Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-27 / 22. szám
1976. január 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kolozsiék a Rózsa utcából Chefek és főurak Magyarországon hárommillió család él. A családok 34 százaléka gyermektelen, 59 százaléka egy, vagy két gyermeket és mindössze hét százaléka nevel három vagy annál több gyermeket. Tiszafüreden a Rózsa utcában lakó Kolozsiéknak tizenkét gyermekük van: hat lány, hat fiú. Kőporral „pucolt” kertes ház, rózsatövek a kertben, virágok az utcai ablakban. Az apa, Kolozsi Lajos most érkezett haza a téglagyárból, ahol a kemencék mellett dolgozik. A legkisebb Kolozsi- csemete, a két és fél éves Erzsiké egy tapodtat sem mozdul édesapja mellől. — Kerüljön beljebb — invitál a „kiskonyhából” kijövő Kolozsiné. Jólesik a 'harapós szélből belépni a fűtött lakásba. Két szoba, konyha. Rend. Erzsiké, a „vasgyúró” csöppség, természetesen mindenhová elsőnek ér. — A tizenkét gyerek közül tíz iskolába jár — mondja Kolozsiné. — Lajos, a 17 éves fiam, dolgozik, ott ahol a férjem, Erzsiké még itthon van. — Mennyi a család havi Jövedelme? Rövid számolgatás után kiderül a végeredmény: havi átlagban körülbelül 9000—- 9300 forint. — 'Ebben benne van et nagyfiam fizetése is — teszi hozzá Kolozsiné. Most én számolok: 9 ezer osztva tizennéggyel... valamivel több mint 600 forint esik havonta egy családtagra. Étkezés, ruha, tíz iskolai felszerelés, villanyszámla, mosószerek..! Minden forintnak megvan a helye. A házépítésre kölcsönt is vettek fel. — Az építkezésben nagyon sokat segítettek a munkatársaim — mondja a férj. — Más támogatás? — A többi benne van « havi jövedelem összegében — szól Kolozsiné. — A3 ezer 520 forint családi pótlék és 1590 forint a hatvanhétben született hármasikrek után. A hármasikrek születése annak idején szenzációnak Megszokott délutáni kép Kolozsiéknál. A nyolcadikos Jolii.a tanul, a két és fél éves Erzsiké „segít” neki. Édesapjuk ügyel rajok számított Tiszafüreden. Ma is így ismeri őket mindenki: „Kolozsiék a Rózsa utcában, akiknek hármasikreik születtek.. A nagycsaládokban több a gond, mint az egykétgyer- mekesekben. Több az öröm is. Az utóbbi évek népesedéspolitikai intézkedései — a felemelt családi pótlék, a szülési segély, a gyermekgondozási segély — sokat enyhítettek a nagycsaládosok gondjain. Tiszafüreden — mint az országban mindenütt — az iskolák, a tanács, a gazdasági szervek évről évre jelentős segítséget nyújtanák a rászoruló nagy családosoknak. Erzsiké, akS már életkora miatt is elbűvölő teremtés, hatalmas lendülettel ugrál a heverőn, egészen addig, amíg a kunhegyes! szakmunkásképzőbe járó bátyja ölbe nem kapja. Jóska — ő általános iskolás — könyvet lapozgat. Julianna most nyolcadikos, neki pályaválasztási gondjai vannak. Hazaér a legnagyobb fiú, Lajos is. Értelmes, Jól nevelt, fegyelmezett gyerekek. A házi teendőkből mindnyájan kiveszik a részüket. Takarítás, mosogatás, bevásárlás... Erdész Józseffel, a tiszafüredi Kiss Pál iskola igazgatójával beszélgetek. — Soha, egyik Kolozsi gyerekkel se volt az iskoláiban baj — mondja. — A szülők minden elismerést megérdemelnek. Soha panaszkodni nem hallottam őket. Saját erejükből, példamutató módon nevelik a tizenkét gyereket. Kolozsiék Tiszafüreden a Rózsa utcában... Keményen dolgozva, egyszerűen élnek. Ilyenné nevelődnek a gyerekek te. Mind a hat lány, mind a hat fiú. Szabé János A munkatársak előtt Tárgyalás az üzemben Lapunkban már hírül adtuk, hogy a rendőrség a szabálysértési eljárásokat esetenként üzemekben, téeszek- ben, az elkövetők munkahelyein folytatja le. Nemrég az AFIT túhkevei üzemének ebédlőjében három tárgyalást tartottak. Mindhárom szabálysértés az ital következménye volt..« Egy pofon — kétezer forint Munkaruhás dolgozók ültek a székeken. A tömegben csak egyrkét idősebb ember foglalt helyet, a többség fiatal volt. Mint ahogy a szabálysértések elkövetői is .. Gál Péter az AFIT autószerelője mindössze 19 éves. Bűntudatas arccal, vontatottan mesélte el a karácsony másnapján történteket. Azt is. hogy hol mennyit és mit ivott mielőtt táncolni indult a túrkevei ifjúsági házba. A „listán” nagyon sok ital sorakozott:. .. Az alkoholmámorban erős- nak érezte magát, — a táncterem közepén belekötött a békésen táncoló Szécsi Lajosba. Szó, szót követett, Gál iökdösni kezdte a fiatalembert. Dulakodtak. Szétválasztották őket, s úgy látszott ezzel minden elintéződött. Gál azonban nem hagyta annyiban. Később ismét megkereste Szécsit, és az udvarra hívta. Szóváltás helyett azonban pof on váltás kővet • kezett, amelynek a rendezők és a rendőrök vetettek végest Tanúkihallgatás, jegyzőkönyv, majd ítélet Gál fakóra vált az feszég hallatára : kétezer forint Több mint egyhavi fizetése. A hallgatóság bólogatott: megérdemelte. Sőt... A következő ügy „vádlottja” a túrkevei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat munkása Bodó Lajos, ,.sértettje” a Keve Étterem padlózata. Bodó egy ismerősével tért be fröccsözni. Előzőleg már jócskán ivott, amit a pincér is észrevett. Másodszor már nem szolgálta ki a fiatalembert... Hármasban beszélgettek a náluk helyet foglalt idős Kovács Imrével, amikor a kiszolgáló ismét megérkezett — ezúttal csak egy fröccsel. Bodó felkapta a poharat és tartalmát az asztal alá zúdította. Mint mondta: azért mert az idős ember beleivott... Nagyíröccs nyolcszázért Hogy volt, hogy nem Bódénak sokba került a decemberi locsolkodás. Botrányos részegség miatt 890 forintra büntette a szabálysértési előadó. Ismerősei később kérdésekkel ostromolták: mondd Lajos, az a nagyfröccs nem volt egy kissé drága? A harmadik eset szereplői szintén a Keve Étteremben szórakoztak. A tárgyaláson Paszteger József a Vörös Csillag Ttez dolgozója sémimre sem emlékezett Csak egyet tud, — mondta — hogy Horváth megütötte. Nem csoda, hogy cserbenhagyta a memóriája, hisz tíz üveg sör, és hét deci bor rontotta az éleslátását. ... a másik visszaütött Horváth Kálmán másképp tudta. Szerinte Paszinger ütött először, ő csak visszaadta. Tanúkkal is tudja igazolni ... De tanú az előbbi fiatalember mellett te alkadt, áki egy harmadik variációban adta elő a történteket. Paszinger csak barátságosan megbüfcte a másikait, a széket pedig Horváth kapta fel... Tanú itt, — tanú ott, egyik így, — másik úgy. Erre mondják: úgy kezdődött, hogy a másik visszaütött. A szabálysértési előadó a további vizsgálatok végett elnapolta a tárgyalást. Vitatkozva vonult ki a hallgatóság. íme néhány elkapott mondat: — Én még szigorúbb lettem volna. — De hány van, aíkinek még itt lenne a helye... ! — Karácsonykor senkit sem tejjel kínáltak, de azért tudni kellett volnia, hol a határ. Megérdemelték amit kaptak. T. K. L. fivagy: mitől lesz jobb a vendéglős? Űj éttermek, cukrászdák, bisztrók épülnek a megyében, olvashattuk lapunkban. Jobb lesz a vendéglátás, summázza a cím az információ tartalmát. Nem vonom kétségbe, hogy minden új vendéglővel cukrászdával bővül a kulturált vendéglátás lehetősége, — de a tárgyi feltételek csupán a vendéglátás alapjait jelentik. Képzeljük el: meghív bennünket valaki vendégségbe, modemül berendezett ebédlőben ültetnek le, szép fehér abrosszal van letakarva az asztal, gusztusos a terítés. Jól is éreznénk magunkat, ha... ha a háziasszony nem főzne ízetlenül, ehetetlenül rosszul, tehát ha ízlene a vacsora és ha a vendéglátónk, aki kínálja az ételt, nein lenne udvariatlan. Az üzleti vendéglátás horizontjának szerény ismeretében riportomnak ezt a címet te adhattam volna: „Javul a vendéglátás, — majd néhány év múlva.” Alcím: „De addig még 6©kat kell tenni”. Rántott szelet variációk Sokszor, sőt úgy tűnik egyre sűrűbben, megtörténik, hogy a felszolgáló elnézést kér, csak „frissen sülttel tud szolgálni”. Esetleg ha közlékenyebb, hozzáteszi: nincs szakácsunk. Általános tapasztalat, a vendégek között folytatott rögtönzött tapasztalatcsere te azt bizonyítja, hogy az étlapok „unalmasak”, vagyis mindig ugyanazok a megszokott ételek találhatók rajtuk-, — sőt többségükről kiderül, hogy „éppen akkor fogyott el”. Megtörtént, hogy dót! tizenkét óra után öt perccel már elfogyott pl. a főzelék. (Ez mindenhol igen gyorsan „elfogy”!) Szakácsokat, vendéglátó- ipari szakembereket kérdeztünk meg, hogyan is állunk azzal a bizonyos, híres magyar konyhával, vendéglátással. fítszakács, van...? A vendéglátóipart szakemberek a konyhák „szürkeségének” egyik fő okát a szakképzett szakácsok hiányában látják. S amikor a „vendéglátóipar” kifejezést használtam, gyorsan közbeszóltak: a vendéglátóhelyek olyan messzire állnak az ipar fogalomkörétől, mint Makó Jeruzsálemtől. A vendéglők gépesítési foka ugyanis igen alacsony. A konyhákban manufakturális munka folyik. Bizonyított tény, hogy a szakácsok munkája semmivel sem könnyebb a rakod ómunk ásókénál . A hiányos felszereltség következtében a konyha „művészei” — ezért a kifejezésért te helyreigazítottak — tehát a szakácsok, 50—55 Celsius Mester-szakmunkás továbbképzés A kohó- és gépipari miniszter rendeletet adott ki a mesterszakmunkás továbbképzéséről szóló korábbi kormányhatározat és munkaügyi minisztériumi rendelet végrehajtásáról. A rendelet a kohó- és gépipari ágazatok állami vállalataira, egyéb állami gazdálkodó szerveire, egyesüléseire, szövetkezeteire, valamint a más ágazatokhoz tartozó kohászati és gépipari munkakörben dolgozókra terjed ki. A most kiadott rendelet szerint az idén öt szakmában: a hengerész és forrasztár, az öntő, a gépi forgácsoló, a gépszerelő és az elektronikai műszerész szakmákban indítanak továbbképző tanfolyamokat. Később a szakmák köre tovább bővül. melegben, 70—80 százalékos relatív páratartalom mellett, nehéz fizikai munkát Végeznek. A chef — vagyis adott esetben a főszakács — a legtöbb helyen minden munka- folyamatba kénytelen bekapcsolódni, igazán igényes, a „konyha művésze” jelzőnek megfelelő munkát — a vendéglők többségében — csak ritkán tud végezni. Nincs konyhai mászáros, kevés — vagy hiányzik — az előkészítő konyhai alkalmazott is, hiányzik a tisztítólánc, mindent a helyszínen kell „konyhakész állapotba hozni”. Gyengül a szakma Első osztályú étterem szakácsa mondja, aki több mint egy évtizedet töltött el a szakmában: többet tudnánk, dehát valahogy elszürkült a szakma. Pedig egyre több a jó alapanyag. Mégis. Én a bajok fő okát a híres magyar szakácsgenerációk kihalásában, és a magyar konyha egyoldalúvá válásában látom. Régen a „chef” valóban „úr” volt, egzisztenciálisan is, minden- hogy. Ma, sajnos, nincs megbecsülve a szakma. Arra a kérdésére, hogy miért romlik a magyar konyha, miért „betegeskedik” a vendéglátóipar, nem tudok röviden válaszolni, mindja egy nagy, szolnoki étterem üzletvezetője, összetett probléma ez nagyon. Nem csak a jó szakácsok hiányoznák ám, még rosszabbul állunk pincérek dolgában. Mondok egy példát: a szakképzetlen pincér, alapfizetése 600 forint, plusz forgalmi jutalék, amely úgy 800 forint körül van. Mit kap a szakképzett? Nyolcszáz forint alapot, ezer forint jutalékot. Van lényeges különbség? Nines. Olyan, ahogy esik úgy .puffan mennek a dolgok a vendéglátó- ipáiban. Az, hogy a szakácsok igényesebb munkát végezzenek? Nagy ahhoz a hajtás, a szakács meg kevés. Teljesen külön kellene választani az üzemélelmezést, meg az effektiv vendéglátást. Dehát ehhez nincsenek még meg a feltételek. Kérdezem én, hogy az a szakács aki naponta 2 ezer adag ételt főz, hogy tud arra te odafigyelni, hogy az igényesebb tál olyan legyen, amilyennek a nagykönyvben meg van írva, Hajtáp, hajtás, hajtás™ Mit ígér a közeljövő A vendég a felszolgálónak „mondja el” véleményét az étteremről; Ha jó az étel — tehát ha lelkiismeretesen dolgozik a szakács a felszolgáló borravalót kap, legalábbis a borravalóban ez te benne van. A főzőkanál mestereinek zsebébe — a munkákötényüknek nincs is zsebe — senki sem csúsztat semmit, sőt a vendég köszöneté is ritkán jut be a konyhába. Az 1980-ig terjedő időszakra kidolgozott jogkodifikációs programban — a jogalkotás ötéves tervében — három nagyobb témakörbe sorolhatók a feladatok: az óllamélet fejlesztését, a gazdasági építőmunka, valamint a szociális, a kulturális és az egészségügyi ellátás korszerű szabályozását szolgálják majd az újonnan megjelenő magas szintű jogszabályok. Mindegyik témakörben éves bontásban programozták a törvények, törvényerejű rendeletek megalkotását. Az államélet fejlesztéséhez kapcsolódik az új honvédelmi törvény előkészítése. Várhatóan módosítják a kisajátításról szóló törvényerejű rendeletet. Korszerűsítik az államlgasgatási eljárásról szóló (1975-től hatályos) törvényt. A gazdasági építőmunkával kapcsolatos az élelmiszertörvény. törvényerejű rendelet az ipari szolgáltatások minőségvédelmének szabályozásáról. 1976- ban esedékes az állami vállalatokról szóló új törvény. UgyanA Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalatnak 120 szakácsra lenne szüksége — kétharmada hiányzik — mindössze 40—45 szakácsuk van. Néhány melegkonyhás üzletben egy-egy műszakban nem is dolgozik szakképzett szakács. Vagy: a vállalat 126 üzletében, üzemében legalább kétszázötven takarítóra, kisegítőre lenne szükség — öt- venen vannak. A végzős szakmunkások töhb mint fele az oklevél után kilép, elmegy máshová, magasabb fizetésért. A vállalat bérszínvonala elképesztően alacsony. A szakképzett szakácsok 1300—1400 forint körüli összeggel kezdenek — a „plafon”: 2065 forint, átlagban. Hogyan alakul az utánpótlás: 1971-ben végzett tizenegy felszolgáló, szakács és cukrász egy sem; 1972-ben egy felszolgáló és huszonnégy szakács; 1973-ban hét felszolgáló és tizenkilenc szakács; 1974-ben felszolgáló nem tett szakmunkás vizsgát, szakács sem, tavaly tizennégy felszolgáló és négy szakács végzett. A száztizen- kilenc fiatal szakmunkásból jelenleg hatvanötén dolgoznak a vállalatnál. A szervezés alatt álló új, szolnoki Vendéglátóipari szakközép- iskola, — vagy kihelyezett tagozat, — valóban úgy kell mint egy falat kenyér. Kinek jő, kinek rossz Legföljebb szolidabb vendéglátóst kapnak a nagy- pénzűek, mondta valaki, és megtoldotta; az idegenforgalom sem elsődleges szempont. .. Téved az illető. A reprezentatív helyek szakember ellátottsága — mert ott több a jövedelem — igen jó, az ellátás magas színvo- ' nalú. Ha nem tesznek meg Trenden lehetségesei vendéglátó- iparunk szakmai színvonalának emelése érdekében, — amire vannak a megyében jó törekvések -— mi esszük az íztelen ételt, minket bosszan tanak a képzetlen felszolgálók, mi ülünk rosszul takarított éttermekben, cukrászdákban. A helyzet megoldásához a vezető vendéglátó szakemberek értő és igyekvő fáradozása önmagában már kevés. Az életez-i vonal-politikával összhangban álló koncepciót kellene kidolgoznia a belkereskedelmi főhatóságnak a vendéglátóipari szakmunkásképzésre, továbbképzésre, bérezési viszonyokra. Olyan megoldás kívánatos, amely vonzóbbá teszi a fiatalok előtt ezt a pályát, és jubb munkára ösztönzi a ma dolgozó szakembereket. Mindamellett a megyében folytatni kell a jó törekvéseket, és a vállalati önállóság keretein belül pedig további intézkedések tehetők a cikkben vázolt problémák megoldásáért, illetve a jelenlegi helyzet további javításáért. T. L. csak az idén várható a polgári törvénykönyv korszerűsítése, ezen belül a tulajdoni formák, a jogi személyek, a minőségvédelem. a gazdálkodó szervezetek közötti szerződéses kapcsolatok újra szabályozása. Ugyancsak 1976-ra időzítették annak a két törvényerejű rendeletnek a megalkotását, amelyek közül az egyik a társasházakról, a másik a lakásszövetkezetekről szóló paragrafusokat tartalmazza,, a szükségletekhez, az élet követelményeihez igazítják a gazdasági társulásokról rendelkező jogszabályokat. A harmadik kodifikációs témakörben a várható új jogszabályok közé tartozik a már társadalmi vitákkal is előkészített törvény az emberi környezet védelméről, valamint az előzetesen közéleti fórumokon szintén széles körben megvitatott közművelődési törvény. A kodifikációs program — az említett három témakörben együttesen — körülbelül 40 magas szintű jogszabály törvényerőre emelését, illetve újjáalkotását vagy módosítását tartalmazza. Jogalkotási program öt eszteiiire
