Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. január 10. 9 Gromflio Tokióban A Szovjetuníé síkraszáll a jószomszédi kapcsolatok szilárdítása mellett Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken To­kióba érkezett. A szovjet diplomácia vezetője öt napot tölt Japánban. Részt vesz a két ország sorrendben negyedik külügyminiszteri konzultációján és tárgyalásokat folytat a japán vezetőkkel a szovjet—japán kapcsolatokról, a két or­szág közötti békeszerződés előkészítéséről, valamint nemzet­közi kérdésekről. Gromiko találkozik Miki Takeo minisz­terelnökkel, Fukuda Takeo miniszterelnök-helyettessel és fogadja őt Hiróhito japán császár is. A japán sajtó vezércikkek­ben és kommentárokban kö­szönti a szovjet külügymi­nisztert Mijazava Kilos! japán kül­ügyminiszter tegnap vacso­rán látta vendégül szovjet kollégáját Andrej Gromikót. A japán külügyminiszter ki­jelentette, hogy Gromiko lá­togatása hozzájárul a két or­szág közötti baráti kapcsola­tok fejlesztéséhez. Meggyő­ződését fejezte ki, hogy a japán—szovjet kapcsolatok még szorosabbá válnak és tovább szélesednek. A szovjet külügyminiszter felszólalásában a többi kö­zött hangoztatta: Az utóbbi években mínd­Kalevi Sorsa nyifatkozala A Szovjetunió és Finnor­szág kapcsolatai a két or­szág közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében fejlődnek — je­lentette ki tegnap Kalevi Sorsa, finn külügyminiszter helsinki sajtókonferenciáján, amelyen beszámolt a Szov­jetunióban tett látogatásáról. Kalevi Sorsa nagy jelen­tőséget tulajdonított a két ország közötti, előkészítés alatt álló 15 éves gazdasági egvüttműködssi távlati prog­ramnak. Hangsúlyozta, hogy a program Finnország és a Szovjetunió, tehát két kü­lönböző társadalmi-gazdasá­gi rendszerű állam együtt­működésének újabb példája, Finnország és a Szovjet­unió síkraszáll az európai biztonsági és együttműkö­dési konferencia határozatá­nak megvalósítása mellett — folytatta a külügyminiszter. Rámutatott: mindkét ország azon az állásponton van, hogy az enyhülés folyamatá­nak elmélyítése kilátásba helyezi a fegyverkezési haj­sza befejezését. Mindkét ország nagy je­lentőséget tulajdonít annak a finn javaslatnak, hogy nyil­vánítsák Észak-Európát atommentes övezetté és biz­tosítsák a tartós békét ebben a térségben — mondotta vé­gezetül Kalevi Sorsa. két fél sokat tett a két or­szág közötti kapcsolatok fej­lesztése és szilárdítása terén. Ugyanakkor a kapcsolatok jelenlegi szintje még nem je­lenti a határt. A különböző térén való kapcsolatok to­vábbi bővítésére vannak tar­talékok és e tartalékok moz­gósításához a legfontosabb az, hogy világosak legyenek a kitűzött célok. A Szovjet­unió síkraszállt és síkraszáll a Japánnal való jószomszé­di kapcsolatok szilárdítása mellett. Ez a Szovjetunió el­vi politikája. Természetesen — folytat­ta Gromiko — országaink kapcsolataiban, akárcsak más államok kapcsolatában, akadhatnak problémák, ame­Rómábam valamennyi párt vezetősége tanácskozni kez­dett a szocialista párt által váratlanul kirobbantott kor­mányválság megoldásáról, saját taktikája kialakítás'á- ról. Az OKP vezetőségi ülésén Rerliimguer főtitkár tartott ■ beszámolót, s ezt vita kö­vette. Az OKP rendkívül negatívan ítélte meg a szo­lyeknek megoldásához idő és türelem szükséges. Fontos azonban, hogy a szovjet—ja­pán kapcsolatok fokozatos fejlesztését ne tegyük füg­gővé ezektől a problémák­tól. Látnunk kell — mon­dotta a szovjet külügymi­niszter —, hogy a nemzet­közi kapcsolatok rendszeré­nek alapvető átépítése a bé­kés egymás mellett élés el­veire, ennek hívei és ellen­felei közötti párviadalban fo­lyik. Vannak még erők, ame­lyek ellenzik az enyhülést, igyekeznek megnehezíteni az államok közötti, s így a mi országaink közötti kapcsola­tokat. Inkább a feszültség felé hajlanak az államok kö­zötti kapcsolatokban. Andrej Gromiko leszögez­te: mi elutasítjuk ezt az irányvonalat, ezt a politikát. Ez nem felel meg a népek érdekeinek. Szilárd meggyő­ződésünk: á Szovjetunió és Japán közös érdeke, hogy kapcsolatait elhatárolja az efajta kísérleteiktől és azok hatásától. cialisták lépését és a kor­mány lemondását. A vezető­ség üléséről egyelőre nincse­nek részletek. A szociáldemokrata párt vezetősége úgy foglalt állást, hogy az egyetlen elképzelhe­tő megoldás a négy párti bal- Iközép kormány visszaállítá­sa, amely esetleg „elfogad­hatja” a kommunisták sza­vazatait egyes kérdésekibén. BERLIN Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, az NDK nemzetvédel­mi tanácsának elnöke csü­törtökön fogadta Andrej Grecskót, a Szovjetunió marsallj át, az SZKP Politi­kai Bizottságának tagját, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterét. Erich Homecker és Andirej Grecsko között bará­ti beszélgetés folyt le. MADRID A 3800 közlekedési dol­gozóm kívül 20 000 ipari mun­kás is sztrájkba lépett teg­nap Madridban. A metróalkalmazottak gyű­lésén a sztrájk vezetői kilá­tásba helyezték, hogy a nem­zeti telefontársaság, a spa­nyol vasutak és az ibériai lé­gitársaság dolgozói is be­szüntetik a munkát, ha a kormány nem teljesíti a met­ró-alkalmazottak béremelést követeléseit. LISSZABON A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának sajtóirodája közölte, hogy január 8-án reggel egy _ is­meretiem telefonáló felhívta a KB-t és tájékoztatta, hogy „vörös brigád” néven szerve­zet alakult azzal a céllal, hogy „agyonlője mindazokat az egykori fasiszta titkos- rendőröket, akiket a bur­zsoázia kienged börtönük­ből”. Felmerül a kérdés — írják a KP közleményében — vajon rossz tréfáról vam-e^ szó, vagy olyan provokáció­ról, amelyhez kihasználják a portugál népnek azzal kap­csolatos elégedetlenségét és aggodalmát, hogy a hatósá­gok megbocsátanák a hír­hedt Pide 1974. április 25. után letartóztatott ügynö­keinek. WASHINGTON Az Egyesült Államok csök­kenti vagy megvonja a gaz­dasági és katonai segélyt azoktól az országoktól, ame­lyek ellene szavaznak az ENSZ-bem, s többet ad azok­nak, amelyek támogatják — jelenti pénteken a New York Times. A lap megírja: Kissinger külügyminiszter rendelte el az új segélypoli­tika bevezetését, amely első­sorban a kisebb fejlődő or­szágokat érinti, az Amerika szempontjából fontos álla­mokat, mint például Egyip­tom, nem. napirenden az angolai helyzet Ma lezidik az AESZ csúcsértekezlete Ma délután nyílik meg Ad- disz Abebában az Afrikai Egységszervezet rendkívüli csúcsértekezlete — amely­nek egyetlen témája a kül­ügyminiszteri tanácskozáson csütörtökön elfogadott napi­rend szerint — az angolai helyzet lesz. Az afrikai államfők ta­nácskozásának előestéjén a legnagyobb visszhangot Ford amerikai elnöknek a nigériai kormányhoz intézett levele keltette, amelyet az Egyesült Államok államfője azután intézett Uritala Mohammed elnökhöz, hogy Nigéria elis­merte az MPLA-t Angola valódi vezetőjeként. Az Egyesült Államok fő városában cáfolják a hírt hogy Dél-Afrika kivonni v csapatait Angolából. A Wa shington Post pénteki szá rpa szerint „legfeljebb arr; lehet számítani, hogy beje lentik kivonulási szándékú kát — anélkül, hogy való ban mennének”. TeváSib tart az olasz kormányválság KülPBLIIIKfll KALEIDOSZKÓP ’75 Hovetór — RamSiouiS’el-i randevú Ha statisztikát készí­tenénk a novemberi B nemzetközi politikai eseményekről, megdöbben­nénk az eredményén: szeré­nyein számolva is minden másnapra jut egy-egy fon­tos, kiemelkedő történés! Például: újabb államcsíny Bangladesiben; Scheel nyu­gatnémet, Leone olasz ál­lamfő a Szovjetunióban; SPD-fcongresszus Mannheim- ben; gazdasági csúcsértekez­let a Párizs környéki Ram- bouillet-ben; meghalt a spa­nyol fasiszta diktátor, Fran­co ; Angola függetlenné vált... És ezek csak a hir­telenjében, fölsorolt, minden­ki által ismert hírek egy része. Moszkvában két csúcsszán­. tű megbeszélés zajlott le novemberben. Walter Scheel személyében először látoga­tott nyugatnémet államfő a Szovjetunióba. Az NSZK vezető reálpolitikusaii között is megkülönböztetett figyel­met keltő Scheeinsik — Brandt egykori kancellárral együtt — igen nagy szerepe volt abban, hogy fordulat következett be a hetvenes évek elején az NSZK és a szocialista országok közötti kapcsolatokban. A kitűnő diplomataként ismert szemé­lyiség moszkvai megbeszélé­seire Helsinki fényében ke­rült sor. Vendéglátója, Nyi- kolaj Podgormj szovjet ál­lamfő hangzóbatta: a Szov­jetunió és az NSZK közötti megértés erősítése, fejleszté­se fontos szerepet tölt be az európai jószomszédság és bizalom elmélyítésében. A Giovanni Leone olasz állam­fő látogatása után kiadott közlemény hasonló szellem­ben fogalmaz: az európai biztonság megerősítése és az együttműködés föllendítóse segítheti a folyamat átterje­dését a világ más térségeire, hozzájárulhat a válsághely­zetek elhárításához. A nyugati viliág összes „té­nyezője” jelen volt a Párizs melletti Rambouillet kasté­lyában megrendezett tőkés csúcstalálkozón. A tanácsko­zás leginkább egy sfilyos be­teg ágyához összehívott or­vosi konzíliumra hasonlított, csupán a professzorok (Ford, G is card, Wilson, Schmidt, Moro és Miki Takeo) voltak más-más véleményen. A be­tegséget meghatározták ugyan — súlyos válság gyöt- ri immár évek óta a nyuga­ti világot —, csak éppen a kezelés, a terápia módjában nem sikerült közös nevezőre jutniuk. A házigazda, Gis- card d'Esbaing francia állam­fő, hogy a helyzetet mentse, újságíróiknak úgy nyilatko­zott a rambouillet-i rande­vúról: a találkozó fő érde­me az. hogy létrejött, seb­ben közös szándékot feje­zett ki. A L’Humanité, a Francia Kommunista Párt lapja a hatok csúcstalálkozójáról így vélekedett: a rambouillet-i nyilatkozat csupán a jéghegy kisebbik, látható ráscze. Amit nem látnak belőle, arról nem is beszélnek, mert a?, bevall- hatatlan politikát jelent, tá­madást a dolgozók vásárló­ereje és a fogyasztás ellen, továbbá lemondást a nemze­ti szuverenitásról, valamint közös frontot a fejlődő or­szágok ellen — az Egyesült Államok vezetésével. Európa utolsó fasiszta dik­tátora, Franco november vé­gén meghalt, a . francoizmus azonban még nem. Az agg diktátor által kijelölt utódot I. János Károly néven ültet­ték a „köztársaságból” mo­narchiává előlépett Hispánia trónjára. A spanyol belpoli­tikai helyzet ismerői és elemzői egyöntetűen állapí­tották meg: az országban lé­teznek azok az erők, ame­lyek befolyásuk, tömegbázi­suk folytán képesek rá, hogy a demokratizálódás útjára vezessék Spanyolországot. — A NATO-naik különösein ka­póra jött Franco halála; az atlanti urak ugyanis arra számítanak, hogy a közeli jövöban szalonképesebbé vá­lik Madrid, így már nem lesz akadálya annak, hogy csat­lakozzak „láncszemként” a diéli szárnyon (Török- és Görögország, illetve Portu­gália belpolitikád eseményei miatt) meggyöngült tömb­höz. Kulcsár László (Folytatjuk.) A szovjet kormány nyilatkozata a Közel-Keletről A TASZSZ hírügynökség tegnap ismertette a szovjet kormány nyilatkozatát a Kö­zel-Kelettel 'kapcsolatosan: „Az utóbbi időben mind­azok figyelmét, akik törőd­nek a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításával, a nemzetközi enyhülés elmé­lyítésével, ismét az egyik leg­bonyolultabb és legveszélye­sebb konfliktus — a közel- keleti konfliktus — rendezé­sének kérdése vonja magá­ra. Ez azzal magyarázható, hogy a Közel-Kelettel és a térséggel kapcsolatos esemé­nyek alakulása nagy vészé1 lyekkel terhes. Egyfelől most kedvezőbb feltételek alakulnák ki a mindent átfogó politikai rendezés megteremtésére a Közel-Keleten. Amint ezt a többi között az ENSZ-köz- gyűlésének a közelmúltban folytatott e kérdéssel kap­csolatos vitája is bizonyítot­ta, jelentős mértékben bővült és erősödött azok tábora, akik megértik a közel-keleti konfliktus lényegét, a prob­léma rendezésének útját és eszközeit. Az államok túl­nyomó többsége most már abból indul ki, hogy az igaz­ságos és tartós béke megte­remtése érdekében három egymással szervesen össze­függő alapvető probléma megoldására van szükség. Ki kell .vonni az izraeli csapatokat valamennyi 1967- ben megszáll tarafo terület­ről, biztosítani kell Paleszti­na arab népének törvényes jogait, beleértve a saját ál­lamiság létrehozására való elidegeníthetetlen jogot; ga­rantálni kell a Közel-Kelet valamennyi államainak biz­tonságát, és jogukat a füg­getlen létre és fejlődésre. Különösen fontos az, hogy egyre erősödik a felismerés: a palesztin problémát a kö­zel-keleti rendezés keretében kell megoldani. Ez a felis­merés világosan tökröződött ez ENSZ közgyűlésének leg­utóbbi határozataiban, ame­lyekben egyértelműen ki­mondták, hogy Palesztina arab népe a közel-keleti ren­dezés egyik fő résztvevője, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet pedig e nép törvé­nyes képviselője. A PFSZ részvétele a rendezés vala­mennyi vonatkozásának vizs­gálatában most már nem­csak a közgyűlés, hanem a biztonsági Tanács gyakorla­tában is megerősítést nyert, amikor a palesztinaiak kü­lön meghívást kaptak, hogy részt vegyenek e testületek munkájában. Széles körű támogatással rendelkezik az a javaslat, amely a közel-keleti konflik­tus rendezésére speciálisan létrehozott nemzetközi me­chanizmus — a genfi közel- keleli békekonferencia mun­kájának felújítására ir •> yul. Az államok túlnyomó több­sége szilárdan tartja magát ahhoz, hogy a genfi konfe­rencia munkájában kezdet­től fogva és egyenlő jogok­kal részt kell vennie vala­mennyi közvetlenül érdekelt félnek, beleértve a Paleszti­nái Felszabadítási Szerveze­tet. Másfelől Izrael vezető kö­rei továbbra is makacsul szembehelyezkednek minden reális haladással a rendezés útján. Nem akarják vissza­adni az elfoglalt területeket törvényes tulajdonosaiknak, nem hajlandók elismerni » Palesztina arab népének tör­vényes nemzeti jogait. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa a közeli napokban fog­lalkozik a közel-keleti hely­zet kérdésével. Ha a Bizton­sági Tanács minden tagja, de különösen az állandó tagok, politikai felelősségről tesz­nek bizonyságot és valóban érdekeltek lesznek abban, hogy a Közel-Keleten véget vessenek a veszélyes helyzet­nek. s biztosítsák a béke és a biztonság feltételeit e tér­ség minden államának, ak­kor a Biztonsági Tanács lé­nyegesen hozzájárulhat az események pozitív alakulásá­hoz. A Biztonsági Tanácsnak a közel-keleti helyzet kérdése vitájában — a szovjet kor­mány véleménye szerint — egyrészt az 1987-es és az 1973-as háborúk után hozott megfelelő határozataira kell támaszkodni. A -közel-kéleti helyzet kér­désével kapcsolatos vitának, főleg azt kell eredményeznie, hogy létrejönnek a szüksé­ges feltételek a genfi konfe­rencia felújításához és ha­tékony munkájához. A Szovjetunió politikája a közel-keleti rendezés kérdé­sében jól ismert. Ez a poli­tika továbbra is elvi és konstruktív. A Szovjetunió, támogatva a törvényes jo­gaikat védelmező arab or­szágok és népeik igazságos ügyét, minden tőle telhetőt elkövet, így a Biztonsági Ta­nácsban is, hogy előmozdítsa a Közel-Keleten a mielőbbi átfogó politikai rendezés el­érését. Ha'van halott Rendkívül heves harcok Libanonban Libanonban rendkívül he­ves harcok folynak az egy­mással szembenálló jobb- és baloldali erők között. A beirubi rádió közlése szerint a helyzet óráról-órára rosz- szabbodik. A rendőrség közlése sze­rint az elmúlt 12 órában legkevesebb 60 személy vesz­tette életét és a sebesültek száma meghaladja a 125-öt. A beiruti rádió beszámolt arról, hogy az egymással szembenálló erők rakétákat, ágyúikat és gépfegyvereiket vetettek be. Egy kora dél­utáni közlemény szerint a biztonság állandóan romlik, és ez alól Beirut egyetlen körzete sem kivétel. Mint ismeretes, a kilenc hónapja tartó polgárháború hatodik és eddigi legheve­sebb szakasza azt 'követően bontakozott ki, hogy jobb­oldali erők blokád alá he­lyeztek két, Beirut keleti ré­szé.! található palesztin me­nekülttábort. Országos gyász Kíeáhao Szovjet részvétláv.rat A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Kínai Népköztársaság Állam­tanácsa tegnap bejelentette, hogy január 15-én temetik el Csou En-lajt, a Miniszterta­nács csütörtökön elhunyt el­nökét. Kínad források szerint a Csou En-laj miniszterelnök halála alkalmából elrendelt országos gyász január 9-től 15-ig tart. A holttestet ja­nuár 12-én ravatalozzák fel Peking szívében, az úgyne­vezett Munkás Kultúrpark- ban, ahol korábban is a leg­magasabb rangú elhunyt ve­zetőket búcsúztatták. A Csou En-laj miniszter­elnök temetésére alakult bi­zottság bejelentette, hogy „Kína szokásainak és proto- kollreformjának” szellemé­ben egyetlen külföldi kül­döttséget, vagy személyisé­get sem hívnak meg az .el­hunyt gyászszertartására vagy temetésére. A Szovjetunió Miniszterta­nácsa részvétét fejezte ki Csou En-lajnak, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csa elnökének halálával kap­csolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents