki fejlesz­tésben rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrá­sokat az eddiginél racionáli­sabban használjuk fel a tár­sadalmi termelés hatékony­ságának fokozását eredmé­nyező feladatokra. Erőtelje­sebben hasznosítjuk a nem­zetközi kutatási és fejleszté­si eredményeket, fokozzuk az együttműködést a szo­cialista országokkal, különö­sen a Szovjetunióval. A terv számol azzal is, hogy egy­részt gyorsul a hazai kuta­tási eredmények hasznosítá­sa a termelésben, illetve szé­lesebb körűvé válik, a licen- cek és gyártási eljárások át­vétele, meghonosítása. (Folytatjuk) Karvalics László EGYÜTT SZOLNOK lakosságának 43 százaléka harminc évesnél fiatalabb, de arányuk gyor­san növekszik. Igen sok fia­tal embert érint tehát az az együttműködési megállapo­dás, mely a városi tanács és a KISZ városi bizottsága kö­zött született az ifjúsági tör­vény eredményes végrehajtá­sa érdekében. A fokozott fi­gyelmet azóta sok-sok fiatal saját életében is érezheti. Miért? íme, néhány adalék: az 1972-es 504 helyett tavaly már 644 kisgyermeket he­lyezhettek el az ifjú szülők bölcsődében. Jelenleg — igaz, zsúfolt körülmények között — már minden jogos igénylő óvodába viheti gyermekét — hála az üzemek és a lakosság énítő kedvének. Korszerűsöd­tek az általános iskolák, újak épülnek, egyre több tanuló kap nanközi otthonos ellá­tást. Üj középiskola, szak­munkásképző intézet épült, szükségességüket bizonyítja, hogy az általános iskolát el­végzőknek csupán 1.4 száza­léka nem tanul tovább. Szolnok üzemeiben sokat foglalkoznak a munkába álló fiatalokkal, 47 helyen már pályaválasztási megbízottait segítik őket a döntésben. A munkahelyek támogatják a továbbtanulást, s a fiatalok a szocialista brigádmozga­lomban és különböző ver- sesnymozgalmakban (Szakma ifjú mestere, Kiváló ifjú szakmunkás, Alkotó ifjúság, stb.) kipróbálhatják erejüket, tehetségüket. A közéletben is egyre aktívabbak. Jól mu­tatják ezt a Forradalmi If­júsági Napok, Megyei Diák­napok és egyéb rendezvé­nyek, valamint a munkahelyi ifjúsági parlamentek. Nyil­ván ennek is következménye, hogy növekedett számuk a városi és felsőbb szintű párt-, szakszervezeti- és tanácsi szervekben. A lakások elosz­tásakor is segítőkész figyel­met élvezhetnek a fiatalok. A város dinamikus fejlődé­séhez azonban ez a korosz­tály is derekasan hozzájá­rult. A VÄROSI tanács és a­KISZ együttműködése külö­nösen a 900. évforduló előké­szítésében és megrendezésé­ben volt jelentős. K. h. Gazdasági előrehaladásunk egyik kulcskérdése lesz, mi­ként alakulnak nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A terv a nemzetközi munka- megosztásban való részvéte­lünk további dinamikus nö­vekedésével számol. Milyen eredményekkel jár a nem­zetközi munkamegosztásban való részvétel fokozása? Egy­szerű példával élve: a KGST-országok közül Ma­gyarországon a legköltsége­sebb a széntermelés, geoló­giai adottságaink miatt. A Német Demokratikus Köz­társaságban, Csehszlovákiá­ban, illetve Lengyelország­ban lényegesen kisebb mun­karáfordítással értékesebb szenet lehet felszínre hozni. Ugyanakkor nálunk a me- zőgazdSoságS termékek ter­meléséhez kedvezőbbek a feltételek. Nyilvánvaló, hogy a munka hatékonyságát nö­veli, ha a kedvezőbb terme­lési előfeltételekkel rendel­kező országokból növeljük az energiahordozók és vil- lamosenergia behozatalának arányát és cűyan termékekre koncentráljuk erőforrásain­kat, amelyeket mi tudunk kedvezőbben előállítani, ér­tékesíteni. A nemzetközi munkamegosztás tehát lehe­tővé teszi a rendelkezésre álló nyersanyag és munka­erő gazdaságosabb hasznosí­tását, a munkaráfordítások csökkentését, a belföldi ter­melés gazdaságosságának fo­kozását. Ugyancsak a nem­zetközi együttműködés, a nemzetközi munkamegosz­tásban való részvételt teszi lehetővé, hogy lépést tart­sunk a gyorsuló műszaki fej­lődéssel. A kutatási feladatok megoszlása elősegíti, hogy szűkítsük az általunk folyta­tott kutatások körét és szel­lemi, anyagi erőforrásainkat a számunkra legkedvezőbb területekre irányítsuk. Ugyancsak Jelentős előny származik abból is, hogy a nemzetközi kapcsolatok lehe­tővé teszik a nagyobb széri­ákban történő termelés és ezzel természetesen a ráfor­dítások csökkentését. Komplex Program Fő célunk az ötödik ötéves terv időszakában is a szoci­alista nemzetközi. gazdasági együttműködés fejlesztése, az ebben rejlő lehetőségek ki­használása. Számunkra a KGST keretében megvaló­suló együttműködés nyújtot­ta és fogja nyújtani a jövő­ben is hazai építőmunkánk, szilárd, nemzetközi táma­szát. Erőteljesebben munkál­Egy ifjú apa kilenckor: „ír­janak fel tápszert a gyere­kemnek”. Ügyeletén ezt — ingyenes kiadásra — nem le­het „Szóval maguk miatt éhezzen? Ezt nem hagyom annyiban!” (Egy doboz táp­szer — amúgy! — huszonöt forint.) A csúcs: éjjel kettő­kor fiatal lány jön. Név, any­ja neve, foglalkozás, stb. a Délelőtti műszak a Ruhaipari Vállalat karcagi gyárának nagycsarnokában Két utas a kék Volgában Csende3 é i szaka A szolnoki ügyelefeken Gazsi Mihály törzsőrmes­ter az éjszakai ügyelet pa­rancsnoka ellenőrző körúton jött a - „detox”-ra.' Utána irány a főutca. Csend, nyu­galom, hazatérő szórakozók. Semmi különös nem törté­A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézetében kísérletek kezdődtek a magyar—cseh­szlovák együttműködéssel megvalósuló nagymarosi vízlépcső­vel kapcsolatban. Kicsinyített hajózsilipben uszályok modell­jeit helyezték el és így vizsgálják a kifolyó és töltő nyílások méreteit. Az érdekes hidraulikai kísérlet után az intézet mun­katársai szakvéleményt adnak a tervezőknek Péntek este van, csendese­dik a város. A rendelőiiíté­'zet ablakaiban sorra kialszik a fény. Egyben most gyul­lad ki: kezdődik az éjszakai orvosi ügyelet. Aligha volna, akit ne töltene ed megnyug­vással, hogy egész éjjel van kihez fordulnia, ha sürgős orvosi segítségre szorul. Azon az estén dr. Tóth László és dr. Maródi Antal orvosok, valamint Éberhardt Ferenc- né ápolónő állít készenlétben ■*- a betegekért. Lassan szállingóznak a be­tegek, s az első félórában ki­ürül a várószoba. Csendesen indul az „esti műszak”. Fiatalember, két napja ugyanitt volt, a körzeti orvo­sát nem is látta. Visszajött, „vizitre”. Egy másik, injek­cióra vár. Egy asszony fej­fájásra panaszkodik. „Cteak sürgős, elsősegély Jellegű esetekben vehető igénybe” — irja a szabályzat. Az ide jövők egy része in­kább pótrendelésnek tekinti. Ez persze esetenként érthető is, hiszen a munkaidő után sokszor már nem kerülnek sorra a körzeti orvosnál, ma­rad hát az ügyelet. Dr. Ábraihám László, áss egyesített egészségügyi intéz­mény igazgató főorvosa el­mondta, hogy a betegek 36 százaléka az első órákban ke­resi fel az ügyeletet — a haj­nali órákban ennek csak ti- zedrésze. Felkeresik, s nem mindig eléggé indokoltan. Pattanás éjjel kettőkor Lázas kisgyermeket hoz­nak. Vizsgálat, gyógyszerírás, tanácsok. Szülők megköny- nyebbülnak, az orvos elége­dett. Segített. Eközben autó­val két fekvőhöz indult a „mozgó”. Visszatér, diktálja a diagnózist, az ellátás mód­ját, s végre, leül . pihenni. Nyugodt, hisz semmi külö­nös nem volt. Két betegen segített. Ez természetes. Bár mindig így lenne: valóban az jönne, ak.i rászorul! Anyuka hozza a nyolcéves „gyerekét este tízkor.” Baj van, izzad a lába. naplóban, addig a doktor űr bemosakszik. Panasza? „Pat­tanások jöttek ki az arco­mon. Viszket.” Természetesen szélsősége« esetek, de épp az ezekre pa­zarolt idő, az ezek okozta bosszúság megy a többi rá­szoruló rovására. Rászorulók? Néha a Jogos kihívás is elkerülhető lenne. Fiatalember rohan be, nem Sokkal éjfél előtt. Az anyós rosszul van. Maródi doktor a helyszínire siet, vizsgál. Ma­gas vérnyomás, szívpanaszok. Az asztalon receptek. Délelőtt a beteg orvosnál volt, meg­vizsgálták, gyógyszert írtak neki. Gyógyszert, amely meg­szünteti : a magas vérnyo­mást, a szívpanaszokat. Meg­szünteti, de csak ha kiváltják — és beveszik! Ügyelet egy házzal arrébb Orvos ügyel ott is. Segít­sége egy ápolónő, egy ápoló, meg egy szakaszvezető. Rendőr. Ide a betegek nem jönnek, hozzák őket. Fehér csíkos kék kocsival. „Janika”, békés vendég. Ä harmadik, fél tizenegykor ér­kezett. Békés: a Béke étte­rem előtt „ágyazott” meg ma­gának a megállni tilos tábla alá. Hogy reggelig nem fa­gyott kopogósra, a járőrnek köszönheti. A kijózanító ügyeletén „bérletes”. Két tár­sával együtt pár perc múlva már mélyen alszik a hófehér vetett ágyon. Ez a kijózaní- tás. Gyomorrnosás ? „Húsz perc alatt az alkohol felszí­vódik — mondja a főorvos — a mosás semmit sem ér. Pihenni kell.” Csendes éjszaka volt. Hár­man maradtak reggeli elbo- . csájtásukig. Egy órakor a rendőrségi URH-s autó, már „beteg” nélkül érkezik. nük... azazhogy mégis. Hal­ló, jelentkezem, két személyt élő kell állítani, vétel... ! Az egyik személy a férj, aki a másik személynek akkora pofont.,. Hát szabad ilyet a város szívében? „Elnézést, de ez családi ügy. A felesé­gem ..Ehhez a rendőrnek semmi köze,' de hogy meg­tagadni az igazolást, és olyanokat mondani, na nem, ezt azért mégse! Az őrsön, ha nem is udva­riasabb, de némileg közléke­nyebb a brutális férj (az ada­tait illetően). A kétségtelenül nem a hidegtől lila arcú fele­ség megijed a kérdéstől „kí­ván a férje ellen feljelentést tenni?” A válasz a szeméből tükröződik: jaj, dehogy, öt perc múlva az utcán halad­nak két méterre egymástól. Űjabb körök az éjszakában. Egy részeg stoppolja fél háromkor a rendőrautót „se­gítsen rendőr elvtárs, nem engednek be a Pelikánba”. — Nem? Nagyon helyes! Az atyafi utolsó reménysé­gét veszítette el. Hazaindult. Reggelig nem történt sem­mi különös. Csendes éjszaka volt mindhárom ügyeletén. — Igrlczl —

Next

/
Thumbnails
Contents