Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

976. január 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az agitáció eszközeivé! is Beszédes Bognár Lászlóval, a Tiszasnenli Vsgyiinsívek pártbizottságának titkárával A parte zerveknek és szervezeteknek gazdaságpolitikai agitációs munkájukban az úi év új tartalmat ad. Egyrészt a szocializmus gazdaságépítő munkájának növekvő fel­adatai, másrészt gazdaságunk sajátos szerkezetéből adó­dó teendők. A gazdaságpolitikai agitációnak tudatosíta­nia kell tehát, hogy hosszabb távra szólóan megvál­toztak gazdálkodásunk feltételei, amelyek meghatároz­zák céljaink elérésének útját, módját. Mindezeket előrebocsátva a kérdés; hogyan foglalkoznak a Tiszamenti Vegyiművekben a pártalapszervezetek, az üze­mi pártbizottság, a gazdaság- politikai agitáció feladatai­val? Erről beszélgettünk Bognár Lászlóval, az üzemi pártbizottság titkárával. — Elöljáróban megjegy­zem. hogy már korábban, az MSZMP Központi Bizottság 1974. december 5-i határoza­ta, azt követően pedig felet­tes szervünk, a Nehézipari Minisztérium irányelvei alap­ján pártbizottságunk a válla­latvezetéssel együtt gazda­ságpolitikai intézkedési ter­vet készített, amelyben fon­tos helyet kapott a termelési agitáció. Meggyőződésem, hogy pártalapszervezeteink ismerik, értik a rájuk háru­ló tennivalókat, és politikai munkájukat össze tudják kapcsolni a vállalat előtt álló feladatok megoldásával. Ter­melési agitációjukat jól al­kalmazzák a vállalat kötele­zettségeinek teljesítése érde­kében. Ennek is köszönhető például, hogy amikor a szu­perfoszfát és a granuláló üzemnek nem volt feldolgo­zandó alapanyaguk, fél év­vel előbbre hoztuk ezeknek az üzemeknek a generáljaví­tását, s így nem volt felesle­gesen kiesett idő, és ezzel az ott dolgozók is egyetértettek. Az alapszervezetek gazdaság- politikai agitációs tevékeny­ségének is része van abban, hogy a KB 1974. decemberi határozatát követően elkészí­tett takarékossági intézkedé­si tervünket túlteljesítettük: tavaly 16 millió helyett 20 millió forint körüli értéket takarítottunk meg. — Üzemük jó gazdasági eredményei megyeszerte is­mertek, hisz nem is oly rég a Néplap is hírül adta, hogy 1975-ben 2 milliárd forintos évi termelési programjukat körülbelül 60 millióval túl­teljesítették. — Ez csak úgy válhatott lehetségessé, hogy dolgozóink nagy többsége ismeri az, üze­münkre háruló kötelezettsé­geket. • A kötelezettségek megismertetéséhez felhaszná­lunk minden lehetőséget. Rendszeresek nálunk a tájé­koztatások a soron következő feladatokról, havonta a kö­telező baleseti oktatások ke­retében a teljesítésről való beszámolások, az üzemek előtt álló jelentős teendők megoldásakor a kommunis­ták, a tömegszervezeti akti­visták és a törzsgárdatagok tanácskozásai. Bizonyos fo­kig én ide sorolom a külön­böző oktatási formákat is, amelyeken üzemünkben ta­valy több mint ezerhatszázan vettek részt. Az agitációs és propagan­damunkánk egyik legfonto­sabb láncszemének tartottuk és tartjuk a politikai vitakö­rök rendszeres szervezését.' Az agitátorok felkészítésének ez a módja sikeres és köz­kedvelt. Tavaly hat vitakö­rünk volt, átlagosan száztíz- száztizenöt résztvevővel. Most januárban mind a tizenöt alapszervezetünk szervezett vitakört. Szerintünk a jövő­ben is szükség lesz ezekre a fórumokra az agitátorok to­vábbképzése, a napi felada­tokra való felkészítése, a vár­ható vagy megtörtént esemé­nyek megvilágítása érdeké­ben. A pártoktatás és a poli­tikai agitációnak eredménye- ként tizenegy szocialista üzem és harmincnégy brigád gazdasági, politikai és kultu­rális vállalásait a decemberi határozat szellemében tette meg. Így elértük, hogy új termelőeszközök munkába ál­lítása nélkül — munkánk hatékonyságának növelésével, a korszerű üzem- és munka- szervezéssel — tavaly mint­egy 95 millió forinttal növe­kedett vállalatunknál a tár­sadalmi tiszta jövedelem anélkül, hogy az állami dotá­ciót igénybe vettük volna. így lett termelési értékünk is több mint 2 milliárd forint. — Feltételezem, hogy része volt ebben a szocialista mun­kaversenynek is. — Való igaz, hogy agitáci- ónk legeredményesebben a kongresszusi és a felszabadu­lási munkaversenyre hatott; a vállalati felajánlásokon túl a város érdekében mintegy 20 ezer óra társadalmi mun­kát végeztek dolgozóink. Ez­zel egyik brigádunk elnyerte a megyei pártbizottság kong­resszusi oklevelét, a városi tanács pedig aranypiakettel és elismerő oklevéllel tüntet­te ki több szocialista brigá­dunkat, munkatársunkat és a vállalatot. Meg kell jegyeznem, hogy agitációs munkánkban, a szocialista munkaverseny szervezésében, a felajánlások teljesítésében a kommunis­ták mellett a KISZ-fiatalok és a gyár törzsgárdatagjai jártak élen. — Hogyan éltek az agitá­ciós eszközökkel, hisz arra önöknek nagy lehetőségük van. — A személyes beszélgeté­sektől, a faliújság, az üzemi újság szerkesztéséig elég sok módszert alkalmazunk. A vezetők és a munkások, a műszakiak információcseréje is megoldott, hisz rendszere­sek a termelési tanácskozá­sok, a brigádértekezletek, a különböző egyéb rendezvé­nyek. Sajnos azonban még mindig vannak olyan mód­szerek, amelyek alkalmazásá­ra eddig nem fordítottunk kellő gondot. Többek - között erre is felhívta figyelmünket a megyei párt-vágrehajtóbi- zottság, amikor decemberben arról számoltatott be minket, milyen szerepe van agitációs munkánknak a Központi Bi­zottság 1974. december 5-i határozatának végrehajtásá­ban. — És most hogyan tovább? Milyen feladatokat szabtak saját maguk számára az agi- tációban? Tartalomban, mód­szerben? — Véleményem szerint mind gazdasági, mind párt- politikai agitációs kötelezett­ségünk megvalósításában csak a kezdeti lépéseknél tartunk. Mire gondolok? Csak néhány példát erre. — Nagyon sok tennivaló vár ránk abban, hogy az új munkavállalók valóban mun­kásokká legyenek, megvál­tozzon a társadalmi tulajdon­hoz való viszonyuk, elfogad­ják és élni, dolgozni tudja­nak üzem- és munkaszerve­zetünk keretei között. Tud­juk. hogy szakmunkás után­pótlásunk legnagyobb bázisa a szolnoki vegyipari szakkö­zépiskola. Figyelünk a diákok szakmai, gyakorlati képzése mellett politikai nevelésükre is. Jelenleg öt jól képzett fia­talunk vezeti az iskolában a diákpolitikai kört. Sok a ten­nivalónk. Azon túl, hogy a kommunistáknak példamuta­tó munkával elől kell járniok, a pártonkívüliek körében se­gíteniük, agitálniok kell a munkaintenzitás növelésére bevezetendő műszaki és szer­vezési intézkedések mellett is. Lényeges a munkafegjre- lem további javítása, a törzs­gárdatagok anyagi, erkölcsi megbecsülése, az eddigieknél -még jobban. Javasoltuk a szakszervezeti bizottságnak, hogy a vállalat igazgatójával közösen az V. ötéves tervre szóló kollektív szerződésben a folyamatos műszakok lét­számának biztosítására dol­gozza ki annak módozatait, hogy a dolgozók vállalják a folyamatos műszakkal já­ró kedvezőtlen munkakörül­ményeket. Ami a módszereket illeti, tudjuk, továbbra is szükség van az agitátorok képzésére, a politikai vitakörök tovább­fejlesztésére. Élnünk kell a jól kiválasztott jelmondatok mozgósító erejével. Elkészült gyárunk története, az anya­got éppen a napokban kaptuk meg lektorálásra. Május el­sején megnyílik művelődési házunkban az üzemünk tör­ténetét, munkáját bemutató állandó kiállítás. Foglalkoz­tat a gondolat bennünket, hogy az üzemi hangoshíradót hogyan állíthatjuk minél ha­tékonyabban az agitáció szol­gálatába. Gondoltunk arra, hogy például ötperces gyári híreket továbbíthatnánk ve­le. És természetesen üzemi újságunkat az eddigieknél talán még inkább meg kell bíznunk gazdaságpolitikai agitációval összefüggő cik­kek közlésével. A jövőben még több, az Iparművészeti Vállalat által forgalomba ho­zott politikai, termelést ser­kentő, a nagyobb termelésre mozgósító plakátot akarunk vásárolni és kifüggeszteni. Tudjuk, hogy agitációs tevé­kenységünknek is fel kell gyorsulnia, még hatéko­nyabbnak kell lennie, mert csak így szolgálhatja jól a XI. kongresszus határozatai­nak, az V. ötéves tervnek és az idei feladatoknak végre­hajtását. V. V. Átadták Cibakházán az iparcikk áruházat Tisza, Sebes Körös, Beret yó Érésűik a gátakat A Tiszántúli Vízügyi Igaz­gatóság dolgozói tovább folytatják a fél évtizeddel ezelőtt megkezdett árvízvé­delmi — töltés erősítési munkákat. Tavaly l.l millió köbméter földet építettek be a Tisza, Sebes-Körös és a Berettyó árvízvédelmi part­jaiba. A negyedik ötéves terv idején kereken öt millió köbméter földet mozgatlak meg ezeken a szakaszokon és ezzel elérték, hogy a ti­szántúli fővédővonai csak­nem ütvén százaléka már megfelel az országos bizton­ság által támasztott köve­telményeknek. Üj létesítménnyel gyara­podott a megye kereskedel­mi hálózata: tegnap meg nyílt Cibakházán az új ipar­cikk áruház. Az áruház 400 négyzetméter alapterületéből 240 négyzet- méter az eladótér. A tizen­egy dolgozót foglalkoztató áruház hárommillió forintos készlettel várja a vásárlókat. Üj kutak, vízmüvek, vezetékek Harmincké1 millió beruházásra A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat az ez évi beruházásokra 32 millió forintot költhet. Ebből je­lentős összeget az üzemgaz­dasági beruházásokra és a vízművek fejlesztésére for­dítanak. Jászberényben 1972-től fo­lyamatosan építik a második vízmüvet. Eddig elkészült a víztorony, a kútcsoport, a gépház, a víztisztító beren­dezés. A vízhálózat építése is folyamatban van. Karcagon a nagyvénkerti vízmüvet 1975-ben adták át. A vízmű mégsem üzemel. Ennek az az oka, hogy naigy mennyiségű metángáz van a kutakban. Ez a lakásokban, a vízből kicsapódva, robba­násveszéllyel jár. Az Orszá­gos Vízügyi Hivatal pályáza­tot hirdetett egy .gáztalanító készülék tervjavaslatára. Ad­dig is míg a gáztalanító ké­szülék gyártását nem kezdik meg, a Víz- és Csatornamű Vállalat „házi” készítésű be­rendezéssel távolítja majd el a metán nagy részét. Így a karcagiak már májusban a nagyvár, kerti vízműtől kap­ják a vizet. A törökszentmiklósi, a me­zőtúri és a kisújszállási víz­müvet. a megnövekedett víz- használat miatt az ötödik öt­éves terv idején fejlesztik. Az előkészületeket már meg­tették a műszaki és a pénz­ügyi feltételek megteremté­sére. Túrkeván tavaly kezd­ték el az új kútcsoport épí­tését. Töhb csempe készül A romhányi építési kerá­miagyár. amely jelenleg évi 1—1,2 millió fal- és padló­burkolócsempe kibocsátására képes az ötödik ötéves terv időszakában az ország leg­nagyobb csempegyárává fej­lődik. 638 millió forint beru­házásból évente két és fél­millió fehér és színes fal­burkoló csempe előállítására alkalmas modern, szociális létesítményekkel is kellően ellátott új üzemet építenek. flz MSZMP Szolnok városi Bizottságának levele Tartalmában és külsőségeiben egyaránt gazdag, Szolnok hírnevét gyarapító, fejlődését elősegítő ju­bileumi esztendőt zártunk. A megyeszékhely 900. év­fordulójára kiteljesedett társadalmi erőfeszítés a la­kosságot és az átutazókat egyaránt őszinte elismerés­re késztető munkasikereket hozott. Az új lakások százai mellett az óvodai, az iskolai, a kereskedelmi és az egészségügyi hálózat sokoldalú fejlődését azért is örömmel könyvelhetjük el, mert a lakosság önzetlen munkájának, az üzemek, vállala­tok, gazdaságok hatékony közreműködésének, i'a.la­mmt a megye járásai és városai segítőkészségének köszönhetően sokkal többet megvalósítottunk annál, amit az anyagi, lehetőségek ismeretében célul tűzött ki a váiros vezetése. A városi pártbizottság 1971-ben felhívásban kezde­ményezte, hogy a párt-, társadalmi-, gazdasági és ál­lami szervek méltóan készüljenek Szolnok 900 évfor­dulójának megünneplésére. A felhívásban külön szólt Szolnok és a megye lakosságához, kérve őket a pártkongresszus határozatainak megvalósítására, a tervek maradéktalan teljesítésére, a gazdálkodás szín­vonalának javítására. Kezdeményezte, hogy a vasút­állomás előterében közadakozásból állítsanak emlék­művet a jubileum tiszteletére, szervezzenek a város építését, szépítését elősegítő kommunista szombato­kat, építsenek játszótereket, emlékparkokat. A felhívás kedvező visszhangra talált. A lakosság ezernyi, kézzel fogható tanújelét adta szocialista ha­zája, szülő, vagy éltető városa szereteiének. A tár­sadalmi munka soha nem tapasztalt méreteket öl­tött, gazdag eredményt hozó összefogás bontakozott ki. Hazánkban például megközelítően sem gyűlt ösz- sze soha olyan összeg köztéri emlékműre, mint a szol­nokira. A jubileumi készülődés nemcsak a városképet szé­pítette, nemcsak a gazdasági életet lendítette, hanem jelentős előrelépést jelentett annak a célnak elérésé­ben is, hogy Szolnok felsőfokú központi rangjának megfelelő szellemi centrum legyen. A jubileumi év­ben több országos rendezvény gazdája volt Szolnok — köztük olyan figyelemre méltóké, mint a szolnoki Művésztelep első évtizedeinek remekeit bemutató ki­állításé, melynek anyagát Budapesten és Bécsben is bemutatták. Büszkén és örömmel nyugtázhatjuk tehát, hogy Szolnok dolgozóinak évszázadokon át tapasztalt alko­tókészsége, a török, tatár, és a német pusztításokon, az elemi csapásokon diadalmaskodó élniakarása, vá- rosszeretete minden eddiginél maradandóbban nyil­vánult meg. A lakosság tanújelét adta annak, hogy tevékeny részvevője a szocialista építömunkának és az is akar maradni. Mindezért a városi pártbizottság kifejezi őszinte el­ismerését és köszönetét Szolnok lakóinak, a párt-, társadalmi-, gazdasági és az állami szerveknek. Kü­lön köszönetét tolmácsolja a jubileumi év eredmé­nyeit elősegítő megyei szerveknek, a járások és a vá­rosok dolgozóinak és vezetőinek, akik közreműködé­sükkel hozzájárultak az együvétartozás érzésének erősödéséhez. Szolnok lakosságát pedig arra kéri a városi párt- bizottság. hogy a jubileumi év eredményeihez mél­tóan munkálkodjanak tovább szűkebb hazánk felvi­rágoztatásán, a XI. pártkongresszus határozatainak valóra váltásáért. Megváltozott munkoköriiliiiéiiyek, jó eredmégyek A kunszentmár oni BYM gyár tervei A piaci igények közve­tett úton befolyásolják a Be­ton- és Vasbetonipari Művek kunszentmártoni gyárának termékskáláját Itt készítik ugyanis a különböző beton­elemekhez a gyártóeszközö­ket — egyszerűbben a sablo­nokat. S hogy milyen a sab­lon, amelyik kigördül a te­herautókon a gyár udvará­ról? Cseppet sem sablonos, mert a piac újabb és újabb feltételeket diktál. A gyár különösen sokat fejlődött az utóbbi három esztendőben. Ezt mi sem il­lusztrálja jobban, mint az, hogy a termelés 46 százalék­kal nőtt ebben az időszak­ban. Ez alatt kialakult — — szakkifejezéssel: tisztult — a gyártás technológiája is. Kialakították a korszerű, mai igényekhez illő gyártó­tereket. Így például, tavaly már a munkások az új 1300 négyzetméteres műhelycsar­nokban dolgozhattak. Szin­tén az 1975-ös év utolsó hó­napjaiban adták át a 80—100 ipari tanulót foglalkoztató tanműhelyt. Ezzel a gyár nemcsak az utánpótlást, ha­nem a környék lakatos, for­gácsoló szakmunkás képzését Is biztosítja majd. „Kellenek is a képzett emberek” — mondják a gyár vezetői. Az idei feladatok ugyanis nem lesznek könnyebbek a tava­lyiaknál. Márpedig a Hilton szálló elemeihez készülő sablonok, vagy a falpanelek gyártásához szükséges be­rendezések igen csak próbá­ra tették a gyár munkás­gárdáját. De a terv sikerült, a tavalyi év termelési érté­ke 105 millió forint lett, ami 20 százalékkal haladja meg az előző esztendő eredmé­nyét. Sikeresen kivették ré­szüket az iskolákhoz, óvo­dákhoz készülő elemgyártás­ból. Sőt még exportra is futotta: Mongóliába szállí­tottak egy úgynevezett blokkprés-gyártósort — melynek értéke 3,5 millió forint Időközben rájöttek, hogy a gyár termelésirányítási és anyagellátási rendszere nem tart lépést a termelés fejlő­désével. Így tavaly előtt el­kezdték a különböző osztá­lyok átcsoportosítását. Ma már minden feladat, minden munka felelőse tisztázott, megszűntek a párhuzamos tevékenységek. A sablonok körülbelül há­rom év alatt használódnak el. Használat közben kiderül, hogy milyen hibák vannak, és ennek megfelelően módo­sítják a gyártási rajzokat. A budapesti BVM-gyómak pél­dául, ilyen „módosított” sab­lonokat készítenek az idén a kunszentmártoniak. Az 1976- os év új terméke lesz a Spondack sablon. A szolno­ki gyárban készülnek majd Spondack nagy fesztávolságú elemek — USA-szabadalom alapján, az itt gyártott sab­lonok és a gördülőágyas sor segítségével. Az idei esztendőre elő­irányzott termelési érték: 117 millió forint. Hogy ez telj '- süljön, arra ebben az észt?" - dobén is biztosíték a gyá- szocialista brigádja. H. j. Készülnek a sablonok az új, 1300 négyzetméteres műhely- csarnokban x

Next

/
Thumbnails
Contents