Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

J. 1976. január 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP »■ TUDOMÁNY—TECHNIKA Az egész világ Regressziós? Rádiószilveszter Ez az ötvenedik. Vagyis az Ötvenedik rádiós szilveszter. Ez később fontba lesz. De előbb Hofiról, mert már ré­gen — hisz tavaly előtt is — nem a kabaréval, hanem Ho- fival kezdődik a szilveszter. És Hofi mondja, és mi el­lenállhatatlanul nevetünk. Gondolkodási idő nincs — ez a műsor címe. Utal arra, hogy a Bimbó utcai KISZ- iskolában, ahonnan közvetí­tenek, a hallgató bármit kérdezhet — Hofi válaszol. Bobban a poén. Meg néha csak durran. Mert sok az olcsó már-már alpári is kö­zöttük. És van öntetszelgás. Kár érte. Kár, hogy mél­tán kivívott népszerűségét, így, ilyen eszközökkel akar­ja megőrizni. Mert nincs szüksége rá. Mert Hofi hu­mora valóban sajátos, egyé­ni, ha úgy tetszik, páratlan. Csak több arányérzák, ön­mérséklet kellenek. A mérce... Feltenni, és persze átugrani. * * » A főkabaré, pontosan éj­félig, két és fél óra. Sok min­den belefér. Szerencsére a politika is. A műsor keretét a Rádió 50 éves jubileuma adja, több műsorszám egy-egy ismert és kedvelt rádiósorozat kari­katúrája. S ez, példák sora bizonyítja, jó ötlet. Annyira jó, hogy felmerül: nem kel­tett volma-é következetesen az egész szilveszteri műsort erre építeni. Hisz talán az egész kaba­ré legsikerültebb darabja a Csúcsforgalom, Sas József és Petress István tollából és előadásában, vagy az Öt- szemközt kettesben című je­lenet Vitray Tamással és Szilágyi Jánossal. No és a Mit üzen a Rádió?, Kaposy Miklós ötletéből, amely talán a legközóletibb: épp azok so­rolják panaszaikat — mi­nisztereik, vezetők, vezérigaz­gatók — akikhez az „ügy” tartozik. Ez már önmagában te meglep. Az méginkább — s e meglepetés végül is kel­lemes — hogy mennyi egész­séges husnorérzékű vezetőnk van. Vannak persze sablonok is, villámtréíálk, üzemi nóta- fesztivál, vagy épp Tímár György nyelvi játéka, hogy Kazal Lászlóról, aki Peterdi Pál jelenetében — ki tudja há­nyadszor — ismét egy részeg' jópofát elevenít meg — ám végül is valljuk be: ezeken te jót nevettünk. Említést érdemel még két brilldáns színészi alakítás: Major Ta­másé, aki ez esetben egy bohócot formál meg; és Kém Andrásé, aki Verebes Istvánnal együtt írt Taxi cí­mű magánszámábam szinte virtuózként bánik hangjával Az elején a műsor politi- kusságát, közéletiségét em­lítve elsősorban mégis két dologra gondoltam. Az egyik: Komlós János szövege. Ö bármiről beszél, szinté min­dig politizál. A másik: a Rádió ezt a műsort a csepe­li munkásotthonból közvetí­tette. Ha csupán azt tekint­jük, hogy a stáb „kivonult” a munkásikerületbe, erre még nyugodtan mondható: meg­lehetősen formális a gesztus. Ám, ha a szilveszteri össze­állítás egészét nézzük, akkor már jogos a megállapítás: nemcsak „kimentek” a mun­kások közé, hanem nekik is beszéltek. S az a közönség »vette a lapot”. — teömböczky — Doktor űr, hány em­ber depressziós Ameriká­ban? — kérdezte meg az L’Express riportere dr. Bert­ram S. Browntól, az ame­rikai Lelkiegészségtani In­tézet igazgatójától. — Valószínűleg évente 4— 8 millió ember. A komoly esetekre gondolok, amikor a beteg nem képes munkába menni, otthon marad, vagy orvoshoz fordul. Egyes vizs­gálatok szerint a felnőtt la­kosság 15 százalékánál ko­moly depressziós tünetek mutatkoznak. — Terjed a depresszió? — Los Angelesben, ahol az utóbbi húsz évben meg­figyeléseket végeztünk. a 15—35 éves személyek köré­ben gyakoribb lett, a közép­korúaknái azonos arányú maradt a lelki levertség. Az idősebb embereknél egyre gyakrabban állapítunk meg depressziót más betegségek helyett. Például: egy 65—70 éves személy feledékennyé válik, legyengül, vizsgálatra megy. Gyakran agyérelme­szesedést vagy más betegsé­get állapítanak meg nála, pedig ha egy jó orvos meg­vizsgálná a tüneteit, az ese­tek felében depressziót álla­pítana meg. — A búskomorsáa miatt növekszik az öngyilkossá­gok száma Amerikában? — Ha megvizsgáljuk az öngyilkosok utolsó néhány hónapjának történetét, meg­állapíthatjuk, hogy 80 szá­zalékuk teljes bizonysággal lelki bénultságban szenve­dett. — Hogyan írná le rövi­den a depressziót? — A hozzá nem értők gyakran beszélnek depresz- szióról. ha egyszerűen rossz­kedvűek, csüggedtek. Ez na­gyon gyakori jelenség. Az amerikaiak 30 százaléka szenved időnként a depresz- sziónak ebben a formájában. Az igazi kóros depresszió sokkal komolyabb dolog. A beteg a legegyszerűbb min­dennapi tevékenységeket sem képes elvégezni. Még súlyo­sabb esetben csak ül egy sarokban és néz maga elé — Mit tegyen a búsko­morságra hajlamos ember? — Az egyetlen, amit te­het: mielőtt még a levertség bekövetkezik, alakítsa ki ma­gában azt a meggyőződést, hogy állapota nem remény­telen. nem áll tehetetlerfül a betegséggel szemben. De ha a depressziós állapot elhú­zódik, legjobb orvoshoz for­dulni. — Hogyan segíthetnek a depresszióson családtagjai, barátai? — Ne mondogassák neki, hogy „szedd össze magad”, hiszen arra nem képes. Ha képes lenne, akkor nem len­ne kedélybeteg. Szidni sem szabad, mert az csak tovább rontja lelkiállapotát. Ha egy munkatárs például kételked­ni kezd munkája értékében, elveszti önbizalmát, dicsérni kell. hogy jól csinált min­dent. Akkor talán elgondol­kodik. hogy a helyzete nem is reménytelen, mint véli. Az öngyilkosjelöltek legtöbb esetben figyelmeztetik va­lahogyan rokonaikat, bará­taikat. Ezeket a jelzéseket komolyan kell venni és a beteget idegorvoshoz kell küldeni. — Gyakoribb a depresz- szió nőknél, mint férfiak­nál? — Igen, a statisztikák sze­rint a kórházakban és ren­delőkben gyógyított lelkibe­tegek kétharmada része nő. Ez minden korcsoportban így van. Gyakori a depresz- szió a nőknél, akik sohasem dolgoztak és gyermekeik fel­növése után fölöslegesnek érzik magukat. Hasonló a helyzet a nyugdíjba menő férfiaknál. — Olyan időket élünk, amelyek hozzájárulnak a levertség érzetének terje­déséhez? — Korunk nagy hatással van az emberek lelki egész­ségére. Az egyik jellemző vonás az elveszettség. és te­hetetlenség növekvő érzése. Sokszor úgy érezzük, „a dol­gok kicsúsznak a kezünk­ből”. A jövő bizonytalanná válik, s az a benyomásunk; a sorsunk cselekedeteinktől függetlenül alakul. A ciniz­mus és bizalmatlanság ter­jedése is fontos jelenség. — A munkakörülmé­nyek is több feszültséget idéznek elő, mint a múlt­ban? — A munka ma sok szem­pontból több örömet ad és könnyebb, mint régen. A munkaidő rövidebb, a mun­ka kevésbé egyhangú. Meg­változtak elvtársaink a mun­kával szemben. Ha a nyolc órai unalmas munkát egy­szerűen úgy fogja fel vala­ki, hogy ebből él és ebből tartja el a családját, akkor könnyen elviseli. De ha örö­met sikerélményt, jó embe­ri kapcsolatokat vár a mun­kanaptól. akkor ezek elma­radása elégedetlenné és vé­gül esetleg depresszióssá te­szi. — Nem kelt korunk túl sok irreális reményt az emberekben? — Kétségtelenül. A televí­zió. a reklám nemcsak re­ményeket kelt, hanem pro­pagálja is őket: autó. ház, motorcsónak, külföldi utazás és így tovább. A megvalósu­latlan várakozásoktól egye­nes út vezet a bénító él- •mény, a szorongás, a fe­szültség és olykor a depresz- szió felé. — Enyhe depresszió ese­tében hasznos lehet el­menni a meccsre, vagy ki­venni egy hét szabadságot és elutazni? — Évszázados bölcsesség, hogy az enyhe depresszió legjobb orvossága, kizökken­ni a hétköznapokból, vagy valami kellemes elfoglaltsá­got találni. Súlyos depresz- szió esetén azonban csak az orvos segít. Az ivást sem tartom jó gyógyszernek a lelki levertség ellen. A ki­alakuló alkoholfüggőség rosz- szabb, mint maga a dep­resszió. Á vitamin megőrzése Ahhoz, hogy a nyár gyü­mölcsei a konzerválás so­rán megőrizzék C-vitamin- tartalmuk nagy részét, a gyártási technológia jelentős fejlődésére volt szükség. Rá­jöttek, hogy ha e vitamin huzamosabb ideig levegővel érintkezik, hamar oxidáló­dik és hatástalan vegyületté alakul át. Ennek elkerülésé­re a mai folyamatos műkö­désű, zárt rendszerű gépso­rokon a nyersanyag a leg­rövidebb idő alatt halad át, s az üvegeket, a fémdobozo­kat légszívás mellett — vá­kuum alatt zárják le. A kísérletek során az is kiderült, hogy a C-vitamin nem kívánatos oxidációját segíti elő a szeletelés, a zú­zás vagy a paszírozás során kiszabaduló néhány enzim is. Éppen ezért a vitamin­megóvás érdekében e mű­veleteket azonnal hőkezelés követi, s az ilyenkor kiala­kuló ún.' hőfüggöny megbé­nítja, hatástalanítja az enzi­meket. De minthogy a hő­mérséklet emelkedése is fo- fokozza a C-vitamin-oxidá- ció sebességét, a gyártási folyamatban viszonylag ala­csony hőmérsékleten, vá­kuum alatt történik a főzés és a sűrítés, továbbá kímé­letes a késztermék sterilizá­lása is. A tudományos alapokon nyugvó, korszerű konzervá- lási technológia segítségével elérhető, hogy a zöldborsó és a zöldbab C-vitamin-tar- talmának kb. 60, a paradi­csoménak 70, a savanyúsá­gokénak 75—80 százalékát meg tehet őrizni és a befőt­tek vitaminvesztesége sem haladja meg a 20 százalékot. A halálos tejösszeférhetetlenség Tragikus pillanatok az anyaság első boldog napján: a bébi tejet szív magába az édesanyjából, aztán furcsa tünetek keletkeznek rajta. Mintha vérmérgezése volna, vagy sárgasága... és nem­sokára meghal. Orvos és. szülő tehetetlenül áll ezzel a ' csapással szemben. Ha élve marad a baba, akkor is vagy vak lesz, vagy csecsemőkori májzsugorodást kap. vagy idióta marad. Pedig nem tör­tént más, csak anyatejjel táplálták, a csecsemők leg­ősibb, legtermészetesebb táp­lálékával. Mi is ez a betegség? — Mindenfajta cukor lebontásá­hoz a szervezetnek egv bon­tó anyagra, enzimre van szük­sége. Így a tejcukor lebontá­sának is megvan a maga sajátos enzimje. Ha egy ve­leszületett anyagcserezavar következtében ebből az en­zimből nagyon kevés van, akkor — amint az újszülött először tejet kap — azt a szervezet nem tudja lebon­tani. felhalmozódik benne és heveny mérgezettségi állapot jön létre. Öröklött anyag­cserezavar — tehát a gene­tika körébe tartozik ez a megbetegedés is. A neve: tejérzékenység. A feladat nyilvánvaló volt: fel kell deríteni, hogy a terhes anyák közül kinek a szervezetéből hiányzik ez a fontos enzim, s az ilyen nőnek a terhesség alatt tel­jesen kiiktatni az étrendjé­ből a cukrot. Ha a kisgyer­mek sohasem kap anyatejet, illetve tejet, akkor éop olyan egészséges ember lesz. mint más. Sőt, az apa szerveze­tét is fontos ilyen célból megvizsgálni! De hogyan, amikor a tej érzékenység ke­letkezésében szerepet játszó enzimet eddig nem tudták biokémiailag azonosítani. Ez- idáig tehát lábhoz tett fegy­verrel állt az orvostudomány. Csak ha a csecsemőnek már ilyen tünetei voltak, akkor terhelték meg tejcukorral, rendszerint azonban későn. Ezt a tudományos problé­mát oldja meg egy nemzet- köri kutatócsoport. A szom­bathelyi kórház és vérellátó alközpont már régebben kap­csolatban áll a grázi. és a Nürnberg melletti erlangeni gyermekklinikával. Ennek keretében a szombathelyiek háromezer ember enrimak- tivitását és további ezer vér­adó génfrekvenciáját hatá­rozták meg. A magyar be­teganyagot aztán Grázban és Erlangenben vizsgálják to­vább — vérszállítmányok ré­vén. Két év óta tehát vért szállítanak át a határon Grázba. ahonnan futár to­vábbítja azt Erlangenbe. A három ország kutatói­ból álló csoport kimutatta, hogy csak körülbelül min­den 34—40 ezer lakosra jut egy tejösszeíérhetetlenség. s ennek már ismerik az en­zimjét. Így megindulhat az első tudományosan megala­pozott genetikai tanácsadás: a terhesség alatt mindkét szülőt eredményesen tudják már megvizsgálni, s az örök­lött tej-összeférhetetlenséget idejében megtudni. F. D. Foprvoslás - hipnáiissa! Egy müncheni fogorvos az injekcióval való érzéstelení­tés helyett hipnózis útján mentesíti a fájdalomtól a fog-kezelésre hozzá forduló­kat. A fogorvos még szájse­bészeti műtéteket is végez a mély hipnózis állapotába juttatott betegeken. Külö­nös fontosságú a hipnózissal való Jogkezelés olyan eset­ben, amikor a páciens gyógyszer-érzékenység miatt nem kaphat érzástelenítőket, fájdalomcsillapítókat. A hipnózis teljesen ve­szélytelen, ártalmatlan, ha szakavatott orvos végzi. Rendszerint a tekintet rögzí­tő (fixációs) és a beszéddel ható (verbális) módszer egyesítésével hajtják vég­re a hipnózist. A csendes, kissé elhomályosított szobá­ban ellazult Izmokkal fekvő páciens fejét jól hátrahajt­ja, tekintetét pedig egy pont­ra szögezi. Közben bálik, mo­noton, elernyedésre, szen­dergőire buzdító szavakat, mondatokat hall és rendsze- • ránt miár az első, vagy a második kísérletre „megadja magát”, hipnotikus álomba merül. A hipnózissal való gyógy­kezelés ma már meglehető­sen elterjedt. Az elmegyó­gyászatiban elsősorban a kü­lönböző neurózisoknál, pszi­chopátiánál, hisztériánál ke­rül sor az alkalmazására. Az időleges érgörcsön ala­puló fejfájást (migrént) is eredményesen gyógyítják hipnózissal. Jó eredménye­ket érnek el a különféle szo­rongások, félelemérzések hip­nózissal való kezelésében is. Egészségünk e'si száma ellensége: a tüzeli cÉerlepsziis Közismert, hogy a helyes táplálkozásnak az egészség megfelelő biztosításában na­gyon fontos szerepe van és lesz a jövőben is. Az orvosok szerint lé­nyeges kérdés, hogy táp­lálékszükségletünk és táplálékfelvételünk egyensúlyban legyen. A technikai fejlődés azon­ban sok vonatkozásban aka­dályozza ezt a helyes arányt, főleg a cukorfogyasztás ese­tében. Az Egészségügyi Világ- szervezet érdekes jelentést tett közzé Géniben, amely­ben a túlzott édességfo­gyasztás káros élettani kö­vetkezményeiről tájékoz­tatja az emberiséget. A Vi­lágszervezet hivatalos adatai szerint a kóros elhízás a Főid lakosságának 25—40 százalékát sújtja, és a ha­lálesetek 55 százalékának oka szív- és érrendszeri eredetű betegség. Sajnos a szívinfarktus, az agyvérzés, a vérfceringási zavarok egy­re jobban érintik a fiatalabb korosztályokat is. Egy nem­zetközi felmérés megállapít­ja, hogy a világ összlakossá­gának 2—8 százaléka szen­ved cukorbajban. Az érel­meszesedés ma már sakkal több embert fenyeget, mint mondjuk harminc évvel ez­előtt. A fejlett ipari álla­mokban, ahol a lakosság túl jól táplálkozik, nagyon sok a cukorbeteg: az összlakos­ság 1—3 százaléka áll is­mert cukorbetegsége miatt kezelés alatt, de ezeken kí­vül még legalább 1 százalé­ka beteg, de nem tud errőL Figyelemreméltó, hogy to­vábbi 10 százalék lappangd cukorkáiban szenved. Az Egészségügyi Világszerve­zet kutatói szerint a helyte­len táplálkozás még hozzá­járd a fogszuvasodás, va­lamint a különféle neurózi­suk kialakulásához is. A Világszervezet szakér­tőinek Angliában folytatott vizsgálatai azt mutatják. hogy az utóbbi évszázadban a lakosság egy fóré jutó cu­korfogyasztása az évi két kilóról 55 kilóra nőtt! Ezzel párhuzamosan növekedett az elhízottak, s így az érel- meszesedásben szenvedő vagy szívinfarktust szenve­dett betegek száma. Ameri­kában jelenleg a lakosság száz százalékkal több édes­séget fogyaszt, mint hetven évvel korábban. Az NSZK-ban például a másodke világháború előtti években, a rocsz gazdasági viszonyok miatt legalább 8—10-szar kevesebb volt a cukorbeteg, mint napjaink­ban. Az Egészségügyi Világ- szervezet tanulmánya meg­állapítja, hogy a fokozott cukorfagyasztás az előbb el­mondottakon kívül más za­vart is okozhat a szervezet működéaében: elszegényíti a szervezet Bj-vitamin-tar- tc.lékát, amelynek következ­ménye, hogy az agy csök­kentett mértékben kénes al­kalmazkodni a modorra étet követelményeihez. Az egyén zakte ltoknak érzi magit, ami szí mos esetben neuró­zist idézhet elő. Nagyon fontos és szükség- szerű tehát, hogy heteesen, tudomá­nyosan 13p! 'Ikozzék az emberiség, a megbetege­dések elkerülése céljá­ból. Éppen ezért a Világszerve­zet kutatói a nani 1500, 2000, 2500, 3000, 3500 kalória szükséglet esetében a napi teljes cukoradagot — bele­értve a kávéval, szörpökkel és egyéb édes italokkal ma­gunkhoz vett mennyiséget — a következőképpen javasol­ják: 35, 46, 58, 70 és 75 gramm cukorfogyasztását felnőtteknek, míg gyerme­keknek 1—3 év között 25 grammot, 4—6 év között 30 grammot, 7—9 év között 40 grammot, 10—12 év között 50 grammot, 13—20 év kő- »ott 70 grammot naposste.

Next

/
Thumbnails
Contents