Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-08 / 6. szám
irm. L SZOLNOK KEGYEI NÉPLAP 3 ÉPÜL A SZOLNOKI CUKORGYÁR hatszáz adagos konyhája. Az új épületben a konyhán és az éttermen kívül művelődési centrumot Is kialakítanak. Az ÉPSZER Vfcllalat kivitelezésében készülő épületet jövőre, a második félévben adják át Összehangolják a vízügyi ágazat munkáját Területi munkabizottság alakult Szolnokon A* Országos Vízügyi Hivatal elnökének utasítására. Szolnokon, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon tegnap megalakult a területi vízügyi szervek munkabizottsága. Az alakuló ülésen — amelynek elnöki tisztét Nagy Illés, a vízügyi igazgatóság vezetője, a bizottság elnöke látta el —, elmondották: a táj területen három jelentős vízügyi intézmény és vállalat, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, a KEVI- TERV és a TRVW működik, ezenkívül több országos szervezet kirendeltsége, kisebb vállalatok, társulások is dolgoznak a megyében. A területi munkabizottság létrehozásának célja, hogy a vízügyi ágazathoz tartozó, vagy annak munkájában éjeinkéit vállalatok, kirendeltségek összehangolják ágazátl feladataikat a tervezés, az építés, a szolgáltatás területén egyaránt. Kölcsönösen tájékoztassák egymást munkájukról, terveikről, a jobb, a hatékonyabb munka érdekében vízgazdálkodási egységet alkossanak. Az alakuló ülésen jóváhagyták a munkabizottság működési rendjét, amely szerint munkájában az érintett vállalatok, intézmények vezetőin kívül, a megyei párt- bizottság és a megyei tanács képviselői is részt vesznek, és szükség szerint meghívhatok az ipari vállalatok, mezőgazdasági üzemek vezetői. szakemberei is. A bizottság általában negyedévenként, szükség esetén gyakrabban is ülésezik. Tevékenységének irányítását és koordinálását a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság látja el. Az . alakuló ülésen tájékoztató hangzott el a vízügyi ágazat ötödik ötéves tervének országos és helyi célkitűzéseiről, majd néhány érdemi témával is foglalkoztak. Állást foglaltak a személyzeti munkában való együttműködésben, a szociális feladatok koordinálásában. Elhatározták, hogy kollektíván segítik a Magyar Hidrológiai Társaság területi szervezetének tevékenységét, a szolnoki Vízügyi Szak- középiskola eredményesebb oktató és nevelő munkáját. Érdemileg foglalkoztak a megyei Húsipari Vállalat előterjesztett problémájával is. Mint ismeretes a Húsipari Vállalat a közeljövőben jelentős fejlesztést hajt végre Szolnokon. Beruházásához a Tisza árterületének egy részére is szüksége van. Emiatt indokolttá vált a folyógát érintett szakaszának az átépítése. A jelentős feladat megoldásához, végrehajtásához több i vízügyi szerv összehangolt munkájára van és lesz szükség. Mint az érintettek elmondották, arra törekednek, hogy eredeti terveknek megfelelően 1977. elejére elkészüljön a gát átépítése, a műtárgyak áthelyezése, és az így felszabadult területen megkezdődhessék a Húsipari Vállalat új hűtőházának az építése. fl KmyiltMN niiliárdja Egyre jobban látszik menynyire „sokoldalú” anyag az alumínium: legújabban az építőipar és a járműipar is egyre széles körben'.használja. A magyar alumíniumipar termékeinek felhasználása lendületesen növekszik: öt év alatt mintegy 60 százalékkal emelkedett. A fejlődésnek — mint ismeretes — az 1962-ben megkötött magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény képezi biztos alapját. Ennek keretében lassan már évi 300—330 ezer tonna timföldet kohósítanak részünkre a volgográdi alumíniumkohók. s az így nyert teljes mennyiség — 165 ezer tonna alumínium-tömb — a magyar ipar feldolgozható nyersányagát adja. A felhasználási igények, illetve a feldolgozható rpennyiség folytonos növekedése a hazai félgyártmány és készáru termelő kapacitások szinte állandó bővítését teszi -szűk- ■ ségessé. Az alumínium félgyártmánytermelés hazai legnagyobb központja a Székes- fehérvári Könnyűfémmű építése tulajdonképpen 15 éve szakadatlanul tart. A 60-as évek eleién egy — az akkori ; színvonal szerint — korszerű pFésművet helyeztek üzembe. Ennek mai termelése 25 ezer tonna évenként. A világ mai alu- mínium-sájtoló technikája azonban. ma már előbbre tart, s mert az egész magyar alumíniumipar egyike legkorszerűbb ágazatainknak válóban a nemzetközi élvonalhoz tartozik, s ha ■meg akar ott maradni, ak- "kor nem engedhető meg még egy kis mértékű lemaradás ■sem. Ezért, az alumínium- ipar 15 éves központi fejlesztési programja keretében javában zajlik a fehérvári Könnyűfémmű présüzemének korszerűsítése és bővítése. Ennek befejezése után az üzem évente 35 ezer tonna alumínium sajtolására lesz alkalmas. A Könnyűfémmű másik „kulcstechnológiája” — a szalaghengerlés. A 60-as években gyorsan elavulttá vált a régi, csupán 2—3 méter hosszú táblákat készítő hengersor. Ekkor kezdték meg az ói technika beveze-' tését Fehérvárott: a szakaszos hengerlés helyett a folytonos, a szalagszerű hengerlés meghonosítását A IV. ötéves terv első évében — 1971-ben —■ avatták a szé- lesszalaghengermű első lépcsőjét: ennek kapacitása évi 60 ezer tonna. A tervszakasz derekán már látszott — oly gyorsan növekedett az alumíniumot egyre jobban megismerő és megkedvelő hazai iparban a kereslet — hogy a korszerű hengerde bővítésével nem lehet várni. Az 1973. január elsejével kezdődött bővítés célja, hogy a jelenlegi kapacitást 75 ezer tonnára emelje. A közel egymilliárdos költséggel létesülő, korszerű. új présmű és a széles- szalaghengermű II. lépcsőjének munkábaáUítását eredetileg 1976. végére tervezték. A gyorsan növekvő haza! és külföldi kereslet azonban indokolta, hogy ez a program is bekerüljön a gyorsított beruházások közé, s fél- háromnegyed évvel előbbre hozzák az indítást. A kül- és belföldi gépszállítók egyaránt hajlandók voltak a magyar beruházók segítségére sietni, az építőipari vállalat alvállalkozóival együtt úgyszintén, s mert a KISZ már korábban védnökséget r vállalt a beruházás felett, most a védnökség keretében újabb vállalásokkal sietett a kivitelezők segítségére. A legkorszerűbb alumínium-feldolgozó technika kerül most a Fémműbe, amely- lyel az eddigieknél nemcsak több, hanem sokkal választékosabb és jobb minőségű termékeket szállíthat majd megrendelőinek. A Könnyűfémmű gyorsított fejlesztése, gyorsan bővíti az ipar termékszerkezetében az értékesebb gyártmányok arányát. Már pusztán azzal, hogy a bauxitnál 80-szor, 100-szOT értékesebb az alumínium féltermék, és 120-szor 150-szer a készáru. Az alumínium készárugyártás a tervek szerint a , IV. ötéves terv utolsó évéhez képest 1980-ra 70—75 százalékkal nő, 1985-re pedig két és félszeresére emelkedik. Így határozzuk meg. döntjük el mai beruházásainkkal és fejlesztő munkánkkal a magyar ipar holnapi lehetőségeit és eredményességét. G. F. AZ V. ÖTÉVES TERV Fejlődésünk mérföldkövei 4. Az elért eredmények a IV. ötéves terv céljainak realitását, gazdaságpolitikánk helyességét, népünk eredményes munkáját bizonyítják. Olyan tényezők ezek, amelyekre a továbbiakban szilárdan lehet építeni. Számolni kellett azonban az ötödik ötéves terv kidolgozása során gazdasági fejlődésünket kísérő negatív jelenségekkel is. Ez utóbbiak döntően külső okokkal magyarázhatók, de munkánk fogyatékosságaival is összefüggnek. A tervidőszak utolsó két évében minden korábbinál nagyobb mértékű egyensúlyromlás következett be, amelynek döntő oka a tőkés világpiacon — mindenekelőtt az energiahordozók és alapanyagok körében — végbement robbanásszerű áremelkedés, a tőkás infláció felgyorsulása, a tőkés világ valutaválságának elmélyülése és ezeken a nemzetközi gazdasági kapcsolatainkra és külkereskedelmünkre gyakorolt sokrétű hatása volt. Ez idézte elő külkereskedelmi cserearányunk nagyfokú romlását. Az árveszteség következtében 1971—75-ben az előirányzottnál kevesebb lehetett a belföldi felhasználásra elosztható nemzeti jövedelem. Ugyanakkor nem csökkent, sőt növekedett a hazai fogyasztás és felhal- mozás üteme. A belföldi fel- használás meghaladta a megtermelt nemzeti jövedelmet, és a jelentős különbséget behozatali többlettel fedeztük. Egyensúlyhiány, nehezebb feltételek A kialakult egyensúly- hiányt nem tekinthetjük kizárólag a külső, a munkánktól független tényezők következményének. A megváltozott világgazdasági helyzet szembetűnőbbé tette gazdasági munkánk hiányosságait, mindenekelőtt azt, hogy a szükségesnél és lehetőségeinknél is lassabban halad előre a termelés szerkezetének korszerűsítése, az exportképes, gazdaságos termelés aránya nem éri el az indokolt mértéket, s nem igazodik megfelelően a világpiac megváltozott követelményeihez. Nem javult kielégítően a beruházási tevékenység, az üzem- és munkaszervezés, az állóeszközök kihasználása, a munkaerőgazdálkodás. A megváltozott helyzet felismerését lassan követték a szükséges intézkedések. A cserearány romlásából származó veszteségeket döntő mértékben az állam vállalta magára anélkül, hogy egyéb kötelezettségeit csökkentette volna. Előtérben az intenzív tényezők Mindez jelzi azt is, hogy gazdasági építőmunkánkat az ötödik ötéves terv időszakában a korábbiakhoz képest nehezebb feltételek mellett folytathatjuk. Pártunk, kormányunk, eredményeink számbavétele, helyzetünk reális elemzése alapján határozta meg fejlődésünk fő irányát. Az ötödik ötéves terv legfőbb politikai célja a fejlett szocialista társadalom építésének folytatása. A népgazdasági tervezés és az irányítás színvonalának emelésével a tudomány és a technika eredményeinek széles körű felhasználásával, a termelés korszerűsítésével, bővítésével a nemzetközi gazdasági együttműködésből, különösen a KGST-országok közötti gazdasági integráció fejlesztéséből fakadó előnyök kihasználásával magasabb szintre kell emelni a szocializmus anyagi-technikai bázisát, dolgozó népünk élet- színvonalát, tovább kell gyarapítani a nemzeti vagyont és megfelelő színvonalon kell tartani az ország védelmi képességét. Gazdaságpolitikának fő irányvonala, a további fejlődés döntő feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Előtérbe kerülnek a gazdasági növekedés intenzív tényezői, gyorsabb ütemben kell növelni a munka termelékenységét, a felhalmozás hatékonyságát, csökkenteni kell a termelési ráfordításokat, javítani kell az álló- és forgóeszközök kihasználását, s fokozott takarékosságot kell megvalósítani az energia és anyagfelhasználásban. A termelés növekvő hatékonyságának megalapozása érdekében a termelőegységekben meg kell gyorsítani a gazdaságos termékszerkezet kiala-' kítását, az exportképesség fokozását, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk szélesítését. Alapvető feladat, hogy az élenjáró tudományos és műszaki eredmények minél hamarabb terjedjenek el a gyakorlatban, korszerűsödjenek a vállalati irányítás módszerei, javuljon a vezetés, a munka- és üzemszervezés színvonala, gyorsuljon njeg a termelés hatékonyságát növelő tartalékok feltárása. Gazdasági fejlődésünk egyik legátfogóbb kifejezője a nemzeti jövedelem alakulása. A nemzeti jövedelem színvonala — amit a nemzetközi összehasonlítás céljából többnyire az egy főre jutó nemzeti jövedelem mutatójával mérnek — átfogó képet ad az ország gazdasági fejlettségéről. A nemzeti jövedelem növekedési üteme pedig arról tájékoztat, hogy milyen dinamikus a gazdaság fejlődése, milyen mértékben fejlesztik a társadalom szükségleteinek kielégítését és a bővített újratermelést szolgáló termelést Kézenfekvő, hogy a nemzeti jövedelem dinamikus növelése egyúttal a fogyasztás és a felhalmozás lehetőségeit is javítja. Hemzeii jövsilelem Az ötödik ötéves tervtön* vény a termelőerők fejlesztésében eddig elért eredményeinkre alaoozva öt év alatt a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növelését irányozza elő. (A nemzeti jövedelem tervezett növekedési üteme megegyezik a IV. ötéves terv., előirányzatával, de valamelyest elmarad az előző ötévben elért növekedési ütemtől.) Nemzeti jövedelmünk tervezett növekedési üteme meggyőzően tanúskodik szocialista gazdaságunk fejlődéséről. Igazi értékét akkor látjuk igazán, ha figyelembe vesszük, hogy a felszabadulás előtt Magyar- ország nemzeti jövedelme — a nyugati országok pénzügyi támogatása ellenére is —- mindössze évi 1—2 százalékkal növekedett, sőt egyes években csökkent. (Folytatjuk.) Karvalics iLászló P rr !■ f I m ' l ' r erősödjek o jé hirne* Iffú Gárda alesvség az iskolában — A legjobb szakasz? A Vegyipari Szakközépiskola gárdistáit keresse. A 19 szolnoki Ifjú Gárda alegység közül ők viszik a prímet — vélekedett Bokodi László, az IG városi parancsnoka. — Katonás társaság ... Méghozzá duplán, hisz s zakaszpa rancsnok uk neve is: Katona János. Második éve vezeti az alegységet. — Tavaly még nem volt ilyen jó a „csapat” — mondta. Talán egy kicsit magunkra voltunk hagyva ... Miután azonban bizonyítottuk, hogy tudunk eredményesek lenni — megnyertük a felszabadulási lövészversenyt, a városi szemlét, s élenjáró szakasz lettünk — felfigyelt ránk az iskola vezetősége is. Szeptember óta Szilágyi tanár úr „gondozza” a gárdát, s azóta megkaptuk az egyenruhánkat is. Szilágyi Jenőnek, az iskola igazgatóhelyettesének párfcfeladata, hogy törődjön a szakasszal: — A múlt évben kiharcolt hírnevet öregbíteni kell. Remek kis társaság ez. Fegyelmezettek, pontosak, határozottak. Jó tanulók. A szakasz tanulmányi eredménye jóval magasabb az iskolai átlagnál. Pedig szerintem kevesebb idejük jut a tanulásra, mint másnak ... — Gárdistának lenni — ez KISZ-megbízatás — mondta Ács Lajos, aki tagja a városi parancsnokságnak is. — A parancsnoki értekezleten hallottam, hogy nem mindenhol így van ... — A gárdistáknak éppúgy kell más egyéni feladatokat is vállalnia a KISZ-ben, mint másnak. — Tavaly nálunk is így volt — mondta a pártösszekötő, Botka Lajosné tanárnő. Gondoltunk arra, hogy a gárdisták külön KlSZ-alap- szervezet legyenek — így megszűnik a vállalások miatti vita. Aztán úgy döntöttünk, hogy nem szerencsés összehozni egy „válogatott” alapszervezetet, mert ez a többiek rovására megy. Így maradtunk abban, hogy gárdistának lenni KISZ-feladat, s ezentúl csak az vigyen külön terhet, aki bírja. Kiképzés, díszőrség, versenyek, szemlék — ez tulajdonképpen mind KISZ -munka. Már most készülődnek a tavasd versenyekre.... — Az idei várcei szemlére már elkezdtük az „edzést”. — így a szakaszparancsnok. Jelenleg az elméleti kiképzés, illetve „önkikápzis” folyik. A régebbi gárdisták közül felkészül valaki, és tovább adja az ismereteit. De nemcsak így tanulunk — a városi parancsnokság ígért 6zínes diákat, oktatófilmeket, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolával kötött szocialista szerződés szerint pedig szakemberek is jönnek majd a kiképzési órákra. De nemcsak a szemlére készülnek jó előre. A városi parancsnokság „klubest-pá- lyázatot” hirdetett a szakaszok között. Minden héten másik alegységnek kell gondoskodnia a városi Ifjú Gárda Klub programjáról. A végén értékelik, s díjazzák a klubestek műsorait. — Itt is szeretnénk jól szerepelni — mondta Császár Szilveszter —, hogy a jó hírnév a későbbiekben csak erősödjék. Ezen dolgozunk. „ T. K. L
