Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-08 / 6. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. január 8. IV Nemcsak a tenger... A bolgár idegenforgalom másik arca Modern szálloda Pamporovóban Bulgáriában 1974-ben 3 millió 18 ezer külföldi fordult meg. Ez nem is olyan nagy szám — mondhatná, akir például ismeri a magyar idegenforgalom adatait. Egy nagy különbséget azonban figyelembe kell venni. Bulgária — hazánktól eltérően >— alapvetően nem „tranzit ország”, hanem a turisták utazásának célpontja, s mint ilyen, lényegesen hosszabb időre fogadja külföldi vendégeit. Akik jártak a méltán európai hírű. bolgár tengerparti üdülőkben, tudják, hogy az odatartó nyári népvándorlást nem véletlen, nem a divat szeszélye okozza. Ezekkel az üdülőkkel — üdülővárosokkal — Bulgária belépett a tömeges, modern idegenforgalmat lebonyolító országok sorába. Egy kis vísszaiekiniés A természeti környezet évtizedekkel ezelőtt is ' ugyanolyan szép volt. mint ‘ ma,' idegenforgalomról mégis legfeljebb csak: húsz éve beszélhetnek Bulgáriában. A jó szándék már koráb.ban is megvolt. Közvetlenül a fel- szabadulás után felmerült a nemzetközi turizmus fejlesztésének gondolata. A szép táj, a napfény és a tenger azonban önmagában nem elég az idegenforgalomhoz. Sok kényelmes szálloda, fejlett infrastruktúra is kell hozzá. Különösen fontosak a jó utak. Bulgáriában pedig a felszabaduláskor mindössze 1 120 kilométernyi aszfaltozott - út volt. Az idegenforgalmat szinte teljes mértékig egyet- ■ len hatalmas vállalat, a Bal- kánturist bonyolítja le. A cég 1948-ban alakult, mégsem ez a bolgár idegenforgalom születésének éve. Az intenzívebb fejlesztés 1956-ban kezdődött, amikor az egész országban mintegy ezer ágy állt a nemzetközi turizmus rendelkezésére. A bolgár ' idegenforgalmi szak- ' emberek ekkor, tanulmá- . nyozva más szocialista országok tapasztalatait, olyan következtetésre jutottak hogy Bulgáriában elsősorban a ’ tengerparti területek fejlesztése indokolt, hiszen a Fekete-tenger sótartalma például két és félszer kisebb a Földközi-tengerénél, nincsenek benne tengeri ragadozók, az apály-dagály csak kis szintkülönbséget okoz, a hegyek egészen a tengerig nyúlnak, és a part közelében igen sok gyógyforrás van. A fejlesztés igen gyors ütemben folytatódott. 1960- ban 200 ezer külföldi járt Bulgáriában, 14 évvel később pedig számuk a már említett 3 millió 18 ezerre növekedett. A vendégeket a természeti adottságok mellett vonzotta a kényelmes szállodák sora, a természeti környezettel harmonikus egységben levő építkezés, a spe- ciálizálódás, azaz a főleg szórakozást kereső fiatalok zajosabb, elevenebb és a pihenni vágyók csendesebb üdülőinek elkülönítése, a családos üdülés szolgálatában álló létesítmények (gyermekmedencék, bölcsődék, óvodák) sora. A tengerpart hossza ösz- szésen 378 kilométer. Ezen jelenleg 290 ezer szálláshely (ebből 101 ezer szállodai ágy) várja a vendégeket. A bolgár idegenforgalmi szakemberek szerint félmillió szálláshellyel érik el a kívánatos telítettséget. Ennél több már kényelmetlen zsúfoltságot okozna. Az újabb építkezésekkel párhuzamosan jelentős felújításokat is végeznek. hiszen a legelső tengerparti szállodák felett már eljárt az idő. Nem is any- nyira műszaki-technikai értelemben, inkább a növekvő igények miatt. A fejlesztésből a bolgár állam mellett francia, japán, svéd cégek is jelentős részt vállalnak. Mi lesz a bolgár idegen- forgalommal, ha a tengerparton elkészül a tervezett félmillió szálláshely? A választ a tények adják meg. A fejlesztés második szakaszában felfedezték a hegyeket, elsősorban a téli üdülők számára, bár a szezon „széthúzása” a tengerparton és a hegyekben egyaránt fontos cél. A tengerpart híres üdülőhelyei mellett talán hamarosan megtanuljuk többek között Borovec és Pamporo- vo nevét is, meg a Szófia közelében levő, máris igen eleven Vitosáét. Felfedezték a hegyeket A hegyi üdülők többségének klímája igen kellemes, nagy hőmérsékleti ingadozások nélküli, s a nyolcszáz méter feletti helyeken, tehát az üdülők többségének környékén, általában öt hónapig megmarad a sportolásra alkalmas hó. Európa sok országában máris felfedezték a bolgár téli üdülés szépségeit. 1974-ben például ötezer angol gyerek végzett sítanfolyamot Bulgáriában, az előzetes számítások szerint 1975-ben már mintegy tízezer. A külföldi vendégek felé Nyugat-Európából, fele a szocialista országokból érkezik. Legtöbben az NDK-ból és a Szovjetunióból jönnék, de az angol és a holland szó is igen gyakran felhangzik az utcákon, a szállodákban, a sífelvonók és a ródlipályák környékén. Most kezdődik a görög és a török túristák nagyobb arányú beáramlása. Bulgáriában igen komolyan veszik az idegenforgalom személyi feltételeinek javítását. Éppen a rendkívül gyors fejlődés miatt, viszonylag sok gyakorlatlan, a szakmával csak most ismerkedő ember dolgozik e területen. A szervezetlenség az elmúlt években néha okozott kellemetlen perceket, de ezek valóban csak percek voltak, amikért az üdülés általában bőven kárpótolta a turistákat. Bulgáriában egyébként egyetemeken, főiskolákon képezik az idegenforgalom irányító gárdáját. a vendégekkel * közvetlen kapcsolatban levő személyzet pedig kilenc közén- iskolában . kapja meg a szak- képzettséget. Ezért dolgozik annyi: fiatal a bolgár szállodákban, éttermekben. A képzés mellett jelentős a továbbképzés is, ami főleg nyelvtanfolyamokat jelent. Az oroszt mindenhol megértik (már csak a bolgárral való hasonlatossága miatt is), de a legfontosabbakat németül és angolul is közölheti a vendég. £s a magvarok? Bulgária idegenforgalmában Magyarország ma még igen szerény helyet foglal el, a szocialista országok között igencsak az utolsó helyen áll. A magyar turisták száma 1974-ben nem érte el a nyolcvanezret, s közülük is elenyészően kevés választotta a hegyeket. Pamporovó- ban és környékén például tavaly alig száznyolcvanán fordultak meg, pedig a kellemes környezet és az olcsó árak (luxusszállodában egy éjszaka 9 lew. azaz mintegy 150 forint, de ennek már alig több mint a feléért is lehet szállást kapni), meg a kitűnő bolgár konyha mind vonzó a külföldieknek. A bolgár idegenforgalom ma még elsősorban a csoportosan érkező turistákra számít, de előre lefoglalt szobákba egyénileg érkező 1 vendégeket is szívesen lát A váratlanul, ötletszerűen befutó turista sem marad fedél nélkül, de elsősorban a főszezonban, számára nem könnyű, olykor izgalmaktól sem mentes a szálláskeresés, és különleges igények kielégítésére ilyen esetben csak igen ritkán van lehetőség. Magyarországon, talán a Balaton egyoldalúan orientáló hatása miatt, és mert saját hegyeink erre - nem alkalmasak rendszeresen, csak kis tábora van a hegyi turizmusnak. Pedig az igazi téli üdülés legalább annyi örömet adhat az embernek, mint a nyári, s a bolgár hegyek erre minden szempontból alkalmasak, higgyük ezt el azoknak a szovjet, német, csehszlovák, lengyel túristáknak, akik otthon is élvezhetnék a téli hegyek örömeit. mégis felkerekednek, hogy valamelyik bolgár hegyi üdülőben töltsék el a pihenésre szánt időt. Á Pentagon rekordja Az Egyesült Államokban immár ki tudja, hányadik esztendeje minden új katonai költségvetés olyan tetemesen túlszárnyalja a megelőzőt, hogy megdönthetetlen rekordnak tűnik. De csak a következő költségvetésig ... Így 1970-ben a katonai költségvetés 77,8 milliárd dollár volt, 1973-ban elérte a 85,2 milliárdot, 1975-re már 104,7 milliárdot irányoztak elő, 1976-ra pedig a Pentagon 120,9 milliárd dollárt kért! Ugyanekkor a meghökkent nyárspolgárral megpróbálják elhitetni, hogy a katonai előirányzatok szédületes növekedése csupán az infláció következménye. A fegyverkezés és a reá fordított kiadások szintje — úgymond — változatlan, sőt még csökken is! A helyzet azonban merőben más: „A kormány tavaly 14 milliárdos növekedést javasolt. Ennek az összegnek körülbelül a fele írható az infláció számlájára, a fennmaradó résznek a védelmi program .reális növekedését’ kell biztosítania” — közölte 1975. október 3-án a New York Times. Az amerikai kongresszus képviselőháza az 1975 júliusától 1976 októberéig terjedő időszakra nagy szótöbbséggel jóváhagyta a hallatlan „védelmi” előirányzatokról szóló törvénytervezetet. Az összeget azonban 112 milliárd dollárra „korlátozta”. A gyakorlat tanúsága szerint azonban az Egyesült Államok tényleges katonai kiadásai mindig nagyobbak a kongresszus által elfogadott költségvetésnél. A „pótkiutalások” módszerével rendszerint nemcsak, hogy helyreállítják, hanem meg is tetézik a megnyirbált ösz- szeget. Az amerikai hadiipari cégek nagy megrendeléseken dolgoznak: 1. Folyamatban van a Minuteman interkontinentális ballasztikus rakéták „első és második nemzedékének” felváltása a „harmadik nemzedékhez” tartozó, külön célokra irányítható, többrob- banófejes rakétákkal (MIR V). 2. Folytatódnak a Posei-d ón-rakétákkal felszerelt Trident-rendszerű új atomtengeralattjárók létrehozásával kapcsolatos munkálatok. Minden tengeralattjáró körükéiül egymilliárd—háromszázmillió dollárba kerül. 3. Űj „B—1” stratégiai bombavetőket éoítenek. Egy- egy ilyen repülőgép mintegy 80 millió dollárba kerül. Felújítják a vadászrepülőgépek állományát, ezek darabonként 8—14 millió dollárba kerülnek. A felsorolt adatokból kitűnik, hogy a fegyverfajták közül egyesek ára hihetetlen magasságokba emelkedett Ez azonban egyáltalán nem igazolja a katonai kiadások általános növelését, hiszen az áremelkedésben elsősorban és főleg a minőségi fegyverkezési verseny jut kifejezésre. Márpedig ez végső soron semmivel sem kevésbé növeli a háborús veszélyt mint a mennyiségi verseny. A költségvetésben a katonai építkezésre fordítandó előirányzatok is növekednek: erre a célra 3,8 milliárd dollárt hagytak jóvá. Ide tartoznak egyebek közt az Indiai-óceánban levő Diego Garcia-szi.geten létesített haditengerészeti táma^pont- bővítésére felhasználandó összegek. Tetemes összegeket hasítanak ki számos ország — a Pentagon állandó és új kliensei — „katonai segélyezésére”. így például a kormány szükségesnek tartja, hogy Izraelnek 2,3 mhliárd dollárt folyósítson. A Pentagon megnövekedett igényeinek — vezetőinek elgondolása szerint — „példaképül” kell szolgálniuk az Egyesült Államok szövetségesei számára és arra kell ösztönözniük őket, hogy fokozzák a katonai előkészületek növelését célzó erőfeszítéseiket és kiadásaikat Szvjatoszlav Közi or (APN-KS) Polgárháború Angolában „AZ ANGOLAI konfliktus szítása kétségtelenül 'az ország egyes uralomra vágyó politikusainak érdekeit szolgálja. A valódi ok azonban mégis az, hogy ezt az uralkodási óhajt mindenféle módon, de főiként anyagi eszközökkel a nyugati üzleti világ tartja melegen, hiszen érdeke, hogy továbbra is ellenőrzése alatt tartsa az angolai ásványlelőbelyeiket. Részes mindebben a Dél-afrikai Köztársaság is, amely semmiképp sem szeretné, ha a Namíbiával határos területem és a saját határai közvetlen közelében olyan államegyesülés jönne létre, amely könyörtelen az ap- paíriheid (faji megkülönböztetés) politikával szemben”. .. .Ezt írja két torontói egyetemi tanár egy kanadai folyóirat szerkesztőségéihez intézett olvasói levelében ... A levélre még visszatérünk, de előbb idézzük a MPLA egyik képviselőjétől, Paolo Jorji-tól, aki nemrég szólalt fel Torontóban, egy nagygyűlésen. Az MPLA képviselője elmondotta, hogy Angola népe az MPLA vezetésével immár 14 esztendeje harcol a fel- szabadulásért. Miután 1975. január 31-én Luandában megalakult az ideiglenes kormány az ország három vezető katonai-politikai szervezetének részvételével, (MPLA, FNLA, UNITA) a nyugati hatalmak által hajtogatott FNLA vezetői test- vérháborút robbantottak ki, hogv felszámolják az MPLA- át és megerősítsék saját hatalmukat. Az UNITA formálisan semleges álláspontra helyezkedett bár valójában kezdettől fogva a FNLA-t támogatta, majd nyíltan mellé szegődött. Az FNLA és az UNITA mögött nemzetközi érdekeltségű nagyvállalatok állnak — hangsúlyozta az MPLA szóvivője. — Ezek pedig az egykori gyarmati rezsimmel aláírt szerződések értelmében tovább rabolják Angolától a kőolajat, a gyémántot, az aranyat, a vasércet, a foszfátot, a kávét, és más nagy jövedelmet biztosító nyersanyagot. Az FNLA-t és az UNITA-t pedig azért támogatják, mert félnek az MPLA által bejelentett államosítási programtól. A NYUGATI monopóliumokkal egy húron pendül- nék a pekingi maoisták, akik 1967 óta sokoldalúan támogatják az UNITA-t, tavaly óta pedig fegyvereiket szállítanak és katonai tanácsadókat és kiképzőket biztosítanak az FNLA számára. Az angolai képviselő kijelentette: „Nagyon nehéz megérteni hogy egy magát forradalminak nevező kormány miért lát el fegyverekkel olyan mozgalmat, amelv semmiképp sem képviseli az angolaiak valódi függetlenségi törekvését”. Most pedig térjünk visz- sza a két kanadai profasz- szor leveléhez. Mint a levélből kiderül, a két torontói tanár azért ragadott tollat, mert felháborodott azon, ahogypn a nyugati, propaganda az angolai eseményeket beállítja, tálalja. A bur- zsoá tömegtájékoztatási eszközök — az FNLA-t és az UNITA-t támogatandó, —• az elemi logika semmibe ve- vésével. és a tények cinikus elferdítésével azt akarják bebizonyítani, hogy az MPLA csak azért létezhet egyáltalán, mert a szocialista országok támogatják, a polgár- háborúért pedig kizárólag a „vörösök” hibáztathatok. Milyen hát valójában a helyzet Angolában? — teszi fel a kérdést a két kanadai tanár. A hivatalos amerikai- képviselet értékelése szerint az FNLA-t a CIA T,reaktivizálta” amerikai kormányforrások szerint — erről a New York Times is beszámolt — Zairén keresztül hathatós támogatást kap az Egyesült Államoktól. Ugyancsak az Egyesült Államok segíti az UNITA-t is, amely ezenkívül zsoldosok odairányításával közvetlen katonai támogatást kap a Dél-afrikai Köztárs aságtóL „Iiymódon — hangsúlyozzák a levélírók — Zaire és a Dél-afrikai Köztársaság hadserege közvetlenül vesz részt az angolai hadműveleteikben”. A LEVÉLÍRÓK csupán egyetlen dologról nem tesznek említést. Nevezetesen arról, hogy mindez, ami jelenleg Angolában történik, /ízt tanúsítja, hogy az imperia- h'sta hatalmak ezúttal sem mondanak le áz „oszd meg és uralkodj” módszer folytan fásáról. A. P. Csőkonténer A Moszkva melletti Ra- menszkojéban új típusú szállító eszközzel, csőben sűrített levegővel mozgatott konténerrel kisérleteznek. Egy ilyen szerelvény mór működik Grúziában. Homokot és kavicsot továbbítanak segítségével. Most újabb csővezetéket építenek, melyben a konténereket sűrített levegővel továbbítják. Feladata, hogy évente 20 millió tonna terhet szállítson a Moszkva közelében levő Kiin városba. A tíz konténerből álló szerelvény hat kilométer távolságra viszi az ércdúsító kombinát bányáiból az ércet. B. A.
