Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-10 / 8. szám
197®. Jamrífcr Ml SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kongresszusra készül a KÉSZ áüorrtása less a magyar ifjúsági mozgalomnak az idei esztendő: májusiban lesz a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kangre&z- szusa. E kongresszus eredményességét és sikerességét azonban alapvétőéin meghatározza a felkészülés, az alapszervezetekben folyó szervezeti, technikai előkészítés és természetesen a tartalmi feladatok végrehajtása. Az alapszervezetek tennivalói a január és március közötti időszakra összpontosulnak, hiszen ez idő alatt kell megtartaniuk a taggyű- léseket* melyeken először az elmúlt mozgalmi évben végzett munkáról adnak számot, megválasztják a vezetőséget és a küldötteket, majd elkészítik az 1976/77-es mozgalmi évre szóló akcióprogramot és megvitatják a kongresszus előzetes dokumentumait És most néhány gondolatot e fontos tennivalók előkészítéséhez és lebonyolításához! Mit kell tenniük a KISZ alapszervezeti vezetőségeknek, az első taggyűlés előtt? El kell készíteniük a beszámolót az 1975/76. évi akcióprogram végrehajtásáról, értékelni kell a KISZ- tagok egyéni feladatvállalásainak és közösségi megbízatásainak teljesítését Csak abban az esetben lesz reális az értékelés, ha kikérik a KISZ tagok véleményét a saját, a vezetőség és az egész kollektíva munkájáról, de arról is, hogy kiket szeretnének KISZ-vezetőneik, illetve kiket javasolnak a felsőbb KISZ fórumok küldötteinek és testületéi tagjainak. Az eddigiekben főkén* a tartalmi előkészítésről esett szó, de ez nem jelenti azt, hogy a szervezeti és technikai előkészítés mellékes. Gondolunk itt a taggyűlés tisztségviselőinek megbízására, felkérésére, felkészítésére és minden olyan apró technikai dologra, amely befolyásolhatja a taggyűlés sikerét. Az útmutatóban rögzített lehetőségek közül minden alapszervezet azt a formát választja amelyik — a tagság összetételét és felkészültségét figyelembevéve — a leghatékonyabb és leginkább elősegíti az érdemi munkát Ezek figyelembevételével az első taggyűlés tennivalói a következők: A kisebb alapsaervezetek munkájának részletes értékelése KXSZ-tagonként történjen. Nagy létszámú alapszer- vezetakben az a célszerű, ha a részletes értékeiesta KISZ- csoport külön végzi Ahol KISZ-csoportok nem működjek és a taglétszám magas, ott a KlSZ-titkár és a vezetőségi tagok a munkát egymás közt megosztva, beszélgessenek el a KISZ-tagokkal, együtt értékeljék az egyéni vállalások, közösségi megbízatások teljesítését, a KISZ- esek magatartását és az a Lapszervezeti akcióprogram megvalósítását Ez utóbbi két esetben a taggyűlés elé csak az értékelés eredménye karül. A végső szót a KISZ- tagok munkájának értékéről azonban mindenképpen a taggyűlés mondja ki. Az értékelés ne szűküljön le a nyilvántartott vállalások és megbízatások tételes ellenőrzésére, „teljesítette” — „nem teljesítette” felsorolásra. A következő évre szóló tagsági igazolványt csali az kaphatja meg, akit munkája alapján a taggyűlés erre méltónak tart A KISZ-tagok munkájának értékelése elválaszthatatlan a közösségi program értékelésétőL A m lappiét Ä fel kell használni arra, hogy az új vezetőség a beszámoló vitájának tapasztalatait is felhasználva készítse ei a következő mozgalmi év akcióprogramját, rögzítse a KISZ-tagok egyéni feladatvállalását. Mindez a második taggyűlésen válik közösségi megbízatássá. Ügy érezzük, ha az alapszervezet minden tagja a közösség érdekeinek megfelelően, legjobb képessége szerint vállal feladatokat tesz javaslatokat, s a vezetőség ezt figyelembe véve készíti el az akcióprogram-tervezetet, akkor ezzel nagymértékben hozzájárul a második taggyűlés sikeréhez, és a KISZ- szervezet munkájának továbbfejlődéséhez. Itt kell azonban szólnunk arról is, hogy ifjúsági szövetségünknek most nemcsak az egy mozigalmi évre szóló akcióprogramját kell megtervezni, hanem öt évre szóló célkitűzéseket is meg kell határoznia annak a kongresz- szusnak, amely ez év májusában összeül. Ahhoz azonban, hogy ez ifjúsági szövetségünk minden rétegéhez egyaránt szóljon, hogy minden tagja részére cselekvési programot tartalmazzon, elfogadásakor ismerniük kell a különböző területeken, az eltérő körülmények között, és különböző eredményességgel tevékenykedő alapszervezetek, KISZ- tagok véleményét, javaslatát Ehhez segítségképpen a KISZ KB kongresszusi levelét minden KISZ-ta@hoz eljuttattuk. Ez a levél tartalmazza azokat a célkitűzéseket feladatokat, melyeket a KlSZ-kongresezusnak javasolnak A kongresszus csak akkor lesz mindamnyiunk fóruma, ha ezt a kongresszusi levelet véleményünkkel, javaslatainkkal ki bővítjük. A megismerés és megismertetés formája sokféle lehet Lehet egyéni tanulmányozás, kiscsoportokban történő megvitatás, kisebb nagyobb fórumok keretében való ismertetés. A lényeg azonban csak egy lehet, hogy a taggyűlésen minden KISZ-tag ennek ismeretében vegyen részt s mondja el véleményét, javaslatát a kongresszusi levélről, s az azzal együtt kiadott Szervezeti Szabályzat módosításának tervezetéről. Alapos felkészülés, széles körű vita alapján bizton számíthatunk arra, hogy második taggyűlésünk is sikeres, színvonalas lesz. Ezzel minden kis közösség hozzájárul ahhoz, hogy a KISZ IX. kongresszusának küldöttei az elkövetkező öt évre olyan célkitűzéseket fogadjanak el, amelyben benne foglaltatik, mindiannyiunk közös véleménye, és amelyért közösen fogunk munkálkodni. A két dokumentum (a kongresszusi" levél, a Szervezeti Szabályzat pi ód osztásának tervezete) vitájának összegezése és elfogadása, tehát a második taggyűlésen kell, hogy megtörténjen, az 1976/77. évi akcióprogram jóváhagyása és az egyéni feladatvállalások közösségi megbízatássá emelése után. A második ünnepélyes keretek között kapják meg az új tagsági igazolványokat — akik a közösségi munkájukkal, magatartásukkal kiérdemelték, hogy továbbra is a KISZ tagjai lehessenek. Szívós Antal a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkára Á jobb ellátás érdekében Az országos tej termelési verseny alapján megyei verseny* hirdet a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az Állami Gazdaságok Országos Központja Szolnok megyéi főosztálya, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, a MEDOSZ és az ÉDOSZ megyei bizottsága, valamint a Szolnok megyei Tejipari Vállalat. A verseeny célja: részvétel az országos versenyben, a tejtermelés fokozása, megyénk lakossága növekvő tejes tejtermékigényének jobb kielégítése. A versenyben részt vehetnek a legalább 100 tehenet tartó állami, mezőgazdasági, szövetkezeti gazdaságok, valamint a háztáji kisegítő- és egyéni gazdaságok. A vetélkedő három kategóriában indul. Ezek közül a részvevők számukra a legkedvezőbb okét választhatják, de tetszés szerint mindhárom kategóriában egyszerre is versenyezhetnek. Az elseő kategóriában induló gazdaságok az egy fejt tehénre jutó évi tejhoaam abszolút mértékben való növeléséért — amolyan ki többet alapon — versenyeznek. Ezen belül is megkülönböztet azonban a verseny- szabályzat alkategóriákat, a különböző fajtacsoportoknak megfelelően. Ez fontos, mert például egy Holstein Friz és egy tisztavőrű magyar- tarka állomány között genetikailag sem egyenlők az esélyek. A második kategóriában a 100 hektárnyi mezőgazdaságilag művelt területre jutó árutejmennyiség növeléséért folyik majd a küzdelem. Ez esetben nincs szükség a fajtacsoportonkénti megkülönböztetésekre. Ez az a ver- senytkategória, amelybe a háztáji és egyéni állattartók is bekapcsolódhatnak. A harmadik kategóriában a verseny lényege az, hogy az előző évi bázistermeléshez viszonyítva, a lehető legnagyobb mértékben növeljék a tsjhozamokat a gazdaságok. Ez lehetővé teszi, hogy azok az üzemek is „szóhoz jussanak” a versenyben, melyek alacsonyabb színvonalról indulnak. A versenyben legjobb helyezést elért nagyüzem megyei, illetve országos termelési nagydíjat nyerhet. A kistermelők egyéni versenyében a legjobb tenyésztő és a legtöbb, saját állományától származó áru tejet értékesítő háztáji, kisegítő és egyéni gazdaság érhet el helyezést. A megyei versenyben legjobb eredményt elérők részére a versenybizottság a helyezéstől függően pénzjutalmat és oklevelet adományoz. A díjak számáról és összegéről a versenybizottság 1976. áprilisában tájékoztatja a benevezetteket A versenyben való részvételt a nagyüzemeknek a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához, a kistermelőknek a helyi termelőszövetkezethez illetőleg, a városi, községi tanácshoz kell jelentkezési lapon bejelenteni: — 1976-os évre 1976. január 31-ig — 1977 évtől az előző év december 31-ig. A jelentkezési lapokat a nagyüzemek közvetlenül kapják, a kistermelők a, termelőszövetkezettől, a városi és községi tanácstól kérhetik. A vetélkedő 1976. január 1-én kezdődik. A versenyt egy-egy naptári év eredményei alapján a tárgyévet követő május 1-én értékeli, illetve adja ki a díjakat'a versenybizottságAz értékelésből kizáró okok: ha a nagyüzem, vagy a kistermelő valótlan adatokat közöl, ha a fejt nagyüzemi tehénállomány az előző évhez viszonyítva indokolatlanul csökkent, ha az állomány TBC pozitív vagv „C” minősítésű brucella fertőzött, ha a hatósági vizsgálat emberi fogyasztásra alkalmatlan tejértékesítést állapított meg. AZ V. ÖTÉVES TERV 6. A középtávú terv egyik legfontosabb fejezete a beruházási terv. Ez teljesen érthető, hiszen ebben a fejezetben fogalmazzák meg és érvényesítik konkrétan a beruházási politikát. Az ötéves tervekbe foglalt beruházási politika befolyásolja az adott tervidőszak termelési célkitűzéseinek megvalósítását, mert az első • években megkezdett beruházások egy része a tervidőszak végén már üzembe lép. Döntő hatással van azonban a következő ötéves periódusra is, mert a beruházások jelentős része a jövő fejlesztését szolgálja. Az új létesítmények jövőbeni kihatása többirányú. Azon túl, ho^y lehetővé teszi a termelés ki- terjesztését, talán egyik legfontosabb hatása a jövendő megalapozása szempontjából mégis az, hogy — ha kellő körültekintés és megfontoltság érvényesült — az új állóalapok a meglevőnél fejletteb technikát, gazdaságosabb termelési eljárást képviselnek. Ezért az új objektumok létesítésénél, különösen a termelőberendezéseknél mindig a korszerű és gazdaságos műszaki megoldásokra kell törekednünk. Reálisan mérlegelve A beruházási politika kialakításának fontos feltétele a megvalósítás reális lehetőségeinek mérlegelése. Ehhez is több tényező összehangolása és a sokirányú kölcsönhatások együttes értékelése szükséges. Egyik legfontosabb tényező az építési kapacitás felmérése, továbbá annak megállapítása, hogy a beruházások gépszükségletének mekkora hányada biztosítható belföldi termelésből, illetve importból, és ez utóbbi esetben milyen relációból. A beruházások K ágazati összetételének aránya megváltoztatja az anyagi-műszaki összetételt. Ha például növekszik a nem termelő beruházások aránya — iskolák, lakóházait stb. —, akkor azonos értékű beruházás megvalósításához több építkezés szükséges. Mindezeknek fontos a szerepük a beruházási ütem meghatározásában, és ezért nem hanyagolható el a gondos mérlegelés. A túlzott beruházási ütem ugyanis — amely a tervezés, a műszaki előkészítés és a kivitelezés lehe- i tőségeit meghaladja — szétforgácsolja az erőket és ilyen esetben a „nagyobb” beruházási keret nem segíti, hanem akadályozza a tényleges fejlesztést Szipröllj raagsersílás A beruházási célok meghatározásakor az előző időszak tapasztalatait, eredményeit és hiányosságait is figyelembe kell venni. Mint ismeretes, az előző időszak elemzése, a gazdasági életben érvényesülő kedvező jelenségeit és a helyenként mutatkozó ellenható tánve- zők felderítése ;— a tervező- munka szerves része. Az ötéves terv legnagyobb jelentősége talán mégis a beruházási politika kialakításában kereshető. Ötödik ötéves tervünk beruházási " politikája figyelembe vette, hogy az utóbbi évek beruházási gyakorlatában és tervezésében eredményeket értünk el a fejlesztési célok kijelölése, a beruházások ágazatok közötti elosztása, belső arányainak kialakítása és a kivitelezés tekintetében. Ugyanakkor a kedvező eredmények mögött fel kell ismerni azokat a feszültségeket és problémákat is, amelyek a további sikeres előrehaladás érdekében megoldásra várnak. Az ötödik ötéves terv az edért eredmények továbbfej,- lesztését, a hátráltató tényezők megszüntetését, vagyis a beruházási politika következetesebb végrehajtását tűzi ki célul. Az ötéves tervtörvény a nemzeti jövedelem tervezett növekedésére alapozva 850—870 milliárd forint beruházási összeget ír ✓elő. A beruházás, öt évre együttesen összehasonlítható árakon számítva 25—26 százalékkal haladja meg a negyedik ötéves tervben elért színvonalat. Beruházási erőforrásainkat mindenekelőtt a megkezdett létesítmények mielőbbi befejezésére és a tervidőszak első felében ‘ induló nagy beruházásokra összpontosítjuk. Az új beruházásokat a népgazdaság szükségletei alapján az eddiginél szigorúbban rangsorolják. Növekszik a versenyképp exportot szolgáló, a gyorsan megvalósítható és rövid idő alatt megtérülő befektetések részaránya. Egyensúly és teiÉizás Gazdaságpolitikánk következetes érvényesítése során jelentősen nő az ötödik ötéves terv során az energetikai és. lakásépítési beruházások aránya, összességében a bányászat, a villamosener- gia-ipari és a lakásépítés beruházásai — az össsberu- házáson belül — a korábbi tervidőszak 21 százalékos növekedési szintjéről 23 százalékra emelkedik. A n fagazdaság többi területén 12—14 százalékkal nő a beruházások volumene. A gazdasági egyensúly javítása, a termelési szerkezet további. korszerűsítése érdekében a korábbiaknál több támogatást kapnak a tőkés exportot növelő, az importot mérséklő, gyorsan kivitelezhető és megtérülő rekonstrukciós jellegű beruházások. (Folytatjuk) Karvalics László Több korsserii * gyermekruha fi jászjáMMii Asziiiasiari SziveíkezelliBE! I A könnyűipar és a belkereskedelem az idei évre is j óeilőre egyeztetett terveik alapján közösein készült fel a ruházati ellátásra. Az már 1975 végéin nyilvánvaló volt, hagy a textilruházati ipar termékei iránit továbbra is növekvő kereslet várható. A ruházati ipar termelése 1976- ban a tervek szerint mintegy 5 százalékkal nő. S fogyasztói áron számítva előreláthatólag 38 milliárd forint értékű hazai gyártmányú cikket bocsátanak a lakosság rendelkezésére. Miután a csecsemő- és bébiruházati ellátás további javulását az ipar a maga eszközeivel már biztosítja, előtérbe került a csecsemőkort elhagyó kisgyermekek, a 3—6 évesek és a kisiskolások korszerű öltöztetése. A Magyar Divat Intézetet megbízták a kisgyermekek számára jelenleg gyártott kínálat felülvizsgálatával, az ipari és a kereskedelmi vállalatok részére szükséges információk, javaslatok és az új Sdnálatá kollekciók összeállításával. Az ipar igyekszik az igényekkel minden tekintetben lépést tartani, mivel azonban az adottságok határt szabnak a kapacitás növelésének, a minisztérium ösztönzésére most olyan vállalatok és szövetkezetek is készítenek majd csecsemő és gyermekruházati Ciliiteket, p.mrl.vefk eddig ezzel nem foglalkoztak. Közéjük tartozik a Május 1. Ruhagyár is, amely az idén kezdte meg a gyermekkabátoík gyártását. Munka közben. Nagy Sándor, a jászjákóhalmi Asztalos- ipari Szövetkezet brigádvezetője az új műhelycsarnokban bútoralkatrészt vág méretre k
