Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-27 / 22. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. január 27. u I0HAPESW Kossuth rádió, New York— Meglepő a szótársítás, s valóban, ahogy a rádióúj­ság írja, kevesen tudtuk ed­dig, hogy egyszer New York­ban is működött egy „Kos­suth rádió”. Mégpedig a má­sodik világháború utolsó idő­szakában (1944 végétől) s nem sokkal a háború befe­jezése után meg is szűnt Már csak azért is dicsére­tes Horn Emil és Kerekes István vállalkozása, mert felfedezték nekünk e rádió történetét Műsorukban a Miamiból nemrég hazaláto­gató Präger Jenő emlékszik vissza azokra az évekre, be­szél arról, hogyan próbálta a new yorki Kossuth ' rádió az amerikai magyarokat in­formálni, ha úgy tetszik né­zeteiket is formálni. Az egykori műsort a hatá­rozottan antifasiszta, Hitler- ellenes politikai elkötelezett­ség jellemezte, a háború után pedig — míg csak meg nem szűnt — az új, demok­ratikus Magyarország építé­séről adott hírt a hazától tá­vol élőknek. A műsor, nagyon szeren­csésen nemcsak e visszaem­lékezésből idézi fel az egy­kori Kossuth' rádiót, hanem néhány történetről is szó esik, közöttük arról, hogyan került kapcsolatba maga Bartók Béla ezzel a rádió­val. Illusztrációként pedig eredeti felvételről — s ez már magában is rádiós cse­mege — hallhatjuk Bartók Béla zongorajátékát és be­ajánló szavait: amerikai gye­rekeknek állított össze a ma­gyar népzene elemeire épülő zongoraműsort. Az adással kapcsolatban még egy dologról érdemes említést tenni. A riporter, aki minden bántó felhang nélkül segít megkeresni be­szélgető partnerének a meg­felelő szavakat, szinte példát ad arra, hogyan lehet mind­ezt jó ízléssel tenni. Sőt, eb­ben az esetben, épp így vá­lik a riport „kérdezz-fele- lek” helyett valóban beszél­getéssé. Szavakban — játékról TUDOMÁNY—TECHNIKA Az ember és a hideg Régi tapasztalat, hogy a nedves, hideg téli évszakban több a náthás, tüdőgyuliladá- sos, ízületi bántalomban Szenvedő ember, mint nyá­ron. Alig vitatható, hogy a felsorolt betegségeknek köze van a nyálkahártyák vagy egyes testrészek lehűléséhez. Az elmúlt években azonban angol kutatók kétséget kizá­ró módon bebizonyították, hogy az egész test és a nyál­kahártyák lehűlése egymagá­ban még nem okoz náthát, mert ehhez vírusok jelenléte is szükséges. Azt is igazolták , viszont, hogy vírusok jelenlétében a nyálkahártyák és az egész szervezet lehűlése kedvez a vírusfertőzés, illetve a nátha létrejöttének. Valószínűleg ugyanis hidegben csökken a nyálkahártyák vérellátása, és ezért a légutakat védő nyák- rétegben kevesebb a védő­anyag és a nyálkahártya sejt­jeiben levő anyagok is káro­sodnak, ami elősegíti a mik­roorganizmusok szaporodá­sát. Régi tapasztalat az is, hogy az állandóan szabadban tar­tózkodó, tehát hideghez szo­kott, edzett emberek kevésbé hajlamosak fertőződésre, mint az elpuhuJtak, állandó­an szobában tartózkodóak. Mindmáig ismeretlen azon­ban, hogy a hideghez való hozzászokás során milyen ké­miai és élettani változások következnek be a légutakban, amelyek fokozzák a mikroor­ganizmusokkal szembeni vé­dekezést. A lehűlés veszélyei A náthán kívül még más kellemetlenségek is érhetik a lehűlt embert. Sokan tapasz­talhatták már, hogy egy-egy váratlan, hirtelen lehűlés fel- lobbantja az addig nyugvó­félben levő hörghurutot, szív-, izom-, vese- vagy ízü­leti gyulladást Mindezek a -kellemetlenségek már vi­szonylag kisebb lehűlés ese­tén is bekövetkezhetnék. Kü­lönösen érzékenyek a lehű­léssel szembeit az újszülöttek és a kisgyermekek. Ennek a fokozott érzékenységnek ket­tős oka van, részben még nem alakult ki a hőszabályo­zó berendezés, részben pedig a csecsemő és a kisgyermek testének a hőleadó felülete aránytalanul nagy testének a tömegéhez képest. Ezért kell a kicsinyeket, az idült hörg­hurutban, krónikus szív­izom-, vese- vagy ízületi gyulladásban szenvedőket fo­kozottan óvni a hűléstől. Ezekben a betegségekben szenvedőket nem célszerű foglalkozásuk közben kitenni az időjárás viszontagságai­nak, ahol eső és hideg miatt a lehűlés veszélyének ki le­hetnek szolgáltatva. Különös figyelemmel kell lenni a ru­házatukra. A fagyártalom Az ember életét még nem fenyegeti veszély, ha csak kö­rülírt testfelülete hűl le. A sebészetben a bőr körülírt fagyasztását például még ma is használják érzéstelenítés- v re. Az egyes testrészek tar­tós lehűlését az úgynevezett fagyártalom követi. A fagy- ártalom — népies nevén fa­gyás — fokozatokban jelent­kezik. A lehűlés fokától és tartalmától függően a fagyás- nak három fokozata különít­hető el. Elsőfokú fagyártadam ese­tében a lehűlt szövet feletti bőr élénkvörös, vagy a tágult viszerek miatt márványozot­ton lilás színezetű. A hűlés ilyenkor csak az érrendszer­re fejtett 3d hatást, ami las­sú felmelegedés esetén telje­sen megszűnik. A másodfokú fagyásikor az érkárosodás olyan mértékű, hogy a haj­szálerek átjárhatósága erősen megnő, bőven lép ki vérsavó a hajszálerekből a szövetek közé, de elsősorban a bőr fel­hámja és az alatta levő ir­haréteg között annyi folya­dék gyűlik meg, hogy a fel­hámot hólyag alakjában ki­emeli. Ez az állapot lénye­gében azonos az égési hólya­gokkal. A másodfokú fagyás tehát arról ismerhető fel, hogy lassú, egyenletes fel­melegítés után a bőrön vize­nyős duzzadás és hólyagkép- ződés látható. A harmadfokú fagyás akkor következik be, ha a végtag szövetei jóval 0 C fok alá hűlnek, amikor a sejtekben keletkező jég­kristályok teljesen tönkrete­szik a sejteket, ereket és ide­geket egyaránt. A végtag ilyenkor teljesen elhalhat, ami felmelegítés után elfeke- tedésben, majd gangrénákép- ződésben nyilvánul meg. A gangréna az elhalt szövet le- lökődését követő jelenség A mélyhűtött élelmiszerek Üjabban, amióta az élelmi - szeripariban egyire elterjed­tebbek a mélyhűtött készít­mények, elvétve előfordulnak száj. illetve az emésztőcsa­torna fagyásai is. Óvatlan gyermekek néha heves gyo- morgörcsöt, hasmenést, hány­ingert, sőt eszméié tévesztéssel járó vémyomászuhanást szenvedhetnek, ha hirtelen mélyhűtött és előzőleg fed nem melegített gyümölcsöt nyelnek le. Ezért kell fo­gyasztás előtt a mélyhűtött ételeket valamelyest felmele­gíteni. Igazságtalanok lennénk azonban a hideggel szemben, ha csak az ártalmairól ten­nénk említést. A fagyasztás vagy a mély hűtés az ételkon- zerválásnak egyik leggyak­rabban használt módszere. A Hűtés' így közvetve az egész­séges táplálkozás révén szol­gálja az embert. A friss víz, a reggelenként! csapvízzel való tussolás a vérkeringés felgyorsításával, edző hatásá­val közvetlenül is frissíti, egészségesebbé teszi az em­bert. Gyorsítja a sebek gyógyulását, uiveli a ternéskuzanut Modern „életelexír”— szénhumidokból Az antibiotikumokéhoz ha­sonló karriert csinált az utóbbi két évtizedben egy barnaszénből nyerhető anyag, az úgynevezett humidanyag. Ezt a növényi és állati szer­vezetekből képződő, s a szén­be keletkezése során beépülő szerves vegyületet sokféle módon vizsgálták és alkal­mazták a gyakorlati termé­szettudományok legkülönfé­lébb ágazatában. A tudósok közül kezdetben sokan afféle univerzális „csodaszernek” tartották a szénhumidokat, s a számos próbálkozás és kí­sérlet után lényegében csak napjainkban tisztázódtak e sok tekintetben valóban „ti­tokzatos” anyag alkalmazásá­nak lehetőségei és korlátái. Volt olyan külföldi kutató, aki a sertések zsírszalonná­ján próbálta kimutatni e ve- gyület kedvező hatását: a malacokat meghatározott sá­vokban bekente huminsawal és amikor az állatok meghíz­tak, állítása szerint a „kezelt” felületek alatt kétszer vasta­gabb zsírpárna fejlődött. Má­sok a rákellenes gyógyszer alapanyagát vélték megtalál­ni a humidvegyületekben; ezeknek a kísérleteknek eredményét azonban majd csak a távolabbi jövő dönti el. Hazánkban 1970. óta vé­geznek kísérleteket a barna­szénből előállított humusz- anyagokkal. Ezek a próbál­kozások egyértelműen bizo­nyították, hogy bár a humid- anyagok nem csodaszerek, mégis rendkívül értékes tu­lajdonságokkal rendelkeznek. A humid-koncentrátumok például 20—30 százalékkal növelik a növények termés­hozamát és talajjavításra is kiválóan alkalmasak. Különösen előnyösen gyorsítja a paprika és a „ paradicsom érésidejét. Általános tapasztalat, hogy • az ezzel kezelt paradicsom­ból a primőridőszakban (jú­niusig bezáróan) két-három­szoros mennyiséget takarít­hatnak be. A Csányi Állami Gazdaság tavaly nyolc nap­pal korábban küldhette piac­ra a paradicsomot a humusz érlelésgyorsító hatására a több hektáros termőterület­ről. Beigazolódott, hogy a szén humuszanyagával per­metezett kukorica- és lucer- natáhlákról is nagyobb ter­mést takarítanak be. A sokarcú szénhumusz más területeken is jól vizsgázott. Az Állatorvosi Egyetem irá­nyításával végzett 'kísérletek arra utalnak, hogy az új ada­lékanyag felhasználható a baromfi takarmánykoncent­rátumok mikroelemekkel va­ló dúsítására is. A gyógyá­szatban kitűnő alap- és ható­anyagként jöhet számításba a humusz; mind a humán, mind az állatgyógyászatban megrövidíti a sebek gyó­gyulásának idejét. Eredmé­nyes és jótékony szerként al­kalmazzák a reumás megbe­tegedések elleni terápiában is. Legújabban pedig a Pécsi Dohánygyár a szénhumusz felihasználásával olyan füst­szűrös cigarettát gyárt, amely hatásosan leköti, semlegesíti a füstben levő káros anya­gokat. E különleges vegyiüet az iparban is sokféle módon fel­használható. A budapesti Ak­kumulátorgyárban végzett sorozatos próbák tanúsága szerint növeli az akkumulál tortelep élettartamát, teljesí­tő képességét. A jelek szerint a szénhu­musz pályafutása korántsem zárult le. Az ország üzemed­ben, gazdaságaiban tovább folytatják a kísérleteket, hogy még jobban megismer­jék a különleges tulajdonsá­gait Tatabányán már felépí­tettek egy kisebb kapacitású gyárat, ahol folyamatosan nyerik ki a szénből a hu- muszvegyületeket. A nyers­anyagbázis nem jelent gon­dot, mert a hazai barnasze­nek zöme igen magas száza­lékban -tartalmazza a húr müszvegyületet. Különösen a tatabányai, az oroszlányi és a dudari jó minőségű szenek­ben található nagy mennyi­ségű humusz. Figyelemre méltó ebből a szempontból a hatalmas visontai lignitkész­let és a borsodi barnaszén is. S. E. i Sterilizálás ­elektromos árammal 0 Sokféle élelmiszert és gyógyszert csomagolnak fém­dobozba, amelyek belső falát műanyagfóliával vonják be. A fólia megbízható védelmet nyújt arra, hogy a becsoma­golt anyag ne érintkezzék a fémmel. Ahhoz azonban, hogy a baktériumfertőzést megaka­dályozzuk, sterilizálni szük­séges a fólia felületét. Itt ne­hézségekkel kell számolni. A gőzzel és forró vízzel vég­zett hagyományos sterilizá­lási eljárások a műanyagfó­liáknál nem alkalmazhatók; a kémiai módszerek megtá­madják a fóliát, vagy sok antiszeptikus szer fehaszná- lását igénylik. A nagyfrek­venciás árammal végzett ste­rilizálás szintén felhevíti a fóliát. A fólia csírátlanitás'á- hoz magas térerősségű és ala­csony frekvenciájú elektro­mos felület létrehozása bizo­nyult a legalkalmasabb mód­szernek. A Szovjetunióban végzett kísérletek eredményeként megállapították, hogy a na­gyobb frekvenciájú elektro­mos rezgések, elpusztítják a rothadást okozó baktériumo­kat és gombákat, ha a felü­letet 12—15 000 V feszültség alatt tartják. Az ezzel az el­járással végzett sterilizálás a fólia kémiai és mechanikai tulajdonságait nem károsítja. Áz étrend és a rövidlátás Ismét Játékmesterek '„ta­láltattak”. Az ifjúsági rádió vetélkedőjének első közép­döntőjén elsőként jutott to­vább a Szolnok színeit kép­viselő Dénes István, s ehhez csak gratulálni lehet. Ver­senyben van még Szolnok másik képviselője Gulyás Ferenc Is, (őt március 4-én hallhatjuk.) Említésre méltó egyéb­ként, hogy a Népművelési Intézet a vetélkedő vala­mennyi résztvevőjét egy kéthetes bentlakásos „játék­mesterképző tanfolyamra” látja vendégül. Erre — a ve­télkedő eddigi adásai is bi­zonyítják — úgy érzem szük­ség is van. Mert ugyan ügyesek a vetélkedő játék­mesterek, ám az igazi, igé­nyes közösségi játékot — amely nemcsak puszta idő­töltés, de alkalom az isme­retszerzésre, a játszva gon­dolkodásra is — még bi­zony tanulni kell. S ha már erről esik szó, érdemes egy másik, új rá­diós-játékot felidézni a hét műsorából. Erről jut eszem­be .. címmel indult új so­rozat a Petőfi adón, amely félig játék, félig-meddig kí­vánságműsor. Ebben, a játé­kosok ötletességétől függően, szinte mindent lehet (ők „kí­vánnak” ugyanis, annak rendje szerint, hogy az elő­ző műsorszámról mi jutott az eszükbe) — egyetlen mérce van csupán: a szelle­messég. A sorozat kellemes szórakozásnak Ígérkezik. — trömböczky — A londoni Guy Kórház ku­tatói megfigyelték, hogy a rövidlátó gyermekek és ser­dülök általaiban kevésbé egyenletesen növekednek, és korábban köszön be náluk a remi érés, mint hasonló korú társaiknál. A hirtelen növe­kedéssel párhuzamosan a rö­vidlátás tovább szokott foko­zódni. Azt tapasztalták, hogy a gyermekek közül inkább azoknak a látása romlik, akik kevés áillati fehérjét (húst, tejet, stb.) fogyaszta­nak. A kísérleteket két csoport gyermeken, illetve serdülő­korú fiatalon végezték. Az ecn/ik csoport a táplálék ka­lóriaértékének 10 százalékát rendszeresen állati fehérjé­ben kapta. A másik csoport étrendjét ellenőrzésképp vál­tozatlanul hagyták. Egy esz­tendőn át figyelték őket, s a rövidlátásukat. A gyermekek látáisa rom­lott ugyan, de kisebb mér­tékben romlott azoké, akik 10 százalék állati fehérjét kaptak. Ma még nem tudjuk, hogy miképpen hat a fokúzott fe­hérjebevitel, és tisztázatlan a rövidlátás oka is. Ám az bizonyos, hogy a fiatalkorú­ak rövidlátását jótékonyan befolyásolja a megfelelő diéta. Hol tart a rákkutatás? Az 1975. évi orvosi Nobel-díj egyik ki­tüntetettje az olasz származású rákkutató, Renata Duibeeco, aki két másik amerikai tudóssal együtt megosztva kapta meg a rangos díjat. A víruskutatással foglalkozó tudósok hosszú éveket áldoztak annak fel­derítésére, hogy van-e szerepük a víru­soknak a daganatok keletkezésében. Olyan módszereket dolgoztak ki, amelyek segítsé­gével pontosan és megbízhatóan ki lehet mutatni a vírusokat, akár emberi szöve­tekből is. A kísérletek jelenlegi állása sze­rint úgy tűnik, hogy a vírusoknak nincs közvetlen kórokozó szerepük a daganatok létra lőtténél. A. rákellenes küzdelem legfontosabb fel­tétele a korai diagnózis. Ilyenkor ugyanis gyógyszeres kezeléssel vagy sugárterápia alkalmazásával még jó eredményeket le hét elérni a daganatok elburjánzásának megakadályozásában. Ám az az igazság, hogy még nem rendelkezik az orvostudo­mány olyan rákreakcióval, amely kimutat­ná egy korai daganat jelenlétét a szer­vezetben. Pontosan ismerni kellene azon anyagokat, amelyek bizonyítottan rákkeltő hatásúak, így jóval könnyebb lenne a velük szembe­ni védekezés. Az immunológiai kutatások­nak is sokat kell még fejlődniük, ha to- tvábbi előrelépést akarunk elérni a rákel­lenes küzdelemben. Bizonyára kiosztanak még néhány Nobei-díjat addig, amíg a tu­domány véglegesen úrrá lesz a pusztító betegségén. A í

Next

/
Thumbnails
Contents