Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-06 / 4. szám
J. 1976. január 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP »■ TUDOMÁNY—TECHNIKA Az egész világ Regressziós? Rádiószilveszter Ez az ötvenedik. Vagyis az Ötvenedik rádiós szilveszter. Ez később fontba lesz. De előbb Hofiról, mert már régen — hisz tavaly előtt is — nem a kabaréval, hanem Ho- fival kezdődik a szilveszter. És Hofi mondja, és mi ellenállhatatlanul nevetünk. Gondolkodási idő nincs — ez a műsor címe. Utal arra, hogy a Bimbó utcai KISZ- iskolában, ahonnan közvetítenek, a hallgató bármit kérdezhet — Hofi válaszol. Bobban a poén. Meg néha csak durran. Mert sok az olcsó már-már alpári is közöttük. És van öntetszelgás. Kár érte. Kár, hogy méltán kivívott népszerűségét, így, ilyen eszközökkel akarja megőrizni. Mert nincs szüksége rá. Mert Hofi humora valóban sajátos, egyéni, ha úgy tetszik, páratlan. Csak több arányérzák, önmérséklet kellenek. A mérce... Feltenni, és persze átugrani. * * » A főkabaré, pontosan éjfélig, két és fél óra. Sok minden belefér. Szerencsére a politika is. A műsor keretét a Rádió 50 éves jubileuma adja, több műsorszám egy-egy ismert és kedvelt rádiósorozat karikatúrája. S ez, példák sora bizonyítja, jó ötlet. Annyira jó, hogy felmerül: nem keltett volma-é következetesen az egész szilveszteri műsort erre építeni. Hisz talán az egész kabaré legsikerültebb darabja a Csúcsforgalom, Sas József és Petress István tollából és előadásában, vagy az Öt- szemközt kettesben című jelenet Vitray Tamással és Szilágyi Jánossal. No és a Mit üzen a Rádió?, Kaposy Miklós ötletéből, amely talán a legközóletibb: épp azok sorolják panaszaikat — minisztereik, vezetők, vezérigazgatók — akikhez az „ügy” tartozik. Ez már önmagában te meglep. Az méginkább — s e meglepetés végül is kellemes — hogy mennyi egészséges husnorérzékű vezetőnk van. Vannak persze sablonok is, villámtréíálk, üzemi nóta- fesztivál, vagy épp Tímár György nyelvi játéka, hogy Kazal Lászlóról, aki Peterdi Pál jelenetében — ki tudja hányadszor — ismét egy részeg' jópofát elevenít meg — ám végül is valljuk be: ezeken te jót nevettünk. Említést érdemel még két brilldáns színészi alakítás: Major Tamásé, aki ez esetben egy bohócot formál meg; és Kém Andrásé, aki Verebes Istvánnal együtt írt Taxi című magánszámábam szinte virtuózként bánik hangjával Az elején a műsor politi- kusságát, közéletiségét említve elsősorban mégis két dologra gondoltam. Az egyik: Komlós János szövege. Ö bármiről beszél, szinté mindig politizál. A másik: a Rádió ezt a műsort a csepeli munkásotthonból közvetítette. Ha csupán azt tekintjük, hogy a stáb „kivonult” a munkásikerületbe, erre még nyugodtan mondható: meglehetősen formális a gesztus. Ám, ha a szilveszteri összeállítás egészét nézzük, akkor már jogos a megállapítás: nemcsak „kimentek” a munkások közé, hanem nekik is beszéltek. S az a közönség »vette a lapot”. — teömböczky — Doktor űr, hány ember depressziós Amerikában? — kérdezte meg az L’Express riportere dr. Bertram S. Browntól, az amerikai Lelkiegészségtani Intézet igazgatójától. — Valószínűleg évente 4— 8 millió ember. A komoly esetekre gondolok, amikor a beteg nem képes munkába menni, otthon marad, vagy orvoshoz fordul. Egyes vizsgálatok szerint a felnőtt lakosság 15 százalékánál komoly depressziós tünetek mutatkoznak. — Terjed a depresszió? — Los Angelesben, ahol az utóbbi húsz évben megfigyeléseket végeztünk. a 15—35 éves személyek körében gyakoribb lett, a középkorúaknái azonos arányú maradt a lelki levertség. Az idősebb embereknél egyre gyakrabban állapítunk meg depressziót más betegségek helyett. Például: egy 65—70 éves személy feledékennyé válik, legyengül, vizsgálatra megy. Gyakran agyérelmeszesedést vagy más betegséget állapítanak meg nála, pedig ha egy jó orvos megvizsgálná a tüneteit, az esetek felében depressziót állapítana meg. — A búskomorsáa miatt növekszik az öngyilkosságok száma Amerikában? — Ha megvizsgáljuk az öngyilkosok utolsó néhány hónapjának történetét, megállapíthatjuk, hogy 80 százalékuk teljes bizonysággal lelki bénultságban szenvedett. — Hogyan írná le röviden a depressziót? — A hozzá nem értők gyakran beszélnek depresz- szióról. ha egyszerűen rosszkedvűek, csüggedtek. Ez nagyon gyakori jelenség. Az amerikaiak 30 százaléka szenved időnként a depresz- sziónak ebben a formájában. Az igazi kóros depresszió sokkal komolyabb dolog. A beteg a legegyszerűbb mindennapi tevékenységeket sem képes elvégezni. Még súlyosabb esetben csak ül egy sarokban és néz maga elé — Mit tegyen a búskomorságra hajlamos ember? — Az egyetlen, amit tehet: mielőtt még a levertség bekövetkezik, alakítsa ki magában azt a meggyőződést, hogy állapota nem reménytelen. nem áll tehetetlerfül a betegséggel szemben. De ha a depressziós állapot elhúzódik, legjobb orvoshoz fordulni. — Hogyan segíthetnek a depresszióson családtagjai, barátai? — Ne mondogassák neki, hogy „szedd össze magad”, hiszen arra nem képes. Ha képes lenne, akkor nem lenne kedélybeteg. Szidni sem szabad, mert az csak tovább rontja lelkiállapotát. Ha egy munkatárs például kételkedni kezd munkája értékében, elveszti önbizalmát, dicsérni kell. hogy jól csinált mindent. Akkor talán elgondolkodik. hogy a helyzete nem is reménytelen, mint véli. Az öngyilkosjelöltek legtöbb esetben figyelmeztetik valahogyan rokonaikat, barátaikat. Ezeket a jelzéseket komolyan kell venni és a beteget idegorvoshoz kell küldeni. — Gyakoribb a depresz- szió nőknél, mint férfiaknál? — Igen, a statisztikák szerint a kórházakban és rendelőkben gyógyított lelkibetegek kétharmada része nő. Ez minden korcsoportban így van. Gyakori a depresz- szió a nőknél, akik sohasem dolgoztak és gyermekeik felnövése után fölöslegesnek érzik magukat. Hasonló a helyzet a nyugdíjba menő férfiaknál. — Olyan időket élünk, amelyek hozzájárulnak a levertség érzetének terjedéséhez? — Korunk nagy hatással van az emberek lelki egészségére. Az egyik jellemző vonás az elveszettség. és tehetetlenség növekvő érzése. Sokszor úgy érezzük, „a dolgok kicsúsznak a kezünkből”. A jövő bizonytalanná válik, s az a benyomásunk; a sorsunk cselekedeteinktől függetlenül alakul. A cinizmus és bizalmatlanság terjedése is fontos jelenség. — A munkakörülmények is több feszültséget idéznek elő, mint a múltban? — A munka ma sok szempontból több örömet ad és könnyebb, mint régen. A munkaidő rövidebb, a munka kevésbé egyhangú. Megváltoztak elvtársaink a munkával szemben. Ha a nyolc órai unalmas munkát egyszerűen úgy fogja fel valaki, hogy ebből él és ebből tartja el a családját, akkor könnyen elviseli. De ha örömet sikerélményt, jó emberi kapcsolatokat vár a munkanaptól. akkor ezek elmaradása elégedetlenné és végül esetleg depresszióssá teszi. — Nem kelt korunk túl sok irreális reményt az emberekben? — Kétségtelenül. A televízió. a reklám nemcsak reményeket kelt, hanem propagálja is őket: autó. ház, motorcsónak, külföldi utazás és így tovább. A megvalósulatlan várakozásoktól egyenes út vezet a bénító él- •mény, a szorongás, a feszültség és olykor a depresz- szió felé. — Enyhe depresszió esetében hasznos lehet elmenni a meccsre, vagy kivenni egy hét szabadságot és elutazni? — Évszázados bölcsesség, hogy az enyhe depresszió legjobb orvossága, kizökkenni a hétköznapokból, vagy valami kellemes elfoglaltságot találni. Súlyos depresz- szió esetén azonban csak az orvos segít. Az ivást sem tartom jó gyógyszernek a lelki levertség ellen. A kialakuló alkoholfüggőség rosz- szabb, mint maga a depresszió. Á vitamin megőrzése Ahhoz, hogy a nyár gyümölcsei a konzerválás során megőrizzék C-vitamin- tartalmuk nagy részét, a gyártási technológia jelentős fejlődésére volt szükség. Rájöttek, hogy ha e vitamin huzamosabb ideig levegővel érintkezik, hamar oxidálódik és hatástalan vegyületté alakul át. Ennek elkerülésére a mai folyamatos működésű, zárt rendszerű gépsorokon a nyersanyag a legrövidebb idő alatt halad át, s az üvegeket, a fémdobozokat légszívás mellett — vákuum alatt zárják le. A kísérletek során az is kiderült, hogy a C-vitamin nem kívánatos oxidációját segíti elő a szeletelés, a zúzás vagy a paszírozás során kiszabaduló néhány enzim is. Éppen ezért a vitaminmegóvás érdekében e műveleteket azonnal hőkezelés követi, s az ilyenkor kialakuló ún.' hőfüggöny megbénítja, hatástalanítja az enzimeket. De minthogy a hőmérséklet emelkedése is fo- fokozza a C-vitamin-oxidá- ció sebességét, a gyártási folyamatban viszonylag alacsony hőmérsékleten, vákuum alatt történik a főzés és a sűrítés, továbbá kíméletes a késztermék sterilizálása is. A tudományos alapokon nyugvó, korszerű konzervá- lási technológia segítségével elérhető, hogy a zöldborsó és a zöldbab C-vitamin-tar- talmának kb. 60, a paradicsoménak 70, a savanyúságokénak 75—80 százalékát meg tehet őrizni és a befőttek vitaminvesztesége sem haladja meg a 20 százalékot. A halálos tejösszeférhetetlenség Tragikus pillanatok az anyaság első boldog napján: a bébi tejet szív magába az édesanyjából, aztán furcsa tünetek keletkeznek rajta. Mintha vérmérgezése volna, vagy sárgasága... és nemsokára meghal. Orvos és. szülő tehetetlenül áll ezzel a ' csapással szemben. Ha élve marad a baba, akkor is vagy vak lesz, vagy csecsemőkori májzsugorodást kap. vagy idióta marad. Pedig nem történt más, csak anyatejjel táplálták, a csecsemők legősibb, legtermészetesebb táplálékával. Mi is ez a betegség? — Mindenfajta cukor lebontásához a szervezetnek egv bontó anyagra, enzimre van szüksége. Így a tejcukor lebontásának is megvan a maga sajátos enzimje. Ha egy veleszületett anyagcserezavar következtében ebből az enzimből nagyon kevés van, akkor — amint az újszülött először tejet kap — azt a szervezet nem tudja lebontani. felhalmozódik benne és heveny mérgezettségi állapot jön létre. Öröklött anyagcserezavar — tehát a genetika körébe tartozik ez a megbetegedés is. A neve: tejérzékenység. A feladat nyilvánvaló volt: fel kell deríteni, hogy a terhes anyák közül kinek a szervezetéből hiányzik ez a fontos enzim, s az ilyen nőnek a terhesség alatt teljesen kiiktatni az étrendjéből a cukrot. Ha a kisgyermek sohasem kap anyatejet, illetve tejet, akkor éop olyan egészséges ember lesz. mint más. Sőt, az apa szervezetét is fontos ilyen célból megvizsgálni! De hogyan, amikor a tej érzékenység keletkezésében szerepet játszó enzimet eddig nem tudták biokémiailag azonosítani. Ez- idáig tehát lábhoz tett fegyverrel állt az orvostudomány. Csak ha a csecsemőnek már ilyen tünetei voltak, akkor terhelték meg tejcukorral, rendszerint azonban későn. Ezt a tudományos problémát oldja meg egy nemzet- köri kutatócsoport. A szombathelyi kórház és vérellátó alközpont már régebben kapcsolatban áll a grázi. és a Nürnberg melletti erlangeni gyermekklinikával. Ennek keretében a szombathelyiek háromezer ember enrimak- tivitását és további ezer véradó génfrekvenciáját határozták meg. A magyar beteganyagot aztán Grázban és Erlangenben vizsgálják tovább — vérszállítmányok révén. Két év óta tehát vért szállítanak át a határon Grázba. ahonnan futár továbbítja azt Erlangenbe. A három ország kutatóiból álló csoport kimutatta, hogy csak körülbelül minden 34—40 ezer lakosra jut egy tejösszeíérhetetlenség. s ennek már ismerik az enzimjét. Így megindulhat az első tudományosan megalapozott genetikai tanácsadás: a terhesség alatt mindkét szülőt eredményesen tudják már megvizsgálni, s az öröklött tej-összeférhetetlenséget idejében megtudni. F. D. Foprvoslás - hipnáiissa! Egy müncheni fogorvos az injekcióval való érzéstelenítés helyett hipnózis útján mentesíti a fájdalomtól a fog-kezelésre hozzá fordulókat. A fogorvos még szájsebészeti műtéteket is végez a mély hipnózis állapotába juttatott betegeken. Különös fontosságú a hipnózissal való Jogkezelés olyan esetben, amikor a páciens gyógyszer-érzékenység miatt nem kaphat érzástelenítőket, fájdalomcsillapítókat. A hipnózis teljesen veszélytelen, ártalmatlan, ha szakavatott orvos végzi. Rendszerint a tekintet rögzítő (fixációs) és a beszéddel ható (verbális) módszer egyesítésével hajtják végre a hipnózist. A csendes, kissé elhomályosított szobában ellazult Izmokkal fekvő páciens fejét jól hátrahajtja, tekintetét pedig egy pontra szögezi. Közben bálik, monoton, elernyedésre, szendergőire buzdító szavakat, mondatokat hall és rendsze- • ránt miár az első, vagy a második kísérletre „megadja magát”, hipnotikus álomba merül. A hipnózissal való gyógykezelés ma már meglehetősen elterjedt. Az elmegyógyászatiban elsősorban a különböző neurózisoknál, pszichopátiánál, hisztériánál kerül sor az alkalmazására. Az időleges érgörcsön alapuló fejfájást (migrént) is eredményesen gyógyítják hipnózissal. Jó eredményeket érnek el a különféle szorongások, félelemérzések hipnózissal való kezelésében is. Egészségünk e'si száma ellensége: a tüzeli cÉerlepsziis Közismert, hogy a helyes táplálkozásnak az egészség megfelelő biztosításában nagyon fontos szerepe van és lesz a jövőben is. Az orvosok szerint lényeges kérdés, hogy táplálékszükségletünk és táplálékfelvételünk egyensúlyban legyen. A technikai fejlődés azonban sok vonatkozásban akadályozza ezt a helyes arányt, főleg a cukorfogyasztás esetében. Az Egészségügyi Világ- szervezet érdekes jelentést tett közzé Géniben, amelyben a túlzott édességfogyasztás káros élettani következményeiről tájékoztatja az emberiséget. A Világszervezet hivatalos adatai szerint a kóros elhízás a Főid lakosságának 25—40 százalékát sújtja, és a halálesetek 55 százalékának oka szív- és érrendszeri eredetű betegség. Sajnos a szívinfarktus, az agyvérzés, a vérfceringási zavarok egyre jobban érintik a fiatalabb korosztályokat is. Egy nemzetközi felmérés megállapítja, hogy a világ összlakosságának 2—8 százaléka szenved cukorbajban. Az érelmeszesedés ma már sakkal több embert fenyeget, mint mondjuk harminc évvel ezelőtt. A fejlett ipari államokban, ahol a lakosság túl jól táplálkozik, nagyon sok a cukorbeteg: az összlakosság 1—3 százaléka áll ismert cukorbetegsége miatt kezelés alatt, de ezeken kívül még legalább 1 százaléka beteg, de nem tud errőL Figyelemreméltó, hogy további 10 százalék lappangd cukorkáiban szenved. Az Egészségügyi Világszervezet kutatói szerint a helytelen táplálkozás még hozzájárd a fogszuvasodás, valamint a különféle neurózisuk kialakulásához is. A Világszervezet szakértőinek Angliában folytatott vizsgálatai azt mutatják. hogy az utóbbi évszázadban a lakosság egy fóré jutó cukorfogyasztása az évi két kilóról 55 kilóra nőtt! Ezzel párhuzamosan növekedett az elhízottak, s így az érel- meszesedásben szenvedő vagy szívinfarktust szenvedett betegek száma. Amerikában jelenleg a lakosság száz százalékkal több édességet fogyaszt, mint hetven évvel korábban. Az NSZK-ban például a másodke világháború előtti években, a rocsz gazdasági viszonyok miatt legalább 8—10-szar kevesebb volt a cukorbeteg, mint napjainkban. Az Egészségügyi Világ- szervezet tanulmánya megállapítja, hogy a fokozott cukorfagyasztás az előbb elmondottakon kívül más zavart is okozhat a szervezet működéaében: elszegényíti a szervezet Bj-vitamin-tar- tc.lékát, amelynek következménye, hogy az agy csökkentett mértékben kénes alkalmazkodni a modorra étet követelményeihez. Az egyén zakte ltoknak érzi magit, ami szí mos esetben neurózist idézhet elő. Nagyon fontos és szükség- szerű tehát, hogy heteesen, tudományosan 13p! 'Ikozzék az emberiség, a megbetegedések elkerülése céljából. Éppen ezért a Világszervezet kutatói a nani 1500, 2000, 2500, 3000, 3500 kalória szükséglet esetében a napi teljes cukoradagot — beleértve a kávéval, szörpökkel és egyéb édes italokkal magunkhoz vett mennyiséget — a következőképpen javasolják: 35, 46, 58, 70 és 75 gramm cukorfogyasztását felnőtteknek, míg gyermekeknek 1—3 év között 25 grammot, 4—6 év között 30 grammot, 7—9 év között 40 grammot, 10—12 év között 50 grammot, 13—20 év kő- »ott 70 grammot naposste.
