Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-20 / 16. szám
.976. január 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kora renel a piíyssdvsroi A z alvó szolnoki pályaudvart az ötkor befutó első munkásvonat ébreszti. Megélénkül a peron. Ezer sietős lépés kopog a lépcsőkön, az aluljáró kövezetén. Beszélgetés, kacarászás, cipőtalpak kopogó, surrogó, csoszogó zöreje. Érces hang rikkant: Magyar Nemzet, Népszabadság — süvölt az újságárus hajnali harsonája. A váróterem is megtelik élettel. Nagy csapat munkás várja türelmetlenül a büfé nyitását, néhány diák az automatáknál próbálkozik kétforintosaival. Nyitás után sorbanállás a tea, kávé, főttkolbász, tojásrántotta, vagy éppen a reggeli „szíverősítő” kedvéért. Az egymás után érkező vonatok ezreket hoznak a városba. Tömeg a buszmegállóban, lökdösődés, szóváltás, emberzaj. Erős motorok zúgnak távol és közel. A pályaudvar ébreszti a várost. A kávé elssDrgott. „Elfelejtett” poharat a3.nl az automata Nagy a „forgalom” az újságárusnál. Ki-Ki megveszi kedvenc napilapját. áidozatkészee, ésszerűén NEM RÉGEN akaratlanul is érdekes beszélgetés fültanúja lettem a túrkevei főtéri autóbuszmegállóban. Én átvittem a gyereket a „Baj- csi” óvodába, az sokkal szebb, mint a régi, mondta egy ifjú „mama” beszélgetőtársának. De jól megy Túrkevén, gondoltam, s eszembe jutott, hogy a városi tanács elnöke néhány évvel ezelőtt egy interjúban éppen arról panaszkodott, hogy milyen nagy gond az óvoda. De úgy látszik a túrkevei- ek a tettek emberei. Amikor Kommá Mihály tanácselnöknek és Ducza Katalin elnökhelyettesnek a napokban megemlítettem az ősszel hallott beszélgetést, mosolyogtak: minden jogos igényt ki tudunk elégíteni. A titok nyitja a városba települt üzemekhez és a termelőszövetkezetekhez vezetett. A gazdasági egységek ugyanis 1972 óta minden évben 170 ezer forintot tesznek be a „nagykalapba”, az' „óvodisták” érdekében. Zsebébe nyúlt az AFIT, a Május 1. Ruhagyár, a tsz-ek, a Gabonafelvásárló Vállalat, az ÁFÉSZ, a Műszaki Tö- mítő Ksz, — sorolhatnám. De még ez sem volt elég. 1974-ben a tanács akciót hirdetett a gyermekintézmények támogatására. Minden txMäpj, és íUet&bői élő túr; kévéi lakos két-három napi keresetét ajánlotta fel a nemes ügynek. Csaknem másfél millió forint gyűlt ösz- sze... A számok beszélnek: 1972- ben még csak 282, tavaly pedig már 442 óvodást tudtak felvenni. Tavaly hetvenöt óvodás költözőit be a Bajcsy-Zsi- linszky úti „Május 1. Ele- gánt” óvodába. A ruhagyár az új gyermekparadicsomot bebútorozta, szocialista brigádok szépítették az óvoda kiskertjét, környékét. Az idén újabb óvodát nyitnak Túrkevén, a nyolcadikat. Ebbe is hetvenöt gye* reket tudnak majd felvenni. Hogyan tudtak Túrkevén viszonylag szerény pénzből ilyen sokat tenni az óvodásokéit:? AZ ANYAGI eszközök ésszerű felhasználásával. Egy hetvenöt személyes új óvoda kb. nyolcmillió forintba kerül. Az ez évben megnyíló, nyolcadik tűrke- vei óvodát 2,5 millióból „hozzák ki”, — egy régi épület átalakítása, felújítása révén. , Az áldozatkészség és az ésszerűség juttatta szép óvodákhoz az ifjú kevieket. — ti PÁR7BÍZOTTSÁGI ÜLÉSEKRŐL JELENTJÜK Isiielífési program it esztendSre Szoiask iárási pártlizüisái Megtartotta tegnap délelőtt ülését a szolnoki járási párt- bizottság is. Tekintettel azonban a megtárgyalásra kerülő téma fontosságára, a végrehajtó bizottság meghívta az ülésre a községi pártbizottságok titkárait, a járás gazdasági egységeinek vezetőit, azok párttitkárait is. Ezúttal ugyanis egyéb témák mellett megvitatták és elfogadták a testület tagjai as ötödik ötéves és az 1976. évi népgazdasági terv megyei célkitűzései végrehajtásának járási feladatait. A megyei pártbizottság épületében tartott tanácskozáson Nádas József, a járási pártbizottság első titkára elnökölt. Részt vett az ülésen Szabó István, a megyei pártbizottság párt- és t'ómegszer- vezotek osztályának vezetője is. A két cselekvési programot Msngyi László, a járási pártbizottság titkára többek között a következőkkel ajánlotta be az ülésnek: „Szükséges, hogy értékeljük, megismerjük helyzetünket, és annak figyelem- bevételével, a felsőbb szervek céljainak és elvárásainak megfelelően alakítsuk ki teendőinket a következő öt évre. Az szükséges tehát, hogy egyeíérbsimk a célokban és a teendőkben, és egységesen cselekedjünk azok végraha j fásában”. Természetesen szólt a negyedik ötéves terv szolnoki járási eredményeiről is. így például ismertette, hogy öt év alatt az ipari üzemek termelési kapacitása jelentősen bővült, és a termelési értele 1975-ben elérte a 2,6 ha-áüomnány, elsősorban a tehénállomány gyarapítására, a tejtermelés, a kocaállomány növelésére. A .mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztése mellett továbbra is fontos feladat a háztáji és kisegítő gazdaságokban rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Ennek megfelelően még szorosabbra 'kell fűzni a háztáji és a nagyüzemi gazdaságok kapcsolatát, jobban meg ke’l szervezni a megtermelt áruk átvételét. A pártbizottság elfogadta azt a javaslatot, hogy a beruházásokat az ötödik ötéves tervben az eddigieknél szigorúbban kell rangsorolni. A döntéseknél messzemenően figyelembe kell venni, hogy növekedjék a versenyképes exportot szolgáló, gyorsan megvalósítható és rövid idő alatt megtérülő befektetések részaránya. A településeken biztosítani kell a tervezett lakásépítések folytatását, ösztönözni a vállalatokat a mun/káslaikiás-építések támogatáséra. Megkülönböztetett fisytbteet fordítani a felsőbb tanácsi támogatással tervezőit nagyobb beruházások megfelelő “•lökésül t ősére, terv szerinti megvalósításira. Ilyen például Fegyver isiién a 101 ágyas csecsemőotthon, a:: általános iskola bővítése, Mat'űi az általános iskola, a 641. Szakmunkásképző Intézőt tornatarmátt&k, Tiszaföld- várcn a 103 személyes gyakorlóóvodának, az általános iskolának építése, Űjsnászon felülj áróépltés, szülőotthon- bővítés, Zagy var álisson tornaterem építése, Kőtelken az általános iskola bővítése, Nagykörűben óvodabővítés. ZSJdséprasram, emözés Az idei feladatok lényegében ezekből adódnak. így például a zöldségtermelő-területet 1000—1199 hektárra kell növelni a járásban, mert csak így biztosítható a lakosság megfelelő színvonalú ellátása. Az állattenyésztésben a kocaállományt 8—10, a tehénállományt 2—3 százalékkal, a tejtermelést 14 százalékkal kell növelni. Fel kell készülni és jobban ki kell használni az öntözési lehetőségeket, a Tisza II. vizét megfelelően kell hasznosítani. Az iparban többek között a gazdaságosság fokozása, a hatékonyság, a termelékenység növelése, az önkölt- s ég-csökkentés a feladat. A gyáregységek, telephelyek problémáiról középtávú teirv- elk'épzelsaeiről a járási párt- vágrehajióbizottság tárgyal az illetékes vezetőkkel. így az Április 4. Gépipari Művek örmény asi gyáregysége, a BHG kunhegyesi gyáregysége, a lajcsmizsei Vízgazdálkodás,’. Vállalat és a török - ■ szantmiklőai MEZŐGÉP kunhegyes! gyáregységei fejlesztéséről. A vitában felszólalók miközben vázolták a negyedik ötéves tervben elért eredményeket, a legtöbbet a soron következő feladatról szóltak, így a mezőgazdaságban a tejtermelés fokozásáról, a háztáji gazdaságok jobb kihasználásáról, az üzem- és munkaszervezés feladatairól, az ipari üzemek képviselői főként a tőkés export fokozásáról beszélitek. Felszólalt az ülésen Szabó István is, aki azt hangsúlyozta többek között, hogy megfelelő lehetőségekkel rendelkezünk ahhoz, hogy ésszerűen fejlssz- szüik tovább gazdaságunkat. Követelmény ugyanakkor a magasszintű pártirányítás, pártellenőrzés érvényesítése és minden munkahelyen a korszerű, színvonalas vezetői tevékenység. A vitát Msngyi László és Nádas József ösz- szefagilaiója zárta. milliárd forintot. Jelentősen nőtt a munka termelékenysége, javult a termékek minősége, az export összetétele. Eredményes időszakot zárt a járás mezőgazdasága is: ugyancsak tavaly összesen 2,5 milliárd forint értékeit termeltek. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt a termelőszövetkezetekben a halmozott termelési érték 82, az állami gazdaságokban 39—40 százalékkal emelkedett. Az eredményes gazdálkodás, termelés megteremtette a feltételeit annak, hogy folyamatosan javuljon a járás lakóinak életszínvonala. , A lakossági jövedelmek a gazdasági fejlődéssel összhangban emelkedtek, felépült több mint két és fél ezer lakás, a kereskedelmi forgalom 49 százalékkal növekedett. „Megvan tehát az a gazdasági alap, amelyre építve meghatározhatjuk miihd az ötödik ötéves terv, mind az 1976 év főlbb gazdaságpolitikai feladatait” hangsúlyozta a járási pártbizottság titkára. Ésszerűség és hatékonyság Mit tartalmaz a járási pártbizottság öt évre szóló cselekvési programja? Az elsődleges feladat továbbra is a járás gazdaságának intenzív fejlesztése, a dinamikus és a folyamatos fejlődést fékező tényezők felszámolása, a helyi erőforrások maximális feltárása és mozgósítása, a társadalmi összefogás kiszélesítése és hatékonyságának fokozása. A gazdasági életre az ésszerűség, a takarékosság, a hatékonyság legyen a jellemző. így például az iparnak öt év alatt 35—40 százalékkal szükséges növelni termelését úgy hogy az teljes egészében a termelékenység fokozásából származzék. Döntő feladat a meglévő üzemek fejlesztése, műszaki, technikai színvonalának növelése. A mezőgazdasági termelés növelésének előirányzata öt esztendőre 16—18 százalék, melyet az iparihoz hasonlóan a termelékenység emelkedése révén ke,11 elérni. A növénytermesztésben a hozamok növelését a termelési feltételek javításával, az iparszerű termelési rendszerek korszerűsítésével, további elterjesztésével kell biztosítani. Előbbre kell lépni a zöldségtermelésben. Az állattenyésztésben megkülönböztetett figyelmet kell fordítom a szarva«narJászberényi városi pártbizottság Jászberény városának pártbizottsága tegnapi ülésén fogadta el azt a cselekvési programot, amely az ötödik ötéves és az 1978. évi népgazdasági terv végrehajtásainak helyi feladatait jelöli meg. A programot a végrehajtó bizottság megbízásából Kárpáti József, a városi tanács elnöke ajánlotta be a testületnek. Jelentésében nemcsak a korábban már írásban kiadott cselekvési programot egészítette ki, hanem annál bővebben tájékoztatta a pártbizottság tagjait az elért eredményekről és gondokról, továbbá részletesen ismertette a célokat és feladatokat A városi tanács elnöke ösz- szefogl'alta a X. pártkongresszus és az 1970. évi megyei, valamint városi pártértekezletek határozatainak végrehajtásának a negyedik ötéves terv időszakában elért eredményeket. Egyebek között megállapította, hogy a város iparának termelése évről évre dinamikusan, az országos és megyei átlagnál gyorsabb ütemben növekedett. A mezőgazdasági üzemek gazdasági alapjai megszilárdultak, a termelés növekedése a műszaki -techno - lógiai fejlesztés hatására elsősorban a növénytermesztési ágazatban volt megfelelő. Az állattenyésztési ágazat viszont — eszközigényessége miatt — az 1970-es, rendkívül alacsony színvonalról csak (kis mentékben fejlődött UzemSejlssztési kooperációk Az ipari termelést a program szerint évente 8—9 százalékkal, öt év alatt 40—45 százalékkal (kell növelni úgy, hogy ennek 80—90 százaékát a termelékenység növekedése fedezze. Jászberényben és környékén, mivel a foglalkoztatottság csaknem teljes, új ipari üzem telepítésével nem számolnák, ezért a meglévő üzemek fejlesztése, rekonstrukciója a legfőbb feladat. Az ipari szolgáltatásokat öt év alatt 50—60 százalékkal kell bővíteni, fel kell készülni a vezetékes gáz fogadására. A Hűtőgépgyárban be kell vezetni a DH munkarendszert, az Aprítógépgyárban javítani kell a készletgazdálkodást, az alkalmazotti és munkáslétszám arányát. A város két építőipari egységének termelését évenként 6—7 százalékkal kell növelni, és törekedniük kell a megyei, vagy megyén kívüli építőipari vállalatokkal a jelenleginél nagyobb mértékű mezőgazdaság termelését mintegy húsz százalékkal, a munka termelékenységének fokozásával és az állatte- ryésztés gyorsabb ütemű fej - lesztésável kell növelni. A járás termelőszövetkezeteivel kooperálva meg kell oldana a város zöldságéUátáEét, a hústermelést pedig 30—35 százalékkal kell növelni. A cselekvési program részletesen tartalmazza a többi ágazat, a közlekedés és hírközlés, a kereskedelem feladatait is, tervezi többek között 1100—1300 lakás építését, amelyből 200 állami lesz; részletezi a tennivalókat az egészségügy, az oktatás, a népművelés és a sport területén is. A váro6 1976. évi gazdaságpolitikai feladatait a cselekvési program külön fejezete határozza meg. Előirányozza többek Jcözött. hogy az Aprítógépgyár aoélöntö- déjiének kapacitását teljesen ki kell használni; a Volán jászberényi kirendeltségén a f ék- és tengelykapcsoló tárcsák . í-aigasztásos technológiájú gyártására üzemrészt kell építeni; a műszeripari szövetkezetben az exportot kell növelni: a Jászsági Cipőipari Szövetkezetnél a munkafolyamatokat tovább kell gépesíteni. Valamennyi ipari egységnél előírja a program a készletgazdálkodás javítását, a termékstruktúra korszerűsítését, a takarékosságot, az alkalmazotti és munkásarány javítását, kooperációs kapcsolatokra. A A mezőgazdaságban növelni kell a zárt termelési rendszerbe bevont növények vetésterületét, a tehenenfcón- ti tej hozamot — s általában a munka hatékonyságát. A közlekedés területén: még az idén meg kell kezdeni az autóbusz-pályaudvar rekonstrukcióját, növelni kell a hetei járatok számált, s a város területén a parkolóhelyeket. A kereskedelem idei terved között a Kossuth út külső végén épülő ABC-áru- ház befejezése szerepel, 4 / Szövetkezeit utcában a szolgáltatóház komplexumon belül meg kell kezdeni egy ABC-úruház építését, valamint egy bútorbernutaíó szakbolt beruházását. Elő kell készíteni a Lehel Szálló felújítását, be kell fejezni a Touring Szálló építését, valamint a pelyhesparti OTP— ÉVM mintalakótelep építését; elő kell készíteni az ötödik ötéves terv első faléban épülő célcsoportos, OTP- és MÉSZÖV-! alcásokhoz a területet; folytatni kell a Szövetkezet—Varga utcák térségében a lakóépületek kialakítását. Új JétesteésiyeS«, berulázásek A közművesítésben egyebek között be kell fejezni a víztorony építését, meg kell kezdeni a szervnyvíztisztító- telep beruházását, folytatni kell a szannyvízcsatoma-há- lózat építését, be kell fejezni a Pelyhes-part VII. ütemének közművesítéséit Az egészségügyi ágazat területén a 60 ágyas sebészeti pavilon terülstelőkészítése érdekében be kell fejezni a gazdasági egység építését A művelődési ágazatban a feladatok között szerepel egy óvoda építésének megkezdése a Fürst Sándor utcában; a szakmunkásképző intézet bővítésének előkészítése; a művelődési ház beruházásának előkészítése; valamint a négyfcantermes iskola és tornaterem tervdekumentációjá- nak biztosítása. A cselekvési program akitűzött célok végrehajtása érdekében azt is tartalmazza', milyen politikai, szervezési munkát vár el a városi pártbizottság a különböző állami és társadalmi szervektől, szervezetektől. A szóbeli megajánlást követően a pártbizottság tagjai közül többen feLszólaltak, kiegészítve az élhangzotta- kat saját munkahelyük tapasztalataival, s a cselekvési program néhány részkérdését érintően összesen huszonöt módosító javaslattal éltek. A pártbizottság ezt követően, az indokolt módosításokkal a cselekvési programot elfogadta. % RaJl R H
